Kezdőlap Világ Oldal 618

Világ

Égnek az erdők a horvát tengerparton

0

Vasárnap késő este óta erdőtüzek pusztítanak a horvát tengerparton, Zadar megyében, hétfőn pedig Hvar szigetén is tűz ütött ki – közölte a N1 horvát hírcsatorna hétfőn. Szándékos tűzokozás gyanújával hét embert őrizetbe vett a rendőrség.

Zeljko Sosa, a zadari tűzoltóság parancsnoka szerint a helyzet nehéz, mert a terep megközelíthetetlen, és az erős szél miatt „a dolgok kicsúsztak az ellenőrzés alól”. „Védjük a házakat, a szőlőket, a gazdasági objektumokat, de még mindig nem tudtuk megállítani a tűz továbbterjedését” – mondta.

Vasárnap este 20 és 22 óra között 10-15 helyen tört ki tűz Benkovac környékén.

A hatóságok nem zárták ki annak lehetőségét, hogy szándékos gyújtogatás történt.

A belügyminiszter hétfőn délután arról tájékoztatott, hogy szándékos tűzokozás gyanújával hét embert vett őrizetbe a rendőrség, kihallgatásuk folyik.

A tűzesetek miatt hétfőn délelőtt lezárták a forgalom elől az A1-es autópálya Zadar és Sibenik közti szakaszát. Benkovácnál nyolc, Pirovacnál Zágráb irányába kilenc kilométeres autósor torlódott fel a fizetőkapuknál. A horvát autópálya-kezelő vállalat (HAC) délután felnyitotta a sorompókat, hogy a gépjárművezetők mielőbb le tudjanak hajtani az autópályáról. A sűrű füst miatt pánikba esett autósok az autópályán megfordulva, a forgalommal szembe haladva próbáltak meg kitérni a füst elől, ami káoszt okozott a sztrádán.

A tűzoltásba a nap folyamán hadsereg is bekapcsolódott.

Időközben Hvar szigetén is tűz ütött ki, amelyet tűzoltó repülőgépekkel és helikopterekkel próbálnak meg eloltani.

Újabb tüzek is keletkeztek késő délután: evakuálni kellett a Sibeniktől északra fekvő Drnis és Promina települést. Késő este pedig a körzet több községében otthonaik elhagyására szólították fel a lakosságot. Az N1 esti híradójában arról számoltak be, hogy Ugljan szigete is ég. A hadsereg repülőket küldött, hogy eloltsák a tűzet.

Június elseje óta a horvát légierő tűzoltó repülőgépeit 243 tűzesethez riasztották, 85-höz Sibenik-Knin megyében, 79-hez Split-Dalmát megyében, 62-höz Zadar megyében, 11-hez Dubrovnik-Neretva megyében és öthöz Lika-Senj megyében.

A repülőgépek az elmúlt két és fél hónapban 2100 órát repültek és 60 ezer 700 tonna vizet használtak el. 276 tűzoltót és katonát, valamint 38 tonna tűzoltásra alkalmas felszerelést szállítottak a helyszínre.

Feketelistás diplomatát küld Moszkva Washingtonba

0

Az amerikai-orosz kapcsolatok mélypontján olyan diplomatát küld Moszkva Washingtonba, aki szerepel az EU feketelistáján. 

Anatolij Antonov az Európai Unió és Kanada szerint fontos szerepet játszott abban, hogy Oroszország annektálta a Krím félszigetet 2014-ben. Emiatt feketelistára tették: nem léphet be az EU-ba! Kanada hasonlóképp döntött. Az USA valamiért nem. Putyin elnök most ezt a 62 éves diplomatát küldi Washingtonba, ahol Oroszország megítélése a mélypontra süllyedt. Épp most jelentette be az USA moszkvai nagykövetsége: egyelőre nem adnak ki vízumot! Az ok: Putyin elnök drasztikusan csökkentette a diplomáciai alkalmazottak számát. Az USA szankciókat alkalmazott Oroszország ellen amiatt, hogy orosz hackerek beavatkoztak a választási kampányba az Egyesült Államokban.

A távozó orosz nagykövetet az amerikai sajtó csak úgy emlegeti, hogy „kémfőnök”.

Mit lehet tudni a kijelölt utódról?

Anatolij Antonov Moszkvában az IMO-n végzett és harminc éves diplomata múltja van. A katonai kérdések szakértőjének számít. Ő vezette az orosz delegációt azon a tárgyalás sorozaton, melyen a konvencionális erők egyensúlyáról folytak Bécsben. Hosszas viták után nem jutottak sehova. Sikeresebbnek bizonyultak a nukleáris tárgyalások: Oroszország és az USA aláírta az új START egyezményt. Ez 1500 nukleáris robbanófejben maximálja az atomfegyvereket mindkét oldalon.

Ezt az egyezményt még nem mondták fel, de Trump többször kijelentette, hogy szerinte nem felel meg az USA nemzeti érdekének. Putyin tavaly felmondta a közös nukleáris együttműködési programot. Anatolij Antonov a külügyből átkerült a hadügybe. Hadügyminiszter helyettesként ő vett részt orosz részről a szíriai válságban. Az orosz légierő intenzíven támadta Asszad elnök ellenségeit. Eközben egy orosz harci gépet a törökök lelőttek – valószínűleg az USA biztatására.

Putyin a legélesebben reagált. Antonov pedig azt a feladatot kapta: járassa le Erdogan elnököt.

Moszkvában egy nemzetközi sajtóértekezleten azzal vádolta meg Erdogan török elnököt és fiát, hogy nagy olaj üzleteket bonyolítanak le az Iszlám állammal! A két ország viszonya a mélypontra került, Oroszország ankarai nagykövetét meggyilkolták. Aztán változott a helyzet: Erdogan elnök bocsánatot kért és a két szomszédos ország kibékült. Ilyen háttérrel érkezik Washingtonba Oroszország új nagykövete. Ha fogadják…

Ha a Nyugat le akar csapni Putyinra, akkor az off-shore számlákat kellene befagyasztania

0

1000 milliárd dollár – ennyire becsülte az orosz elit külföldi off-shore számlákon őrzött vagyonát Putyin gazdasági tanácsadója. Ez az összeg sosem tér vissza Oroszországba – állítja Szergej Galzijev, aki Putyinnak és csapatának a külföldi pénzeit mozgatja.

Nagyjából hasonló eredményre jut a híres francia közgazdász, Thomas Piketty és két társa, akik közös munkájukban a társadalmi egyenlőtlenséget vizsgálják Oroszországban. Piketty korábban ugyanezt a fejlett nyugati államokban vizsgálta meg és arra a következtetésre jutott, hogy a globalizáció következtében a bérből és fizetésből élők helyzete nem javult az elmúlt évtizedekben Észak Amerikában és Nyugat Európában. A tőkejövedelmek viszont gyorsan nőttek és ennek következménye az, hogy

a társadalmi egyenlőtlenség ma jóval nagyobb a fejlett államokban mint a globalizációt megelőző időszakban.

Oroszország helyzete ebből a szempontból más- állapítja meg Thomas Piketty és két szerző társa /Filip Novokmet és Gabriel Zucman/. A Szovjetunió ugyanis egészen más elosztási rendszerrel működött, mint a Nyugat. A Bloomberg kritikusa, aki élt a Szovjetunióban megjegyzi: a szerzők a szovjet statisztikai adatokkal dolgoznak, és ezek köszönő viszonyban sincsenek a valósággal. Annál érdekesebb viszont a rendszerváltás utáni helyzet elemzése. A szerzők az adózás számait összegzik és megállapítják:

hallatlan méretű lopás zajlott le Oroszországban a kilencvenes években a nyugati bankok részvételével.

Dollár milliárdok kerültek külföldre a privatizáció következtében és Nyugaton ezt nem vizsgálta senki! Piketty és két társa szerint 2015-ben az off-shore számlákon őrzött orosz vagyon értéke megfelelt a nemzeti jövedelem 75%-nak! Minthogy Glazijev korábban ismertetett aránya 78% – ez meglehetősen jó becslésnek tűnik.

Ha tehát a Nyugat le akar sújtani Putyinra és az orosz elitre, akkor ezt a hatalmas vagyont kellene vizsgálnia és zár alá vennie!

– javasolja Piketty és két társa. A szankciók ugyanis, melyek Oroszországot sújtják elsősorban a népet érintik, az elitet sokkal kevésbé.

Mit szól mindehhez  Oroszország népe, amely oly sokat szenvedett a cárok és a bolsevikok alatt? Piketty és szerzőtársai úgy vélik, hogy amíg Putyin és csapata képes lesz arra, hogy garantálja a jelenlegi életszínvonalat és a nép előtt igazolja azt, hogy Oroszország érdekében cselekszik, addig a rendszer szilárd marad. Csakhogy az alacsony olajár kérdésessé teszi az egész konstrukciót. Oroszország gazdasága stagnál, de közben az off-shore számlákon egyre növekszik az orosz elit vagyona. És emlékezzünk arra, hogy mit mondott Putyin elnök pénzügyi tanácsadója: ezek a dollár milliárdok sohasem jönnek vissza Oroszországba!

Kurd szóvivő: az USA még évtizedekig Szíriában maradhat

0

Erről nyilatkozott az YPG kurd milícia szóvivője a Reuters hírügynökségnek. Az exkluzív interjúban a kurd milícia szóvivője, Talal Silo elmondta: az USA máris hét támaszpontot hozott létre a térségben Szíria és Törökország határán.

400 kilométeres frontszakaszon itt a Szíriai Demokratikus Erők az urak /SDF/. Ennek legfontosabb fegyveres erejét a kurd YPG jelenti. Trump elnök utasítására ők amerikai fegyveres támogatásban részesülnek annak ellenére, hogy Törökország vezetői ettől idegrohamot kapnak. Ők ugyanis az YPG-t terrorista szervezetnek tekintik. Az USA elvben Törökország legfőbb szövetségese, de az utóbbi időben számtalan kisebb nagyobb konfliktus jellemezte a két NATO tagállam viszonyát. Tavaly Erdogan elnök a katonai puccs támogatásával vádolta meg az Egyesült Államokat. Törökország mind szorosabban együttműködik Oroszországgal és Iránnal pedig ezeket az államokat Washington stratégiai ellenfélnek tekinti.

Az USA nagy katonai repülőteret építhet ki Kobani mellett pótolva ezzel a törökországi repülőtereket

– hangsúlyozta a kurd szóvivő, aki a Reuters hírügynökségnek nyilatkozott. Mit gondolnak valójában a helyzetről Washingtonban? A Reuters kérdésére Ray Dillon ezredes kitérő választ adott a Pentagonban: ha elfoglaljuk Rakkát, akkor még nincs vége a háborúnak! Az Isis az Eufrátesz völgyében komoly hátországot épített ki – mondta a Pentagon szóvivője, aki

nem kívánt az USA hosszú távú terveiről nyilatkozni.

Amerikai katonák részt vesznek a harcokban – ezt korábban megerősítették, de nem ez a fő feladatuk. Jelenleg a fő cél az Iszlám állam megsemmisítése. Ehhez elengedhetetlen a kurd milíciák támogatása. Csakhogy a kurdok önálló államot akarnak. Az USA kérte, hogy egyelőre halasszák el az elnökválasztást Irak északi részén, ahol évek óta kurd autonóm terület működik. Sem Irakban sem Szíriában sem Törökországban nem lelkesednek a döntéshozók egy kurd állam létrehozásáért. De hát egy 35 milliós népről van szó, melynek mind az első mind a második világháború után megígérték az önálló államot. Egyikből sem lett semmi. A jelenlegi zűrzavaros közel-keleti helyzetben viszont a kurdok joggal álmodozhatnak újra önálló államról – amerikai fegyverek védelmében. Az álmok a Közel Keleten sem gyakran valósulnak meg…

Mit akar Macron Közép- és Kelet-Európában?

0

Bécsbe, Bukarestbe és Szófiába látogat el Franciaország újonnan megválasztott elnöke, hogy támogatókat szerezzen reformjainak külföldön. Bécsben nemcsak az osztrák vezetőkkel találkozik hanem Bohuslav Sobotka cseh kormányfővel és Robert Fico szlovák miniszterelnökkel is.

Ez az austerlitzi (slavkovi) hármas szövetség, amely Prága és Pozsony szemében könnyen pótolhatja a visegrádi együttműködést. A kérdés az, hogy mit akar Macron elnök velük elfogadtatni?

A fiatal francia köztársasági elnök elsősorban azt szeretné megértetni Közép és Kelet Európa uniós tagállamaival, hogy a globalizációs folyamatokhoz jobb együtt alkalmazkodni mint külön-külön.

Macron korábban gazdasági miniszter volt Franciaországban, és akkor tapasztalta, hogy a kínai dömpinggel szemben csakis az EU jelenthet megoldást. Macron a francia-német együttműködéssel akarja újra dinamizálni az EU-t, ezen belül is elsősorban az eurozóna államait. Arra akarja rábeszélni a közép és kelet-európai államokat, hogy lépjenek be az euró övezetbe. Ezenkívül azt szeretné, ha az olcsó munkabérű közép- és kelet-európai államok nem támasztanának konkurenciát a francia munkaerőnek. Elsősorban azt a rendszert akarja megszüntetni, hogy a közép és kelet-európai cégek saját munkatársaikat küldik Franciaországba, ahol jóval olcsóbban dolgoznak mint a hazai munkavállalók. Már Sárközy elnök is nehezményezte ezt. Javasolta: legyen egységes adórendszer az EU-ban, mely megszüntetné a közép és kelet európai tagállamok bérelőnyeit. Ezt valamennyi közép és kelet-európai állam ellenezte. Leginkább Lengyelország és Magyarország áll ellen. Ezt a két államot ki is hagyja Emmanuel Macron francia elnök. Korábban Brüsszelben találkozott a visegrádi négyek vezetőivel és felhívta a figyelmüket: az EU nem szupermarket! Nem válogathat senki sem kedvére! Az előnyök és a kötelezettségek összetartoznak! Ez Macron álláspontja. Közép és Kelet Európában viszont azt hangoztatják: a bérszínvonal az egyik fő vonzereje a régiónak. Erről nem mondanak le cserébe néhány ígéretért. Az EU közép és kelet-európai tagjai a szabad munkavállalást hangsúlyozzák.

Macron nincs könnyű helyzetben hiszen Franciaországban megígérte: harcolni fog a közép és kelet-európai bér dömping ellen.

Így nem várnak könnyű tárgyalások a francia köztársasági elnökre Bécsben, Bukarestben és Szófiában, de az igazán kemény diót Varsó és Budapest jelenti. E két főváros nem véletlenül hiányzik Macron francia elnök eheti utazási programjából …

Forrongó Balkán: Belgrádba rendelték a szkopjei szerb nagykövetség egész személyzetét

0

Vučić: Azért került sor a nagykövetség dolgozóinak visszahívására, mert az illetékes szervektől megfelelő mennyiségű bizonyítékot kaptak arra vonatkozóan, hogy Macedóniában a szerbiai intézmények ellen igen erős ténykedés folyik.

Aleksandar Vučić, Szerbia elnöke hétfőn délben véget vetett a találgatásoknak, amelyek azután kezdődtek, hogy Szerbia visszahívta a szkopjei nagykövetség dolgozóit. Ana Brnabić miniszterelnök az üggyel kapcsolatban hétfőn délelőtt még csak annyit mondott, hogy nem kis dologról van szó, s hogy az ügyben konzultált Vučićtyal és Ivica Dačić külügyminiszterrel is.

Aleksandar Vučić a délben megtartott sajtótájékoztatón közölte, hogy azért került sor a nagykövetség dolgozóinak visszahívására, mert az illetékes szervektől megfelelő mennyiségű bizonyítékot kaptak arra vonatkozóan, hogy Macedóniában a szerbiai intézmények ellen igen erős ténykedés folyik.

„Ezek azok a dolgok, amelyeket néha kénytelen az ember megtenni”

– mondta Vučić, hozzátéve, hogy Szerbia igyekszik megvédeni a saját érdekeit. Az elnök szerint Szerbia és Macedónia kapcsolatai a kölcsönös tiszteleten kell, hogy alapuljanak, s szerinte a két ország kapcsolatába most más erők is bekapcsolódtak.

„A mi feladatunk, hogy az embereink felkészültek legyenek és, hogy megőrizzük a barátságunkat a macedónokkal.

Lesznek változások az személyzetben, s habár egyelőre nagyon sok a kérdőjel, úgy gondolom, hogy a következő tíz napban minden letisztul majd” – mondta Vučić.

A macedón média arról számolt be, hogy a macedón külügyminisztérium vasárnap jegyzéket kapott a szkopjei szerb nagykövetségtől, melyben arról értesítették őket, hogy a nagykövetség személyzetét konzultációra hívták Belgrádba.

„A külügyminisztérium nem ismeri ezen döntés okait, ezért kapcsolatba lép a szerb külügyminisztériummal.

A diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezmény releváns rendelkezéseivel összhangban a Macedón Köztársaság intézményei intézkedéseket foganatosítanak a szkopjei szerb nagykövetség biztonsága és integritása védelmére” – olvasható a közleményben.

A Telma Televízió értesülései szerint a szerb nagykövetség a genfi egyezményre hivatkozva kérte a macedón hatóságokat, hogy erősítsék meg a szkopjei szerb nagykövetség védelmét.

Fonet/FüHü

Amerikai vízumkiadási stop

0

Folytatódik az adok-kapok Washington és Moszkva között. Az Egyesült Államok szerdától felfüggeszti a vízumok kiadását Oroszországban, válaszként arra, hogy Moszkva júliusban kiutasított többszáz amerikai diplomatát Oroszországból.

 

Szeptember elsejéig teljesen szünetel majd a vízumkiadás, azt követően pedig igen  visszafogottan adnak ki beutazási engedélyeket az amerikaiak a moszkvai  nagykövetségükön, valamint Szentpéterváron, Jekatyerinburgban és Vlagyivosztokban a konzulátusaikon. További lépésként egy sor – meg nem nevezett számú – leegyeztetett időpontra megbeszélt vízumkérelmi interjút lemondanak, s új időpont igénylésére kérik a vízumért folyamodókat – írta a Reuters.

A mostani amerikai lépést megelőzően Oroszország tudatta az USA-val, hogy szeptember elsejéig 755 fővel csökkentenie kell az egyébként 1200 emberből álló nagykövetségi és három konzuli képviseleti dolgozóinak a számát. Ezt a Moszkvával szemben hozott újabb, Trump által augusztus elején kénytelen-kelletlen aláírt szankciókra válaszként tette. Az akkori indok ugyanis a többi között az volt, hogy Moszkva beavatkozott a tavalyi amerikai elnökválasztásba.

 

Buszmegállóba rohant egy autó Marseilleben

0

Legalább egy ember meghalt és egy megsebesült, amikor egy személygépkocsi először egy, majd később egy másik kerületben lévő autóbuszmegállóba hajtott Marseillben. A rendőrség letartóztatta a sofőrt.

Az első – súlyos sebesült okozó – incidens reggel negyed tízkor, a második – amelyben egy negyven év körül nő elhunyt –  nem egészen egy órával később volt.

A francia hatóságok egyelőre nem terrorakcióként kezelik a reggeli incidenseket – jelentette a BBC. Francai sajtójelentések szerint a sofőr ismerős a rendőrség előtt, s vélhetően mentális betegséggel küzd.

Az eddigi legnézettebb teljes napfogyatkozás jöhet

0

A Hold száguldó árnyéka magyar idő szerint hétfőn 19 óra 15 perc 51 másodperckor, Oregon államnál éri el az Egyesült Államok partjait. Ezzel megkezdődik a teljes napfogyatkozás az USA szárazföldi területén.

Ritka jelenség szemtanúi lehetnek az Amerikai Egyesült Államokban élők és az ez alkalomból odalátogató turisták: 2017. augusztus 21-én az USA kontinentális területén egy nagyjából 100 km széles sávban teljes napfogyatkozás lesz látható.

A totalitás percei alatt a Hold korongja eltakarja az egyébként vakítóan fényes Napot, így a hirtelen jött sötétségben átmenetileg láthatóvá válik csillagunk atmoszférájának külső része, a napkorona – összegezte a természeti csodát az MTA közleménye.

Forrás: MTA

Felmérések és idegenforgalmi előrejelzések szerint az emberiség története során eddig látható valamennyi teljes napfogyatkozás közül ennek az eseménynek lesz a legnagyobb helyszíni nézőközönsége. Ráadásul a modern technika segítségével bárhonnan nyomon lehet majd követni a megfelelő helyekre telepített kamerák interneten át élőben közvetített képén.

Szabados László csillagász részletes, a teljes napfogyatkozással foglalkozó összeállítását, sok-sok szép képpel itt tekinthetik meg.

Hadgyakorlat éles helyzetben

0

Elkezdődött a szokásos éves amerikai-dél-koreai hadgyakorlat a Koreai félszigeten – ám ezúttal talán az átlagosnál is feszültebb  helyzetben. Az USA és Észak-Korea vezetői még a szokásosnál is élesebb hangú hangú retorikával „készítették elő”.

Donald Trump és Kim Dzsongun ugyanis az elmúlt hetekben kölcsönösen atomcsapással fenyegetőzött azt követően, hogy Észak-Korea júliusban két interkontinentális ballisztikus rakétával hajtott végre kísérletet.

Észak-Korea hagyományosan az országa elleni fenyegetésként állítja be a hadgyakorlatot, amely nagyrészt egyébként számítógépes szimulációval zajlik – emlékeztet az AP. Idézi a phenjani sajtót, amely – a szokásos módon ismét –

azzal fenyegetőzött, hogy kontrolálhatatlan nukleáris csapáshoz vezethet.

A 11 naposra tervezett hadgyakorlat azonban a tervezett időpontban, hétfőn megkezdődött. 17 500 amerikai és 50 000 dél-koreai katona vesz részt rajta.

A tavalyi éves hadgyakorlat alatt Észak-Korea kísérleti kilövést hajtott végre egy tengeralattjáróról indítható, az addigi legnagyobb, 500 kilométer hatósugarú  ballisztikus rakétával, majd pár nappal a gyakorlat vége után végrehajtotta a legnagyobb – s sorrendben az ötödik – nukleáris kísérletét.

Júliusban Phenjan olyan nagy hatósugarú rakétával hajtott végre kísérletet, amely – egyesek szerint – elérheti az USA egyes részeit, Alaszkát, Los Angelest vagy Chicagot. Szakértők úgy vélik, hogy csak idő kérdése, s Észak-Korea birtokába kerülhet az USA bármely területére válaszcsapást mérni képes nukleáris rakéta. Donald Trump sem marad adós a retorikai válasszal,

augusztus elején fogadkozott, hogy éles választ ad.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK