Kezdőlap Világ Oldal 600

Világ

Északi szomszédunknál így vélekednek a jövő évi választásokról – 1. rész

0

Hallucináció az a vízió, hogy a Fidesz a történelem szemétdombjára kerül – írta le cikkében Štefan Markuš, aki az első Orbán-kormány idején Szlovákia magyarországi nagykövete volt. A szerző írásában kielemezte a magyarországi politikai helyzetet és felmérte egy esetleges kormányváltás lehetőségét 2018-ban. 

Štefan Markuš szlovák tudós, író és egykori nagykövet a szlovák Pravda internetes oldalán megjelent elemzésében nem rejtette véka alá a véleményét a közelgő magyarországi választásokról. Felhasználva a legutóbbi magyarországi közvélemény-kutatásokat, elemzéseket és politikai nyilatkozatokat, latolgatta a 2018-as parlamenti választásokon részt vevő pártok esélyeit. Ezekből kiindulva arra jutott, hogy a Jobbik és a Momentum az, amely a valódi konkurenciát jelentheti a Fidesz számára.

Számára úgy tűnik, hogy  bár a Fidesz még mindig a legnagyobb és legnépszerűbb párt a szavazók körében, egyre többen szeretnének véget vetni a jelenlegi kormánypárt dominanciájának. Ez összecseng azzal is, amit a magyar ellenzéki pártok kommunikálnak Magyarországon: egyre több magyar választó szeretne kormányváltást. Csakhogy van erre reális lehetőség? – tette fel a kérdést a Markuš.  A válasza tömören, amely nagyjából megegyezik a többi szlovák médium véleményével, a következő:

Magyarországon egyetlen olyan párt sincs, amely egyedül képes lenne legyőzni a Fideszt a jövő évi választásokon.

Az északi szomszédunknál konszenzus van arra vonatkozóan, hogy a Fidesz egyeduralmát csak egy nagy ellenzéki összefogás tudja megakadályozni. Azonban még ebben az esetben is csupán annyiról van szó, hogy nem engedik kétharmadhoz jutni a 2010 óta folyamatosan kormányzó Orbán Viktor, mert a Fidesz támogatottsága egy Nézőpont Intézet által végzett augusztusi közvélemény-kutatás szerint még mindig 43 százalékon áll, ami elegendő a győzelemhez. (A szerző megjegyezte, hogy ugyanakkor paradox helyzet alakult ki: ugyanezen a felmérésen a válaszadók 43 százaléka kormányváltást szeretne).

Ezzel a ténnyel a magyarországi ellenzéki pártok tökéletesen tisztában vannak, de az összefogás vagy koalíció létrehozása reménytelennek tűnik.

Markuš az MSZP jövőbeli sorsát nevezte meghatározónak: kétsége sincs afelől, hogy a párt hamarosan csődbe megy és elsüllyed a saját káoszában. Sokkal inkább az a kérdés, hogy melyik másik pártnak sikerül elcsábítani a szocialista párt szavazóit? Úgy vélte, hogy az MSZP teljesen lebénult abban a vitában, hogy Botka László és Gyurcsány Ferenc együttműködjön egymással és mindketten egy közös listán szerepeljenek. Ebből a vitából pedig az egykori miniszterelnök profitál igazán: igyekszik magának megnyerni a baloldali szavazókat, hogy a rossz nyelvek szerint a 2018-as választások után DK váljon a legerősebb ellenzéki párttá a magyar baloldalon.

Csakhogy Gyurcsánynak nincs könnyű dolga, mert  az MSZP-s szavazókért egy másik politikai mozgalom is harcol: a Jobbik. Ezt a jobboldali pártot az egész szlovák  médiában „ultrajobboldali pártként” definiálják, jelenleg a „második, vagyis a legnagyobb ellenzéki erő” Magyarországon. Az, hogy a baloldali, szocialisták voksáért harcol Vona Gábor korántsem számít meglepő dolognak vagy újszerű politikának. 2010-es választásokon a politikai újoncnak számító Jobbik elsősorban azokon a választási körzetekben és kelet-magyarországi településeken erősödött meg igazán, amelyek korábban  törzsgyökeres MSZP bázisnak számítottak, de sokan csalódtak a pártban és mivel nem akartak a Fideszre szavazni, ezért erre az új politikai pártra adták le a voksukat. Valószínűleg Vona Gábor most is hasonló dologban reménykedik, ezért is nyitott hónapokkal korábban a baloldali szavazók felé.

Štefan Markuš 1936. május 7-én született Nyíregyházán, aki a szüleivel együtt az 1947-es csehszlovák-magyar lakosságcsere-egyezmény keretében költöztettek át Pozsonyba. Mérnök, tudós, több monográfia szerzője és három találmányt is bejegyeztek a neve alá. Több emberjogi szervezet szlovákiai irodájának volt a vezetője. 1998 és 2002 között nagykövetként dolgozott Budapesten. A „magyarok nagyító alatt” című könyve az egyik legismertebb műve, amelyben a magyar történelemmel, nemzettudattal és a tragédiákkal foglalkozott.

 

Megvan a gép, ami kihozza a magyarokat

0

Már tizenhat magyart kell kimenekíteni a hurrikán sújtotta karibi szigetről. A külügyminisztérium által bérelt repülőgép az engedélyre vár – mondta Szíjjártó Péter külügyminiszter az ATV-ben.

A délutáni információhoz hoz képest már 16 magyar rekedt az Irma hurrikán által sújtott Saint Martin szigetén, akik közvetlenül vagy családtagjaikon keresztül segítséget kértek a magyar kormánytól.

Kimentésük folyamatban van, a külügyminisztérium – miként azt hétfőn sajtótájékoztatón bejelentette Szíjjártó Péter – Dominikán bérelt repülőgépet. Az ATV-s beszélgetésből kiderült, hogy egy 14 fős repülőgép vár arra, hogy megkapja a repülési engedélyt.

Támadják Netanjahut fia mémje miatt

0

Vezércikkben teszi fel a kérdést a Háárec című ellenzéki lap Izraelben: Miért hallgat Netanjahu a saját fiának Soros György elleni antiszemita akciójáról? A lap egyben felszólítja a miniszterelnököt, hogy ne csak a fiát ítélje el, de azt a mind erősebb kapcsolatot is, amely a zsidó nacionalistákat a szélsőséges fajvédő szervezetekhez köti.

Mint a FüHü is beszámolt róla, Jáir Netanjahu posztolt a Facebookon egy olyan képet, amely szerint Soros György a gyíkembereket, ők az illuminátusokat, ők pedig az izraeli ellenzék vezetőit irányítják.

A furcsa Soros-ellenes mémet megosztotta David Duke, a Ku Klux Klán ex-főnöke is. S bár már azóta levették a Facebookról, de a bizonyíték eltávolítása nem oldja meg a problémát – figyelmeztet a Háárec vezércikke. A mém kísértetiesen hasonlít a náci propaganda filmekre és karikatúrákra, ahol Jud Süss, a zsidó kereskedő fosztogatja a világot.

Emberi jogok és korrpució

Miért van ennyire a begyében a Netanjahu családnak Soros György? Az izraeli miniszterelnök budapesti látogatása előtt visszavonatta nagykövetével azt a tiltakozást, amelyet a Soros György elleni magyarországi kampány miatt adott be a magyar külügyminisztériumba. Soros Györgynek elsősorban azt róják fel Netanjahu körében, hogy az általa támogatott Human Rights Watch rendszeresen beszámol azokról a jogsértésekről is, melyeket az izraeli hatóságok a palesztinok ellen követnek el.

Most a mém azt sugallja: Soros György áll amögött is, hogy a Netanjahu família az izraeli igazságszolgáltatás célkeresztjébe került. Két kínos korrupciós ügyben is érintettek a miniszterelnök legközelebbi munkatársai, akik bármikor rá vallhatnak, ha vádalkut kötnek az ügyészséggel. Az ügyészség Sara Netanjahut, a kormányfő harmadik nejét is vád alá helyezte mondván: a miniszterelnök rezidenciáján összekeverték a közkasszát a családival, és ezzel 359 ezer sékel vagyis 102 ezer dollár kárt okoztak Izrael államnak.

Gyíkemberek és Jair Netanjahu

De kik is azok a gyíkemberek, akik Soros Györgyöt támogatják a világuralom megszerzésében? Egy fantasztikus faj, mely hüllő külsejű, de emberi tulajdonságokkal rendelkezik. Két méter magas és kiváló katonai képesség birtokában van. Földalatti barlangokban él, és a jelre vár, hogy átvegye az uralmat a Földön. A furcsa összeesküvés-elméletnek több ezren, sőt talán több millióan hitelt adnak a világon.  Úgy látszik, hogy köztük van Jair Netanjahu is.

„Jobb lesz, ha kezelteti magát!”

– nyilatkozta a Háárecnek Ehud Barak egykori izraeli miniszterelnök. Aki maga is szerepel a mémen, amelyen Izrael miniszterelnökének fia azzal vádolja Soros Györgyöt, hogy a nemlétező gyíkember faj segítségével a világuralomra és Netanjahu miniszterelnök megbuktatására törekszik.

Visszatért Ukrajnába a kitiltott Szaakasvili

0

Lengyelországból érkezett Ukrajnába, második választott hazájába a menetközben hontalanná vált volt grúz elnök Mihail Szaakasvili. Kijátszva a határőrséget visszatért oda, ahol nemrég még Odessza tartomány kormányzója volt. Ő vezette a korrupció ellenes harcot Ukrajnában.

Petro Porosenko elnök fosztotta meg ukrán állampolgárságától Szaakasvilit, aki 2003tól tíz évig volt Grúzia  államfője, s akinek még nem is olyan régen maga adta át az ukrán útlevelet s nevezett ki Odessza kormányzójává.

Ukrán-grúz paktum

Még a szovjet időkben együtt jártak egyetemre Kijevben. Utána Porosenko üzletember lett, Szaakasvili pedig ügyvéd New Yorkban. Amikor Grúzia szembe akart fordulni Moszkvával, Szaakasvili hazatért és amerikai támogatással Grúzia elnöke lett. Túlélte az orosz-grúz háborút, melynek eredményeképp Grúzia elveszítette néhány nemzetiségi területét, de utóbb Moszkva mégiscsak megbuktatta. Amikor Porosenko ukrán elnök július 18-án Tbiliszibe látogatott, hosszan tárgyalt Szakasvili utódjával, a dollármilliárdos vállalkozó Biden Ivanisvilivel, a többi között arról, hogy mihez kezdjenek a mind kellemetlenebbé váló Szaakasvilivel.

Az odesszai kísérlet

A volt grúz elnök ugyanis korrupciómentes várossá kívánta változtatni Odesszát, amelyet a megvesztegetés éppúgy átjár mind egész Ukrajnát. Egy egész grúz csapattal látott munkához. Majd egy év után lemondott, s azzal vádolta meg az 2019-es elnökválasztásra készülő Porosenkót, hogy csak szavakban küzd a korrupció ellen, de valójában annak egyik fő haszonélvezője. Ekkor döntöttek arról, hogy ellehetetlenítik mind a két országban. Ám Szaakasvili valahogyan megszerezte azt a videót, amelyen két ellenfele éppen arról egyezkedik, hogy őt kicsinálják. Ezt fel is tette a Facebook oldalára.

A hontalan Szakasvili

Ami tény, Porosenko Grúziából hazatérve megfosztotta ukrán állampolgárságától Szakasvilit – arra hivatkozva, hogy méltatlanná vált rá, miután nem jelentette be, hogy korrupciós eljárások folynak ellene Grúziában. Szaakasvili korábban lemondott grúz állampolgárságáról, így jelenleg hontalan. Amit tehet, kérvényezheti a menekült státuszt az USA-ban, ahova magyarországi nyaralás után visszatért, vagy az Európai Unióban azon a címen, hogy a neje holland állampolgár.

Nyilvánvaló a korrupció

Ha Ukrajnába visszatérne, akkor biztosan lecsuknák –nyilatkozta korábban  a Le Monde tudósítójának Lescsenko a kijevi parlament egyik képviselője, aki a korrupcióellenes harcban együtt küzdött Szaakasvilivel.

Nemcsak nekik szúrt azonban szemet az általános korrupció, hanem az IMF-nek is, amely lélegeztető gépen tartja a káoszba süllyedt Ukrajnát. A pénzek kiutalását az utóbbi időben ahhoz kötik, hogy Ukrajna tegyen valamit azért, hogy átlátható legyen az ország gazdasági rendszere. Ezt mindig megígérik Kijevben, ám utána semmi nem történik. Legfeljebb annyi, hogy azt, aki a leghangosabban küzdött a korrupció ellen Ukrajnában, megfosztják állampolgárságától azon a címen, hogy hazájában, Grúziában ő is lopott.

Szaakasvili nem adja fel, visszatért Ukrajnába…

 

A többség szerint nem lesz független Katalónia

0

A spanyol és a katalán lakosság jelentős többsége szerint nem lesz független Katalónia, sőt, egyik közvélemény-kutatás szerint meg se tartják október 1-jén a népszavazást. Katalóniában ma van a katalán nemzeti ünnep, nagy elszakadáspárti felvonulás várható.

Több közvélemény-kutatást közöltek spanyol újságok a szeptember 11-i katalán nemzeti ünnep napjára időzítve – derül ki az MTI körképéből. Ezek egyike sem azt jelzi előre, hogy sikeres lenne a katalánok október elsejére kiírt – és a spanyol kormány által elutasított, az alkotmánybíróság által pedig a döntésig felfüggesztett – népszavazása.

A GAD3 nevű közvélemény-kutató eredménye szerint Katalóniában a megkérdezettek 62,2 százaléka, egész Spanyolországban pedig 89,2 százaléka látja úgy,

hogy nem lesz független az autonóm régió október 1-jét követően,

míg ennek ellenkezőjét Katalóniában 21,6 százalék, országosan pedig 5,4 százalék gondolja – írta az ABC című újság.

Az El Mundo napilap a Sigma Dos kutatóintézet felmérését tette közzé, amely szerint a megkérdezettek 45,7 százaléka úgy véli, hogy végül nem tartják meg a referendumot, 35,9 százalékuk szerint viszont igen.

A népszavazás engedélyezését a válaszadók 29,1 százaléka támogatja, 60,3 százaléka pedig ellenzi.

(A három éve egyszer már az alkotmánybíróság által megsemmisített referendum-kísérlet ellenzői szerint egy tartományban nem, csak az egész országban lenne törvényes a kiszakadási népszavazást megtartani.)

A El País című napilap még vasárnap közölte a Metroscopia Katalóniában végzett felmérését. A megkérdezettek 56 százaléka szerint nemzetközileg nem tekinthető legálisnak és érvényesnek az önrendelkezési népszavazás, 38 százalékuk ezzel ellentétes véleményt képvisel.

Narciso Michavila, a GAD3 elnöke megállapította, hogy

Katalóniában a függetlenség társadalmi bázisa szűkül,

a katalán kormány pedig emiatt felgyorsítja lépéseit, megkerülve az útjába kerülő demokratikus elveket. Szerinte ezzel a stratégiával sikerült elérnie, hogy a spanyolok többsége egyetért abban: Katalónia nem lesz független október 1-je után.

José Juan Toharia, a Metroscopia elemzője kifejtette: tízből hét katalán szeretné, ha referendumon szavazhatna a függetlenségről, de nem úgy, ahogyan azt most a katalán kormány tervezi, hanem teljesen jogszerűen, megállapodva arról a spanyol állammal.

Hogyan működhet a sajtó Trump és az álhírek világában?

0

Donald Trump háborút hirdetett a sajtó ellen, Kat Downs Mulder, a Washington Post grafikai igazgatója arról beszélt a News Impact Budapest konferencián, hogyan lehet ilyen környezetben az újságíróknak dolgozni. Oliver Sauter, a WorldBrain alapítója pedig arról, hogyan lehet küzdeni az álhírek ellen.

Mivel Donald Trump állandóan támadja a sajtót, leszámítva persze a neki kedves, elsősorban a szélsőjobboldalhoz közel álló médiumokat, teljesen megváltozott az a környezet, amelyben az újságíróknak dolgozniuk kell. Trump és tanácsadói egyenesen arról beszélnek, hogy a média látja el az ellenzéki pártok szerepét – ha valakinek ez a gondolat ismerősnek tűnik, az nem véletlen, hasonló üzenetet közvetít a Fidesz is, természetesen Amerikából hozva az ötletet.

Kat Downs Mulder

Kat Downs Mulder felidézte a Washington Post egy másik szerkesztőjének, Marty Baronnak egy korábbi interjúját. Ő azt mondta:

Trump ugyan háborút hirdetett, de ez nem kölcsönös, mi nem háborúzunk, mi csak a munkánkat végezzük.

Azt is mondta: aki független, az ma már ellenségnek számít, ezért Trump gyakran démonizálja a médiát, az újságírókról pedig lealacsonyító kifejezésekkel beszél (ez is ismerős lehet Magyarországról).

Kat Downs Mulder szerint ebben a megváltozott környezetben az újságíróknak is másképp kell dolgozni: többek között átláthatónak kell lenni, elismerni az esetleges tévedéseket, ugyanakkor még alaposabban ellenőrizni a tényeket.

Oliver Sauter

Oliver Sauter is beszélt a megváltozott környezetről. Azt mondta: ő nem „igazság utáni” (post-truth) világnak nevezné a mostanit, hanem „bizalom utáninak” (post-trust). Szerinte ugyanis a közönség egy része pont a bizalmát vesztette el a sajtó felé, és ez is segíti az álhírek terjedését.

Ma képtelenség minden egyes információnak utánanézni, amellyel az interneten találkozunk, így bárki könnyedén áldozatául eshet az álhíreknek, dezinformációnak. Oliver Sauter szerint ez ellen muszáj küzdeni, de azt is fontosnak tartja, hogy

nem lehet meggyőzni embereket úgy, ha valaki megfellebbezhetetlen igazságként hangoztatja saját véleményét,

hanem meg kell mutatni több, eltérő gondolatot is.

Ehhez minőségi tartalomra van szükség, ezt előállítani viszont nehéz és időigényes. De megéri, hiszen az igazán hiteles, megbízható lapok (New York Times, Washington Post, Guardian) előfizetőinek a száma még az utóbbi időszakban is nőtt.

Antiszemita támadás Franciaországban

0

Antiszemita támadásról számolt be Franciaországban az AFP hírügynökség: egy háromtagú zsidó családot próbáltak meg kifosztani Párizs környékén. Gerard Collomb belügyminiszter azonnal elítélte a minden valószínűség szerint antiszemita indíttatású támadást.

A család ékszereit és hitelkártyait akarták megszerezni a betörők.

„A zsidóknak van pénzük. Ez most elvesszük és a szegényeknek adjuk!”

– kiáltották a banditák, akik valószínűleg muzulmán fiatalemberek voltak.

Évekkel ezelőtt muzulmán bűnözők meggyilkoltak egy francia fiatalt, pusztán azért, mert vallása szerint zsidó volt – emlékeztet az antiszemitizmus ellen küzdő francia szervezet. Most felszólította a francia hatóságokat, hogy tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy elkapják a tetteseket.

Franciaországban él Európa legnagyobb zsidó és muzulmán közössége.

A francia kormány nevében egy muzulmán kormánytag ítélte el a támadást, és ígért védelmet a zsidó közösségnek az antiszemita akciókkal szemben. Az iszlámista terroristák gyakran támadnak meg zsidókat Franciaországban. Netanjahu izraeli miniszterelnök Párizsban fel is szólította Európa legnagyobb zsidó közösségét, hogy vándoroljon ki Izraelbe. Ezt akkor Francois Hollande köztársasági elnök határozottan visszautasította mondván:

„Franciaország meg tudja védeni zsidó polgárait!”

Menekültügy: hasonló hangon szólnak

0

Az Európa Parlament olasz elnöke hasonló állásponton van a menekültek befogadásának a kérdésében, mint a német belügyminiszter. A bevándorlás most különösen aktuális, tekintettel arra, hogy Németországban a közelgő választások egyik fő témájáról van szó.

Antonio Tajani.

A menekültek úgy válogatnak az uniós államok között mint az áruházban, ennek véget kell vetni – mondta az Európai Parlement elnöke. Az olasz Antonio Tajani a német sajtóban azt is kifejtette: az egységes elbírálás jobban megosztaná a terheket az unió tagállamai között, jelenleg ugyanis aránytalanul nagy terhet viselnek azok, amelyek kedvező feltételeket kínálnak a bevándorlóknak.

 

Ide tartozik Németország és Svédország. Az Európai Parlement elnöke ezzel ugyanazt javasolta mint a német belügyminiszter:

Belügyminiszteri álláspont

Németországban a bevándorlók kedvezőbb eljárásra és több pénzre számíthatnak, mint más uniós tagállamokban, ezért az embercsempészek célpontjává vált az ország. Ennek véget kell vetni – hangsúlyozta Thomas de Maiziere belügyminiszter, aki a Rheinische Post című lapnak nyilatkozott a választási kampány kellős közepén.

Németországban a 16 tartományban eltérően fogadják a bevándorlókat, a Deutsche Welle azonban átlagot vont.

Egy menekültszálláson élő, egyedülálló felnőtt havi 135 euróra számíthat, a házaspárok pedig fejenként 129 eurót. Ha nem menekültszálláson élnek, akkor az egyedülállók 216, a házaspárok személyenként 122 eurót kapnak.

Ez a juttatás több, mint a legtöbb uniós országban, Németországnak ezért csökkentenie kell a fejpénzt – javasolta a belügyminiszter.

Másról is beszélt Thomas de Maiziere: komoly gondot jelent, hogy aki nem kapja meg a menekült státuszt, az könnyen eltűnik a hatóságok szeme elől és így nem lehet kiutasítani sem. Ezen is változtatni kell, mégpedig úgy, hogy

menekült státusz nélkül ne maradhasson Európában az érintett bevándorló.

Válasz Orbánnak

Mit gondol a német belügyminiszter Orbán Viktor magyar kormányfő álláspontjáról, hogy a magyar kormány elfogadja az európai bíróság döntését a kvótaügyben, de tovább harcol Brüsszel ellen? Thomas de Maiziere korábban kötelezettségszegési eljárást helyezett kilátásba, ha Magyarország és Szlovákia nem fogadná el a bíróság határozatát, ám mégsem tartaná szerencsésnek, ha az EU csak ezzel tudná rávenni Magyarországot a kvóta elfogadására. A kvótamegállapodás értelmében – amelyet annak idején Magyarország is elfogadott – Németország 27 536 míg Magyarország 1294 menekült befogadását vállalta. Thomas de Maiziere szerint ezek a bevándorlók egyáltalán nem jelenthetnek terrorveszélyt, hiszen ők már megkapták a menekültstátuszt, s ehhez alaposan átvizsgálták őket.

Közelgő választások

Angela Merkel
Fotó: MTI/EPA/Focke Strangmann

Németországban szeptember 24-én lesznek a választások, amelyek egyik fő témája a menekült-ügy. Angela Merkel kancellár, a választások fő esélyese, a kampány során többször megismételte: nem bánta meg, hogy 2015-ben beengedte a menekültek százezreit Németországba, hiszen Magyarországon kaotikus állapotok alakultak ki.

 

Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy többet ilyen menekültinvázió nem lesz. Németországnak és az EU-nak arra kell törekednie, hogy a problémát az Európai Unió határain kívül rendezze.

 

Szomszéd migránsok gyarapítják Csehországot

0

Tízezer fővel gyarapodott Csehország népessége. A rekordszámú halálozás ellenére főként szlovákok és ukránok beköltözésével ellensúlyozták a 11 ezres elköltözést.

Tízezerrel 10,59 millióra nőtt Csehország lakossága az első félévben. Az adatot közzé tevő Cseh Statisztikai Hivatal jelentése szerint a népességnövekedés a bevándorlásnak köszönhető, mert az elhunytak száma a legmagasabb volt az utóbbi két évtizedben.

Június végéig 22 590 külföldi állampolgár telepedett le Csehországban,

elsősorban Ukrajnából (2600), Szlovákiából (2100) és Vietnamból (700). Az ott is tapasztalható elvándorlás során ennek fele, 11 088 személy költözött el az országból.

Az első hat hónapban 55 528 gyermek született – ez az utóbbi hat év legmagasabb félévi számadata -, míg az elhalálozások száma 57 787 volt. Ez utóbbi 3505-tel több, mint a tavalyi első félévben volt. A statisztikusok elemzése szerint az elhalálozások rendkívül magas száma elsősorban az év eleji kiterjedt vírusos járványok következménye. A járványok döntően a 70 év feletti férfiakat és nőket érintették súlyosan.

MTI/FüHü

„Nem normális, ahogy most állunk”

0

Magyarország fantasztikusan rossz példa a média szempontjából – ezt mondta Dean Starkman Pulitzer-díjas újságíró, a CEU Center for Media, Data and Society kutatója a News Impact Budapest nevű konferencián, az Akvárium Klubban. Szerinte Donald Trump csak egyetlen szereplő a szabad sajtó elleni globális harcban.

Starkman szerint az újságírás ma nagyon rossz helyzetben van az egész világon, nagyon gyenge, ezért is támadja Donald Trump. Azt mondta: „nem normális, ahogy most állunk”, nem normális, ahogy Trump viselkedik a médiával, az amerikai nép ellenségének nevezi. De emögött

komoly politikai, pénzügyi, technológiai problémák vannak a médiában.

Közép-Európáról Starkman azt mondta, Magyarországon a kormány tudja, mennyire fontos a média, ez abból is látszott, hogy a 2010-es választási győzelem után egyik első dolga volt új médiatörvényt alkotni. Hasonló folyamat játszódott le Lengyelországban is, de újabban már a szerb kormány is rendszeresen támadja a sajtót.

Starkman szerint

a médiának külső és belső kihívásokkal is szembe kell néznie.

A külső fenyegetések közé tartoznak a perek, a pénzügyi korlátozások, különadók, a jogi szabályozási környezet, a források elhallgattatása, egyes országokban a fizikai erőszak, és az utóbbi időben a hackertámadások is. A belső fenyegetések közé pedig az összeomló üzleti modellek, például a csökkenő reklámbevételek, a médiaipari koncentráció és a propagandamédia előretörése.

Magyarországról azt mondta:

„fantasztikusan rossz példa”

ebből a szempontból. A kormány egyre több médiumot szerez meg, emellett a legnagyobb hirdetők egyike, és így újságok „életéről és haláláról” dönthet.

Szerinte az egész világra jellemző jelenség, hogy egyre több olyan szélsőjobboldali médium alakul, amelyek nagyon fegyelmezettek, rengeteget posztolnak a közösségi médiában, és így nagyon sok emberhez jutnak el. A jobbközép média befolyása ezzel csökken, és a szélsőjobb erősödik – ez szerinte Steve Bannon hatása. Ő ugyanis tudta, hogy

sok sztorival a nagy médiumokba is be tudnak kerülni, így ők tudják tematizálni a közbeszédet.

Starkman szerint a helyzet azért félelmetes, mert Donald Trump csak egy szereplője a globális támadásnak a szabad sajtó ellen.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK