Kezdőlap Világ Oldal 607

Világ

Európa: Az amerikai csapatok nincsenek felkészülve egy orosz támadás elhárítására

0

Az Olaszországban állomásozó 173-as ejtőernyős dandár lenne hivatva arra, hogy az első vonalban küzdjön egy esetleges támadás idején. 2014-ben őket vezényelték a Baltikumba, hogy elrettentsék az oroszokat attól, hogy a Krím félszigethez hasonlóan esetleg más területeket is megszerezzenek.

Ez az ejtőernyős dandár nemrég hadgyakorlaton vett részt Ukrajnában, és ott kiderült: nem képes felvenni a harcot egy olyan hadsereggel szemben mint az orosz, mely a lázadókat támogatja Ukrajnában. Miért nem? Erről kért jelentést Gregory Anderson ezredes, a dandár parancsnoka.

A Politico című brüsszeli lap megszerezte a belső használatra készült amerikai jelentést.

A 173-as dandár ahhoz szokott, hogy Irakban és Afganisztánban gyengén képzett és gyengén felszerelt ellenféllel harcol. Óriási technikai fölényben van, és ezt ki is használja. Csakhogy az oroszok más kategóriát képviselnek mint a dzsihád harcosok, akik kézi fegyvereket használnak és nem rendelkeznek sem légierővel sem pedig informatikai rendszerrel.

Az oroszok, akik most szeptemberben nagy hadgyakorlatot tartanak Belorusziában Zapad vagyis Nyugat néven, képesek arra, hogy a levegőből is támadjanak. Informatikai rendszerük pedig alkalmas arra, hogy megzavarja az amerikaiak tájékozódását. Az amerikaiak mindent a műholdaktól és a GPS-től várnak és alaposan meglepődnek, ha a másik fél megzavarja őket! Márpedig az oroszok erre is képesek.

El kell ezen gondolkodnunk

– mondta Gregory Anderson ezredes a Politiconak. Miután Obama elnök utasítására két tank dandárt az USA kivont Németországból, ez a Vicenzaban állomásozó 173-as ejtőernyős dandár képviseli a legjobbat, amit Amerika Európában fel tud mutatni. Ukrajnában kiderült a hadgyakorlat során, hogy ez kevés.

Könnyű tankokra van szükség, melyek védelmezik a gyalogságot a mesterlövészekkel szemben.

Légi támogatás kell és olyan informatikai rendszer, melyet az ellenfél nem tud megzavarni!

Nemrég Mike Pence alelnök járt a Baltikumban, hogy megnyugtassa a NATO szövetségeseket az orosz-belorusz hadgyakorlat előtt. Trump is támogatást ígért amikor Varsóban a közép és kelet-európai államok vezetőivel találkozott. A brüsszeli Politico cikkéből kiderül: az amerikai katonák elszoktak attól, hogy hozzájuk hasonlóan jólképzett és jól felszerelt hadsereggel nézzenek szembe.

Ahhoz, hogy az amerikai elrettentés valóban hatásos legyen változtatni kell ezen

hiszen nyilvánvaló: a moszkvai vezérkarban tökéletesen tisztában vannak az amerikaiak gyengeségeivel, és azokat ki is használják, ha Putyin elnök úgy dönt: ez Oroszország érdekében áll …

Korrupció gyanújával letartóztatták Netanjahu egykori kabinetfőnökét

0

Az izraeli főügyészség utasítására hat embert vettek őrizetbe az úgynevezett tengeralattjáró botrány kapcsán. Köztük David Sharant, aki korábban Netanjahu  izraeli miniszterelnök kabinetfőnöke volt. Pontosan akkor amikor a tárgyalások folytak az izraeli kormányzat és a német Thyssen között tengeralattjárók és őrnaszádok szállításáról.

A 1,5 milliárd dolláros ügyletet a Thyssen izraeli embere úgy ütötte nyélbe, hogy állítólag lefizette a döntéshozók egy részét. Michael Ganor már ül és vádalkut kötött az ügyészséggel. Hajlandó tanúskodni az ügyben és így csak egy évet kell börtönben töltenie és a pénzbüntetést csak 10 millió sékel /2,8 millió dollár /.

Az ő vallomása alapján vették most őrizetbe Netanjahu ex kabinetfőnökét. A miniszterelnök természetesen cáfol minden korrupciós vádat, de az ellenzéki sajtó szerint nem lehet kétséges, hogy ő is érintett. Annál is inkább, mert ügyvédje, David Shimron is szerepel a vádlottak között. Netanjahu szerint politikai okból akarják őt besározni az ellenfelei, akik irigylik, hogy Izrael történetében ő töltötte el a leghosszabb időt a miniszterelnöki székben.

Törökország partvonalra kerülhet

Az ankarai kormány politikája lehetetlenné teszi, hogy Törökország csatlakozzon az Európai Unióhoz – közölte Margarítisz Szkínász, az Európai Bizottság (EB) vezető szóvivője. A csatlakozási tárgyalások megszakításáról az uniós tagállamok dönthetnek.

Szkínász az EB szokásos napi sajtóértekezletén a brüsszeli testületet vezető Jean-Claude Juncker előző heti szavait idézte, amelyek szerint Törökország hatalmas lépésekkel távolodik Európától. Juncker akkor kijelentette: szeretné, ha a törökök felismernék, hogy a csatlakozási tárgyalások kudarcáért teljes mértékben a Recep Tayyip Erdogan államfő vezette rezsimet terheli a felelősség – emlékeztet az MTI brüsszeli tudósítójának a jelentése.

A szóvivő ennek kapcsán rámutatott, hogy a csatlakozási tárgyalások megszakításáról az uniós tagállamok dönthetnek, nem az Európai Bizottság. Hozzátette: Juncker a kérdést érinteni fogja a jövő heti évértékelő beszédében is Strasbourgban.

A németek támogatnák

A német kancellárjelöltek vasárnapi televíziós vitáján Angela Merkel és kihívója, Martin Schulz is a török uniós csatlakozási tárgyalások megszakítása mellett foglalt állást. Kettejük közül azonban Merkel óvatosabb álláspontot képviselt, mondván, hogy bár sem ő, sem pártja soha nem akarta, hogy Törökország uniós tag legyen,

nem szabad „rácsapni az ajtót” Ankarára.

A tagállamok kormányait tömörítő tanács tavaly decemberben úgy döntött, hogy az EU a törökországi puccskísérletet követően bevezetett intézkedések miatt nem nyit újabb csatlakozási fejezeteket Ankarával.

Nyúlik, mint a rétestészta

Az 1999 óta tagjelöltnek számító Törökországgal 2005-ben kezdődtek meg a tényleges csatlakozási tárgyalások, de a 35 megvitatandó fejezet közül azóta is csak 16-ot sikerült megnyitni. Ezek közül mindössze egyet tudtak lezárni.

 

 

 

Általános áresés a tőzsdéken Korea miatt

0

 „Senki sem tudja, hogy mi lesz: tárgyalások vagy háború? Így mindenki bizonytalan” – nyilatkozta a kialakult tőzsdei eladási lázról egy vezető tőzsdei szakértő a Reuters hírügynökségnek. A globalizált világban a távolság nem számít, ráadásul az európai multik igencsak érdekeltek a kelet-ázsiai, mindenekelőtt a kínai piacokon.

Kínában épp most üléseznek a BRICS államok vezetői. Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél Afrika korábban abban a hitben élt, hogy alternatív megoldást jelenthetnek a világgazdaságban, hiszen az ő gazdaságuk gyorsan nő, míg az európai, Észak amerikai vagy japán csak lassan vagy egyáltalán nem. Ez az illúzió elmúlt, mert napjainkban az öt ország közül csupán India és Kína teljesít jól, az orosz gazdaság – a nemzetközi kőolaj- és földgáz-árak bezuhanása miatt – csak stagnál, ráadásul szankciók is sújtják. Brazília pedig beleroppant a futball világbajnokság és az olimpia megrendezésébe. Óriási korrupciós válság is kialakult a legnagyobb latin-amerikai országban, ahol az egész elit a vádlottak padján érezheti magát. Dél Afrikában az államfő ugyan megúszta egyelőre a korrupciós vádakat, de a gazdaság igen lassan fejlődik és a többséget kitevő szegény néprétegek életszínvonala csökken.

Furcsa szerepcsere

Mindeközben furcsa szerepcsere alakult ki a BRICS államok és az USA között. Míg korábban az Egyesült Államok volt a szabadkereskedelem bajnoka, most Donald Trump, az America First program keretében protekcionista húrokat penget. Így Hszi Csin-ping elnök kommunista diktatúrája vált a szabadkereskedelem zászlóvivőjévé a globális gazdaságban.

Persze azt is lehet mondani, hogy ahonnan az USA kivonul, oda Kína bevonul.

A Nagy Selyemút program, amelyet Hszi Csin-ping elnök májusban hirdetett meg Pekingben, épp ezt célozza. Kína elsőségre tör a világgazdaságban, de ehhez semmiképp sem hiányzik egy háború a koreai félszigeten. Ezért Peking igen határozottan tiltakozott Észak Koreánál a hidrogénbomba-kísérlet miatt. Kérdés, hogy az ifjú diktátor, Kim Dzsongun hallgat-e még egyetlen szövetségesére, Kínára?

Feszült a helyzet

Mint a FüHü is beszámolt róla, a Koreai Flszigeten egyre feszültebb a helyzet azt követően, hogy Észak földalatti nukleáris robbantást és több rakétakísérletet hajtott végre. Válaszként Dél-Korea is kilőtt több rakátát a tengerbe, s egyeztet az Egyesült Államokkal a teendőkről. Összehíták az ENSZ Biztonsági Tanácsát is.

Kétséges többsebesség

0

Sidó H. Zoltán írja a pozsonyi Új Szóban, hogy elég merész dolog többsebességű Európáról álmodnia a helyben járó Franciaországnak. ”Persze, ez még odább van, lehet, hogy mire a franciák végeznek a házi feladataikkal, vagyis gatyába rázzák a némettől leszakadó gazdaságukat, a mi minimálbérünk és szociális juttatásaink is beérik a fejlett országokét.”

”Emmanuel Macron, a Napóleon óta legfiatalabb francia államfő gyakorlatilag a tavaszi megválasztása óta bombázza az uniós tagokat a szorosabb együttműködés, a gazdasági és pénzügyi harmonizáció, az adóügyi és szociális politikák konvergenciájának koncepciójával, az eurózóna közös költségvetésével, az európai védelmi politika elmélyítésével. Az fjú Macron dinamizálni szeretné az elődje, Francois Hollande idején lomhává vált Franciaországot, s ahogy az már lenni szokott, Párizs az Európai Unió által, az unióban elfoglalt kiemelt helyével akar ismét meghatározó szereplővé válni.”

A pozsonyi lap kommentátora szerint

”nincs új a nap alatt, hiszen Joschka Fischer német külügyminiszter már 2000-ben mag-Európáról beszélt,

vagyis arról, hogy jöjjön létre egy élcsapat az unión belül, amely gyorsabban halad előre az integrációban. Voltaképpen ez már most létezik, hiszen azok az országok, ahol euróval fizetnek, napjainkban is több területen harmonizálják lépéseiket. A schengeni övezetnek sem tagja valamennyi uniós ország. Ami mégis újdonság, hogy mintha valóban lenne akarat és elszántság a kétsebességes Európa megvalósítására, ami egyben azt is jelentené, hogy elválna a tüdő a májtól, azaz kiderülhet, melyik tagállam akar és tud az eddiginél szorosabb együttműködésre, és melyik nem.

Ez látszólag pompás, az unió porba hullott, a brit brexit által megtépázott, csillagokkal tarkított kék zászlaját újra Párizs emelheti a magasba.

Ezzel csak az a bökkenő, hogy Franciaország gazdasági és költségvetési szempontból végképp nem felel meg az általa másoktól elvárt szempontoknak. A gall kakas úgymond röpképtelen lett, az elmúlt bő 10 évben az ország gazdasága legfeljebb évi 1 százalékos ütemben bővült, a munkanélküliek aránya beragadt 10% feletti szinten, az adóterhek agyonnyomják a vállalkozói szférát, az államadósság nőttön nő, a költségvetési hiányt képtelen visszafaragni, az ottani munka törvénykönyve pedig a bürokrácia igazi torzszülöttje – rém bonyolult, 3500 oldalas iromány, amely nagyon erős védelmet nyújt a munkavállalóknak. Macron becsületére legyen mondva, hogy az elsők között ugrott neki a munkajogi reformnak, ami máris heves tiltakozásokat, demonstrációkat váltott ki a fővárosban.” (…)

”Az előjelek szerint Madrid és Róma is az EU magjában szeretne lenni, csakúgy mint

Robert Fico, aki mostanában a többsebességes unió egyik legnagyobb hívének szerepében tetszeleg.

Azt még nem sejthetjük, hogy mi valósul meg a szorosabb együttműködésből, ami remélhetőleg nem kizárólag a dolgokat rendre túlbonyolító franciák karmesteri irányításával valósul meg. Viszont az már most világos, hogy a kevésbé fejlett tagok számára a közös adórendszer és az egységesülő szociális juttatások rendszere túl nagy tehertétel lehet.”

Orbán mint megkerülhetetlen téma a német választási kampányban

0

Orbán Viktor nem csak, hogy szóba került, de igen gyorsan és hangsúlyosan a német kancellárjelölti vitában, vasárnap este. A német kancellár és szociáldemokrata kihívója is a magyar miniszterelnökre mutogatott a vita közben. A DK rárepült a témára. Szijjártó visszavágott.

Angela Merkel német kancellár hibázott, amikor 2015 szeptemberében beengedte Németországba a menekülteket, mert döntésébe nem vonta be az európai partnereket – idézte a szociáldemokraták (SPD) kancellárjelöltje  berlini televíziós vitát a hvg. Martin Schulz szerint Merkel kész tények elé állította az uniós partnereket, és ez vezetett oda, hogy Orbán Viktor Magyarországa és Jaroslaw Kaczynski Lengyelországa kivonja magát a felelősség alól és

„cserben hagyja Németországot”, holott „sok pénzt fizetünk ezeknek az országoknak”.

Angela Merkel úgy válaszolt: Martin Schulz is tudja, hogy

„Orbán Viktor elvette a menetjegyeket a Budapesten lévő menekültektől és egyszer csak nem engedte, hogy elinduljanak a vonatok” és „tudtuk, hogy Magyarország nem hajlandó szolidárisan részt venni a menekültek ellátásában.”

Így szeptember 4-én este szerint gyorsan kellett cselekedni a Magyarországon gyalog elindult menekültek ügyében, mert „semmi remény nem volt, hogy Orbán Viktor megváltoztatja a hozzáállását” – mondta Merkel.

A DK kérdez

A Demokratikus Koalíció írásbeli kérdéssel fordul Orbán Viktorhoz – tudatja közleménye.

„Igaz-e, amit Angela Merkel állít, miszerint személyesen Orbán Viktor hozott döntést a menekültek Keleti pályaudvaron tartásáról?”

Igaz-e, hogy Orbánék tudatosan leállították a vonatközlekedést, hogy aztán félelemkeltésre használják a gyalog útnak induló menekültekről készült képsorokat? – kérdezi az ellenzéki párt.

Szijjártó visszavág

A külügyminiszter szerint megtiszteltetés, ha Európa legerősebb országának választási kampányában a két legesélyesebb jelölt vitáján a legfontosabb kérdés Magyarország.

„Végre Németországban is észrevették azokat az erőfeszítéseket, amelyeket Magyarország tett és tesz,

hogy megfeleljen az európai kötelezettségeinek, hogy megvédje az országot és Európát”.

Szijjártó felidézte:

2015-ben, a válság csúcspontján Orbán Viktor miniszterelnök utasította a minisztereket, hogy a schengeni jogszabályokat minden körülmények között be kell tartani, és a schengeni szabályoknak megfelelően Magyarországot senki nem hagyhatja el nyugati irányba érvényes úti okmányok nélkül.

Világos volt, hogy ez alól egy kivétel van: ha a német vagy az osztrák kancellár ezzel ellentétes álláspontra helyezkedik, és hogy ez miért történt, az az ő belügyük, mondta Szijjártó Péter.

Egyre feszültebb a helyzet a Koreai félszigeten – Frissítve

0

Egy héten belül másodszor is napirendjére tűzi az ENSZ Biztonsági Tanácsa a Koreai Félszigeten kialakult helyzetet. A hétfői, sürgősséggel összehívott tanácskozásnak különös hangsúlyt ad, hogy Phenjan nagy erejű földalatti hidrogénbomba-kísérletet hajtott végre vasárnap. 2006. óta ez volt a hatodik észak-koreai kísérleti nukleáris robbantás. Dél-Korea is emelte a tétet.

 

Dél-Korea ma hajnalban nyomatékot adott annak az amerikai fenyegetőzésnek, hogy „masszív katonai választ ad” az észak-koreai nukláris katonai kísérletekre. Dél-Korea a legjelentősebb Észak-koreai rakátakísérletek térsége elleni támadás szimulációjaként rakátákat lőtt ki a tenger irányába. A szöuli Védelmi Minisztérium bejelentette, hogy Észak-Korea további rakátakísérleteket tervez, hogy demonstrálja, képes nukleáris fegyverekkel támadni az Egyesült Államokat.

Szöul közben bejelentette: tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal arról, hogy repülőgéphordozókat és stratégiai bombázókat telepítenének a Koreai Félszigetre – erről a Reuters számolt be.

Ismét a BT előtt

Hat nappal ezelőtt a BT elítélte Észak-Koreát, amiért ballisztikus rakétákat lőtt ki Japán irányában. Nem egészen egy hónapja pedig a testület az eddigi legkeményebb szankciókról döntött New Yorkban – emlékeztet az AP jelentése.

Az Egyesült Államok, Japán, Franciaország, Nagy-Britannia és Dél-Korea kérte a hétfői tanácskozás összehívását. Az ülésen ismét elítélhetik Phenjant, és újabb lehetséges ellenlépések is terítékre kerülhetnek. Mindenesetre az alaphangot megadta Theresa May brit miniszterelnök, aki vasárnapi közleményében úgy fogalmazott, hogy

„fel kell gyorsítani a már eldöntött szankciók gyakorlati alkalmazásának a bevezetését és egyben sürgősen új lépéseket is kell keresni a testületben”.

Pedig már a legutóbbi szankciók is igen érzékenyik érinthetik az észak-korai gazdaságot: megtiltják ugyanis a szén-, a vas-, az ólom- és a tengeri gyümölcsök importját az országból.

Ez – becslések szerint – összességében a harmada az ország tavalyi 3 milliárd dollár értékű kivitelének.

A hírügynökség szerint most olyan észak-koreai exportcikkek jöhetnek szóba, mint a textil, illetve korlátozhatják az észak-koreaiak külföldi munkavállalását. Az Egyesült Államok nyáron mást is javasolt már, egyebek között légi és tengeri szigorításokat, illetve az olajellátás leállítását az észak-koreai katonai és fegyverprogramokra.

Feszült a helyzet a tőzsdéken is

A kialakult helyzet hatását megérzik a piacok is. Az európai tőzsdéken esésnek indultak a papírok.

 

Bentleyvel a szerb elnök autójába

0

Kisebb balesetet okozott három férfi, amikor egy kölcsönkért autóval belehajtottak az Aleksandar Vučić szerb elnököt szállító hivatali járműbe, és ezzel feltartóztatták a három járműből álló konvoj haladását – számolt be róla nem hivatalos információkra hivatkozva a Politika című belgrádi napilap vasárnap.

Az információk szerint a baleset szombat reggel Belgrádban történt, a balesetet okozó három férfit a köztársasági elnök biztonságának veszélyeztetése miatt őrizetbe vették.

A Politikának nyilatkozó, neve elhallgatását kérő informátor szerint

az ütközést okozó férfiak egy szórakozóhely biztonsági őrei, akik az egyik vendég – egy ismert szerb labdarúgó – Bentley típusú, spanyol rendszámot viselő autóját kérték kölcsön.

A focista Ivica Dragutinović a Sevilla csapatában játszott.

Amikor reggel a jármű sebességét, illetve sodródását próbálták ki, vagyis drifteltek, véletlenül nekicsapódtak az elnököt szállító konvoj Aleksandar Vučićot szállító autójának. A férfiakat az elnök testőrei azonnal elfogták, a vizsgálatok során pedig egyikük vérében kokaint találtak.

A szerb belügyminiszter szerint az elfogottak nem szándékosan okoztak balesetet, és nem is az elnök megtámadása volt a céljuk. A férfiakat hétfőn hallgatja meg a belgrádi ügyészség, és ha bűnösnek találják őket a köztársasági elnök veszélyeztetése miatt, akkor egytől nyolc évig terjedő börtönbüntetésre ítélhetők.

A balesetben senki nem sérült meg.

Szerb újságot égettek a horvát nacionalisták Zágrábban

0

A parlamenten kívüli Autochton Horvát Jogpárt mintegy 20 tagja tüntetett szombaton Zágrábban, ez alkalommal a kormányfőtől azt követelték, ne tiltsa be az usztasák által használt „Za dom spremni” (A Hazáért Felkészülve!) kiáltást, a szerbeknek pedig azt üzenték, „megállították őket 1991-ben, most is meg fogják tenni”.

Az aktivisták a Szerb Nemzeti Tanács épülete előtt tüntettek, ahol Dražen Keleminec pártelnök meggyújtotta a tanács által kiadott Novosti című hetilap egy példányát, azzal a magyarázattal, hogy

ez a lap is felelős a horvát erdőtüzekért.

Keleminec felszólította Andrej Plenković kormányfőt, hogy ne tiltsa be az usztasa időket idéző „Za dom spremni” kiáltást.

A pártelnök elmondta, azért vannak itt, hogy jelezzék, szembeszegülnek Milorad Pupovac nagyszerb politikájának. Azt mondta, az usztasa üdvözlést nem távolíthatják el a honvédők emléklapjairól, ugyanis sokan ezen jelszó szellemében adták életüket Horvátországért. Hozzátette, a horvát kormány költségvetési pénzből állít fel csetnik emlékműveket és azzal fenyegetőzött, hogy ha az usztasa jelképeket eltávolítják, ők a szerb emlékműveket fogják eltávolítani.

Keleminec szerint Pupovac, a Szerb Nemzeti Tanács elnöke a kormányfő, a pénzügyminiszter és az államügyész is egyben, ő uralja a horvát médiát, azt képzeli, hogy ő Sándor király.

Szabad Magyar Szó/FüHü

 

 

Észak-koreai válság – Trump is reagált

0

A megbékítés politikája Phenjannal szemben nem működik – hangsúlyozta vasárnapi Twitter-üzenetében Donald Trump amerikai elnök a legújabb észak-koreai kísérleti robbantásra reagálva.

Trump az Egyesült Államok számára rendkívül ellenségesnek és veszélyesnek nevezte a phenjani nukleáris robbantást.

Az elnök annak a nézetnek adott hangot, hogy Észak-Korea magatartása fenyegetést jelent Kína számára is, de úgy vélekedett, hogy az Észak-Koreára való pekingi nyomásgyakorlás egyelőre kevés sikerrel járt.

Kína és Dél-Korea élesen elítélte, hogy Észak-Korea kísérleti robbantást hajtott végre vasárnap hajnalban, Phenjan állítása szerint hidrogénbombával, amely felszerelhető újonnan kifejlesztett interkontinentális ballisztikus rakétájára.

A kínai külügyminisztérium közleményben felszólította Phenjant, hogy

„hagyjon fel hibás cselekedeteivel, amelyek nem szolgálják érdekeit, és ne súlyosbítsa a helyzetet”.

Észak-Korea „figyelmen kívül hagyta a nemzetközi közösség általános tiltakozását, és végrehajtott egy újabb nukleáris tesztet” – olvasható a közleményben.

A BRICS-országok hsziameni csúcstalálkozóján részt vevő Hszi Csin-ping kínai elnök nem tett említést az észak-koreai kísérletről.

Mun Dzse In dél-koreai elnök a nemzetbiztonsági tanács rendkívüli ülése után

„a lehető legszigorúbb büntetést”

követelte Észak-Koreának, köztük diplomáciai lépéseket és újabb ENSZ-szankciókat, hogy „teljesen el tudják szigetelni” az országot.

Herbert McMaster, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója  telefonon beszélt vasárnap dél-koreai hivatali partnerével, Csung Jui Jonggal – közölte a szöuli elnöki hivatal. Csung később újságírókat tájékoztatva elmondta, hogy

„a legerősebb amerikai stratégiai eszközök esetleges Dél-Koreába telepítéséről”

beszéltek. Azt nem fejtette ki, hogy mit kell érteni „a legerősebb stratégiai eszközök” alatt. A Yonhap dél-koreai hírügynökség úgy tudja, a két nemzetbiztonsági tanácsadó abban állapodott meg, hogy megvizsgálják a katonai válaszlépés lehetőségét. Viszont a Yonhap arról is értesült, hogy Joseph Dunford, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának az elnöke és dél-koreai kollégája már „a hatékony katonai válaszok” szükségességéről beszélt egymással telefonon.

Tokió nevében Szuga Josihide, a kormány főtitkára reagált. Azt mondta:

újabb szankciókat kellene bevezetni Észak-Korea ellen, egyebek között az ország olajkereskedelmét lehetne sújtani velük.

A nukleáris kísérletek átfogó tilalmáról szóló szerződés hatályba lépéséért küzdő nemzetközi szervezet (CTBTO) szerint ha Észak-Korea valóban hidrogénbombával hajtott végre tesztet, akkor az azt jelenti, hogy az ország „gyorsan halad nukleáris programjával”. Lassina Zerbo, a bécsi székhelyű szervezet végrehajtó titkára hozzátette, hogy figyelőállomásaik „szokatlan szeizmikus eseményt észleltek”, mért adataikat egyelőre elemzik, majd ennek eredményét vasárnap délután megosztják a tagországokkal. A szerződés 1996-os elfogadása óta Észak-Koreán kívül egyetlen ország sem hajtott végre nukleáris tesztet, és jó lenne, ha ez az új észak-koreai teszt utolsó figyelmeztetésként hatna minden országra, főleg arra a nyolcra, amely még nem ratifikálta a szerződést – jegyezte meg.

MTI/FüHü

 

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK