Kezdőlap Világ Oldal 71

Világ

Miért nem megy el a G20 csúcsra a kínai elnök?

Li Csiang kormányfő képviseli Kínát a hétvégén Indiában a G20 csúcstalálkozón – közölték Pekingben, de nem indokolták Hszi Csin ping távolmaradását. A Nikkei japán hírügynökség szerint a kínai elnököt kemény bírálat érte otthon.

Régi szokás a Kínát vaskézzel kormányzó kommunista pártban, hogy augusztusban összeülnek a vezetők afféle nem hivatalos csúcstalálkozóra, hogy megvitassák az 1,4 milliárd lakosú állam helyzetét. A helyszín Pejtaho, nem messze Pekingtől. Olyan üdülőhely, ahol a hatalmi elit nyaral. Kínában a hatalmi elitben beleértik azokat a veteránokat is, akik évtizedeken keresztül döntő szerepet játszottak Kína életében.

A Nikkei japán hírügynökség hozzájutott egy beszámolóhoz, mely a veteránok véleményét összegezte, és ez meglehetősen lesújtó Hszi Csin ping elnökre nézve: a gazdaság ezer sebből vérzik, az Egyesült Államokkal nem sikerült rendezni a viszonyt.

Az egyre több amerikai szankció mind nagyobb gondot okoz a kínai gazdaság fejlesztésében. A veteránok azt tanácsolták Hszi Csin ping elnöknek, hogy mindenképp igyekezzen javítani a kapcsolatot az Egyesült Államokkal, mert a szembenállás nem sok jót jelent Kínának.

Hszi Csin ping állítólag emiatt kényszerült arra, hogy menessze külügyminiszterét, aki az ő személyes kinevezettje volt, messze megelőzött nála sokkal tapasztaltabb diplomatákat, mert ő szervezte az államfő külföldi útjait. Így lett nagykövet Washingtonban majd villámgyorsan külügyminiszter. Mindeközben új határozottan nacionalista diplomáciát folytatott, melyet Pekingben “farkas diplomáciának” neveztek el.

A korábbi békülékeny és konszenzusra törekvő diplomácia helyett az új külügyminiszter határozottan képviselte Hszi Csin ping elnöknek azt az álláspontját, hogy a világot két nagyhatalomnak kellene irányítania: Kínának és az Egyesült Államoknak. Ezt a G2 elképzelést már Hangcsouban bejelentette Hszi Csin ping elnök a G20 csúcstalálkozón 2015-ben. Obama elnök akkor elviccelte a dolgot, de Trump és még inkább Biden elnök már megindította a kereskedelmi háborút jelezve, hogy nem kíván osztozni a világhatalmi szerepen.

A kínai veteránok nem a célt kritizálták hanem a módszert

Teng Hsziao ping annak idején azt hangsúlyozta: ne dicsekedjünk az eredményeinkkel, szépen csendben fejlődjünk, és tegyük újra nagyhatalommá Kínát! Erre emlékeztették a veteránok Hszi Csin pinget, aki maga is jól emlékezhetett minderre hiszen már ő is hetven éves, ráadásul édesapja Teng Hsziao ping egyik bizalmi embere volt a vezetésben a reformok végrehajtása során. Teng Hsziao ping a háttérből irányított, Hszi Csin ping viszont nyíltan képviseli álláspontját, amely elődeinél jóval határozottabban vállalja fel Kína világuralmi szerepét. Csakhogy a ravasz Teng Hsziao ping nem szerénységből tanácsolta az óvatos diplomáciát hanem azért, mert tudta:

a kártyák nyílt kijátszása egységbe forraszthatja Kína ellenfeleit.

Biden diplomáciája pontosan erre irányul: nemrég stratégiai együttműködési egyezményt kötöttek Indiával Washingtonban. Ugyancsak az amerikai fővárosban hármas szövetség alakult: az USA, Japán és Dél Korea részvételével – egyértelműen Kína ellen. Biden elnök hamarosan Vietnamba látogat, ahol szintén a kínai befolyás ellensúlyozását várják az Egyesült Államoktól. Washington az Európai Uniót is arra ösztönzi, hogy lazítson az együttműködésen Kínával. Ily módon Kína magára maradhat olyan siralmas szövetségessel mint az Ukrajnában megnyerhetetlen háborút folytató Oroszország – figyelmeztettek a kínai veteránok.

Változik-e Hszi Csin ping politikája? A külügyminiszter minden estre eltűnt, utóda az elődje, a mérsékelt Vang Ji. Akit nyilvánvalóan szívesebben látnak Washingtonban mint rövid ideig miniszterkedő utódát.

Biden elnök amint bejutott a Fehér Házba, elsőszámú stratégiai ellenfélnek nevezte Kínát. Emiatt sokan bírálták a demokrata adminisztrációt, a többi között a 100 éves Henry Kissinger, aki 1972-ben összehozta az amerikai-kínai  szövetséget a Szovjetunió ellen. A kínai államfő úgy akar nyomást gyakorolni Washingtonra, hogy megerősítette a BRICS csoportot új államok felvételével. Köztük olyan országokéval, melyek az USA kedvelt partnerei voltak mint Szaúd Arábia, Egyiptom vagy az Egyesült Arab Emírségek.

Biden elnöknek mérlegelnie kell: folytatja a hidegháborús vonalat Kínával és Oroszországgal szemben vagy visszatér valamiféle együttműködéshez? Minthogy az Egyesült Államokban megkezdődött a választási kampány, ez jelentős részben attól is függ, hogy Biden melyik diplomáciától remél több szavazatot. Minden estre figyelemreméltó, hogy várható ellenfelének, Donald Trumpnak az unokája kínaiul tanul. Amikor Trump elnök Pekingben a Tiltott Városban vendégeskedett, akkor unokája videó üzenetben kínai nyelvű dallal köszöntötte Hszi Csin ping bácsit és feleségét.

Az USA kérésére folytat korrupcióellenes kampányt Zelenszkij

0

Antony Blinken amerikai külügyminiszter érkezése elé időzítette Zelenszkij elnök Olekszij Reznyikov hadügyminiszter leváltását. Kijevben a hadügyminisztérium körül számtalan korrupciós ügy híre kering, de Zelenszkij eddig megtartotta a hadügyminisztert.

Olekszij Reznyikov már a háború előtt is vezette tárcát noha nem katona. Miért? Mert remekül tárgyalt a nyugati partnerekkel, akiket meggyőzött arról, hogy érdemes fegyverek szállításával támogatni Ukrajnát. Több mint 100 milliárd dollár értékű fegyvert szerzett Ukrajnának.

Most Blinken külügyminiszter újabb egymilliárd dolláros támogatást ígért, amely elsősorban a légvédelmet erősítené meg Ukrajnában. Csakhogy Washingtonban mind komolyabb a gyanakvás, hogy a támogatás egy része kézen közön eltűnik Ukrajnában. Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó a múlt héten erről tárgyalt Zelenszkij három emberével, és értésükre adta: jelentős személyi változás kell, hogy fennmaradjon a bizalom. Zelenszkij értette a finom célzást, és elbocsátotta hadügyminiszterét. Helyette egy krími tatárt nevezett ki a kulcsfontosságú tárca élére ezzel is jelezve, hogy Ukrajna nem mond le a Krím félszigetről.

Búcsú az oligarchától, aki felemelte Zelenszkijt

Ihor Kolomijszkijt korrupciós ügyben letartóztatta a titkosszolgálat, amelyre az ilyen ügyeket bízta az államfő, aki szerint a rendőrség és az ügyészség e tekintetben nem áll a helyzet magaslatán. A Transparency International szerint Ukrajna Európa legkorruptabb államai közé tartozik a háború idején is.

Ihor Kolomijszkijt már 2020-ban kitiltották az Egyesült Államokból korrupciós ügyek miatt. 2019-ben viszont ő pénzelte Zelenszkij kampányát, az ő televíziója sugározta a Nép szolgája című sorozatot, amely népszerűvé tette a színész – politikust egész Ukrajnában.

A nemzeti együttműködés rendszere Ukrajnában inkább Putyin szisztémájához hasonlít mint Orbán Viktoréhoz. A Die Presse viszont nem véletlenül nevezte mini Putyinnak Orbánt hiszen csaknem teljhatalmat összpontosít a kezében. Volodimir Zelenszkijnek távolról sincs ekkora hatalma. Ráadásul mögötte ott állnak az amerikai tanácsadók, akik a hatalmas segélyekért cserében eredményeket várnak el. A fronton az eredmények egyelőre váratnak magukra. Valószínűleg igaza van az USA fegyveres erői távozó vezérkari főnökének, aki azt állította, hogy Ukrajna győzelme nem más minthogy ellent tud állni az orosz támadásnak, de patthelyzet elérésénél többre nem futja.

Blinken amerikai külügyminiszter minden estre gratulált az ukrán hadsereg harctéri sikereihez. Zelenszkij elnök válaszul azt mondta, hogy “nehéz telünk lesz.”

A brit hadsereg vezérkari főnöke úgy nyilatkozott, hogy az ukrán hadsereg jövőre sem kerekedhet felül Oroszországon, de 2025-ben talán igen. Kérdés, hogy meddig bírja a háborút Ukrajna, ahol a lakosság létszáma már nem éri el a 30 milliót sem. Kijev kérésére Lengyelország már begyűjti azokat az ukrán férfiakat, akik a behívó elől menekültek el a szomszédos országba. Az ukránok éppúgy mint az oroszok zsoldosokat is toboroznak, de az ezzel kapcsolatos információkat a hadügyminisztérium titkolja Kijevben. Az új hadügyminisztert minden estre Zelenszkij elnök azzal dicsérte, hogy eddigi pályafutása során eredményesen küzdött a korrupció ellen. A katonai sikert nem tőle hanem a vezérkari főnöktől várják Kijevben, ahol tudják: minden a NATO támogatástól függ.

“Biden elnök öt perc alatt békét teremthetne, ha elfogadná a területet békéért elvet” – nyilatkozta Zelenszkij elnök, aki hamarosan New Yorkba utazik, hogy felszólaljon az ENSZ közgyűlésen és minden bizonnyal találkozik Biden amerikai elnökkel is.

Zsoldoshiány Oroszországban

Kubában emberkereskedelemnek tekintik az oroszok zsoldos toborzását a szigeten, ezért a kubai hatóságok felszámolják azt az emberkereskedelmi hálózatot, amely kubai állampolgárokat akar beszervezni az orosz fegyveres erőkbe – éljenek azok Oroszországban vagy Kubában – közölte a külügy Havannában.

Kuba mindig is ellenezte a zsoldosok felhasználását a hadseregben, és semmiképp sem kíván belekeveredni az Ukrajnában folyó hadműveletekbe – hangsúlyozza a kubai külügyminisztérium. Arról nincs szó a közleményben, hogy harcolnak-e már kubai zsoldosok az orosz hadseregben Ukrajnában mint ahogy arra sem térnek ki Havannában: milyen kapcsolatban áll “az emberkereskedő hálózat” az orosz kormánnyal?

Májusban Rjazanyban egy helyi lap azt írta, hogy

“Sok kubai állampolgár jelentkezett a seregbe, hogy harcoljon Ukrajnában.”

Nem világos az sem, hogy a Wagner zsoldos hadsereg végezte-e a toborzást? Valószínűleg erről van szó, de Prigozsin lázadása majd halála megváltoztatta a Wagner hadsereg és Putyin kapcsolatát. Az orosz elnök mostanában megpróbálja beolvasztani a hadseregbe a Wagner hadsereg “lojális elemeit.”

A kommunista Kuba, melyet a Szovjetunió erőteljesen támogatott az Egyesült Államokkal szemben, Putyin Ukrajna elleni agressziója után is kitartott Moszkva-barát álláspontja mellett.

Miguel Diaz-Canel elnök többször is kijelentette, hogy

“Oroszország élvezi Kuba feltétlen támogatását a Nyugat elleni küzdelemben.”

Putyin célozgatott arra, hogy amennyiben a Nyugat be akarja vonni Ukrajnát a NATO-ba, akkor Moszkva válaszképpen fontolóra veheti nukleáris rakéták elhelyezését Kuba területén.

1961-ben emiatt majdnem kitört a világháború, mert Nyikita Szergejevics Hruscsov akkori szovjet vezető nukleáris robbanófejjel ellátott rakétákat helyezett el a Karib-tengeri szigetországban, amely igen közel van az Egyesült Államok keleti partvidékéhez. Kennedy elnök ezt stratégiai kihívásnak tekintette, és embargót rendelt el Kuba körül. Végül a Szovjetunió visszavonult, és a nukleáris rakétákat kivonták Kubából. Hruscsov elveszítette az arcát, és a kubai válság is hozzájárult ahhoz, hogy 1964-ben leváltották összes tisztségéből Moszkvában.

Oroszországban gőzerővel folyik a toborzás

Mindkét hadsereg nagy veszteségeket szenved el Ukrajnában, és az utánpótlás mind nagyobb gondot okoz mind a két kormányzatnak. Oroszországban az év végéig 140 ezer katonával akarja feltölteni a hadsereget – közölte Andrej Guruljev honatya, korábbi katonatiszt. Aki azt is elmondta, hogy Oroszországban élő közép-ázsiai állampolgároknak azt ígérik a toborzó tisztek, hogyha jelentkeznek az orosz hadseregbe, akkor gyorsított eljárással megkaphatják az orosz állampolgárságot.

A New York Times hétfőn arról írt, hogy Oroszországba látogat Kim Dzsong un, aki arról tárgyal majd Putyinnal, hogy Észak Korea miképpen támogathatja Oroszországot az ukrajnai háborúban. Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője nem volt hajlandó megerősíteni az észak-koreai vezető érkezését, de nem is cáfolta azt. A nemzeti kommunista Észak Korea vezetői annyira féltik az életüket, hogy titkolják: merre járnak. Az Észak Koreát 1945 óta irányító Kim dinasztia tagjai ezenkívül rettegnek a repüléstől, ezért páncélvonattal utaznak.

A New York Times szerint Vlagyivosztokban, a távol-keleti orosz kikötőben tarthatják meg az orosz-észak-koreai csúcstalálkozót. Nemrég Sojgu orosz hadügyminiszter Phenjanban járt, ahol arról állapodtak meg, hogy Oroszország segíti Észak Korea nukleáris és rakéta fejlesztési programját, cserébe pedig elad olyan orosz fegyvereket és lőszereket, melyeket korábban Moszkvától kapott. Kim Dzsong un korábban katonákat is ajánlott Putyinnak, de az orosz elnök akkor ezt elutasította.

A jövő héten tartják a távol-keleti gazdasági fórumot Vlagyivosztokban , és akkor kerülhet sor a csúcstalálkozóra Vlagyimir Putyin és Kim Dzsong un között – írja a londoni Guardian.

Tíz hónapos csúcson az olajár

“Még nem öltük meg az infláció nagy sárkányát, az olajat”, mert egyelőre beválik a nagy olajtermelő országok kitermelést visszafogó politikája, amely gyengíti a világgazdaságot. Egyes szakértők szerint az OPEC+ megcélozza a 100 dolláros árat is.

Átlépte a 90 dolláros lélektani határt a Brent olaj ára miután Szaúd Arábia és Oroszország kedden bejelentette, hogy az év végéig meghosszabbítja az olajkitermelés visszafogását. Ez 1,3 millió hordó olajat jelent naponta. Bár mindenki számított erre, de a bejelentés mégiscsak tíz hónapos csúcsra vitte fel az olaj árát. A forexlive.com szakportál szerint az OPEC+ komoly kockázatot vállal fel azzal, hogy visszafogja az olaj kitermelést, mert ezzel recesszióba sodorhatja az egész világgazdaságot. Akkor pedig kiderülhet, hogy az olajkereslet visszaesik, és megkezdődik a készletek eladása, és esik az ár.

Hongkongból azt jelentette az AFP hírügynökség , hogy az ázsiai piacok negatívan reagáltak az olajár emelkedésére. A szakértők attól tartanak, hogy inflációt gerjeszt az olajár emelkedése mindenütt a világon, ez pedig oda vezethet, hogy a Federal Reserve Board újra emeli a kamatlábat, hogy kordában tartsa az inflációt. Az eredmény: gazdasági visszaesés következhet az Egyesült Államokban és a világgazdaság más részein is.

Az energiaár az infláció egyik legfőbb oka a világgazdaságban

“Még nem öltük meg a nagy inflációs sárkányt, az olajat”

– nyilatkozta az AFP-nek Stephen Innes, az SPI vagyonkezelő olaj szakértője.

A Federal Reserve Board egyelőre megosztott: van, aki a kamatláb emelést szorgalmazza, de mások szerint ez az olajáremelés még nem indokolja ezt: ”Semmi sem súgja azt nekem, hogy olyasmi történt volna, amely azonnali cselekvésre késztetne” – fogalmazta meg véleményét a Federal Reserve Board egyik kormányzója, Christopher Waller a CNBC gazdasági televízióban.

Egy másik Federal Reserve Board kormányzó szerint viszont ez az olajáremelés olyan inflációt gerjeszthet, amelyet kamatláb emeléssel lehet megfogni: “A magam részéről el tudom képzelni, hogy a jelenlegi helyzetben egy kicsit feljebb menjünk a kamatlábbal”

– mondta Loretta Mester kormányzó Clevelandből.

A baj az, hogy a kamatláb már 20 éves csúcson jár, és további emelés sok országot recesszióba taszíthatna – beleértve magát az Egyesült Államokat is.

“A Federal Reserve Board hullámzó tengeren sűrű ködben hajózik”

– vázolta fel a helyzetet  a JP Morgan vagyonkezelő részlegének szakértője. David Kelly szerint a jegybank szerepet betöltő Fed-nek “nagyon lassan és nagyon óvatosan kell haladnia ebben a borús időjárásban.”

Japánban, a világ harmadik legnagyobb gazdaságában, amely nettó energia importőr 10 hónapos mélységbe zuhant a jen árfolyama. A pénzügyminiszter-helyettese jelezte, hogy “amint szükséges, akkor közbe avatkozunk a jen védelmében.”

Putyin: a Nyugat egy zsidót állított Ukrajna élére

Az orosz elnök – az antiszemita hagyományok szellemében – Zelenszkij ukrán elnök származására utalt egy interjúban, amelyet Blinken amerikai külügyminiszter kijevi látogatására időzített.

Blinken külügyminiszter felmenői közül is többen a holokauszt áldozatai lettek. Az amerikai külügyminiszter édesapja, az USA egykori budapesti nagykövete, baráti viszonyt ápolt Soros Györggyel, aki vörös posztónak számít Moszkvában már évtizedek óta. Már a szovjet időkben is támadták Soros Györgyöt Moszkvában, ahol a KGB világméretű zsidó összeesküvés szimatolt, melynek célja nem más mint a Szovjetunió megdöntése.

Ezt az elméletet Jurij Vlagyimirovics Andropov találta ki, aki származására tekintve maga is zsidónak született 1914-ben még a cári birodalomban, ahol ezt fel is tüntették az anyakönyvi kivonatban. Andropov, aki KGB elnökként /1965-1982/ a Szovjetunió első számú vezetőjének posztjára pályázott, szorgos munkával eltüntette zsidó származása nyomait, mert úgy vélte, hogy akkor nem lenne esélye a vezéri posztra.

Andropov átvette a cári titkosszolgálat, az Ohrana, kitalált világméretű összeesküvéséről, mely

“Oroszország, a harmadik Róma lerombolására irányult”.

Andropov számára az 1980-81 es lengyel válság világméretű zsidó összeesküvés eredménye volt.

Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin akkoriban már a KGB-ben szolgált tiszti beosztásban. Andropov parancsba adta a KGB-nek, hogy írják össze: a Szovjetunióval “szövetséges“ szocialista országokban hány zsidó funkcionárius dolgozik felelős beosztásban a kommunista pártban, az állami vezetésben, a fegyveres testületeknél, a médiában stb. Sok helyütt brutális antiszemita tisztogatásra került sor a fontos intézményekben.

Putyin elnök most ugyanezt az antiszemita kártyát vette elő, hogy kudarcba fulladt ukrajnai akcióját igazolja az orosz közvélemény előtt.

Kétségbeesett toborzó kampány

140 ezer embert akarnak bevonultatni a hadseregbe Oroszországban az év végéig, hogy pótolják a nagy emberveszteséget. A Wagner hadsereg a börtönökben is toborzott, de Prigozsin furcsa puccsa majd halála, szép csendben koporsóba helyezte a nyíltan neonáci tradíciókat valló zsoldos sereget, melynek “lojális tagjait” Putyin igyekszik beilleszteni a hadseregbe. Közben pedig folyik a kétségbeesett toborzás: Oroszországban élő és dolgozó közép-ázsiai állampolgárokat buzdítanak arra, hogy lépjenek be az orosz hadseregbe. Cserében gyorsított eljárással orosz állampolgárok lehetnek. Kérdés, hogy ez mennyiben teszi vonzóvá a hősi halált Putyinért.

Kubában a külügy tiltakozott egy “emberkereskedő hálózat” ellen, mely zsoldosokat toborzott Oroszországnak kubai állampolgárok között. Korábban voltak olyan hírek, hogy Oroszországban élő kubaiak “önként” jelentkeztek a Wagner hadseregbe. Most a havannai külügy szerint

Kubában is próbáltak már toborozni, de ezt a szigetország belügyminisztériuma megakadályozta mondván “nem akarunk belekeveredni az ukrajnai háborúba.”

Kuba elnöke különben többször is támogatásáról biztosította Putyint “a Nyugat elleni küzdelemben”.

Az orosz elnök korábban azt pedzegette, hogy fontolóra veheti nukleáris támadó fegyverek telepítését Kubába, ha Ukrajnát felveszik a NATO-ba. 1961-ben csaknem világháború robbant ki amiatt, hogy Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió vezetője  nukleáris rakétákat telepített a karib-tengeri szigetországba, amely igen közel van Washingtonhoz. Kennedy elnök utasítására az amerikai flotta embargó alá vette Kubát. Hruscsov végül meghátrált, a rakétákat kivonták Kubából. Hruscsov hazugságai miatt elveszítette az arcát, és ez is szerepet játszott abban, hogy 1964-ben leváltották minden tisztségéből Moszkvában.

Putyin elnök a jövő héten Vlagyivosztokban találkozhat Kim Dzsong un-nal, hogy megtárgyalják a két állam katonai együttműködését. Észak Korea orosz segítséget vár saját nukleáris és rakéta erői fejlesztéséhez, cserében régi orosz fegyvereket adna Oroszországnak, amely e tekintetben is jelentős veszteséget szenved Ukrajnában.

Gombamérgezés végzett azzal az orosz tudóssal, akit a Hold expedíció kudarcáért tartottak felelősnek

Indiának sikerült, Oroszországnak nem: a 77 éves Vitalij Melnyikov veterán rakéta tudós ebbe halhatott bele. A hivatalos közlés szerint a jeles tudós mérgesgombát evett, és bár az orvosok hetekig küzdöttek az életéért, de végül belehalt a mérgezésbe.

Sztálin idejében az állambiztonság külön laboratóriumot tartott fenn olyan mérgek kikísérletezésére, melyeket utólag nehéz azonosítani. Ez a laboratórium sohasem zárt be, és sok kétes halálesetet vezettek vissza az itt kikísérletezett mérgekre.

1964-ben Szemicsasztnij, a KGB akkori elnöke két “kérést” is kapott magasrangú vezetők megmérgezésére. Az egyik célpont Palmiro Togliatti, az olasz kommunista párt vezetője volt, aki rendszeresen a Krímben nyaralt. Itt érte a végzetes “szívroham” 1964 augusztus 21-én. Miért? Egyes források szerint Palmiro Togliatti figyelmeztetni akarta Nyikita Szergejevics Hruscsovot, a Szovjetunió kommunista pártjának akkori vezetőjét, hogy kollégái puccsot készítenek elő ellene. A puccs szervezője nem más mint Leonyid Iljics Brezsnyev, akit még Sztálin hozott be a legfelső vezetésbe, és aki korábban Hruscsov híve volt. Egyike volt azoknak, akik 1953-ban letartóztatták Lavrentyij Pavlovics Beriját, aki Sztálin utóda akart lenni.

Brezsnyev, és a szovjet vezetés többsége sokallta azokat a reformokat, melyeket Hruscsov bevezetett. Ezeket a reformokat viszont lelkesen támogatta Palmiro Togliatti, aki személycseréket javasolt Hruscsovnak a legfelső pártvezetésben.

Leonyid Iljics Brezsnyev megkereste Szemicsasztnij KGB főnököt 1964 nyarán, hogy elérje nála: mérgeztesse meg Nyikita Szergejevics Hruscsovot, a Szovjetunió akkori vezetőjét.

Ily módon Brezsnyev simán hatalomra kerülhetett volna. Csakhogy Szemicsasztnij, aki túlélte a Szovjetunió bukását, és be is számolt erről, nem vállalta a mérgezést arra hivatkozva, hogy Hruscsov hívei ott vannak a KGB-ben, és megakadályoznák vagy utólag lelepleznék az akciót.

Brezsnyev erre bánatosan megszervezte a puccsot: Hruscsov a Krímben nyaralt, melyet ő adott oda Ukrajnának, hogy megszerezze a helyi kommunista párt támogatását, egyszerre csak üzenetet kapott Moszkvából: vészhelyzet áll fent, térjen vissza! A repülőtéren Szemicsasztnij várta mondván: az elvtársak a Kremlben már várják Nyikita Szergejevics. A Szovjetunió első embere megértette, hogy politikai pályafutásának vége, ezért lemondott minden tisztségéről, de legalább életben maradt.

Putyin ízig-vérig a KGB embere

A Tavasz 17 pillanata című népszerű szovjet televíziós sorozatot nézve döntött úgy a leningrádi diák, hogy a titkosszolgálat tisztje lesz. A szolgálathoz belépve először a jogi egyetemet végezte el, majd megpróbálkozott a felső fokozattal, a Jurij Andropovról elnevezett akadémiával, de oda már nem vették fel. Ott ugyanis a hírszerzőket képezték, akiknek egyedül kell dolgozniuk külföldön. Erre nem tartották Putyint alkalmasnak elöljárói mondván: jó csapatember, de magára maradva sokszor döntésképtelen vagy rossz döntéseket hoz. Az ukrajnai agresszió esetében beigazolódni látszik Putyin elöljáróinak ítélete.

A kíméletlenséget viszont jól megtanulta az orosz elnök a KGB-ben. Erre a legjobb példa az orosz Windows program: az utóbbi években egyre másra esnek ki az ablakból azok, akik merészelnek Putyintól eltérő véleményt megfogalmazni.

Már a Covid pandémia idején megkezdődött a gyakorlat: a kritikus orvosok egyre-másra estek ki a kórházak vagy kutatóintézetek ablakán. Ezek szándékosan látványos akciók: azt üzenik mindenkinek, hogy kuss!

Prigozsin repülőgépét is minden bizonnyal Putyin parancsára robbantották fel

Legfelső szinten azonban Putyin egyelőre nem tisztogat: helyén maradt Geraszimov tábornok, a vezérkar főnöke, aki a hírek szerint ellenezte az Ukrajna elleni agressziót. Ugyancsak ellene szavazott az Ukrajna egész területére  irányuló támadásnak Szergej Nariskin, az SZVR, a hírszerzés főnöke. Őt a nyilvánosság előtt is megalázta Putyin emiatt, de nem váltotta le. Sőt, Szergej Nariskin rendszeresen egyeztet William Burns-szel, a CIA igazgatójával.

Érdemes megemlíteni, hogy ezekből a megbeszélésekből az orosz hírszerzés főnöke azt a következtetést vonta le, hogy Washingtonban túlságosan is sokat tudnak a kínai-orosz együttműködésről a rakétafegyverek terén. Moszkva továbbadta az információt Pekingnek, ahol gyorsan le is váltották a kínai rakéta haderőnem parancsnokait.

Az Intelligence Online francia portál szerint ez az ügy összekapcsolható Csin Kang kínai külügyminiszter villámgyors bukásával is. Csin Kang azután tűnt el a nyilvánosság elől, hogy tárgyalt Pekingben öt órán át Blinken amerikai külügyminiszterrel.

Kissinger és a nagy háromszög

A 100 éves veterán diplomatát nemrég Pekingben látták vendégül, ahol méltányolták, hogy 1972-ben összehozták Nixon elnökkel együtt az Egyesült Államokat Kínával.

Kissinger nem helyesli azt, hogy az USA stratégiai ellenfélnek nevezi most Kínát és Oroszországot, mert ez összehozza Moszkvát és Pekinget. Csin Kang “harcos diplomata volt” vagyis keményen szembeszállt az Egyesült Államokkal amíg ott volt nagykövet. Pekingben inkább most békülni akarnak az USA-val és együttműködni, ezért a régi-új külügyminiszter Vang Ji lett, akit épp most meghívtak Washingtonba. Vang Ji a kínai – amerikai együttműködés híve hiszen maga is volt washingtoni nagykövet,  ezért pontosan tudja, hogy az Egyesült Államok százszor fontosabb Kína számára mint Oroszország.

Pénzügyi csalással vádolják a Zelenszkijt hatalomra segítő oligarchát

Félmilliárd hrivnya értékű pénzmosással gyanúsítják Ihor Kolomijszkijt, akit otthonában keresett fel az SZBU. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég jelentette be, hogy a titkosszolgálatra bízza a korrupció elleni harcot, mert a rendőrség és az ügyészség nem elég hatékony ezen a téren.

Zelenszkij elnököt folyamatosan a korrupció elleni harc fokozására buzdítják nyugati szövetségesei, akiket nyugtalanít, hogy az Ukrajnának küldött támogatás kézen közön eltűnik Európa egyik legkorruptabb országában.

Zelenszkij elnök épp a korrupció ellenes harc nevében indult a választásokon 2019-ben, de a győzelem után nem sokat tett ígéreteinek megvalósítása érdekében. Népszerűsége emiatt gyorsan csökkent is, és csak a háború során tanúsított bátor magatartásnak következtében lett igazán népszerű Ukrajnában.

Zelenszkij nem véletlenül volt annyira visszafogott a korrupció ellenes harcban hiszen legfőbb támogatója, Ihor Kolomijszkij, Ukrajna egyik minden hájjal megkent oligarchája volt.

Ki is az az Ihor Kolomijszkij?

A nép szolgája című televíziós sorozat, amely megalapozta Zelenszkij hírnevét Ukrajnában Ihor Kolomijszkij találmánya volt, ő pénzelte és az ő televíziója sugározta a sorozatot.

2019-ben az elnökválasztás évében Zelenszkij részt vett Kolomijszkij születésnapi ünnepségén. Az oligarcha idén 60 éves, 1963-ban született zsidó családban. Ukrajna területén élt valaha a világ egyik legnagyobb zsidó közössége: itt született például Golda Meir izraeli miniszterelnök, innen vándorolt ki Palesztinába Benjamin Netanjahu jelenlegi izraeli kormányfő családja. Ukrajnában nemrég felújították azt a zsinagógát, melyben annak idején Netanjahu ősei imádkoztak. Zelenszkij is nem vallásos zsidó családban született, az anyanyelve orosz, csak később tanult meg ukránul. Érdemes megemlíteni, hogy az elnökválasztási kampány idején ellenfele azt állította, hogy

“ha Zelenszkijre szavaztok, akkor Putyint kapjátok!”

2022 február 24-én Volodimir Zelenszkij alaposan rácáfolt erre.

Ihor Kolomijszkij saját bevallása szerint üvegvisszaváltással foglalkozott diák éveiben – tanulás helyett. A Leonyid Brezsnyevről elnevezett kohászati egyetemen tanult Dnyipropetrovszkban.

A nagy lehetőséget a meggazdagodásra a Szovjetunió bukása jelentette 1991-ben. Ukrajna lakosságának több mint 90%-a a függetlenség mellett döntött, és ez egy csapásra véget vetett a moszkvai irányításnak. A gazdaságban megkezdődött a szabadrablás időszaka, melyben Ihor Kolomijszkij igen leleményesnek bizonyult. Privat nevű cége a szó szoros értelmében szinte mindennel foglalkozott a kohászattól a bankokig és a televíziókig. Száz vállalat tartozik a Privat birodalomba, de vannak a Kolomijszkijnak külföldi cégei is. Innen a pénzmosás lehetősége is, melyet a háború természetesen korlátoz, de a mostani vizsgálat a 2013 és 2020 közötti pénzügyekre vonatkozik. Az amerikai Forbes magazin szerint Ihor Kolomijszkij dollárban is milliárdos: vagyonát különbözőképpen becsülik fel, és 3-6 milliárd dollár közé teszik.

Ihor Kolomijszkij szép pénzekkel támogatja a zsidó hitközséget is Dnyipropetrovszkban. Egy időben az Egyesült Ukrán Zsidó közösség elnöke volt, sőt öt évig az Európai Zsidó Unió élén is állt.

Ihor Kolomijszkijnak három állampolgársága is van: ukrán, izraeli és ciprusi. Ukrajnában elvben tilos a kettős állampolgárság, de nagyon sokan rendelkeznek ezzel, mert a hatóságok behunyják a fél szemüket. Kárpátalján a magyarok többsége is rendelkezik magyar állampolgársággal.

2014-ben az oligarchát kinevezték Dnyipropetrovszk tartomány kormányzójának, ahol szervezte az ellenállást az oroszok nyomulásával szemben. Kolomijszkij kormányzóként kijelentette: minden elfogott orosz szabotőrért 10 ezer dollárt fizet! Mindezt a koldusszegény Ukrajnában, ahol az életszínvonal azóta sem érte el a szovjet időkben tapasztalt nem túlságosan magas színvonalat.

2020-ban Ihor Kolomijszkijt pénzügyi csalással vádolták meg az Egyesült Államokban, melynek területéről kitiltották. Erre hivatkozva Zelenszkij elnök tavaly júliusban megfosztotta ukrán állampolgárságától egykori támogatóját. Az oligarcha stratégiai fontosságú cégeit államosították Ukrajnában. A mostani titkosszolgálati vizsgálat Ihor Kolomijszkij ellen azt mutatja, hogy Zelenszkij elnök igyekszik komolyan venni a korrupció ellenes harcot a háború nehéz körülményei között is mindenekelőtt azért, mert ily módon fokozhatja a bizalmat nyugati szövetségeseinél: az Ukrajna támogatására küldött pénz oda kerül ahova szánták nem pedig a dúsgazdag oligarchák zsebébe.

Miniállamok maxi pénzügyi gondok

Andorra, Monaco és San Marino az Európai Unió területén található, de nem részei az integrációnak, viszont pénzügyileg kiskaput jelenthetnek az uniós szabályok megkerülésére – állapították meg szakértők Brüsszelben, ahol már előkészületben vannak a három miniállammal megkötendő kereskedelmi egyezmények.

Andorra, Monaco és San Marino nem tagjai az Európai Uniónak, de nyolc éve tárgyalásokat folytatnak, mert kereskedelmi egyezményt kívánnak kötni Brüsszellel. Csakhogy az európai bankok pénzpiacok és biztosítók  felügyelete most megállapította: mindhárom miniállamban komoly kockázata áll fenn a pénzmosásnak és más illegális pénzügyi műveleteknek, mert az ellenőrzési rendszer nem eléggé hatékony. A brüsszeli Politico megszerzett egy levelet, melyben a bank és pénzpiaci és biztosítási felügyelet  határozottan figyelmezteti arra a brüsszeli bizottságot, hogy a három miniállamon keresztül olyan pénzügyi cápák érkezhetnek az uniós piacra, melyek komolyan károsíthatják a fogyasztók érdekeit. A három felügyelet épp arra törekszik, hogy rászorítsa Ciprust: be kell tartani a szigorú uniós szabályokat. Korábban ugyanis oroszok és más egykori szovjet tagállamok polgárai leleményes módszerekkel játszották ki az uniós szabályokat a szigeten.

Málta szigetén Azerbajdzsánból érkezett vállalkozók még bankot is alapítottak, melyet azután be kellett zárni miután az akkori miniszterelnök is belekeveredett a korrupciós ügybe. Egy oknyomozó újságírónő megpróbálta feltárni az ügyet, de maffia módszerekkel felrobbantották autóját.

Monaco, a szupergazdagok kedvenc mini állama, már jelenleg is adóparadicsom.

“Nem akarunk trójai falovakat beengedni az Európai Unióba, szigorú pénzügyi szabályozásra van szükség“

– hangsúlyozta az Európai Parlament egyik holland képviselője, aki a szociáldemokrata frakció szakértője pénzügyi jogi kérdésekben. Paul Tang úgy nyilatkozott a Politiconak, hogy “ha a három felügyelet óva int valamitől, akkor arra jó odafigyelni!”

Csakhogy a pénzügyi fejezet benne van abban a három kereskedelmi egyezményben, melyet az Európai Unió szeretne megkötni Andorrával, Monacoval és San Marinoval még az év vége előtt.

Maros Sefcsovics alelnök a brüsszeli bizottság nevében idén januárban úgy nyilatkozott, hogy 2024-re már meglehet a kereskedelmi egyezmény a három mini állammal. Jövőre jönnek a parlamenti választások vagyis hogyha addig nem írjak alá az egyezményeket, akkor hosszú időre félreteszik őket más fontosabb ügyek miatt.

A mini államok megdöbbentek az utolsó percben érkezett bírálaton

San Marino kormányának szóvivője úgy nyilatkozott, hogy: ”A múlt problémáinak semmi közük sincsen a jelenlegi helyzethez hiszen folyamatosan vezetjük be a szigorú pénzügyi szabályokat. Az a törekvése mind a három tagállamnak , hogy szinkronban hozza saját pénzügyi ellenőrzési rendszerét az uniós tagállamokkal.”

Monaco a nyáron meghívta a 27 tagállam uniós nagykövetét, hogy a helyszínen tájékozódjanak a miniállam kivételes helyzetéről.

“Meg akarjuk őrizni a gazdasági modellünket”

– hangsúlyozta a nagykövetek előtt Pierre Dartout államminiszter, aki “kreatív megoldásokat” sürgetett a kereskedelmi egyezményben, amely új helyzetet hoz létre abban a miniállamban, ahol a helyi polgárok előnyöket élveznek a “külföldiekkel” szemben. Naponta 50 ezren ingáznak  Monaco és Franciaország között – írja a Nice Matin, mely rámutat arra, hogy egyáltalán nem véletlen az, hogy kevés munkavállaló lakik Monacóban hiszen a világon itt a legdrágább egy négyzetméter.

A nizzai lapnak nyilatkozó monacói kormányzati emberek állandó kompromisszum keresésről számolnak be.

Lehet-e ebből kereskedelmi egyezmény még az év vége előtt? Ez erősen kérdéses hiszen a három felügyelet szigorú bírálatát aligha tudja ilyen rövid idő alatt tisztázni a három miniállam és a brüsszeli bizottság.

Az USA-tól is szegényített uránt tartalmazó lövedéket kap Ukrajna

A Biden-adminisztráció először küld vitatott páncéltörő lőszereket, amelyek szegényített uránt tartalmaznak Ukrajnába – derül ki a Reuters által látott dokumentumból, amelyet két amerikai tisztviselő külön megerősített.

A lövedékek, amelyek segíthetnek az orosz tankok megsemmisítésében, egy új katonai segélycsomag részét képezik Ukrajnának, amelyet a jövő héten mutatnak be. A lőszereket amerikai Abrams tankokból lehet kilőni, amelyeket egy, az ügyet ismerő személy szerint várhatóan a következő hetekben szállítanak Ukrajnába.

Egy tisztviselő azt mondta, hogy a közelgő segélycsomag értéke 240 és 375 millió dollár között lesz, attól függően, hogy mit tartalmaz. A csomag értéke és tartalma még véglegesítés alatt áll. A Fehér Ház nem reagált azonnal a kommentárra.

Vita a tervezett segélycsomag körül

Bár Nagy-Britannia az év elején szegényített urántartalmú lőszert küldött Ukrajnának, ez lenne az első amerikai szállítmány, amely valószínűleg vitákat fog kiváltani. Ez a Biden-adminisztráció egy korábbi döntéséből következik, hogy kazettás lőszerrel látja el Ukrajnát, annak ellenére, hogy az aggodalmak szerint az ilyen fegyverek milyen veszélyeket jelentenek a civilekre.

A szegényített urántartalmú lőszerek használatáról heves vita folyik, és az olyan ellenzők, mint az uránfegyverek betiltására irányuló nemzetközi koalíció, azt mondják, hogy a szegényített uránpor lenyelése vagy belélegzése veszélyes egészségügyi kockázatokat jelent, beleértve a rákot és a születési rendellenességeket.

Az urándúsítás mellékterméke, a szegényített uránt lőszerként használják, mert rendkívüli sűrűsége lehetővé teszi, hogy a lövedékek könnyen áthatoljanak a páncélzaton, és „öngyulladjanak” a por- és fémfelhőben. Bár a szegényített urán radioaktív, lényegesen kevésbé radioaktív, mint a természetben előforduló urán, bár a részecskék jelentős ideig megmaradhatnak.

Az Egyesült Államok az 1990-es és a 2003-as Öbölháborúban, valamint a NATO volt Jugoszlávia elleni bombázásában 1999-ben hatalmas mennyiségben használt szegényített urántartalmú lőszert.

Az ENSZ nukleáris felügyelő szervezete, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szerint a volt Jugoszláviában, Kuvaitban, Irakban és Libanonban végzett tanulmányok

„azt jelezték, hogy a környezetben szétszóródott szegényített uránmaradványok jelenléte nem jelent radiológiai veszélyt az érintett régiók lakosságára nézve.”

Ennek ellenére a radioaktív anyag hozzájárulhat Ukrajna hatalmas háború utáni tisztítási kihívásához. Az ország egyes részeit már most is tele vannak kazettás bombákból és egyéb lőszerekből származó fel nem robbant töltényekkel, valamint több százezer gyalogsági aknával.

A Wall Street Journal június közepén arról számolt be, hogy az Egyesült Államok szegényített urántartalmú töltények küldését fontolgatja Ukrajnába. A közelmúltban Ukrajnának szánt fegyversegélycsomagok tüzérséget, légvédelmi rakétákat és szárazföldi járműveket is tartalmaztak, miközben Ukrajna ellentámadása folytatódik. A Reuters nem tudta megállapítani, mit tartalmazott még a csomag a szegényített urán töltényeken kívül.

A segélycsomag finanszírozása az elnöki lehívási hatóságon keresztül történik, amely felhatalmazza az elnököt arra, hogy vészhelyzetben a kongresszusi jóváhagyás nélkül árukat és szolgáltatásokat adjon át az Egyesült Államok készleteiből. Az anyag az Egyesült Államok többletkészletéből származik.

A 2022 februári teljes körű orosz invázió óta Ukrajnának nyújtott biztonsági segítség több mint 43 milliárd dollár volt.

Putyin az afrikai urántól vágja el Európát

Niger után Gabonban is puccsot hajtott végre a hadsereg, amely őrizetbe vette mindkét országban az elnököt. A két koldusszegény afrikai állam egy szempontból igazán fontos a világgazdaságban, ez pedig az urán.

Az Európai Unió urán importjának jelentős része eddig innen érkezett. Putyin afrikai karja eddig a Wagner hadsereg volt, mely igen aktív Líbiában, Szudánban, a Közép Afrikai Köztársaságban és Maliban. Niger fővárosában orosz zászlókkal tüntettek a hatalom hívei és Putyint éltették. Csakhogy a Wagner hadsereg főnöke fellázadt Putyin ellen Oroszországban, majd hamarosan repülőgépe felrobbant. Már el is temették. Vége lenne Oroszország afrikai nyomulásának? Szó sincs róla! Egy orosz miniszterhelyettes körbejárta Putyin afrikai vazallusait, és közölte velük: immár az orosz állammal állnak kapcsolatban és nem a Wagner Hadsereggel.

Kínai-orosz együttműködés

A gaboni puccs után gyorsan megszólalt Hszi Csin ping kínai elnök is, aki nyugalomra hívott fel, és megkérte a katonákat, hogy ne öljék meg Ali Bongo elnököt. A kínai államfő gyors reakciója nem meglepő hiszen az oroszokkal együtt nyomulnak Afrikában, hogy átvegyék a Nyugat pozícióit. Szudánban a kínaiak aranybányáit a Wagner zsoldosok védelmezik. Moszkva és Peking között munkamegosztás jött létre Afrikában: mindenki azt csinálja, amihez a legjobban ért. Az oroszok katonáskodnak, a kínaiak üzletelnek. Ma már Kína Afrika legfontosabb gazdasági partnere.

Az urán stratégiai nyersanyag, ezért a bányák ellenőrzése nemcsak pénzügyi érdek.

Csakhogy Putyinnak az Ukrajna elleni agresszióval sikerült szembefordítani Oroszországgal olyan korábbi szövetségeseket mint például Kazahsztán. Amelynek elnöke sietett tájékoztatni Brüsszelt arról, hogy a kieső afrikai uránt szívesen szállítanák ők az Európai Unióba.

Mindeközben Afrikában a gyorsan szaporodó lakosság életszínvonala katasztrofálisan alacsony. Ennek következtében könnyű puccsot szervezni, és demagóg ígéretekkel elkábítani a lakosság egy részét. Hosszútávra pedig senki sem gondol az érintettek közül – kivéve a kínaiakat. Ők nem látványosan nyomulnak, de annál hatékonyabban. Fegyverük a pénz márpedig ez nemcsak Afrikában mindenható.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK