A robbantásban legalább öten életüket vesztették és kilencen megsebesültek. A célpont egy magánbank fiókja volt.
Basír Mudzsáhid kabuli rendőrségi szóvivő szerint a támadó célpontja a magánkézben lévő Kabul Bank egyik fiókja volt, amelytől mintegy 500 méterre található az amerikai nagykövetség.
Az afgán Tolo tévé szerint a merénylő a Maszúd téren robbantotta fel magát, Kabul központjának északi részén.
A bankok előtt mostanság hosszú sorok kígyóznak, mert a muszlimok készülnek a hétvégi áldozati ünnepre, az íd al-adhára.
A területet biztonsági elővigyázatosságból lezárták, a helyszínre több rendőr- és mentőautó érkezett.
Egyelőre senki sem jelentkezett a támadás elkövetőjeként, de korábban a tálibok hajtottak végre merényleteket pénzintézetek ellen.
Pénteken az Iszlám Állam dzsihadista szervezet terrortámadást követett el egy kabuli mecsetben, amelyben több mint 40 ember vesztette életét és legalább 100-an megsebesültek.
Lövöldözés volt az egyesült államokbeli Új-Mexikó állam egyik könyvtárában hétfő este. Két ember meghalt, négyen súlyosan megsebesültek.
Az ámokfutó az állam délkeleti részén, a texasi határhoz közel fekvő Clovis városka közkönyvtárában lövöldözött: két embert agyonlőtt, másik négy könyvtárlátogatót pedig súlyosan megsebesített.
A helyi hatóságok szerint egyértelmű, hogy nem terrorcselekmény történt.
A The Eastern New Mexico News című helyi lap tudósítója megszólaltatta a könyvtár vezetőnőjét, Vanessa Aguirrét, aki azt mondta: „minden olyan gyorsan történt, bejött egy férfi és azonnal lövöldözni kezdett, először a levegőbe adott le lövést”. A könyvtárosnő, akivel ott volt a gyermeke is, azonnal kimenekült az épületből.
A rendőrség körülvette az épületet és letartóztatta az elkövetőt. A helyi hatóságok a férfinak sem a kilétét, sem az esetleges motivációit nem fedték fel, későbbre ígértek részletes tájékoztatást.
Nemrég három rakéta idő előtt felrobbant, de most egy ballisztikus rakéta megtett 2700 kilométert. Közben pedig átrepült Japán fölött!
Dél Korea, Japán és az Egyesült Államok az ENSZ Biztonsági Tanácsának sürgős összehívását kérte azt követően, hogy Észak Korea újabb sikeres rakéta kísérletet hajtott végre.
Japánban riadót rendeltek el miután az észak-koreai rakéta átrepült Hokkaidó szigete felett, és attól 1180 kilométerre keletre csapódott be a Csendes óceánba.
A rakétát a phenjani nemzetközi repülőtér közeléből lőtték ki, és összesen 2700 kilométert tett meg a levegőben. Ez a harmadik alkalom, hogy egy észak-koreai rakéta áthaladt Japán légterén. Az előző két alkalommal Észak Korea azt állította, hogy a rakéták műholdakat állítottak a pályájukra. Most azonban teljesen egyértelmű, hogy katonai jellegű kísérletről volt szó.
Ez súlyosan fenyegeti Japán biztonságát- hangsúlyozta Abe Sinzo japán miniszterelnök. Dél Korea elnöke katonai erődemonstrációt rendelt el: négy vadászbombázó szállt fel, mindegyik fedélzetén egy tonnás bomba volt.
Olyan támadást szimuláltak, mely észak-koreai célpontok ellen irányult.
Augusztus végéig még zajlik a közös dél-koreai-amerikai hadgyakorlat, melyet Phenjanban háborús fenyegetésnek értékelnek. Dél Korea elnöke elrendelte a hadsereg fejlesztési terveinek a módosítását. Ha Észak Korea a nukleáris és rakéta erőit fejleszti, akkor nekünk is megfelelő aszimmetrikus fegyverekre lesz szükségünk- mondta Mun, a nemrég megválasztott dél-koreai elnök. Aki korábban felajánlotta: hajlandó elutazni Észak Koreába, hogy tárgyaljon az ifjú diktátorral.
Kim Dzsongun azonban csakis Donald Trumppal hajlandó tárgyalni. A napokban a központi pártlap újra megfenyegette az Egyesült Államokat. Július negyedikén, az USA nemzeti ünnepén Észak Korea sikeres kísérletet hajtott végre egy interkontinentális rakétával. Ezt követően
az ifjú diktátor kijelentette: immár az USA egész területére csapást mérhetünk!
Trump elnök többször is megelőző csapással fenyegette meg Észak Koreát, de erről a saját katonái is lebeszélték. Az USA csendes-óceáni erőinek parancsnoka szerint nem katonai hanem diplomáciai problémáról van szó. Észak Korea egyetlen szövetségese, Kína ugyanezen a véleményen van. Peking tárgyalásokat javasol.Csakhogy erre egyelőre sem Phenjan sem pedig Washington nem hajlandó. Közben pedig Észak Korea elképesztő ütemben fejleszti rakétáit, melyek közül most egy átrepült Japán fölött.
Az afrikai államok sok pénzt kérnek azért, hogy megállítsák a migráns áradatot.
Afrikában kellene megállítani a migráns áradatot. Erről tárgyalt hét állam vezetője a francia fővárosban. Az Európai Uniót a vendéglátó Macron elnökön kívül Angela Merkel német kancellár, Gentiloni olasz és Rajoy spanyol miniszterelnök képviselte. Jelen volt Federica Mogherini, az EU „külügyminisztere”. Afrikai részről Csád és Niger elnöke valamint Líbia miniszterelnöke mondta el az álláspontját a migráns áradatról illetve annak megfékezési lehetőségéről.
Kiderült: Európa és Afrika érdekei e téren homlokegyenest ellenkezőek!
Macron francia elnök korábban azt tervezte, hogy az úgynevezett hot-spotokat Líbiába és néhány más afrikai államba telepítik, hogy a migránsok ne jöjjenek Európába hanem Afrikában bírálják el az ügyüket. Az európaiak támogatták Macron tervét, de az afrikaiak válasza a teljes elutasítás volt. „Abszurd és értelmetlen!”- közölte egy nigeri diplomata. Majd Niger elnöke közölte: pénzt vár Európától, mert különben nem képes kezelni a problémát. „Miért vágnak neki a migránsok a gyötrelmes útnak? Mert Afrikában nem látnak jövőt!- mondta Niger elnöke. Aki komoly fejlesztési segélyt követelt.
Ugyanezt visszahangozta Csád elnöke is: a migráns válságot csakis úgy lehet megoldani, ha az okát megszüntetik! Az EU-nak nagyszabású segély programot kell nyújtania! Nem kell új Marshall-segély Afrikának!- közölte Federica Mogherini. Az EU „külügyminisztere” elmondta, hogyBrüsszel és a tagállamok együtt 20 milliárd eurót fektetnek be Afrikában. Ebből komoly eredményeket lehetne elérni. Ez finom célzás arra, hogy az afrikai vezetők általában lenyúlják a segély pénzek nagy részét miközben a fejlesztést továbbra is külföldről várják.
Senkinek sincs varázs pálcája – hangsúlyozta Olaszország miniszterelnöke.
Idén eddig több mint 100 ezer migráns érkezett Olaszországba Afrikából. Olaszország megtelt.
Épp ezért szerződést kötött líbiai milíciákkal: állítsák meg ők a migránsokat. A módszer működik. Csak fizetni kell érte. Egyelőre az olaszok fizetnek, de a számlát benyújtják Brüsszelnek. Amelynek még ki kell fizetnie a 3 milliárd eurós számlát Törökországnak azért, hogy keletről ne induljon újra a menekült áradat.
Végül abban maradtak Párizsban, hogy az ENSZ menekültügyi hivatalához fordulnak: hozzanak ők létre olyan centrumokat, ahol a menekültek emberi körülmények között élhetnek és ahol el lehet bírálni a menedék kérelmeket. Csád elnöke közölte: az USA-val már kötöttek migráns egyezményt arról, hogy milyen feltételekkel lehet valakit vissza toloncolni Afrikába. Az EU-nak is hasonló egyezményeket kellene kötnie az afrikai államokkal. Csakhogy az európai országok épp azt szeretnék, ha a migránsok már át sem jutnának Afrikából Európába! Csád elnöke közölte: náluk már több mint 400 ezer migráns van.
A koldusszegény ország megtelt. Nem tudnak mit kezdeni az újabb migránsokkal. Ugyanez a helyzet Líbiában, ahol legkevesebb 600 ezer migráns él, de lehet a számuk akár egymillió is. Senki sem tudja pontosan hiszen nincs működőképes állam, amely regisztrálni tudná őket.
Az olaszok azt szeretnék, ha Líbia is olyan komoly pénzeket kapna mint Törökország, mert csak így van esély az afrikai migráns áradat megállítására.
Csakhogy az EU még a Törökországnak ígért 3 milliárdot sem hozta össze. Ebből ugyanis csak 1 milliárdot vállalt az unió, a többit a tagállamoknak kellene összedobniuk. A lelkesedés mérsékelt: új migránsokat senki sem akar, de ennek elkerülése érdekébennemigen hajlandó senki sem a saját zsebébe nyúlni …
Minél hamarabb el kell kezdeni a komoly tárgyalásokat, az Egyesült Királyságnak pedig tisztáznia kell az álláspontját az uniós kilépés legfőbb kérdéseit illetően – ezt mondta Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója a kiválás feltételeiről szóló egyeztetések harmadik fordulójának megnyitása előtt Brüsszelben.
Michel Barnier Forrás: Wikimedia Commons
Barnier azt mondta, minél előbb véget ér a bizonytalanság, annál hamarabb meg lehet kezdeni a tárgyalást a jövőbeli kapcsolatokról és a kereskedelmi kérdésekről. Ehhez azonban
a briteknek a jelenleg megvitatásra váró ügyekben teljesen világossá kell tenniük az álláspontjukat.
Arról is beszélt, hogy teljes az egyetértés a Brexit után bennmaradó „huszonhetek” között abban, hogy fontos az úgynevezett szakaszos megközelítés.
David Davis Forrás: Wikimedia Commons
David Davis brit Brexit-ügyi miniszter az MTI tudósítása szerint azt mondta: az előrelépéshez mindkét fél részéről „rugalmasságra és képzelőerőre” van szükség. Arról is beszélt, hogy országa minden kérdésben – az állampolgári jogokat, a fennmaradó brit pénzügyi kötelezettségeket és az ír-északír határellenőrzést illetően is – előrehaladást szeretne elérni a héten. Szerinte
a cél, hogy a jövőbeli megállapodás mindkét félnek javára váljon.
Az első egyeztetést június 19-én tartották, de akkor mindössze a menetrendről egyeztek meg, az első „igazi”, négynapos tárgyalási forduló július közepén volt.
A Politico diplomáciai forrásokra hivatkozva arról írt, hogy amennyiben az Egyesült Királyság ezúttal sem áll elő a javaslatával arra vonatkozóan, hogy miként számolják ki az EU-val szemben fennmaradó kötelezettségek összegét, akkor megfeneklenek a mostani egyeztetések.
A „huszonhetek” vezetői októberben döntenek majd róla, hogy megfelelő ütemben haladnak-e az egyeztetések a kilépéssel kapcsolatos legfőbb kérdésekről ahhoz, hogy megkezdődhessenek a kereskedelmi tárgyalások. Sajtóhírek szerint
Brüsszelben egyre többen kételkednek benne, hogy októberben tovább tudnak lépni, ugyanis egyelőre több kérdésben is komoly nézetkülönbségek vannak a felek között.
Az Egyesült Királyságban tavaly júniusban tartottak népszavazást az ország EU-tagságáról, amelyen a választók 52 százaléka a kilépésre szavazott. A Lisszaboni Szerződés 50. cikke értelmében az uniós tagság a kilépési szerződés hatályba lépésével, vagy annak hiányában a távozási szándék (2017. március 29-ei) bejelentése után két évvel szűnik meg, de a kiválási tárgyalások a tagállamok konszenzusos döntésével meghosszabbíthatók.
Precíziós, irányított rakétákat állít elő Irán, ezt mondta Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök António Guterres ENSZ-főtitkárnak. A Hamász palesztin terrorszervezet közben bejelentette: helyreállították a kapcsolatukat Iránnal, így most egy Izrael-elleni konfliktusra készülnek.
Forrás: Wikimedia Commons
Netanjahu azzal vádolta Iránt, hogy hadászatilag elsáncolja magát Szíriában (ahol Irán kezdettől fogva támogatja az Aszad-rezsimet), mégpedig kinyilvánított célja, Izrael felszámolása érdekében. „Emellett precíziós irányítású rakéták előállítását szolgáló létesítményeket hoz létre Szíriában és Libanonban is. Ezt Izrael nem fogadhatja el, és az ENSZ-nek sem szabadna elfogadnia” – mondta Netanjahu.
Guterres azt mondta: minden tőle telhetőt elkövet annak biztosítására, hogy az ENSZ libanoni békefenntartó egységei teljesítsék kötelezettségeiket. Az ő mandátumukat szeptember végén kell megújítani, és Izrael szeretné elérni, hogy tevékenyebben vegyenek részt a Hezbollah síita terrorszervezet (amelyet szintén Irán támogat) fegyverkezésének megfigyelésében és megelőzésében.
„Megértem Izrael biztonsági aggodalmait, és ismétlem, hogy számomra teljességgel elfogadhatatlan Izrael állam elpusztításának gondolata vagy szándéka”
– mondta az ENSZ főtitkára.
Netanjahu a Jediót Ahronót szerint bírálta a világszervezetet, amiért nem tesz a palesztin gyűlöletbeszéd ellen, mert nem állítja meg a Hezbollahnak szállított fegyvereket, és mert „abszurd módon tagadja” Jeruzsálemnek a zsidósághoz való kötődését. Ezzel az ENSZ kulturális szervezete, az UNESCO Jeruzsálemmel kapcsolatos döntéseire utalt.
António Guterres Forrás: Wikimedia Commons
Guterres arra kérte Netanjahút, hogy tegyen lépéseket a palesztin gazdaság helyzetének javítása érdekében, a békefolyamat újjáélesztésére irányuló erőfeszítések alapján, mert gazdasági viszonyaik javulásával a palesztinok majd megértik, hogy érdemes a békét támogatniuk.
A találkozó előtt
az ENSZ-főtitkár az antiszemitizmus veszélyeire figyelmeztetett
Reuven Rivlin államelnökkel tartott találkozóján, miután a Jad Vasem holokausztmúzeumban koszorút helyezett el a második világháborúban meggyilkolt zsidók emlékére.
Guterres találkozik azzal a két fiatal férfinak a családtagjaival, akiket a Hamász tart fogva Gázában. Tárgyal Mahmúd Abbász palesztin elnökkel és Rámi Hamdalláh palesztin miniszterelnökkel, majd Gázába is elmegy.
A Gázai övezetet uraló terrorszervezet, a Hamász, közben bejelentette, hogy sikerült helyreállítani kapcsolatát Iránnal, így most kiújuló konfliktusra készülnek Izraellel. Jahja Szinvár, a szervezet gázai vezetője szerint
Irán jelenleg a Hamász fegyveres szárnyának „legnagyobb pénzügyi és katonai támogatója”.
Azt is mondta: Irán segítségével a Hamász összegyűjti katonai erejét a „Palesztina felszabadítását” célzó harchoz.
A Hamász és Irán között akkor lett rossz a viszony, amikor előbbi megtagadta, hogy segítse az Aszad-rezsimet a háborúban.
John Tefft távozó nagykövet a háború elkerülését célzó, ugyanakkor tompának bizonyult eszközként minősítette az Egyesült Államok Oroszország ellen bevezetett gazdasági szankcióit.
A nagykövet az MTI tudósítása szerint az Eho Moszkvi rádiónak nyilatkozott. Azt mondta:
„Úgy tűnik nekem, hogy a szankciók tompa eszköznek bizonyultak. Ez nem kérdéses, ezt mindenki megérti.”
De azt is mondta: a Krím elcsatolása után Barack Obama kormányzata előtt az a kérdés volt, hogy akarnak-e háborút Oroszország ellen. Szerinte a szankciókra szükség volt, hogy megmutassák: az USA nem ért egyet a nemzetközi jog megsértésével. A friss szankciós törvényről pedig azt mondta: azt
az amerikai elnökválasztási rendszer elleni kibertámadások váltották ki.
Szerinte az Egyesült Államok a 90-es évek eleje óta igyekezett Oroszország barátjává válni, és most is ezt szeretné elérni. Az orosz belügyekbe való amerikai beavatkozás ügyét feszegető kérdésre azt válaszolta, hogy „az Egyesült Államok a demokratikus rendszert, nem pedig az egyes jelölteket támogatja”.
Arról is beszélt, hogy
az Egyesült Államok továbbra is azt kívánja, hogy se az Aszad-rezsim, se Irán ne legyen jelen többé Szíriában.
Tefft nem tud arról, hogy diplomáciai csatornákon újabb telefonbeszélgetést készítenének elő Trump és Putyin között.
Tefft utódja egyébként Jon Huntsman volt utah-i kormányzó, pekingi nagykövet és republikánus elnökjelölt-aspiráns lehet, amennyiben a szenátus is megerősíti kinevezését.
Gurmit Rám Rahim Szingh szektavezért két tanítványát erőszakolta meg.
Az Igaz Ügy Felekezete nevű szektát vezető guru még 2002-ben erőszakolta meg a két nőt. Már a múlt héten kimondták, hogy bűnös, erre válaszul
hívei gyújtogatni kezdtek, valamint újságírókra és rendőrökre támadtak.
A rendőrök előbb vízágyúval, majd könnygázzal próbálták feloszlatni a tömeget, később éles lőszert is bevetettek. Az összecsapásokban 38 ember meghalt és több mint 200 megsebesült. Ezer embert őrizetbe vettek.
A szektának az 50 éves Szingh állítása szerint 50 millió követője van a világon.
Szlovénia kész támogatni az Európai Bizottságot Lengyelországgal szemben – jelentette ki Miro Cerar, aki arról is bezsélt, hogy mindenképpen a mageurópában szeretne maradni országa.
„Lengyelországban aggasztó folyamatok zajlanak le, melyek akadályozhatják a törvények uralmát. Az Európai Unióban tiszteletben kell tartani a törvények uralmát.” – mondta a szlovén miniszterelnök, utalva arra, hogy Brüsszel kötelezettségszegési eljárást kezdeményezett Lengyelországgal szemben az igazságszolgáltatást érintő lengyel szabályozások miatt. Ez elvezethet oda, hogy felfüggesztik Varsó szavazati jogát az uniós döntésekben.
Lengyelországgal és Magyarországgal ellentétben Szlovénia benne kíván maradni abban a magban, mely az EU leginkább integrált részét alkotja.
Miro Cerar arra célzott, hogy Macron francia elnök az eurozónát egységes pénzügyi rendszerként kívánja kezelni, vagyis nem csak a költségvetés és az adósságkezelés, de a pénzügyminiszter is közös lenne. Szlovénia támogatja az irányt, de magukat a döntéseket alaposan meg kell fontolni – hangsúlyozta Cerar. A kis 2,1 milliós állam már 2007 óta az eurozóna tagja. Északi szomszédunk Szlovákia is már csatlakozott, és Robert Fico miniszterelnök is úgy nyilatkozott, hogy számára a legfontosabb a magországokhoz való csatlakozás. Nem kíván ugyan lemondani a visegrádi együttműködésről, de az eurozóna ehhez képest elsőbbséget élvez.
Macron és a lengyelek
Macron francia elnök a múlt héten tett körutat Közép és Kelet-Európában: Salzburgban Ausztria, Csehország és Szlovákia vezetőivel tárgyalt, majd ellátogatott Romániába és Bulgáriába. Eközben heves egymásnak üzengetéses szóváltásba keveredett Lengyelország kormányfőjével. A francia elnök kifogásolta, hogy Varsó ragaszkodik a kihelyezett munkavállalók jelenlegi uniós szabályozásához, melyet Macron mindenképp módosítani szeretne. Az EU-ban jelenleg 1,5 millió olyan munkavállaló dolgozik külföldön, aki nem a fogadó hanem a küldő állam szabályai szerint kapja bérét és juttatásait. Ezt Nyugat Európában szociális dömpingnek tekintik. Minthogy a 1,5 millió ilyen típusú munkavállalóból több mint 420 ezer lengyel, ezért Varsó hallani sem akar a szabályok módosításáról.
A lengyel miniszterelnök arrogánsnak nevezte Macront, s közölte: Lengyelország egyenjogú tagja az uniónak.
A francia elnök elképzelései lendületet kaphatnak, ha Németországban Angela Merkel nyeri a választásokat. Ha fenntartásokkal is, de Merkel támogatja Macron elképzeléseit, annál is inkább, mert a tervezett közös pénzügyminiszter minden bizonnyal német lenne. Ezzel véglegessé válna a kétsebességes Európa.
Szlovénia és Szlovákia már jelezte: mindenképp az első fokozathoz kíván tartozni. Csehország, ahol szeptemberben szintén választásokat rendeznek, habozik. Lengyelország már jelezte: nem akar közeledni a mag országokhoz. Magyarország még nem foglalt hivatalosan állást noha eddigi politikája Varsóhoz állt közel.
Ez derült ki az Amnesty International és a Világgazdasági Fórum felméréseiből.
Az Amnesty közleménye szerint az is kiderül a Világgazdasági Fórum világszerte végzett, Global Shapers Annual Survey nevű felméréséből, hogy az országok vezetői nem értik a fiatal választókat.
A 18-35 évesek túlnyomó többsége befogadna ugyanis menekülteket az országába
(72,6%), sőt, több mint negyedük (27,3%), saját otthonába is.
Forrás: Amnesty International
Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára szerint „a háborúk és üldözések elől menekülő emberek orra előtt rendszeresen csapják be az ajtót a tehetős országok, mondván nem tudnak rajtuk segíteni. (…) Közel két év telt azóta, hogy a világ megismerte Alan Kurdi tragikus fotóját,
a legtöbb ország mégsem hajlandó még a saját maga vállalt elégtelen számú áttelepítésre vonatkozó vállalásnak sem eleget tenni.
Eközben komoly esély van rá, hogy az idei év során halnak majd meg a legtöbben a Földközi-tengeren.”
Az Amnesty International tavalyi felmérése szerint 5-ből 4 ember fogadna be menekülteket az országába. Vagyis a helyzet gyakorlatilag nem változott a mostani felmérés szerint sem.
Amerikában a fiatalok 85%-a mondta azt, hogy szeretne befogadni menekülőket.
Salil Shetty szerint „ebből is látszik, hogy Donald Trump nem mond igazat, amikor a saját menekültellenes elképzeléseit az ország egészének véleményével azonosítja”.
Forrás: Wikimedia Commons
A kérdésre, hogy mit kellene tenni a kormányoknak a menekültekkel, 55% azt mondta, hogy „meg kellene próbálniuk munkát adni nekik”.
Alig 3,5% mondta azt, hogy a menekülteket ki kellene toloncolni.
Az Amnesty International folytatja I Welcome nevű kampányát a menekülők védelméért. Ennek keretében szeptember 20-án a világ több mint 200 városában tartanak koncerteket a Sofar Soundsszal közösen, köztük Budapesten is. Olyan előadók lépnek fel menekült zenészekkel együtt, mint például Ed Sheeran.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
