Donald Trump kampánycsapatának képviselői találkozót akartak tavaly szervezni Vlagyimir Putyinnal.
A CNN információi szerint Rick Dearborn, aki akkor Trump tanácsadója volt, most pedig a Fehér Ház helyettes kabinetfőnöke, e-mailt írt erről a kampánystábnak. A levélben Dearborn egy férfire utal, aki ezt a találkozót szervezné, de a nevét nem írja le.
Trump egy másik kampánytanácsadója, George Papadopoulos tavaly márciusban már egyébként hasonló e-mailt írt a stábnak, majd miután nem járt sikerrel, többször is próbálkozott. Áprilisban például azt írta:
„Putyin majd akkor találkozik a Trump-stábbal, amikor eljött az ideje”.
Dearborn volt az egyik szervezője Trump tavaly áprilisi, előválasztási beszédének, amelyen az orosz nagykövet is részt vett. Az e-mailt tavaly júniusban írta, vagyis körülbelül akkor, amikor Trump fia és veje Paul Manafort akkori kampányfőnök társaságában oroszokkal találkozott, amiről később többféle magyarázattal álltak elő.
A Trump-kampánystáb oroszokkal való kapcsolatát, és azt, hogy az oroszok mennyire avatkoztak be a tavalyi elnökválasztásba, kongresszusi bizottság és Robert Mueller különleges ügyész is vizsgálja.
A CNN-nek Dearborn nem reagált a hírre. Sarah Huckabee Sanders, a Fehér Ház szóvivője annyit mondott:
nem kommentálnak olyan dokumentumokat, amelyek valószínűleg kiszivárogtatás útján kerültek a sajtóhoz.
Hárman sérültek meg, amikor bomba robbant az ukrán fővárosban.
A Deutsche Welle szerint több kelet-európai vezető mellett az amerikai hadügyminiszter, James Mattis is ott van Kijevben. A Függetlenség Napján Ukrajna Szovjetunióból való kilépésének évfordulóját ünneplik.
У Києві на вулиці Грушевського пролунав вибух — поліція очіплює урядовий квартал pic.twitter.com/1rot2BEPMq
A rendőrség közleménye szerint a robbanás körülményeit még vizsgálják a rendőrség szakemberei, köztük tűzszerészek is, akik igyekeznek megállapítani, milyen robbanószerkezet lépett működésbe. Olena Hitljanszka, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) szóvivője azt mondta, hogy
az esetet egyelőre nem minősítették terrortámadásnak, hanem csak garázdaságnak.
Az SZBU előző nap nyilvánosságra hozta: vannak olyan értesülései, amelyek szerint terrortámadás várható az ünnepségeken. Vaszil Hricak SZBU-főnök közölte, hogy emiatt a hatóságok jelentős erővel lesznek jelen a tömegrendezvényeken.
Csütörtökön délelőtt Kijev belvárosában katonai parádét tartottak. Az MTI szerint Ukrajna 4500 katonája mellett nyolc NATO-tagállam, valamint Grúzia és Moldova is felvonultatott katonákat a díszszemlén.
Dzsiddában, Szaúd Arábia gazdasági fővárosában végképp egymásra talált a dinamikusan fejlődő Kína és az alacsony olajár miatt pénzügyi problémákkal küzdő Szaúd Arábia.
Khalid al Falid energia miniszter a Reuters tudósítójának elmondta: összesen 40 milliárd dolláros közös bizniszre van kilátás. Ennek egyik része egy 20 milliárd dolláros befektetési alap, melyben 50-50 százalékos részesedéssel venne részt mindkét fél. A másik 20 milliárd dollár azokból a magánszerződésekből jön össze, melyeket a dzsiddai tanácskozáson írtak alá a kínai és a szaúd-arábiai felek-közölte az olaj monarchia energia minisztere.
Régebben a kommunista Kínával való gazdasági együttműködés tabunak számított Szaúd Arábiában,
ahol a wahabbita imámok a pokolba kívánták az istentelen kommunistákat. Azóta viszont megváltozott egy és más: a tartósan alacsony olajárak miatt Szaúd Arábiának váltania kell! Már nem támaszkodhat kizárólag az olajra és kizárólag az Egyesült Államokra. Annális kevésbé, mert
Kína gőzerővel nyomul előre a térségben.
Nemrég megnyílt Kína első külföldi katonai támaszpontja Dzsibutiban. A szuezi csatorna és Szaúd Arábia közelében. Az Új Selyemút program keretében a kínaiak minden irányban próbálják növelni befolyásukat: a nyugati irány Európa, a déli a szövetséges Pakisztánon át az egész muzulmán világ. A világ második számú gazdasági hatalma bevásárol: Hszi Csinping elnök 164 milliárd dolláros programot hirdetett meg Pekingben idén májusban. A kínai cégek kedvező hiteleket kapnak, hogy külföldön könnyen vásárolhassanak. A kínai állam pedig 20 milliárdos közös alapot hoz létre Szaúd Arábíával, amely a vallásos középkorból lassan-lassan belép a huszonegyedik században.
Hol és mire költ majd a 20 milliárd dolláros kínai-szaúd-arábiai befektetési alap? A döntésekben milyenlesz az üzleti és a politikai szempontok aránya? A politika mindkét államban felülírja a gazdaságot, de vajon mi a közös Kína és Szaúd Arábia politikájában? Ezekre a kérdésekre is választ kapunk, ha a 20 milliárdos közös alap munkához lát. Azt mindenesetre elmondta Khalid al Falih a Reuters tudósítójának, hogy a profiton is 50-50%-ban osztozik Kína és Szaúd Arábia.
Amar al Sadi családjával két éve érkezett a háború sújtotta Jemenből Máltára. Ma már büszkén mutatta máltai útlevelét a BBC tudósítójának, aki annak akart utána járni, hogy mennyit ér egy útlevél manapság Európában?
880 ezer euró a beugró!- ez a legalacsonyabb ár amiért valaki teljes jogú polgára lehet Máltának és ilyen módon az Európai Uniónak. És minthogy Málta belül van a schengeni övezeten, az útlevél boldog tulajdonosa szabadon mozoghat az Európai Unióban. Meg az egész világon, ahol szívesen elfogadják a máltai útlevelet miközben a jemenitől egyre jobban irtóznak. Azt mondják, hogy Jemenben a kolera pusztít. A háború miatt mindenki retteg. Sokan szeretnének eljönni, de nem tudnak hiszen a jemeni migránsokat sehol sem fogadják szívesen- meséli a fiatal jemeni nő Máltán a BBC tudósítójának.
De hogy lehet valaki migránsból európai polgár két év alatt? Úgy hogy fizet!
Egymillió dollár vagy 880 ezer euró a beugró Máltán.
Ez az Individual Investor program, mely 2014 óta működik Máltán. Más uniós államokban is van ilyen /Ausztria, Magyarország, Ciprus stb./, de állampolgárságot csakis Máltán adnak. Ráadásul gyorsan: átlagosan egy-másfél év után megkapják a kért útlevelet a gazdag bevándorlók. Akiknek a többsége egyáltalán nem vándorol be. Csak épp szüksége van a máltai útlevélre.
Van egy ügyfelem- mondja a Henley and Partners cég főnöke- aki állampolgársága szerint amerikai, de a cégei Olaszországban működnek. A beutazás is macerás, de az igazi probléma a munkavállalási engedély!Minden amerikainak ki kell azt váltania Olaszországban. Ha viszont van máltai útlevél, akkor minden sínen van. Uniós polgárral már nem törődnek a schengeni határokon belül! Ez olyan mint egy biztosítási kötvény- magyarázza az erre a bizniszre szakosodott cég főnöke a BBC munkatársának. A gazdagok közül egyre többen igényelnek új útlevelet.
Mihez kezd a beszedett pénzzel Málta? Háromnegyed része a Nemzeti Fejlesztési Alapba kerül. Ebből fedezik részben az egészségügyi, a szociális és az oktatási hálózat fenntartását. A maradék negyed rész egyik feléből államkötvényt kell vennie annak, aki útlevelet akar Máltán.
A másik rész az ingatlan:
igazolni kell, hogy az illetőnek öt éve háza illetve lakása van a szigetországban.
Lehet bérelni is- a többség ezt a megoldást választja. Olyan sok az új máltai polgár, hogy az ingatlan árak egyre csak mennek felfelé: a házak és a lakások átlagosan 7 százalékkal drágulnak évente míg a bérleti díjak 10 százalékkal mennek fel. Málta bevétele mindebből több mint 220 millió dollár, ez a GDP 2,5 százaléka vagyis az útlevél biznisz nemzetgazdasági tényező.
Ezért nem kétséges, hogy megy tovább a jövőben is. A jemeni migráns család pedig boldog és már öntudatos máltai polgárnak vallja magát. Szép árat fizettek ezért: fejenként 880 ezer eurót…
Netanjahu Szocsiban kijelentette: Izrael azt szeretné, ha Moszkva rávenné Iránt, hogy vonuljon ki Szíriából.
Izrael fenyegetésnek tekinti, hogy Irán egyre inkább jelen van Szíriában- fejtegette Netanjahu izraeli miniszterelnök Vlagyimir Putyinnak Szocsiban. „Irán befolyása egyre nő a térségben. Befolyása érezhető Irakban, Szíriában, Libanonban és Jemenben.
Sohasem feledkezhetünk meg arról, hogy Irán célja Izrael állam megsemmisítése!”- hangsúlyozta Izrael miniszterelnöke.
Az izraeli légierő mintegy száz légicsapást hajtott végre Szíriában olyan csapatok ellen, melyek Asszad elnököt támogatják. Itt elsősorban a libanoni Hezbollah milíciáról van szó, melyet főként iráni tisztek irányítanak Szíriában. Korábban Moszkvában bekérették Izrael nagykövetét, hogy tisztázzák: milyen akciókat hajt végre Izrael a szíriai légtérben? Fennáll ugyanis annak lehetősége, hogy Izrael és Oroszország légiereje szembekerül egymással. Az oroszok ugyanis Asszad elnököt támogatják Iránnal együtt míg Izrael Amerikával együtt a másik oldalon áll.
Putyin elnök hivatalosan nem mondott semmit Netanjahu felvetésére, hogy vegyék rá Iránt a távozásra Szíriából. Oroszország izraeli nagykövete mindössze annyit közölt a tárgyalások után: Moszkva figyelembe veszi Izrael érdekeit a szíriai rendezés során. Lavrov orosz külügyminiszter viszont dicsérte a trojkát. Ez a Közel Keleten Oroszország, Törökország és Irán együttműködését jelenti. A három ország vezérkari főnökei rendszeresen egyeztetnek egymással. „A trojka már bizonyított a gyakorlatban!”- hangsúlyozta az orosz diplomácia vezetője.
Netanjahu Szocsiból hazarepült Izraelbe, ahol Trump vejével és főtanácsadójával tárgyal. Jared Kushner, aki ortodox zsidó Izrael érdekeinek a legfőbb szószólója Trump környezetében. Netanjahu Amerikát arra akarja rávenni, hogy mondja fel azt a szerződést, melyet a nagyhatalmak- köztük az USA és Oroszország – kötöttek Iránnal annak nukleáris programjáról. Trump erről úgy nyilatkozott, hogy nem tetszik neki a szerződés, de egyoldalúan nem mondja fel azt.
Donald Trump amikor a Közel Keleten járt, akkor a terrorizmust támogató államnak nevezte Iránt.
Jelen pillanatban a Közel Keleten mindenki arra a helyzetre készül fel, hogy mi lesz az Iszlám állam és Asszad szíriai elnök ellenfeleinek veresége után? Jelenleg patthelyzet van és a megoldásnak még a körvonalai sem látszanak a Közel Keleten…
Fiatalemberek erőszakoskodtak egy buszon egy fiatal lánnyal Casablancaban. Senki sem sietett a lány segítségére. Az esetet videóra vették és föltették a Facebookra, ahol heves vita bontakozott ki az esetről.
Míg a nők többsége elítélte a fiatalemberek viselkedését, a férfiak jelentős része úgy vélte: a lány kiprovokálta az erőszakot, mert kihívóan öltözködött és szóba állt a fiúkkal!
A női jogok minisztere egy kukkot sem szólt.
Az emberi jogok minisztere pedig csak annyit mondott: a világ minden országában van nemi erőszak …
Ez ellen tüntettek pár százan Casablancaban. Más városokban is voltak kisebb nagyobb tiltakozások: Rabat, Marrakes, Tanger és Agadir. Nemet mondunk az erőszaknak!- kiáltották a tiltakozó nők az ENSZ téren Casablancaban. A négymilliós városban csak pár százan jöttek el. „Félünk kimenni az utcára!”- mondták a párizsi Le Monde tudósítójának. „Senki sem véd meg, ha megtámadnak! Sem a polgárok sem a hatóságok!”
Marokkóban a parlament véget nem érő vitát folytat a nemi erőszak törvényről. 2013-ban kezdődött a vita és senki sem látja a végét. Az ok? Az iszlamista pártok. Marokkóban kisebb a befolyásuk mint a legtöbb muzulmán országban, de így is jelentős.
A király, akinek meghatározó szava van az ilyen társadalmat megosztó kérdésekben igen óvatos.
VI. Mohamed a próféta leszármazottja, de felvilágosult ember.
Tisztában van ugyanakkor azzal, hogy Marokkó lakosságának jelentős része még a hagyományos iszlám híve, mely a nőket nem tekinti egyenjogú polgároknak. Az óriási munkanélküliség miatt népszerű az az iszlamista nézet, hogy a nőknek otthon a helyük. Ráadásul a családok általában nagyobbak, mint Európában ugyanakkor a bölcsődei és óvodai hálózat messze elmarad a fejlettebb országok színvonalától. Így nem csoda, ha a diplomás nők jelentős része megpróbál emigrálni Marokkóból. Csakhogy a fejlett államokban nem fogadják tárt karokkal őket. Ahol pedig van munkalehetőség mint a gazdag olaj monarchiákban, ott a nők csak álmodozhatnak olyan jogokról mint amilyet a szebbik nem Marokkóban élvez.
A 62 éves Mirgajasz Sirinszkij holttestére kartúmi rezidenciájának úszómedencéjében bukkantak.
A szudáni hatóságok szerint Mirgajasz Sirinszkij vélhetően természetes okok miatt halt meg, ismert volt ugyanis, hogy a diplomata magas vérnyomástól szenvedett.
A moszkvai külügyi tárca megerősítette Sirinszkij elhunytát. Szergej Konjasin, a kartúmi nagykövetség sajtófelelőse a Rosszija 24 televíziós csatornának elmondta: Sirinszkijt heves szívinfarktusra utaló jelekkel találták, és a helyszínre kihívott mentők nem tudták újraéleszteni.
Az 1954-ben született Sirinszkij 2013-óta látta el Oroszország nagyköveti tisztségét Szudánban.
Frank Tibor akadémikussal, az ELTE Amerikanisztika Tanszék egyetemi tanárával beszélgettünk.
A charlottesville-i események fényében indokolt a kérdés: mi a helyzet ma fehérek és feketék viszonyában ?
Többször elmondtam és meg is írtam már, hogy Észak és Dél polgárháborúját befejezetlennek tekintem [Az ígéretek földje, ÉS, LX: (32) (2016) 3-4. o.]. A feketék és a fehérek közötti kapcsolatok ma is erősen megterheltek, bár sok kísérlet történt és történik a feszültség enyhítésére. Példa erre a politikai korrektség (PC), amely megtiltja bizonyos szavak, kifejezések használatát az országban, de ennek alkalmazását a gyakorlatban erősen túlzásba vitték és az eredmény sokszor negatív lett. A feketék ugyan hivatalosan ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint a fehérek, a gyakorlatban azonban minden szinten működik a diszkrimináció. A korábbi társadalomszerkezeti elméletek, például az olvasztótégely, a mozaik vagy a gyümölcssalátás tál kudarcot vallottak, nem sikerült a különböző közösségeket egyetlen nagy eszme körül működtetni. Manapság leginkább a multikulturalizmus a hívószó, de a jelek szerint ez sem éri el a kívánt hatást, az ellentétek szőnyeg alá söprése nem megoldás. Úgy fogalmaznék, hogy az emberi gondolkodás megváltoztatása ebben az összefüggésben több száz év alatt sem sikerült az Egyesült Államokban, sok jó szándék ítéltetett halálra.
Miért éppen Charlottesville-ban tört ki a feszültség?
Robert E. Lee tábornok szobra jelkép. A fehérek egyes csoportjai számára a felsőbbrendűségüket, a feketéknek az elnyomást sugallja. Nem szabad elfelejteni, hogy ma az országban több, mint 43 millió fekete él, a lakosság 13.3%-a. A csak részben feketékkel együtt ez a szám még magasabb: 46,8 millió ember, a lakosság 14.5%-a. Számukra a rabszolgatartó Dél hőseinek országosan 700 szobra és emlékműve elviselhetetlen mementója a korábbi szörnyűségeknek. Ugyanakkor minden emlékmű elmozdításában benne foglaltatik a történelem átírásának a veszélyessége. Ki és milyen alapon döntsön a lebontásról? Charlottesville-ben a döntéshozók (a demokrata párti polgármester vezetésével) több menetben próbálták enyhíteni a feszültséget: először a szobornak helyet adó parkot nevezték át Lee nevéről az Emancipáció Parkjává és csak ezután hozták meg vitatott és a szélsőjobb által otrombán támadott döntésüket a lovas szobor eltávolításáról. Mindez előhozza az emlékezetpolitika konkrét, tárgyi megjelenítésének problémáját. Ezt Magyarországon is jól ismerjük, hiszen valamennyi rendszerben átneveztek tereket, utcákat és eltávolítottak/visszaépítettek/felépítettek olyan szobrokat/emlékműveket, amelyekkel az uralkodó rezsim azonosulni akart, illetve nem akart. Jó példa erre a parlament melletti Andrássy Gyula-emlékmű, amelynek anyagát korábban beolvasztották a Sztálin-szoborba és úgy tudni, hogy ez az akció részben visszafelé is megtörtént. Ugyanakkor a lakosság többsége megszokta és ragaszkodik azokhoz a köztéri műtárgyakhoz, amelyeket megszokott. A dilemma feloldásában nagyon izgalmas, nemzetközileg is értékelt példa a budafoki Memento Park, amely befogadta és az érdeklődők számára láthatóvá teszi a korábbi politikai rendszer önreprezentációjának darabjait.
Mi az amerikai identitás lényege, mi tartja össze ezt a sokszínű népet?
A jó értelemben felfogott és hirdetett patriotizmus, az amerikaiak büszkék az országukra és a teljesítményeikre. Paradox módon fontos összetartó erő a tudatlanság is: az amerikaiak nagy része nemigen ismeri a földrajzot és a történelmet, nem követi a külföldi történéseket és nem is nagyon érdeklődik irántuk. Szerintük az USA a világ, a világ meg az USA.
Van-e általánosítható üzenete a történetnek?
A „történelem” egyszerre az események összegzése, lezárása, de egyben mozgó dolog is. Nincs végleges történelem: egyrészt előkerülnek új dokumentumok, készülnek új interpretációk, másrészt az idő előrehaladásával sok mindent máshogy látunk valamennyien, s így mi, történészek is. Ezért is készülnek folyamatosan új könyvek és tankönyvek, amelyek egész generációk gondolkodását befolyásolhatják. Az iskola, a média, de még a közösségi hálózatok is hozzájárulhatnak a múlt, az emlékezet, a véglegesnek hitt történelem változásához. A régebbi és az újabb történelemképek közötti különbségek, ellentétek nagyon szívósan élnek az emberi gondolkodásban.
Az Amnesty International helyszíni kutatáson alapuló jelentése szerint hiába közelednek a harcok a végéhez a szíriai Rakkában, több ezer civil esett csapdába. A terroristák élő pajzsként használják őket, a koalíciós csapatok válogatás nélkül bombáznak, az oroszok és az általuk támogatott rezsim pedig tiltott fegyvereket is bevet.
A Soha nem fogom elfelejteni ezt a mészárlást – civilek estek csapdába Rakkában című jelentés szerint a város elleni offenzíva utolsó szakaszának júniusi kezdete óta több száz civil halt vagy sebesült meg a városban.
Forrás: Amnesty International
Nem tudni pontosan, hány ember esett csapdába Rakkában, az ENSZ becslései szerint a számuk 10 és 50 ezer között lehet. Sokan közülük az Iszlám Állam által ellenőrzött területeken van, ahol emberi pajzsként tartják őket túszul.
A terroristák taposóaknákat és pokolgépeket rejtenek el a városból kivezető utak mentén, ellenőrzőpontokat állítanak fel, és
lőnek mindenkire, aki megpróbálja elhagyni a várost.
A belváros nyugati részéből, Daraiyából elmenekült Mahmúd ezt mesélte az Amnestynek: „Borzalmas volt a helyzet… Az Iszlám Állam nem engedett minket elmenni.
Nem volt étel, nem volt áram. A környék tele volt a vallásrendőrség spiclijeivel. Orvlövészekkel tartottak minket sakkban a házakban.
Ha eltaláltak, ott haltál meg. Nem voltak orvosok.”
A szintén daraiyai Reem az Amnestynek azt mesélte el, hogyan kényszerítették az embereket, hogy az óvárosba költözzenek át, ahol a terroristák a végső összecsapásra rendezkednek be: “Kopogtattak az ajtónkon, és közölték, fél óránk van, hogy az óvárosba menjünk. Ha ellenálltál, megvádoltak, hogy a PKK (a Kurd Munkáspárt) tagja vagy, és megfenyegettek, hogy börtönbe zárnak.”
Közben a Szíriai Demokratikus Erők (vagyis az Aszad-rezsim ellen is harcoló mérsékelt lázadók, SDF) és az USA vezette koalíció pedig bombázza a várost. Több a városból elmenekült ember erősítette meg az Amnesty Internationalnek, hogy
a sokszor célt tévesztő támadásokban az elmúlt hetekben és hónapokban nagyon sok civil halt meg.
Daraiyát többször is hevesen bombázták. Egy helyi lakos azt mesélte: „Pokoli volt, rengeteg lövedék csapódott be a környéken. A helyiek nem tudták, hogyan védjék meg magukat. Néhányan az egyik helyről a másikra rohantak… hogy aztán ott érje őket a bomba. Az SDF és a koalíció nem tudta, hogy ez a hely tele van civilekkel?! Ott ragadtunk, mert az Iszlám Állam nem engedte, hogy elmeneküljünk.”
Forrás: Amnesty International
Egy másik helyi elmesélte, hogy június 10-én egy tucat bomba hogyan semmisített meg egy sor lakóövezetben található egyszintes házat. A támadásban legalább 12 ember halt meg, köztük egy 75 éves férfi és egy 18 hónapos gyerek. „A bombák egymás után csapódtak a házakba.
Leírhatatlan volt, mintha vége lenne a világnak – a zaj, a sikítások. Soha nem fogom elfelejteni ezt a mészárlást.”
A túlélők arról is beszámoltak, hogy a koalíciós erők többször az Eufráteszen átkelő hajókat vették célba, pedig a folyó az egyetlen menekülőút, ami kivezet a városból. Július 2-án a koalíciós erők főparancsnoka, Stephen J. Townsend a New York Timesnak azt nyilatkozta: „Minden hajóra lövünk.” A koalíciós erők katonái még 2017 márciusában szórólapokat dobtak le, amelyeken ez a figyelmeztetés állt: „Az Iszlám Állam hajókon és kompokon szállítja a katonáit és a fegyvereit – ne használják ezeket, bombázni fogjuk őket.”
Donatella Rovera, az Amnesty International tanácsadója, aki a szervezet helyszíni kutatását vezette, azonban azt mondja: „A folyón való átkelés a civilek számára az egyik legfontosabb menekülőútvonal, szóval a „lövünk minden hajóra” megközelítés – ami azon a hibás feltevésen alapul, hogy minden hajó az Iszlám Állam katonáját vagy fegyvert szállít – válogatás nélkülinek számít és tilos a háborús jog alapján.”
Az oroszok által támogatott kormánycsapatok pedig betiltott kazettás bombákkal támadják a civilekkel teli falvakat és táborokat Rakkától délre.
A támadásokban legalább 18 ember meghalt, sokan megsérültek.
Több szemtanú mesélte, hogy az orosz repülők négy kazettás bombát dobtak július 23-án a Sabkha táborra. A támadásban nagyjából 10 ember halt meg, köztük egy 18 hónapos gyerek. További harmincan sérültek meg.
Forrás: Amnesty International
„Onnan tudjuk, hogy kazettás bombák voltak, hogy nem egy nagy robbanás volt egy helyen, hanem több kisebb robbanás történt szétszóródva egy nagyobb területen.
A robbanásban sátrak kaptak lángra, mindenünk odaveszett”
– mondta Zara el-Mula, aki négy családtagját vesztette el ekkor.
Másnap újabb kazettás bombákat dobtak a Shuraiyda táborra. Az Amnesty International kutatói meglátogatták a túlélőket a helyi kórházban, köztük a 14 éves Oszamát, akinek a hasát és a combját érte súlyos sérülés. Oszama hét rokona halt meg a támadásban.
Más Rakkától délre fekvő települések lakói is válogatás nélküli légicsapásokról számoltak be ebben az időszakban.
„ El kell kerülniük az aránytalan és nem célzott támadásokat, és egy biztonságos folyosót kell létesíteniük, hogy az emberek elhagyhassák a várost” – mondta Donatella Rovera. Ahogy fogalmazott, „az ostromlott Rakkában csapdába esettek az Iszlám Állam brutális terrorjától szenvednek – ehhez nem fér kétség. De
az Iszlám Állam jogsértései nem adnak felmentést a többiek számára a nemzetközi szabályok betartása alól.”
Azt is mondta: „A helyzet egyre rosszabb lesz, ahogy a harcok a végükhöz közelednek a belvárosban. Többet lehetne és kellene is tenni, hogy megvédjék a csapdába esett civileket, és kimenekítsék őket a harctérről.”
Az Amnesty International teljes jelentése itt olvasható.
Ezt mondta a francia elnök Salzburgban, miután találkozott Christian Kern osztrák kancellárral.
Emmanuel Macron a szociális dömping elleni küzdelem, az adóharmonizáció, valamint az euróövezet saját költségvetésének fontosságáról is beszélt az MTI tudósítása szerint. A két politikus közösen állt ki amellett, hogy
egy országban ugyanazon munkáért mindenkinek megegyező bért kell adni, különben „elárulják Európa szellemét”.
Macron a a terrorizmus elleni küzdelem és az európai biztonsági szolgálatok szorosabb együttműködésének fontosságáról is beszélt. Továbbá gratulált Kernnek, hogy két évvel ezelőtti menekülthullám idején nem élt a demagógia eszközeivel, amely Macron szerint a legegyszerűbb megoldás lett volna.
„Nem szabad szítanunk mások aggodalmát és gyűlöletét”
– fogalmazott.
A francia államfő az úgynevezett slavkovi hármas – vagyis Ausztria, Csehország és Szlovákia – kormányfőivel is egyeztetett. Vagyis, a visegrádi országok közül kettővel is – a magyar és lengyel miniszterelnökökkel viszont nem. Ezután Romániába és Bulgáriába is ellátogat majd.
Bohuslav Sobotka cseh és Robert Fico szlovák miniszterelnök támogatta az osztrák kancellár és a francia elnök közös felvetését, miszerint a munkáért azonos bérezés jár. Fico nyilatkozata szerint mindegyik visegrádi ország egyetért ezzel a javaslattal, azonban meglátása szerint üdvözlendő lenne, ha a szállítmányozási szektorra nem vonatkozna. Sobotka az mondta: támogatná, hogy a nyugati cégek Csehországban a helyi munkaerőt jobban megfizetnék. Szerinte „a francia és osztrák vállalkozások 30-40 százalékkal kevesebbet fizetnek itt, mint a saját országukban”.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
