Kezdőlap Világ Oldal 626

Világ

Olasz belügyminiszter: kevesebb menedékkérő érkezik Líbiából

0

76%-kal kevesebb migráns érkezett Itáliába Líbiából augusztus első tíz napjában – büszkélkedik Olaszország belügyminisztere, aki a Politicónak nyilatkozott Rómában. Tavaly 6554 menekült érkezett Líbiából augusztus első tíz napjában, az idén ez 1572-re mérséklődött. Miért?

Mert Itália megegyezett Líbia parti őrségével: fékezzék le a migránsok kiáramlását. A baloldali politikus, Marco Minitti decemberben vette át a posztját és akkor adta ki a jelszót:

a bevándorlókat Líbiában kell megállítani.

Csakhogy Líbiában nincs egységes állam. Ha viszont megfizeti valaki a parti őrséget, akkor az teszi a dolgát. Itália pontosan ezt tette, most pedig benyújtja a számlát Brüsszelnek. De nemcsak ezt várja Olaszország az Európai Uniótól.

Marco Minitti mint a frontország belügyminisztere három célt tűzött ki maga elé: elsősorban

olyan pénzügyi támogatást akar az EU-tól, mint amilyet a balkáni beáramlás megállításához adtak.

Merkel német kancellár 3 millárd euróban állapodott meg Erdogan török elnökkel. Persze mi nem kérünk kapásból ennyit, de végülis ez a bevándorlási útvonal éppoly fontos mint a balkáni – mondta az olasz belügyminiszter a Politicónak.

A másik két cél is Líbiához kapcsolódik: mindenekelőtt

a menekülttáborokat olyan állapotba kell hozni, hogy azokban valóban élni lehessen.

Ott lehetne elvégezni a regisztrációt. Macron francia elnöknek ugyanez az elképzelése. Jelenleg ugyanis az a helyzet, hogy az a menedékkérő, aki eljut Itáliába sohasem megy vissza. Ha nem kapja meg a menekült státuszt, akkor eltűnik valahol Európában.

A harmadik cél elérése a legnehezebb:

Líbiában élhető alternatívát kell mutatni annak a 14 városnak, melynek a legfőbb üzlete az embercsempészet.

Ezt nyilván nem lehet elérni az egyik napról a másikra, de enélkül nemigen lehet reménykedni abban, hogy leáll a migrációs hullám Líbián keresztül Európába – hangsúlyozta Olaszország belügyminisztere.

Gólyafészekbotrány Csehországban

0

A legesélyesebb jelöltet elviheti a rendőr a választások előtt.

A gazdasági rendőrség kérte Andrej Babis egykori pénzügyminiszter mentelmi jogának felfüggesztését. Babis, aki egyáltalán nem mellesleg

hazája második leggazdagabb embere,

jelenleg az ANO pártot vezeti, és minden esélye megvan arra, hogy az első helyen végezzen az októberi választásokon Csehországban.

Ez az utolsó kétségbeesett kísérlet arra, hogy megakadályozzák a választási győzelmet

– nyilatkozta Andrej Babis a Reutersnek. Nagy kérdés, hogy a parlament megszavazza-e a fordulatos múlttal rendelkező Babis mentelmi jogának a felfüggesztését. Miért kérte ezt a gazdasági rendészet?

A kérés alapja egy tíz évvel ezelőtti ügy: Babis egyik cége akkor építette a Stork Nest (Gólyafészek) nevű komplexumot Prága mellett. A beruházáshoz 50 millió korona (2,25 millió dollár) uniós támogatást vettek fel. Az Olaf,

az EU csalás elleni hivatala is vizsgálódik az ügyben.

Babis arra hivatkozik, hogy csaknem 200 cége van, a Gólyafészek a gyerekekeinek biznisze volt. Szerinte a cég jogosan kapott uniós támogatást, hiszen az fiatal vállalkozóknak szólt.

Babis nem kispályás játékos: tanulmányait a nagy Szovjetunióban végezte és

jó kapcsolatokat épített ki az orosz és a csehszlovák titkosszolgálattal.

Még a rendszerváltás előtt megkezdte vállalatbirodalmának kiépítését. Ma már több mint 40 ezer ember dolgozik Babisnak a világ 17 országában. Vagyonát a Forbes 3,4 milliárd dollárra becsüli. Ezzel ma ő a második leggazdagabb cseh.

Mi hiányzik még a legendás életműből?

A miniszterelnöki poszt.

Ezt is megszerezheti a 63 éves Andrej Babis, aki különben Pozsonyban született szlovák családban, ha közbe nem szól a rendőri vizsgálat. Ehhez azonban a prágai parlamentnek meg kellene szavaznia Babis mentelmi jogának a felfüggesztését. Egy leendő miniszterelnök esetében ez nem kis bátorságot igényelne a képviselő uraktól és hölgyektől Prágában.

Lesz-e amerikai-venezuelai csúcstalálkozó New Yorkban?

0

Venezuela elnöke találkozni akar Trumppal. Erről Nicolas Maduro elnök az alkotmányozó nemzetgyűlés előtt beszélt Caracasban.

Az ENSZ közgyűlés őszi ülésszakán szeretne tárgyalni az amerikai elnökkel, aki szankciókat vezetett be Venezuelával szemben. Az ok: véres választások eredményeképp jött létre az alkotmányozó nemzetgyűlés, mely szinte diktátori hatalmat biztosít Nicolas Maduro elnöknek.

Forrás: Wikimedia Commons

A szankciók súlyos csapást jelentenek Venezuelának, mely már hónapok óta

katasztrofális gazdasági válsággal küzd az alacsony olajárak miatt.

„Utasítottam a külügyminisztert, hogy

szervezzen találkozót Donald Trumppal

szeptember 20-ára New Yorkban. Lehet személyes találkozó, de tárgyalhatunk telefonon is” – mondta Maduro, aki hangsúlyozta: fegyverrel a kézben megy tárgyalni.

„Az amerikai birodalomnak tudnia kell, hogy Venezuela sohasem adja meg magát!”

– mondta Maduro elnök. Aki nem is titkolta: szerinte az USA állt amögött a katonai lázadás mögött, mely a választások után robbant ki, és amelyet az elnökhöz hű csapatok levertek Venezuelában.

Trump megköszönte Putyinnak, hogy kiutasította az amerikai diplomatákat

0

Donald Trump azt mondta, így legalább kevesebb embernek kell fizetést adni.

755 amerikai diplomatát utasított ki Oroszország az ott dolgozó 1200-ból, válaszul a szankciókra. Ezt Vlagyimir Putyin még július 30-án rendelte, Trump azóta nem szólalt meg az ügyben.

Most viszont igen.

A Reuters szerint azt mondta:

„Nagyon hálás vagyok, hogy elküldött ennyi embert, mert így legalább kevesebbnek kell fizetést adnunk.”

Azt is mondta, hogy nincs ok arra, hogy ők valaha is visszamenjenek.

Ezzel egyébként Trump ellentmondott saját külügyminisztériumának is, hiszen az ő közleményük szerint a kiutasítás „sajnálatos esemény” volt. Trump mostani kijelentésére nem reagáltak. Nicholas Burns, a Harvard egyetem professzora, aki George W. Bush elnöksége alatt a külügyminisztérium harmadik embere volt, groteszknek nevezte Trump kijelentését.

Putyin és Trump a G20 csúcson
Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat pool/Mihail Klimentyev

Azt, hogy az oroszok mennyire és hogyan avatkoztak be a tavalyi amerikai elnökválasztásba (ami miatt a szankciókat is hozták), több kongresszusi bizottság és Robert Mueller különleges ügyész is vizsgálja.

Azt is vizsgálják, hogy Trump kampánycsapatának milyen kapcsolatai voltak az oroszokkal.

Volt kampányfőnökénél az FBI már házkutatást is tartott. Trump most erről is beszélt, azt mondta, meglepődött, és szerinte a házkutatás egy „erős jel” volt. Azt is mondta, még nem gondolkodott azon, hogy kirúgja Muellert, ahogy ezt tette James Comey FBI-igazgatóval májusban.

Európai elektromosautó-kvótát javasolnak a német szocdemek

0

A német autóipar jövőjét szabályoztatná az SPD vezetője. Martin Schulz a környezetvédelmi előírások szigorítása mellett kötelező európai kvótát vezettetne be az elektromos autókra.

Martin Schulz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje az őszi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választásokra azt javasolja, hogy vezessenek be Európában kötelező kvótát az elektromos autókra, arról azonban nem nyilatkozott, hogy meddig és mekkora arányt kellene elérniük az elektromos járműveknek a kontinensen. A javaslat része a német autóipar jövőjére vonatkozóan kidolgozott Schulz-féle ötpontos intézkedési tervnek, amelyről a Süddeutsche Zeitung számolt be pénteken.

A kancellárjelölt javaslatában világosabb szabályozást követel az autóiparban, valamint

szigorúbb következményeket arra az esetre, ha egy gyártó megszegi a károsanyag-kibocsátásra vonatkozó határértékeket.

Schulz szerint nagyobb nyomást kell gyakorolni az iparágra, ezért szeptemberre újabb dízelcsúcs összehívását sürgeti, amelyen mérlegre kellene tenni az eddigi eredményeket. Ha ezek nem elégségesek, akkor a hardverfrissítést, azaz a technikai átalakítást is napirendre kell venni, természetesen a gyártók költségére.

A javaslatban az is olvasható, hogy

a német autóiparnak előrébb kell lépnie az elektromosautó-gyártásban,

ehhez pedig egyebek mellett létre kellene hoznia Németországnak saját gyárat az e-járművekhez szükséges akkumulátorok előállításához.

Angel Merkel német kancellár még nem alkotott véleményt a kvóta kérdésében – mondta pénteken egyik szóvivője.

A kancellár nem zárkózik el egyetlen olyan ötlettől sem, amely segíti az e-járművek terjedését.

Berlinben múlt héten rendezték a dízelcsúcsot, amelyen az iparág képviselői, tartományi miniszterelnökök és a szövetségi kormány abban állapodtak meg, hogy a gyártók több, mint ötmillió Euro-5 és Euro-6 normás dízelautó szoftverfrissítését végzik el önként és ingyen, így átlagosan 25-30 százalékkal csökkenhet az érintett járművek nitrogén-oxid kibocsátása. Az autók hardverfrissítését azonban elutasította a szakma.

MTI/FüHü

Harvard: az új diákok fele lány és valamelyik kisebbséghez tartozik

0

Malia Obama is a 2056 szerencsés diák között van, aki megkezdheti tanulmányait a Harvard egyetemen, ahol korábban az édesapja is tanult. Idén a jelentkezők száma minden rekordot megdöntött: csaknem 40 ezren akartak itt tanulni. Közülük választották ki a 2056 elsőéves diákot, aki megkezdheti tanulmányait. A lányok száma 49,2% – ez is rekord.

A kisebbségekhez tartozó felvételiző diákok plusz pontokat kaphattak a származásuk miatt. Ez a pozitív diszkrimináció segítette hozzá annak idején Barack Obamát is ahhoz, hogy a Harvard egyetemen végezzen. Sokan vitatják ezt az elvet, hiszen nem a teljesítményt hanem a származást pontozza.

Az Amerikában élő ázsiai diákok szervezete hivatalosan is beadvánnyal fordult az igazságügyi minisztériumhoz. Ők azt kifogásolják, hogy a pontozási rendszer előtérbe állítja a feketéket és a spanyol-amerikaiakat, viszont hátrányos az ázsiaiakra nézve.

Mit mutatnak a számok?

Az új hallgatók 50,8 %-a valamilyen kisebbséghez tartozik.

A legtöbben ázsiai származásúak /22,2%/, utánuk jönnek a feketék /14,6%/, majd pedig a spanyol-amerikaiak /11%/. Az amerikai őslakosság is képviselteti magát 1,9%-kal.

„Diákjaink a végzés után egy olyan társadalomban töltenek majd be fontos szerepet, mely multikulturális. Jó tehát, ha ezt már megszokják az egyetemen is”

– mondta a Harvard egyetem szóvivője, aki büszkén említette: minden évben többen jelentkeznek, így jó esély van arra, hogy a legkiválóbbak kerüljenek be az első évfolyamra a nagy presztizsű Harvard egyetemen.

Megszállott rasszistának nevezett a hadügyminiszter egy újságírót

0

A riporter az izraeli hadsereg ágyúvásárlása után érdeklődött.

Egyes vámpírok mint Raviv Drucker még mindig nem tudják elfogadni, hogy a hadügyminisztert Avigdor Liebermannak hívják Izraelben – írta a Facebookon a Szovjetunióban született szélsőjobboldali politikus.

A televíziós újságíró aziránt érdeklődött: vajon azért nem egy német cégtől veszi az új ágyúkat Izrael hadserege, mert az nem teszi lehetővé fürtös gránátok kilövését? A nemzetközi egyezmények tiltják az ilyen fegyverek használatát.

Raviv Drucker egy rasszista megszállott, aki mindenáron le akarja leplezni Izrael kormányát

– közölte a hadügyminiszter a Facebookon, miután megnézte a televíziós műsort, mely részben az új ágyúk vásárlásáról szólt.

אמש, בסיום תוכנית "המקור", נדהמתי פעם נוספת מהאובססיביות של רביב דרוקר, שגילה גם חוסר ידע וגם שטחיות בהתייחסותו לנושא הצ…

Közzétette: ‎Avigdor Liberman – אביגדור ליברמן‎ – 2017. augusztus 9.

A televíziós újságíró vörös posztó az egész Netanjahu kormány szemében, mert ő kutatta ki:

Izrael miniszterelnökének és a Thyssen német cégnek ugyanaz az ügyvédje.

A Thyssen több mint hárommilliárd dollárért ad el tengeralattjárókat és őrnaszádokat Izraelnek. Az ügyben korrupció miatt vizsgálat folyik, melyben érintett lehet maga Netanjahu miniszterelnök is.

Tudja Avigdor Lieberman hadügyminiszter is, hogy manapság a fegyvervásárlás kényes terület, ezért sietett közölni: egyeztetett az izraeli hadsereg legfőbb vezetőivel. Az ő hozzájárulásukkal döntött az új ágyúk megvásárlásáról.

A televíziós újságíró máris válaszolt a dühös hadügyminiszternek. Megkérdezte tőle, hogy nem azért ideges-e, mert legközelebbi munkatársai ellen vizsgálat indult?!

Én csak azon csodálkozom, hogy miért hiányzik a vizsgált személyek közül maga a miniszter?

– élcelődött a televíziós újságíró, aki nem vette a szívére, hogy vámpírnak nevezte őt Izrael hadügyminisztere.

Szarkazmus vagy Trumpizmus – uszítás vagy butítás

0

Miközben a magyar sajtó a vizes vébé és a tűzijáték közötti uborkaszezonnal küszködik, az amerikai elnök tovább játszadozik a tűzzel és háláját fejezi ki kremlbeli főnökének kollégájának.

A csütörtöki golfozás előtt vagy helyett Trump beidézte az alelnököt és a nemzetbiztonsági tanácsadót, hogy két rögtönzött sajtóértekezleten újabb, fokozottabb fenyegetést intézzen Észak-Koreához. Miközben a balján ülő Mike Pence a nyilvános alázat és a titkolt felsőbbrendűség veszélyes vegyülékével pislogott a Nagy Orátor felé, addig H.R. McMaster nyugalmazott tábornok arcán – akit szokatlanul a főparancsnok jobbjára ültettek – az látszott, hogy akárhová kívánná inkább magát, mintsem egy háborús uszítás kellős közepébe.

De mit is mondott az atomgomb „nyomkodhatnékolója”?

Az egész Kim Dzsongunnak a minapi üzenetével kezdődött (ugye emlékeznek, őt tartotta korábban őrültnek a világ), aki úgy reagált Trump „dühödt tüzes” fenyegetésére, hogy az egy „értelemfosztott nagy rakás nonszensz”. A címzett természetesen nem maradt adós a viszontválasszal:

„Őszintén, azok az emberek, akik megkérdőjelezték, hogy a nyilatkozatom túl kemény volt – hát talán inkább nem volt elég kemény.”

Talán John Mattis védelmi miniszter (szintén volt-tábornok) kijelentésére utalva a főparancsnok hozzátette, „katonaságunk teljes mértékben támogat bennünket”. Természetesen az a dolga, akármilyen fogcsikorgatva is teszi. És éppen itt rejlik az egyik veszély, hogy ti. a tábornokok stratégiai tervfeladatnak tekintenek minden elnöki szózatot.

Csak míg a korábbi évtizedek amerikai politikájában a Pentagon volt az a központ, amelyik egyre erőteljesebb katonai lépéseket javasolt a politikusok félénkségével szemben, addig most az elnököt körülvevő három kulcstábornok (Mattis, McMaster és Kelly, az új kabinetfőnök) képezik az óvatosság triumvirátusát a féktelenül okoskodó államfő mellett. Mattis minapi kijelentésével ugyan valóban felsorakozott az elnök mögött, de bölcsen modulálta azt, és nem az észak-koreai fenyegetésekkel való versengésről, hanem egy esetleges támadás visszaveréséről szólt. Egy második nyilatkozatában pedig már egyenesen a diplomáciát helyezte előtérbe.

Amikorra a sajtó visszakérdezett Trumpnál arra, hogy „mi lehet még keményebb a dühödt tűznél”, addigra az elnök kifogyott az újabb harcias szóvirágokból és áttért kedvenc titokzatosságába – ami általában a tervnélküliséget kendőzi nála:

„Majd meglátják, majd meglátják… És ők [az észak-koreaiak] is meglátják majd… Hazánk népe és szövetségeseink biztonságban vannak.

Azt mondom maguknak: Észak-Korea jobban teszi, ha összeszedi magát, vagy akkora bajba kerül, amekkorába kevés nemzet került valaha is ezen a világon. OK?”

Nagyon oké, elnök úr, igazán megnyugodtunk… Főleg, amikor a sajtótájékoztatón Putyinra terelődött a szó.

Mint emlékezetes, az orosz elnök 755 amerikai diplomatát „utasított ki” az országból a legújabb USA-szankciók ellensúlyozására, amelyeket Trump ugyan csak fogcsikorgatva írt alá. Azért áll itt idézőjel, mert nem klasszikus kiebrudalásról van szó, ami mindig meghatározott személyekre vonatkozik és általában 48–72 órán belül el kell hagyniuk a célországot, hanem arról, hogy ennyivel kell Amerikának csökkentenie a Moszkvában állomásozó képviselőinek számát, hogy az arányba kerüljön a Washingtonban tevékenykedő orosz diplomatákéval.

Trump tíz napig meg sem szólalt, még csak nem is csivitelt, ebben az ügyben – most azonban elnöksége legváratlanabb őszinte fordulatával élt:

„Meg akarom ezt köszönni neki, hiszen éppen csökkenteni akarjuk a fizetési listát.

Ami engem illet, én hálás vagyok, hogy nagyszámú embert bocsátott el, mert most így kisebb fizetési keretünk lesz. Nincs rá okuk, hogy visszamenjenek. Ezért rendkívül értékelem a tényt, hogy csökkenthetjük az Egyesült Államok fizetési listáját. Sok pénzt fogunk megspórolni.”

Történik mindez akkor, amikor az amerikai diplomácia derékhada hivatalos tiltakozással fordult a külügyminiszterhez a fejetlen irányítás, sok egyéb érthetetlen húzás, illetve a 29 százalékos költségvetés-csökkentés miatt, amivel – Moszkva és Peking előnyére – szándékosan lefejezik az amerikai diplomáciát. Történik mindez akkor, amikor a tillersoni minisztériumban több tucat fontos posztot nem sikerül betölteni, miután a megörökölt karrierdiplomaták vezető gárdájának azonnal felmondtak. Amikor még Dél-Koreában sincs nagykövet, miközben éppen az a szövetséges kerülhet legnagyobb – kivédhetetlen! – bajba a háborús uszító retorika miatt.

Természetesen felmerül a gyanú, hogy a fenti értelmezhetetlen kijelentést Trump szarkazmusnak szánta. Ennek a kiszámíthatatlan – vagy azon belül nagyon is kiszámítható – dilettánsnak az agyából bármi kipattanhat, még egy jól célzott szarkazmus is. Csakhogy ez nem látszott az arckifejezésén, ami nagyon is komolyra sikeredett, hiszen roppant fontosnak tartja, hogy vagy imádja a világ, vagy rettegjen tőle. De inkább az utóbbi – ami még a NATO-szövetségesekre is vonatkozik.

Hogy mindez nem légből kapott ötletelés, azt maga Trump bizonyította be ugyanaznap, amikor a Fehér Ház stábjából észlelhető kiszivárogtatásokról beszélt, először az államtitkokra utalva:

„… és azok nagyon komolyak.

És akkor vannak azok a kiszivárogtatások, amelyekre csak azért kerül sor, mert az emberek szeretni akarnak engem és harcolnak a szeretetért.

Ezek a kis belső-fehérházbeli kiszivárogtatások. Ezek nem nagyon fontosak. De valójában némileg megtisztelve érzem magam általuk.”

Nyilván a putyini megaláztatás is megtisztelő lehet egy olyan ember számára, aki maga sem hiszi, hogy ott van, ahol – még akkor sem, ha egyébként úgy gondolja, hogy csakis ő mentheti meg Amerikát a gonoszul rátörő világtól.

Purger Tibor (Washington)

Szabad Magyar Szó

Nem gyengülnek a terrorszervezetek

0

Egy ENSZ-jelentés szerint az Iszlám Állam és az al-Kaida is „meg tudta őrizni képességeit”, a katonai vereségek ellenére.

Hiába szorul ki egyre inkább az Iszlám Állam Szíriából és Irakból,

„továbbra is képes pénzt küldeni harcosainak a közel-keleti konfliktusövezeten kívülről”

– írja az ENSZ Biztonsági Tanácsának készült beszámoló, amely szerint egyszerre csak kisebb összegeket küldenek, amelyek felderítése szinte lehetetlen.

A jelentés szerint a dzsihádisták továbbra is elsősorban az olajból és az adókból szereznek pénzt.

Az Iszlám Állam továbbra is képes merényletek szervezésére és ösztönzésére a Közel-Keleten kívül,

és a jelentés szerint elsődleges célpontjuk Európa, de megpróbálják megvetni a lábukat Délkelet-Ázsiában is.

A szakértők szerint „az Iszlám Állam moszuli ellenállása megmutatta, hogy

nem sikerült teljesen szétzúzni a szervezet parancsnoki struktúráját,

és a csoport továbbra is jelentős katonai fenyegetés marad”.

Az al-Kaidának Nyugat- és Kelet-Afrikában, különösen Jemenben vannak nagy tartalékai. A jelentés szerint komoly fenyegetés a Száhel-övezetben, de Kelet-Afrikában is, ahol becslések szerint a két szélsőséges csoport tagjainak száma hatezer és kilencezer közé tehető.

Befejeződött, mielőtt megkezdődött volna a balkáni kereskedelmi háború

Egyszerű a dolog: a horvát termelők lázadoztak az olcsó külföldi (volt jugoszláv) behozatali gyümölcs/zöldség ellen. A tárca meg lépett, majd szégyenszemre visszalépett. Az olcsó gyümölcs és zöldség meg zavartalanul érkezik továbbra is.

A horvát mezőgazdasági minisztérium visszavonta a nyugat-balkáni országokat felháborító, mezőgazdasági vámokról szóló döntését, amely 2000 kunára (82 000 forintra) emelte a korábbi 90 kunáról (3700 forint) a nem uniós országokból Horvátországba szállított gyümölcs és zöldség után fizetendő behozatali illetéket – közölte a horvát közszolgálati televízió (HRT).

Horvátország egy hónapja kibővítette azoknak a mezőgazdasági termékeknek a listáját, amelyeknek növény-egészségügyi ellenőrzésen kell átesniük, mielőtt egy harmadik országból az uniós tagországba jutnának, és ezzel

huszonkétszeresére növekedtek a behozatali vámok, ami felháborította Szerbiát, Montenegrót, Macedóniát és Bosznia-Hercegovinát.

Az érintett országok kereskedelmi miniszterei hétfőn Szarajevóban megállapodtak és közösen szólították fel Zágrábot, hogy egy héten belül vonja vissza a döntését, ellenkező esetben válaszlépéseket foganatosítanak. Szerbia ezt később meg is tette. A horvát mezőgazdasági-, tej- és hústermékeket Szerbiába exportáló vállalatok néhány kamionja visszafordult szerdán a szerb-horvát határról, mert a szerb hatóságok válaszlépésként be akarták vizsgálni a horvát kamionok szállítmányát,

az eredményekre pedig egy hetet kellett volna várniuk, ami romlandó áru miatt nem volt lehetséges.

Horvátország azzal magyarázta korábbi lépését, hogy meg kell védenie a saját termelőit, nem engedheti meg, hogy az olcsó külföldi áru elárassza az országot. A horvát illetékesek úgy gondolkodtak, hogy ha a külföldről érkező gyümölcs és zöldség drágább lesz, az állampolgárok inkább hazai terméket vásárolnak majd.

Andrej Plenkovic

Andrej Plenković horvát kormányfő kedden este a közszolgálati televíziónak úgy nyilatkozott: a behozatali illeték túl magas lett, s Tomislav Tolušić miniszter utasítást kapott, hogy a lehető legrövidebb időn belül oldja meg a problémát a nemzetközi szerződésekkel összhangban, elkerülve a vitát a szomszédos országokkal.

Horvátország tehát meghátrált és nem merte felvállalni, hogy a többi volt jugoszláv tagköztársasággal (mínusz Szlovénia) egyszerre kerüljön konfliktusba. Még egy szomszédviszály már nem hiányzott a kormányválságból nemrég kimászott Plenković-kormánynak.

Néhány hónappal ezelőtt a volt EU képviselőből kormányfővé avanzsált mérsékelt jobboldali politikus egy ügyes manőverrel megszabadult kényelmetlen koalíciós partnerétől, a vidéki elöljárókból álló, ideológiailag csapongó Most-tól és megfőzte a Horvát Néppártot, hogy csatlakozzon a kormánypárthoz (HDZ, Horvát Demokratikus Közösség). Ez a Néppártnak vezércseréjébe került, de bevállalták. Azóta ismét van (jobboldali) kormánytöbbség.

Viszont ezzel a problémák egyszeriben nem oldódtak meg. A horvát mezőgazdasági tárca ugyanis elég ügyetlenül emelte meg az EU kívüli országokból (értsd: a többi Nyugat-Balkáni ország) érkező gyümölcs és zöldség utáni behozatali illetéket.

Ráadásul ezt a büntetőintézkedést valamilyen növény-egészségügyi ellenőrzés álcája mögé bújtatták, ami, azért, nagyon átlátszó indoklás.

Pedig egyszerű a dolog: a horvát termelők lázadoztak az olcsó külföldi (volt jugoszláv) behozatali termék ellen. A tárca meg lépett, majd szégyenszemre visszalépett. Az olcsó gyümölcs meg zavartalanul érkezik továbbra is.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK