Világ Archives Page 624 of 640 › Független Hírügynökség

Moszkva ráteszi a kezét a venezuelai olajra

FüHü

-

2017-08-14

Moszkva ráteszi a kezét a venezuelai olajra

Kilenc nagy olaj projektről folynak titkos tárgyalások az orosz Rosznyeft és a venezuelai állami olajvállalat között- értesült a Reuters hírügynökség.

Venezuela olajkincse a legnagyobb a világon, de az állam mégis a csőd szélén táncol miután az olajárak mélyrepülésbe kezdtek a globális piacon. Ráadásul Venezuelát immár szankciókkal sújtja az Egyesült Államok, mely nem ismeri el az alkotmányozó nemzetgyűlést és Maduro elnök szinte diktátori hatalmát. Az elnök viszont felhatalmazást adott az állami olaj cégnek, hogy szerezzen pénzt az oroszoktól bármi áron. Áprilisban a Rosznyeft egymilliárd dollárt utalt át Venezuelának, mely csak ennek segítségével kerülte el a pénzügyi csődöt.

Miközben mindenki kivonul, Oroszország bevonul Caracasba

A Rosznyeft bővíti irodaházát és egyre másra veszi fel az állami olajcég jólképzett embereit. Még a kínaiak is úgy döntöttek, hogy nem támogatják tovább az ingadozó baloldali rendszert. Egyszer-kétszer ugyanis Venezuela elfelejtett fizetni, és „elvtársi alapon” türelmet kért. Pekingnek elfogyott a türelme, de Moszkvának nem! Épp ellenkezőleg. Az oroszok úgy érzik, hogy itt az idő: rátehetik a világ legnagyobb olajkincsére- méghozzá meglehetősen olcsón hiszen vetélytársak nincsenek, Venezuela pedig a csőd szélén táncol.

Maduro elnököt nemrég katonai beavatkozással fenyegette meg Donald Trump.

Mindenki mást elijesztene az ilyesmi, de az oroszok épp ezt a válsághelyzetet akarják kihasználni. „Az oroszok nem úgy viselkednek mint barátok hanem mint ragadozók, akik kihasználják az áldozat gyengeségét”- nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek Elias Matta ellenzéki politikus, aki a régi parlamentben az energia bizottság elnöke volt. Hogy is kezdődött Oroszország és Venezuela „megbonthatatlan” barátsága?

Chavez elnök, a rendszer alapítója 4 milliárd dolláros fegyver szerződést irt alá Putyinnal Moszkvában még 2006-ban. Az orosz fegyverekért Venezuela olajjal fizetett. Ma már napi 225 ezer hordó venezuelai olaj az oroszok tulajdona! Ez az egész kitermelés 13%-a! De hogyha szankciók vannak mindkét állam ellen, akkor hogy lehet ezt az olajat finomítani és eladni? Ebben is az oroszok segítenek. Ők már 2014 óta kerülik ki az amerikai és uniós szankciókat. Hogyan? Közvetítők révén. Így ma az oroszok tulajdonában levő venezuelai olajat az USA-ban finomítják és veszik meg!- állítja a Reuters hírügynökség.

A Rosznyeft a Reuters számításai szerint 6 milliárd dollárt adott eddig Venezuelának

és ennek meghatározó szerepe volt abban, hogy a baloldali populista rendszer elkerülte a pénzügyi csődöt. Oroszország összesen 17 milliárd dollárral szállt be a Venezuela bizniszbe. Vagyis az oroszok szépen lassan felvásárolják a világ legnagyobb olajkincsét. A hadműveletet Igor Szecsin vezényli. A Rosznyeft főnöke Putyin közeli barátja. A múltjuk is hasonló: Szecsin a katonai hírszerzés munkatársa volt fiatalon a nagy Szovjetunióban. Szakterülete Latin Amerika volt. Jól beszél spanyolul. Múlt októberben ő avatta fel Chavez elnök gránit szobrát annak szülővárosában Venezuelában. A szobor a nagy Oroszország ajándéka volt. Szecsin spanyol nyelvű beszédében Oroszország és Venezuela megbonthatatlan barátságát éltette. Sokba van ez a barátság Venezuelának, ahol idén az infláció várhatóan eléri a 700%-ot / IMF előrejelzés/. Sok választása persze Venezuelának nincs, pechére utolsó barátja épp Oroszország…

Migránsokat támogatott a pap, most vizsgálat indult ellene

FüHü

-

2017-08-14

0

Migránsokat támogatott a pap, most vizsgálat indult ellene

Értesítést kaptam az ügyészségtől Trapaniból /Szicília/, hogy vizsgálat indult ellenem – nyilatkozta a sajtónak Don Mosé, akit korábban a Nobel békedíjra is esélyesnek tartottak.

Mussie Zerai 15 éves korában érkezett a koldusszegény Eritreából Olaszországba. 45 éves korában kezdte meg tanulmányait a papi szemináriumban. Papként a migránsok egyik fő támogatója volt. A telefonszáma megvolt minden északkelet afrikai migránsnál. A pap arra hivatkozik, hogy maximálisan együttműködött az olasz parti őrséggel annak érdekében, hogy minél kevesebb migráns vesszen a tengerbe. Egyidejűleg együttműködött nemkormányzati szervezetekkel, melyek szintén a migránsokat segítették.

Az olasz hatóságok most néhány ilyen szervezet ellen indítottak vizsgálatot mondván: a nemkormányzati szervezetek egy része együttműködik az embercsempészekkel Líbiában. Az Orvosok határok nélkül szervezet emiatt jelezte is, hogy felfüggeszti a tevékenységét ezen a téren.

Don Mosé elítélte az olasz hatóságok akcióját a nemkormányzati szervezetek ellen.

„Olyan ez mintha az orvosokat hibáztatnák a betegség miatt! Nem a tüneteket hanem az okokat kell megszüntetni!”- hangsúlyozta az eritreai pap, aki ellen vizsgálat indult Itáliában a migránsok támogatása miatt.

A pápa támogatja azokat a papokat és szervezeteket, melyek igyekeznek segíteni a migránsokat. Akik viszont oly nagy számban érkeznek Itáliába, hogy az már gondot okoz az országnak. Olaszország baloldali kormánya ezért megállapodott Líbia parti őrségével arról, hogy ők állítják meg a migráns áradatot és így az nem jut el Európába. Hasonló az elképzelése Macron francia elnöknek, aki Líbiában akar létrehozni olyan menekült központokat, ahol elbírálhatják a migránsok kérelmeit, így azok nem jutnának el Európába.

Moszkvában robbantottak volna az elfogott terroristák

Világ

FüHü

-

2017-08-14

0

Moszkvában robbantottak volna az elfogott terroristák

Öngyilkos robbantásos merényletekre készülő iszlamistákat vett őrizetbe az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat.

Az FSZB szerint a moszkvai régióban elfogott, az Iszlám Államhoz tartozó terroristák nagy erejű robbantások sorozatát tervezték végrehajtani Moszkva forgalmas helyein, egyebek között közlekedési objektumokban és bevásárlóközpontokban.

A különleges műveletben elfogott csoport

egy orosz állampolgárból és három közép-ázsiai tagból áll.

A szolgálat közleménye szerint egyikük az Iszlám Állam megbízottjaként a terrorcselekmények előkészítését felügyelte, egy ember a robbanószerkezetek előállításával foglalkozott, ketten pedig öngyilkos merényletre készültek.

Az FSZB Moszkva közelében felfedezte és hatástalanította a csoport robbanószerkezetek előállítására használt laboratóriumát. A közlemény szerint a terrorcselekményeket az IÁ két Szíriában tartózkodó, nemzetközi körözés alatt álló vezetője, T.M. Nazarov és A.M. Sirindzsonov szervezte.

Az FSZB július végén egy hétfős, közép-ázsiai tagokból álló csoportot leplezett le, amely Szentpéterváron tervezett terrorakciókat.

Elhallgat a Big Ben

FüHü

-

2017-08-14

0

A London egyik jelképének számító óratorony nem örökre némul el, de miután felújításra szorul, négy évig biztosan nem lesz hallható..

A parlament óratornyának nagyharangja augusztus 21-én délben szólal meg egy ideig utoljára. Kivételes alkalmakkor, például az új év beköszöntekor a munkálatok alatt is elüti majd az órát, de a briteknek és a Londonba látogató turistáknak nélkülözniük kell a jól ismert, E-hangú játékot. A nagyharangot négy kisebb segíti, ezek szólalnak meg 15 percenként.

A 13,7 tonnás harang csaknem minden órában megkondult az elmúlt 157 évben.

Legutóbb 2007-ben, azelőtt pedig 1983 és 1985 között hallgatott, karbantartás miatt.

Mostani elnémulása a szintén Big Benként emlegetett, hivatalosan azonban II. Erzsébet után elnevezett torony és az óra felújítása miatt válik szükségessé – emlékeztetett hétfőn Steve Jaggs, a nagyóra őre.

Az Egyesült Királyság parlamentjének a Temze folyó partján álló épülete a világörökség része, és rendkívül népszerű a Londonba látogatók körében. Egyesek szerint a 96 méteres Erzsébet-torony a legtöbbet fényképezett turistalátványosság a szigetországban. Steve Jaggs mindenkit arra bíztatott, hogy augusztus 21-én délben menjen el a Parlament Square-re, és hallgassa meg a nagyharang hosszú ideig utolsó játékát.

Az 1856-ban épült torony felújítása halaszthatatlanná vált,

az összességében 30 millió fontos projektet tavaly jelentették be,

és a munkálatok már meg is kezdődtek, a Big Ben, félig fel van állványozva.

Az 1859-ben elhelyezett órát is alapos vizsgálatnak vetik alá: minden egyes fogaskerekét ellenőrzik, és ha kell felújítják. Mind a négy számlapját megtisztítják és megjavítják, fémkeretüket megújítják.

Az órát januárban állítják le, de a számlapok egyike a felújítás alatt is mindig mutatni fogja a pontos időt.

Érdekesség, hogy az óra a tervek szerint a felújítása után sokkal inkább fogja tükrözni az Augustus Pugin által készített eredeti terveket. A keretek a mostani fekete-arany színüket ugyanis az 1980-as években nyerték el. Építészettörténészek most azon fáradoznak, hogy visszaadják a számlapok keretének eredeti, vélhetően zöld és arany színét, amelyet néhányak szerint az 1930-as évekig királykék is tarkított.

Négy évig csöndben lesz a Big Ben harangja

FüHü

-

2017-08-14

0

Négy évig csöndben lesz a Big Ben harangja

Egy hét múlva négy évig tartó felújítás miatt nem lesz hallható Londonban a Big Ben harangja. A harang mellett januártól az órát is teljesen átvizsgálják. A hivatalosan Erzsébet-torony megújulása 30 millió fontba kerül.

Augusztus 21-én szólal meg óránként a Big Ben, amely hivatalos nevén a jelenlegi uralkodó után az Erzsébet-torony világhírű ékessége. A 157 éves nagyharang óránként jelzi az időt, a három évig tartó felújítás ideje alatt csak fontos események, például az újév alkalmából lesz hallható.

A torony felújítása 30 millió fontba fog kerülni.

Januártól az 1859-ben készült órát is teljesen átvizsgálják: minden fogaskerekét ellenőrzik, és ha kell, felújítják. Mind a négy számlapját megtisztítják és megjavítják, fémkeretüket megújítják. Az órát januárban állítják le, de a számlapok egyike a felújítás alatt is mindig mutatni fogja a pontos időt.

Az óra a tervek szerint visszanyerheti eredeti külsejét. A keretek a mostani fekete-arany színüket az 1980-as években kapták. Építészettörténészek most azon fáradoznak, hogy visszaadják a számlapok keretének eredeti, vélhetően zöld és arany színét, amelyet néhányak szerint az 1930-as évekig királykék is tarkított.

MTI/FüHü

Románia hétszáz meneddékkérőt vesz át

FüHü

-

2017-08-14

0

Eddig az eredetileg tervezettnél jóval kevesebb, mindössze hétszáztíz menedékkérőt vett át Románia más európai uniós tagállamoktól a kötelező betelepítési kvóták alapján, mivel a feltételezettnél jóval kevesebben teljesítik az áttelepítési feltételeket.

Románia 2015-ben a kötelező kvóták ellen szavazott, azt hangoztatva, hogy a tagországoknak önkéntes felajánlások alapján kellene menedékkérőket átvenniük a migrációs nyomás által leginkább sújtott uniós tagállamoktól. A román hatóságok mindazonáltal nem tagadták meg a kvótarendszer alkalmazását. A Görögországból és Olaszországból áthelyezett menedékkérők első csoportjának tavaly márciusi érkezését a hírtelevíziók élőben közvetítették.

A további menedékkérők érkezését nem övezte hasonló sajtónyilvánosság, az IGI most először közölt róluk adatokat. A Gandul által vasárnap este ismertetett hatósági válasz szerint a bukaresti, giurgiui, radóczi (Radauti), galaci illetve a

Máramaros megyei nagysomkúti (Somcuta Mare) befogadóközpontban 521 szíriai, 131 iraki, 45 eritreai és 13 jemeni – más uniós tagállamoktól átvett – menedékkérőt helyeztek el.

A brüsszeli kvóták szerint Romániának elvileg a menedékkérők 3,8 százalékát kellene átvennie. Az első 160 ezer menedékkérő szétosztása nyomán 4180, Olaszországba vagy Görögországba érkezett migránst kellett volna Romániába telepíteni. Az IGI szerint azért érkezett a tervezettnél jóval kevesebb, nemzetközi védelemre szoruló ember Romániába, mert az Európai Unió eredeti becslésénél jóval kevesebben teljesítették az áthelyezés feltételeit – írta a Gandul.

A román hatóságok az Európai Bizottság (EB) egy idei jelentésére hivatkoztak,

amely szerint Görögország és Olaszország továbbra is migrációs nyomás alatt áll. „Ennek ellenére, túlnyomó többségük nem olyan nemzetiségű, amilyennek egyértelműen nemzetközi védelemre volna szüksége, márpedig ez a (más tagállamokba történő) áthelyezés egyik alapfeltétele” – idézte az EB májusi jelentését a román lap.

Korábban a bukaresti sajtó azzal magyarázta a kvótarendszer által Romániának szánt menedékkérők távolmaradását, hogy maguk az érintettek nem akarnak – a schengeni tagállam Olaszország vagy Görögország helyett – Romániába költözni.

Martin Schulz szerint hiába a nagy hátrány, ő lesz a kancellár

FüHü

-

2017-08-13

0

A német szociáldemokraták kancellárjelöltje szerint jó esélye van megnyerni a választást, a mintegy 15 százalékos hátrány ellenére. Azt is mondta: a szolidaritás alapelv, nem mazsolázgathat belőle senki.

Schulz a ZDF-nek nyilatkozott, a beszélgetést az MTI szerint vasárnap este mutatják be. Az előzetesen közölt részletek szerint Schulz nyitottnak mutatkozott ismét együtt kormányozni a CDU-val és a CSU-val, ha ő lesz az új kancellár.

A felmérések szerint egyébként

a szocdemek bőven le vannak maradva Angela Merkel kereszténydemokratái mögött:

támogatottságuk csak 23-25 százalékos, míg aCDU/CSU 37-40 százalékon áll.

Schulz az interjúban kritizálta a német autógyártókat, mert szerinte az iparág „elaludta a jövőt”. Szerinte gyártók a rövidtávú pénzügyi sikerek érdekében nem fektettek be olyan területekbe, amelyekbe a jövő érdekében kellett volna. Ez vezetett a dízelbotrányhoz.

Martin Schulz
Fotó: MTI/EPA/Massimo Percossi

Schulz este az RTL-en is szerepel majd, ott állampolgárok kérdezik. Az adásból előzetesen közöltek szerint a menekültek és bevándorlók kiutasításával kapcsolatban a kancellárjelölt azt mondta:

ha valaki ebben az országban védelmet kér, de nem tiszteli a törvényeket, akkor ki kell utasítani.

Ostobaságnak nevezte a 200 ezres felső hatást a bevándorlók befogadásáról, amelyet Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a CSU elnöke javasolt.

Választási győzelme esetére pedig azt ígérte, minden megtesz azért, hogy európai szinten nagyobb szolidaritás alakuljon ki a menekültek segítésében, eddig ugyanis szerinte sok tagország kibújt a teherviselés alól és Németország mögé rejtőzött. Azt mondta:

A szolidaritás egy alapelv, nem mazsolázgathat belőle mindenki a kedve szerint.

Arról is beszélt, hogy kancellárrá választása esetén Németország csak akkor hagyná jóvá az EU költségvetését, ha megegyezés születne egy egységes bevándorlási és menekültpolitikáról.

Saját Schengent javasol a brit miniszterelnök az íreknek

FüHü

-

2017-08-13

0

Theresa May a Brexit után különmegállapodásra készül Írországgal.

A Sunday Telegraph ír arról, hogy Theresa May abban bízik: ha lehetővé teszi az ír állampolgároknak a határellenőrzés nélküli beutazást Nagy-Britanniába, Leo Varadkar ír miniszterelnök személyében

kulcsfontosságú szövetségesre tesz szert a Brexitről szóló tárgyalásokon.

Az Egyesült Királyság uniós tagsága várhatóan 2019 márciusában szűnik meg.

Az MTI által idézett cikk szerint az ír kormányfő többször is aggódott amiatt, hogy a brit kabinet mindeddig nem kötelezte el magát amellett, hogy nem állítják vissza a határellenőrzést az Egyesült Királysághoz tartozó Észak-Írország és az Ír Köztársaság között, noha ez az egyik legfontosabb kérdés a brit európai uniós tagságról szóló tárgyalásokon.

Theresa May
Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Az Egyesült Királyság és Írország ugyan nem tagja az EU belső határellenőrzését lebontó schengeni övezetnek, de

már évtizedekkel ezelőtt kétoldalú megállapodást kötött, amelynek alapján a két ország között gyakorlatilag megszűnt a határellenőrzés.

A Telegraph szerint a brit kormány javaslatában az szerepel, hogy

Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti határra biztonsági kamerákat és automata rendszámfelismerő-technológiát telepítenének,

így oldva meg az ellenőrzést. A zökkenőmentes áruforgalom fenntartása érdekében a brit kormány továbbá javasolni fogja a „megbízható kereskedők” rendszerének létrehozását. Az ebben szereplő vállalkozások szabadon szállíthatnak árut az ír sziget két része között.

Írországból évente hozzávetőleg húszezren mennek Nagy-Britanniába dolgozni. A brit európai uniós tagság megszűnése után az EU-s állampolgárok útlevél-ellenőrzés nélkül léphetnek be az Egyesült Királyságba, de csak turistaként, munkát nem vállalhatnak. Az íreknek viszont utóbbit is lehetővé tennék.

Tovább tart a háború Kelet-Ukrajnában

FüHü

-

2017-08-13

0

A tűzszünet ellenére a hétvégén két katona meghalt, 14 megsebesült.

A kijevi hadműveleti parancsnokság jelentése szerint az oroszok által támogatott lázadók vasárnap 17-szer, szombaton 20-szor sértették meg a tűzszünetet.

A legsúlyosabb helyzet a frontvonal északi részén, Luhanszk megyében alakult ki. A front déli szakaszán, az Azovi-tenger partjánál a szakadárok a minszki egyezmények által tiltott 120 milliméter kaliberű tüzérségi fegyvereket is bevetettek az ukrán katonák állásai ellen.

Jelentések szerint a lázadók lakott településekre is lőttek.

A Luhanszk térségében fekvő Krimszke faluban nagy kaliberű páncéltörő gránátok csapódtak be. Ezeket az ukrán hadsereg tévéje szerint olyan RPG-27 (Gyöngyvessző) típusú fegyverekből lőtték ki lőtték, amelyeket csak az orosz és a jordániai hadseregnél rendszeresítettek.

A lázadók szerint az ukrán katonák 23-szor lőttek rájuk, egy sérültről számoltak be.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai megfigyelői küldöttsége közben legfrissebb jelentésében arról számolt be, hogy

ismét észlelték tiltott fegyvereket jelenlétét a szakadároknál.

Egyebek mellett hat darab 120 milliméter kaliberű Sztrela-10 (Nyíl) típusú rakétarendszert fedeztek fel nem messze Luhanszk városától.

Alexander Hug, az EBESZ-misszió helyettes vezetője szerint egy hét alatt 55 százalékkal nőtt a tűzszünetsértések száma a Donyec-medencében. Jelentősen növekedett a minszki egyezmény által tiltott, 100 milliméteresnél nagyobb kaliberű tüzérségi fegyverek bevetéseinek száma. Egy hét alatt legalább 547-szer vetettek be a harcokban rakéta-sorozatvetőket, aknavetőket és egyéb tüzérségi fegyvereket.

MTI/FüHü

„Katonai Schengent” javasol az Európában állomásozó amerikai csapatok parancsnoka

FüHü

-

2017-08-13

0

„Katonai Schengent” javasol az Európában állomásozó amerikai csapatok parancsnoka

Hogy védje meg Amerika Kelet Európát, ha katonáitól útlevelet kérnek a határon? – teszi fel a kérdést a Bloomberg hírügynökség New Yorkból.

Beszámol arról, hogy Ben Hodges tábornok, az Európában állomásozó amerikai csapatok parancsnoka Bulgáriából Romániába repült, hogy megtekintsen egy hadgyakorlatot a Fekete tengeren. A Mihai Kogalniceanu katonai repülőtéren

útlevelet kértek a NATO európai parancsnokától, sőt vámvizsgálatnak is alávetették.

Ugyanez történt Magyarországon is – írja a Bloomberg. A jeles hadfi füstölgött és immár hivatalosan is felvetette a „katonai Schengen” tervét. „Ha egy migráns nyugodtan közlekedhet Európában, akkor a katonáknak is meg kell adni ezt a lehetőséget!”- hangsúlyozta Ben Hodges tábornok.

Hollandia hadügyminisztere már júniusban felvetette a „katonai Schengen” gondolatát. Azóta lezajlott a nagy NATO hadgyakorlat Európa keleti felén. Operation Saber Guardian volt a hadgyakorlat neve, melyen 25 ezer katona vett részt tíz napon át. Mi derült ki?

Nemcsak az útlevélvizsgálat okozott gondot. Hanem például az is, hogy

sok kelet-európai repülőtér, pályaudvar egészen egyszerűen nem volt alkalmas a modern amerikai haditechnika fogadására.

A vasúti pályák tele vannak olyan alagutakkal, melyek lehetetlenné teszik egyes amerikai harci járművek szállítását. Sok úton pedig szigorú súly- és magassági korlátozás van, emiatt nem használhatták azokat az amerikai harci járművek.

Az amerikaiak mégis sikeresnek értékelték a hadgyakorlatot hiszen az afganisztáni és iraki veteránok most először mutathatták meg, hogy mire lennének képesek egy konvencionális háborúban. A kis kelet-európai államok pedig megnyugodhatnak: érezhették, hogy Amerika mögöttük áll a bajban.

Ez már Varsóban is kiderült, ahol nemrég Trump elnök 14 közép és kelet-európai állam vezetőivel találkozott.

A NATO 4500-4500 fős alakulatot állomásoztat Lengyelországban és a balti államokban, ahol legjobban tartanak egy orosz fenyegetéstől.

A Krím annektálása után megnőtt az aggodalom Közép és Kelet Európában Moszkva szándékait illetően. Az oroszok 100 ezer fős hadgyakorlatot tartanak a nyugati határon – nyilvánvalóan azért, hogy ellensúlyozzák a NATO hadgyakorlat hatását.

Háborút senki sem akar, biztonságot viszont mindenki. Ezért sürgeti a NATO európai erőinek parancsnoka a „katonai Schengent”, hogy a következő nagy NATO hadgyakorlat során ne kérjenek útlevelet az amerikai katonáktól, akiktől országuk megvédését várják Közép- és Kelet-Európa NATO-tagállamai.

Világ

Kilenc nagy olaj projektről folynak titkos tárgyalások az orosz Rosznyeft és a venezuelai állami olajvállalat között- értesült a Reuters hírügynökség.

Miközben mindenki kivonul, Oroszország bevonul Caracasba

A Rosznyeft a Reuters számításai szerint 6 milliárd dollárt adott eddig Venezuelának

Értesítést kaptam az ügyészségtől Trapaniból /Szicília/, hogy vizsgálat indult ellenem – nyilatkozta a sajtónak Don Mosé, akit korábban a Nobel békedíjra is esélyesnek tartottak.

Öngyilkos robbantásos merényletekre készülő iszlamistákat vett őrizetbe az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat.

egy orosz állampolgárból és három közép-ázsiai tagból áll.

A 13,7 tonnás harang csaknem minden órában megkondult az elmúlt 157 évben.

Egy hét múlva négy évig tartó felújítás miatt nem lesz hallható Londonban a Big Ben harangja. A harang mellett januártól az órát is teljesen átvizsgálják. A hivatalosan Erzsébet-torony megújulása 30 millió fontba kerül.

A torony felújítása 30 millió fontba fog kerülni.

Eddig az eredetileg tervezettnél jóval kevesebb, mindössze hétszáztíz menedékkérőt vett át Románia más európai uniós tagállamoktól a kötelező betelepítési kvóták alapján, mivel a feltételezettnél jóval kevesebben teljesítik az áttelepítési feltételeket.

Máramaros megyei nagysomkúti (Somcuta Mare) befogadóközpontban 521 szíriai, 131 iraki, 45 eritreai és 13 jemeni – más uniós tagállamoktól átvett – menedékkérőt helyeztek el.

A német szociáldemokraták kancellárjelöltje szerint jó esélye van megnyerni a választást, a mintegy 15 százalékos hátrány ellenére. Azt is mondta: a szolidaritás alapelv, nem mazsolázgathat belőle senki.

a szocdemek bőven le vannak maradva Angela Merkel kereszténydemokratái mögött:

ha valaki ebben az országban védelmet kér, de nem tiszteli a törvényeket, akkor ki kell utasítani.

Theresa May a Brexit után különmegállapodásra készül Írországgal.

kulcsfontosságú szövetségesre tesz szert a Brexitről szóló tárgyalásokon.

már évtizedekkel ezelőtt kétoldalú megállapodást kötött, amelynek alapján a két ország között gyakorlatilag megszűnt a határellenőrzés.

Észak-Írország és az Ír Köztársaság közötti határra biztonsági kamerákat és automata rendszámfelismerő-technológiát telepítenének,

A tűzszünet ellenére a hétvégén két katona meghalt, 14 megsebesült.

Jelentések szerint a lázadók lakott településekre is lőttek.

ismét észlelték tiltott fegyvereket jelenlétét a szakadároknál.

Hogy védje meg Amerika Kelet Európát, ha katonáitól útlevelet kérnek a határon? – teszi fel a kérdést a Bloomberg hírügynökség New Yorkból.

útlevelet kértek a NATO európai parancsnokától, sőt vámvizsgálatnak is alávetették.

sok kelet-európai repülőtér, pályaudvar egészen egyszerűen nem volt alkalmas a modern amerikai haditechnika fogadására.

A NATO 4500-4500 fős alakulatot állomásoztat Lengyelországban és a balti államokban, ahol legjobban tartanak egy orosz fenyegetéstől.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA