Moszkva és Washington viszonya a mélyponton van és Medvegyev miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy még évtizedekig azzal kell számolni, hogy az USA szankciókat alkalmaz Oroszországgal szemben
Tillerson amerikai külügyminiszter viszont derülátóan nyilatkozott arról, hogy javulhatnak az amerikai-orosz kapcsolatok.
Az amerikai diplomácia vezetője erről Manilában beszélt, ahol részt vesz az Asean külügyminiszteri értekezletén. Vasárnap Tillerson tárgyalt Lavrov orosz külügyminiszterrel Manilában. Megvitatták az újabb szankciókat, melyeket a washingtoni kongresszus azért szavazott meg Moszkvával szemben, mert az amerikaiak szerint az oroszok beavatkoztak a tavalyi választási kampányba.
Észak Korea ellen újabb szankciókat hozott az ENSZ BT, ezt Oroszország sem vétózta meg. Ugyanakkor nem helyesli Amerikának azt az elképzelését, hogy katonai megelőző csapással próbálja meg jobb belátásra bírni Észak Korea ifjú diktátorát. A fő ellentét Washington és Moszkva között továbbra is Ukrajna. Az amerikaiak most különleges megbízottat küldték Ukrajnába, hogy mérje fel a helyzetet. Korábban az USA és az EU azért hízott szankciókat Oroszország ellen, mert Moszkva annektálta a Krím félszigetet. Tillerson külügyminiszter Manilában kijelentette, hogy mindennek ellenére lát lehetőséget a kapcsolatok javítására Oroszországgal. Korábban ezt Trump meg is ígérte, de ebből egyelőre semmi sem lett. Moszkva és Washington viszonya a mélyponton van és Medvegyev miniszterelnök úgy fogalmazott, hogy még évtizedekig azzal kell számolni, hogy az USA szankciókat alkalmaz Oroszországgal szemben.
A világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer hárommilliárd dolláros exportjának egyharmadát sújtják az új szankciók, melyek megtiltják minden államnak, hogy nyersanyagokat vásároljon Észak Koreától.
Az ENSZ BT a hétvégén egyhangúlag megszavazta azt az amerikai javaslatot, mely súlyos csapást mér Észak Korea gazdaságára. A világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer hárommilliárd dolláros exportjának egyharmadát sújtják az új szankciók, melyek megtiltják minden államnak, hogy nyersanyagokat vásároljon Észak Koreától. A nagyhatalmak ezzel kívánják Észak Koreát eltéríteni fegyverkezési programjától. A hivatalos KCNA hírügynökség azonban újra fenyegetőzik amikor kijelenti: az USA egyetlen része sem elérhetetlen immár Észak Korea rakétái számára.
Ezt először Kim Dzsongun július 18-án jelentette ki amikor Észak Korea sikeres kísérletet hajtott végre egy interkontinentális rakétával. Észak Korea egyetlen szövetségese, Kína intelligens válaszra buzdította az ifjú diktátort. A két állam külügyminisztere Manilában tárgyalt egymással, ahol részt vesznek az Asean csúcsértekezletén. Kína azt javasolja, hogy kezdjék újra a hatoldalú tárgyalásokat a koreai félszigetről. A két Korea, Kína, az USA, Oroszország és Japán diplomatái Pekingben tárgyaltak a rendezésről, de a tanácskozások megszakadtak miután Észak Korea újra megindította nukleáris és rakéta programját.
Belpolitikai indíttatású és egyelőre jogilag mit sem ér az amerikai elnök bejelentése a párizsi klímamegállapodásból történő kilépésről – véli Faragó Tibor címzetes egyetemi tanár, korábbi magyar főtárgyaló, aki személyesen is aktív részese volt az 1991-től folytatott nemzetközi klímapolitikai egyezkedéseknek.
A amerikai döntés megítélésről célszerű felidézni a Párizsi Megállapodás szövegét is.
A Megállapodás 25. cikkelye ugyanis a visszalépéssel kapcsolatban azt mondja ki, hogy „Három évvel azon a nap után, amelyiken a Megállapodás egy Félre nézve hatályba lépett, az adott Fél visszaléphet a Megállapodástól a Letéteményeshez intézett írásbeli értesítéssel.”. Egy további pontja pedig azt rögzíti, hogy „Minden visszavonás a visszavonási értesítésnek a Letéteményes általi kézhezvétele napjától számított egy év elteltével lép hatályba, vagy olyan későbbi időpontban, amit a visszavonási értesítésben határoztak meg.” Ez a megállapodás tavaly novemberben lépett hatályba, s így – mint Faragó Tibor emlékeztet –
az Egyesült Államok legkorábban 2019 novemberében nyújthatja be hivatalosan az ENSZ-nek a kilépési szándékát rögzítő értesítést.
Majd pedig onnan kezdve egy évet kell várnia, mire hivatalosan is kilépettnek nyilváníttatik. S ki tudja, mi lesz akkorra, hiszen az Egyesült Államokban 2020 novemberében – ha Trump addig marad is elnök – újra elnökválasztások lesznek.
A kilépés, ami nem is kilépés
Forrás: Flickr
Az amerikai kormány a múlt pénteken értesítette az ENSZ-főtitkárt – mint e megállapodás letéteményesét – a kilépésre vonatkozó döntéséről. Az amerikai fél azonban azt a szándékát is jelezte, hogy az ország a jövőben változatlanul részt kíván venni a klímaváltozásról folyó nemzetközi tárgyalásokon, beleértve a párizsi megállapodás végrehajtásáról szóló megbeszéléseket is. Faragó Tibor szerint erre minden lehetőségük megvan, hiszen hivatalosan az USA mindenképpen e megállapodás részese marad 2020-ig, ráadásul nem az 1992-ben megkötött éghajlatváltozási keretegyezményből (UNFCCC) távoznak, amelynek a Párizsi Megállapodás az egyik kiegészítő végrehajtási eszköze. Ilyen volt az 1997. évi Kiotói Jegyzőkönyv is, de annak ratifikációját már eleve elutasította az akkor is republikánus többségű Kongresszus. Egyébként nem véletlen, hogy a 2015-ös új nemzetközi szerződés formálisan nem jegyzőkönyv lett, így ennek elfogadásáról 2016-ban maga Obama elnök határozott arra hivatkozva, hogy ez a nemzetközi megállapodás csupán az 1992. évi egyezményt egészíti ki, márpedig annak részese az USA. A Párizsi Megállapodáshoz való csatlakozást jelző, elnöki kézjeggyel ellátott dokumentumot 2016 őszén – igen szimbolikus módon – a kínai Hangcsouban, a G20-csúcstalálkozó alatt nyújtotta át Obama az ENSZ főtitkárának és tartottak e témáról a kínai elnökkel egy közös sajtótájékoztatót is. Ez már egy sokak által nagyon várt lépés volt, hiszen a két ország felel a globális szén-dioxid-kibocsátás közel 40 százalékáért.
Sok hűhó semmiért?
Donald Trump egyik választási ígérete volt az általa hosszú ideje „kacsaként” emlegetett globális felmelegedés elleni küzdelem fontos eszközének tartott Párizsi Megállapodásból való kilépés. S miután látható, hogy több, ennél az amerikaiak számára sokkal lényegesebb és látványosabb ígéretét – például az Obamacare eltörlését – nem képes beváltani, Trumpnak – saját olvasatában – fel kellett mutatnia néha egy „sikert”. Más szóval, elsősorban belpolitikai okai vannak a mostani amerikai bejelentésnek, amelynek tehát nemzetközi jogi következménye évekig nem lehet – összegzett Faragó Tibor. A szakértő azt is hozzátette, hogy a mostani lépést megelőzően júniusban a CNN által élőben közvetített beszédében az amerikai elnök már egyetlen szóval sem utalt arra, hogy e globális probléma „kacsa” lenne, hanem csak azt hangsúlyozta, hogy e megállapodás mennyire előnytelen országa gazdasági fejlődése és versenyképessége szempontjából. Erre utal egyébként az is, hogy az Egyesült Államok innovációs és technológiai fejlesztések révén a továbbiakban is mérsékeli az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátását, együttműködik más országokkal, tisztább és hatékonyabb módon hasznosítja a fosszilis tüzelőanyagokat, és igénybe vesz tiszta és megújuló energiaforrásokat is.
A Párizsi Megállapodás
A Párizsi Csúcs Forrás: Wikimedia
A 2015. december 12-én, Párizsban 195 ország részvételével megszületett, a 2020 utáni időszakra vonatkozó megállapodás egyik legfontosabb érdeme és eleme, hogy olyan intézkedéseket tartalmaz, amelyekkel csökkenthető az üvegház-gázok globális kibocsátása és mérsékelhető a klimatikus változások káros hatásai. A megállapodás tavaly november 4-én lépett hatályba, akkora teljesültek a feltételek, nevezetesen, hogy legalább 55, a globális kibocsátások legalább 55 százalékáért felelős ország helyezze letétbe a ratifikációs okmányokat. A csatlakozók vállalták, hogy a légkör felmelegedését 2 Celsius fok alatt tartják az iparosodás előtti szinthez képest, és erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy a felmelegedés ne haladja meg az 1,5 fokot. További kitétel, hogy az országok ötévente közzéteszik vállalásaikat, illetve, hogy a finanszírozási és a technológiai együttműködésben is továbblépnek, valamint hatékonyabban foglalkoznak a változásokra való felkészüléssel is.
Magyar csatlakozás
Forrás: effortsharing
Magyarország az élen járt az Európai Unión belül a csatlakozással. Az Európai Unió tagállamai közül elsőként zárta le a belső ratifikációs eljárást, majd tavaly október 5-én az elsők között helyezte letétbe az erről szóló okmányát az Egyesült Nemzetek (ENSZ) New Yorki központjában, s vált a párizsi megállapodás teljes jogú tagjává.
Ugyanakkor egy az idén tavasszal közzétett elemzés megállapítása szerint Magyarország rosszul teljesít a globális felmelegedés elleni politikában. A Transport & Environment és a Carbon Market Watch közös jelentése (https://www.transportenvironment.org/press/just-three-eu-countries-step-plate-paris-climate-deal-–-ranking) arról ír, hogy csak 3 európai uniós ország – Svédország, Franciaország és Németország – politikája áll kellő összhangban a megállapodással. Magyarország nincs a többé-kevésbé jól teljesítők között sem, sőt, a teljesítményünket gyengének ítélték: a lehetséges 100 pontból csak 22-őt sikerült elérni. A Megállapodás egyes, a fontosságuk szerint súlyozott elemeinek kezelését pontozzák országonként.
A nemzetállami álmokat dédelgető Romániának nem jelentett gondot egy kisebbségi közösség kiárusítása. S ma sem okoz lelkiismeret-furdalást a múlt emlékeinek eltűnése. Főként hogy egy szász az ország elnöke, aki sohasem mulasztja el megjegyezni: nálunk a kisebbségi kérdés meg van oldva.
A romániai sajtó múlt héten azzal az információval szolgált, hogy a szász evangélikus egyház eladja a szászmedgyesi körzetben található templomait. A terület áráért kínálja azoknak a vevőknek, akik vállalják az erődtemplomok javítását, fenntartását és turisztikai célú kihasználását. Ezek egyike a Szeben megyei Csicsóholdvilág erődtemploma, melyet már nem képes fenntartani a helyi, három idős emberből álló evangélikus gyülekezet.
Csicsóholdvilág Forrás: Wikimedia
Erdély épített örökségének egyik legértékesebb részét a középkori szász evangélikus erődtemplomok jelentik.
Fenntartásuk azonban gondot jelent a megmaradt, 400 ezerről 12 ezresre csappant erdélyi szász közösségnek
– írja Ambrus Attila, Egy (ál)hír és ami mögötte van című cikkében:
Később az egyház vezetősége pontosított: egyetlen egy sem eladó az Erdélyben található több mint 200 szász evangélikus templom közül. (…)
A szász evangélikus egyház azonban nem csak, és nem elsősorban a templomai megtartására, hanem önmaga létének megőrzésére is kénytelen erőfeszítéseket tenni. Kelet-Európa gyors és megállíthatatlannak tűnő elnéptelenedése itt, Erdélyben kezdődött. Nem spontánul, hanem az egykori kommunista titkosszolgálat és a Német Szövetségi Köztársaság egyezsége nyomán.
A Maszol publicistája ebből azt a következtetést vonja le, hogy
„Románia egyszerűen eladta második legnagyobb kisebbségét.”
Noha nincsen pontos adat azokról a szászokról, akik a német állam által kifizetett vízummal távoztak Romániából, a Szekuritáté Dossziéit Vizsgáló Bizottság becslése szerint mintegy 250 000-re tehető azoknak a romániai német etnikumúaknak a száma, akiket az NSZK kivásárolt. Ezzel szemben a németországi becslések 400 000 személyről szólnak.
Nehéz megmondani, hogy hány százmillió márkát keresett a román állam a vízumkereskedelemmel, ám az mára már kiderült, hogy a pénzen kívül Románia más előnyökhöz is jutott ezáltal. Például, a román állam az egyik kivándorlásra váró német etnikumúakat tartalmazó lista teljesítéséért operatív műszaki berendezéseket kapott. Ma már meg se lepődünk azon, hogy egy demokratikus állam – az NSZK – olyan technikát küldött egy kommunista államnak, amivel gyakorlatilag megfigyelhette a lakosságot.
A nemzetállami álmokat dédelgető Romániának nem jelentett gondot egy kisebbségi közösség kiárusítása. S ma sem okoz lelkiismeret-furdalást a múlt emlékeinek eltűnése. Főként hogy egy szász az ország elnöke, aki sohasem mulasztja el megjegyezni: nálunk a kisebbségi kérdés meg van oldva.
1907-en voltak kénytelenek búcsút inteni a szlovák útlevélnek amiatt, hogy bejelentették, felvették egy másik ország állampolgárságát. Közülük 97-en lettek magyar állampolgárok, az ötödik legnépesebb csoportot alkotják.
A szlovák belügyminisztérium ismét összegezte, hányan veszítették el állampolgárságukat a kettős állampolgárságot tiltó szlovák törvény miatt.
1907-en voltak kénytelenek búcsút inteni a szlovák útlevélnek amiatt, hogy bejelentették, felvették egy másik ország állampolgárságát. Közülük 97-en lettek magyar állampolgárok, az ötödik legnépesebb csoportot alkotják. A legtöbben a cseh állampolgárságot vették fel (503 fő), majd a német (445 fő), az osztrák (276) és a brit állampolgárság következik (177). A magyarok után következnek az amerikai állampolgárok (85 fő). A további országok sorrendje: Norvégia? Svájc, Hollandia, Írország, Ausztrália, Belgium, Kanada, Olaszország, Finnország, Franciaország, Luxemburg. Négy személy lett orosz állampolgár, három kínai, kettő-kettő pedig dán, izlandi, lengyel és ukrán. Szlovákia egy fővel növelte Új-Zéland, Izrael, Spanyolország, Szerbia és Szingapúr népességét.
Az eredeti állampolgársági törvényt valamelyest enyhítette 2015-től a szlovák parlament.
Bizonyos körülmények mellett visszaigényelhető a szlovák állampolgárság, eddig 303 kérvényező járt sikerrel, köztük öt magyar is.
A hatóság minden kérvényt külön vizsgál, az egyik fő kritérium, hogy az adott személy az új állampolgársága megszerzésekor rendelkezett-e bejelentett lakhellyel a másik országban. (TASR)
Az amerikai és a dél-koreai elnök nyilatkozott. Az ENSZ BT szombaton újabb büntetőintézkedést szavazott meg, amely a többi között exporttilalmat rendel el Észak-Korea legfontosabb jövedelemtermelő termékeire, köztük a vasércre, az ólomércre, a szénre és a halászati termékekre.
Az Egyesült Államok és Dél-Korea számára Észak-Korea „fenyegető veszélyt” jelent – áll a Fehér Ház vasárnap esti közleményében, amelyet Donald Trump amerikai és Mun Dzse In dél-koreai elnök telefonos megbeszélése után adtak ki.
A közlemény szerint a két elnök megállapította: az Észak-Korea jelentette közvetlen veszély „komoly és növekvő mértékű” nemcsak az Egyesült Államokra és Dél-Koreára, hanem Japánra és az egész világra nézve is.
Trump és Mun a megbeszélésen ígéretet tett arra, hogy alkalmazza az Észak-Korea ellen hozott valamennyi határozatot, egyúttal felszólította a nemzetközi közösséget ugyanerre.
AZ ENSZ Biztonsági Tanácsának 15 tagállama szombaton egyhangúlag hozott újabb büntetőintézkedéseket, amelyeket ha betartanak, az ázsiai kommunista állam évi egymilliárd dollárnyi jövedelemtől eshet el. Az intézkedéscsomag ugyanis a többi között exporttilalmat rendel el Észak-Korea legfontosabb jövedelemtermelő termékeire, köztük a vasércre, az ólomércre, a szénre és a halászati termékekre.
Az új ENSZ BT-határozat célja, hogy tárgyalásokra kényszerítse Phenjant az interkontinentális rakétával végzett újabb, júliusi kísérlete után.
Észak-Korea ügyében megnyilatkozott Manilában, az ASEAN-tagországok külügyminiszteri értekezletén résztvevő Rex Tillerson is. Az amerikai diplomácia irányítója sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy Észak-Koreának fel kell hagynia ballisztikusrakéta-kísérleteivel. Tillerson leszögezte hogy az ENSZ BT újabb határozata azt is bizonyítja, hogy a nemzetközi közösség a Koreai-félsziget egészének atomfegyver-mentesítése mellett áll ki.
Az izraeli miniszterelnök korábban elsősorban a Mecsetek terén, izraeli nevén a Templomhegyen, az al-Aksza mecsetnél történő eseményekről készült tudósításaikat bírálta.
Ajúb Kara médiaminiszter vasárnapra összehívott sajtótájékoztatóján ismertette az Al-Dzsazíra izraeli korlátozásának szándékára vonatkozó javaslatát. Mint mondta, a tévétársaság helyi irodáinak a bezárását, a munkatársak újságíró-igazolványának a bevonását, és a műholdas adások felszámolását tervezi, mert Kara szerint a tévé „támogatja a terrort”.
Korábban Benjámin Netanjahu miniszterelnök élesen bírálta az Al-Dzsazíra helyi munkáját, és adásaik elsötétítésére szólított fel. Kara azt is hangsúlyozta, hogy lépései egyenes folytatását jelentik a régió szunnita országaiban korábban megszületett határozatoknak, amelyek szerint a pánarab tévétársaság támogatja a terrort és a vallási szélsőségeket
„Úgy látom, hogy ezek az országok mind intézkednek, miközben mi csak állunk. Arabul ezt úgy értelmezik, hogy mi is a terror oldalán vagyunk, Irán, a Hezbollah és a Hamász oldalán”
– jelentette ki Ajúb Kara. A sajtótájékoztatón nem jelölt ki határidőt az izraeli törvényi háttér megváltoztatását is megkövetelő lépések számára.
„Én vagyok a kormány egyetlen arab anyanyelvű tagja (Kara drúz származású), engem nem lehet átverni azzal, hogy külön-külön működik egy arab és egy angol nyelvű Al-Dzsazíra. Felismerem, amikor a tudósítás uszítássá válik a szabad véleménynyilvánítás helyett”
– emelte ki az izraeli miniszter.
Egy héttel ezelőtt, még Benjámin Netanjahu fenyegetésére válaszul az Al-Dzsazíra illetékesei azt hangoztatták, hogy nem hagynak fel a palesztin területeken zajló események közvetítésével, és szükség esetén a bírósághoz fordulnak.
Az izraeli miniszterelnök elsősorban a Mecsetek terén, izraeli nevén a Templomhegyen, az al-Aksza mecsetnél történő eseményekről készült tudósításaikat bírálta.
„Egyfolytában erőszakra uszítanak” – írta Facebook bejegyzésében akkor a kormányfő. „Többször is kértem már a jeruzsálemi irodájuk bezárását” – tette hozzá Netanjahu.
Jordánia és Szaúd-Arábia a közelmúltban bezárta a tévétársaság helyi irodáit. Ezen kívül Szaúd-Arábiában, az Egyesült Arab Emírségekben, Egyiptomban és Bahrainban is letiltották adásainak közvetítését.
Vang Ji külügyminiszter Manilában találkozott újságírókkal, akik elsősorban arról az egyhangú Biztonsági Tanácsi határozatról kérdezték, mely újabb gazdasági szankciókkal sújtotta Észak Koreát.
Az ENSZ BT azt követően döntött így, hogy Észak Korea sikeresen kipróbált egy interkontinentális rakétát. Ezután pedig az ifjú diktátor büszkén kijelentette: immár el tudjuk érni az USA egész területét.
Trump elnök erre újra megfenyegette Észak Koreát, hogy katonai megelőző csapással teszi tönkre fegyvergyárait és nukleáris arzenálját. Kína ezt mindenképp szeretné elkerülni. Ezért javasolt külügyminisztere intelligens választ a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszernek. Amelyre súlyos csapást mérnek a szankciók, évi egymilliárd dolláros export bevételtől foszthatják meg Észak Koreát.
Mit javasol Peking, Észak Korea egyetlen megmaradt szövetségese? Azt, hogy kezdjék újra azokat a hatoldalú tárgyalásokat, melyeket korábban a kínai fővárosban tartottak. Ezeken a tárgyalásokon a két Koreán kívül Kína, az USA, Oroszország és Japán vett részt. Azért szakadtak meg ezek a tárgyalások, mert Észak Korea újra kezdte rakéta és nukleáris programját,mellyel az egész térséget fenyegetheti. Most mind a hat érdekelt fél ott van Manilában, ahol hétfőn kezdődik meg az Asean külügyminiszteri értekezlete. Vang Ji kínai külügyminiszter tárgyalt észak-koreai kollégájával és utána tudatta a sajtóval: Peking intelligens választ vár Észak Koreából az újabb ENSZ szankciókra.
Az alkotmányozó nemzetgyűlés leváltotta a főügyészt, aki választási csalással vádolja az államfőt.
Áruló főügyésznő, eljött az órád!- kiáltotta az alkotmányozó nemzetgyűlés elnöke majd mindenki megszavazta Luisa Ortega főügyésznő eltávolítását Caracasban az újonnan választott alkotmányozó nemzetgyűlésben. A főügyész asszony szerdán indított vizsgálatot választási csalás ügyében Maduro elnök és az alkotmányozó nemzetgyűlés ellen.
A hadsereg kommandósai bekerítették a főügyészség épületét- tudatta Twitteren a főügyésznő. Akinek esze ágában sincs lemondani. Ez a diktatúra első lépése – kommentálta a döntést leváltásáról. Luisa Ortega asszonyt még Chavez elnök nevezte ki tisztségébe tíz évvel ezelőtt. Ugyanaz a Chavez elnök, aki haldokolva Nicolas Madurot állította az ország élére. A baloldali populista rendszerre halálos csapást mért az olajárak esése. Venezuelában az óriási infláció és az általános áruhiány roham léptekben csökkentette a hatalom népszerűségét. Ezért találta ki Maduro elnök az alkotmányozó nemzetgyűlést, mely lényegében diktátori hatalommal ruházhatja fel őt.
Washingtonban a külügy szóvivője Twitteren ítélte el a főügyésznő leváltását. Bírálta a döntést Kolumbia és Chile elnöke is. Brazília, Argentína, Uruguay és Paraguay külügyminiszterei úgy döntöttek, hogy felfüggesztik Venezuela tagságát a Mercorsurban. Ez egyfajta közös piac Dél Amerikában. Venezuela tehát mind jobban elszigetelődik és minthogy az olajárak nem emelkednek, a gazdasági válság tovább mélyül. Maduro elnök nyilván úgy érzi, hogy előre kell menekülnie. A főügyésznő leváltása mindenesetre azt jelzi: a hatalom elszánt és leszámol ellenfeleivel, akik a maguk részéről ugyanilyen brutálisan akarnak leszámolni a baloldali populista rendszerrel Venezuelában.
A holland hatóságok 170 tojásjelölő kódszámot tettek közzé, amelyekkel pontosan be lehet azonosítani a Fipronil rovarirtó szerrel szennyezett tojásokat.
A közlemény hangsúlyozza, hogy a 170 kód nem jelenti azt, hogy ennyi tojástelepet kellett zárlat alá helyezni a szennyezés miatt, mivel a tojásszövetkezetek jellemzően számos, különböző kóddal rendelkező termelővel állnak kapcsolatban.
A tojásszövetkezetek megnevezése csak „zavart keltene” – szögezi le a közlemény, hozzátéve, hogy felesleges is lenne, mivel a közzétett kódok alapján pontosan be lehet azonosítani a szennyezett tojásokat. A lista még változhat, de „az elkövetkező napokban már nem számítunk számottevő mennyiségű találatra” – jelentette ki a holland élelmiszerbiztonsági hivatal szóvivője.
Idő közben már megkezdődött a zárlat feloldása egyes tojástelepeken
– írja a közlemény.
A Fipronil rovarirtó szert az állatgyógyászatban használják élősködők, bolha, tetű és kullancs irtására. Emberi fogyasztásra szánt állatok kezelésére azonban nem alkalmazzák, mivel nagy mennyiségben a szervezetbe kerülve máj-, pajzsmirigy- vagy vesekárosodást okozhat.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
1907-en voltak kénytelenek búcsút inteni a szlovák útlevélnek amiatt, hogy bejelentették, felvették egy másik ország állampolgárságát. Közülük 97-en lettek magyar állampolgárok, az ötödik legnépesebb csoportot alkotják.
