Kezdőlap Világ Oldal 68

Világ

Szerb lőszer az ukrán hadseregnek

A nyugati szövetségesek nem tudnak elég lőszert szállítani Ukrajnának, de rávették Szerbiát, hogy álljon be a szállítók közé. Igaz, hogy titokban, mert Szerbia közvéleménye oroszbarát, és Vucsics elnök Putyin barátjaként szerepel a nyilvánosság előtt.

Szerbia szeretne bejutni az Európai Unióba miközben Vucsics elnök nagy magyar barátja, Orbán Viktor  épp a kijáratot keresi. Mind Orbán mind Vucsics egyensúlyozni próbál a Kelet és Nyugat között, de könnyen két szék közt a pad alatt találhatják magukat. Szerbia – Magyarországhoz hasonlóan – azt állítja, hogy nem szállít fegyvereket és lőszert Ukrajnának, ezért a szerb lőszerek jelzését meghamisítják, hogy ne derüljön ki róluk azonnal, hogy Made in Serbia.

Belgrád és az USA katonai kapcsolatai évtizedekre nyúlnak vissza hiszen Tito marsall idején a jugoszláv tisztikar elitjét nem Oroszországban képezték ki mint a többi kelet-európai szocialista országban hanem az Egyesült Államokban.

Amikor Milosevics titkosszolgálatának vezetőjét Hágában bíróság elé állították, akkor előkapta CIA igazolványát, és közölte: ő mindenről tájékoztatta Washingtont a délszláv háborúk idején.

Orbán – Vucsics – Fico: oroszbarát trió?

Ez Putyin reménye a hétvégi szlovákiai választásokon, ahol a nacionalista szociáldemokrata Robert Fico oroszbarát húrokat penget. Az USA és az Európai Unió emiatt mindent meg is tesz annak érdekében, hogy ne Robert Ficonak hívják Szlovákia új miniszterelnökét. Azt a forgatókönyvet szeretnék megismételni, amely Csehországban bevált: az oroszbarát Babis megnyerte ugyan a választásokat, de nem talált koalíciós partnert, ezért ellenzékbe szorult. A nyugati világ a liberálisokat támogatja, de ők sem képesek egyedül kormányt alakítani. Pellegrini, Fico egykori helyettese és utóda, aki új pártot alakított, lehet a királycsináló. Ezért fogadta őt Olaf Scholz német kancellár is.

Pellegrini letette a nagyesküt: nem paktál Robert Ficóval.

Csakhogy Fico az életéért küzd: ha nem ő lesz a miniszterelnök, akkor könnyen börtönbe kerülhet hatalommal való visszaélés vádjával. Szlovákiában az elmúlt években 40 magasrangú politikust és államhivatalnokot csuktak börtönbe emiatt. Eljárás indult Fico ellen is, de ezt a főügyész leállította arra hivatkozva, hogy nincs elég bizonyíték. Ha Fico nem lesz miniszterelnök, akkor a főügyész könnyen változtathat álláspontján illetve új főügyész kerülhet az ügyészség élére, aki majd úgy látja: bőségesen van bizonyíték arra, hogy hatalommal való visszaéléssel megvádolják Robert Ficot, aki azért bukott meg, mert kormányzása idején meggyilkoltak egy oknyomozó újságírót, aki épp a miniszterelnök gyanús ügyeiről tudott meg túl sokat.

80 éve gyilkolták le Kijev zsidó lakosságát

A náci hadsereg, amely 1941 júniusában támadta meg a Szovjetuniót, szeptemberben foglalta el Kijevet. A város szinte teljes zsidó lakosságát szeptember utolsó napjaiban Babij Jarba vitték, ahol az SS legéppuskázta őket: jórészt nőket, gyerekeket és öregeket. Több mint 30 ezer ember vált a tömeggyilkosság áldozatává.

Ekkor még nem létezett az Endlösung terv, de Himmler úgy gondolta, hogy a keleti fronton példát kell statuálni: a zsidókat meg kell semmisíteni!

Himmler helyettese, Heydrich azután hirdette ki az Endlösung tervet, hogy 1941 őszén kiderült: a Szovjetunió lerohanása nem sikerült. A rendszer nem omlott össze, sőt Moszkva alól visszaverték a támadókat.

Babij Jar emlékezete

Sztálin életében nem fordítottak figyelmet a zsidók kiirtására a Szovjetunióban noha az amerikai propaganda utakon a szovjet zsidókból álló küldöttségek felhívták erre a figyelmet. Miután a Szovjetunió szakított a Nyugattal 1947-ben, a szovjet zsidók szervezetei gyanússá váltak: vezetőiket megölték vagy lágerbe csukták.

Sztálin maga Teheránban így mutatta be Lavrenytyij Beriját a megdöbbent Roosewelt amerikai elnöknek, hogy ő a mi Heinrich Himmlerünk.

Életének záró szakaszában Sztálin zsidó összesküvéstől tartott – minden alap nélkül. Cionista orvos pert készítettek elő, a diktátor orvosait is megkínozták. Csehszlovákiában Slanskyt és a kommunista párt több más vezetőjét cionista összeesküvéssel vádolták, és kivégezték.

Facebook

Történészek szerint csakis Sztálin halála miatt nem került sor antiszemita kampányra a Szovjetunióban és a „szövetséges” országokban.

Jevgenyij Jevtusenko írt először megrendítő költeményt Babij Jarról, amelyről a szovjet közvélemény hivatalosan addig egyáltalán nem értesült.

Ukrajnában már állami megemlékezést tartottak a 82-ik évfordulón. Az ukrán elnök ukrajnai rabbikkal együtt vett részt a Babij Jar-i megemlékezésen. Az ukrán elnök koszorúzott az áldozatok emlékművénél. Ukrajnában valaha több millió zsidó élt, de a náci megszállás százezreket pusztított el. A Szovjetunió bukása után a zsidók nagy számban hagyták el az országot, a döntő többségük Izraelbe és az Egyesült Államokba vándorolt ki.

Szinte ingyen kapja India az orosz olajat

A cím majdhogynem igaz, mert ugyan kapnak az oroszok indiai rúpiát, csak hát azzal  nem tudnak mit kezdeni. A háborúzó Oroszországnak dollárra és euróra lenne szüksége. Mihez kezd ezzel Putyin?

Idén eddig több mint félmilliárd hordó kőolajat vásárolt Oroszországtól India, ez a 2021-es import mennyiségnek tízszerese. Akkor persze még nem volt háború, de Putyin agressziója miatt a Nyugat szankciókkal sújtja az orosz kőolajat is, melyet Moszkva kénytelen eladni Indiának, Kínának és más olyan országoknak, melyek nem alkalmaznak szankciót vele szemben.

Csakhogy növekvő mértékben ezek az államok nem dollárban vagy euróban fizetnek. Így hiába a magas ár, a bevétel csekély.

Oroszország 300 ezer hordóval csökkentette napi olaj kitermelését, és miután Szaúd Arábia még inkább visszafogja magát, ezért az olajár közelíti a 100 dollárt. Csakhogy Moszkva legfőbb vevői: India és Kína rúpiában illetve jüanban fizetnek.

Amikor a G 20 Indiában tartotta meg csúcsértekezletét, akkor Putyin elnök nem mert elmenni a nemzetközi elfogató parancs miatt, helyette Lavrov külügyminiszter adta elő az orosz problémát:

”Sok milliárd rúpia áll hegyekben Indiában, melyet az olajért kaptunk. A baj az, hogy ezzel a rakás rúpiával egyelőre nem tudunk mit kezdeni.“

A Kpler elemző cég szerint az oroszok havi 1 milliárd dollár értékben exportálnak olajat Indiába vagyis valóban rúpia hegyekről lehet beszélni. A rúpia nem igazán konvertibilis pénz, a nagyobb összegek átváltását az indiai kormánynak kell engedélyeznie, és Narendra Modi alaposan kihasználja Putyin szorult helyzetét, ezért az olajból származó pénzt egyelőre nem lehet átváltani. Az indiai kormányfőt erre ösztönzi új szövetségese, Biden elnök is, akivel stratégiai egyezményt kötött nemrégiben Washingtonban.

Hosszú évekig Narendra Modi miniszterelnököt nem is fogadták Washingtonban mondván: véres a keze! Korábban ugyanis amikor Gujarat állam fő minisztere volt, akkor pártja szabályos pogromokat rendezett a muzulmán kisebbség ellen. Több mint ezer ember meghalt, és sok muzulmán házát felégették. Változnak az idők: Washingtonban elsőszámú stratégiai ellenfélnek nevezték Kínát 2021-ben, és ezért felértékelődött India, mely időközben a világ legnépesebb állama lett. India GDP-je immár megelőzi Nagy Britanniát, és öt éven belül a harmadik legnagyobb lesz a világon az USA és Kína után. India éves
GDP-je 3700 milliárd dollár míg Oroszországé mindössze 2200 milliárd. India GDP-je idén várhatóan 7%-kal növekszik míg Oroszországé – elsősorban a háború miatt – várhatóan csökken.

India szépen pénzel az orosz olajból

A nyugati világ ársapkát húzott az orosz olajra: 60 dollár per hordó. India ezt kihasználja, és olcsóbban veszi meg az orosz olajat a világpiaci árnál. Majd finomítják Indiában, és eladják a globális piacon mint indiai terméket, melyet természetesen semmiféle szankciók sem sújtanak.

“Ha harminc százalék a diszkont, akkor ez majdnem azt jelenti, hogy ingyen kapjuk az orosz olajat”

– büszkélkedett India olaj és földgáz ipari minisztere.

3,6 milliárd dollárt vágott zsebre idén India azzal, hogy orosz olajat vásárolt – mondta egy parlamenti képviselő.

Ukrajna persze sürgeti, hogy a Nyugat zárja el ezt a lehetőséget az orosz olaj elől, de sem az Egyesült Államokban sem pedig Európában nem sietnek ezzel. Az Indiában finomított orosz olaj ugyanis segít stabilizálni az árakat a világpiacon, amelyek még jobban megszaladnának, és ezzel tovább növekedne az infláció.

Németország, amely az ukrajnai háború előtt az orosz energiára alapozta gazdaságát, az élen jár abban, hogy Indiából importálja a feldolgozott orosz olajat.

Egy év alatt 1100%-kal nőtt az indiai olaj termékek importja Németországban az év első hét hónapjában.

Ez 451 millió eurót jelent a tavalyi 37 millióval szemben. Németország elsősorban dízel és fűtőolajat vásárol Indiából – közölte a Destatis.
Josep Borrel, az Európai Unió külügyi főképviselője  még májusban bírálta ezt a gyakorlatot, “amely morális problémákat vet fel.”

Orosz beruházások Indiában – ezt javasolja Narendra Modi kormánya Putyinnak.

“Az indiaiak állítólag előnyös beruházásokat kínálnak majd a rúpia hegyek elköltésére” – mondta erről Lavrov külügyminiszter Delhiben – némi kétségekkel a hangjában. Az orosz diplomácia vezetője pontosan tudja, hogy India nem engedi be azokba a kulcsfontosságú szektorokba az oroszokat, ahova azok szeretnének bejutni. Narendra Modi miniszterelnök megígérte Biden elnöknek, hogy a viszonylag fejlett informatikai szektort például zárva tartják Oroszország előtt, és semmilyen lehetőséget nem kínálnak, amely az orosz háborús erőfeszítéseket támogathatná.

A jelenlegi háborús helyzetben az oroszok nem annyira befektetni szeretnének, hanem minden pénzt a háborúban megroggyant hazai gazdaság erősítésére kívánnak fordítani.

“Oroszországnak készpénz kell, természetesen konvertibilis valutában”

– hangsúlyozta Alexandra Prokopenko, a Carnegie Endowment for International Peace Oroszország szakértője, aki a brüsszeli Politiconak nyilatkozott.

Hova vezet az Új Selyemút?

Kambodzsa az Új Selyemút mintadiákja, de a siker nem szembeötlő pedig kirakatnak szánják Pekingben, ahol hamarosan csúcstalálkozót rendeznek, melyre a magyar miniszterelnököt is várják. A BBC annak nézett utána, hogy mennyire eredményes ez a program ott, ahol a legrégebben és a leglelkesebben követik: Kambodzsában, melynek új miniszterelnöke nemrég Kínában járt.

15 éve kezdődött meg az óriási turista központ építése a tengerparton, de ma sem látszik még sok belőle – számol be a tudósító Kambodzsából. Szigorúan titokban készítették elő – ahogy ez már szokásos volt Hun Sen miniszterelnök birodalmában. Ő volt a világ legrégebben uralkodó kormányfője, de idén – 72 éves korában – átadta az irányítást fiának. Hun Manet miniszterelnök első útja természetesen Kínába vezetett, ahol fogadta őt Hszi Csin ping elnök is, aki felidézte a két állam kapcsolatait. Annál nem sokat időzött, hogy Peking támogatta Pol Pot véreskezű rendszerét, mely a lakosság egynegyedét – egyharmadát kiirtotta még a hetvenes években. Annál több szó esett az Új Selyemútról, amely Kína nagyszabású terjeszkedési politikájának fedőneve: a kínaiak nem fegyverrel hanem pénzzel akarják meghódítani a világot.

Kambodzsában messze ők a legfontosabb befektetők, a turisták többsége is Kínából érkezik. Számukra épülne a hatalmas tengerparti üdülő központ, melynek saját repülőtere is van. Pontosabban lesz, mert még mindig nem készült el.

A kaszinóváros a közeli Sihanoukville-ben viszont rohamtempóban épült fel, és ugyanilyen villámgyorsan csuklott össze a pandémia idején. Elmaradtak a kínai turisták, ezért leállt minden. A város tele van félkész épületekkel, a kaszinók konganak.

Kambodzsában szinte mindent a kínaiak építenek, de ez az ágazat most válságba jutott Kínában, és ennek a jelei megmutatkoznak Kambodzsában is.

A nagy tengerparti üdülő központot például egy Tiencsinben bejegyzett cég építi, mely mindössze egymillió dollárért szerezte meg a hatalmas területet. 99 évre bérlik ezt a területet Kambodzsa tengerpartján. 36 ezer hektárról volt szó eredetileg, de ehhez hozzácsaptak még 9000-et. A törvény szerint  10 ezer hektár lehet a felső határa egy külföldi földszerzésnek. Csakhogy itt minden szigorúan titkos volt – személyesen a majd mindenható miniszterelnök utasítására. Így az sem zavar senkit, hogy a kínaiak által megszerzett föld egy része egy nemzeti természetvédelmi parkhoz tartozik. Az építkezések jelentős környezetvédelmi károkat okoztak a területen, de a kambodzsai hatóságokat ez hidegen hagyta hiszen a nagy barát, Kína szerezte meg a területet – a kambodzsai kormányfő jóváhagyásával.

USA szankciók a kínai cég ellen

2020-ban Washingtonban a kínai cég ellen szankciókat jelentettek be mondván: a kínaiak semmibe veszik a helyi lakosság jogait miközben annak megélhetése kerül veszélybe. Igazában persze az zavarta az Egyesült Államokat, hogy az épülő repülőteret katonai célokra is lehetne használni – írja a BBC.

A kínai cég igazságtalannak tartja a szankciókat mondván, hogy nagy közlekedési csomópontot akar itt kialakítani, melyre szükség is lesz hiszen a tengerparti üdülő központban 1,3 millió ember élhet majd 2030-ban.

Évente hétmillió turistával számolnak, és ez a nagy forgalom egymillió embernek jelent majd munkalehetőséget.

Mindez nem kizárt, de Kambodzsa turista rekordja 2019-ben 6 millió volt, és a pandémia óta még nem döntötték meg ezt a csúcsot.

A kínaiak mindenesetre nagyon is komolyan veszik ezt a hatalmas tengerparti programot: Tiencsin első számú vezetője a helyszínre látogatott az alapkő letételére, később ő lett az Új Selyemút program gazdája.

A tiencsini cég 4 milliárd dolláros befektetést ígért a kezdetben, de senki sem tudja, hogy miből?

Egy kínai magánbefektető, aki a nemzetközi kaszinó bizniszben volt jelentős tényező ebben a régióban, jelenleg előzetesben csücsül Thaiföldön. Ahol a mianmari határvidéken üzemeltetett kaszinókat. Mianmar szintén Kína régi kliense, ahol a titokzatosság ködfüggönye mögött zajlik a biznisz. Itt van az Aranyháromszög – Laosz, Mianmar és Thaiföld határvidékén, ahol a kábítószer kereskedelem hagyományos központja helyezkedik el.

Az új miniszterelnök Nyugaton nevelkedett, de…

Hun Manet első útja Pekingbe vezetett, ahol sietett hangsúlyozni elkötelezettségét Kína és különösen az Új Selyemút program mellett. Csakhogy az Új Selyemút program kambodzsai zászlós hajója, a hatalmas tengerparti üdülő központ tönkreteszi a természetet.

Sihanoukville_Development

A környezetvédelemre a kínai építő vállalatok nemigen ügyelnek miközben szépen csendben a nemzeti természetvédelmi park 80%-át beépítik! A helyi környezetvédők megpróbálnak küzdeni ez ellen, de nem sok reményük lehet hiszen a programot maximálisan támogatják a kambodzsai hatóságok.

“Ha védeni próbáljuk a természetet, akkor azt kockáztatjuk, hogy börtönbe jutunk, sőt az életünk is veszélybe kerülhet” – mondta egy fiatal környezetvédő aktivista a BBC tudósítójának Kambodzsában.

“Oroszországnak nincs meg az ereje ahhoz, hogy fenntartsa birodalmát”

Arról nyilatkozott a kormánypárti sajtó egyik zászlóshajójának Erik Hendriks holland tudós, hogy a putyini vezetés megtarthatja e birodalmi státuszát. A reális értékelés talán azt mutatja, hogy Orbán Viktor, aki már régen felismerte Putyin rendszerének gyengeségét, távolodni kíván Moszkvától.

“Oroszország az utolsó európai birodalom, amelynek szembe kell néznie azzal, hogy nincs meg a presztízse és a gazdasági alapja ahhoz, hogy birodalomként szerepeljen továbbra is a világ színpadán. Oroszország GDP-je  jelenleg akkora mint Hollandiáé és Belgiumé együtt. Ez nem elegendő gazdasági alap egy olyan birodalom fenntartásához, amely Kelet Európától a Japán tengerig terjed. Ennek megfelelően le kell mondania befolyási övezetének egy részéről. Ez az egész konfliktus, melyet most Ukrajnában látunk, a része egy nagyobb történetnek, amelyben Oroszország visszavonul azokról a területekről, melyek korábban központi befolyási övezetéhez tartoztak, azonban már nem tudnak legitim módon és hatékonyan megtartani.”

A holland tudós nem teszi fel a jogos kérdést: ilyen hatalmas területen, ennyi ásványi kinccsel és viszonylag iskolázott népességgel miért nem képes Oroszország hatékony gazdasági-társadalmi rendszert kiépíteni a Szovjetunió bukása után – 1991 – sem? Kínának miért sikerült gazdasági csodát produkálnia és Oroszországnak miért nem?

Putyin legjobb magyar tanítványa Orbán Viktor

A nemzeti együttműködés rendszere jelentős részben orosz mintára épül Magyarországon. A hibrid rendszer, melyet még Andropov szakértői dolgoztak ki Moszkvában, az állami és a magán szféra furcsa szimbiózisát jelenti, melyben azért mindvégig az állam pontosabban annak titkosszolgálata az úr.

Andropov az agyhalott kommunista pártapparátus helyett a titkosszolgálat vezető szerepére alapozta rendszerét, melyet Orbán Viktor jelentős részben lekopírozott. Csakhogy a rendszer látványosan megbukik a szemünk láttára Putyin alatt az ukrajnai elleni háború során.

Magyarországon a gazdasági válság válthat ki politikai reakciókat: nálunk nem a birodalomtól, csak a birodalmi álmoktól kell elbúcsúzni, de Orbán Viktor rendszere éppúgy mint Putyiné erre építette a legitimitását.

A holland tudós figyelmeztetése a magyar miniszterelnöknek is szól:

ily csekély gazdasági erővel nem lehet álmokat kergetni se egy közép hatalomról. Sem pedig az európai felzárkózásról.

A lakosság döntő többségét ez utóbbi sokkal jobban érdekli, de a perspektívák sem Oroszországban sem Magyarországon nem ebben az irányban mutatnak. Épp ellenkezőleg: minden bizonnyal lejtmenet következik csökkenő életszínvonallal. Putyin azért is indíthatta el megnyerhetetlen háborúját Ukrajnában, hogy elterelje a figyelmet a gazdaság gyenge teljesítményéről és a csökkenő életszínvonalról.

Orbán Viktor szerencsére csak szavakban háborúzik. Talán azért, mert tudja: politikailag impotens.

Putyin megnyerheti a gabona háborút?

Az ukrán és lengyel vezetők összecsapása az ENSZ-ben azt mutatta meg, hogy komoly vita alakult ki a gabonaexport miatt Ukrajna és Lengyelország között. Varsó leállította a fegyverszállítást bár később közölte, hogy ez csak az új fegyverekre vonatkozik. Hazafelemenet az USA-ból Zelenszkij megállt Lengyelországban, de nem találkozott egyetlen lengyel vezetővel sem.

A Nyugat arra számított, hogy Putyin ráfázik arra, hogy nem hosszabbítja meg a gabona egyezményt Ukrajnával, melyet az ENSZ és Törökország garantált – írja a Washington Post. 2022-ben ugyanis Putyin az ukrán gabona export akadályozásával öngólt lőtt: emelkedni kezdtek a gabonaárak a világpiacon, és ezért szövetségesei a globális Délen morgolódni kezdtek, és rávették az orosz elnököt politikája módosítására. India, Kína, Egyiptom és Indonézia nagy szerepet játszott ebben. Csakhogy Washington és Brüsszel idén rosszul számolt, mert Oroszország remek termést takarítottak be, a világpiacon így nem következett be áremelkedés. Sőt szeptemberben kétéves mélypontra süllyedtek a gabona árak a globális gazdaságban. Így aztán a globális Dél egyáltalán nem sietett reklamálni Putyin elnöknél a gabona árak miatt.

Ukrajnának viszont nagyon nagy gondot okoz a gabonaexport hiánya, mert az agrárbiznisz a gazdaság 10%-át jelenti, és nagy befolyással van a közhangulatra. A Kremlben tudják ezt, és ezért szisztematikusan támadják a kikötőket és a gabonaraktárakat Ukrajnában.

A kijevi kormány megpróbált új tengeri útvonalat kitalálni a Fekete tengeren, ez működik is, de a kapacitása kicsi vagyis nem oldja meg a problémát. Marad a vasúti szállítás és a közép-európai államok reakciója, melyet az vált ki, hogy az ukrán gabona miatt esnek náluk is az árak. A gabonatermesztő ágazatban dühösek a gazdák Lengyelországban és Magyarországon valamint Szlovákiában és Romániában. Lengyelországban választások lesznek októberben, emiatt a kormány nagyon is odafigyel a vidék véleményére.

Brüsszel és Kijev esküdözik, hogy csak az exportról van szó, és az árak emiatt nem esnek majd az érintett uniós országokban, de ez nem így van. Az ukrán gabona ugyanis az export piacokon leveri az árakat, és ez hat Lengyelországban, Magyarországon és másutt – állapítja meg a Washington Post.

Három megoldás kínálkozik, de egyik se jó igazán

Az első lehetőség az, hogy mindenki vár februárig – márciusig, hogy kiderüljön: milyen termés várható, és milyen árak jöhetnek a nemzetközi piacon?

Csakhogy addig is az ukrán gazdáknak vetniük kell, és ilyen bizonytalan helyzetben nem tudhatják: mennyit lesznek képesek ebből külföldön eladni?

Az árak pedig lehet, hogy nem emelkednek hiszen lehet újra rekord termés Oroszországban.

A második opció az az, hogy az Európai Unió kompenzálja az érintett tagállamokat a veszteségek miatt. Ez drága megoldás egy olyan időszakban amikor az Európai Unió pénzhiánnyal küszködik részben Ukrajna támogatása miatt. Ráadásul ez precedens is lehet. Brüsszelben máris fő a fejük az agrár szakértőknek: mi lesz így Ukrajna uniós tagságával, hogyha gabona ügyben máris ekkora konfliktus alakulhat ki? – teszi fel a kérdést a Politico.

A harmadik lehetőség az, hogy a Nyugat teljesíti az oroszok kívánságát: felold néhány szankciót cserében azért, hogy Moszkva megengedje az ukrán gabona exportját a Fekete tengeren.

Ez a kacifántos helyzet magyarázza azt, hogy ennyire elfajulhatott Ukrajna és Lengyelország viszálya gabona ügyben.

Zelenszkijt figyelmeztethették Washingtonban, hogy fogja vissza magát

– írja a Washington Post.

Lengyelország ugyanis Ukrajna legfőbb támogatója az Európai Unióban és a NATO-ban. A varsói kormány átadta saját fegyverzetének a 20%-át Ukrajnának, hogy ezzel erősítse az ukrán hadsereget. A NATO utánpótlás nagy része Lengyelországon keresztül érkezik Ukrajnába, az ukrán katonák kiképzése is jelentős részben itt folyik.

Lengyelország befogadott 1,6 millió ukrán menekültet, akik közül körülbelül egymillió ott is maradt.

Októberben választás lesz Lengyelországban, és késhegyig menő harc dúl a választókért. Ebben a helyzetben a PiS, a legerősebb lengyel kormánypárt maximálisan számít a vidék szavazataira, és ezért nem veheti félvállról az ukrán gabonakérdést.

Zelenszkij elnöknek ezt meg kellene értenie – hangsúlyozza a Washington Post. Az nem megoldás, hogy Ukrajna bepereli Lengyelországot és a többi uniós tagállamot a WTO-nál.

Ezek ott megőrültek Kijevben vagy túl sok vodkát ittak – nyilatkozta erről a brüsszeli Politiconak egy magát megnevezni nemkívánó uniós diplomata.

Kijev viszont azt állítja, hogy

jogilag Ukrajnának van igaza, mert Lengyelország és Magyarország megsérti az Európai Unió szabályait, és ezzel aláássa egy háborúban álló állam gazdaságát.

Zelenszkij az ENSZ-ben egyenesen arról beszélt, hogy ezek az államok “Moszkva kezére játszanak.”

Szlovákia mutathatja meg a megoldást mindenkinek: Pozsonyban jelezték, hogy készek megállapodni Ukrajnával a gabona exportjáról, ha a kijevi kormány megfelelő garanciákat ad.

A lengyel agrárminiszter is jelezte, hogy kész a tárgyalásokra. Kaczynski, Lengyelország erős embere, egy választási nagygyűlésen megerősítette: továbbra is támogatják Ukrajnát “a kellemetlen viták ellenére.”

Lavrov orosz külügyminiszter az ENSZ-ben azt állította, hogy Ukrajna és részben a világszervezet a hibás azért, hogy az oroszok felmondták a gabona egyezményt: “nem teljesítették, amit megígértek.”

Mire célzott Lavrov?

“Azokon a folyosókon, melyeken az ukrán gabonaszállító hajók közlekedtek, megjelentek hadihajók is, melyek dróntámadásokat intéztek orosz hajók ellen.”

A fő kifogás valójában nem ez hanem az, hogy a Nyugat továbbra is akadályozta az orosz gabona exportját – írja a CNN gazdasági rovata, mely emlékeztet arra is, hogy az elmúlt napokban ukrán rakétatámadás érte Szevasztopolt, az orosz flotta főhadiszállását, ahol tábornokok is az életüket veszítették.

Zelenszkij elnök meghallotta a washingtoni figyelmeztetést, és X- en , a korábbi Twitteren ezt írta: “egész Lengyelországnak szeretném megköszönni azt a felülmúlhatatlan támogatást és szolidaritást, melyet tapasztalunk, és amely nagyban segít minket abban, hogy megvédjük a saját függetlenségünket és egész Európa szabadságát” – idézi Ukrajna elnökét a brüsszeli Politico.

Orosz békevágy: “Ukrajna vagy kapitulál vagy megszűnik mint állam!”

Az orosz képviselőház  elnöke szerint “Ukrajna vagy kapitulál vagy megszűnik mint állam!” A Nyugat elveszítette a háborút, amelyet Oroszország ellen vív – állítja Vjacseszlav Vologyin a Duma elnöke.

“Ukrajna 2014 óta elveszítette lakosságának több mint a felét” – fejtegette az orosz politikai élet egyik vezetője. Mi történt 2014-ben? Akkor nyúlta le a Krím félszigetet Putyin elnök azt követően, hogy Kijevben megbukott az oroszbarát kormányzat. A Krím félszigeten, ahol tatár kánok uralkodtak amíg a cári csapatok nem foglalták azt el, sohasem volt ukrán többség. 1954-ig Oroszországhoz tartozott, de akkor Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió vezetője átadta Ukrajnának, mert szüksége volt a kijevi vezetők támogatására a moszkvai hatalmi harcokban. Ukrajna határait egyébként Sztálin jelölte ki, aki korábban a Szovjetunió nemzetiségi népbiztosa volt. A szovjet diktátor arra törekedett, hogy ne legyenek nemzetállamok a hatalmas birodalmon belül, mert azok veszélyeztethetnék a moszkvai központ hatalmát.

Végül is a Szovjetunió mégiscsak emiatt bukott meg elsősorban 1991-ben amikor Ukrajna népességének több mint 90%-a a függetlenségre szavazott. Köztük sok orosz is, aki nem kért a moszkvai irányításból, amely nem sok jót hozott Ukrajnának. Az elmúlt 32 évben Ukrajna GDP-je nem nőtt hanem csökkent, ma már kisebb mint Magyarországé. Sem az oroszbarát sem a nyugatbarát kormányzat nem volt képes az életszínvonal emelésére. Emiatt tömeges volt a kivándorlás már a háború előtt is. 1991-ben Ukrajna lakossága 52 millió volt, ma ennek körülbelül a fele!

Vologyinnak nem ez az első szélsőséges kijelentése, mert korábban visszakövetelte az Egyesült Államoktól Alaszkát, amely a XIX-ik században Oroszország része volt Új Grúzia néven. Az orosz cár eladta Alaszkát az Egyesült Államoknak éppúgy mint Napóleon császár Louisianat.

Kinek dolgozik az idő?

Mindkét fél óriási veszteségeket szenved el a fronton, de Oroszország tartalékai jóval nagyobbak. A Szovjetunió felbomlása után Oroszország – elsősorban nyersanyag exportja révén – növelni tudta GDP-jét. Gajdar miniszterelnök a Szovjetunió felbomlása idején úgy vélte, hogy a nyersanyag export Oroszországot fellendíti míg a többi egykori szovjet tagállam lelendül, mert nincsenek nyersanyagai, gazdasága pedig versenyképtelen. Az Ukrajnára nézve mindenképp igaznak bizonyult.

A balti államok – mindenfajta nyersanyag nélkül – sikeres gazdasági modellt alakítottak ki, és az Európai Unió északi tagállamainak – Finnországnak és Svédországnak – a támogatásával versenyképessé váltak a digitális átállás eredményeképp. Oroszország
GDP-je viszont nem több mint Belgiumé és Hollandiáé együtt – vagyis szánalmasan kevés egy 140 milliós ország méreteihez képest. A háborúban Oroszország elveszíti regionális nagyhatalmi státuszát is: jól mutatja ezt a Karabahi válság amikor Moszkva képtelen volt megvédeni az örményeket az azeri támadással szemben. Örményország ezt követően Washington támogatását kérte.

“Ukrajna egy napig sem tudná magát tartani a Nyugat támogatása nélkül, de az Egyesült Államokban és az Európai Unióban csökken Ukrajna támogatásának népszerűsége” – állítja az orosz Duma elnöke. Aki arról nem nyilatkozott, hogy vajon Oroszországban mennyire népszerű ez a megnyerhetetlen háború, melyet Putyin elnök úgy kezdett meg mint “háromnapos korlátozott hadműveletet”, ami immár több mint másfél éve tart, és senki se látja a végét. Közben viszont támadás érte Moszkvát is, legutóbb pedig a Krímben az orosz flotta főhadiszállásán az ukránoknak sikerült megölniük a flotta parancsnokát, Szokolov admirálist is.

Mind Moszkva, mind Kijev képtelen a kompromisszumra, a döntés minden bizonnyal Biden amerikai elnök kezében van. Ezt Zelenszkij ukrán elnök is elismerte, aki nemrég tért vissza Washingtonból Kijevbe.

Biden újraindul az elnöki székért, ezért figyelembe kell vennie, hogy Ukrajna támogatottsága csökken az Egyesült Államokban. Régi – új ellenfele, Donald Trump azzal kérkedik, hogy egy nap alatt békét teremtene Ukrajnában. Zelenszkij elnök fel is szólította az USA ex elnökét, hogy álljon elő csoda formulájával, de Trump persze nem reagált. A nagyszájú republikánus politikus nyilvánvalóan blöfföl, de kétségtelen, hogy inkább hajlana a megegyezésre Putyinnal mint Joe Biden. Így Ukrajna sorsa elsősorban az amerikai választási kampányról függ, és főként attól, hogy ki kerül a Fehér Házba?

Az ukrán támadás megölte az orosz flotta parancsnokát is a Krímben

Viktor Szokolov admirális 34 tiszt társával együtt az életét veszítette a pénteki támadás során – közölte Ukrajna katonai titkosszolgálata.

“Az ukrán drónok igen hatékonyak“ – nyilatkozta Kirillo Budanov tábornok, a katonai hírszerzés főnöke Washingtonban, aki azt is elmondta, hogy az USA-tól olyan rakétákat kértek és kaptak, melyek hatótávolsága nagyobb mint 85 kilométer. Az oroszok ugyanis tudva, hogy nincsenek nagyobb hatótávolságú rakétái az ukránoknak, ezért ennél valamivel messzebb telepítik a parancsnoki harcálláspontokat.

Mi azonban ezeket kívánjuk támadni – hangsúlyozta Budanov tábornok, aki a Warzone című szakportálnak nyilatkozott Washingtonban, ahol Zelenszkij elnök küldöttségének tagjaként tárgyalt az amerikai titkosszolgálatok vezetőivel. Kiderült, hogy Budanov tábornok épp ebből írta PhD dolgozatát: miképp működnek együtt a titkosszolgálatok háborús időkben?

Az ukrán katonai hírszerzés feje Putyin Ukrajna elleni agressziója óta bent él a feleségével a parancsnokságon, mert csak ott tudják garantálni a biztonságát. Az FSZB, az orosz titkosszolgálat vadászik rá hiszen a katonai hírszerzésnek kulcsszerep jut abban, hogy Ukrajna ellen tudjon állni az orosz nyomásnak.

Mi az új stratégia?

“Mélységben támadni Oroszországot, ahol a háború eddig nem érte el az embereket. Azt csak a televízióban látták.

Most, hogy Moszkva központját is elértük, az egyszerű orosz polgár felteheti a kérdést Putyin elnöknek: hol van a mi légvédelmünk?

A világ legerősebb hadserege nem tudja megvédeni Oroszország fővárosát?!

Arról van szó, hogy a légvédelem igencsak drága eszközöket igényel, és az oroszoknak kevés van ezekből. Ezért csakis Moszkva védelmére koncentrálnak illetve a Krím félszigetre. Ha rendszerbe állítjuk az új amerikai rakétákat, akkor támadhatjuk szinte az összes orosz célpontot hiszen mindent az ukrán frontra illetve Moszkva védelmére vontak össze, és még azt sem tudják hatékonyan megvédeni. Ezt mutatja a legutóbbi támadás a Krímben, ahol Szevasztopolban a Fekete tengeri orosz flotta parancsnoki központját érte súlyos csapás” – mondta Kirillo Budanov tábornok.

Közös USA – ukrán fegyvergyártás

Ebben állapodott meg Washingtonban Biden elnökkel Volodimir Zelenszkij ukrán államfő.

Mark Milley tábornok, vezérkari főnök úgy nyilatkozott a Bloombergnek, hogy ukrán tárgyaló partnerei meggyőzték arról: eredményesen használják az amerikai fegyvereket az offenzíva során, amely tovább halad előre.

Milley tábornok, aki a héten távozik posztjáról és nyugdíjba vonul, múlt novemberben úgy nyilatkozott, hogy patthelyzet alakult ki az orosz-ukrán háborúban, ezért immár diplomáciára van szükség, és nem katonai műveletekre. Kijevben a nyilatkozat felháborodást keltett, Milley tábornok visszakozott is:

”A reális háború mindig különbözik attól, melyet terepasztal mellett elképzelünk. Ukrán katonák halnak meg a fronton. Mi csak a fegyvert küldjük, ők tudják, hogy miképp használják fel. Bízzuk rájuk a taktikát!”

Budanov tábornok azonban tisztában van azzal, hogy az Egyesült Államokban és másutt Nyugaton csökken a népszerűsége  Ukrajna támogatásának. Épp ezért “egy elhúzódó konfliktus nagy veszély Ukrajna számára.”

Ugyanakkor mind az ukrán hírszerzés főnöke mind az amerikai katonai vezetők hosszú konfliktusra számítanak: ”télen is folytatjuk az offenzívát, minden eszközünk megvan ehhez” – hangsúlyozta Kirillo Budanov tábornok, aki a Warzone portálnak nyilatkozott Washingtonban.

Kissinger módosított

Volodimir Zelenszkij elnök amerikai látogatása során találkozott Henry Kissinger ex külügyminiszterrel, diplomatával, tudóssal és politikussal, aki korábban ellenezte Ukrajna NATO-tagságát, de a kialakult helyzetben megváltoztatta korábbi véleményét – írta Andrij Jermak elnöki hivatal vezetője a Telegramban.

Henry Kissinger az Egyesült Államok külügyminisztere és nemzetbiztonsági tanácsadója volt az 1970-es években. Részvételével felpuhult az USA „hidegháborúja” a Szovjetunióval, amelyet „Detente”-nek neveztek. A vietnami fegyverszünet kapcsán 1973-ban Nobel-békedíjat kapott.

Jermak, aki maga is részt vett a találkozón megjegyezte szerinte Kissingernek sok találó idézete van, amelyek jellemzik az Oroszországgal vívott háború jelenlegi állapotát.

„A háború előtt elleneztem Ukrajna NATO-tagságát, mert féltem, hogy ez pontosan azt a folyamatot indítja el, amit most látunk. Most, amikor a folyamat elérte ezt a szintet egy semleges Ukrajnának ilyen körülmények között már nincs értelme.”

– mondta henry Kissinger, aki immár Ukrajna egyik lobbistája a NATO-ban.

Maffia milliók rabszolgamunkából, avagy mitől olcsó az olasz paradicsom

Az agrobizniszt a maffia különböző csoportjai irányítják Olaszország déli részén, ahol a munkavállalók jelentős része migráns, akik rémes körülmények között dolgoznak, hogy hasznot hajtson a bűnöző csoportoknak.

Olaszország Európa legnagyobb paradicsom termelője, és a világon is csak az Egyesült Államok és Kína előzi meg. 5,5 millió tonna az éves paradicsom termés, és ez 4,9 milliárd dollárt hoz – többnyire a maffiának. Miért? Egyrészt a földek jelentős része közvetlenül is a keresztapák tulajdonában van, de nagyon sok gazdát a maffia megfélemlít, így azok is azt teszik, amit a bűnöző csoportok akarnak. Annál is inkább, mert a maffia kezében van a paradicsom felvásárlása és szállítása, ezért a gazdák nemigen ellenkezhetnek a keresztapáknak. Akiknek nagyon is fontos az agrárbiznisz, ez hozza a bevételek körülbelül 10%-át. 2019-ben ez 24,5 milliárd eurót jelentett – közölte a maffia gazdasági tevékenységét figyelő központ.

Hogy csináljak a nagy pénzt? A rabszolga munkából. Az Olaszországba érkező migránsok jelentik a munkaerőt, mely szinte ingyen dolgozik a mezőkön és a raktárakban.

Caporale rendszer

A maffia káplárai irányítják a migráns munkaerőt, amely azt hiszi, hogy munkaszerződés alapján dolgozik, és így jogosult lesz olaszországi tartózkodásra. Csakhogy a munkaszerződések hamisak, ezt persze a szerencsétlen migráns munkások nem tudják hiszen olaszul senki sem beszél közülük. A munkaidő hihetetlenül hosszú: napi 12 óra a hét minden napján! Elvben minimálbért kapnak, de ebből sokat levonnak “ellátás” címen. Teljesítménybér van vagyis a begyűjtött paradicsom mennyisége alapján fizet a káplár, ha fizet.

Elvben 300 kiló paradicsom leszedése után 5 euró 50 cent jár. 30 eurónál többet nemigen lehet keresni egy nap, de ebből mindjárt levonnak 3 eurót azért, mert a szálláshelyről a mezőre szállítják a migráns munkaerőt. Ha valaki beteg, akkor 20 euróért viszik kórházba, de az ottani ellátást már a migránsnak a saját zsebéből kell kifizetnie.

Az ENSZ becslése szerint ebben a caporale rendszerben 400-450 ezer ember dolgozott Olaszország déli régióiban. Közülük több mint 105 ezren meghaltak a rémes munkakörülmények miatt.

Az egész káplár rendszert betiltották 2016-ban, de ez az ország déli részén a hatóságokon kívül ez senkit sem érdekel.

A szupermarketekben így lesz viszonylag olcsó a paradicsom, mert a termelési költség alatt kínálják a maffia cégek a konzerv paradicsomot.

Minthogy folyamatosan érkeznek a migránsok a Földközi tengeren keresztül, ezért a munkaerő utánpótlása nem jelent gondot. A törvény ugyan kimondja, hogy egy ilyen káplárt nyolcéves börtönbüntetésre lehet ítélni, de a mai napig még egyetlen ilyen ítélet sem született. Giorgia Meloni miniszterelnökasszony nemrég Lampedusa szigetén járt Ursula von der Leyen, brüsszeli bizottsági elnök  társaságában, és mindketten úgy nyilatkoztak, hogy határozottan fel kell lépni az illegális bevándorlás ellen. Csakhogy közben folyamatosan érkeznek a migránsok a Földközi tengeren, és Olaszországban nem számíthatnak semmiféle állami támogatásra, ezért a maffia könnyedén kihasználhatja kiszolgáltatott helyzetüket – állapítja meg tényfeltáró riportjában a londoni Guardian.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK