Fennakadások várhatók a brüsszeli nemzetközi repülőtérről induló járatok forgalmában a poggyászkezelők részleges sztrájkja miatt – közölte a Le Soir belga napilap szerdán. Sokak csomagja marad le a gépekről.
A brüsszeli Zaventem nemzetközi repülőtérről induló légi járatok 60 százalékát érintheti a poggyászkezelők váratlan sztrájkja, amelyet az alulfoglalkoztatottság, a nyári, megnövekedett utasforgalom okozta túlterheltség miatt indítottak.
A munkabeszüntetés mintegy 25 ezer utast érinthet,
akiknek csomagjai csak részben, vagy egyáltalán nem kerülnek fel az induló repülőgépekre.
A járatokról lemaradó csomagokat később, a megadott címre kiszállítják – közölte a repülőtér igazgatósága. Hozzátették: a várakozás és a kellemetlenségek elkerülése végett az utasok lehetőleg csak egy kézipoggyászt vigyenek magukkal.
A Budapestre érkező járatok esetében légi irányítás egyelőre nem jelzett jelentős késéseket.
A 30 éves Kim Wallt augusztus 10-én látták utoljára. A dán rendőrség közlése szerint megcsonkított holttestét a koppenhágai sziget partján találták meg. A nap folyamán sajtótájékoztatón ismertetik az ügy részleteit.
A rendőrség azt már korábban megállapította, hogy a fejet, a kezeket és a lábakat szándékosan vágták le a törzsről. A torzót egy kerékpáros találta meg hétfőn a tengerparton.
A szabadúszó újságírónőt utoljára augusztus 10-én látták a színes egyéniségként ismert polihisztor, Peter Madsen 40 tonnás, 18 méteres tengeralattjáróján,
amellyel rejtélyes módon megszakadt a rádiókapcsolat aznap éjszakára a Dánia és Svédország közötti tengerszorosban, és amely másnap tisztázatlan körülmények között elsüllyedt egy Koppenhágához közeli öbölben.
A búvárhajó Wall megölésével gyanúsított tulajdonosa előbb azt állította, hogy a róla és találmányairól riportot készítő újságírónőt élve partra tette Koppenhágában még az ominózus estén, letartóztatása után azonban megváltoztatta vallomását, és azt mondta, Kim Wall meghalt egy balesetben a tengeralattjárón, holttestét pedig a tengerbe „temette”.
A hatóságok egyelőre gondatlanságból elkövetett emberöléssel gyanúsítják a társasági emberként, művészként, rakétatervezőként is ismert mérnököt.
A gyanú szerint UC3 Nautilus nevű tengeralattjáróját szándékosan süllyesztette el úgy, hogy ő maga még épp megmenekülhessen.
A búvárhajót később kiemelték és a kikötőbe vontatták, ahol átvizsgálták, de nem találtak benne senkit.
Az Iszlám Állammal szövetséges dzsihádisták három hónappal ezelőtt lerohantak egy 200 ezres várost a Fülöp-szigeteken: Marawit. Azóta sem sikerült kiűzni őket, a harcokban már 750-en meghaltak. A fuhu.hu-nak egy hónapokat a helyszínen töltött újságíró mesélt arról, milyen az élet a szellemvárossá vált Marawiban, és hogy min mentek keresztül a túlélők.
Az Iszlám Államnak és szövetségeseinek 2015 óta nem sikerült ilyen sikeres, ekkora terület elfoglalásával járó akciót végrehajtaniuk, akkor a líbiai Szurt városát szállták meg. Marawiban három hónapja folyamatosan utcai harc zajlik, ugyanúgy, mint korábban az iraki Moszulban, vagy most a szíriai Rakkában. Hivatalos adatok szerint már körülbelül 750-en meghaltak: 573 dzsihádista, 128 katona és 45 civil.
A Fülöp-szigetek legnagyobb tévétársaságának, az ABS-CBN-nek a riportere, Jeff Canoy hónapokig tudósított a helyszínről, közelről figyelte a harcokat. A fuhu.hu-nak azt mondta: több háborús területen járt már, régóta tudósít a Mindanaón zajló harcokról, de soha ilyet még nem tapasztalt, és ebben egyetértenek vele kollégái is. Nem látott még ilyen rövid idő alatt ilyen sok áldozatot, mint ahogy
arra sem volt példa, hogy kényszerrel kitelepítsenek egy egész várost.
Marawi szellemvárossá változott. Egy tábornok azt mondta neki: ő sem találkozott soha ilyennel, a pusztítás szerinte csak Aleppóhoz hasonlítható.
Ahogy a riporter a fuhu.hu-nak fogalmazott,
„a városban, szörnyű ezt mondani, de most már szinte normális, hogy állandóan tűzpárbajt, lövöldözést lehet hallani, még éjszaka is, szünet nélkül.”
De mi is történt pontosan Marawiban?
Támadnak a dzsihádisták
Marawi a legnagyobb olyan város a Fülöp-szigeteken, ahol a muszlimok többségben vannak. Május 23-án a katonaság akciót indított, mert el akarták fogni az Abu Szajjaf nevű iszlámista terrorszervezet vezetőjét, Isnilon Hapilont. Az akció sikertelen volt, a katonák visszavonultak. Nem sokkal később azonban 400 harcos jelent meg, állig felfegyverkezve, pickupokon (tehát hasonlóan ahhoz, ahogy három éve az Iszlám Állam terroristái szíriai városokat foglaltak el), és megszállták a város egy részét. Egyből látszott, hogy hosszú ostromra készülnek, fegyvereket, élelmiszert halmoztak fel.
Fotó: MTI/EPA/Francis R. Malasig
Ha rendőrt láttak, megölték. Kiszabadították a rabokat a börtönből, a keresztényeket, akikkel találkoztak, megölték vagy túszul ejtették, a keresztény iskolát felgyújtották. A Guardian szerint a kórházban egy ápoló a biztonsági kamerákon keresztül nézte, hogy az előcsarnokban hogyan lőnek le egy rendőrt és egy biztonsági őrt. Ő a liftkezelőként dolgozó bátyjával úgy tudott elmenekülni, hogy a harmadik emeleti ablakon átdugtak egy deszkát a szomszéd épület ablakáig, és azon átmásztak.
Jeff Canoy szerint a helyiek elsőre nem is tudták, mi történt. Azt mondták neki, hogy nem is igazán foglalkoztak a lövöldözéssel, mert a városban az utóbbi időben gyakorivá vált bandaháborúk miatt már szinte hozzászoktak. Aztán amikor látták, hogy most másról van szó, azt gondolták, 2-3 nap alatt vége lesz. Azóta viszont
aki csak tudott, elmenekült a városból.
De ez nem volt egyszerű. A terroristák mindenkit megállítottak és csak akkor engedték el, ha tudott idézni a Koránból. Aki nem, azt megölték, vagy túszul ejtették. A katonák később például találtak nyolc holttestet, összekötözött kézzel. Olyan munkások voltak, akik el akartak menekülni, de a dzsihádisták megállították a konvojukat, és kivégezték, aki nem tudott idézni a Koránból. A városból menekülő emberek állítólag legalább 100 holttestet láttak – hivatalosan ezt egyelőre nem erősítették meg.
Menekülő lakosság
A sikeresen kijutottak közül Jeff Canoynak többen elmesélték, hogyan rejtőztek el és hogyan sikerült kimenekülniük végül. Egy házban például 38 keresztény bújt el, köztük két gyerek és egy mindössze kéthónapos csecsemő. Ők mind az iskolában voltak, amikor a feketébe öltözött fegyveresek megtámadták. Egy sofőr épp előtte ment a feleségéért és a gyerekéért, ő menekítette ki az iskolából, akit tudott, majd a főnöke házához hajtott. Ő muszlim, ezért úgy gondolta, nála biztonságban lesznek.
Az alagsorban tudtak elbújni. Eltorlaszolták az ajtókat és szabályokat állítottak fel, például arra, hogy osztják be az ételt. A legfontosabb szabály az volt: csendben kell maradni.
Naponta csak egyszer tudtak enni, a csecsemőt az anyja már alig tudta etetni, alig volt teje. Aludni csak a földön tudtak, de folyton felébresztette őket a lövöldözés, a bombázás. A WC-ként használt edényeket nem tudták kiüríteni.
11 nap után úgy döntöttek: meg kell próbálniuk a menekülést, mert a pincében biztosan meghalnának. Két kilométert kellett megtenniük a katonák vonaláig. Szerencséjük volt, az orvlövészek nem találták el őket.
Egy férfinek a felesége és a nővére volt a városban, amikor a támadás történt, ő éppen Manilában volt. A telefonhálózat akkor még működött, tudott velük kommunikálni, így azt is megtudta, hogy a felesége megsérült egy repesztől. A nővére ki tudott menekülni, de utána még heteket kellett várni, hogy a járőrök eljussanak a házukhoz és kihozzák a sérült nőt.
A kórházban azt mondták, legfeljebb napjai voltak hátra.
Azonnal meg kellett műteni, ehhez az egyik sebész és egy katona adott vért.
A menekülő keresztényeket a muszlimok nem csak azzal segítették, hogy elbújtatták őket. Arra is volt példa, hogy ők adtak hidzsábot (fejkendőt), hátha így nem állítják meg őket a dzsihádisták. Öt muszlim rendőr pedig keresztény civileket rejtett el. Ők maguk levették az egyenruhájukat, és amikor a terroristák a házhoz értek, azzal fogadták őket, hogy itt csak muszlimok vannak.
Ők 22 nappal később döntöttek úgy, hogy kimenekülnek. Az orvlövészek egyiküket eltalálták, de ő is túlélte az akciót.
Fotó: MTI/EPA/Francis R. Malasig
Még 80 nap után is volt, akinek sikerült kimenekülnie. Négy ember, akiket túszként tartottak fogva a mecsetben, egy éjszaka beugrott a tóba. Bármennyire le voltak gyengülve, egy kilométert sikerült úszniuk, és a katonák kimentették őket.
Ők mesélték el, hogy a túszoknak főzniük kell, és a terroristáknak nagy élelmiszerkészleteik vannak.
A túszként tartott nők közül többet rendszeresen megerőszakoltak.
Egy papot is túszul ejtettek: őt arra kényszerítik, hogy a különböző petárdákból, tűzijátékokból, amiket a városban találtak, szedje ki a robbanószert – ezekből aztán bombákat gyártanak.
A városban még mindig vannak túszok, de egyre kevesebb az élelem. Volt, aki olyan üzenetet küldött, hogy már a takarókat kell ennie.
Szlovákia minden feltételnek megfelel a tekintetben, hogy az EU központi magjához tartozzon – jelentette ki Robert Fico, szlovák miniszterelnök és egyúttal rámutatott arra, hogy jelenleg a történelmileg legalacsonyabb szinten áll a munkanélküliségi ráta, emelkedtek a bérek, és a gazdaság is fellendült Szlovákiában.
Fico ezeket az eredményeket fel szeretné felmutatni Salzburgban is, ahol Ausztriával és Franciaországgal készül tárgyalni.
A kormányfő szerint nemzeti érdek, hogy az ország az Európai Unió magjához tartozzon.
„Az országban egyértelműen érezhető a fellendülés. Nehezen megkérdőjelezhetők az eredmények. Két-három feltételnek máris megfelelünk,
amik a maghoz való tartozás feltételei lesznek, teljesítjük, és van mit kínálnunk azoknak az országoknak, akik az EU központi magjához szeretnének csatlakozni”
– mondta el a kormányfő a keddi sajtótájékoztatóján.
Fico az egyik, máris teljesített feltételnek az elszámoltathatóságot tartja. „Tény, hogy az európai politikusok már évek óta elismerésüket fejezik ki a költségvetési rendszerünk miatt. Történelmileg az eddigi legalacsonyabb hiányt jelenthettük be, és dolgozunk az államháztartás további megerősítésén” – részletezte.
Az elmúlt négy évben 3%-os növekedést értek el a reálbérek.
„Az országban már nem a munkanélküliség a legnagyobb gond, történelmileg most a áll a legalacsonyabb szinten”,
mondta Fico, hozzátéve, hogy az új kormány megalakulása óta több mint 80 000 új munkahely jött létre. A kormány ugyanakkor határozottan kitart a minimálbér emelkedése mellett is. Ha az aktuálisan javasolt béremelést elfogadják, vagyis 480 euró lesz, akkor 2012-től összesen 152 euróval emelkedik a minimálbér.
A katolikus egyházfő üzenetben fejtette ki a nézeteit a migráns kérdésről. Ferenc pápa üzenete hivatalosan a migránsok napján hangzik majd el – jövőre január 14-én -, de a Vatikán sajtóirodája már közzétette a szövegét.
Ferenc pápa legfontosabb javaslata az, hogy a migránsok kapjanak valamiféle különleges vízumot, mely rendezi a jogi helyzetüket addigis amíg elbírálják a menekült kérelmüket. Ha megkapták a menedékjogot a migránsok, akkor jogosulttá válnak minden olyan szociális juttatásra, mely a fogadó állam polgárait megilleti- hangzik a pápa üzenete.
A család egyesítésben is maximálisan a migránsok oldalán áll a pápa,
aki azt szeretné, ha teljes menekült családok élveznék a befogadás előnyeit.
A menedék kérők csoportos kiutasítását igen helytelen megoldásnak nevezi hiszen ennek eredményeképp olyan országokba toloncolják vissza őket, ahol az életük veszélyben lehet. A pápai üzenet nem nevezi meg, hogy melyek azok „a közeli országok” ahonnan a beérkező migránsok ilyen kedvező megítélésre számíthatnak. Hasonlóképp nem tesz említést a pápai üzenet arról sem, hogy a migránsok tömegeinek befogadása nagy terhet ró a fogadó országokra.
Míg az Európai Unió a migrációs folyamat lassítására illetve leállítására tesz kísérletet,
Ferenc pápa humanitárius folyosók létrehozását javasolja
annak érdekében, hogy a migránsok ne kockáztassák az életüket azért, hogy biztonságba jussanak. A migráció kérdésében szinte minden érintett országban nagy viták folynak. Ferenc pápa fontosnak érzi a migránsok ügyének támogatását.
Első pápai látogatása is Lampedusa szigetére vezetett, ahol felkereste Itália legnagyobb migráns táborát. Olaszország baloldali kormánya csökkenteni akarja a migránsok számát. Ezért megállapodott Líbia parti őrségével, és ennek eredményeképp a migránsok száma csökkent is Itáliában, ahol meg kívánják állítani a tömeges bevándorlást Európába.
Szlovákia kétezres évekbeli legnagyobb politikai botrányának főszereplője, a Penta cégcsoport érdekeltsége veszi meg a magyar nyelvű Új Szó és Vasárnap című lapokat. A Penta birtokában már van nagy médiaportfólió és magyarországi húsipari érdekeltség is. „Hírnévre” azonban öt éve tett szert, amikor kipattant a Gorilla-ügy: az állítólagos titkosszolgálati lehallgatások szerint a szlovák politikai élet színe-java, szlovákok, magyarok egyaránt a Penta befolyása alatt álltak.
Hétfőn jelentették be, hogy a szlovákiai magyar nyelvű Új Szó (a Vasárnap nevű lappal együtt) a News and Media Holding tulajdonába kerül még ebben az évben. (Erről részletek itt, a főszerkesztői interjú és az eddigi tulajdonosi szerkezet itt). Ezekből a cikkekből kiderül az is, milyen hatalmas médiaportfóliót épített ki-vásárolt meg magának a Penta Holding, amelynek egyik legértékesebb tagja a Sme című patinás napilap (amelyből többen ki is váltak, amikor 2014-ben megvette az újságot a Penta).
A Penta Holding Szlovákia és a térség egyik legnagyobb befektetési konglomerátuma, amely érdekeltséget szerzett biztosítóban, elektromos művekben és más egyéb ágazatban. A 444.hu cikke szerint a Penta 2011-es nettó nyeresége 127 millió euró, 39,5 milliárd forint volt, az akkori idők egyik magyar sztárvállalatának, Simicska Lajos Közgépének addigi legnagyobb éves profitja 3,3 milliárd forint volt.
A Pentát egy cseh és négy szlovák férfi alapította a 90-es évek elején, mindannyian a szovjet elit egyetemen, az MGIMO-n tanultak, s egyaránt a csehszlovák kommunista titkosszolgálatnál (STB) dolgozó szülők gyerekei.
A csöppet sem unalmas szlovákiai politikai élet legnagyobb földindulását okozó Gorilla-ügy bő öt és fél éve robbant ki, középpontjában a Pentával és két tulajdonosával, szlovák Jaroslav Hascakkal és a cseh Marek Dospivával. Az állítólag a szlovák titkosszolgálattól kikerült lehallgatásokról írott összefoglalók hatására ugyan lényegében megbukott a szlovák kormány, de büntetőjogi felelősségre vonás nem történt.
A lehallgatások egy bizonyos Varga Zoltán lakásán készültek. Varga a Penta biztonsági vezetőjeként teremtette meg a lehetőséget és helyet a találkozókat politikusokkal, és rendőri vezetőkkel. A lakást a 444.hu akkori összefoglalója szerint
„Hascák rendszeresen használta üzleti találkozóira, az akkori gazdasági miniszter Jirko Malchárektől a mostani miniszterelnök Robert Ficóig mindenki megfordult, hogy megvehető politikusokról és zsebbe visszacsorgó pénzekről beszélgessen”.
Az állítólagos lehallgatásokból az derült ki, hogy a megelőző tíz évben a különféle színezetű kormányzó erők vezető politikusai mind a Penta befolyása alatt álltak. A találkozókon képviselők megvásárlásáról, kinevezésekről és természetesen állami vállalatok privatizációjáról esett szó, de még koalíciókötésekről is tárgyaltak. A Gorilla-ügyben érintett volt a Mikulás Dzurinda- és a későbbi Fico-kormány néhány tagja egyaránt, Világi Oszkár volt parlamenti képviselő és a Slovnaft vezérigazgatója (valamint a tulajdonos Mol igazgatósági tagja) is. De megemlítik az akkori és részben mai szlovákiai magyar politikai élet meghatározó szereplőit ugyancsak, például egy állítólagos 3,5 millió dolláros jutalék kapcsán, amely egy állami energetikai vállalat privatizációja során került a Magyar Koalíció Pártjához.
A Penta egyébként kiterjedt érdekeltséggel bír Magyarországon is. A húsiparba vásárolta be magát a Debreceni Hús Zrt., a Sole-Meat Kft., a Csabahús Kft. és a Kaiser Fodd Kft. révén.
Félek, hogy Magyarországon ezt nem mindenki értékeli úgy, mint én, de meg vagyok győződve arról, hogy a világnak óriási szüksége van egy stabil Amerikára és egy mérsékelt, kiszámítható, józan amerikai külpolitikára. Interjú Charles Gatival, a Johns Hopkins Egyetem kutató-tanárával
A charlottesville-i zavargások után, úgy tűnik, mintha még jobban megoszlana az amerikai közvélemény, másrészt Trump elnök ellentmondásos nyilatkozatai mintha összezárnák a republikánusokat (a két Bush közös fellépése). Ön hogyan látja ezt?
A Trumpot támogatók óriási többsége egyelőre mindent elfogad az elnöktől. Éreznek bizonyos zavart és kétségtelenül csalódtak, de nem annyira, hogy szembe forduljanak vele. A kongresszusban más a helyzet. Ott az igazi konzervatívok elfogadhatatlannak tartják az elnök három nyilatkozatát, a benne levő ellentmondásokat, és különösen azt, hogy „mindkét oldalt” kritizálta s mindkét oldalon talált rendes embereket is. Az amerikaiak óriási többsége nem hisz abban, hogy a neonácik vagy rasszisták között vannak rendes emberek is. Én egyébként úgy látom, hogy a Republikánus Párt tagjai számos kérdésben nem értenek egymással egyet; a párt sok csoportba oszlott.
Innen, Magyarországról úgy tűnik, mintha állandósult zűrzavar lenne a Fehér Házban. Meddig tarthat ez?
Teljes a kompetencia hiánya, teljes a zűrzavar. A jobbkéz nem tudja, hogy a szélsőjobbkéz mit tesz. Ez még sokáig eltarthat sajnos, mert bár nő azok száma, akik szeretnék az elnököt idő előtt elmozdítani, ám többen tartózkodnak egy radikális megoldástól. Bár nem mindig konzervatív ez az ország, de mindig nagyon is tartja magát a tradícióihoz. Másoknak nem tetszene az alelnök előléptetése. Tehát ez a zűrzavaros helyzet még évekig is eltarthat, de mindenképpen a 2018-as kongresszusi választásokig, azaz legalább egy évig.
Kissé meglepő és az Egyesült Államokra ez eddig igazán nem volt jellemző, hogy a múltbéli történelmi konfliktusokat (Észak-Dél) ismét felmelegítik. Ön mit gondol erről?
Komplikált kérdés, nincs rá egyszerű válasz. Sajnos, az egyik válasz éppen az, amit eddig pozitívumnak hittünk: Lincoln talán túlságosan nagylelkű volt. Talán nem lett volna szabad olyan úri módon bánni azokkal, akik meg akarták dönteni az Egyesült Államokat és a rabszolgaság rendszerét sem voltak hajlandók megszüntetni. További válasz az, hogy Trump lázító retorikája is felelős a régi konfliktusok felmelegítéséért. E pillanatban az amerikai demokrácia meg nincs veszélyben, de látható az amerikai társadalom válsága.
Észak-Korea, kevésbé Venezuela, valós válsággócok, de mintha a Trump adminisztráció még fel is nagyítaná őket. A belpolitikai káoszt szeretnék ezzel a kommunikációval kissé háttérbe szorítani?
Nincs katonai megoldás. Trump is és az észak-koreai vezetők is blöffölnek. Ha netán az USA megtámadná Észak-Koreát, akkor az északiak órákon belül szétlőnék Dél-Koreát. Többszázezer ember halna meg azonnal. Nem is beszélve a Dél-Koreában levő amerikaiakról és családtagjairól. Még Trump sem olyan hülye, hogy egy ilyen opciót komolyan venne. Komoly emberek is vannak a Fehér Házban és a Pentagonban, akik lefognák a kezét. Ezt tette, illetve erre készült fel Nixon ellenében James Schlesinger, akkori honvédelmi miniszter. Ami Venezuelát illeti, csak egész Dél-Amerika együtt tudna segíteni a rettenetes helyzeten, ez viszont diplomáciai megoldás lenne, amit Trump láthatóan megvet. A State Department szakértői már vagy nincsenek a helyükön, vagy pedig a tanácsaikat nem veszik figyelembe.
A belső feszültségek és a Fehér Ház-beli erőviszonyok mennyire befolyásolják az Egyesült Államok külpolitikáját?
Annyiban, hogy szinte minden naponta változik. Nincs stratégiai terv. Ezt láttuk a NATO-val kapcsolatban, s ez Magyarországot is érinti. Egyszer azt mondta az elnök, hogy az 5. cikkely alkalmazása főleg attól függ, hogy a NATO tagjai megfelelően hozzájárulnak-e a közös védelemhez, de aztán ezt visszavonta. Tehát a NATO-val kapcsolatban minden marad a régiben. Remélem, így is lesz. Félek, hogy Magyarországon ezt nem mindenki értékeli úgy, mint én, de meg vagyok győződve arról, hogy a világnak óriási szüksége van egy stabil Amerikára és egy mérsékelt, kiszámítható, józan amerikai külpolitikára.
Roman Abramovics és harmadik neje, Dasa Zsukova nem olyan oligarcha pár mint a többi. Őket a művészet támogatása érdekelte elsősorban.
Oroszországban most pácban a művészvilág hiszen, ha a pár válik, akkor kérdés, hogy ki finanszírozza majd őket a gazdasági gondokkal küzdő országban?
Roman Abramovics vagyonát a Forbes 9 milliárd dollárra becsüli.
Neje, aki 14 évvel fiatalabb nála, szintén nem koldusszegény. Édesapja az orosz olaj biznisz egyik koronázatlan királya. Közös szenvedélyük a művészetek támogatása volt Oroszországban.
Roman Abramovics Londonban először azzal keltett feltűnést, hogy megvette a Chelsea futball csapatát. Azóta is a VIP lelátón fogadja fontos üzleti partnereinek egy részét. Másodszor akkor esett le a londoniak álla amikor Abramovics és harmadik neje megvette Lucian Freud festményét a Christie’s- nél. 33,6 millió dollárt fizettek Sigmund Freud unokájának festményéért. Ilyen sok pénzt élő festő képéért még senki sem adott! Ráadásul mindezt 2008-ban a világméretű pénzügyi válság kellős közepén.
De az Abramovics-Zsukova páros ezután sem állt le: 86,3 millió dollárt fizettek Francis Bacon egy három részes képéért. A tippet mindkét esetben az új asszonyka adta, Abramovics pedig fizetett mint a katonatiszt. Már a lánykérés sem volt semmi: Giacometti egyik szép szobrát kapta Dasa Zsukova csekély 14 millió dollárért! Ezek csak a leghíresebb vásárlások. A pár a huszadik század művészetének legnagyobb vásárlójának számított Oroszországban és valószínűleg az egész világon.
Valahol persze ki is kellett állítani a megszerzett orosz és külföldi kincseket.
2008-ban megnyílt Moszkvában a Le Garage művészeti centrum. Az orosz főváros egykori zsidó negyedében egy busz garázs helyére épült – innen a név. Amy Winehouse énekelt a megnyitón.
Aztán a Le Garage költözött. A Gorkij parkban a japán építesz Shigeru Ban tervezte az épületet. Egy másik szovjet barokk épületet csekély 17 millió dollárért alakítottak át művészeti centrummá Moszkvában. Itt a tervező a szintén világhírű Rem Koolhas. Ilyet nem látott még Moszkva. Szentpétervártól sem vontak meg semmit. Putyin elnök szülővárosában 400 millió eurót fektetett be Roman Abramovics. Csakhogy itt kezdődtek a problémák: a férj ugyanolyan nagy és reprezentatív művészeti központot akart mint a moszkvai Le Garage.
Az ifjú feleség viszont inkább a világ legnagyobb diszkóját szerette volna létrehozni Szentpétervár kellős közepén. A Kommerszant című lap szerint Ibiza járt Dasa Zsukova fejében. Mi lesz ezekkel a központokkal? Ki pénzeli majd őket? 2010-ben amikor a Wynn házaspár vált barátságosan megosztoztak a nagyértékű műkincseken pedig a Las Vegas-i kaszinó tulaj és neje homlokegyenest más stílust kedvelt. Mi Roman Abramovics és Dasa Zsukova több milliárd dolláros örökségével? Az 50 éves Abramovics már a jövőjét építgeti, ezúttal Amerikában. Putyin kedvenc oligarchája egy társaságban tölti az estéket Jared Kushnerrel. Trump elnök zsidó ortodox vejével, aki főtanácsadó a Fehér Házban. És aki olykor orosz ügyekkel is foglalkozik.
Ami végképp nem közömbös Roman Abramovics számára, akit Putyin elnök helikopteren keresett fel amikor legutóbb Londonban járt …
Legutóbb egy 17 éves fiatallal végzett a rendőrség a Fülöp-szigeteken, ahol 14 hónapja drog háború dúl. Duterte elnök támogatásával a rendőrség mindenki ellen fellép, akit drog fogyasztással vagy terjesztéssel gyanúsít.
Be kell tartani a törvényességet a bűnüldözésben- hangsúlyozta a kábszer kereskedés kapcsán Luis Tagle bíboros, a katolikus egyház feje a Fülöp szigeteken. Eddig visszafogott volt a katolikus egyház, amely nagy tekintélynek örvend a Fülöp szigeteken. Most azonban betelt a pohár : nyíltan bírálják az államfő kampányát, mely
14 hónap alatt több mint 3500 kivégzéshez vezetett.
Duterte elnök viszont úgy véli: bármi áron meg kell és meg is lehet szabadítani a Fülöp szigeteket azoktól a fegyveres bandáktól, melyek a kábítószert árulják.
Alapvető probléma az általános szegénység a Fülöp szigeteken, ahol az elit igen jól él miközben a lakosság többsége nyomorog. A katolikus egyház fellépése Duterte elnök kampánya ellen szimbolikus jelentőségű. Eddig elsősorban külföldről bírálták a Fülöp szigetek elnökét a brutális kampányért, most viszont megszólalt az igen népszerű római katolikus egyház is, melyet a lakosság többsége tisztel és támogat a Fülöp szigeteken. Több érsek is csatlakozott a bíboros felhívásához, hogy
a rendőrség fejezze be kampányát a kábszer kereskedelem ellen.
Miközben a brutális módszerek az egész világon visszatetszést keltenek, Duterte elnök nyíltan azzal dicsekszik, hogy maga is végzett kábszer kereskedőkkel amikor egy város polgármestere volt.
A Fülöp szigetek katolikus egyháza a legnagyobb Ázsiában és igen nagy tekintélynek örvend saját hazájában. A bíboros érsek bírálata a hatalom ellen aligha vált ki gyors változást, de a hatalom rádöbbenhet arra, hogy immár a Fülöp szigetek legtekintélyesebb testülete, a római katolikus egyház sem támogatja. Egy populista elnök számára nem ez a legjobb üzenet, de kifejezi a realitásokat: globalizált rendszerben senki sem sértheti meg a szabályokat következmények nélkül. Erre figyelmeztette az elnököta katolikus egyház feje a Fülöp szigeteken, ahol már több mint egy éve kíméletlen háború folyik a drog csempészek ellen. A brutális kampány ellenére a drog fogyasztás nem csökkent a Fülöp szigeteken, ahol több mint 3500 embert tettek el láb alól arra hivatkozva, hogy kábszer kereskedők vagy drog fogyasztók voltak…
„Az első ösztönös döntésem a kivonulás volt, de a Fehér Házban az ovális irodában jobban átgondolja az ember a dolgot”- mondta az Egyesült Államok elnöke a Fort Myer támaszponton, ahol felvázolta Afganisztán stratégiáját.
Előtte megvitatta a helyzetet a hadügyminiszterrel és a nemzetbiztonsági tanácsadóval valamint a kabinetfőnökkel. Kelly tábornok, a kabinetfőnök nem szolgált Afganisztánban, a fia viszont ott esett el. Az amerikai csapatok 2001 végén vonultak be Afganisztánba, hogy bosszút álljanak szeptember 11-ért. Létszámuk felment 100 ezerre is, de győzni mégsem tudtak a tálibok ellen, akiket korábban ők segítettek uralomra. „Sem győzni nem tudunk sem azt nem engedhetjük meg, hogy veszítsünk!”- így összegezte a helyzetet Barack Obama, aki a csapatok nagy részét kivonta Afganisztánból. Trump, aki korábban bírálta emiatt elődjét, most lényegében folytatja annak politikáját. Miért ?
„Ha kivonnánk a 8000 amerikai katonát, akkor űr keletkezne! Ezt nem engedhetjük meg. Inkább újabb csapatok küldését kell fontolóra vennünk. Azt nem mondom meg, hogy hány katonát, nehogy az ellenség ezt tőlem tudja meg!”- adta elő Trump a katonai támaszponton Virginia államban.
Az amerikai sajtó szerint még 3900 katona megy Afganisztánba,
ahol amerikai támogatás nélkül összeomlana a demokratikus rendszer. Mit szólnak ehhez a tálibok? A fanatikus iszlamista milicisták, akik korábban az USA és Pakisztán támogatását élvezték?
„Afganisztán egy újabb szuperhatalom temetője lesz!”- üzenték a tálibok Trumpnak még a beszéde előtt. Arra céloztak, hogy a Szovjetunió épp Afganisztánban gyengült meg annyira, hogy végül kivonulásra kényszerült. Majd nem sokkal később össze is omlott /1991/. Most azon melegében a tálibok kevésbé harciasan értékelték Trump beszédét. Szóvivőjük szerint az USA elnöke összevissza beszélt és senki sem tudhatja, hogy végül mi is lesz Trump politikája Afganisztánban.
Pakisztánnak mindenesetre megüzente Trump, hogy hagyjon fel a tálibok támogatásával.
Ezt Iszlamabadban már sokszor megígérték, de sohasem tartották be. Annak ellenére sem, hogy a pakisztáni tálibok immár támadják azt a hadsereget is, amely létrehozta őket.
Ezért mondta azt korábban Trump, hogy az ilyen zavaros helyzetből ki kell hozni az amerikai katonákat, akik 2001 óta állnak harcban Afganisztánban. Aztán jött a pálfordulás: az USA hadserege nemcsak, hogy marad Afganisztánban, de Trump újabb csapatokat is küld nehogy kiderüljön: az elmúlt 16 év kudarc volt az Egyesült Államok számára a térségben sőt az iszlám világ nagy részében.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
Roman Abramovics Londonban először azzal keltett feltűnést, hogy megvette a Chelsea futball csapatát. Azóta is a VIP lelátón fogadja fontos üzleti partnereinek egy részét. Másodszor akkor esett le a londoniak álla amikor Abramovics és harmadik neje megvette Lucian Freud festményét a Christie’s- nél. 33,6 millió dollárt fizettek Sigmund Freud unokájának festményéért. Ilyen sok pénzt élő festő képéért még senki sem adott! Ráadásul mindezt 2008-ban a világméretű pénzügyi válság kellős közepén.
