Kezdőlap Világ Oldal 625

Világ

A nagyhatalmak vezetőit nyugtalanítja Trump háborús retorikája

FüHü
-
0
A nagyhatalmak vezetőit nyugtalanítja Trump háborús retorikája

Szombaton féltucatnyi vezető hívta fel Donald Trumpot, hogy lebeszélje őt egy katonai akcióról Észak Korea ellen.

Elsőként Hszi Csinping elnök próbálta megnyugtatni a Fehér Ház urát, hogy ne kezdjen háborút Észak-Korea ellen, mert annak

a következményei kiszámíthatatlanná tennék a helyzetet egész Kelet-Ázsiában.

Mind Kínának mind az Egyesült Államoknak az az érdeke, hogy a béke fennmaradjon a koreai félszigeten – mondta Hszi Csinping elnök Donald Trumpnak. A kínai állami televízió számolt be a két elnök telefonbeszélgetéséről, amely kizárólag Észak Korea körül forgott.

Korábban a Global Times című Pekingben megjelenő angol nyelvű hetilap, mely általában a kínai vezetés véleményét tükrözi, azt írta a koreai válságról, hogy

Kína csak akkor védi meg szövetségesét, Észak Koreát, ha őt éri támadás.

Ha ő hajt végre először rakétacsapást Amerika vagy Dél-Korea ellen, akkor Peking semleges marad – hangsúlyozta a Global Times.

Kim Dzsongun emberei az utóbbi napokban Guam megtámadásával  fenyegetőztek. Guam az USA Észak Koreához legközelebb eső része. Korábban Trump elnök fenyegette meg Észak-Koreát megelőző csapással rakéta- és nukleáris fejlesztési programjai miatt.

Kína szerint csakis a tárgyalások jelenthetik a megoldást a koreai kérdésben.

Angela Merkel német kancellár, Emmanuel Macron francia elnök és Boris Johnson brit külügyminiszter Európa nevében érdeklődött arról, hogy Trump miképp szeretné megoldani a koreai válságot. A katonai megoldásról mindenki igyekezett lebeszélni az Egyesült Államok elnökét.

Az amerikai elnök a választási kampány során még azt ígérte, hogyha ő jut be a Fehér Házba, akkor

felhagy azzal, hogy az USA a világ csendőrének szerepét játssza.

Ehhez képest az elmúlt napokban katonai akcióval fenyegette meg Észak Koreát és Venezuelát. Trump ugyanakkor igyekezett megnyugtatni a közvéleményt: nincs háborús veszély.

„Nincs nálam békeszeretőbb ember a Földön”

– mondta az újságíróknak, akik a golfpályán kérdezték New Jerseyben, ahol Donald Trump a szabadságát tölti.

Afrika a kulcs a nemzetközi népesedési helyzet kiegyensúlyozásában

FüHü
-
0
Afrika a kulcs a nemzetközi népesedési helyzet kiegyensúlyozásában

A Föld népessége évenként 83 millió emberrel növekedik, a népszaporulat emelkedése 2050-re 9 országra koncentrálódik: India, Nigéria, Kongói Demokratikus Köztársaság, Pakisztán, Etiópia, Tanzánia, USA, Uganda, Indonézia. Tíz éven belül India lesz a legnépesebb ország.

Az ENSZ legfrissebb demográfiai jelentése szerint a jelenlegi 7,5 milliárdról

a század végéig több, mint 11 milliárdra emelkedik a világ népessége.

A legnagyobb növekedés Afrikában várható, 2050-ben minden harmadik 15-29 éves ember ezen a földrészen fog élni, miközben az utóbbi években itt is csökkent a nők termékenységének mutatója.

A földrész demográfiai robbanásához hozzájárulnak a szerényen javuló életkörülmények is, bár ezt természetesen a helyi viszonyokat figyelembe véve kell értékelni. Nagyon fontos, hogy

egyre több kislány jár iskolába, ez kitolja az első szülés időpontját.

Az afrikai nagyvárosok gyors növekedését mutatja, hogy 20 éven belül 1 milliárdan élnek majd ezeken a helyeken. Az afrikai népességrobbanás enyhítéséhez az életmódbeli és a környezetvédelmi döntések is hozzájárulhatnak, elsősorban az oktatás és az egészségügy területén. Ugyanakkor azt sem szabad elfelejteni, hogy a legtöbb európai ország és Kína gyenge termékenységi mutatója világszinten csak az afrikai születésekkel lehet kiegyensúlyozható.

A két legnagyobb lakosságú ország továbbra is Kína (1,4 milliárd) és India (1,3 milliárd),

az előrejelzések szerint 10 éven belül a sorrend megfordul.

2010-2015 között a világon a férfiak átlagosan 69 évet, a nők 73 évet éltek.

Szélsőjobboldali tüntetés egy amerikai városban – verekedés, gázolás, rendkívüli állapot

FüHü
-
0
Szélsőjobboldali tüntetés egy amerikai városban – verekedés, gázolás, rendkívüli állapot

A virginiai Charlottesville-ben tüntettek szélsőjobboldaliak, mert el akarták vinni Robert Lee konföderációs tábornok szobrát. Egy kocsi szándékosan az ellentüntetők közé hajtott, egy ember meghalt. A kormányzó rendkívüli állapotot hirdetett. Később egy rendőrségi helikopter is lezuhant.

A városban az alt-rightnak nevezett szélsőjobboldali mozgalom (Trump támogatói, zászlóshajójuk az utóbbi hónapokban a magyar kormánymédia által is gyakran idézett, összeesküvés-elméleteket terjesztő Breitbart portál) tartott tüntetést. Ellentüntetők is megjelentek,

a két csoport összecsapását a könnygázgránátokat is bevető rendőrségnek kellett megfékeznie.

Többen megsérültek és letartóztatások is voltak. A rendőrség azonban nem közölt adatokat.

Terry McAuliffe kormányzó rendkívüli állapotot hirdetett, elfogadhatatlanak nevezte a történteket, és közölte, hogy

„a szólásszabadság nem az erőszak szabadságát jelenti”.

Az erőszakot a Twitteren Trump is elítélte – de csak általánosságban, nem említve a szélsőjobboldalt.

Két órával az első összecsapások után

egy autó nagy sebességgel, szándékosan az ellentüntetők közé hajtott.

Többen megsérültek, a CBS szerint egy ember, egy 32 éves nő meghalt, 19-en megsérültek, öten közülük életveszélyben vannak. A sofőr egy 20 éves fehér férfi volt.

A CNN szerint nem sokkal később lezuhant egy rendőrségi helikopter, a rajta utazó

két rendőr meghalt.

A rendőrség közleménye szerint „közbiztonsági akcióban” vettek részt.

A demonstrációt a szélsőjobboldaliak azért szervezték, mert a város el akarja távolítani Robert Lee szobrát. Lee a polgárháborúban a déli rabszolgatartó államok seregének a parancsnoka volt.

Az alt-rightosok mellett

sok neonáci is megjelent a tüntetésen, valamint a Ku-Klux-Klán tagjai is.

Olyan, a fehérek felsőbbrendűségét hirdető fajvédők is tüntettek, mint Richard Spencer és David Duke (a Ku-Klux-Klán volt vezetője) Sokan katonai egyenruhában, pajzsokkal érkeztek, volt aki náci karlendítésékkel üdvözölt másokat.

A New York Times szerint a tömeg többek között azt kiabálta, hogy

„a zsidók nem fognak minket lecserélni”.

Voltak, akik Trumpot támogató transzparenseket vittek. David Duke újságíróknak azt mondta:

„Beteljesítjük Donald Trump ígéreteit.”

A szélsőjobboldaliak előző este fáklyás felvonulást tartottak – ez sokakat szintén a Ku-Klux-Klán akcióira emlékeztetett.

https://twitter.com/aletweetsnews/status/896188135465512960

 

Sokan meghaltak egy pakisztáni merényletben

FüHü
-
0
Sokan meghaltak egy pakisztáni merényletben

Legalább 15 ember meghalt, miután egy bomba robbant a délnyugat-pakisztáni Kvetta városában.

Egy katonai teherautóra támadtak terroristák, nyolc katonát és hét civilt öltek meg. 25-en megsebesültek, köztük 15 civil. Helyi tisztviselő szerint a halottak száma még emelkedhet.

A hadsereg szerint

a merénylő gyújtóbombát használt, amelytől kigyulladtak a robbanás körzetében lévő autók is.

A tűzszerészek szerint öngyilkos merénylet történt.

A katonák útban voltak a kaszárnyájukba, amikor a pokolgép működésbe lépett a város egyik buszmegállójában.

Egyelőre senki nem vállalta a merényletet. Kvetta mintegy száz kilométerre fekszik az afgán határtól. A tartományban, Beludzsisztánban nacionalista és szakadár szervezetek tevékenykednek, de a múltban elkövetett támadásokért gyakran a tálibokat, vagy más szélsőséges mozgalmakat tettek felelőssé a hatóságok.

MTI/FüHü

Függetlenségi népszavazást tartanak az iraki kurdok

FüHü
-
0
Függetlenségi népszavazást tartanak az iraki kurdok

Továbbra is kitartanak a szeptember 25-re kitűzött függetlenségi népszavazás mellett, hiába kérik az amerikaiak, hogy halasszák el, mondta a Reutersnek Maszúd Barzáni iraki kurd elnök.

A népszavazást, amely nem kötelező érvényű, az iraki kormány is ellenzi. Barzáni hivatalának az MTI által idézett közleménye szerint,

ha mégis elhalasztják, akkor az Egyesült Államoktól kérnek garanciákat a kurdok jövőjéről.

A halasztást egyébként Rex Tillerson amerikai külügyminiszter kérte, telefonon. Szerinte tárgyalással kellene rendezni a kurdok és a bagdadi kormány közti problémákat.

Kurd tisztviselők szerint a népszavazás kitűzése eszköz, hogy nyomást gyakoroljanak a síiták által vezetett kormányra, olyan kérdésekben, mint a térségben bányászott olaj eladásából származó bevételek, valamint az Iszlám Állam ellen harcoló kurdok finanszírozása.

pesmergák
Fotó: MTI/EPA/Mohamed Messzara

Az olaj árának csökkenése miatt az autonóm Kurdisztán nehezebb gazdasági helyzetbe került, ráadásul

több mint egymillió menekültet is el kell látnia,

akik az Iszlám Állam miatt kényszerültek elhagyni otthonaikat.

Az első világháború után mesterségesen létrehozott Irakban régóta komoly problémát jelentenek a belső, etnikai-vallási ellentétek (síiták-szunniták, arabok-kurdok között). Egy független Kurdisztán létrehozását több környező állam is ellenzi – ugyanis sok kurd él Törökországban, Iránban és Szíriában is. Márpedig ezek az államok

attól tartanak, hogy ha Irakban kikiáltják a független Kurdisztánt, akkor a más országokban élő kurdok is csatlakozni akarnak majd.

Ez pedig akár újabb háborúhoz is vezethet. Ennek jele, hogy a törökök, arra hivatkozva, hogy az Iszlám Államot támadják, többször bombázták már a kurdok állásait.

Rengetegen voltak a prágai Pride-on

FüHü
-
0
Rengetegen voltak a prágai Pride-on

15-25 ezren voltak Prágában a Pride-on, a szexuális kisebbségek hetének zárórendezvényén.

Katerina Sarapová, a rendezvény igazgatója szerint a fesztivál programjaira a hét folyamán több tízezren látogattak el.

A mai menet élén

Adriana Krnácová, Prága főpolgármestere haladt, aki a korábbi évekhez hasonlóan hivatalos védnökséget vállalt a rendezvény felett.

A prágai polgármesteri hivatal épületén egész héten ki volt tűzve a szivárványos zászló.

A menetben több politikus is felbukkant, például Karla Slechtová regionális fejlesztési miniszter, aki korábban beszélt már arról, hogy meleg.

A felvonulók a főváros központjában, a Vencel téren gyűltek össze, majd színes menetben kéttucatnyi allegóriás kocsival a Letná parkba vonultak, ahol éjjelig tartó koncertek lesznek.

A kocsik közül többet nagy nemzetközi cégek, mint az IBM vagy a Microsoft logója díszített.

A résztvevők létszámát a rendőrök 15, a szervezők 20-25 ezerre becsülték. Körülbelül harmaduk külföldi volt, köztük magyar csoportok is.

A főszervező újságíróknak azt mondta: „A résztvevők egy részét az idén is heteroszexuálisok tették ki, akik

így akarták kifejezni támogatásukat a másság elfogadása, tisztelete iránt.”

Volt két ellentüntetés is: az egyiken mintegy kéttucatnyian, a másikon, a „hagyományos család híveinek felvonulásán” néhány százan vettek részt.

MTI/FüHü

A csehek és a szlovákok dobbantanak a V4-ből?

Bódis Gábor
-
0
A csehek és a szlovákok dobbantanak a V4-ből?

„Választanunk kell: Visegrád vagy mag-Európa!”; „Csehország számára a Visegrádi csoportban való maradás már nem biztonságos.” Ezek és hasonló kommentárok jelennek meg a cseh és a szlovák sajtóban.

A két országban különösebben azóta lettek hangosabbak a Visegrád-szkeptikus felhangok, amióta a napokban bejelentették, hogy két hét múlva Emanuel Macron francia államfő, akitől az európai közvélemény az EU megreformálását várja, Salzburgban találkozik az osztrák, a cseh és a szlovák miniszterelnökkel.

A magyarok és a lengyelek erre az összejövetelre nem kaptak meghívást.

A formális magyarázata ennek a felállásnak az, hogy a „slavkovi” hármas tart tanácskozás. A slavkovi (austerlitzi) hármast (S3) Csehország, Szlovákia és Ausztria hozta létre 2015 januárjában.

Petr Šabata az iRozhlas nevű portálon azt írja, hogy Csehországnak távol kell tartania magát Visegrádtól, mert ez a csoport „megköti a kezünket és rontja hírnevünket”.

„Az októberi választások után az új kormánynak az egyik első feladata az lesz, hogy előkészítse kilépését a Visegrádi csoportból. Ottmaradásunk az ország alapvető érdekeit veszélyeztetné.”

Szlovákiában is hasonló jellegű viták vannak folyamatban.

„Lehet választani: Vagy Visegrád, vagy mag-Európa”

címmel közölt kommentárt a Trend Mariána Leška tollából.

A lap idézi Robert Fico miniszterelnök többször hangoztatott álláspontját, miszerint Szlovákia az unión belüli változások aktív részese akar lenni.

„A kormány meggyőződése, hogy Szlovákiának nincs más alternatívája, mint csatlakozni a mag-Európához.”

Az iRozhlas kommentátora szerint Csehországnak többé nem biztonságos a visegrádi tagság. A csoport egyik országában, Lengyelországban folyamatban van az igazságszolgáltatás függetlenségének a felszámolása. Egy másik ország, Magyarország pedig már hosszabb ideje az önkényuralmi rendszer felé sodródik.

Az egykori Csehszlovákia két utódállamának nem marad más hátra, mint búcsút inteni a V4-nek – vonja le a végső következtetést Petr Šabata.

49 halott egy vonatbalesetben

FüHü
-
0
49 halott egy vonatbalesetben

Legalább 49 halottja van egy egyiptomi vonatbalesetnek. Több mint 120-an megsérültek.

Egy Kairó és Alexandria között közlekedő gyorsvonat rohant bele hátulról egy Port-Szaídból Alexandriába tartó, várakozó szerelvénybe egy állomáson. Az ütközés következtében kisiklott a gyorsvonat mozdonya és a másik szerelvény két hátsó vagonja.

Egyelőre nem tudni, miért történt a baleset. Az al-Maszri al-Jóm című lap szerint hibás váltóállítás okozhatta.

A közlekedési miniszter több vasúti tisztségviselőt felfüggesztett hivatalából a nyomozás idejére.

Egyiptom történetének legsúlyosabb vasúti szerencsétlensége 2002-ben történt, amikor Kairó közelében kigyulladt egy személyvonat, és mintegy 370 ember bennégett. Tíz évvel később Egyiptom déli részén egy szerelvény belerohant egy iskolabuszba, akkor 49-en haltak meg, köztük 44 gyerek.

MTI/FüHü

Trump katonai akcióval fenyegeti Venezuelát is

FüHü
-
0
Trump katonai akcióval fenyegeti Venezuelát is

„Lehetséges katonai akciót” emlegetett, emellett ismét figyelmeztette Észak-Koreát.

Az elnök szabadságon van, amelyet természetesen golfozással tölt (amúgy pont azért támadta korábban elődjét, Barack Obamát, mert néha elment golfozni), de New Jersey-i golfklubjában arra is szakított időt, hogy újságírókkal beszéljen.

Azt mondta: Venezuelát illetően „sokféle megoldás” van asztalon, köztük

„szükség esetén a katonai hadművelet is”.

Nem sokkal később a védelmi minisztérium szóvivője azt mondta, hogy az amerikai hadsereg nem kapott parancsot a Fehér Házból Venezuelával kapcsolatban, és alaptalan a caracasi kormány célozgatása arra, hogy az Egyesült Államok Venezuela inváziójára készülne.

Fotó: MTI/EPA/Michael Reynolds

Trump szavaira a venezuelai kormány is reagált. Vladimir Padrino védelmi miniszter azt mondta, „az Egyesült Államokat egy szélsőséges elit uralja”, és a katonai akcióval való fenyegetés

„egy őrült cselekedet, a szélsőségesség legfelső foka”.

Ernesto Villegas kommunikációs miniszter szerint Trump szavai példátlan fenyegetést jelentenek a nemzeti szuverenitásra. A Twitteren azt írta, a külügyminisztérium közleményben ad majd választ az „imperialista fenyegetésre”.

Este a Fehér Ház is közleményt adott ki, amelyben azt írják: Trump elfogadja Nicolás Maduro venezuelai elnök ajánlatát a párbeszédre, de

majd csak akkor, amikor „helyreállították a demokráciát Venezuelában”.

Trump, aki tegnap megköszönte Putyinnak, hogy kiutasított 755 amerikai nagykövetségi dolgozót, Észak-Koreáról is beszélt az újságíróknak. Előtte a Twitteren azt írta: a katonai megoldásokat már kidolgozták és élesítették, amennyiben Észak-Korea bután cselekedne.

A sajtótájékoztatón aztán megismételte, hogy az amerikai hadsereg készen áll, és azt is mondta, reméli, hogy szavainak súlyát Észak-Korea „teljes mértékben felfogja”. Arról is beszélt, hogy ha Kim Dzsong Un „nyílt fenyegetést” intéz akár Guam, akár bármely más amerikai terület, vagy Amerika bármely szövetségese ellen, akkor „ezt igazán sajnálni fogja, méghozzá nagyon rövid időn belül fogja sajnálni”. Trump szerint

„ha bármi történik Guam szigetén, akkor nagyon nagy baj lesz Észak-Koreában”.

Azt is mondta: telefonon beszél majd Hszi Csin-ping kínai elnökkel, akinek felveti majd újabb szankciók lehetőségét is Észak-Korea ellen.

MTI/FüHü

Brüsszel „tojáscsúcsot” hív össze

FüHü
-
0
Brüsszel „tojáscsúcsot” hív össze

Szeptember 26-ára csúcstalálkozót hív össze az Európai Bizottság a szennyezett tojások miatt az érintett országok közötti vádaskodás elcsitítására és a helyzet rendezésének megvitatására – jelentette be Vytenis Andriukaitis egészségügyért és élelmiszerbiztonságért felelős uniós biztos.

A litván biztos azt mondta: Hollandiának, Belgiumnak és Németországnak fel kellene hagynia a kölcsönös vádaskodással, hogy ki a felelős a kialakult helyzetért. „Ez a vádaskodás nem vezet sehová, ezért szeretném, ha véget érne” – fogalmazott.

Péntek délutánig tizenöt uniós és két EU-n kívüli ország jelezte, hogy rovarirtószerrel szennyezett tojásokat találtak:

Ausztria, Belgium, Dánia, Franciaország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Luxemburg, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Románia, Svédország, Szlovákia és Szlovénia, valamint Kína és Svájc.

A Fipronil rovarirtószert az állatgyógyászatban használják emberi fogyasztásra nem használt állatoknál (kutyák, macskák) vérszívó paraziták irtására.

A szert egyelőre nem tudni milyen okból keverték be a hollandiai tojástelepeken használt fertőtlenítő szerbe.

Hollandiában a rendőrség csütörtökön őrizetbe vette két érintett vállalat vezetőjét, akiknek a vádak szerint jelentős szerepük volt a szennyezésben. A hatóságok Belgiumban is több helyszínre kiszálltak.

Továbbiak

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség