Kezdőlap Világ Oldal 632

Világ

Újra heves harcok vannak több szíriai tartományban

0

Hónapok óta nem látott erővel tört ki harc Szíria nyugati részén, Hama tartományban.

Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) nevű szervezet szerint a Maán település körül zajló összecsapásokat intenzív ágyúzás és rakétatűz kísérte, többen meghaltak. A szervezet szerint a harcokat az váltotta ki, hogy

az oroszok és Irán által támogatott szíriai rezsim csapatai előrenyomultak az ellenzék területeire.

A szintén a szíriai kormányt támogató Hezbollah libanoni síita terrorszervezet szerint viszont a rezsim csapatai vertek vissza egy ellenzéki támadást.

A térségben a mérsékelt lázadók mellett több iszlámista csoport is tevékenykedik.

A korábbi harcok nyomai Hama tartományban
Fotó: MTI/EPA/SANA

Az OSDH harcokról számolt be Homsztól északra is, mindössze órákkal azt követően, hogy a térségben „feszültségcsökkentési övezet” létrehozásában állapodott meg orosz közvetítéssel a szíriai mérsékelt ellenzék és Bassár el-Aszad elnök kormánya.

Értesülések szerint

a kormányerők és a felkelők egymás állásait lőtték

a kelet-gútai tűzszüneti övezetben is. Az OSDH összesítése szerint július 22-e, vagyis a fegyvernyugvás bejelentése óta legalább 25 civil halt meg itt. Kelet-Gútában korábban a szíriai rezsim szaringázt is bevetett.

MTI/FüHü

Újabb szankciókat rendelt el az Unió Oroszország ellen

0

Orosz magánszemélyek és vállalatok ellen rendelt el szankciókat az Európai Unió a Krím-félszigetre került gázturbinák ügyében.

A Krím megszállása és elcsatolása miatti büntetőintézkedések így már 153 természetes és 40 jogi személyt érintenek. Zárolták az érintettek vagyonát az EU-ban, a természetes személyek ellen pedig beutazási korlátozást is elrendeltek.

A Siemens eredetileg oroszországi felhasználásra adta el a négy turbinát,

ezeket azonban később a nemzetközi jogilag Ukrajnához tartozó Krímre vitték.

Szimferopol
Forrás: Wikimedia Commons

Az Európai Unió szankciókkal sújtotta azt a vállalatot, amely a Siemens szállítási szerződéseit is megsértve a félszigetre vitte szállította az általa megvásárolt gázturbinákat, továbbá a Szevasztopolban és Szimferopolban lévő berendezéseket jelenleg tulajdonló és működtető két céget.

A szankciókkal sújtottak között van Andrej Cserezov orosz energiaügyi miniszterhelyettes és az egyik érintett vállalat igazgatója is.

Az Európai Unió 2014-ben rendelt el büntetőintézkedéseket

orosz, valamint oroszbarát ukrán személyek ellen Ukrajna szuverenitásának, függetlenségének és területi épségének aláásása miatt. A legutóbb márciusban meghosszabbított szankciós listán szerepel Dmitrij Rogozin orosz miniszterelnök-helyettes és két védelmiminiszter-helyettes is.

Nem ebbe a szankciócsoportba tartoznak az Oroszországgal szemben érvényesített, egyes szektorokra – egyebek közt az olajiparra – célzott gazdasági korlátozások, amelyeknek a hatályát ugyancsak nemrég meghosszabbították.

Szankciók elfogadásához teljes egyhangúságra van szükség az EU huszonnyolc tagállama között.

MTI/FüHü

Trump egyre nagyobb bajban van

0

Robert Mueller különleges ügyész vádesküdtszéket hozott létre. Trump pénzügyeit is vizsgálja.

A vádesküdtszék, amelynek létrehozásáról először a Wall Street Journal számolt be, megnöveli Mueller mozgásterét, hiszen így bírság terhe mellett idézhet be tanúkat, és több eszköze van bizonyítékokat gyűjteni. Mindezek után pedig

az esküdtszék dönthet az esetleges vádemelésről is.

A tagjai egyébként egyszerű állampolgárok.

Robert Mueller
Forrás: Wikimedia Commons

A volt FBI-igazgató Mueller a tavalyi elnökválasztásba történt orosz beavatkozást vizsgálja. Ezt egyébként vizsgálja az FBI és kongresszusi bizottságok is.

Hírszerzési információk szerint az oroszok Trump érdekében avatkoztak be a választási folyamatba.

Eddig az derült ki, hogy Trump családtagjai és munkatársai többször is találkoztak oroszokkal a kampány alatt. Trump eddig végig tagadta, hogy összejátszott volna Oroszországgal.

A Reuters ugyanakkor úgy tudja, hogy a vádesküdtszék már ki is adott idézéseket egy tavaly júniusi találkozóval kapcsolatban, amelyen Trump fia, veje és egy, a Kremllel kapcsolatba hozott orosz jogász, Natalja Veszelnyickaja vett részt. A találkozóról később Trump fia ellentmondásosan nyilatkozott, az utolsó verzió az volt, hogy kompromittáló anyagot ígértek nekik Hillary Clintonról.

A BBC szerint Mueller teljes kontrollt gyakorol a vizsgálat felett.

Azt is vizsgálja, hogy Trump akadályozta-e az igazságszolgáltatás munkáját,

amikor kirúgta James Comey FBI-igazgatót, aki korábban vezette az orosz beavatkozással kapcsolatos vizsgálatot.

Putyin és Trump a G20 csúcson
Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat pool/Mihail Klimentyev

Trump egy nyugat-virginiai gyűlésen azt mondta, „az egész orosz történet kitaláció”. Ugyanakkor korábban épp orosz kapcsolataik miatt kellett kirúgnia kampányfőnökét, Paul Manafortot, valamint Michael Flynn nemzetbiztonsági főtanácsadót.

A CNN szerint a vizsgálóbizottság már Trumpnak és csapatának a pénzügyeit is vizsgálja. A televízió forrásai szerint

ez újabb lépés a vádemelés felé vezető úton.

Trump korábban egy interjúban arra figyelmeztette Muellert, hogy a pénzügyeinek vizsgálata egy olyan határvonal, amelyet nem léphet át.

Trump-média mindenütt: televíziós híradó a Facebookon

0

Az amerikai elnök menye, Lara Trump kétperces tévéhíradóban dicsőíti apósát a Facebookon.

„Jó estét, mi az igazságot mondjuk el az elnökről, melyet máshonnan nem tudhat meg” – mondja Eric Trump neje, aki korábban producer volt a CBS televízióban. Megtudhatjuk, hogy az elnök fizetése egy részét jótékony célra fordítja, hogy üzemet avatott fel Wisconsin államban és nagyon örül, hogy a gazdaság újra növekszik az Egyesült Államokban.

Want to know what President Trump did this week? Watch here for REAL news!

Közzétette: Donald J. Trump – 2017. július 30.

Mindez persze benne van a mainstream médiában is, melyet Donald Trump a halálos ellenségének tart. Csakhogy ott olyan hírek is szerepelnek, hogy

az elnök tíz nap után kirúgta kommunikációs főnökét, hogy orosz kapcsolatairól minden nap mást mond vagy hogy a szereplése Európában nem volt épp nagy siker…

Trump már a megválasztása után saját televíziót ígért, hogy szembeszálljon az amerikai médiával, melynek nagy része bírálta és bírálja őt. Aztán rájött, hogy az újfajta média számára hasznosabb:

a Twitteren több 35 millióan követik, a Facebookon 25 millióan.

A Trump tévé híradó is a Facebookon érhető el.

Trump úttörő e téren, de a fiatal francia elnök sem akar lemaradni. Macron pártja, mely a legutóbbi választáson a semmiből indulva többségre tett szert, közölte: saját médiát akar. Macron pedig a hagyományos médiát azzal lepte meg, hogy ki akarta jelölni: melyik újságíró kísérje az elnököt külföldi útjára. Miután közölték vele: ehhez semmi köze, ezt eldönti a főszerkesztő, jól megsértődött. A 39 éves elnök legfőbb média tanácsadója neje, aki 24 évvel idősebb nála. Külön irodája van az Elysee palotában, éppúgy, mint Trump rokonainak a Fehér Házban Washingtonban.

Nyugat-Afrikára is vonatkozzon a török modell

0

2016-ban írták alá az EU-Törökország közötti, menekültekre vonatkozó megállapodást. Azóta drámai módon romlott  Brüsszel és Ankara viszonya. De a migráns egyezményt mindkét fél betartja!

Az EU-nak éppen olyan menekült egyezményt kell kötnie Nyugat-Afrikával mint amelyet Angela Merkel fogadtatott el Törökországgal! Ezt javasolja az a szakértő, aki döntő szerepet játszott a Merkel-Erdogan egyezmény előkészítésében. Gerald Knaus a Politico című lapnak elmondta: az Itáliába érkező migránsok több mint fele hat nyugat-afrikai államból érkezik. Őket, éppúgy mint Törökországot, érdekeltté kell tenni a menekültek tömeges kiáramlásának megállításában. Az EU már tett egy ilyen lépést amikor 610 millió eurót ajánlott Nigernek, Afrika egyik legszegényebb országának, ha megfékezi a migrációt. Jelenleg Nigériából, Afrika legnépesebb államából érkezik a legtöbb migráns Itáliába Líbián keresztül.

Emanuel Macron francia elnök Líbiával kapcsolatban jelentette be: hamarosan hot-spotokat hoznak létre ennek az országnak a területén. Kérdés azonban, hogy

ki garantálja ezeknek a menekült központoknak a biztonságát abban az államban, ahol 2011 óta teljes a káosz?

A német szakértő pragmatikusabb. Nem hiszi, hogy a közeljövőben meg lehet szilárdítani a biztonsági helyzetet Libiában. A migrációt viszont ott akarja megállítani ahonnan az elindul: Nyugat Afrikában. Gerald Knaus pontosan tudja : az afrikai migránsok döntő többsége a nyomor elől menekül Európába. Vagyis nem tekinthető politikai menekültnek. De ha eljut Itáliába, akkor nyert ügye van, mert kiutasításra szinte sosem kerül sor. Látszólag ez olasz probléma, de valójában az egész EU érintett hiszen a migránsok a gazdag országokat célozzák meg: Németországot, Skandináviát, Hollandiát. Épp ezért a német szakértő elsősorban ezeknek a kormányoknak az embereivel egyeztet a nyugat-afrikai migráns egyezményről. Mi lenne szerinte az ideális megoldás?

Ha az EU megbízna egy magasrangú politikust mint amilyen Angela Merkel volt a török migráns egyezmény ügyében, hogy egy zsák pénzzel keresse fel a nyugat-afrikai államokat és kössön velük szerződést.

Pénz ellenében vállalják a migráció megfékezését. Törökország esetében ez a módszer működött – hangsúlyozza a szakértő, aki segített összehozni ezt az egyezményt, amelyet 2016-ban írták alá. Azóta drámai módon romlott az EU és Ankara viszonya. De a migráns egyezményt mindkét fél betartja! Miért? Mert az érdekükben áll!ezért Gerald Knaus azt javasolja, hogy az EU kössön migráns egyezményt a nyugat-afrikai államokkal, hogy így fékezzék meg az afrikai migránsok tömeges beáramlását Líbián keresztül Olaszországba.

 

Kíbertámadás dán kórházak ellen?

0

Leálltak a Koppenhága térségében lévő kórházak számítógépes rendszerei. Egyelőre sem azt nem tudják, milyen károkat okoz, sem azt, hogy kíbertámadás áll-e a háttérben.

Kiterjedt számítógépes leállás történt pénteken a dán főváros, Koppenhága térségének kórházaiban, az esetről a Ritzau dán hírügynökség számolt be. A régió hatósága korábban azt írta, hogy nem működnek a rendszerek és lebénult az elektronikus levezés is. Nem sokkal később már azt írták Twitter-oldalukon, hogy az intézmények számítógépes rendszerében komoly üzemzavar keletkezett, amelynek nagyobb részét sikerült megoldani, a hálózat egyes funkciói azonban továbbra sem működnek.

Egyelőre nem lehet megállapítani, hogy a rendszer leállásának milyen következményei lesznek a péntekre tervezett munkákban – közölték a dán hatóságok. Szóvivőjük azt is mondta, egyelőre azt sem lehet megállapítani, hogy az üzemzavart kíbertámadás okozta-e.

MTI/FüHü

Tovább folyik a népirtás a jazidik ellen

0

Az Iszlám Állam még mindig népirtást folytat Irakban a jazidi kisebbség ellen, miközben a nemzetközi közösség nem tesz eleget azon kötelességének, hogy ezt megtorolja. Ezt állapította meg az ENSZ Szíriával foglalkozó vizsgálóbizottsága.

Az Iszlám Állam 2014 nyarán rohanta le a jazidik Szindzsár központú területeit, ezreket mészárolva le vagy ejtve fogságba hitükért. Ebben az időszakban

a kisebbség legalább 9900 tagját meggyilkolták vagy elhurcolták

Szíriába. Az iszlám szunnita ágát követő szélsőségesek ugyanis eretnekeknek, sőt, sátánimádóknak tartják az egyistenhívő, többségében kurd nemzetiségű jazidi kisebbség tagjait.

Több ezer jazidi férfit és fiút továbbra is eltűntként tartanak számon, miközben

a terrorszervezet mintegy 3000 nőt és gyereket tart fogságban

szörnyű, erőszakos állapotok között Szíriában.

Bár a dzsihádistákat elűzték ezekről a területekről, az elmenekült jazidik többsége nem tért haza. Szindzsár továbbra is gyakorlatilag lakatlan: a korábbi 400 ezer lakos helyett körülbelül ezer család mert visszamenni.

Lángokban áll a világ egyik legnagyobb lakóépülete

0

Hatalmas tűz ütött ki péntekre virradóra a világ egyik legmagasabb lakóépületében, a 79 emeletes dubaji Torch-toronyban. A lakóit időben kimenekítették, és a tűzoltóknak körülbelül két és fél óra alatt sikerült eloltaniuk a lángokat.

Áldozatokról és sérültekről nem érkeztek hírek.

A CNN amerikai hírtelevízió által bemutatott felvételeken látszott, hogy lángokban álltak a felhőkarcoló egyik oldalán lévő lakások, nagyjából az épület felétől a legtetejéig, és égő törmelék hullott le róla. Szemtanúk szerint mintegy 30-40 lakás égett, és a lehulló égő törmeléktől meggyulladt két gépkocsi is.

A tűzoltók az épület belsejéből oltották a lángokat, mintegy két és fél óra alatt fékezték meg a tüzet.

A Torch-torony 2011-ben épült, és akkor ez volt a világ legmagasabb lakóépülete, de már a rákövetkező évben átadta az elsőbbséget egy ugyancsak dubaji toronyháznak. A 335 méteres, 682 lakásos Torch-toronynak 79 föld feletti szintje van. Két évvel ezelőtt is nagy tűzvész pusztított benne, több száz embert kellett evakuálni, és többtucatnyian megsérültek.

Trumpnak feleannyi bevándorló is elég lenne

0

Az amerikai elnök fő célpontja az illegális bevándorlás, de most a célkeresztbe kerültek azok is, akik legálisan kívánnak amerikai polgárok lenni.

A törvénytervezet tíz éven belül a felére csökkentené a bevándorlók számát. Trump elsősorban minőségi bevándorlást akar: azok lesznek előnyben, akik jó szakmával rendelkeznek és kiválóan beszélnek angolul. A törvénytervezet az ausztrál és a kanadai bevándorlási rendszert tekinti mintának, ahol elsődleges szempont, hogy a bevándorló hasznos tagja legyen a társadalomnak.

Ennek szellemében évi 50 ezerben maximálná a törvénytervezet a befogadható menekültek számát. Teljes mértékben megszüntetné a vízum lottót. Ez évi 50 ezer külföldinek kínál legális bejutást az USA-ba. Olyan államok polgárai jelentkezhetnek erre, ahonnan az utóbbi időben kevesen érkeztek Amerika földjére. A Fehér Ház a korlátozásokat az amerikai munkásosztály érdekeivel indokolta: az alacsony képzettségű munkaerő tömeges beáramlása ugyanis lenyomta a béreket az iparban.

Ennek megfelelően a reálbérek alig növekedtek az elmúlt negyedszázad során az Egyesült Államokban. Trump változást ígért ezen a téren, és ez nagy szerepet játszott választási győzelmében. Olyan államokban győzött ugyanis, ahol a helyi munkavállalók lúzernek érezték magukat. Egyrészt azért, mert a munkahelyüket külföldre vitték az alacsonyabb munkabér miatt. Másrészt azért, mert az olcsó külföldi munkaerőt behozták és ez lenyomta a béreket.

Mindebből a munkaadók szépen profitáltak. Ezért washingtoni megfigyelők kevés esélyt adnak arra, hogy a bevándorlási törvénytervezetet ebben a formában elfogadják. A washingtoni honatyák többsége támogatja az illegális bevándorlás megakadályozását, de a legális bevándorlás korlátozását nagyon sokan ellenzik. Arra hivatkoznak, hogy Amerika erejét épp az adta a múltban, hogy bevándorló nemzet volt. Ráadásul a munkaerőpiacon kedvező helyzet alakult csaknem mindenki talál munkát, aki valóban dolgozni akar.

A munkabérek emelkedése is megkezdődött. Így valószínűtlen, hogy a honatyák ebben a formában megszavazzák Trump híveinek törvényjavaslatát a legális bevándorlás korlátozásáról pedig elnök szerint ez lenne az utóbbi fél évszázad legnagyobb fordulata ezen a téren.

Búcsút inthetünk a gleccsereknek

0

Gyorsan nézze meg a svájci gleccsereket, mert a század végére akár el is tűnhetnek.

Szakértők szerint nem lehet megmenteni a svájci gleccsereket, az évszázad végére csaknem teljesen eltűnhetnek. Még a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére tett legnagyobb erőfeszítések árán sem lehet megakadályozni, hogy 2100-ra eltűnjön a svájci gleccserek 80-90 százaléka – írta a Tages-Anzeiger című svájci lap Matthias Huss, a zürichi Szövetségi Műszaki Főiskola glaciológusának elemzésére hivatkozva.

A kutató megállapításai szerint

a svájci gleccserek kiterjedése a kis jégkorszak idején, 1850 körül volt a legnagyobb,

területük akkoriban elérte az 1735 négyzetkilométert, ami megfelel Zürich kanton méretének.

Mostanra azonban már csak 890 négyzetkilométer lett a gleccserek kiterjedése, 166 év alatt tehát a felére csökkent a méretük.

A jégmennyiség is drámaian csökkent: becslések szerint 1850-ben még körülbelül 130 köbkilométer volt, 2016-ban viszont már 60 százalékkal kevesebb, mindössze 54 köbkilométer. Tavaly majdnem egy köbkilométernyi térfogatot, azaz mintegy 900 milliárd liternyi vizet veszítettek a gleccserek Svájcban.

Mindez a gleccserek számának csökkenését is eredményezte: 1973-ban még 2150 gleccsert tartottak számon, jelenleg már csak 1400-at.

A gleccserek olvadása érezhetően hozzájárul a tengerszint emelkedéséhez is, ami 2100-ig 30-100 centiméter között lehet.

A gleccserek évmilliók óta olvadnak, 20 ezer évvel ezelőtt például még Svájc teljes területét jég fedte, az utóbbi 150 évben azonban felgyorsult az atmoszféra felmelegedése és ezzel együtt a gleccserek olvadása is.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK