2010. április 10-én Szmolenszknél lezuhant a lengyel kormánygép, 96-an haltak meg, köztük Lech Kaczynski elnök és felesége. A katasztrófát vizsgáló bizottság szerint az egyik szárnyon robbanás jelei vannak.
A lengyel nemzetbiztonsági minisztérium albizottsága vizsgálja a katasztrófát. Közleményükben a gép bal szárnya megsemmisülésének okairól írnak.
A bizottság szerint a bal szárny megsemmisülését nem egy nyírfával történt ütközés váltotta ki – ahogyan a hivatalos vizsgálat megállapította -, hanem
már korábban elkezdett szétesni.
Azt is írják: szakértők szerint
a kiterjedt rongálódások a szárnyon robbanásra utaló jegyeket viselnek.
Az oroszok szerint nem voltak robbanásra utaló jelek – ezt Alekszej Morozov, az Államközi Repülésügyi Bizottság elnöke mondta még két hónapja a RIA Novosztyinak.
A gép roncsai Fotó: MTI/EPA/NTV
A lengyelek tavaly hoztak létre új albizottságot, mert a 2015 novembere óta kormányzó, radikális jobboldali-populista Jog és Igazságosság párt (amelyhez Lech Kaczynski és ikertestvére, Jaroslav is tartozik) úgy látja, hogy az eddigi lengyel és orosz vizsgálatok olyan alapvető tényeket és információkat hallgattak el, amelyek lényegesen módosítják az események megítélését, és nem zárják ki a merénylet elkövetését sem. a bizottság még nincs kész a zárójelentéssel.
Oroszország máig nem adta át Lengyelországnak a repülőgép roncsait, arra hivatkozva, hogy még nem zárta le a vizsgálatot.
Hétfőtől három napra megnyitják az Egyiptom és a Gázai övezet határán található rafahi átkelőhelyet a mekkai zarándoklatra induló palesztinek számára – ezt jelentették be az egyiptomi hatóságok.
A belügyi tárca szóvivője azt mondta, emellett különjáratokat indítanak, amelyeken a határtól egészen a kairói nemzetközi repülőtérig utazhatnak a zarándokok, akik
repülővel mehetnek az iszlám két legszentebb helyének számító, Szaúd-Arábiában található Mekkába és Medinába.
A mekkai zarándoklat az iszlám egyik fő pillérének számít, a szent böjti hónap, a ramadán után esedékes, és az életben legalább egyszer minden muszlimnak részt kell vennie rajta, amennyiben anyagilag, szellemileg és testileg képes rá.
Donald Trump Kay Bailey Hutchison volt texasi szenátort jelöli a posztra.
A 74 éves politikus közel 20 évig volt a szenátus tagja, és ezalatt a védelmi kérdésekkel foglalkozó valamennyi bizottságban dolgozott, így tagja volt például a fegyveres erők, vagy a veterán ügyek bizottságának is. Tevékenykedett az 1802-ben alapított Westpoint Katonai Akadémia igazgatósági tagjaként, valamint bejárta a hadszíntereket Koszovótól Irakig és Afganisztánig.
Hutchison jelölése megnyugtathatja az Egyesült Államok NATO-szövetségeseit,
akik korábban elbizonytalanodhattak, mert Trump élesen kritizálta a NATO-t, többek között azt mondta, eljárt felette az idő. Nem sokkal később viszont már azt mondta, hogy nem tartja elavultnak és idejétmúltnak.
A Politico szerint Hutchison mindig hajlíthatatlan híve volt a kiadások növelésének, vagyis várhatóan Donald Trumphoz hasonlóan
ösztönözni fogja a NATO-tagokat, hogy növeljék védelmi kiadásaikat.
Kay Bailey Hutchison jelölését a kongresszusban megelégedéssel fogadták, mind a republikánus, mind a demokrata párti törvényhozók, ugyanis hosszú szenátusi pályafutása során mindig nyitott volt a kétpárti együttműködésre. Várhatóan még augusztusban elfoglalja posztját Brüsszelben.
Sok szülő kétségbeesve figyeli, hogy gyermeke szinte a virtuális világban él, és a nyári vakáció idején igyekszik elzárni az okostelefon függő ifjú nemzedéket a kedvenc játékszerétől.
Ne tegyék!- kéri Őfelsége egykori kémfőnöke. Robert Hannigan, aki az év elején mondott le tisztségéről, cikket írt a londoni The Telegraphban arról, hogy Nagy Britannia bizony nagyon el van maradva az informatikai biztonság terén a világ e tekintetben fejlettebb részétől. Jól mutatta ezt amikor az év elején csoportos hekker támadás érte a londoni parlament adatbázisát. Az országos egészségügyi hálózat pedig szabályos informatikai zsarolási akciók színhelye lett. Ez megengedhetlen- hangsúlyozza az ex kémfőnök.
Februárban meg is alakult az informatikai biztonsági központ a kormányzati hírszerző és kémelhárító központban, melynek főnöke korábban a cikk szerzője volt. Robert Hannigan hangsúlyozza: Nagy Britanniában az a gond, hogy kevés az informatikus és társadalom érdeklődése sem megfelelő a téma iránt. A szülők ahelyett, hogy le beszélnék gyerekeiket arról, hogy az okostelefont babrálják vagy a laptopon játszanak, jobban tennék, ha maguk is elkezdenék tanulni az informatikát! Egyrészt, hogy ne érezzék magukat butának a saját gyerekeik mellett.
Másrészt pedig azért, mert manapság a munkahelyeken az egyik fő szempont az informatikai biztonság. A papa vagy a mama előbb vagy utóbb elveszítheti az állását, ha minimális informatika ismeretekkel sem rendelkezik- figyelmeztet az ex kémfőnök. Aki fájlalja, hogy csak kevesen vállalják az informatikai munkát a kormány szolgálatban, mert Őfelsége kormánya sajnos nem tud eleget fizetni. Így a jó informatikusok nem a hírszerzést vagy a kémelhárítást erősítik Nagy Britanniában. Miközben viszont az országot fenyegető államok vagy szervezetek profi informatikusokkal dolgoznak. Az angoloknak tehát fel kell kötniük a csipkés alsót, ha nem akarnak kiszolgáltatottá válni ezen a téren. Ezt pedig úgy lehet elsősorban elérni, ha mind többen értik és szeretik az informatikát.
Ezért nem szabad lebeszélni az okostelefon függő gyereket a kedvenc játékszeréről, mert ez a nemzedék mentheti meg Nagy Britannia informatikai biztonságát- hangsúlyozza Őfelsége ex kémfőnöke a londoni The Telegraph-ban.
Azért, mert csak a politikában illiberálisak, a gazdaságban – épp ellenkezőleg- liberálisak! – írja Daniel Gros a Social Europe című lapban.
A European Policy Studies nevű brüsszeli kutatóintézet igazgatója három országot vizsgál: Oroszországot, Törökországot és Magyarországot. Bár az illiberális demokrácia kifejezés Orbán Viktortól származik, de Vlagyimir Putyin megelőzte ennek alkalmazásában Oroszországban. Saját kezében felmérhetetlen hatalmat összpontosított a politikában, az állami élet irányításában.
Csakhogy eközben ügyeit arra, hogy a washingtoni konszenzusban megfogalmazott elveket a globális gazdaság liberális működéséről gondosan betartsa! Esze ágában sem volt Oroszországot elzárni a világtól. Épp ellenkezőleg: Putyin idejében léptek be a WTO-ba! A gazdaság nyitottsága fennmaradt miközben a pénzügyi politika józan szigorról tett tanúbizonyságot. Míg a liberális elődök a pénzügyi csőd szélére vitték Oroszországot, Putyin mindig ügyelt arra, hogy az államadósságot józanul mendzselje. Erdogan és Orbán hasonlóképp cselekedett- hangsúlyozza a szerző.
Miközben éles vitákba keveredett Brüsszellel Erdogannak esze ágában sem volt felmondani azt az előnyös vám szerződést,mely az Európai Unióhoz köti! Orbán hasonló megoldást választott: szembeszállt az IMF-el, de csak azért, hogy maga valósítja meg a szigorú költségvetési politikát, melyet a Nemzetközi Valutaalap javasolt. A szabadkereskedelem és a józan konzervatív pénzügyi politika jellemzi ezeket az illiberális demokráciákat, melyek nem estek bele abba a csapdába mint Venezuela.
Chavez rendszere, melyet aztán Maduro is folytatott, arra épült, hogy a magas olajárak örökké tartanak és finanszírozzák a jóléti kiadásokat, melyekkel meg lehet vásárolni a szegényebbek szavazatait. Amint megindultak az olajárak lefelé, akkor kitört a válság. Amely ma drámai mértékben kiéleződött. Sem Putyin sem Erdogan sem Orbán nem követte el ezt a súlyos hibát eddig- hangsúlyozza a szerző.Csakhogy az olajárak csökkenése tartósnak bizonyulhat és ez alapvetően befolyásolhatja Oroszország és Putyin helyzetét. A GDP éves növekedése mindössze 1,5%, ez messze elmarad a régió országaitól. Az életszínvonal stagnál. Moszkvában nagy a kísértés arra, hogy ne csak a politikában, de a gazdaságban is illiberálisak legyenek! Ezzel pedig megindulhatnak a lejtőn lefelé. Venezuela tanulságos példa, hogy hova vezethet a magas olajárra épített gazdasági populizmus.
Törökországban és Magyarországon is fennáll a kísértés, hogy zárkózzanak el a külvilágtól
és ne vegyék figyelembe a nemzetközi trendeket, melyeket oly sokszor bírálnak, de mégiscsak követik őket. Miért? Mert a politikai vezetésnek mind több gazdasági érdekeltsége van. Emiatt pedig a belső piacot alá rendelheti a kormányzó párt vagy épp az első számú vezető akaratának. Törökországban a balul sikerült puccskísérlet után sorozatosan kobozzák el az államcsínyt állítólag támogató cégek tulajdonjogát. Ezzel megsértik a jogbiztonság elvét, melyet a washingtoni konszenzus alapvetőnek tekint a globális gazdaság működése szempontjából.
A másik kínos következmény az, hogy a cégekélére az első számú vezető rokonai, barátai és üzletfelei kerülnek. Ez nem tesz épp jót a gazdaság hatékonyságának. Nagy tehát a kísértés mind a három országban, hogy szakítsanak az eddig sikeres kettős beszéddel, és ne csak a politikában, de a gazdaságban is illiberálisak legyenek. Ezzel viszont nemcsak a népszerűsége elvesztését kockáztatja Putyin, Erdogan és Orbán hanem a bukását is- véli a szerző, aki szerint csakis a szabad piacgazdaság lehet hosszú távon eredményes. Ez az, amit Putyin, Erdogan és Orbán felismert. Ezért sikeresek az illiberalis demokráciák ebben a három országban, de a sikerük kulcsa az, hogy továbbra is respektálják a piac szabadságát- hangsúlyozza Daniel Gros, a brüsszeli European Policy Studies főnöke, aki a Social Europe című lapban fejtette ki a véleményét.
Az ifjú diktátorcélbaveszi Guamot, ahol fontos amerikai támaszpont van.
Rakéta csapás tervét dolgozzuk ki az USA-hoz tartozó Guam ellen- közölte a KCNA hírügynökség Phenjanban. Észak Korea ezzel közvetlenül válaszolt Trump elnöknek, aki szabadságáról azt üzente, hogy ne fenyegesse az Egyesült Államokat, mert akkor a „tűz és a harag csapása éri”. Guam washingtoni kongresszusi képviselője megnyugtatta az ottélőket: az USA katonai ereje garantálja a biztonságukat. Guam jelentős amerikai haditengerészeti és légi támaszpont a Csendes óceánban, Észak Koreához ez a legközelebb eső amerikai terület.
Az ifjú diktátor személyes felügyelete mellett próbált ki nemrég egy interkontinentális rakétát az észak-koreai hadsereg. Ezt követően Kim Dzsongun kijelentette: az USA bármelyik részét el tudjuk érni! Nemcsak a rakétáit fejleszti gyors ütemben a világtól elzárkózó militarista rendszer hanem nukleáris technológiáját is. A Washington Post szerint Észak Korea immár teljes jogú nukleáris hatalom lett, mert képes oly kis atom robbanószerkezetet gyártani, amely elfér az interkontinentális rakéta robbanó fejében. A Washington Post katonai hírszerző forrásokra hivatkozva állítja: Észak Korea immár atom hatalom!
Trump többször is megelőző csapással fenyegette meg az ifjú diktátort, de az kihívóan reagált: majd megmutatjuk a piszok amerikaiaknak, hogy kivel van dolguk- mondta Kim Dzsongun. Amerikai javaslatra az ENSZ minden korábbinál szigorúbb gazdasági szankciókat rendelt el Észak Koreával szemben. A nagyhatalmak így akarják tárgyalóasztalhoz kényszeríteni az ifjú diktátort. Ő azonban Trumppal akar tárgyalni a Fehér Házban. Tillerson amerikai külügyminiszter erről egy sajtó konferencián nemrégiben azt mondta: sok időnek kell még eltelnie addig amíg leülünk közvetlenül tárgyalni Észak Koreával.
Járművel hajtott francia katonák közé egy ismeretlen Párizs Levallois-Perret nevű elővárosában szerda reggel, hat katona megsérült, közülük ketten súlyosan – tudatta a párizsi rendőrség.
A sötét színű autó – szemtanúk elmondása alapján valószínűleg egy BMW – elhajtott a helyszínről. A hatóságok elemzik a térfigyelő kamerák felvételeit, és nagy erőkkel keresik az elkövetőt. Az autó vezetője minden jel szerint szándékosan hajtott a Sentinelle terrorellenes hadművelet keretében járőröző katonák közé, de a támadó indítékát egyelőre nem ismerik – mondta egy rendőrségi forrás.
A francia főváros északnyugati peremén fekvő Levallois-Perret polgármestere a BFMTV-nek elmondta: a jármű egy szűk zsákutcából hajtott ki és hirtelen, nagy sebességgel rohant bele a laktanyájukat éppen elhagyó katonák csoportjába.
„Minden kétséget kizáróan szándékos támadásról van szó” – mondta Patrick Balkany.
Franciaországban folyamatosan magas fokú riadókészültség van érvényben, miután az utóbbi két évben több mint 230 embert öltek meg iszlamista támadásokban. A legutóbbi merényletek, illetve merényletkísérletek kifejezetten a francia biztonsági erőket vették célba.
A CNN szerint később elfogtak egy férfit az egyik autópályán, meg is lőtték. Edouard Philippe francia kormányfő később bejelentette, hogy
a merénylőt fogták el
a Párizsból Boulogne-sur-Merbe vezető autópályán. A lövöldözésben nem csak ő sebesült meg, egy eltévedt golyó eltalált egy rendőrt is.
Kína modern vezérei szeretik egy-egy óriási városi építkezéssel beírni nevüket a Mennyei Birodalom történetébe.
Teng Hsziaoping, a reformok atyja, Sencsent tekintette minta városnak, a megújuló modern Kína szimbólumának. A délkelet kínai kis halász falu Hongkong közelében mára már 10 milliós nagyvárosba vált. Sok európai és amerikai cég itt építette fel fő gyártó bázisát. Csiang Cemin elnök egykor Sanghaj párttitkára volt /Kínában a polgármester az ő beosztottja/. Ő a Pudong amerikai stílusú üzleti negyedet építtette fel. Itt működik a modern Kína egyik legfőbb szimbóluma: a sanghaji tőzsde. Ez a legnagyobb az országban, mert Kína gazdasági fővárosa Sanghaj és nem Peking.
Hszi Csinping elnök, aki öt éve van hatalmon és most épp új kommunista pártkongresszusra készül, mely minden bizonnyal öt évre meghosszabbítja hatalmát,
Xiongan néven új várost épít Pekingtől csaknem 100 kilométerre délnyugatra.
A cél egy huszonegyedik századi minta kertváros létrehozása, amely tehermentesíti a 20 milliós kínai fővárost. Hogyan ? Mindenekelőtt úgy, hogy a minta kertvárosban levegőt lehet venni! Peking és csaknem az összes kínai nagyváros egyik legfőbb problémája az igen szennyezett levegő. Egy kínai nagyváros levegőjének minősége átlagosan hússzor rosszabb mint az európai átlag! A tüdőrák és a többi hasonló betegség, melyet a szennyezett levegő okoz, tömegesen juttatja idő előtt sírba a kínaiakat. Akik akasztófahumorral így viccelődnek: ha Pekingben jársz, akkor ne vegyél levegőt!
A minta kertváros lesz a pozitív példa, amely élhető életet jelent majd több millió polgárának.
A kínai vezetés minden erővel fékezi a nagyvárosok népességének növekedését,
hiszen ez is az egyik oka a kétségbeejtő légszennyezettségnek.
A tervek szerint mindez 525 milliárd euróba kerül. Ez még kínai mércével mérve is hatalmas összeg. Ráadásul Pekingben mindenki sejti, hogy a tervezett kiadások a végén sokkal magasabbak lesznek. Dehát Kína a világ második számú gazdasági nagyhatalma, amely gőzerővel tör előre. Hszi Csinping elnök tavaly a G 20 csúcson, melyet Kínában rendeztek meg, egyenrangú szerepet követelt hazájának a globális gazdaságban Amerikával. Megmosolyogták.
Aztán Amerika megválasztotta Trumpot és Hszi Csinping elnök kiállt a szabadkereskedelem mellett. Minthogy Kína háromszor olyan gyorsan növekszik mint Amerika és a lakossága több mint a négyszerese az USA-nak, így Hszi Csinping szavai nem nélkülözik a jövő realitásának eredményeit. Ennek az új Kínának lesz a szimbóluma a minta kertváros Peking mellett, mely 525 milliárd euróba kerül, de ahol legalább majd levegőt vehetnek majd a Mennyei Birodalom polgárai.
A kommunista párt által uralt Kínában is próbálják elnyomni a civil szervezeteket. Igaz, ott nem Soros-bérencezik azokat, akik nem értenek egyet a kormánnyal és küzdenek az emberi jogokért, de ott is hoztak ellenük törvényt. Ezért egyre kreatívabb módszereket találnak arra, hogy változásokat tudjanak elérni.
A civil társadalomnak az a lényege, hogy az emberek önkéntesen részt vesznek olyan szervezetekben, amelyek megvédik az érdekeiket. Gordon Wright brit politológus szerint az ilyen szervezetek egy-egy ország demokratizálásában is fontos szerepet töltenek be, például csökkenthetik az állami ellenőrzést a társadalomban,
felügyelik és ellenőrzik a központi hatalmat,
elszámoltathatják a tisztviselőket, vagy épp közvetítő szerepet játszanak.
Vagyis működő demokráciákban a civil, azaz nem kormányzati szervezetek (ennek angol verziójából, a non-governmental organizationből jön az NGO rövidítés) mobilizálni tudják az embereket, kifejezik a társadalom egyes csoportjainak akaratát.
De ez nem minden országban van így. Magyarország mellett több más ország is próbálja korlátok közé szorítani a civil szervezetek működését – olyanok, mint Oroszország, ahol Putyin 2012-ben írta alá a civil szervezeteket külföldi ügynökökké minősítő törvényt (tavaly év végéig a 148 ilyen szervezetből 27-et már bezárásra kényszerítettek), vagy éppen Kína.
Liu Hsziao-po Fotó: MTI/EPA/Liu Hszia
Néhány héttel ezelőtt, július 13-án az egész világot bejárta a hír, hogy a Nobel-békedíjas Li Hsziao-po meghalt rákban. Diana Fu, a torontói egyetem kutatója szerint meggyötört arcának látványa annak jelképe, hogy még a legkeményebbek is belefáradtak az elnyomásba és az ellen folytatott harcba Kínában.
Az elmúlt évben ugyanis Kínában egyre jobban korlátozzák az alulról jövő kezdeményezéseket, veszélyesnek tartják a civil társadalmat,
a kommunista párt vezetése szerint ugyanis az ilyen szervezeteken keresztül beszivároghatnak a nyugati eszmék a társadalomba.
Már 2015 végén megjelent egy cikk a New York Times-ban, amelyben arról írtak, hogy egyre többen aggódnak, amiért Kínában új szintre lépett a civil társadalom elleni harc. Az apropója az volt, hogy letartóztattak három munkajogi aktivistát, akik a vád szerint azért szerveztek tömegmegmozdulást, hogy megzavarják a társadalmi rendet.
Nem ez volt az egyetlen rendőrségi ügy: abban az évben több mint 200 emberi jogi ügyvédet és munkatársaikat tartóztatták le.
Hszi Csin-ping Fotó: MTI/EPApool/Andy Wong
A civil szervezetek elleni harc azonban nem ekkor kezdődött Kínában. Hszi Csin-ping elnök hatalomra kerülése után nem sokkal, 2013-ban kiadták a hírhedtté vált, úgynevezett 9-es számú dokumentumot. Ebben azt írták:
a civil társadalom veszélyes a kommunista párt uralmára.
Az Amnesty International hongkongi kutatója már akkor azt mondta: a párt kész arra, hogy „lecsapjon a civil szervezetekre”, amennyiben fenyegetésnek értékeli tevékenységüket. Ez meg is történt. Magyarországhoz hasonlóan, külön törvényt is hoztak a civil szervezetekről, amely január elsején lépett életbe, és elég tágan értelmezi ezt a fenyegetést, erősen korlátozva a lehetőségét annak, hogy a kormányzati kontrollt ki lehessen kerülni.
A hatóságok hamar akcióba léptek. 2014 szeptemberében bezárattak egy olyan szervezetet, amely vidéki könyvtárakat működtetett. A következő évben pedig sorra jöttek a letartóztatások.
Ennek ellenére az aktivizmus nem tűnt el Kínában, sőt, ahogy Diana Fu a Foreign Affairsben írja, egyre kreatívabb lett. Tömeges megmozdulásokra ugyan nincs lehetőség (legfeljebb olyan kisebb helyi tüntetésekre, amelyeket a feszültséglevezetés miatt a párt eltűr, sőt, néha maga is támogat), ilyeneket ugyanis NGO-k nem szervezhetnek. Ezért egyéb módszereket kellett találni.
Az egyik ilyen a flashmob, vagyis villámtüntetés. Ezek gyakran csak pár percesek, de ez pont
elég ahhoz, hogy fotók, videók készüljenek, amiket aztán lehet terjeszteni a közösségi médiában.
Ennyi idő alatt viszont a hatóságok sem tudnak keményen fellépni ellenük. A szervezők pedig a háttérben tudnak maradni.
A másik módszerre jó példa a szexuális zaklatás ellen küzdő Dzsang Lej-lej, aki nagyvárosok utcáin fotóztatja magát, transzparensekkel, majd a kínai Twitteren, a Weibón megosztja ezeket a képeket és nők százait biztatja arra, hogy kövessék példáját.
This picture is from ZHANG Leilei's Anti-Sexual Harassment Campaign. You can read more info about Leilei's action, as…
többek között pólókat nyomtatnak a szlogenjeivel. Ők már elértek annyi eredményt, hogy több városban elkezdtek kísérletezni olyan metrókocsikkal, amelyekre csak nők szállhatnak fel. És ehhez nem kellett nagy tömegben az utcára vonulniuk.
Egy újabb verzió, amikor petíciókkal bombázzak a különböző hivatalokat – hivatalosan sok ember spontán akciójaként, valójában persze ezek is
szervezett akciók, amelyekkel gyakran érnek el kisebb eredményeket.
Ezt Carolyn Hsu szociológus a Brookings Intézet egy előadásán azzal magyarázta, hogy a kommunista párt arra alapozza uralmát, hogy az emberek többsége elégedett, ezért figyel arra, hogy ha valami sokakat aggaszt, akkor arra megoldást találjon.
Diana Fu szerint a kínai civilek azt is megtanulták, hogy a radikálisan demokráciapárti akciók nem működnek, ezért, ahogy a fenti példák is mutatják, óvatosan próbálnak változásokat elérni – ezeknek nem annyira látványos az eredménye, de bizonyítják, hogy
hiába próbálják elnyomni a civil társadalmat, az mindig talál módot az ellenállásra.
Szembeötlő, hogy a „reformátorként” várva várt francia elnök a visegrádiak úgymond simulékonyabb párosával (Prága és Pozsony) cserél eszmét Európa jövőjéről és ebből kimarad a pária státus felé robogó Varsó és Budapest.
Minden jel arra utal, hogy Emanuel Macron francia államfő komolyan veszi azt a nemzetközi elvárást, hogy Angela Merkel (őszre szinte biztosan újraválasztandó) német kancellárral karöltve „megreformálja” az EU-t. Kétsebességesre, többsebességesre – ez majd idővel kiderül. Mindenesetre nyárvégi utazásai arra engednek következtetni, hogy a több szempontból is problémás Közép-Kelet Európával kezdjen. Július közepén jelentette be a francia nagykövetség Budapesten, hogy Macron az év végéig Magyarországra látogat (hazánk a V4-ek soros elnöklője). Tegnap látott napvilágot, hogy a francia államfő Bukarestbe is ellátogat, nem egy később meghatározandó időpontban, hanem augusztus 24-én. És most jött a prágai bejelentés, miszerint Macron augusztus második felében Salzburgban találkozik az úgynevezett „slavkovi” hármassal (S3) vagyis Ausztria, Csehország és Szlovákia kormányfőivel. Miről is:
„elsősorban az Európai Unió jövőjéről, valamint az európai gazdasági és biztonsági helyzetről”.
A cseh sajtó által „slavkovi háromszögnek” (S3) nevezett csoportot Csehország, Szlovákia és Ausztria hozta létre 2015 januárjában a kormányfők találkozóján a dél-morvaországi Slavkovban (régi nevén Austerlitz). Akkor a három ország kormányfője megegyezett a szorosabb szomszédsági együttműködésben, regionális gazdasági, elsősorban a közlekedési infrastruktúra területén, valamint európai uniós témákban. A csoport jelenlegi elnöke Ausztria.
A Macronnal tartandó közös tárgyaláson kívül kétoldalú találkozókat is tervbe vettek. Sobotka cseh kormányfő például osztrák kollegájával, Kernnel és a francia államfővel külön is megbeszélést folytat majd. A slavkovi háromszög országainak kormányfői legutóbb június második felében Brünnben találkoztak.
Robert Fico szlovák miniszterelnök (akinek kormánya éppen egy koalíciós válságból tart kifelé) akkor újságírók előtt azt állította, hogy
az S3 együttműködés nem a visegrádi csoport (Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország) alternatívája, hanem újabb lehetőség a szomszédság előnyeinek kihasználására.
Csakhogy akkor is szembeötlő, hogy a „reformátorként” várva várt francia elnök a visegrádiak úgymond simulékonyabb párosával (Prága és Pozsony) cserél eszmét Európa jövőjéről és ebből kimarad a pária státus felé robogó Varsó és Budapest.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
