Kezdőlap Világ Oldal 610

Világ

Szabadka: a botrányok mestere a polgármester

A történet egy-két plakát kiragasztásával kezdődött, egy lakodalommal folytatódott, ahol keresetlen szavak és pofonok váltották egymást. A felpofozott áldozat a rendőrségre sietett, ahol annak a rendje és módja szerint, őrizetbe vették. A polgármester, aki állítólag nem pofozott csak fenyegetőzött, a maffiával mentegetőzött.

Felgyorsultak az események Kosztolányi és Danilo Kis városában szeptember elseje, Szabadka napja közeledtével. Az utóbbi időben ilyenkor megrögzött szerb nacionalisták válnak díszpolgárokká, neveznek el róluk utcákat. Mindez, úgy tűnik, a magyar kisebbség elemi érdekeivel is egybeesik, hiszen nagy egyetértésben, akárcsak országos szinten, az itteni önkormányzatban is együtt kormányoz az elkötelezett Fidesz-partner Vajdasági Magyar Szövetség és a szerb államfő Aleksandar Vučić pártja, a Szerb Haladó Párt. Ennek a nagy összeborulásnak az eredménye, hogy egy bizonyos kétes múltú, nemszabadkai Bogdan Laban lett a legutóbbi választásokon a polgármester.

Történetünk főhőse.

A békés, enyhén poros észak-bácskai városban még tikkadt volt az augusztusi pára, amikor egy reggel, mint mennyből a villám néhány plakát riasztotta a gyanútlan és korán kelő szabadkaiakat. Két helyszínt azonosítottak: az egyik plakát abban az utcában virított, ahol a Szerb Haladó Párt helyi irodája van, a másik a Magyarországon is jól ismert Ócskapiac közelében. Lehet, hogy csak ez a kettő volt. Nem fog kiderülni, hiszen a városi közterület szorgalmas dolgozói néhány óra elteltével eltüntették a súlyos politikai üzenetet közvetítő cetliket. Amelyeken ez állt: Bogdane, Bog je ljut. Vagyis:

Bogdán, az Isten dühös.

Egy kis szójáték: a polgármester keresztneve is a bog/isten egyszótagú szóval kezdődik. Nem annyira ütős, mondanák a naivok, de mint utóbb kiderült – telibe talált.

Néhány nap múlva az események megállíthatatlan folyamata már az utcákról a Galéria szállodába helyeződött át. Mellékszál, hogy Szabadka első számú hoteljének a kivitelezője évekkel ezelőtt látványosan fejbe lőtte magát a német/osztrák tulajdonos irodája előtt. Természetesen pénzről, adósságról, ki nem fizetett számlákról volt szó. Utóbb özvegyének és gyermekeinek ki kellett költözni egyemeletes elárverezett házukból, amelyet – nincsenek csodák – a Vajdasági Magyar Szövetség vásárolt meg potom 1,6 millió euróból. Nem kell találgatni: a magyarországi adófizetők pénzéből. Ami errefelé ugyancsak természetes. Mellékszál lezárva.

Polovina a plakátok gyártója?

A Galéria Minhen (München) nevű sörözője előtt szombat este összefut főhősünk, Bogdan Laban, testőrei kíséretében, ahogy az jobb helyeken bevett szokás és egy bizonyos Vladimir Polovina, belgrádi egyetemi oktató, aki egy mulatságon (lakodalom) vett részt és belefutott a pofonba. Előbb azonban a szókimondó polgármester sziporkázó eszmefuttatásának célpontjává vált. Az sem zavarta a szabadkaiak első emberét, hogy Polovina figyelmeztette: hangszalagra rögzíti az elhangzottakat („Rögzíts csak mindent, amit mondtam. Itt van, vedd csak fel. Hogy nem szégyelled magad?”). Egy kis ízelítő a parádés szónoklatból:

„Ülj le, kutya! A seggedet szétrúgom. Az anyádat megb…om. A fiammal foglak szétveretni!”

„Kitépem a torkodat!”

A nyomaték kedvéért a polgármester többször is elismételte közlendőjét, úgyhogy az erről készült hangfelvétel 15 perces lett és a végén dulakodás zaja vehető ki, Laban dallamos hangjának kíséretében:

„Hord el magad a szemem elől! Hord el magad a szemem elől!”.

A magát sértettnek vélt, felpofozott Polovina a rendőrségre sietett, hogy feljelentést tegyen. A rend szabadkai őrei nem voltak restek, azonnal őrizetbe vették és bűnvádi eljárást helyeztek kilátásba ellene. Nem lehet tudni, hogy a plakátok miatt vagy csak mert a polgármesternek mindig igaza van. Mindenesetre Polovina ügyvédje nem nyilatkozik az első bírósági meghallgatásig, amire csütörtökön kerül sor.

Megszólalt a polgármester is, aki beismerte, hogy elragadtatta magát, de ő egy áldozat. A maffia cselszövésének áldozata. Újságírók nem kérdezhették a rendkívüli sajtóértekezleten, így hát maradnak a találgatások. Lemondásra semmi ok, oszoljanak emberek!

Nagyhatalmat az Európai Unióból 

0

Olyan gazdasági és társadalmi reformokra van szükség, melyek eredménye a nagy Európa, amely egyenrangú partnere lehet a globális gazdaságban a nagyhatalmaknak- fejtette ki álláspontját a francia elnök a Le Point című párizsi hetilapban.

A 20 oldalas interjú célja az, hogy megállítsa a nemrég megválasztott elnök népszerűségének a hanyatlását azzal, hogy elmagyarázza a franciáknak: mit is akar valójában Emmanuel Macron elnök?

A végső cél egy európai egyesült államok, de oda az egységes eurozónán keresztül vezet az út.

A mag Európa egységes gazdasági és pénzügyi rendszert alkotna. Távolról sem csak a pénz lenne közös hanem a költségvetés, az adósság kezelés, az adózás és a szociális problémák kezelése is. Egységes pénzügyminisztérium lenne, és ennek vezetője már egyenrangú partnere lehetne az USA pénzügyminiszterének.

Hogy lehet ezt megcsinálni akkor, amikor az eurózóna gazdag és sikeres tagjai mint Németország, Ausztria vagy Finnország egészen más problémákkal kerülnek szembe mint a szegényebb tagállamok mint például Portugália, Görögország, Ciprus vagy az egykori szocialista országok mint Szlovákia vagy Szlovénia? És mi lesz azokkal az uniós tagállamokkal, melyek hallani sem akarnak arról, hogy lemondjanak a szuverenitásukról az egységes Európa érdekében?

A franciák többsége nem hisz az elnök terveiben.

Egyrészt, mert a franciák nagy része is sokra tartja a szuverenitást másrészt pedig azt látják, hogy Európában másutt is erősödik ez a tendencia. Ráadásul a reformok fájdalmasak és rövid távon egyáltalán nem ígérnek életszínvonal növekedést.

Márpedig elsősorban ezt várják el a franciák nemrég megválasztott elnöküktől. Aki, viszont arra mutat rá: Franciaország és általában Európa egyre jobban lemarad aglobális gazdasági versenyben! Ennek következménye a stagnálás és a viszonylag magas munkanélküliség. Csakhogy az EU keleti tagállamai viszonylag gyorsan fejlődnek és gyorsan csökken náluk a munkanélküliség. Más problémákkal néznek szembe mint a magországok. De miért ?- kérdi Macron. Azért, mert rengeteg pénzt kapnak az EU-tól miközben annak nyugati részét kihasználják: elárasztják olcsó munkaerővel vagy pedig magukhoz vonzzák a multikat azzal, hogy náluk minden olcsóbb: a munkaerő, az energia, a környezetvédelmi bírság stb.

Macron bírálata Lengyelországra van kihegyezve: bírálja Varsót, mert a kihelyezett munkavállalók ügyében nem hajlik a kompromisszumra és mert jogi reformjaival szembemegy az EU alapelveivel. A francia elnök közép és kelet-európai útja félsiker volt: sikerült megosztania a keleti tagállamokat, de azt nem tudta elérni, hogy a reformjait támogassák. Döntés októberben: akkor üléseznek az EU munkaügyi miniszterei és akkor tartanak EU csúcsot a német választások után. Végülis minden a német állásponton múlik és e tekintetben Macron nem lehet különösebben optimista: Merkel kancellár lehűtötte a reform reményeket, amikor a választási kampány során megtartott sajtóértekezletén azt hangsúlyozta, hogy egész jól mennek a dolgok az utóbbi időben és nincs szükség nagy változásokra. Ez persze lehet választási propaganda is, hiszen a nagy reformok sehol sem igazán népszerűek. Németországban is emlékeznek még Schröder kancellár reformjaira, melyek jelentős mértékben rontottak a munkavállalók alku pozícióin és főként életszínvonalán. Viszont így lett mára sikeres Németország, amely nem kívánja átvállalni az eurozóna adósságait, ahogy azt Macron elnök szeretné. Így tehát a francia elnöknek nemcsak a saját népét kell meggyőznie a reformokról hanem a szkeptikus német elitet is, nem beszélve az EU ex-szocialista tagállamairól, melyek nem látják: nekik ugyan mi hasznuk lenne egy kétsebességes Európából?

A NATO-t aggasztja a közelgő orosz hadgyakorlat

0

100 ezer katona is részt vehet a Zapad, vagyis Nyugat elnevezésű közös orosz-belorusz hadgyakorlaton, melyet szeptember 13 és szeptember 20 között rendeznek meg a NATO keleti határai mentén- vélik az észak-atlanti szerződés szakértői, akik nagyobb átláthatóságot követelnek, mint amilyet az oroszok nyújtanak akarnak.


Az oroszok három NATO megfigyelőt hívtak meg a hadgyakorlatra, de ennél a NATO sokkal többet akar.

Jens Stoltenberg NATO főtitkár szerint a mai feszült helyzetben sokkal nagyobb ellenőrzési lehetőség kell. A NATO főtitkára körutat tett Kelet Lengyelországban azon a határvidéken, melynek túloldalán megrendezik a közös orosz-belorusz hadgyakorlatot.

Jens Stoltenberg szerint felül kell vizsgálni a bécsi megállapodást,

mely a hadgyakorlatok ellenőrzését biztosítja a másik fél számára. Oana Lungescu, a NATO szóvivője szerint nem elég az, hogy ha a három meghívott megfigyelő részt vehet a látogatók napján. Meg kell engedni, hogy ők ott legyenek a parancsnoki gyűléseken és beszélgessenek a hadgyakorlaton résztvevő katonákkal. Ezenkívül az oroszoknak engedélyezniük kell azt is, hogy a NATO repülőgépek átrepüljenek a hadgyakorlat fölött és felvételeket készíthessenek. Mitől tart a NATO ?

Az orosz csapatok villámgyorsan bevonultak Grúziába 2008-ban, és elszakítottak két autonóm területet az országtól. 2014-ben az oroszok annektálták a Krím félszigetet. Most sokan attól tartanak, hogy a Zapad hadgyakorlat nem más mint felkészülés Litvánia, Lengyelország és Ukrajna elfoglalására. Moszkva természetesen hevesen cáfol.

Alekszandr Fomin altábornagy hadügyminiszter-helyettes szerint „tiszta fantazmagóriáról van szó”.

Szerinte a Zapad hadgyakorlaton csak 5500 orosz és 7200 belorusz katona vesz részt.

Ennek azért van jelentősége, mert a bécsi dokumentum 13 ezerben szabja meg azt a létszámot ameddig elég, ha csak három megfigyelőt hívnak meg a másik oldalról. Az orosz hadügyminiszter-helyettes szerint teljes mértékben kizárt, hogy az orosz hadsereg Ukrajna, Litvánia vagy Lengyelország lerohanására gondolna. Az érintett országokban viszont emlékeznek a történelemre, és ezért nem nagyon bíznak Moszkva ígéreteiben. A NATO szakértők azt gondolják, hogy az orosz csapatok és a felszerelés egy része a hadgyakorlat után is Belorusziában marad, hogy lehetővé tegyen egy meglepetésszerű támadást.

Mit csinálnak ebben a helyzetben a NATO csapatok Kelet-Lengyelországban és a balti államokban? 1200 NATO katonát vezényeltek ide, a javarészük amerikai. Christopher L’Heureux alezredes az USA második lovas ezredének tisztje Kelet-Lengyelországban elmondta: figyelünk! Igyekszünk felmérni az orosz hadgyakorlat jelentőségét, és nem túlreagálni azt.

Húsz éve halott a hercegnő

0

Húsz évvel ezelőtt, 1997. augusztus 31-én halt meg autóbalesetben Diana hercegnő, Károly brit trónörökös volt felesége.

Diana Francis Spencer 1961. július 1-jén született brit arisztokrata családban, a Lady előnevet 1975-ben kapta meg, amikor apja Spencer grófja lett. Szülei 1969-ben elváltak, ő iskolái elvégzése után gyermekgondozóként dolgozott. 1977-ben egy vadászaton ismerkedett meg a nála tizenhárom évvel idősebb Károly walesi herceggel, akivel 1981. július 29-én a londoni Szent Pál-székesegyházban „az évszázad esküvőjén” fogadtak örök hűséget.

Diana egyik napról a másikra a világ legtöbbet fényképezett asszonyává vált. A félénk és tapintatos hercegnő természetes kedvességével meghódította alattvalói és az egész világ szívét, kiérdemelve „a nép hercegnője” nevet, népszerűségét jótékonysági célokra használta fel. A csillogó felszín mögött azonban boldogtalan nő rejtőzött. Szenvedett a királyi családot gúzsba kötő merev szabályoktól, hagyományoktól, viszonya feszült lett anyósával, II. Erzsébet királynővel.

1982. június 21-én megszületett Vilmos herceg, 1984. szeptember 15-én Harry herceg, de a szülők egyre távolabb kerültek egymástól. Károly az esküvő után is fenntartotta viszonyát titkos, majd egyre kevésbé titkos szerelmével, Camilla Parker Bowlesszal (akit 2005-ben feleségül is vett). A sértett és megalázott hercegnőnél 1984 után depressziós tünetek, öngyilkossági kísérletek és kóros evési rohamok (bulimia) jelentkeztek. Mindebből a nagyközönség egy ideig semmit sem sejtett:

Divatikonnak számított

Lady Di manökennek beillő alakjával és fotogén arcával, elegáns ruhákban gyakran tűnt fel a színes bulvármagazinokban, divatikonnak is számított. A hercegi pár 1992 végén költözött hivatalosan is külön, a válást tizenöt év házasság után, 1996. augusztus 28-án mondták ki. Diana 1995-ben a brit monarchiát alapjaiban megrázó interjút adott, amelyben „kissé zsúfoltnak” nevezte házasságát, „mert hárman voltak benne”.

Diana a válás után elvesztette az „Ő Királyi Felsége” címet, de megtarthatta a „walesi hercegnő” titulust. Élete nem lett könnyebb, a minden lépését követő lesipuskás fotósok, a paparazzik továbbra is a nyomában loholtak. 1997. augusztus 31-én éjszaka is a sajtó szenzációra éhes munkatársai elől menekült barátjával, az egyiptomi milliomos Dodi Fayeddel, amikor autójuk egy párizsi híd aluljárójába csapódott. A balesetben mindketten életüket vesztették, meghalt a sofőr is, csak Diana testőre maradt életben. A hercegnő az egész világot sokkoló halála „kollektív hisztériát” váltott ki hazájában, temetésén több millióan vettek részt. A Spencerek althorpi birtokán, a hatalmas kastélypark tavának közepén, egy kis szigeten helyezték örök nyugalomra.

Halálát máig homály fedi

Élete és halála körülményei iránt azóta sem lankad az érdeklődés, megjelent „igaz története”, könyvet írt inasa és vélt szeretője is. Az összeesküvés-elméletek hívei – élükön Mohamed Fayeddel, Dodi apjával – ontják a feltételezéseket a végzetes balesettel kapcsolatban. A hivatalos és prózai magyarázat, mely szerint a sofőr részegen ült a volán mögé és túl gyorsan hajtott, nem találják kielégítőnek, hanem merényletet emlegetnek. Teóriájukat egy állítólag Lady Di által írt levéllel is alátámasztják, mely szerint a hercegnő attól tartott, hogy szándékosan idéznek majd elő balesetet, mert Károly herceg útjában áll. Úgy vélik, a merényletet a brit titkosszolgálat szervezte meg, mert a házassági terveket szövögető Dodi személyében muszlim ember kerülhetett volna Vilmos herceg, a trón várományosának közvetlen környezetébe. Sőt, időről időre még az az újra meg újra megcáfolt hír is felröppen, hogy Diana a baleset idején már állapotos volt. 2008-ban a londoni felsőbíróság esküdtszéke a hivatalos vizsgálat eredményétől eltérően nem balesetnek, hanem gondatlanságból elkövetett emberölésnek minősítette Diana halálát, amelyért a kocsit üldöző paparazzikat és a sofőrt tették felelőssé.

A hercegnő számtalan alkotást ihletett, Elton John a temetésén előadott Candle in the Wind című dala akkor minden idők legkelendőbb kislemeze lett, született róla regény és zenemű, színházi előadás. Londonban szökőkút őrzi emlékét a Hyde parkban, 2013-ban szobrot kapott Bécsben. Stephen Frears rendező A királynő című filmje a halála utáni feszültségekkel és érzelmekkel teli hétről szól. Életének utolsó két évét dolgozza fel a Diana című angol életrajzi dráma, amelyben a walesi hercegnét Naomi Watts alakította. 2017 nyarán, halála közelgő huszadik évfordulója alkalmából a Chanel 4 brit televízió Diana: In Her Own Words (Diana a saját szavaival) címmel dokumentumfilmet sugárzott. A felhasznált felvételek 1992-1993-ban, a válás bejelentése után készültek, s nem a nyilvánosságnak szánták őket. Diana teljes őszinteséggel beszél elromlott kapcsolatukról, továbbá szerelméről, egy királyi testőrről. A bemutató sokak felháborodását váltotta ki, mert nem találták etikusnak a felvételek bemutatását.

1992-ben Magyarországon járt

Diana minden porcikájában modern nő volt, vállalta önmagát, még gyengeségeit és betegségét is. Fiai is őrzik anyjuk emlékét: Vilmos az ő eljegyzési gyűrűjével jegyezte el Katalin hercegnőt, másodszülött kislányuk megkapta a Diana nevet is. Harry és Vilmos a tragédia közelgő huszadik évfordulójára szobrot állíttat édesanyjuk emlékére Diana egykori, Vilmos és Harry jelenlegi londoni rezidenciája, a Kensington-palota parkjának nyilvánosan látogatható részén. Magyarországon 1990-ben járt a brit trónörökösi pár, Diana 1992-ben jószolgálati tevékenység keretében tartózkodott Magyarországon

 

Egy szerb twitter: Orbán Viktor képe a kávézók falán

„Egyes vajdasági kávézók tulajdonosai Orbán Viktor magyar miniszterelnök képét helyezik el a falon. Biztos, ami biztos, minden eshetőségre felkészülve.“

A szerb bulvármédia, annak is internetes, kevésbé komolyan vehető része cikkezik hetek óta arról, hogy a szerb államfő öccse, Andrej Vučić megjelent a szabadkai Boss étteremben, ahol Csákány Lajos tulajdonosnak „felajánlotta”, hogy bevásárolja magát az üzletbe. A homályos forrásokra támaszkodó híradások szerint ezek után Orbán Viktor magyar miniszterelnököt hívták fel telefonon, aki Aleksandar Vučićnál interveniált, így az üzletből nem lett semmi – írja a Szabad Magyar Szó.

A városi legendát eddig egyetlen hivatalos személy sem cáfolta, vagy erősítette meg, a polgárok azonban beszélnek róla.

Ez a történet szülte a Twitteren egy bizonyos Deda Marko (Márkó apó) bejegyzését:

„Egyes vajdasági kávézók tulajdonosai Orbán Viktor magyar miniszterelnök képét helyezik el a falon. Biztos, ami biztos, minden eshetőségre felkészülve.”

A szabadkai történetnek, mint minden városi legendának egyébként van alapja. A Vreme (liberális hetilap) magazinban is megjelent egy írás és máshonnan is hallani lehet róla, hogy

az államfő fivére üzleti partnereivel sorra keresi fel az ország jól működő vállalkozásait, amelyeknek felajánlja, hogy üzlettárs lenne.

Ha az adott vállalkozó ezt elutasítja, mindenféle felügyelőségek jelennek meg a vállalatban, ha meg belemegy, szépen lassan teljes tulajdonrészét elveszíti – fűzi hozzá a Szabad Magyar Szó.

Elrabolták Ukrajnában a moszkvai állami tévé tudósítóját

0

Elfogta és ismeretlen helyre szállította az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) Anna Kurbatovát, a Pervij Kanal (Első Csatorna) elnevezésű orosz állami televízió tudósítóját.

A TASZSZ állami hírügynökség értesülése szerint a tudósítót kitoloncolták Ukrajnából.

 A 29 éves Kurbatovát az ukrán főváros központjában található otthona közelében ültették autóba az SZBU emberei.

A Pervij Kanal közleménye szerint az újságírónőt korábban többször megfenyegették, egyebek között az ukrán függetlenség napjáról készített beszámolója miatt. Kurbatova az ukrán hatóságoknak az újságírókkal szembeni fellépéséről is tudósított.

Az orosz tévécsatorna emlékeztetett rá, hogy Kijev nemrégiben kitoloncoltatta Tamara Nyerszeszjant, az orosz állami rádió és televízió tudósítónőjét is, 2015-ben pedig kiutasította au ugyancsak Pervij Kanal megbízásából dolgozó Alekszandra Cserepnyinát és Jelena Makarovát.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője közölte, hogy

az orosz vezetésnek nincs tudomása Anna Kurbatova hollétéről,

de erőfeszítéseket tesz a helyzet tisztázására.

Jelena Gitljanszka, az SZBU szóvivője ostobaságnak nevezte az orosz újságírónő elrablására vonatkozó híradásokat. „Mi nem foglalkozunk emberrablással. Kizárólag az ukrán törvények keretei között lépünk fel” – mondta az RBK elnevezésű orosz hírportálnak nyilatkozva.

Az ukrán belügyminisztérium két, az RBK által megszólaltatott illetékese nem hallott az ügyről.

Kurbatova szombaton felkerült az ukrán Mirotvorec (Béketeremtő) elnevezésű ukrán nacionalista weboldalra, amely az állítólag Ukrajna biztonságát veszélyeztető személyek adatait tartalmazza. Az újságírónőt azzal vádolták meg, hogy ukránellenes propagandát folytatott, valamint manipulálta a társadalmi jelentőségű információkat és tendenciózus módon számolt be az eseményekről.

Románia visszakozik Verespatak ügyében

0

A román kormány nem mond le a verespataki arany kibányászásának lehetőségéről. Erről beszélt a miniszterelnök akkor, amikor megindokolta, miért vonják vissza az UNESCO védett örökséggé nyilvánítás pályázatát. Az aranybánya 17 éve okozta a tiszai ciánszennyezést.

Románia visszavonná az UNESCO-nál azt a pályázatot, amelyet az év elején az előző román kormány kulturális minisztere nyújtott be azzal a céllal, hogy az ENSZ-szervezet nyilvánítsa a világörökség részévé az erdélyi Verespatakot – jelentette be Mihai Tudose román miniszterelnök szerdán.

Ezt azzal indokolta, hogy ha védett örökséggé nyilvánítják a térséget,

akkor végleg lehetetlenné válik az ottani arany- és ezüstkészletek kitermelése.

Tudose szerint a védett örökséggé nyilvánítás kedvezőtlenül érinti Románia érdekeit abban a perben is, amelyet a Verespatakon és környékén nemesfémet kitermelni akaró kanadai Gabriel Resources indított a román állam ellen. A vállalat 4,4 milliárd dollár kártérítést követel, amiért 15 év huzavona után Bukarest megakadályozta a beruházás megvalósítását.

A Gabriel Resources az erdélyi Érchegységben akarta megnyitni Európa legnagyobb ciántechnológiás, külszíni aranybányáját 330 tonna arany és 1600 tonna ezüst kitermelése érdekében. A kanadai cég romániai leányvállalata, a Rosia Montana Gold Corporation révén vásárolta meg a bányalicencet, majd mintegy 15 éven át próbálkozott a megnyitáshoz szükséges engedélyek beszerzésével.

A román parlament 2014 júniusában utasította el az aranybánya-beruházást elősegítő törvénytervezetet.

A verespataki nemesfém-bányászat történetében a mostani cég már a sokadik, amelyik megpróbálkozik a világon sehol se alkalmazott külszíni megoldással, amely rendkívül megterheli a környezetet és a veszélyes ciántechnológián alapul.

Az innen kiinduló tiszai szennyezés 2000. január 30-án történt, amikor a nagybányai Aurul bányavállalat létesítményéből 100 ezer köbméter ciánid- és nehézfém-tartalmú szennyvíz zúdult a Lápos folyóba, majd ezen keresztül a Szamosba és a Tiszába. A halálosan mérgező anyag koncentrációja 180-szorosan haladta meg a megengedett határértéket, hatalmas pusztítást végzett az élővilágban. A legsúlyosabb károk a Tisza élővilágában keletkeztek, ahol a 40 km hosszan elnyúló ciánfolt két hét alatt vonult le.

Az akkori becslés szerint a Tisza magyarországi szakaszán 1241 tonna hal pusztult el

– írja a Wikipédia.

Magyarország 29,3 milliárd forint kárigényt jelentett be, Románia az Aurult tette felelőssé a szennyezésért, az ottani vizsgálat szerint azonban a katasztrófa „előre nem látható körülmények” következménye. Az Aurul a szokatlanul nagy mennyiségű havazást okolta a történtekért, a cég ausztrál résztulajdonosa, az Esmeralda Exploration elnöke szerint pedig a károkról szóló beszámolók „rendkívül eltúlzottak” voltak.

Miután az Aurul a peren kívüli megegyezésre vonatkozó ajánlatra nem válaszolt,

a magyar állam 2001-ben pert indított.

A Fővárosi Bíróság 2006-ban közbenső ítéletként kimondta, hogy a katasztrófáért az Aurul jogutódja, a Transgold is felelősséggel tartozik. Időközben jogerősen lezárult a Transgold csődeljárása, alperes hiányában a magyar bíróság az eljárást megszüntette.

Gorka: A liberális amerikai zsidók Izrael-ellenesek lettek

0

A Fehér Házból nemrég eltávolított magyar származású politológus egy rádióinterjúban az amerikai politikai élet egyik legszomorúbb jelenségének nevezte, hogy a liberális zsidók az Egyesült Államokban Izrael ellenségei lettek.

Ez tragikus – mondta Gorka Sebestyén, aki Donald Trump kampánycsapatából érkezett a Fehér Házba, Steve Bannon főtanácsadó farvizén. Miután Bannon, aki az egyik összekötő kapocs volt a szélsőjobboldali csoportokhoz, ott hagyta a Fehér Házat, Gorka Sebestyén napjai is meg voltak számlálva.

A magyar származású tanácsadó az iszlám vallást a terrorizmus egyik okának tekinti, és valamiféle vallásháborút vizionál.

Nézeteit nem osztják a katonák, akik mind nagyobb szerephez jutnak a Fehér Házban. Kelly tábornok, az új kabinetfőnök állítólag kulcsszerepet játszott Gorka eltávolításában.

A magyar kormány állítólag korábban reménykedett abban, hogy Gorka lobbizni fog egy Trump-Orbán találkozó mellett, de a magyar származású politológus lehűtötte ezeket a reményeket.

Trump környezetében a katonák két államot tartanak fontosnak térségünkben: Lengyelországot és Romániát.

A román elnököt Trump fogadta a Fehér Házban. Varsóba pedig ellátogatott, és ott találkozott a közép- és kelet-európai államok vezetőivel.

Gorka Sebestyén magyarországi politikai ténykedéséről a The Forward című baloldali zsidó lap írt meglehetősen kritikus hangnemben, antiszemitizmussal vádolva őt. Ezt Gorka elutasította, és Izrael nagy barátjának állította be magát. Sőt azt mondta: nem helyesli az Iránnal megkötött nagyhatalmi egyezményt, és sokan ezért nem szeretik őt az amerikai elitben.

Hat nagyhatalom még Obama idejében kötött nukleáris szerződést Iránnal. Ezt Netanjahu izraeli miniszterelnök maximálisan ellenezte. Trump úgy nyilatkozott, hogy nincs kedvére a szerződés, de egyelőre nem mondja fel. Szaúd-Arábiában viszont újra terrort támogató államnak nevezte Iránt. Netanjahu izraeli miniszterelnök Iránt Izrael esküdt ellenségének tartja, amelynek célja a zsidó állam megsemmisítése.

Beperelték a Rubik-kocka utánzóját

A Rubik-kockát gyártó brit vállalat pert indított a játék utánzatát előállító és forgalmazó amerikai cégek ellen. A társaság a törvénytelen haszon és a károk triplájának megfizetését, továbbá az utánzatok bezúzását követeli. A hamis kockát kevesebb, mint harmadáron kínálja a kereskedő, mint az eredetit.

A Rubik-kockát gyártó londoni Rubik’s Brand Ltd a „világ legkeresettebb kirakós játékát utánzó” Quick Cube értékesítésének leállítását követelve perelte be az ohiói Duncan Toys céget – illetve annak anyavállalatát, a wisconsini Flambeau Inc-et -, valamint a forgalmazó New Jersey-i Toys „R” Us céget.

A manhattani kerületi bírósághoz benyújtott kereset szerint a Duncan terméke, amelynek elemei egy 3x3x3-as kockát alkotnak,

„a Rubik-kocka sajátosságait és külsejét utánozza”,

leszámítva az oldallapok színét és azt, hogy a kis kockák sarkai enyhén lekerekítettek.

A keresetlevél szerint azok a fogyasztók, akik a felperes Rubik-kockájára számítanak, „csalódni fognak, amikor használni kezdik az utánzatot”, ami „visszafordíthatatlan károkat” okoz a Rubik brandnek.

A Toys „R” Us

15,99 dollárért (négyezer forint) kínálja a Rubik-kockát és 4,99 dollárért a Duncan Quick Cube-ját

a honlapján.

A Duncan szóvivője kedden megalapozatlannak nevezte az állításokat, és azt mondta, a vállalat minden erejével azon lesz, hogy megvédje magát. A Toys „R” Us nem reagált a megkeresésre.

A kereset a feltételezett illegális haszon megtérítését és

az elszenvedett károk háromszorosának megfizetését követeli,

valamint az utánzatok megsemmisítését.

Rubik Ernő találmánya, a bűvös kocka, 1976. október 28-án kapott szabadalmi engedélyt, majd nem sokkal később világméretű játékőrületet indított el. A Rubik’s Cube 1980-81-ben több országban az év játéka lett, 1981-ben bekerült a New York-i Modern Művészetek Múzeumának építészeti és dizájngyűjteményébe, 2014-ben beválasztották az amerikai Játékok Dicsőségcsarnokába. Máig nagyjából 100 millió darabot adtak el belőle világszerte.

MTI/FüHü

Merkel: Nem hallgathatunk csak a béke kedvéért

0

A kancellár, aki hamarosan a választói elé áll (szeptember 24-én), sajtóértekezletén sok kemény kérdést kapott.

A korábbi időszakban kímélték őt, de most mind a menekültek ügyében, mind az európai kérdésekben keményen faggatta őt a sajtó, amelynek csalódnia kellett. Merkel kancellár szokásához híven nem közölt semmi szenzációsat. Csak elmondta, hogy Lengyelország jogi reformjainak ügyében nem lehet megoldás az, ha

„nem mondunk semmit, csakhogy a béke fennmaradjon”.

Az európai reformok ügyében is igen óvatosan fogalmazott. Kiderült: Németország nem olyan reformot akar mint Franciaország.

Németország nem akar pénzt adni az eurozónának, nem akarja átvállalni annak adósságait.

Ehelyett Schauble pénzügyminiszter tervét támogatja, amely egy olyan Európai Pénzügyi Alapot hozna létre, amely ellenőrző funkciót gyakorol a tagállamok pénzügyei felett. Ennek nem örülne sem Franciaország, sem Olaszország, ahol hatalmas az államadósság és a költségvetési deficit 3%-os előírását évek óta nem teljesítik.

Merkel ugyanakkor támogatásáról biztosította Macron francia elnöknek azt a tervét, hogy

legyen egységes pénzügyminisztérium az eurozónában.

Nem hagyott kétséget afelől, hogy a közös pénzügyminiszter mindenképp német lenne.

Az utóbbi években jobban mennek a dolgok, nagy reformok ezért nem szükségesek – ez volt Merkel álláspontja. A választások után kiderül, hogy ezt csak a választók megnyugtatására mondta, vagy csakugyan komolyan gondolja.

Októberben az uniós csúcson Macron elnök szeretné elindítani a kétsebességes Európa programot. Abból, amit Merkel kancellár most mondott, aligha következik, hogy ebben számíthat Németország támogatására. Anélkül pedig semmi sem megy Európában.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK