Nyilatkozott Donald Trump a Wall Street Journal szerkesztőségében arról, hogy milyen kapcsolatot ápolt az orosz elnökkel amikor hatalmon volt.
“Vlagyimir, ha Ukrajnára támadsz, olyan keményen ütlek meg, hogy el sem hiszed. A kibaszott Moszkva kellős közepén ütlek meg. Barátok vagyunk, nem akarom ezt megtenni, de nincsen más választásom.”
Mit válaszolt erre Vlagyimir Putyin? “Erről szó sem lehet!” Mire Trump:” De igen, nagyon is szó lehet erről!”
Az USA elnökeként a Kreml elleni támadással fenyegetőzött Donald Trump:
”olyan keményen foglak megütni, hogy leszedem azokat a kibaszott kupolákat a fejedről. Mert hát tudják, Putyin kupolák alatt lakik.”
Donald Trump vissza akar kerülni a Fehér Házba, és az amerikai akcióhősök nyelvét használva magyarázza el a választási kampány idején az amerikai választóknak: hogy intézi ő a külpolitikát. John Bolton, Trump első nemzetbiztonsági tanácsadója a választási kampány idejére időzítve könyvet adott ki, melyben veszélyesnek nevezi Trumpot az Egyesült Államok érdekeire. Mindezzel együtt Trump nem indított egyetlenegy háborút sem amíg a Fehér Házban ült, sőt határozott arról: ki kell vonulni Afganisztánból. Aztán a csúfos menekülés Afganisztánból már az utódjára, Joe Bidenre maradt. Húszéves amerikai megszállás után visszatértek a tálibok, akik pillanatok alatt elsöpörték a nyugatbarát rendszert, és visszaállították a középkort Afganisztánban.
Trump arról is beszélt a Wall Street Journalnek, hogy Kína ellen nem indítana háborút, mert hogyha Tajvan körül kiéleződne a helyzet, akkor akár 200%-os büntető vámokkal sújtaná Pekinget.
Az igazi veszély a Közel Kelet
Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök arra akarta rávenni Donald Trumpot, hogy indítsanak együtt katonai akciót Irán ellen annak érdekében, hogy az iszlamista rendszer egész nukleáris iparát lerombolják nehogy Teherán atombombához jusson. Irán nem ismeri el Izrael létének a jogosságát, és támogatja a Hamászt és a Hezbollahot.
Az elnökség idején Trumpot a katonák lebeszélték az Irán elleni akcióról mondván túlságosan kockázatos és túl kevés az esély a sikerre a nagy területű országban, ahol szét vannak szórva a nukleáris ipar telephelyei. Arra sikerült Trumpot rávennie Benjamin Netanjahunak, hogy az USA lépjen ki az iráni atomalkuból. Ennek keretében Irán vállalta, hogy nem fejleszt atombombát, ezért a világ felfüggesztette a szankciót vele szemben.
Trump most azért akar megállapodni Putyinnal Ukrajnáról, hogy szabad kezet kapjon Iránnal szemben. Jelenleg igen intenzív a katonai és gazdasági együttműködés Moszkva és Teherán között. Nemrég járt Iránban Oroszország miniszterelnöke és Sojgu, a majd mindenható Védelmi Tanács titkára. Az iráni drónok sok ukrán tankot semmisítenek meg a frontokon. Ezért egy Irán elleni katonai akciónak nagy a kockázata. Trump mindenestre arra buzdította Benjamin Netanjahu miniszterelnököt, hogy támadja meg bátran Irán nukleáris célpontjait. Ettől Biden elnök eltanácsolta Izraelt. Benjamin Netanjahu állítólag úgy időzíti az Irán elleni válaszcsapást, hogy azzal a maximális támogatást nyújtsa Donald Trumpnak az elnökválasztáson.
Sinwart, a Hamász 2023. október 7-i, Izrael elleni támadást kiváltó gázai háború miatt szerdán az izraeli erők egy éven át tartó hajtóvadászat után megölték – halálát az izraeli hadsereg csütörtökön jelentette be.
Az Izraeli Védelmi Erők szerint Sinwar két másik terroristával volt, amikor szerda este észlelték őket Rafah Tel Sultan negyedében és rálőttek a trióra. Megsebesítették őket. Ketten az egyik épületbe mentek, a harmadik pedig, akiről csak később derült ki, hogy Sinwar, egy másikba ment be – közölte a katonaság. Ezután az IDF harckocsijai és más erők tüzet nyitottak mindkét épületre.
Sinwar ezután felment a második emeletre. Egy harckocsi újabb lövedéket lőtt ki az épületre, valamint egy gyalogsági szakasz nyomult az épületbe, hogy átvizsgálja. Sinwar két gránátot dobott feléjük, amelyek közül az egyik felrobbant. A katonák kivonultak az épületből. Egy távirányított drón átvizsgálta a helyiséget amelyben a terroristát sejtették. A drón talált egy férfit, akinek megsérült a karja, és eltakarta az arcát – Sinwart –, egy fabotot hajított a drón felé…
Halála alig több mint egy évvel a Dél-Izrael elleni október 7-i, általa kitalált támadás után következett be, amelyben a Hamász mintegy 3000 palesztin terrorista 1200 embert különös kegyetlenséggel mészárolt le otthonaikban, közösségeikben és egy zenei fesztiválon , ahonnan 251 személyt túszként Gázába hurcoltak.
A támadás által kirobbantott háború elpusztította Gázát, több mint 42 ezer palesztint halt meg a Hamász által irányított egészségügyi minisztérium ellenőrizhetetlen adatai szerint, amelyek nem tesznek különbséget civilek és harcosok között. Izrael azt állítja, hogy 2023. október 7-én mintegy 17 000 harcost csatában, és további 1000 terroristát ölt meg Izraelben 2023. október 7-én.
A hadsereg állítása szerint törekednek a polgári áldozatok számának minimalizálására, ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a Hamász a gázai civileket emberi pajzsként használja, és polgári területekről is harcol különösképpen otthonok, kórházak, iskolák és mecsetek használ álcaként.
Sinwar saját korábbi beszédeiben elmondta inkább meghalna Izrael kezeitől, mint szívrohamban vagy autóbalesetben, palesztinok többször is megosztották az interneten.
„A legjobb ajándék, amit az ellenség és a megszállás kínálhat nekem, hogy meggyilkolnak, és vértanúként kerülök a kezükbe”
– mondta.
Toborzó eszköz?
Egyes palesztinok most azon töprengenek, vajon Izrael megbánja-e, hogy lehetővé tette, Sinwar e kívánságának teljesítését egy olyan szervezet potenciális toborzási eszközeként, amelynek megsemmisítésére esküdt fel.
Az IDF nemrég találta meg Sinwar DNS-ét néhány héttel ezelőtt egy rafahi alagútban, amely ugyanabban a komplexumban volt, mint egy külön alagút, de néhány száz méterre attól a külön alagúttól, ahol augusztus végén hat izraeli túszt gyilkoltak meg, de nem tudták megtalálni, amikor ott volt.
Egy szeptemberi közvélemény-kutatás szerint a gázaiak többsége úgy gondolta, hogy az október 7-i támadás rossz döntés volt, és egyre több palesztin kérdőjelezi meg Sinwar hajlandóságát egy olyan háború indítására, amely annyi szenvedést okozott nekik.
Rajab, aki Sinwar halálát hősiesnek méltatta, kijelentette, hogy nem támogatta az október 7-i merényleteket, mivel úgy véli, a palesztinok nincsenek felkészülve az Izrael elleni teljes háborúra. De azt mondta, hogy halálának módja „palesztinként büszkévé tett”.
Mind Gázában, mind Ciszjordániában, ahol a Hamász is jelentős támogatást élvez, és ahol az izraeli erők és a palesztin terrorszervezetek közötti harcok fokozódtak az elmúlt évben, az emberek azon töprengtek, vajon Sinwar halála felgyorsítja-e a háború végét. Ramallahban pedig az 54 éves Murad Omar azt mondta:
TOI
„A háború folytatódni fog, és úgy tűnik, nem ér egyhamar véget”
A John Lukács Intézet és a Habsburg Ottó Alapítvány rendezvényén egy német és egy francia szakértő: Christian Geinitz, a Frankfurter Allgemeine Zeitung egykori pekingi tudósítója és Valérie Niquet, a Fondation pour la Recheche Stratégique vezető kutatója arra mutatott rá, hogy Kína számára az export létfontosságú, és különösen az a prémium piacokon: Észak Amerikában és Nyugat Európában.
Az USA kereskedelmi háborút folytat Kínával szemben, ezért mind nehezebb kínai árukat eladni az Egyesült Államokban, ezért felértékelődik az európai piac. Kína legnagyobb kereskedelmi partnere az Európai Unió, és ez visszafelé is igaz. Az amerikai példa nyomán és Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően megerősödött a szkepszis Európában is Kína törekvéseit illetően.
Blinken amerikai külügyminiszter kijelentette:
“Az utóbbi időben Kína belföldön egyre elnyomóbb politikát folytat miközben kifelé egyre agresszívebb.”
Arról nem emlékezett meg az amerikai diplomácia vezetője, hogy amikor Nixon és Kissinger 1972-ben lepaktált Mao elnökkel és Csou En-laj miniszterelnökkel a nagy kulturális forradalom kellős közepén, akkor százszor durvább volt az elnyomás Kínában, és Peking intenzíven támogatta a kommunista forradalmakat külföldön, amelyről azóta már régen letett. Az USA-nak akkor szüksége volt Kínára a Szovjetunióval szemben, 2021-ben viszont első számú stratégiai ellenfélnek jelölte ki Kínát Blinken külügyminiszter.
“Nem leszünk az USA vazallusa” – deklarálta Macron francia elnök Pekingből hazafelé tartva. Azóta a francia elnök politikailag nagyon meggyengült, de mind Franciaországban mind Németországban tisztában vannak azzal, hogy Kína már ma is a világ egyik legnagyobb piaca, a közeli jövőben pedig egyértelműen az lesz hiszen 1,4 milliárd lakosa van míg az USA-nak csak 340 millió.
“Nem lenne helyes védővámok mögé bújni a kínaiakkal szemben, ehelyett növelni kellene az innovációt, mert Európa elmarad ezen a téren nemcsak az USA-tól, de Kínától is”
– visszhangozta Mario Draghi megállapítását a Frankfurter Allgemeine Zeitung egykori pekingi tudósítója.
Az Európai Központi Bank elnöke a brüsszeli bizottság kérésére felmérést készített Európa versenyképességéről, és az eredmény lesújtó. Ezért is javasolta a magyar elnökség a versenyképességet e félév fő témájának az Európai Unióban. “A gazdasági semlegesség azt jelenti, hogy a magyar kormány mindenkivel üzleti kapcsolatot kíván fenntartani és fejleszteni függetlenül attól, hogy az illető állam milyen politikát folytat” – fejtette ki az Orbán kormány álláspontját a tanácskozáson Eszterhai Viktor, a John Lukács Intézet munkatársa. Hangsúlyozta, hogy más uniós tagállamok is intenzív gazdasági kapcsolatokat tartanak fenn Kínával – különösen Németország, amely már az ötvenes években felfedezte a kínai piacot.
Magyarország az akkumulátor és elektromos autógyártásban együttműködik német és kínai cégekkel egyaránt.
Ezért is szavazott együtt Magyarország és Németország a kínai védővámok ellen, melyek az elektromos autózást érintik.
A magyar kormány bízik az elektromos autózás jövőjében – ezt Kaderják Péter, az Akkumulátor Szövetség vezetője bizonygatta. Ehhez persze az Európai Uniónak támogatnia kellene az elektromos autók vásárlását. A magyar kormány javaslata szerint minden európai polgár 4500 eurós támogatásra számíthatna, ha elektromos autót vásárol. Az Európai Uniónak erre nincsen pénze, legfeljebb közös hitelfelvétel teremtene erre megfelelő pénzügyi alapot. Ezt egyelőre Magyarország és Németország ellenzi.
Európában 33%-kal csökkent az akkumulátorok átlag ára 2020 óta míg az elektromos autóké 11%-kal nőtt. Vajon miért?
Európában az autógyárak elmozdultak a drága prémium kategória felé: 2020-ban a részesedésük még csak 28% volt az elektromos autók között, idén ez már 64%! Miért? Mert az európai autógyárak nehéz helyzetükben rámennek a profitra, amely a prémium kategóriás járművek esetében lényegesen magasabb. A Mercedes Benz 55%-os, a BMW 50%-os áremelést hajtott végre az elektromos prémium autók piacán. Minthogy az államok költségvetési gondok miatt leálltak a támogatással, így csökken a kereslet. Az olcsóbb kategóriában a kínaiak jelentenek versenytársat, ezért alkalmaz velük szemben védővámokat az Európai Unió. Tegyük gyorsan hozzá: az USA is, Biden elnök egyenesen 100%-os vámot vetett ki a kínai elektromos autókra.
A 25 ezer eurós autók a keresettek
A brüsszeli bizottság felmérte az igényeket az Európai Unióban, és a válaszolók többsége – 57% – azt közölte, hogy szívesen vásárolna elektromos autót, ha lenne rá pénze. Mennyiért vennének új elektromos autót? 25 ezer euróért. Csakhogy ebben a kategóriában dominálnak a kínaiak. Idén várhatóan a kínai cégek adják el az elektromos autók egynegyedét az európai piacon. Január elsejétől jöhetnek a védővámok az Európai Unióban, ezért ez az arány 20%-ra csökkenhet. Ha maradnak a védővámok, akkor 2026-ban már csak 18% lesz a kínai részesedés. Kérdés, hogy mikor jelenhetnek meg a piacon a BYD szegedi gyárának autói? Ezeket az autókat nem terhelné uniós védővám. Ha tovább folytatódik az akkumulátorok árának a csökkenése, akkor az elektromos autók egyre versenyképesebbé válhatnak. A baj az, hogy az átlagos uniós polgárok pénztárcája a közeli jövőben nem lesz vastagabb, a fizetőképes kereslet minden valószínűség szerint stagnálni fog. Nem úgy mint az Egyesült Államokban vagy Kínában, ahol nő az életszínvonal, és ezzel párhuzamosan egyre több elektromos autót adnak el. Európa ezen a téren is lemaradhat holott korábban az autóipar volt az európai gazdaság zászlóshajója. A digitális lemaradás miatt ennek vége van, és Európának más húzó ágazatot kell keresnie, mert különben végképp lemarad a globális versenyben Észak Amerika és a Távol Kelet mögött.
Zelenszkij ukrán elnök jelentette be a tízezer észak koreai katona érkezéséről szóló információt, elmondta azt is, hogy a tisztek egy része már meg is érkezett Ukrajna oroszok által megszállt területére.
Putyin júniusban járt Észak Koreában, ahol stratégiai együttműködési egyezményt írt alá Kim Dzsong Unnal, aki tavaly hosszú ideig vendégeskedett az orosz Távol Keleten. Észak Koreában többezer fiatalt hívtak be katonának jelezve, hogy 1,4 millióan készek a hazát szolgálni, hogyha erre szükség van. Észak Korea felrobbantotta azokat az utakat, melyek Dél Koreával kötik össze. A két Korea között nincs békeszerződés, 1953-ban fegyverszünetet kötöttek miután Sztálin halála után Moszkva békülni akart az Egyesült Államokkal. Ukrajnában Donald Trump hasonló fegyverszünetet tervez amennyiben november első keddjén megválasztják az Egyesült Államok elnökének.
Orbán: Zelenszkij tervével nem lehet győzni!
A magyar miniszterelnök beszélt az ukrán államfő győzelmi tervéről is szokásos pénteki rádiós interjújában.
“Ennek a vége vereség lesz, most itt állunk. A másik 26 ország döbbenten hallgatta Zelenszkij beszédét az uniós csúcstalálkozón” – mondta a magyar miniszterelnök, aki minden bizonnyal tévedett hiszen Zelenszkij bemutatta győzelmi tervét az Egyesült Államokban is, ahol azt elég szkeptikusan fogadták. Brüsszelben és a többi európai fővárosban is pontosan tudják, hogy Ukrajna nem áll győzelemre, de azzal is tisztában vannak: Ukrajna nem tudja átvészelni a telet, ha nem kapja meg azt a 45 milliárd eurós támogatást, melyet az elkobzott orosz vagyon kamataiból akar átutalni az Európai Unió Kijevnek. Ezt viszont akadályozza a magyar diplomácia, amely ezzel Putyin és Trump kezére játszik. Míg a demokrata adminisztráció Washingtonban és az Európai Unió erősíteni kívánja Ukrajnát, hogy ellen tudjon állni az orosz nyomásnak addig Orbán Viktor – Trumppal együtt arra törekszik, hogy meggyengítse Zelenszkij elnököt.
Győzelmi tervében az ukrán elnök emlékeztetett arra:
Ukrajna azért szerelte le nukleáris arzenálját, mert Oroszország, az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy Britannia és Németország garantálta a határait. “Putyin nem támadta volna meg Ukrajnát hogyha atomhatalom maradtunk volna”
– mutatott rá teljes joggal Volodimir Zelenszkij.
Ezzel kapcsolatban Orbán Viktor ezt mondta: ”A fordítás miatt lehettek árnyalatnyi különbségek, de nekem nem úgy tűnt, hogy az ukránok atomhalommá szeretnének válni. A lehetőség azonban rémisztő. Egy ilyen létező vagy nemlétező ukrán terv pánikszerű hullámokat vetne Európa szerte. Mindenki azt érzi, hogy az európai háború berobbanása már a kanyarban van, ezért ezt tisztázni kell” – hangsúlyozta a miniszterelnök, aki hozzátette:
“mindenkinek háborús stratégiája van, nekünk békestratégiánk.”
Arról nem beszélt, hogy miért van vészhelyzet egyedül Magyarországon az ukrajnai háború miatt az Európai Unióban. Arról sem tett említést a magyar miniszterelnök, hogy Trump azért akar békét Ukrajnában, hogy Izraellel együtt megrendszabályozza Iránt. A közel-keleti konfliktusban a demokrata adminisztráció és az Európai Unió követeli a békét míg Benjamin Netanjahu – Trump támogatásával tovább folytatná a háborút, amely már több mint egy éve tart, és éppúgy megnyerhetetlen mint az ukrajnai konfliktus.
Noha Yahya Sinwar Izrael gázai hadjáratának fő célpontja volt, a terrorista főnököt meggyilkoló katonák nem számítottak rá, hogy vele találkoznak az összetűzés során – közölték izraeli tisztviselők.
Sinwar a Hamászban, azzal szerzett nevet magának, hogy brutálisan bánt a feltételezett kollaboránsokkal. Vérengzésével emelkedett fel a ranglétrán. Kegyetlenségével érte el, hogy ő vezethesse a csoportot és levezényelje az október 7-i mészárlást.
Az izraeli tisztviselők csütörtök délután egyre nagyobb bizonyosságot adtak afelől, hogy az elmúlt napon Gázában az izraeli erőkkel folytatott tűzharcban meghalt a Hamász vezetője, Yahya Sinwar, aki az Izrael elleni 2023. október 7-i pusztító támadások óta szökésben volt.
Augusztus elején jelentették be a Hamász új vezetőjeként, miután Teheránban meggyilkolták Iszmail Hanijet, amelyet Izraelnek tulajdonítottak. Ő volt, aki felnőtt életének felét izraeli börtönökben töltötte, a Hamász legerősebb vezetője volt, aki életben maradt Haniyeh meggyilkolása után.
Az október 7-i mészárlások kitalálója az elmúlt évben Gázában bujkált, dacolva az izraeli hadsereg meggyilkolására irányuló hajtóvadászatával. Őt tekintették Izrael legfőbb célpontjának a gyilkos támadás óta, amely Izrael történetének leghalálosabb napja volt.
„Sinwar egy olyan területen bujkált, amelyet erőink hosszú ideje körülvettek. Nem tudtuk, hogy ott van, de eltökélten kerestük, ő volt az elsődleges célpontunk”
– közölte a hadsereg szóvivője Daniel Hagari.
DNS-tesztek megállapították, hogy az IDF által Rafahban meggyilkolt terrorista teste a Hamász főnökének holtteste.
Sinwar 1962-ben született egy menekülttáborban a gázai Khan Younis városában. Korán tagjává vált az 1987-ben megalakult Hamásznak, amely a csoport radikális iszlamista ideológiáját vette át, amely Izrael felszámolására és egy iszlám állam létrehozására törekszik. Végül ő vezette a csoport biztonsági ágát, amely megtisztította a szervezetet a beépített izraeli kémektől.
Izrael az 1980-as évek végén letartóztatta, és beismerte, hogy megölt 12 feltételezett munkatársát, ami miatt a „Younis kán mészárosa” becenevet kapta. Négy életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték olyan bűncselekmények miatt, amelyek között két izraeli katona meggyilkolása is szerepelt.
Sinwar sztrájkot szervezett a börtönben a munkakörülmények javítása érdekében. Tanulmányozta a héber és az izraeli társadalmat is, és úgy látták, hogy mélyen ismeri azt.
2008-ban túlélte az agyrákot, miután izraeli orvosok gyógykezelték.
2011-ben Benjámin Netanjahu miniszterelnök engedte ki a börtönből mintegy 1000 másik fogollyal együtt, Gilad Shalit izraeli katonáért folytatott csere keretében, aki a Hamász fogságba esett egy 2006-os határon átnyúló rajtaütés során.
Sinwar nem bánta meg az október 7-i támadásokat még egy évvel a háború után sem. A vele közvetlen kapcsolatban álló emberek elmondása szerint annak ellenére, hogy ezzel elindított egy izraeli inváziót Gázában, és egy háborút, amelyben palesztinok tízezrei haltak meg, elpusztították gázai hazáját, és pusztítást zúdítottak rá szövetségesére a Hezbollahra is. Számára a „fegyveres harc” maradt az egyetlen módja egy palesztin nemzet létrehozásának kikényszerítésének – mondta négy palesztin tisztviselő és két közel-keleti kormányforrás.
Annak ellenére, hogy a gázaiak közötti nézeteltérés jelei mutatkoztak a háború folytatását illetően, ő egy év háború után is megingathatatlan maradt.
A Hamász három tisztviselője és egy regionális tisztviselő szerint az Izrael által „a gonosz arcának” nevezett Sinwar titokban irányított, folyamatosan mozgott, és megbízható hírvivőket használt a nem digitális kommunikációhoz.
A Katar és Egyiptom által vezetett, hónapokon át tartó kudarcba fulladt fegyverszüneti tárgyalások során, amelyek a foglyok túszokra cseréjére összpontosítottak, Sinwar volt az egyedüli döntéshozó – közölte három Hamász-forrás. A tárgyalók napokig vártak a titkos hírnökláncon átszűrt válaszokra.
A Hamász ideológiája Izraelt nemcsak politikai riválisnak, hanem megszálló erőnek tekinti a muszlim földön. Ebben a megvilágításban Sinwar és követői a nehézségeket és a szenvedést gyakran a nagyobb iszlám áldozathit részeként értelmezték, mondják az iszlám mozgalmak szakértői.
A börtönben írt félig önéletrajzi regényében Sinwar olyan jeleneteket írt le, amikor a csapatok palesztin házakat dózerrel döngölnek, „mint egy szörny, amely összezúzná áldozata csontjait”.
A gázaiak a mindennapos nehézségekkel kapcsolatos panaszait megértéssel fogadta. Nyugtatta az embereket – mondta négy újságíró és három Hamász-tisztviselő, félelmetes hírneve és kirobbanó haragja ellenére. Az arab és palesztin tisztviselők Sinwart a Hamász stratégiájának és katonai képességeinek megalkotójának tekintették, amelyet az Iránhoz fűződő erős kapcsolatai erősítettek meg, ahová 2012-ben látogatott el.
Nabih Awadah, az egykori libanoni kommunista fegyveres, akit 1991 és 1995 között Sinwarral együtt raboskodott Askelonban, azt mondta, hogy a Hamász vezetője az Izrael és a Palesztin Hatóság között létrejött 1993-as oslói békemegállapodást „katasztrófálisnak” és Izrael trükkjének tekintette. Szerinte csak „erőszakkal, nem tárgyalásokkal” lehet újra a palesztinoké a föld. Számára a katonai konfrontáció volt az egyetlen út „Palesztina felszabadításához” az izraeli megszállás alól.
Awadah azt mondta, Sinwar „befolyásos vezető volt minden fogoly számára, még azok számára is, akik nem tartoztak az iszlamisták vagy vallásosok csoportjába”.
Izrael 2005-ben kivonult Gázából, de a Sinwar idején a Hamász hatalmas munkaerő- és pénzügyi erőfeszítéseit összpontosította arra, hogy az övezetet olyan hadműveleti bázissá alakítsa, amelyből a zsidó állam megsemmisítésén munkálkodik, földalatti alagutakból, fegyverraktárakból és rakétákból álló hatalmas hálózatot épített ki.
Az október 7-i razziák megszervezése előtt Sinwar nem titkolta, hogy keményen meg akarja megütni ellenségét.
Egy tavalyi beszédében megfogadta, hogy harcosok és rakéták özönét küldi Izraelbe, utalva egy olyan háborúra, amely vagy egyesíti a világot egy palesztin állam létrehozása érdekében az 1967-ben Izrael által elfoglalt szárazföldeken, vagy elszigeteli a zsidó nemzetet globális színtéren.
A beszéd idejére a Sinwar és a Hamász katonai főnöke, Muhammad Deif (akit Izrael 2024 júliusában megsemmisített) már titkos terveket szőtt a támadásra. Még nyilvános gyakorlatokat is tartottak, amelyek egy ilyen támadást szimuláltak. Céljai nem teljesültek. Miközben a kérdés ismét a globális napirend élén áll, a palesztin nemzet kilátásai sosem volt olyan távoli, mint most.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök kategorikusan elutasította a háború utáni gázai tervet, amely határozott ütemtervet tartalmazna a palesztin állam létrehozására, és azt mondta, hogy minden ilyen mostani megbeszélés a terror jutalma lenne.
Michael Koubi, az izraeli Shin Bet biztonsági ügynökség egykori tisztviselője, aki 180 órás keresztül még a börtönben hallgatta ki Sinwart, azt mondta, hogy Sinwar egyértelműen kitűnt a megfélemlítési és parancsoló képességével.
Koubi egyszer megkérdezte az akkor 28 vagy 29 éves terroristát, hogy miért nem volt már házas. „Azt mondta nekem, hogy a Hamász a feleségem, a Hamász a gyermekem. Számomra a Hamász a minden.” (Sinwar 2011-ben megnősült, és három gyermeke született.)
Az izraeli hadsereg megerősítette, hogy Yahya Sinwart, a Hamász vezetőjét szerdán megölték. Holttestét az izraeli hatóságok azonosították – közölte az izraeli hadsereg.
Az izraeli hadsereg csütörtökön megerősítette, hogy Yahya Sinwar, a hatalmas és megfoghatatlan terroristavezér, aki a háború kezdete óta volt Izrael első számú célpontja, életét vesztette.
Sinwar az Izrael elleni, október 7-i brutális támadás megtervezőjének tekintették, amely elindította a 13 hónapos háborút, ezzel humanitárius válságba sodorta a Gázai övezetet, és szélesebb körű konfliktust indított el, amely immár magában foglalja a libanoni harcokat is.
A Hamász erőkkel folytatott szerdai gázai tűzharc után az izraeli katonák előkerítettek egy holttestet, amely Sinwar holttestének tűnt. Az izraeli rendőrség azt mondta, hogy Sinwar
DNS-tesztek megállapították, hogy az IDF által Rafahban meggyilkolt terrorista teste a Hamász főnökének holtteste.
A Hamasztól nem érkezett azonnali válasz.
Amióta tavaly októberben támadást indítottak a Hamász ellen Gázában a Hamász határon átnyúló rajtaütései miatt, amelyek során mintegy 1200 embert öltek meg, és több mint 200 embert raboltak el, izraeli tisztviselők többször hangoztatták, hogy céljuk nem kevesebb, mint a terror csoport megsemmisítése.
Sinwar halála reményt ébreszt egy olyan konfliktus lezárásában, amely több tízezer gázai életét vesztette, és sokakat sodort humanitárius válságba. Halála arra ösztönözheti a Hamászt, hogy egyetértsen az izraeli követelésekkel, és Izraelt katonai sikerhez is juttathatja, ami arra késztetheti a Netanjahu-kormányt, hogy enyhítse tárgyalási álláspontját.
Irán minden korábbinál nagyobb rakéta csapást mért Izraelre, de a védelmi rendszer az USA aktív közreműködésével ezt elhárította. Benjamin Netanjahu miniszterelnök azonnal válaszcsapást ígért, de a CIA szerint ennek időpontját az amerikai választások hajrájához akarja igazítani, hogy a maximális támogatást nyújtsa Trumpnak.
Biden elnök és Kamala Harris alelnök, a demokraták elnökjelöltje nagyon is tisztában van a választási kockázattal: olyan szoros a verseny, hogy a közel-keleti fejlemények is számíthatnak a szavazatok számlálásakor. Volt már ilyen: 1980-ban Teheránban az iszlamista forradalmi gárda elfoglalta az USA nagykövetséget, és ott túszokat ejtett, akiket Carter elnök nem tudott kiszabadítani. A demokraták részben emiatt veszítették el a választást, melyet a republikánus Reagan nyert meg. Most Netanjahu hasonló akciót tervez. Az izraeli kormányfő kitűnően ismeri az amerikai politikai életet, remek kapcsolatai vannak republikánus oldalon. Orbán Viktor is Netanjahu közvetítésével jutott be először Trump elnökhöz még 2019-ben.
Világháborús kockázat
A demokraták le akarják állítani Netanjahu miniszterelnököt, aki egy éve háborúzik, és tovább akarja folytatni a kampányt egészen addig amíg – az Egyesült Államokkal együtt – szét nem zúzza Irán nukleáris iparát, amely valószínűleg már képes atombomba előállítására is. A demokrata Obama elnök – Nagy Britanniával, Franciaországgal, Németországgal, Oroszországgal és Kínával együtt megállapodott Iránnal abban, hogy az iszlamista rendszer nem fejleszt ki atombombát, és cserében a világ leállítja a szankciókat. Ezt az atomalkut Trump elnök – Netanjahu biztatására – felrúgta. Az izraeli kormányfő arra szerette volna rávenni Trumpot hogy együtt támadják meg Iránt, de erről az USA elnökét akkor a katonák lebeszélték mondván: túlságosan nagy a világháborús kockázat és túl kevés az esély a sikerre.
Most Trump arra buzdítja Netanjahut, hogy csapjon oda:
“semmisítse meg Irán nukleáris programját.”
Biden arra kérte Netanjahut, hogy
“az Irán elleni válaszcsapás legyen arányos, és kerülje a nukleáris és olaj létesítményeket.”
Miért jelentene világháborús kockázatot Irán nukleáris iparának megsemmisítése? Mert Irán mögött jelenleg ott áll Oroszország, amely iráni drónokat használ egyre növekvő mértékben az ukrajnai frontokon, és cserébe nukleáris és rakéta technológiát ad az iszlamista rendszernek.
Trump ezért is akar megállapodni Putyinnal Ukrajnáról, hogy szabad kezet kapjon Iránnal szemben. Trump leírta Európát, számára a Közel és a Távol Kelet sokkal fontosabb. Három konfliktus viszont az USA-nak is túlságosan sok.
Biden viszont nem véletlenül találkozik Berlinben Nagy Britannia, Franciaország és Németország vezetőivel: tisztázni akarja Ukrajna támogatását és a közel-keleti rendezést. Az USA megfenyegette Izraelt: amennyiben nem javít az áldatlan állapotokon a gázai övezetben, akkor csökkentik a fegyverszállítást a zsidó államnak. Jellemző a választási küzdelemre, hogy a fenyegető levelet nem Biden elnök vagy Kamala Harris alelnök írta alá hanem a hadügy és a külügyminiszter. Kamala Harris ugyanis arról akarja meggyőzni a választókat, hogy Trump a háború embere, aki világháborús kockázatot is felvállalna, ha újra bejutna a Fehér Házba.
A német Rheinmetall és az olasz Leonardo kedden együttműködési megállapodást írt alá közös vállalat alapításáról, mely tankokat gyárt majd a többi között Zalaegerszegen is.
A német és az olasz cég 50-50%-ban részesedik a vállalkozásban. A tervek szerint a Párduc tankok különböző változatait Németországban és Magyarországon gyártják míg a végső összeszerelés Olaszországban lesz La Spezia városában. Armin Papperger, a Rheinmetall főnöke szerint 23-24 milliárd eurós megrendelésre számítanak. Az ok: az ukrajnai háború, ahol a drónok villámgyorsan pusztítják el a harckocsikat.
A Rheinmetall főnökét megpróbálta meggyilkolni az orosz titkosszolgálat
Az amerikai és a német kémelhárítás közösen akadályozta meg, hogy a Rheinmetall főnökét megöljék az orosz hírszerzés erre szakosodott hivatásos gyilkosai. Moszkvában állítólag Putyin elnök személyesen adott erre parancsot, mert rendkívüli mértékben zavarja őt, hogy a Rheinmetall tankjai és lőszerei milyen intenzív szerepet játszanak az ukrajnai frontokon. Még jobban zavarja Putyint, hogy a Rheinmetall tankjait immár Ukrajnában is összeszerelhetik.
A NATO brüsszeli központjában nagyon is komolyan veszik az orosz gyilkossági és szabotázs kísérleteket:
„Nagyon is hiszek abban, hogy az oroszok szabotázs akciókat hajtanak végre Nyugaton, melyek olykor emberek életébe is kerülhetnek. Mindennek stratégiai következményei is vannak”
– hangsúlyozta egy magasrangú NATO tisztviselő, aki a CNN tudósítójának nyilatkozott. Washingtonban a Nemzetbiztonsági Tanács nem nyilatkozott a konkrét ügyről, de szóvivője hangsúlyozta:
”Az USA intenzíven együttműködik NATO szövetségeseivel ezen a téren is. Tisztában vagyunk azzal, hogy az oroszok szabotázs akciókat szerveznek Nyugaton, de ez nem tart vissza minket attól, hogy támogassuk Ukrajnát.”
Biden amerikai elnök a tervek szerint a múlt héten Rammsteinben találkozott volna európai vezetőkkel, hogy megvitassa velük az ukrajnai háborút, de ezt elhalasztották a floridai hurrikán miatt. Berlinben ezen a héten szűkebbkörű csúcsot rendeznek az ukrajnai háborúról: ezen az amerikaikon és a németeken kívül a britek és a franciák vesznek részt. A francia hadügyminiszter jelezte: bár Párizs 3 milliárd eurós katonai támogatást ígért idén Ukrajnának, de ennél csak kevesebbet tud adni költségvetési problémák miatt. “Valamivel több mint 2 milliárd eurós támogatást tudunk idén nyújtani Ukrajnának” – jelentette ki a védelmi miniszter Párizsban.
Nem túlságosan udvariasan, de egyértelműen szólította fel a magyar miniszterelnököt a távozásra az Európai Parlament legnagyobb frakciója, melynek egykor a Fidesz is tagja volt. A strasbourgi vita után az Európai Néppárt közölte: ”ideje Magyarországot újra közelebb hozni Európához! Esélyt kell adni a rossz vezetés által okozott károk helyreállítására!”
Ez a lengyel recept: Donald Tusk, aki nemrég még az Európai Néppárt elnöke volt, most Lengyelország kormányfőjeként igyekszik felszámolni a nemzeti együttműködés Kaczynski féle rendszerét, mely sokban hasonlított Orbán Viktor illiberális modelljéhez, melyet a miniszterelnök 2010-ben vezetett be Magyarországon. Már Angela Merkel kancellár is hangsúlyozta, hogy nem érti: “mi is az az illiberális demokrácia”, most utódai azt közölték, hogy nagyon is értik és elegük van belőle. Ezért is fagyasztotta be az Európai Unió a Magyarországnak szánt eurómilliárdok nagy részét, Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnökasszonya Strasbourgban egyértelművé tette: amíg Orbán a miniszterelnök addig a magyar kormány csak annyi pénzt kap az Európai Uniótól amennyit muszáj kiutalni. Lengyelország a váltás után a teljes összeget megkapta Brüsszeltől, és ezt ígéri Magyar Péter is, aki a nyilvánosság előtt tárgyalt Ursula von der Leyennel és Manfred Weberrel, az Európai Néppárt frakció vezetőjével Strasbourgban az Európai Parlamentben. Orbán már akkor levonta a tanulságot:
“Brüsszel meg akarja buktatni a magyar kormányt”
Ezt mondta a miniszterelnök pénteki rádióinterjújában. Arról nem beszélt, hogy Kamala Harris alelnök, aki a demokraták elnökjelöltje a diktátorok és autokraták közé sorolta őt Kim Dzsong Un, Putyin és Hszi Csin-ping társaságában.
Ha tehát Washingtonban maradnak a demokraták, akkor Brüsszel és az Egyesült Államok együttesen próbálhatja meg Orbán Viktor eltávolítását a hatalomból.
Többféle forgatókönyv is lehet erre: a legbrutálisabb Ceausescu eltávolítása volt. A diktátort és nejét kivégző osztag elé állították 1989 karácsonyán. Milosevics jugoszláv elnököt a hágai bíróság elé állították: pere során szívrohamot kapott és meghalt. Maduro venezuelai elnöknek amnesztiát ígért Washingtont: egész pereputtyával szabadon távozhat, sőt a lopott holmit is viheti magával. Jelenleg Venezuela elnöke kitart: védelmezik őt a kubai testőrök és a Wagner hadsereg. Arról egyelőre nincsen hír, hogy a Wagner zsoldosok parancsba kapták volna Putyintól Orbán Viktor őrzését, de az tény, hogy nemrég a magyar kormány lehetővé tette orosz és belorusz “vendégmunkások” beérkezését, természetesen “szigorú átvilágítás” után. Meg nem erősített hírek szerint Orbán Viktor “szigorú átvilágítása” sem volt problémamentes minthogy Oroszországhoz fűződő viszonya mindmáig tisztázatlan. Egyáltalán nem véletlen, hogy a nemrég létrehozott Szuverenitásvédelmi Hivatal erre az apróságra nem tér ki…
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
