Világ Archives Page 614 of 640 › Független Hírügynökség

Gorka Sebestyén már nincs a Fehér Házban

FüHü

-

2017-08-26

Gorka Sebestyén már nincs a Fehér Házban

Nem sokat kellett várni arra, hogy az amerikai elnök magyar származású, szélsőjobboldali tanácsadója is távozzon a hatalom központjából, miután korábban mentora, Steve Bannon is lemondásra kényszerült. Magyarán: mindkettőjüket kirúgták.

A tanácsadó lemondó levelét a The Federalist című jobboldali portál hozta nyilvánosságra, majd a hírt fehér házi tisztségviselők megerősítették több internetes oldalnak is. A The New York Times szerint Gorkát lemondásra kényszerítették.

A Politico című lapnak az elnöki hivatal egyik – neve elhallgatását kérő – tisztségviselője viszont azt állította, hogy

„Gorka Sebestyén nem mondott le, de azt megerősíthetem, hogy nem dolgozik többé a Fehér Házban”.

A Politico portálja idézett is Gorka lemondó leveléből. „Sajnálatos módon azokat, akik a leginkább megtestesítették és képviselték a ‘Tegyük ismét naggyá Amerikát!’ politikáját, akaratukon kívül házon belül háttérbe szorították, módszeresen eltávolították, vagy ellehetetlenítették az elmúlt hónapokban” – írta a volt tanácsadó.

Gorka Sebestyén nemzetbiztonsági ügyekben adott tanácsokat Donald Trump elnöknek. Nem kevesen iszlámfóbiásnak tartották, mert azt hirdette, hogy az erőszak alapvető része az iszlám vallásnak, és szerinte ez a Koránból – a muszlimok szent könyvéből – is kiderül. Gorkát politikai és sajtóberkekben megosztó személyiségként könyvelték el. A The New York Times péntek éjjeli tudósításában a többi között arra emlékeztetett, hogy kinevezésekor Gorka úgy nyilatkozott:

„visszatértek az alfahímek” a Fehér Házba.

Lemondó levelében a volt tanácsadó kifejtette azt is, hogy nem értett egyet a meghirdetett új afganisztáni stratégiával.

A 46 éves Gorka Sebestyén – aki magyar szülők gyermekeként Nagy-Britanniában született – korábban a Nemzetvédelmi Egyetemen oktatott, és a közvélemény előtt a Breitbart News szélsőjobboldali portál kolumnistájaként vált ismertté. Annak a Steve Bannon stratégiai főtanácsadónak volt a munkatársa – és sajtóhírek szerint kinevezését is neki köszönhette -, akit a múlt héten távolítottak el a Fehér Házból.

Csalódott Budapest

Gorka Fehér Házbeli jelenlétéhez sok reményt fűzött az Orbán-kormány a kétoldalú kapcsolatok javításában, de csalódnia kellett. Mint ahogy S. Balogh Éva, az Egyesült Államokban élő történész, a Yale Egyetem volt professzora, a Hungarian Spectrum angol nyelvű blog szerzője a FüHü-nek adott interjújából kiderül, hiú volt eleve is az ábránd, szerinte ennek semmilyen hatásai nem lehettek a kétoldalú kapcsolatokra.

Észak Korea: három rakéta – három kudarc

FüHü

-

2017-08-26

0

Észak Korea: három rakéta – három kudarc

Miközben zajlik az amerikai-dél-koreai éves hadgyakorlat a Koreai Félszigeten, Észak Korea több rövid hatótávolságú rakétával hajtott végre kísérletet. A kilőtt három rakéta közül egy a kilövés után szinte azonnal felrobbant, a másik kettő végül a Japán tengerbe zuhant – közölte a Pentagon.

Washington különösen árgus szemekkel figyeli a rakétakísérleteket azóta, hogy Kim Dzsongun büszkén kijelentette: immár az Egyesült Államok egész területét el tudják érni rakétáikkal.

Washingtonban valószínűnek tartják, hogy a mostani hármas rakétakísérletet azért most hajtották végre, mert javában zajlik a nagy közös amerikai-dél koreai hadgyakorlat a koreai félszigeten. Ezt Phenjanban háborús fenyegetésnek tartják. Korábban azt ajánlották az Egyesült Államoknak és Dél-Koreának, hogy ha nem tartják meg ezt a hadgyakorlatot, akkor felfüggesztik a rakétakísérleteket.

Washington és Szöul azonban nem hisz Észak-Korea ígéreteinek,a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer már többször átverte a világot.

Rex Tillerson amerikai külügyminiszter nemrég megdicsérte Észak-Koreát amiatt, hogy nem reagált rakéta- vagy épp atomkísérletekkel arra, hogy az ENSZ BT újabb szigorú szankciókkal sújtotta a militarista rendszert, amely gyakran fenyegeti nukleáris háborúval a világot. Donald Trump amerikai elnök már többször is katonai megelőző csapást helyezett kilátásba Észak-Koreával szemben.

Washingtoni hírek szerint erről a katonák lebeszélték az elnököt mondván, hogy a következmények beláthatatlanok lennének. Az USA csendes óceáni erőinek parancsnoka egyenesen úgy fogalmazott, hogy

„Észak-Korea diplomáciai és nem katonai probléma”.

Az újabb hármas rakéta kísérletet provokációnak tekinthetik Washingtonban és Szöulban, de kevés eszközük van az észak-koreai diktátor befolyásolására.

Peking mérséklő hatásában bízhatnak.

Kína a világtól elszigetelődött észak-koreai rendszer egyetlen szövetségese, amely mindenáron szeretné elkerülni a katonai konfliktust határai közelében. Nemrég új nagykövetet nevezett ki Phenjanba. Az ő feladata lenne, hogy tárgyalóasztalhoz ültesse Észak Koreát. Ilyen hatoldalú tárgyalások folytak sikertelenül Pekingben a két Korea, Kína, az USA, Oroszország és Japán részvételével, ám kiderült: Észak Korea titokban folytatja nukleáris- és rakétakísérleteit, hogy teljes jogú atomhatalommá váljon.

Amíg a magyarok a hollandokkal, addig Macron a lengyelekkel viaskodik

FüHü

-

2017-08-25

0

Amíg a magyarok a hollandokkal, addig Macron a lengyelekkel viaskodik

A francia államfő Salzburg és Bukarest után, kelet-európai körútjának utolsó állomásán, Várnában bírálta a lengyel kormányt. Varsót és Budapestet egyébként látványosan kihagyta Emanuel Macron a meglátogatandó helyszínek közül.

Lengyelország az Európai Unió érdekeivel szembemegy, és azt kockáztatja, hogy több kérdésben is a blokk partvonalára lavírozza magát – jelentette ki Emmanuel Macron francia elnök bulgáriai Várnában.

„Lengyelország ma nem tud példát mutatni Európának, mert úgy döntött, hogy sok kérdésben szembemegy az európai érdekekkel”. Azért van az európai integráció, hogy a tagországok konvergáljanak egymáshoz. „Így van ez a strukturális alapok esetében is, amelyekből Lengyelország részesül” – mondta Macron a bolgár államfővel, Rumen Radevvel közösen tartott sajtóértekezletén. Hozzátette még:

„Európa szabadságjogokra épül, amelyeket Lengyelország most éppen megszeg. Ez az ország úgy döntött, hogy elszigeteli magát.”

A francia elnök élesen bírálta, hogy Varsó nem hajlandó hozzájárulni a külföldi kiküldetésben lévő alkalmazottakra vonatkozó uniós direktíva szigorításához, a lengyel kormány egy újabb hibájának nevezve ezt.

„A lengyel állampolgárok többet érdemelnek, a miniszterelnök nehezen tudja majd megmagyarázni, hogy miért jó rosszabbul fizetni a lengyeleket”

– szögezte le.

Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter visszautasította Emmanuel Macron francia elnök bírálatát, és leszögezte: Lengyelország nemzetközileg nem elszigetelt állam, Macronnak pedig azt vetette a szemére, hogy nem követi a közép-európai fejleményeket.

„Lengyelország nem szigetelődik el”

– hangsúlyozta Waszczykowski Teodor Melescanu román és Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszterrel, valamint Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral közös varsói sajtótájékoztatóján.

Dél-Koreában börtön jár korrupcióért: öt évet kapott a Samsung trónörököse

FüHü

-

2017-08-25

0

Li Dzse Jong, az alapító unokája alelnöki rangban volt, de valójában ő irányította Dél-Korea legfontosabb vállalkozását miután édesapja, az elnök egy súlyos szívroham után visszavonult. Korrupció miatt ítélték el.

Li Dzse Jong a bíróságon
Fotó: MTI/EPA pool/Csung Szung Dzsun

Az alelnök mindenáron biztosítani akarta, hogy a család kezében maradjon a Samsung, amely egymaga Dél-Korea GDP-jének a 23%-át állítja elő. Ezért

lefizette az elnökasszonyt, hogy a hatalom hunyja be a szemét bizonyos részvénymanipulációk fölött.

43 milliárd wont (32,3 millió eurót) utaltak át az elnökasszony bizalmasának, aki el is intézte az ügyet.

A sikeres ügyintézés eredményeképp a bizalmas, akit a dél-koreai sajtó csak sámánasszonyként emleget, egymilliárd won értékben vett versenylovat a lányának. A lányka sikeres lovas versenyző volt, az olimpiákon is eredményesen képviselte Dél Koreát.

A Samsung-trónörökös ezt a vádat elismerte, mert nem tudta letagadni, de a többi ügyben azt állította: a Samsung vezérkara eltitkolta előle az ügyet. Ezt senki sem hitte el, de

néhány lojális főnök a helyi szokásoknak megfelelően feláldozta magát a trónörökösért.

Aki már előzetesben volt és most öt évig börtönben is marad.

Édesapját is elítélték korábban korrupciós ügyben, de egy napot sem töltött börtönben. Miért? Mert elnöki kegyelemben részesült. Most erre csekély az esély. Ugyanis maga az elnökasszony is előzetesben csücsül számtalan korrupciós vád miatt. A mostani elnök épp azzal nyert választást, hogy megígérte: komolyan fellép a korrupció ellen.

Mi lesz a Samsung élén? A trónörökösnek van egy nővére. Ő a Samsung szállodahálózatát irányítja. Menedzseri tapasztalata tehát van. Csak épp nem ott, ahol az igazán fontos a Samsungnak. Az elektronika adja az erejét a vállalat birodalomnak, és persze a családi vagyonnak.

A trónörökös személyes vagyonát a Forbes 7 milliárd dollárra becsüli.

De a papának minden bizonnyal több van, csak senki nem tudja, hogy hol. A Samsung ettől függetlenül kiváló eladási eredményeket produkált, a profit több mint 80%-al nőtt. Persze volt honnan, hiszen a Note 7 néha kigyulladt, és ez nem tett jót a Samsung presztízsének. A nemrég piacra dobott Note 8 viszont ígéretesnek mutatkozik. Vagyis a Samsung jól megy, de új főnököt kell találnia.

A Bundesbank a választások előtt hazavitte az aranykészlet nagy részét

FüHü

-

2017-08-25

0

A Bundesbank a választások előtt hazavitte az aranykészlet nagy részét

Megvizsgáltunk minden egyes aranyrudat és le is mértük őket. Nincs okunk a reklamációra – hangsúlyozta a Bundesbank igazgatósági tagja, Carl-Ludwig Thiele a kamerák előtt. A német aranykincs, melyet a hidegháború idején New Yorkban, Londonban és Párizsban tartottak, jórészt hazatért.

Nem kis értékről van szó: a 270 ezer aranyrúd a mai árfolyamon 120 milliárd eurót ér. Már a súlya is tekintélyes: 3378 tonna.

Miért vitték külföldre a Bundesbank aranykészletét? Azért, mert a hidegháború idején a Német Szövetségi Köztársaság frontországnak számított. Biztosabb az aranykészlet a Rajnától nyugatra – ez a konszenzus alakult ki a német elitben a gazdasági csoda idején, amikor Németország újra Európa vezető gazdasági hatalma lett. Így

a német arany Amerikába, Nagy Britanniába és Franciaországba került.

De miért maradt ott a berlini fal leomlása után?

Sokan tették fel ezt a kérdést különösen a pénzügyi válságok idején, amikor az arany hagyományosan felértékelődik. A német Számvevőszék 2012-ben szólította fel a Bundesbankot, hogy most már itt az ideje az aranykészlet hazaszállításának. A Bundesbank szép csendben meg is kezdte ezt, de ezt nem verték nagy dobra. A biztonság ugyanis sokba kerül. Most, hogy az aranykészlet java hazakerült 7,7 millió euróra rúg a számla.

Maradt persze még német arany külföldön: New Yorkban 1236 tonna és Londonban 432 tonna.

A Banque de France trezorjában immár semmi sincs pedig eddig 374 tonna német aranyat őriztek ott. Mire használja fel a Bundesbank ezt a hatalmas értékű aranykincset?

A hazaszállítás önmagában egy sikeres PR akció és a szeptemberi választások előtt minden bizonnyal megerősíti Angela Merkel kancellár pozícióját.

A baloldalon sokan az javasolták a múltban, hogy a legendás német aranykészlet legyen a nyugdíjkassza fedezete.

A nyugdíjkassza Németországban ugyanolyan gondokkal küzd mint nálunk és mint a legtöbb európai államban: túl sok az öreg és túlságosan kevés a munkaképes fiatal. A Bundesbank teljes mértékben elzárkózik attól, hogy az aranykészletet erre használják fel.

Macron francia elnök az eurozóna átfogó reformját javasolja: egységes pénzügyminisztériumot, amely központilag kezelné a tagállamok államadósságát. Schauble német pénzügyminiszter ezt egyáltalán nem fogadja el, de az eurozóna reformjával egyetért. Ennek

a reformprogramnak lehet a fedezete a német aranykészlet,

melynek nagyrésze évtizedek múltán hazatért abba a Németországba, amely vitathatatlanul Európa meghatározó gazdasági nagyhatalma. A szeptemberi választás után kiderülhet, hogy mi lesz az eurozóna reformjával és mire használják fel Németország aranykészletét, melynek értéke – mai árfolyamon – 120 milliárd dollár.

Hogy integrálódnak a muszlimok Európában?

FüHü

-

2017-08-25

0

Hogy integrálódnak a muszlimok Európában?

„Egyelőre nem sikerült egyenlő lehetőségeket biztosítani a muszlimoknak a helyiekkel és nem sikerült megteremteni a vallási sokszínűséget Európában”- mondja a Bertelsmann Alapítvány iszlám szakértője.

Yasemin El-Menouar abban a csapatban vett részt, mely megvizsgálta öt európai állam muszlim kisebbségének a helyzetét. Köztük van a két nagy gyarmattartó állam, Nagy Britannia és Franciaország, ahol évszázadok óta élnek muszlimok szép számmal és ahol a társadalom már kialakított egy bizonyos modus vivendit velük kapcsolatban. Nem véletlen, hogy Londonnak muszlim polgármestere van, akinek az édesapja egy buszsofőr Pakisztánból, az egykori gyarmatbirodalomból. A másik három országban is jelentős számú muszlim él, de ők a döntő többségükben 1945 után érkeztek Németországba, Ausztriába és Svájcba.

A muszlimok döntő többsége igyekszik integrálódni. Otthon már mind inkább a fogadó ország nyelvét használják.

A második generáció 76%-ának anyanyelve a fogadó állam nyelve. Az integráció szempontjából a legfontosabb az iskola és a munkahely. Franciaországban a muszlim gyerekek általában 17 éves korukig járnak iskolába (90%), ez elősegíti az integrációt. Németországban és Ausztriában rosszabb a helyzet, mert csak a fiatalok egy kisebbsége jut el az érettségi szintjére (36 és 39%). A munkahelyek szempontjából fordított a helyzet: Németországban, ahol alacsony a munkanélküliség, a muszlim fiatalok lehetősége a munkához jutáshoz nem rosszabb, mint a németeké. Franciaországban, ahol magas a munkanélküliség, rosszabb a helyzet.

Sok muszlim fiatal gondolhatja úgy, hogy a vallása vagy a bőrszíne miatt nem talál állást magának.

Ez indoka lehet a radikalizálódásnak. Kik maradnak meg hithű muszlimnak új hazájukban? Elsősorban azok, akiknek az iskolai képzettsége alacsony, akik gyakran vannak munka nélkül, és akik az átlagnál szegényebbek. Ezek a tényezők együttesen vezethetnek el a radikalizálódáshoz az Európában élő muszlim kisebbség soraiban.

Sok muszlim fiatal érezheti úgy, hogy számára nem sok esélyt kínál a társadalom és ezért a vallásban keresheti a kiutat.

Az európai társadalmaknak maguknak kell megtalálniuk az integrálás módját. A többség hajlik erre. Mindössze a lakosság húsz százaléka nyilatkozott úgy Ausztriában, Svájcban, Németországban, Franciaországban és Nagy Britanniában, hogy nem szívesen lakna muszlim szomszéd mellett. A nyitottság tehát mindkét részről megvan az integrációra, de a sikeres beilleszkedéshez hosszabb időre van szükség a Bertelsmann Alapítvány friss tanulmánya szerint.

Megtört a visegrádi egység

FüHü

-

2017-08-25

0

Megtört a visegrádi egység, de Macron francia elnök fontos engedményt tett migráns ügyben Salzburgban.

Csehország és Szlovákia hajlandó arra, hogy felülvizsgálják azt az uniós szabályt, mely lehetővé teszi, hogy valakit úgy alkalmazzanak egy másik államban, hogy közben a hazai béreket és juttatásokat kapja. Eddig a visegrádi államok határozottan ellenezték ezt mondván hogy a munkavállalás szabad az egész EU-ban, és az alacsony bérek jelentik az egyik fő vonzerejét a közép és kelet-európai tagállamoknak.

Miért ment bele Sobotka cseh és Fico szlovák miniszterelnök Salzburgba abba, amit eddig nem fogadott el?

Két okból. Egyrészt azért, mert a korábbi évektől eltérően immár a közép és kelet-európai tagállamokban elérték a szinte teljes foglalkoztatottságot. Sőt egyes helyeken munkaerő hiány mutatkozik. Ennek részben az a következménye, amit Fico mondott Salzburgban: „már nálunk is van szociális dömping”- vagyis a külföldi munkavállaló lenyomja a hazai béreket azzal, hogy mondjuk román vagy bolgár fizetést kap. A másik ok amiért Csehország és Szlovákia elfogadta a felülvizsgálat ötletét, melyet Macron francia elnök olyannyira szorgalmaz az az, hogy

Párizs is tett egy fontos engedményt méghozzá a migráns fronton.

A visegrádi államok ellenzik a migráns kvótát, melyet Brüsszel akar. Macron most kijelentette Salzburgban: „nem nekem kell meghatároznom azt, hogy hány migráns érkezzen egy másik uniós országba!” Vagyis ebben a visegrádi államok számára fontos kérdésben Macron szembefordult Brüsszellel és Angela Merkellel. Az eredmény ?

Mindenki kapott valamit Salzburgban. A választások előtt álló cseh miniszterelnök és osztrák kancellár diplomáciai sikert tudott felmutatni akkor amikor nem állnak jól a népszerűségi versenyben. Robert Fico úgy kötött paktumot Macron francia elnökkel, hogy közben nem hagyta cserben teljes mértékben a visegrádi együttműködést sem. Macron francia elnök elérte fő célját : megosztotta a visegrádi négyest! Ugyanakkor fel tud valami szerény eredményt mutatni otthon, ahol neki is népszerűségi gondjai vannak. A munka törvénykönyvének reformja egyáltalán nem népszerű Franciaországban pedig ez Macron elképzelései között talán a legfontosabb a belpolitikában. Hogyan tovább ?

Macron csütörtökön Romániában, pénteken Bulgáriában tárgyal. A két nagy hiányzó Magyarország és Lengyelország. Elvben Macron elnöknek van meghívása Budapestre, de kérdés, hogy mikor lesz ebből valami. Az viszont valószínű, hogy Macron számíthat uniós reformtervei támogatására néhány uniós államban Közép és Kelet Európában, de sem Magyarország sem pedig Lengyelország nem tartozik ezek közé. A visegrádi négyes egysége viszont megtört, és így nem tudják blokkolni a tervezett reformokat, melyek egységesebb és jobban együttműködő Európát akarnak a nemzetállami szuverenitást hangsúlyozó Magyarországgal és Lengyelországgal szemben.

Terroristák is érkezhetnek Líbiából Európába

FüHü

-

2017-08-25

0

Terroristák is érkezhetnek Líbiából Európába

Erre figyelmeztet Líbia miniszterelnöke, aki a londoni Times-nak nyilatkozott. Nem tudjuk ellenőrizni az országon áthaladó migránsokat- vallotta be Fajez Serraj kormányfő, aki tulajdonképp csak a főváros, Tripoli körül rendelkezik valóságos hatalommal.

Líbiában ugyanis a káosz az úr amióta Kadhafi 42 éves diktatúrája megbukott 2011-ben. Azóta fegyveres milíciák garázdálkodnak az országban. Az egyik legfőbb megélhetési forrásuk az emberkereskedelem. Jelenleg körülbelül 700 ezer migráns él Líbiában. Pontos számot senki sem tud. Az viszont tény, hogy a milíciák brutálisan kihasználják a migránsok nehéz helyzetét.

A férfiakat rabszolgaként dolgoztatják, a nőket pedig prostitúcióra kényszerítik.

Idén nyáron először fordul elő, hogy csökken az új migránsok száma Itáliában. Ennek oka az, hogy Olaszország belügyminisztere megállapodott a parti őrséggel Líbiában: tartsák vissza a migránsokat! A megállapodás működik. Persze nem ingyen. Itália fizet, de benyújtja a számlát Brüsszelnek. Olaszországban ugyanis hamarosan választások lesznek. A jelenlegi baloldali kormány fej-fej mellett halad az Öt csillag nevű Európa és migráns ellenes párttal. Melynek miniszterelnök jelöltje, Luigi di Maso kijelentette : Itália ma nem más mint egy nagy menekült tábor. Szégyen, hogy miközben Olaszországban tíz millió ember él szegénységben addig napi 38 eurót adunk egy menekültnek!

A baloldali kormány mindet megtesz, hogy megállítsa a migráns hullámot. De mit is jelent a megállapodás, melyet Itália belügyminisztere kötött Líbiával a migráns hullám megfékezésére? Ez azt jelenti, hogy összeállt egy fegyveres csapat Sabratha városban nem messze Tripolitól. Ezek a fegyveresek brutális módszerekkel fékezik meg a migráns áradatot: egyszerűen nem engedik csónakba szállni őket Líbia partjainál. A 48-as brigád Kadhafi egykori katonáiból és gengszterekből toborzódott, akiket a pénz tart össze.

Egy korábbi maffia főnök a parancsnok, aki kíméletlenül leszámol mindenkivel, aki szembeszáll vele.

Az olasz kormány tisztában van vele, hogy ez csak átmeneti megoldás. Olyan migráns tervet szeretne mint amilyet Merkel kancellár és Erdogan elnök fogadott el. Ez három milliárd euróért cserébe rendezi a keleti migráció ügyét. Ugyanennyit kér Itália Brüsszeltől azért, hogy a nyugati migráns út is bezáruljon. Ezzel a tervvel még minden bizonnyal meg kell várni a német és az olasz választásokat.

Macron francia elnök viszont nem vár: ő Líbiában szeretne olyan hot-spotokat telepíteni, melyek megakadályozzák a migránsok át jutását Európába. Ha ugyanis egy migráns már átjutott Európába, akkor nagyon nehéz kitoloncolni. Ha nem kapja meg a menekült státuszt, akkor eltűnik a hatóságok szeme elől. A hatóságoknak pedig nincs elég emberük az elfogásukra. A rendezés kulcsa tehát Líbiában van, de ott nincs állam. Nemrég Líbia két erős embere Franciaországban találkozott egymással Macron elnök közvetítésével. Ha lesz állam, akkor lesz kivel megállapodni. Addig viszont a migránsok száma egyre nő Líbiában, és nagy kérdés, hogy az egykori maffia főnök által vezetett milícia meddig lesz képes távol tartani őket Európától?!…

Újabb hajótörés Brazíliában, sok halott

FüHü

-

2017-08-24

0

Újabb hajótörés történt Brazíliában, ezúttal az északkeleti Bahia államban süllyedt el egy komp, 22-en haltak meg. Két nap alatt összesen 41-en haltak meg hajóbalesetben az országban.

Szerda hajnalban Para államban, a Xingu folyón süllyedt el egy hajó, a helyi hatóságok adatai szerint ott tizenkilencen haltak meg, 23 túlélőt találtak, hét ember eltűnt.

A csütörtökön elsüllyedt kompon 129 utas és a legénység utazott. A brazil haditengerészet szóvivője szerint

a 22 halott mellett 21 túlélőt is találtak, másokat pedig polgári hajók mentettek ki.

126 katonát mozgósítottak a mentéshez.

A komp a szövetségi állam fővárosából, Salvador Da Bahiából a szomszédos Itaparica szigeten fekvő Mar Grandéba tartott, reggel süllyedt el.

Macron Bukarestben: jogos Románia elvárása, hogy Schengen-tagállammá váljon

FüHü

-

2017-08-24

0

Macron Bukarestben: jogos Románia elvárása, hogy Schengen-tagállammá váljon

Románia Schengen-övezethez való csatlakozása, illetve a munkaerő áramlását szabályozó uniós direktíva is téma volt Emmanuel Macron romániai látogatásán. A francia államfő Klaus Johannis meghívására érkezett Romániába.

A két államfő találkozóján döntöttek a Franciaország és Románia közti stratégiai partnerség megszilárdításáról, elsősorban politikai, gazdasági, kulturális és kutatási téren. A találkozó egyik témája Románia Schengen-övezethez való csatlakozása volt. Ennek kapcsán Macron kijelentette:

„Románia már évek óta jogosan kérheti a Schengen-övezethez való csatlakozást, és én teljesen nyitott vagyok ebben a kérdésben.”

Meglátása szerint a schengeni övezet jelenleg nem működik jól. „Azt szeretném, ha a következő hónapokban fel tudnánk gyorsítani a közös szabályozások reformját, hogy szolidárisabb legyen a hozzáállásunk, jobb legyen a határrendészetünk, egységesebb a menekültek és az idegenek befogadásával kapcsolatos fellépésünk, és önök is részesei legyenek ennek a folyamatnak” – mondta a francia államfő.

Emmanuel Macron azt is elmondta, tisztában van Románia erőfeszítéseivel, hogy az országot egy olyan Európába integrálja, amely „halad előre”. „Együtt dolgozunk az Európai Unió jövőjéért, az euró-övezet megerősítéséért, mert

tudom, hogy elszántak arra, hogy Romániát egy olyan Európába integrálják, amely halad előre”

– jelentette ki Macron

Több megállapodást is aláírtak Emmanuel Macron francia államfő romániai hivatalos látogatása alkalmából a Cotroceni-palotában. Ezek között van a közös európai érdekeket szolgáló román-francia együttműködésről szóló szándéknyilatkozat, az Airbus Helicopters és a brassói IAR közti megállapodás, valamint a román hadsereg „Ground Based Air Defense Systems” programját szolgáló egyezmény.

Agerpres/Transindex/FüHü

Világ

Nem sokat kellett várni arra, hogy az amerikai elnök magyar származású, szélsőjobboldali tanácsadója is távozzon a hatalom központjából, miután korábban mentora, Steve Bannon is lemondásra kényszerült. Magyarán: mindkettőjüket kirúgták.

Washington és Szöul azonban nem hisz Észak-Korea ígéreteinek,a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer már többször átverte a világot.

Peking mérséklő hatásában bízhatnak.

A francia államfő Salzburg és Bukarest után, kelet-európai körútjának utolsó állomásán, Várnában bírálta a lengyel kormányt. Varsót és Budapestet egyébként látványosan kihagyta Emanuel Macron a meglátogatandó helyszínek közül.

Li Dzse Jong, az alapító unokája alelnöki rangban volt, de valójában ő irányította Dél-Korea legfontosabb vállalkozását miután édesapja, az elnök egy súlyos szívroham után visszavonult. Korrupció miatt ítélték el.

lefizette az elnökasszonyt, hogy a hatalom hunyja be a szemét bizonyos részvénymanipulációk fölött.

néhány lojális főnök a helyi szokásoknak megfelelően feláldozta magát a trónörökösért.

A trónörökös személyes vagyonát a Forbes 7 milliárd dollárra becsüli.

a német arany Amerikába, Nagy Britanniába és Franciaországba került.

Maradt persze még német arany külföldön: New Yorkban 1236 tonna és Londonban 432 tonna.

A baloldalon sokan az javasolták a múltban, hogy a legendás német aranykészlet legyen a nyugdíjkassza fedezete.

a reformprogramnak lehet a fedezete a német aranykészlet,

„Egyelőre nem sikerült egyenlő lehetőségeket biztosítani a muszlimoknak a helyiekkel és nem sikerült megteremteni a vallási sokszínűséget Európában”- mondja a Bertelsmann Alapítvány iszlám szakértője.

A muszlimok döntő többsége igyekszik integrálódni. Otthon már mind inkább a fogadó ország nyelvét használják.

Sok muszlim fiatal gondolhatja úgy, hogy a vallása vagy a bőrszíne miatt nem talál állást magának.

Sok muszlim fiatal érezheti úgy, hogy számára nem sok esélyt kínál a társadalom és ezért a vallásban keresheti a kiutat.

Megtört a visegrádi egység, de Macron francia elnök fontos engedményt tett migráns ügyben Salzburgban.

Párizs is tett egy fontos engedményt méghozzá a migráns fronton.

Erre figyelmeztet Líbia miniszterelnöke, aki a londoni Times-nak nyilatkozott. Nem tudjuk ellenőrizni az országon áthaladó migránsokat- vallotta be Fajez Serraj kormányfő, aki tulajdonképp csak a főváros, Tripoli körül rendelkezik valóságos hatalommal.

Egy korábbi maffia főnök a parancsnok, aki kíméletlenül leszámol mindenkivel, aki szembeszáll vele.

Újabb hajótörés történt Brazíliában, ezúttal az északkeleti Bahia államban süllyedt el egy komp, 22-en haltak meg. Két nap alatt összesen 41-en haltak meg hajóbalesetben az országban.

a 22 halott mellett 21 túlélőt is találtak, másokat pedig polgári hajók mentettek ki.

Románia Schengen-övezethez való csatlakozása, illetve a munkaerő áramlását szabályozó uniós direktíva is téma volt Emmanuel Macron romániai látogatásán. A francia államfő Klaus Johannis meghívására érkezett Romániába.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA