Második világháborús német kódológépet találtak Németországban. Az elásott Schüsselgerät 41-re fémdetekrorral találtak rá. Az SG 41 a híres Enigma utódja lett volna, de csak kevés példány került a csapatokhoz.
A két kincsvadász még májusban fémdetektorral tapogatta ki az erdőben a háborús tárgyat, amely mintegy 40 centiméterrel a talajszint alatt rejtőzött. A müncheni Német Múzeum közleménye szerint a Schlüsselgerät 41 (41-es kulcskészülék) elnevezésű gépet a háború befejezésekor valószínűleg elásták az Aying melletti erdőben – adta hírül az MTI.
A szerkezet, amelyet a híres Enigma utódjául szántak a háború vége felé,
első látásra olyan, mint egy korabeli tábori írógép. Titkosított üzenetek továbbítására használták.
Az Enigma alappéldányát még a 20-as években alkották meg polgári, kereskedelmi célra, majd a háborús készülődéskor alakították át bonyolult, hagyományos kódtöréssel megfejthetetlen sokaságú variációra lehetőséget adó rejtjelező készülékké. A Wehrmacht minden fontosabb alakulatánál és a tengeralattjárókon is megtalálhatók voltak. A britek a 30-as évek végétől az angliai Bletchley Parkban létrehozott sokezer fős csapattal (és titkosszolgálati műveletekkel) több év alatt fejtették meg az Enigma működését és alkották meg az Ultrát a híres matematikus, Alan Turing vezetésével. Ezután minden német üzenetváltást megfejthettek.
A Schlüsselgerät 41-et egy chemnitzi cég gyártotta, és 1944 októberében mutatták be. Noha 11 ezret rendeltek belőle, ténylegesen csak 1000-2000 közötti egységet küldtek a csapatokhoz a háború végéig. Több itt olvasható.
A kincskeresők a Német Múzeumnak ajándékozták a leletet. „Ez a különleges darab hiányzott még a kódológyűjteményünkből” – mondta Carola Dahlke kurátor. A Német Múzeum csak néhány hónapja kapta ajándékba a gyűjteményt, benne az Enigma egy igen értékes példányát.
Mire alapozza e kétségkívül frappáns véleményt Vlagyimir Csizsov, aki Oroszország nagykövete az EU mellett Brüsszelben?
Három tényezőt említ az orosz diplomata, aki a Szputnyik rádiónak nyilatkozott. Az első és a második azzal kapcsolatos, hogy a cseppfolyós földgáz szállítási speciális kikötőket igényel. Ilyenből pedig kevés van. Az USA-ban jelenleg csak egyetlenegy működik Louisiana államban. Igaz – ismeri el Csizsov nagykövet – 12 speciális kikötő építése várható az Egyesült Államok különböző részein, dehát ehhez idő kell.
Az orosz diplomata feltehetően a hazai körülményekre gondol: Oroszországban a tempó még mindig meglehetősen lassú. De nem így Amerikában: Trump elnök, amikor Varsóban járt már
konkrét üzleti ajánlattal fordult a közép és kelet-európai egykori szocialista országok vezetőihez.
Akik közül a lengyelek és a baltiak nem is titkolták: mielőbb szabadulni kívánnak a nagy orosz gázfüggéstől. A cseppfolyós földgáz fogadására alkalmas kikötők száma nagyon gyorsan megnövekedhet az óceán mindkét partján, ha mindenki üzletet lát benne.
De persze nemcsak a pénzről van szó:
az energiafüggés erős kártya Moszkva kezében, ha Közép és Kelet Európa egykori szocialista államaival tárgyal.
Pótolhatja-e az amerikai földgáz az oroszt Európában? Csizsov nagykövet döntő érve az, hogy az amerikaiaknak egészen egyszerűen nincsen elég palagázuk ehhez. Orosz számítás szerint még hosszú ideig pótolhatatlan lesz a Gazprom által szállított hatalmas mennyiség.
Jelenleg az EU földgáz importjának a 13%-a származik a külföldi cseppfolyós földgázból. A Gazprom részesedése viszont 34%. Norvégia is többet szállít: 24%-ot. Ezenkívül ott van még Algéria 11%-kal.
A Gazprom közzétette a legfrissebb adatokat arról, hogy
Magyarország, Szerbia és Törökország jelentős mértékben fokozta földgáz importját Oroszországból.
Szerbia 40%-al, Törökország és Magyarország 22%-al növelte az orosz földgáz behozatalát idén. Ezek az országok tehát hosszú távon is az orosz földgázra alapozzák energiaterveiket nem úgy mint Lengyelország vagy a balti államok.
Trump elnök viszont szereti keverni a politikát az üzlettel. Megüzenheti azt is a NATO szövetségeseknek, hogy olyan időkben amikor fokozódik az észak-atlanti szervezet és Moszkva szembenállása, akkor célszerű csökkenteni a függést az orosz földgáztól. „A jó NATO-tag amerikai cseppfolyós földgázt vesz!”- lehet ilyen jelszava is Donald Trumpnak, és akkor nagyon gyorsan kiderülhet: az amerikai földgáz mégiscsak pótolhatja az oroszt az Európai Unióban.
14-en haltak meg, miután egy terrorista furgonnal a tömegbe hajtott a turistákkal teli La Ramblán. Egy magyar nő is megsérült. Eddig négy embert tartóztattak le, három marokkói és egy spanyol nemzetiségűt, a sofőr elmenekült, a fő gyanúsított a 18 éves Moussa Oukabir. Még nagyobb merényletre készültek. Barcelona közelében újabb támadás volt, ott is teherautóval hajtottak az emberek közé, öt terroristát lelőttek. Egy házrobbanásnak is köze lehet a támadássorozathoz, Barcelonában pedig egy autóban rejtélyes holttestet találtak. Az Iszlám Állam vállalta a merényleteket.
Az újabb támadás a Barcelonától kb. 120 kilométerre lévő üdülővárosban, Cambrilsban történt. Ott is teherautóval hajtottak a tömegbe, hét embert megsebesítettek, kettőt közülük súlyosan. A rendőrök üldözni kezdték a terroristákat, négyet agyonlőttek közülük, egyet megsebesítettek, de később ő is meghalt.
A terroristákon robbanóöv is volt, de azokról később kiderült, hogy nem voltak valódiak. A katalán kormány bejelentette: a merényletnek köze van a barcelonai terrortámadáshoz.
Délután egy terrorista egy furgonnal hajtott be a gyalogosok közé Barcelona legnépszerűbb turistautcáján, a La Ramblán.
600 méteren keresztül gázolt el embereket.
Szemtanúk szerint a sofőr ide-oda rángatta a kormányt, hogy minél több embert elgázoljon.
Magyar sérült is van
A támadásnak eddig 14 halálos áldozata van (egy sérült pénteken, a kórházban halt meg), a legfiatalabb egy hároméves kislány, több mint százan pedig megsérültek. Közülük 15-en súlyos állapotban vannak.
Fotó: MTI/EPA/David Armengou
A katalán belügyminisztérium szerint spanyolokon kívül franciák, németek, hollandok, argentinok, venezuelaiak, belgák, peruiak, írek, kubaiak, görögök, macedónok, britek, osztrákok, pakisztániak, tajvaniak, kanadaiak, ecuadoriak, amerikaiak, kuvaitiak, törökök és kínaiak is vannak az áldozatok között.
Azt nem pontosították, hogy ki halt meg és ki az, aki csak megsebesült közülük. Az áldozatok azonosítása miatt a belügyminisztérium tájékoztatja a feltehetőleg érintett országok barcelonai konzulátusát. A spanyol polgári védelem szóvivője szerint magyar érintett is van.
Magyar Levente, a Külgazdasági és Külügyminisztérium parlamenti államtitkára ezt megerősítette:
A BBC szerint a merényletsorozatnak köze lehetett egy szerda esti házrobbanáshoz Alcanar városában. Ott egy ember meghalt. A rendőrfőnök szerint a házban bombákat gyártottak.
A barcelonai furgon sofőrje elmenekült a helyszínről,
az első hírek még arról szóltak, hogy túszokat ejtett egy étteremben, de később kiderült, hogy ez nem igaz.
Több embert elfogtak
Driss Oukabir Fotó: MTI/EPA/Spanyol országos rendõrség
Néhány órával később a rendőrség azonosította a férfit, aki bérelte a furgont: a neve Driss Oukabir, marokkói származású francia állampolgár, eredetileg Marseille-ből származik, de a Barcelonától több mint száz kilométerrel északra található Ripollban lakott.
Korábban volt már börtönben, 2012-ben szabadult, szexuális bűncselekmény miatt. A Facebookon az utóbbi időben szélsőséges bejegyzéseket posztolt. Viszont
ő maga ment be a rendőrségre és azt állítja, hogy nincs köze a merénylethez, ellopták az iratait,
A La Vanguardia szerint ő már két éve arról posztolt az interneten, hogy ha a világ uralkodója lehetne, akkor megölné az összes „hitetlent”.
Biztos, hogy voltak társai is. Carles Puigdemont, Katalónia elnöke este bejelentette, hogy a rendőrség őrizetbe vett még egy gyanúsítottat (Alcanarban, ahol a ház felrobbant), majd reggel Ripollban még egy embert elfogtak, így
már négy feltételezett terroristát tartóztattak le.
A BBC péntek délutáni jelentése szerint három marokkói és egy spanyol állampolgárságú férfit fogtak el. A katalán rendőrfőnök, Josep Lluis Trapero sajtótájékoztatóján azt is bejelentette, hogy a 21, 27, 28 és 34 éves támadók közül hármat Ripoll faluban, egyet pedig Alcanarban tartóztattak le. Nagyobb merényletekre készültek, az Alcanarban bekövetkezett robbanásban azonban megsemmisült a haszálni kívánt robbanóanyag.
Az El Pais korábban azt jelentette, hogy Moussa Oukabiron kívül még három embert keresnek. Vagyis a cambrilsi merénylőkkel együtt összesen 12 tagja lehetett a sejtnek. De azt is vizsgálják, hogy Moussa Oukabir nem volt-e esetleg a cambrilsi támadók között, őket még nem azonosították.
Rejtélyes halott a kocsiban
A terrortámadás után nem sokkal a rendőrök rálőttek egy férfira, aki nem volt hajlandó megállni egy ellenőrző pontnál, sőt, nekik hajtott. A kocsit később megtalálták, benne a halott tulajdonosát. A rendőrök szerint nem volt köze a merénylethez. A La Vanguardia ugyanakkor úgy tudja, hogy
a férfi késszúrások miatt halt meg, és nem a vezetőülésben ült.
A terrortámadásért az Iszlám Állam vállalta a felelősséget. Hírügynökségük szerint „katonáik” hajtották végre a támadást, válaszul a szervezet elleni koalíciós légicsapásokra.
Spanyolország szimbolikus célpont az iszlamista terroristák számára. Ez ugyanis az egyetlen nyugat-európai ország, mely évszázadokon át muszlim uralom alatt állt, egészen a 15. századig. A muszlimok elmenekültek, illetve később kiutasították őket, de Észak-Afrikában még évszázadokon keresztül őrizgették a spanyolországi házuk kulcsait.
Dzsihádisták az elmúlt hónapokban többször hajtottak végre hasonló módszerrel terrortámadást Európában:
2016. július 14-én Nizzában 86-an haltak meg, amikor egy kamion a tengerparti sétányon az ünneplő tömegbe hajtott.
2016. december 19-én Berlinben a karácsonyi vásárban gázolt egy kamion halálra 12 embert.
2017. március 22-én Londonban, a Westminster-hídon gyalogosok közé hajtott egy kocsi, majd a sofőr késsel rendőrökre támadt. Öten haltak meg.
2017. április 7-én Stockholmban egy teherautó egy sétálóutcában gázolt el gyalogosokat, majd egy bevásárlóközpontba hajtott. Itt is öten haltak meg.
2017. június 3-án a London hídon gázolt egy furgon gyalogosokat, majd három terrorista késsel támadt az arra járókra. Nyolc embert öltek meg.
A terrortámadásban használt furgon Fotó: MTI/EPA/Quique García
A merénylet után több uniós vezető, illetve a NATO és az Európa Tanács főtitkára is részvétét fejezte ki az áldozatok. Donald Trump amerikai elnök, aki a charlottesville-i neonáci gázolásos terrortámadással kapcsolatban „mindkét felet” okolta az erőszakért, most a Twitteren ítélte el a merényletet. Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke közleményt adott ki, miszerint mélységesen lesújtották és elszomorították a történtek. Részvétét fejezte ki Áder János és Orbán Viktor is.
Spanyolországban ez volt a legsúlyosabb terrortámadás 2004. március 11. óta. Akkor az al-Kaida terroristái a madridi Atocha pályaudvarra érkező vonatokon robbantottak. 192-en haltak meg.
Barcelona régóta a dzsihádisták központjának számít Spanyolországban.
A West Point katonai akadémia terrorizmust kutató intézetének két hónapja publikált tanulmánya szerint az elmúlt három évben letartóztatott 178 iszlámista közel negyede itt lakott. Sőt, a 2001. szeptember 11-ei, amerikai terrortámadások egyik merénylője, Mohamed Atta is lakott itt korábban egy ideig – éppen Cambrilsban.
A spanyol kormány péntektől háromnapos nemzeti gyászt hirdetett. Carles Puigdemont katalán elnök azt mondta: Katalónia a merényletek után is a béke és a vendégszeretet földje marad. A La Ramblára egyre többen visznek virágokat és mécseseket.
A line has formed, with people waiting to light a candle at the makeshift vigil on Las Ramblas. pic.twitter.com/RsGU9TnrDw
After minute of silence, crowd in Barcelona's Plaza Catalunya erupts in chants of "no tinc por" (in Catalan: we have no fear). pic.twitter.com/dX6FSYsY1u
Kisteherautó hajtott gyalogosok közé Barcelona központjában csütörtök délután és hatszáz méteren keresztül gázolt el járókelőket. Legkevesebb 13 ember meghalt és száz felett a sérültek száma. A belga külügyminiszter egy belga áldozatról számolt be. A magyar külügyminisztérium nem tud magyar érintettről.
A katalán régió elnöke, Carles Puigdemont esti közlése szerint mintegy nyolcvan ember szorul kórházi kezelésre, tizenötük állapota súlyos. A sérültek között külföldiek is vannak, az athéni sajtó szerint egy görög család.
A rendőrség terrorista támadásnak minősítette az esetet, pár órával később pedig az Iszlám Állam nevű dzsihadista szervezet magára vállalta a merényletet.
A kisteherautó vezetője a helyszínről elmenekült, és az első hírek szerint bevette magát egy közeli étterembe és túszokat ejtett, ám ezt később a rendőrség határozottan cáfolta. Közölte viszont, hogy később őrizetbe vette a férfit, aki gyanúsítható a merénylettel: ő bérelhette és vezette a furgont.
A katalán rendőrség késő este azonosította a merénylettel kapcsolatban őrizetbe vett gyanúsítottat. Sajtóforrások szerint neve Driss Oukabir, marokkói származású francia állampolgár, eredetileg Marseille-ből származik, de a Barcelonától több mint száz kilométerrel északra található Ripollban lakott, és legálisan tartózkodott Spanyolországban. A férfi büntetett előéletű, a rendőrségi források szerint 2012-ben szabadult a börtönből, ahol szexuális bűncselekmény vádjával tartották fogva.
A Facebook közösségi oldalon található adatlapja alapján az elmúlt hetekben több alkalommal tett közzé bejegyzéseket, amelyekben videofelvételekkel és képekkel kiegészítve elítélte az arabok elleni „gyarmatosítást”. Biztosra vehető, hogy cinkosai is voltak, de hogy hányan, még nem tudni.
A La Vanguardia című spanyol lap értesülése szerint a rendőrség csütörtök este Barcelonában a délutáni tömeges gázolásban részt vevő terroristák egyikét agyonlőtte, és közölte, hogy kiüríti a merénylet környékét, a Las Ramblas sugárút érintett részén, mert keresi a merénylő további cinkosát vagy cinkosait. Ezek alapján gyanítható, hogy legalább hárman vettek részt a merényletben, ám hogy pontosan miként, azt nem tudni.
Katalónia elnöke este bejelentette, hogy a rendőrség őrizetbe vett még egy gyanúsítottat, így már két feltételezett merénylőt tartóztatott le.
A rendőrség közölte továbbá, hogy talált egy másik furgont, amelyet a támadás elkövetői bérelhettek, feltehetően azzal akartak elmenekülni.
Fico már kényelmetlennek tartja az eurószkeptikusok (Magyarország, Lengyelország) társaságát. Ettől nem függetlenül belpolitikai válság is dúl a V4 egyetlen tagállamában, ahol már régen az euró a nemzeti valuta.
Robert Fico szlovák miniszterelnök szerint országának a mélyen integrált Európai Unióban van a helye, azaz abban az EU-nak abban a magjában, amit Németország és Franciaország vezetésével valósulhat meg. A szlovák miniszterelnök kedden elmondta azt is, hogy nagyon érdekli a V4-féle regionális együttműködés, de Szlovákia létfontosságú érdeke az EU-ban van.
Fico ezzel látványosan visszatáncolt korábbi, eurószkeptikus pozíciójából, és elhatárolta magát olyan kelet-közép-európai államok kormányától is, mint Magyarország vagy Lengyelország.
Miért ez a látványos fordulat Ficoéknál? Hiszen a szlovák miniszterelnök korábban igencsak szorosan felzárkózott a Brüsszel-ellenesek menetéhez. Olyannyira, hogy a „brüsszeli bürokratákról” mint a valóságtól elrugaszkodott hatalmi gócpontról beszélt.
De azért mindig is óvatos duhaj volt.
Legalábbis a külpolitikában. Például ügyesen kikerülte, hogy Pozsony ellen ne induljon jogi eljárás menekültügyben, mint a többi V4-es ellen. Méghozzá úgy, hogy bejelentette: száz menekültet átvesznek Görögországból és Olaszországból.
Beata Szydlo lengyel, Robert Fico szlovák, Orbán Viktor magyar és Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök MTI Fotó: Koszticsák Szilárd
Szlovákia abban is különbözik a többiektől, hogy a négy visegrádi ország közül csak itt vezették be az eurót (2009) és ezzel mindegyik csoporttársánál közelebb van az elképzelt (Merkel, Macron) mag-Európához. Arról nem is beszélve, hogy az exportfüggő szlovák gazdaság szinte csüng a nyugat-európai (főleg Németország) partnerein.
És, ami talán a legfontosabb:
egy látványos külpolitikai fordulat háttérbe szoríthatja a már hetek óta tartó belpolitikai válságot.
Ami valójában már akkor kezdődött, amikor megalakult a legutóbbi kormánykoalíció és ebbe Ficoék bevették a valamikori ultranacionalista Szlovák Nemzeti Pártot (SNS) és Bugár Béláék Híd-Most-ját.
A SNS-nél azóta vannak jócskán szélsőségesebbek, egyelőre csak a part szélén, arra várva, hogy egy esetleges kormánybukás után, egy újabb választásokon már komolyabb szerephez jussanak. Most a nemzetiekkel már inkább az a baj, hogy folyamatosan zsarolják a kormányfőt (és ezzel Bugárék Hídját is) és azzal fenyegetőznek, hogy kilépnek a koalícióból, azaz kikényszerítik az újabb parlamenti megmérettetést. Természetesen az EU-pénzek elosztása miatt hadakoznak a koalíciós társak.
A magyar-szlovák Híd-Most-nak áll nagyon is érdekében áll, hogy fennmaradjon a jelenlegi Fico-kabinet, mert ellenkező esetben
nagyon is reális az a vészforgatókönyv, amely szerint a felvidéki magyarok képviseletét felvállaló párt nélkül marad a szlovák parlament.
A Híd népszerűségét ugyanis bizonyára megtépázza a mostani politikai kötélhúzás, a Fidesz-kliens Magyar Közösség Pártja pedig már többször sem tudta átlépni a parlamenti küszöböt.
Ez lenne a szlovákiai belpolitikai válság egyik magyar vonatkozású járulékos vesztesége. A másik pedig a külpolitikai irányváltás, amely még egy szöget ver a vajúdó Visegrádi Négyek közös koporsójába.
Karbantartási díjat vezetnek be jövőre Romániában a .ro kiterjesztésű doménnevekre. Az évi nettó hat euróval megszűnik az egyszeri díjjal korlátlan ideig használható domén lehetősége. Ez az összeg nagyjából megfelel a magyarországi használati díjaknak.
Jövő márciustól évi hat euró (körülbelül 1800 forint) plusz áfa „karbantartási díjat” is kell fizetni minden .ro végződésű internetes tartománynévre – közölte az Agerpres hírügynökség csütörtökön a román nemzeti doménneveket kezelő bukaresti informatikai kutatóintézet (ICI) igazgatótanácsának döntését ismertetve.
Az ICI szerint Románia maradt az egyetlen ország Európában, ahol
egyszeri befizetéssel korlátlan idejű használatra lehet lefoglalni hazai tartománynevet.
Ez a helyzet azonban tarthatatlanná vált, mert az új tartománynevek értékesítéséből befolyó, egyre csökkenő bevételek nem elegendők az internetes hálózatok biztonságának szavatolására, az egyre „erőszakosabb” kibertámadások közepette.
Az új rendszerben legkevesebb egy, legfeljebb tíz évre lehet új .ro végződésű domént lefoglalni. A jelenlegi, korlátlan időre szóló tartománynév-előfizetések érvényességét öt évre csökkentik, így akik több, mint öt éve foglaltak le egy .ro végződésű doménnevet, azok – hat hónapos türelmi idő után – elvesztik ennek használati jogát, ha nem fizetik be az új díjat. Az évi hat eurós karbantartási díj mellett az akkreditált doménnév-forgalmazók saját üzletpolitikájuk alapján szabják meg áraikat.
A romániai „karbantartási” díj nagyjából megegyezik a magyarországi árakkal. „Futamidőtől” és szolgáltatótól függően nálunk is 1500-2000 forint a domén-használat éves díjának összege.
Tíz éve kezdődött a pénzügyi világválság, amelynek nyomán az Európai Unió hat évtizedes történelmének legsúlyosabb recessziójába zuhant. Az EU kilábalt már a bajokból, a magyar gazdaság is talpra állt, ám máig tartó hatásai gyökeresen átalakították az országot.
A pénzügyi válság indulása Európában tíz évvel ezelőttre (egészen konkrétan 2007. augusztus 9-én) datálható: a BNP Paribas a nagyobb bankok közül elsőként arra kényszerült, hogy elismerje az amerikai másodrendű jelzáloghitel-piacoknak való kitettsége következményeit, és befagyassza az érintett pénzeszközöket.
Azt ezt követő években az eredetileg pénzügyi jellegű válság átgyűrűzött a bankszektorra és az államadóságra, majd pedig a reálgazdaságban is éreztetni kezdte hatásait – összegzi röviden az Európai Bizottság közleménye.
Néhány lépés
A válság nem Európában kezdődött, mégis az EU intézményeinek és a tagállamoknak kellett fellépniük hatásainak mérséklése, a gazdasági és monetáris unió eredeti felépítésében rejlő buktatók kiküszöbölése érdekében. Az azóta eltelt időben pedig számos eredményt láthattunk:
az euróövezethez tartozó tagállamok száma 12-ről 19-re nőtt, és az euró a világ második legfontosabb valutájává vált.
A pénzügyi segítségben részesített 8 EU-tagállam közül – köztük volt Magyarország is – már csak Görögországgal kapcsolatban folyik támogatási program, és az is várhatóan 2018 közepén befejeződik.
Már csak három tagállam tartozik a Stabilitási és Növekedési Paktum korrekciós ágához, azaz folyik ellene az úgynevezett túlzotthiány-eljárás, annak ellenére, hogy a válság tetőfokán még 24 tagállam volt ilyen helyzetben. Magyarországnak innen is sikerült kiverekednie magát.
A válságkezelő lépések ezek voltak: A pénzügyi szektor szabályozása; új közös intézményi és jogi keretek megszilárdítása; az euróövezet pénzügyi tűzfalának létrehozása; a pénzügyi nehézségekkel küzdő tagállamok támogatása; a tagállami államháztartások javítása; strukturális reformok; beruházásösztönzés; a bankszektor felügyeletének javítása; a pénzügyi intézmények kihívás-kezelési képességének javítása; válságkezelő és megelőző új eszközrendszer kialakítása
Eredmények
A határozott fellépés megtette hatását:
az EU gazdasága immár öt éve folyamatosan nő
– írja a Bizottság közleménye, sorolva az eredményeket: a munkanélküliség 2008 óta nem látott mértékűre csökkent, a bankok megerősödtek, a beruházási kedv élénkül, és az államháztartások állapota is javult.
Ugyanakkor vannak még teendők bőven, egyebek között a foglalkoztatással, a gazdasági növekedéssel és a társadalmi igazságossággal kapcsolatban. Nem véletlenül mondta Pierre Moscovici, gazdaságért, és az adó- és vámügyért felelős biztos:
„A világválság kezdete után tíz évvel az európai gazdaság fellendülése szilárdabbá, szélesebb körűvé vált.”
Ám figyelmeztetett arra is, hogy „Ki kell használnunk ezt a lendületet arra, hogy befejezzük gazdasági és monetáris uniónk reformját. A múlt öröksége nem fordul jóra minden elemében magától. Azt tapasztaltuk, hogy
a tagállamokon belül és a tagállamok között nőttek a társadalmi és gazdasági különbségek.
Nagyon fontos, hogy munkánk hosszú távon valóban elősegítse gazdaságaink tartós közeledését.”
A magyar évtized
Magyarországon is gyorsan erodálódott a helyzet, olyannyira, hogy 2008 őszén kénytelen volt az ország vezetése megoldás után nézni. Néhány nap alatt, a legnagyobb titokban tárgyalták ki a megállapodást egy hitelről a nemzetközi szervezetekkel, majd novemberében – rekordidő, szűk egy hónap alatt – született meg a magyar hitelkérelem pozitív elbírálása a kölcsönt biztosítók részéről.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 17 hónapra szóló, mintegy 12,3 milliárd eurós készenléti hitelt adott Magyarország számára. Ez egy csomag része volt: ugyanis a Világbank (1 milliárd eurót) és az Európai Bizottság (6,5 milliárd eurót) is beletette a magáét a keretbe, amelynek végül nem is hívtuk le a teljes összegét (két év alatt valamivel többet, mint 14 milliárd eurónyit).
A kölcsön utolsó részletét tavaly tavasszal fizettük vissza.
És hogy hol tartunk ma? Plasztikusan mutatja az elérteket, hogy mind a három nagy hitelminősítő – évekig tartó mélyrepülés után – ismét befektetésre ajánlja a magyar állampapírokat, és a piacok megítélése is kedvező.
Vagy vegyük az IMF legfrissebb országértékelésének (az úgynevezett IV. cikkely szerinti konzultáció) összegzését. Az idén májusban a washingtoni székhelyű nemzetközi szervezet a következőképpen írt a magyar gazdaságról: Magyarországnak sikerült több egymást követő évben magas növekedést produkálni az államadósság csökkentése mellett. A növekedés gyorsulása az uniós forrásoknak, a kedvező külső körülményeknek (alacsony kamat és nyersanyagárak, erőteljes exportnövekedés) köszönhető, ami párosult alkalmazkodó monetáris és fiskális politikával. Ugyanakkor a magánszektor erőteljes fogyasztása és a gazdasági növekedés átmenetileg lelassult 2016-ban, elsősorban a beruházások visszaesése miatt, ami az uniós források beáramlásának lassulására vezethető vissza. A munkanélküliség folyamatosan csökkent.
A megtett utat és annak jelenlegi állomását a GDP alakulását mutató grafikon is mutatja:
San Sebastianban a baszk kulturális napok alkalmából csütörtökre tüntetést hirdettek a turisták ellen – közli a párizsi Le Figaro helyi tudósítója. Barcelonában, Katalónia fővárosában rendszeres a tiltakozás a várost elárasztó turisták ellen.
Egy szélsőséges szervezet videót tett fel a közösségi oldalakra, melyeken bemutatja: aktivistái
éjszaka kiszúrják a turistabuszok illetve kerékpárok gumiját Spanyolországban.
Ahol tavaly 75,6 millió turistát számláltak és az idén mindenki biztos benne, hogy túllépik a 80 milliót.
Spanyolország munkavállalóinak a 13%-a az idegenforgalmi szektorban dolgozik.
A bevételek hatalmasak és már nemcsak a nagy szállodaláncok és turistairodák kaszálnak hanem az egyszerű spanyol polgárok is. Hogyan?
Barcelonába 1990-ben még csak 1,7 millió turista érkezett, de tavaly már 9 millió. Ha valaki az AirBnB-n kiadja lakását, akkor csaknem háromszor annyit kereshet, mint hogyha egy spanyol családnak kínálna havi bérletet. A lakástulajdonosok szépen profitálnak, de a helyiek szívnak.
Velencében ugyanez játszódik le: 1950-ben még 175 ezren laktak a történelmi belvárosban, tavaly már csak 55 ezren.
A turistaforgalom viszont minden rekordot megdönt: tavaly 27 millióan látogattak el Velencébe.
Idén újabb rekordra számítanak. Nemrég több mint kétezer velencei tüntetett a turistainvázió ellen.
Itáliában, Spanyolországban és Horvátországban jelentősen megnőtt a turisták száma annak következtében is, hogy ezek terrorbiztos államoknak számítanak a Földközi tenger mentén. Horvátországban ráadásul a Trónok harca újra felidézte Dubrovnik, az egykori Raguza szépséget. Az UNESCO fel is szólította a várost: korlátozzák a turizmust, mert különben a világörökség részének nyilvánított belváros elveszíti vonzerejét a tömeg miatt.
Dubrovnikban emiatt 8000 ezerre korlátozták a turisták számát a belvárosban.
A júniusban megválasztott új polgármester ezt a számot a fejére csökkentette a turisták bánatára és a választópolgárok örömére.
Nemcsak a tömeg okoz gondot Horvátországban, Itáliában és Spanyolországban hanem egyes turisták viselkedése is. Hvar szigetén például
büntetni kezdték azokat a turistákat, akik közterületen részegeskednek.
Spanyolországban újabban hódít a balconing. Ez az amerikai őrület azt jelenti, hogy a buli csúcsán a berúgott vagy belőtt turista a szálloda balkonjáról veti magát az uszoda vizébe. A kórházak sürgősségi osztályai tele vannak a balconing áldozataival Spanyolországban.
Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök a tömegturizmus egyik központját választotta ki, hogy elmondja a véleményét az egész közvéleményt foglalkoztató problémáról. Mallorcán meglátogatta az uralkodót, VI. Fülöpöt, majd a sajtónak így nyilatkozott: a hozzánk látogató turisták
sok millió munkahelyet teremtenek, hatalmas bevételt hoznak.
Természetesen okoznak problémákat is. Ezzel kapcsolatban sok mindent megtehetünk, egy kivétellel: nem rughatjuk seggbe a turistákat! – hangsúlyozta miniszterelnök.
Brigitte Macron nemcsak feleség, de főtanácsadó is az elnöki palotában. Fő feladata az, hogy a média támogatását biztosítsa férje reformjaihoz. A média persze a magánéletre is kiváncsi hiszen a First Lady 63, férje 39 éves.
„Emmanuel Macronnak egyetlenegy hibája van: fiatalabb nálam!”
A francia First Lady első interjúját adta azóta, hogy férjével együtt beköltözött az Elysee palotába. Az Elle magazin címlapján közölte Brigitte Macron képét, aki 24 évvel idősebb férjénél. „A korkülönbség látszik, különösen a reggelinél. Én ott ülök ráncosan, Emmanuel pedig fiatalosan. De úgy érzem, ha nem fogadtam volna el Emmanuel házassági ajánlatát, akkor elpuskáztam volna az életemet”- mondta Brigitte Macron, aki természetesen a közügyekről is beszélt hiszen ő férje első számú médiatanácsadója.
Milyen szerepe lesz a First Ladynek az Elysee palotában? Ez már a választási kampány idején felmerült, amikor kiderült: Brigitte Macron férje első számú tanácsadója. „Nem lesz törvény hanem egy nyilatkozat arról, hogy a First Lady mit tehet és mit nem.
A lényeg a transzparencia.
A franciák mindig tudhassák, hogy mire költik a pénzüket.”- hangsúlyozta Brigitte Macron.
Hol a határ a politika és a magánélet között? A paparazzo újságírás már Franciaországban is elterjedt. Épp mostanában emlékeznek meg róla, hogy Diana hercegnő húsz éve halt meg Párizsban egy közlekedési balesetben, mely részben azért következett be, mert egy paparazzo üldözte a Mercedest, mely a Ritz szállodából indult végzetes útjára.
A francia elnöki házaspár Marseille-ben nyaral. Macron elnök, aki Nicolas Sarkozyhez hasonlóan szereti a futballt, ellátogatott a Marseille futballcsapatához. A sikeres látogatást beárnyékolta, hogy
egy fotóst az elnöki pár biztonsági embere kérdőre vont, mert állítólag túllépte a határokat.
Olyan helyen is fotózni akart, mely már a magánélet szférájába tartozik.
Nagyon nehéz meghúzni a határokat a közélet és a magánélet között. Franciaországban régebben az elnök magánélete szent és sérthetetlen volt: Mitterrand elnöknek például két „felesége” volt egyidőben. Mindkettőt a kormányőrség védte, de a sajtó csakis a törvényes feleséget szólaltathatta meg.
A második feleségétől
Mitterrandnak volt egy lánya is, az ő fotója sokáig tabu volt a francia sajtó számára.
Ezért is hangsúlyozza azt Brigitte Macron, hogy mindennek tisztának és világosnak kell lennie. A 63 éves First Lady nagymama, egyik unokája a választási kampányban is szerepelt. „A házassággal egyben unokákat is nyertem”- így nyilatkozott erről Macron elnök.
Aki forró őszre számíthat a munkajogi reformok miatt. Nagy szüksége van tehát a média támogatására. Ez a First Lady fő feladata az Elysee palotában, ahol korábban a médiaelhárítás volt az elnöki stáb fő célja.
A First Lady tanárnő volt, saját médiatapasztalata nincs, de eddig feltalálta magát. Jól mutatja ezt, hogy első interjúját a First Lady szerepben egy népszerű női magazinnak, az Elle-nek adta és nem valamilyen más médiának, mert így sokkal több embert érhet el és nagyobb szimpátiát kelthet Franciaországban.
A Washingtoni Egyetem kutatói sikeresen feltörtek és megfertőztek egy számítógépet egy olyan kóddal, amelyet egy DNS-szekvenciába írtak bele.
A Wired szerint most először bizonyították, hogy erre van lehetőség. A kutatók úgy módosították a DNS-t, hogy amikor a számítógép elemezte, a kapott adatokból egy olyan program vált, amely megfertőzte a gépet és
át is vette az irányítást felette.
A kutatók szerint egyelőre ugyan nem kell arra számítani, hogy az ilyen támadások gyakoriak lesznek, de azért a DNS-szekvenciálás elterjedésével erre is figyelni kell.
Kohono Tadajosi, az egyetem professzora, a kutatás vezetője azt mondta, a jövőben a számítógépek biztonságánál nem csak az USB eszközökre, csatolmányokra, stb. kell figyelni, hanem arra is, hogy milyen DNS-t elemez épp a gép. Ez ugyanis jellemzően külső forrásból jön.
Az ilyen gépek jellemzően hálózatba vannak ráadásul kötve,
a rosszindulatú szoftverek az egész rendszert megfertőzhetik,
és ezáltal a támadó értékes információkhoz juthat. Sőt, az is elképzelhető, hogy átírja a genetikai elemzéseket – például bűnügyi vizsgálatoknál.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
