Világ

Soros György egykori londoni képviselője Donald Trump gazdasági tanácsadója

Az angol font elleni támadás sok pénzt és még több kritikát hozott Soros Györgynek, aki évtizedek óta a demokraták legfőbb szponzorai közé tartozik az Egyesült Államokban. A londoni Cityben Soros Györgyöt Scott Bessent képviselte a kilencvenes években, később partner lett a globális pénzügyi vállalkozásban.

A Wall Street Journal most arról ír, hogy ő vált Donald Trump elsőszámú gazdasági tanácsadójává.

Scott Bessent egy időre kiszállt Soros György pénzügyi hálózatából, de azután visszatért méghozzá mint befektetési igazgató. Ez volt számára a csúcs a Soros birodalomban. 2015 után újra önálló céget alapított Key Square Group címen. A Wall Streeten igen elismert pénzügyi befektetőnek számít.

Scott Bessent – Soros Györgyhöz hasonlóan – kezdetben a demokratákat támogatta: saját otthonában rendezett gyűjtési vacsorákat Al Gore alelnöknek 2000-ben amikor ő volt pártjának elnökjelöltje.

Hogy lett Donald Trump tanácsadója?

Scott Bessent fiatalkorában jelentkezett a haditengerészethez, de nem vették fel, mert meleg. Emiatt is támogatta kezdetben a demokratákat, akik ebben a kérdésben toleránsabbak voltak. Ma már nyíltan együtt él férfi partnerével.

Donald Trump kezdetben maga is a demokratákat támogatta, még ebből az időből ismerik egymást.

2016-ban amikor Trump elindult az elnöki posztért, a Wall Streeten kevés támogatóra számíthatott, de Scott Bessent közéjük tartozott. Pénzt is adott Trump választási kampányához, és ami még fontosabb volt: támogatói vacsorákat szervezett pénzügyi körökben, ahol gyanakvással figyelték Donald Trumpot, aki hitelekre alapozta ingatlan birodalmát, de a törlesztésekkel annyira elmaradt, hogy több bank is feketelistára helyezte.

Trump ezért igen hálás Scott Bessentnek, aki a Wall Street Journal szerint akár az USA új pénzügyminisztere is lehet amennyiben Trumpot választják meg elnöknek.

Trump a kampány során többször is az egekig magasztalta Scott Bessentet:

“Az egyik legbrilliánsabb ember a Wall Streeten, olyan befektető a Wall Streeten, akit mindenki tisztel.”

A 62 éves Scott Bessent a londoni Financial Timesnak a napokban úgy nyilatkozott, hogy Trump – amennyiben hatalomra kerül – nem szándékozik gyengíteni az amerikai dollár árfolyamát.

Scott Bessent a You Tube-on szorgosan magyarázza Trump gazdasági elképzeléseit, és bírálja Biden gazdaságpolitikáját mondván

“az USA jelenlegi elnöke a központi tervgazdaságot valósítja meg az Egyesült Államokban.”

Trump a nemzeti együttműködés rendszerét kívánja bevezetni az USA-ban?

0

Trump úgy gondolja, hogy ami ment Európa közepén szinte észrevétlenül kijátszva  a demokratikus  szabályokat az neki is menni fog, főleg, hogy elnökként már bebizonyította: hatalma megtartásáért véráldozat meghozatalára is képes.  

“Bekerültünk Trump elnök programkészítő csapatába, és nagyon is komoly szerepünk van benne” – dicsekedett Orbán Viktor 2024 júliusában. A magyar miniszterelnök először 2019- ben találkozott Donald Trumppal – Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök közvetítésével. Azóta egyre intenzívebb a kapcsolat: Orbán Strasbourgban az Európai Parlamentben kijelentette:

“pezsgőt bontunk, ha Trump nyer novemberben az elnökválasztáson.”

Trump tanácsadói időközben figyelmesen tanulmányozzák a nemzeti együttműködés rendszerét, melynek jelentős részét át akarják venni, ha Trump másodszor is hatalomra kerül az Egyesült Államokban. A választott autokrácia keltette fel a Heritage Foundation figyelmét hiszen Orbán Viktor már 2010 óta úgy erősíti meg egyre jobban a személyi hatalmát, hogy közben minden választást fölényesen megnyer. A Budapesten működő Danube Institute együttműködési egyezményt kötött a Heritage Foundation-nel, mely Donald Trump programját írja. Kevin Roberts, a Heritage Foundation elnöke már 2022-ben kijelentette:

“a nemzeti együttműködés rendszere Magyarországon, ez a mi modellünk!”

2024 májusában zártkörű összejövetelen fogadta Orbán Viktort a Heritage Foundation vezérkara.

Vance, Donald Trump alelnökjelöltje ezt követően jelentette ki a CBS televízióban:

”Azt gondolom, hogy Orbán jó döntéseket hozott, és mi ebből itt az Egyesült Államokban tanulhatunk.”

A különbség persze óriási az USA és Magyarország között hiszen Trump nem reménykedhet olyan nagy többségben a Kongresszusban mint Orbán Viktor a magyar parlamentben, ráadásul az Egyesült Államokban nem is kétharmados hanem négyötödös többség kellene ahhoz, hogy az elnök olyan teljhatalmat gyakorolhasson mint Orbán Viktor Magyarországon. Azonkívül a bíróságok függetlensége nem kérdés az Egyesült Államokban míg a nemzeti együttműködés rendszerében az igazságügy is erőteljes kontroll alatt működik hiszen a kulcspozíciókban a hatalom emberei ülnek.

Miben mutathat példát a nemzeti együttműködés rendszere Trumpnak? “Mi megmutattuk a republikánusoknak, hogy miképp lehet megtörni a liberális befolyást a társadalomra az állam erejével” – büszkélkedik Orbán egyik embere, aki azért kérte, hogy a nevét ne árulják el.

Trump ellenőrizni akarja a Federal Reserve Boardot is

A jegybank szerepet betöltő magánbank szuverén döntéseit Biden elnök garantálja, de Trump ezen is változtatni akar: ”meg akarjuk találni a szabadság szigeteit, és az ellenőrzésünk alá kívánjuk vonni azokat” – mondta erről Trump program bizottságának gazdasági felelőse. Russel Vought költségvetési igazgató volt amíg Trump a Fehér Házban ült.

A Federal Reserve Board érzi a veszélyt: ezértis csökkentette 0,5%-al a kamatlábat, hogy fellendülést idézzen elő az amerikai gazdaságban megtámogatva ezzel Kamala Harris kampányát.

Trump csapata az igazságügyi minisztérium átformálására készül: az elnök nevezi ki a 93 kerületi ügyészt. Itt Trump villámgyors változtatást akar. Polt Péter a nemzeti együttműködési rendszer jogi kulcs figurája, ennek alapján Washingtonban az igazságügyi minisztérium lesz a lándzsa hegye, ha Trump újra hatalomra kerülne.

Az ex elnök Joe Bidenre is le akar sújtani “választási csalás” miatt. Saját oldalán – Truth Social – az ex elnök így írt erről szeptemberben:

”Azokat, akik CSALTAK a választások során 2020-ban a törvény teljes szigorával kell megbüntetni, amely hosszú börtönbüntetéssel jár!”

Ez nem üres fenyegetés: a republikánus többségű Legfelső Bíróság megerősítette, hogy az elnöknek joga van ehhez, ha a nemzetbiztonság ezt indokolja.

Óriási személyi változások várhatóak

Ahogy Orbán Viktor lecserélte a közszolgálati dolgozók jelentős részét 2010 után, ugyanerre készül Trump amennyiben megválasztják. Az elnök legkevesebb 4000 új hívét állíthatja kulcspozíciókba 2025 elején. Nyolc évvel korábban Trump kénytelen volt a hagyományos republikánus elitből válogatni , mert nem voltak saját emberei. Most viszont már vannak. Trump ki akarja söpörni a jelenlegi adminisztrációt arra hivatkozva, hogy Washington D.C. 90%-ban a demokratákra szavaz. A Heritage Foundation által kidolgozott program összesen 50 ezer szövetségi alkalmazott elbocsátását irányozza elő, és Trump nem hagy kétséget afelől, hogy ezt meg is kívánja valósítani.

“Megsemmisítem a mélyállamot Washingtonban”

– hangsúlyozza Donald Trump. Akinek nem is kell mindenkit kirúgnia, mert a többség meghunyászkodik, ha látja: az elnök nem a levegőbe beszél. A Heritage program már arról ír, hogy “van húszezer biztos kipróbált káderünk.”

Média kontroll

Trump ezen a téren is utánozhatja Orbán Viktort, aki nemcsak a közszolgálatot foglalta el hanem azon kívül is jelentős befolyást szerzett. A közszolgálati média az USA-ban egyáltalán nem jelentős, de az nagy figyelmet keltett, hogy a világ leggazdagabb embere, Elon Musk 44 milliárd dollárért megvásárolta a Twittert,  melyet X-nek keresztelt el. Maga Musk készített interjút Donald Trumppal az X-en a választási kampány idején, és ezt többszáz millióan látták. Trumpnak rajta kívül is vannak milliárdos barátai, akik képesek hasonló manőverekre annak érdekében, hogy a média, amelynek fő iránya a demokratákkal szimpatizál, irányt váltson, és átvegye Donald Trump narratíváját.

Orbán vészhelyzetet hirdetett eredetileg a Covid járvány miatt, majd meghosszabbította az ukrajnai háborúra hivatkozva. A vészhelyzet ma is fennáll Magyarországon, ahol az országot ugyan semmilyen veszély sem fenyegeti, de a nemzeti együttműködés rendszerét annál inkább. Trump élhet ugyanezzel a módszerrel:  Benjamin Netanjahu arra ösztönzi, hogy az USA és Izrael támadja meg együtt Iránt. Ez nemcsak világháborús kockázatot jelenthet, de komoly belső feszültséget is hiszen terrorista merényletek reagálhatnak a közel-keleti háborúra. Erre hivatkozva Trump veszélyhelyzetet hirdethetne erőteljesen korlátozva ellenfeleinek politikai és jogi lehetőségeit. Ezért a mostani elnökválasztásnak különösen nagy tétje van nemcsak az Egyesült Államok, de az egész világ számára is.

Orosz-iráni csúcs a közel-keleti háború kellős közepén

Miközben Irán és Izrael között nyílt háború zajlik Putyin orosz elnök találkozott a perzsa államfővel Türkmenisztán fővárosában. Hanijet Pezeskian Iránban mérsékelt politikusnak számít, de a vallási vezető, Khamenei ajatollah mégiscsak őt támogatta, mert békülni akar a Nyugattal. Az iráni Forradalmi Gárda viszont nem akar.

Iránban nagy parádén mutatták be az új csodafegyvert: a Shahed 136B drón továbbfejlesztett változatát, melynek hatótávolsága 4000 kilométer. A felvonuláson a másik szenzáció a Dzsihád ballisztikus rakéta volt. Szent védelmi hét vette ezzel kezdetét Iránban, ahol elvonultak Khomeini ajatollah sírja előtt. A vallási vezető irányította a forradalmat 1979-ben amikor elfoglalták az USA nagykövetséget is Teheránban, és háborút hirdettek a Nyugat és különösen Izrael ellen. Khomeini kétfrontos háborút folytatott: a kommunista párt 15 ezer aktivistáját ölette meg, hogy elvegye Moszkva kedvét a “testvéri segélynyújtástól”, mely 1978-ban Afganisztánban megtörtént.

Aztán Oroszország és Irán együtt mentette meg Asszad rendszerét Szíriában. A Hamász terrorista szervezet vezetői többször is jártak Moszkvában azt követően is, hogy terrortámadást hajtottak végre Izrael ellen 2023 október hetedikén. A Hamász politikai vezetőjét a Moszad Teheránban gyilkolta meg.

Netanjahu mesterterve

Az izraeli miniszterelnök valószínűleg tudatosan hagyta figyelmen kívül a Moszad jelentéseit a készülő Hamász terrortámadásról tavaly októberben, hogy ezzel kellő erkölcsi alapot szerezzen régi kedvenc tervének megvalósításához: Irán nukleáris kapacitásának megsemmisítéséhez. Obama elnök öt másik nagyhatalom vezetőjével együtt megállapodott Iránnal a katonai atom program leállításáról. Trump elnök ezt a megállapodást – Benjamin Netanjahu biztatására – felrúgta, de a közös támadást Irán ellen nem vállalta fel. Most azonban arra buzdítja Izraelt: elsőként a nukleáris létesítményeket támadja Iránban! Benjamin Netanjahu azzal számol, hogy Donald Trump hamarosan újra az Egyesült Államok elnöke lesz, és akkor zöld utat kap Iránnal szemben. Biden elnök ugyanis egyáltalán nem támogat egy Irán elleni akciót. Kamala Harris alelnök, a demokraták elnökjelöltje kerek-perec megmondta Netanjahunak: ezt a háborút be kell fejezni!

Miért adná fel Putyin Irán támogatását?

Jelenleg az iráni drónok jó szolgálatot tesznek az ukrajnai háborúban. Ezért is kérte Zelenszkij elnök, hogy a NATO védje Ukrajna légterét. Az iráni drónok olykor NATO tagállamok határmenti területein landolnak Lengyelországban vagy Lettországban. Biden nem kíván igazán aktívan belekeveredni az ukrajnai háborúba, mert nem akar nyílt konfliktust Oroszországgal. Trump egyenesen megegyezne Putyinnal Zelenszkij feje felett. Miért? Nemcsak azért, mert ezzel növelné nemigen létező diplomáciai presztízsét hanem azért is, mert ezzel talán ráveheti Putyint arra: hagyja magára Iránt! Enélkül ugyanis igencsak kockázatos az Irán elleni támadás hiszen a nagy területű  és népes állam legyőzése egyáltalán nem tűnik egyszerűnek. Még nagyobb problémája Trumpnak és Netanjahunak az esetleges katonai győzelem után, hogy mi lesz utána? Afganisztánban és Irakban kiderült, hogy a katonai győzelem felér egy kiadós politikai vereséggel.

Miért kockáztatja a 75 éves Netanjahu a 76 éves Izraelnek nemcsak a biztonságát, de a létét is? Mert arra gondol, hogy az idő nem Izraelnek dolgozik: a demográfia jelentős arab többséget vetít előre a jelenlegi határokon belül, az Egyesült Államok elkötelezettsége pedig a Közel Kelet és főként Izrael iránt egyre csökken. A Közel Kelet az olcsó kőolaj felfedezésével vált világpolitikai tényezővé, ha ennek szerepe csökken a zöld átállás miatt,  akkor visszasüllyedhet a periferikus létezésbe, ami nem sok jót ígér a globális versengésben.

Orbán: Brüsszel meg akarja buktatni a magyar kormányt

“Az európai bizottság elnöke és az Európai Néppárt vezetője meg akarja buktatni a magyar kormányt” – vonta le a strasbourgi vita legfőbb tanulságát a miniszterelnök szokásos pénteki rádió interjújában.

“A Dobrev-Magyar koalíció szerződése vagy házassága meg is történt a szemünk láttára, és amelyet papként vagy anyakönyvvezetőként Ursula von der Leyen celebrált és Manfred Weber volt a tanú” – jelentette ki Orbán. Aki szerint négy célt követ ez a koalíció:

01 az ukrajnai háború támogatása
02 a brüsszeli migráns politika támogatása
03 a magyar családvédelmi  törvény felmondása
04 kereskedelmi hidegháború

Orbán peche az, hogy ez távolról sem hat olyan elrettentően a magyar közvéleményre, hogy a döntő többség azt gondolná: érdemes szembeszállni Brüsszellel, amely több milliárd eurót fagyasztott be, és Ursula von der Leyen beszéde nemigen hagyott kétséget afelől: amíg Orbán a miniszterelnök addig csakis annyit adnak, amennyit muszáj. Megér nekünk Orbán Viktor ennyit?

Nemcsak Orbán az akadálya az uniós integráció sikerének

Orbán és a patrióták szuverenista koncepciója tökéletesen használhatatlan az Európai Unió számára. A Les Echos, a francia üzleti körök lapja ezért nevezte idiótáknak a patriótákat. Az Európai Unió problémáit és a megoldás módját Mario Draghi, az Európai Központi Bank ex elnöke vázolta fel Ursula von der Leyen megbízásából.

A cél az, hogy közös hitelfelvétellel teremtsenek olyan pénzügyi alapot többszáz milliárd euró értékben, amely lehetővé teszi a gazdaság korszerűsítését, a zöld átállást, az ukrajnai háború finanszírozását és más stratégiai elképzelések megvalósítását.

Ezt nemcsak a patrióták ellenzik hanem a fukar államok is élükön Németországgal. Draghi elképzeléseinek fő támogatója Macron francia elnök és Meloni olasz miniszterelnök. Sajtóértekezletén Orbán Viktor utalt rá: elvben nem ellenzi a közös tőkepiacot az Európai Unióban – ahogy azt Letta egykori olasz kormányfő jelentése javasolta.

Orbán szeretne pénzt látni Brüsszelből, és valószínűleg megszavazná a közös hitelfelvételt, ha kapna belőle valamit.

Minden szem Németországra szegeződik, ahol a legyengült kormány béna kacsaként támolyog. Jövőre lesz a választás, ahol mindenki a CDU-CSU győzelmére számít vagyis Merz kancellári kinevezésére.

Ebből a szempontból nem volt különösebben taktikus Orbán részéről a CDU-s Ursula von der Leyen és a CSU-s Manfred Weber bírálata.

Az Európai Unió elhalasztotta az új költségvetés bejelentését a német választások utáni időszakra. Ha Merz győz, akkor felmerül a kérdés: kivel köt koalíciót? Az Alternative für Deutschland párttal aligha, mert azt az USA nem fogadná el. Az FDP sem valószínű, mert ők írták be az alkotmányba az államadósság féket, amely lehetetlenné teszi a német gazdaság komoly támogatását. Márpedig Merztől ezt várja mindenki. A csapdából kiút lehet a közös uniós hitelfelvétel, melyet elsősorban a déli tagállamok sürgetnek, de Európa szegényebb keleti felén is sokan helyeselnek. Orbán Viktor az európai szegényházból kioktathatja a világot csak épp arra az egyszerű kérdésre nem tudja a választ: mit kellene csinálni ahhoz, hogy Európa újra nagy legyen!? – pedig ezt a Trumptól átvett jelszót használja a soros magyar elnökség Brüsszelben.

Meloni mesterterve: a szélsőjobbal egyesült Néppárt

Az olasz kormányfő konferenciát rendez Dubrovnikban a családról: erre meghívták az Európai Néppártot éppúgy mint a Meloni féle szélsőjobb csoportosulást – ECR – és mint a Patriótákat. A Fideszt Gál Kinga és Koncz Zsófia államtitkár képviseli.

Meloni mesterterve nem más mint az olasz modell kiterjesztése Európára. Ezt még Berlusconi találta ki, az ő pártja, a Forza Italia adja jelenleg a külügyminisztert az olasz kormányban. Antonio Tajanit jól ismerik Brüsszelben is hiszen egy ideig az Európai Parlament elnöke volt.

Meloni mestertervét Orbán Viktor már előterjesztette Angela Merkel kancellárnak, de ez lett az egyik fő oka a szakításnak. Németországban ugyanis tűzfal választja el az Alternative für Deutschland szélsőjobboldali pártot a politikai élettől. Nemcsak a náci múlt miatt…

USA vétó

A hidegháború idején az Egyesült Államok tűzfallal választotta el a kommunista pártot a hatalomtól annak ellenére, hogy az elismerte a demokratikus normákat, és nem törekedett diktatúrára mint a testvérpártok Európa keleti felén. A fattore K, a kommunista tényező az olasz belpolitika legfontosabb szempontja volt a hidegháborús időkben. Olaszország akkor második legerősebb pártja nem kerülhetett hatalomra csak a fordulat után amikor a Szovjetunió megbukott, és a korrupciós botrányok elsöpörték a kereszténydemokratákat és a szocialistákat Itáliában.

Németországban most a náci tényező az, mely távol tartja a hatalomtól az Alternative für Deutschland pártot, amelynek egyre növekszik a támogatottsága. Miért vétózza meg ezt az USA? Nem a náci múlt hanem az oroszbarát jelen miatt.

Ez a problémája Orbán Viktornak is, akit ezért nem engedett be Meloni az ECR szövetségbe. Meloni és Orbán közös álma: a szélsőjobb és a jobboldal együttműködése emiatt valószínűleg vágyálom marad. Az USA ugyanis nem azért állította vissza vezető szerepét a nyugati világban, hogy megengedje egy oroszbarát irányzat vezető szerepét Európában. Oroszbarát szervezeteknek az Egyesült Államok nem oszt lapot Európában. Meloni ezt már észrevette, Orbán Viktor még nem…

Biden nem jön Európába, mi lesz az Ukrajna csúccsal?

Rammsteinben Németországban rendeztek volna csúcstalálkozót a héten az Ukrajnát támogató államok vezetői, de az Egyesült Államok elnöke közölte: nem jön Európába, mert a Floridát pusztító hurrikán következményeivel kell foglalkoznia.

Trump bírálta a demokratákat, hogy nem elég aktívak a katasztrófa sújtotta államban. Florida nem tartozik a csatatér államok közé, ezért az elnökválasztás hajrájában a demokraták kevesebb figyelmet fordítottak rá. Biden döntése lehet ürügy is hiszen az Egyesült Államokban nemigen titkolják: nem hisznek Zelenszkij ukrán elnök győzelmi terveiben. Az ukrán elnök nemrég Washingtonban már jött, látott és veszített amikor bemutatta győzelmi tervét, melynek lényege az, hogy az USA és a NATO szövetségesek szállítsanak még több fegyvert, és engedélyezzék azok használatát a fronttól távolabbi orosz célpontok ellen is vagyis folyamatosan tűz alatt lehetne tartani Moszkvát és Szentpétervárt is. Az USA egyelőre elutasítja ezt, mert Putyin közölte: ezzel vörös vonalat lépne át a NATO, és a háború már nem Oroszország és Ukrajna között folyna hanem közvetlenül a NATO ellen. Ezt a Nyugat mindenképp igyekszik elkerülni. Scholz német kancellár fegyverszüneti tárgyalásokat javasolt.

Amerikai – ukrán vezérkari főnökök tárgyalásai

Szirszkij tábornok tájékoztatta Brown amerikai vezérkari főnököt az ukrán győzelmi tervről. Korábban a Pentagon szóvivője azt közölte, hogy

“nincsen varázspálca az ukrajnai háború megnyerésére.”

Az amerikai fegyveres erők korábbi vezérkari főnöke távozása előtt úgy nyilatkozott, hogy a frontokon patthelyzet alakult ki Ukrajnában, ahol az orosz támadás ellen védekező ukrán hadsereg erejéből csak arra futja, hogy a nyugati támogatás segítségével megállítsa az offenzívát, de ellentámadásra nem képes. 2023-ban a beígért nagy ukrán offenzíva csúfosan megbukott, mert a mélységben kiépített orosz védelmet nem tudta áttörni viszont közben a kilenc elit dandár felmorzsolódott. A NATO álláspontja teljes mértékben paradox, mert elvárja Ukrajnától Oroszországot legyőzését miközben azt állítja, hogy az orosz hadsereg egész Európát fenyegeti.

Az USA legfontosabb európai támaszpontján gyülekeznek rendszeresen a nyugati vezetők, hogy megvitassák az ukrajnai helyzetet. A mostani tanácskozás pontosan az elnökválasztási kampány hajrájára esett, és ez is motiválhatta Biden elnök döntését, hogy nem jön Európába.

Kamala Harris alelnök és elnökjelölt viszont közölte: nem köt alkut Putyinnal Zelenszkij feje fölött.

Donald Trump azonban pontosan erre készül, ezért Kijevben kiemelt figyelem kíséri az amerikai elnökválasztást. Amikor Zelenszkij elnök legutóbb az USA-ban járt, akkor Pennsylvániában ellátogatott egy lőszergyárba, ahol az Ukrajnának szánt lövedékeket gyártják. Pennsylvania állam a legnépesebb csatatér állam, ahol eldőlhet az elnökválasztás. Az Egyesült Államokban jelentős lengyel és ukrán közösség él, számukra nagyon is fontos az ukrajnai háború, de a lakosság döntő többsége fütyül erre, és elsősorban a megélhetési költségekkel van elfoglalva. Az elnökválasztást hagyományosan november első keddjén tartják meg az Egyesült Államokban.

Orbán Viktor: “vesztésre állunk!”

0

Az Európai Parlamentben jelentette ki  a magyar miniszterelnök, hogy “vesztésre állunk!”. Nem a nemzeti együttműködés rendszerére gondolt hanem az ukrajnai háborúra.

A magyar gazdasággal kapcsolatban Magyar Péter szólalt fel rámutatva arra, hogy “Magyarországon a családi pótlék mindössze havi 30 euró míg a minimál nyugdíj 70 euró.” Ilyen körülmények között nemigen lehet csodálkozni az ország demográfiai helyzetén. “Egymillió magyar él és dolgozik külföldön miközben a magyar kormány vendégmunkásokat importál”- hangsúlyozta Magyar Péter, aki közölte Orbán Viktorral:

”miniszterelnök úr, vége van!”

Orbán Viktor természetesen nem így látja, sőt abban bízik, hogy hamarosan pezsgőt bonthat, mert az Egyesült Államokban Donald Trumpot választják újra elnöknek. Az uniós tagállamok vezetői közül jelenleg Orbán áll a legjobb kapcsolatban Trumppal bár nagy kérdés, hogy mennyire tudhat profitálni ebből, ha valóban az ex elnök nyer november elején. A magyar diplomácia mindenesetre igyekszik hozzájárulni Trump sikeréhez, és akadályozza azt az uniós alapot, amely 35 milliárd eurót juttatna Ukrajnának. Borrell, az Európai Unió külügyi főképviselője ugyan elmondta, hogy más alapból egymilliárd eurót kiutalnak Ukrajnának, de a nagy pénzről az amerikai választás után döntenek az uniós csúcstalálkozón. Trump egy centet sem kíván Ukrajnának adni (már, ha ez igaz), mert így akarja Zelenszkij elnököt rákényszeríteni arra, hogy fogadja el a fegyverszünetet.

Trump – Putyin paktumban reménykedik a magyar miniszterelnök

Donald Trump arról beszél, hogy villámgyorsan rendezné az ukrajnai válságot oly módon, hogy Zelenszkij feje fölött tárgyalna Putyinnal. Kamala Harris ezzel szemben közölte: csakis úgy tárgyalnának Moszkvával, hogy Kijev is ott ül az asztalnál. Milyen alkut köthet Trump Putyinnal? Az USA ex elnökét tökéletesen hidegen hagyja Európa és az ukrajnai háború, a Közel Kelet és Kína viszont annál jobban izgatja. Tanácsadói tisztában vannak azzal, hogy három konfliktus sok az USA-nak, ezért akarják mielőbb lezárni az ukrajnai háborút.

A Közel Keleten viszont nem lehet rendezést elképzelni Oroszország nélkül, amely nagyon is aktív a térségben: a Hamász vezetői többször is Moszkvában jártak a terrortámadás óta, az orosz miniszterelnök nemrég fejezte be tárgyalásait Teheránban, előtte pedig Sojgu, a Védelmi Tanács titkára tárgyalt Iránban. A Védelmi Tanács Oroszország legfontosabb döntéshozó központja. Trump arra akarja rávenni Putyint, hogy cserében egy számára előnyös ukrajnai fegyverszünetért áldozza be az iráni kapcsolatait. Trump ugyanis Netanjahuval együtt meg akarja rendszabályozni Iránt nehogy az veszélyes atomhatalommá váljon.

Nincs jó szél annak a hajónak, mely nem tudja merre tart

Ez az ősi kínai mondás jellemzi a magyar miniszterelnök helyzetét: az európai – orosz – kínai együttműködésre alapozott magyar nemzeti együttműködési rendszer megbukott, és ha Trump lesz az elnök az sem változtat ezen hiszen az USA ellenérdekelt egy erős kontinentális szövetségben. Orbánnak többezer milliárd forintot kell találnia ahhoz, hogy 2026-ban újraválasszák. A magyar gazdaság ennek a plusznak a teljesítésére nem látszik képesnek, a külföldi hitelnyújtók pedig csakis piaci áron adnak kölcsön, amely a legmagasabb kamatot jelenti az Európai Unióban. Orbán látvány diplomáciája nem pótolja a kispénzű szavazók által nagyon is várt apró választási ajándékokat, melyeket azután az inflációval vissza lehet venni. A magyar költségvetés helyzete siralmas, és semmi sem mutat a javulásra.

Orbán és Magyar Péter demagóg ígéretei az egymillió forintos bérekről csakis úgy teljesülhetnek, ha elengedik az inflációt és folyamatosan leértékelik a forintot.

Vagyis marad az euróban mért szánalmas életszínvonal a többség számára, amely akár Orbánra akár Magyar Péterre szavaz kénytelen tudomásul venni: Európa szegényházában nincsenek csodák! Azok csak a propagandában vannak azzal a bibliai kitétellel: aki beveheti, vegye be…

Orbán: ”Elfoglaljuk Párizst, visszavesszük Varsót, átvesszük az irányítást Brüsszelben”

0

Orbán Viktor magyar miniszterelnök vázolta fel az európai szélsőjobboldal programját az ujjongó tömeg előtt Olaszorszában, ahol Matteo Salvinivel együtt hirdettek új Európa politikát a Liga nagygyűlésen.

Matteo Salvini az olasz szélsőjobb emelkedő csillaga volt mindaddig amíg meg nem kezdődött Putyin agressziója Ukrajna ellen. Salvini Putyin támogatásával jutott fel a Liga élére hiszen korábban csak mezei képviselő volt az Európai Parlamentben. Csakhogy Brüsszel és Washington számára nem elfogadható Putyin embere a római kormányzat élén, ezért az újfasiszta Giorgia Meloni beelőzte Matteo Salvinit. Meloni mint olasz kormányfő támogatja Washington és Brüsszel Ukrajna politikáját, ezért elfogadható mind az Egyesült Államok mind pedig az Európai Unió számára.

Orbán mesterterve Európa elfoglalására

“Európa legnagyobb politikai ereje leszünk, és akkor kézbe vesszük a brüsszeli politikát, és újra naggyá és erőssé, biztonságossá, gazdaggá és szabaddá tesszük Európát!”

Make Europe Great Again! Ez Trump jelszavának átvétele, de mit jelentene ez a gyakorlatban? Lehetséges-e európai nacionalista egység?

Ehhez közös program és főként közös ellenség kellene

Tulajdonképp mind a kettő megvan, de mind a kettő bevallhatatlan. A közös ellenség ugyanis az Egyesült Államok lenne. Vele szembe állítanák az Európai Uniót, Oroszországot és Kínát. Ez a két milliárdos blokk erős ellenfelévé válhatna az USA számára. Washington ezért is vétózta meg ezt az elképzelést amikor 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. Putyin agressziója Ukrajna ellen betette a kaput a nagy kontinentális álomnak, melyet Orbán Viktor keleti nyitásnak nevezett el. Valójában egy német elképzelésről van szó: Németország az ötvenes évek óta intenzíven együttműködik Kínával, amely mára az Európai Unió elsőszámú kereskedelmi partnere lett.

Europe is a dead man walking

A gazdasági program is megvan Európa számára: ezt Mario Draghi dolgozta ki. Ő az Európai Központi Bank elnöke volt, majd Olaszország miniszterelnöke. Most pedig Giorgia Meloni gazdasági tanácsadója. A terv lényege egy nagy lépés előre az Európai Egyesült Államok felé: közös pénzügyi alapok létrehozása hitelből. Ezekből lehetne finanszírozni a gazdaságfejlesztési terveket éppúgy mint a zöld átállást vagy épp a közös hadiipar korszerűsítését.

Apró probléma, hogy Draghi tervének sehol sincsen meg a politikai támogatottsága. A magyar kormány nyíltan ellenzi azt.

A patriótáknak viszont van egy nagy problémájuk: nem tudnak pénzt szerezni!

Az uniós tagállamok saját forrásból nem tudnak segíteni magukon mint Münchausen báró, csak a közös hitelfelvétel biztosítana többszáz milliárd eurót, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy Make Europe Great Again!

Európa jelenleg patthelyzetben van: a népszerű politikai programok megvalósíthatatlanok – ahogy ez Magyarországon különösen jól látszik – az ésszerű gazdasági tervek viszont népszerűtlenek, ahogy Macron elnök példája mutatja Franciaországban, ahol mind a szélsőjobb mind a szélsőbal elveti a racionális gazdaságpolitikát.

Az USA, a nagy szövetséges nem segít, számára csak az a fontos, hogy nem jön létre a nagy kontinentális szövetség az Európai Unió és Oroszország illetve Kína között. Vagyis Európa éppúgy zsákutcában van mint Orbán Viktor. Innen szép győzni…

Észak koreai katonák harcolnak Ukrajnában

Hat észak-koreai tiszt meghalt és három megsebesült egy ukrán rakétacsapás következtében – jelentette a Kyiv Post internetes portál hírszerzési információkra hivatkozva.

Erre hivatkozva Dél Korea hadügyminisztere a szöuli parlamentben kijelentette:

”Nagyon valószínűnek tartom, hogy Észak Korea beveti reguláris hadseregének egy részét Ukrajnában vagy már be is vetette annak az egyezmények az alapján, melyet Putyin orosz elnök írt alá júniusban  Kim Dzsong Un észak-koreai államfővel Phenjanban.”

Az amerikai hírszerzés szerint Észak Korea tüzérségi lőszerrel látja el az Ukrajnában harcoló orosz hadsereget. Az intenzív harcok miatt Ukrajnában mind az orosz mind pedig az ukrán hadsereg lőszer hiánnyal küszködik.

A magyar vétó ellenére 1 milliárd eurót ad Ukrajnának az EU

Erről beszélt Josep Borrel, a külügyi főképviselő, aki szerint meg lehet kerülni a magyar kormány vétóját, és az év végéig át lehet utalni legkevesebb egymilliárd eurót Ukrajnának, amely komoly pénzügyi gondokkal küszködik. Az Európai Unió egy 50 milliárd eurós segélyalapot hozott létre Ukrajna javára, melyhez a pénzt elsősorban azokból a befagyasztott orosz vagyonok kamataiból szerezték, melyeket Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt zároltak Európában.

A magyar diplomácia – minden bizonnyal Moszkva biztatására – megvétózta ezt az Ukrajnának szánt segélyalapot, de Brüsszelben úgy akarják ezt megkerülni, hogy más alapokból biztosítják Ukrajna támogatását.

A magyar vétót nemcsak Brüsszelben bírálták, de Washingtonban is, ahol Kamala Harris alelnök, a demokraták elnökjelöltje megerősítette: semmiképp sem tárgyalnak Ukrajna feje fölött Putyinnal. Trump viszont pontosan erre készül amennyiben megválasztják novemberben, ezért Orbán Viktor mellett Vlagyimir Putyin is az ő választási győzelmében reménykedik. Ugyanebben a helyzetben van Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök, aki Trumptól azt várja, hogy az USA Izraellel együtt mérjen csapást Iránra megakadályozva azt, hogy a zsidó állam megsemmisítésére törekvő állam kifejlessze az atomfegyvert. Csakhogy Irán élvezi Oroszország támogatását. Trump tehát azért akar megállapodni Putyinnal Ukrajnáról, hogy szabad kezet kapjon az Irán elleni hadművelethez. A magyar diplomácia ebben a cseppfolyós helyzetben próbál ügyeskedni, ezért látta  vendégül nemrég Ahmadinezsád egykori iráni elnököt, aki nem tudjuk, hogy kivel tárgyalt Budapesten. Mahmud Ahmadinezsád az iráni elit zsidó származású tagja, és emiatt a kérdés specialistájának számít Teheránban.

Nem jó üzlet az X Elon Musknak

A világ leggazdagabb embere két évvel ezelőtt 44 milliárd dollárért vette meg a Twittert, amelyet átkeresztelt X-nek és ahonnan kirúgta a munkatársak nagy részét. A Fidelity jelentős részvény pakettet szerzett a Twitter – X- ben, melyet Elon Musk elsősorban politikai okból vásárolt meg.

A Fidelity szerint részvény pakettjének értéke két év alatt 79%-kal csökkent! Ha a Fidelity becslése megfelel a valóságnak, akkor Elon Musk jól ráfázott az üzletre, mert a 44 milliárd dollárja immár csak 9,4 milliárd dollárt ér. Más befektetők persze értékelhetik másképp az X-et – írja a CNN gazdasági rovata, amely rámutat arra, hogy Elon Musk cége nem tesz közzé ellenőrzött adatokat önmagáról, ezért biztosat jóformán senki sem tudhat.

A politikai befektetés nem mindig jó üzlet

Elon Musk Trump támogatására vásárolta meg a Twittert, mely hamarosan X lett. Amíg Trump elnök volt, a Twitter profitált ebből, de azután letiltották a szélsőséges nyilatkozatok miatt a dollár milliárdos elnökjelöltet. Sok hirdetést lemondtak Elon Musk politikája miatt, mert a dél-afrikai milliárdos teret enged a szélsőséges nézeteknek. Ugyanakkor Elon Musk interjúját Donald Trumppal sokan figyelemmel követték. Az ex elnök megígérte Elon Musknak, hogy amennyiben megválasztják, akkor szerepet ad Washingtonban a világ leggazdagabb emberének. Aki legnagyobb Tesla gyárát Sanghajban működteti, ezért arra ösztönzi Trumpot, hogy fogja vissza Kína ellenes szankcióit, ha hatalomra kerül.

A hirdetők elfordulnak az X-től: 26%-os csökkenés várható jövőre – állapította meg a Kantar ügynökség felmérése. A hirdetőket az nyugtalanítja, hogy szélsőséges tartalmak mellett jelenhetnek meg az X-en, és ez károsan befolyásolhatja a reklám hatását. Maga Elon Musk is sok hirdetőt elriaszt, mert olykor összeesküvés elméleteket terjeszt, melyek közül van antiszemita tartalmú is. Elon Musk azután elnézést kért az antiszemita összeesküvés elmélet terjesztése miatt, de magánemberként úgy nyilatkozott, hogy “az emiatt távozó hirdetők elmehetnek a p… ba!”

Az X azt állítja, hogy 570 millió aktív felhasználója van, de ezt független források nem erősítették meg. A CNN szerint 20%-kal csökkent az X aktív használóinak száma a két évvel ezelőttihez képest amikor Elon Musk megvásárolta a Twittert.

Az X mindenesetre hasznos Elon Musk mesterséges intelligencia fejlesztése számára: a Grok ugyanis ezekre a véleményekre alapozza szoftver fejlesztését.

Mennyit ér most az X?

“Elon Musk nyilvánvalóan túlfizette a Twittert: 44 milliárd dollárt adott érte amikor valójában 30 milliárdot érhetett. Ma körülbelül 15 milliárd dollárt érhet“

– nyilatkozta a CNN gazdasági rovatának Dan Ives, a Wedbush Securities vezetője.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK