Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bírósága szabad utat engedett Donald Trump elnök számára ahhoz, hogy tág értelemben alkalmazza az országba beérkező menekültekkel szembeni tilalmat. Ez részleges győzelem Trump számára.
Az ország első számú bírái pozitívan bírálták el a Trump adminisztráció kérését a Szövetségi Alkotmánybíróság döntésének blokkolására, ami lehetővé tette volna további – egyébként a bevándorlásra jogosult – 24 ezer menekült beengedését az országba.
A mostani döntés – írja a Reuters – részleges győzelmet jelent Trump számára azelőtt, hogy a bíróság kulcsfontosságú októberi meghallgatásra készül, amelyen az elnök ellentmondásos elnöki rendelete kerül terítékre, az, amellyel ideiglenesen, meghatározott időre megtiltotta hat muszlim-többségű ország (Líbia, Szudán, Szomália, Szíria, Irán és Jemen) állampolgárai számára a belépést az USA-ba, és korlátozta a menekültek befogadását. A rendelet júniusban lépett hatályba, s 120, illetve 90 napra szólt.
Az épületeknek legalább a negyede lakhatatlanná vált az Irma hurrikán pusztítása nyomán a Florida Keys szigetcsoporton, s mintegy harmaduk komoly helyreállításra szorul – jelentette az AP. Irma már „csak” trópusi vihar, Georgiában, Dél-, és Észak-Karolinában pusztít.
A szigetcsoportra vonatkozó kárbecslés valóban csak becslés egyelőre, mivel a telefonhálózat hiánya, a még mindig tartó áramszünet és egyéb károk miatt egyelőre nem lehet pontos felmérést készíteni, két nappal azután sem, hogy Irma 209 km/órás sebességgel letarolta a 160 kilométerent gyöngysorkén elnyúló szigetcsoportot.
Az NBC televízióban az Islamorada szigetére visszatérők azt mondták, hogy házaik úgy gyűrődtek össze, mint az összenyomott kólás dobozok, a Key Westre visszatérő egyik házaspár pedig arról beszélt, hogy a sziget úgy fest, mintha háború pusztított volna. Tavernier szigetén a mobilházak fémpántjait felszakította a szél, a bútorok, ruhák, használati tárgyak szanaszét hevernek a romok között – írja az MTI washingtoni tudósítója.
Miamiban az utcákról kezd visszahúzódni az áradat, de Fort Lauderdale és Jacksonville még vízben úszik. A tampai kikötőbe egymás után érkeznek az üzemanyagot szállító tankerhajók. A szomszédos szövetségi államok segítik ki Floridát üzemanyaggal.
Florida több nagy repülőtere, köztük a miami nemzetközi légikikötő, ha korlátozottan is, de kedden már indított és fogadott gépeket.
Az ENSZ szerint a rohingja muszlim kisebbség 370 ezer tagja menekült el Mianmarból Bangladesbe augusztus 25., az arakáni erőszakhullám kezdete óta.
Ez azt jelenti, hogy egy nap alatt csaknem 60 ezer újabb menekült érkezett. 185 ezer ember rögtönzött szálláshelyeken tartózkodik, további 150 ezer pedig a menekülteknek fenntartott hivatalos táborokban. További 35 ezer menekültet helyi közösségek fogadtak be.
a mianmari hadsereg „tisztogatási műveletbe” kezdett,
miután több mint két hete muszlim szélsőségesek összehangolt támadásokat követtek el mintegy harminc rendőrőrs és egy katonai laktanya ellen Arakán államban. A rajtaütések után fegyveres összecsapások törtek ki.
Arakánban több mint egymillió rohingja él, de a mianmari kormány a szomszédos Bangladesből származó illegális bevándorlóknak tekinti őket,
nem hajlandó állampolgárságot adni nekik, így jogaik sincsenek.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának korábbi jelentése szerint a rohingják szabad mozgását, az oktatáshoz és a munkához való jogát is korlátozzák a mianmari hatóságok.
Zeid Raad al-Husszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosa az „etnikai tisztogatás tankönyvi esetének” minősítette a rohingja kisebbséggel szembeni „kegyetlen biztonsági műveleteket”.
Az Európai Parlament megszavazta az Európa közterületein ingyenesen használható wifi hálózat kiépítéséhez szükséges pénzügyi forrás első csomagját.
582 képviselő szavazott igennel, 98 nemmel, 9-en pedig tartózkodtak az MTI tudósítása szerint. A kezdeményezés célja, hogy a közterületeken és közintézményekben mindenki ingyenesen, jó minőségű internethez férjen hozzá.
Az EU külön alappal támogatja, hogy 2020-ig mintegy
6000, eddig ingyenes wifivel le nem fedett településen
építsenek ki hotspotokat. Főleg a közintézmények és fenntartóik pályázhatnak majd a támogatásra, hogy a települések főterein, parkjaiban, múzeumaiban, könyvtáraiban, vasútállomásain, kórházaiban elérhető legyen a
nagysebességű és ingyenes wifi.
Az erre elkülönített összeg jelenleg 120 millió euró. A pályázatokat várhatóan már jövő év elejétől be lehet adni.
A résztvevőknek vállalniuk kell, hogy legalább három évig állják a működtetés költségét, könnyen hozzáférhető, ingyenes és biztonságos hálózatot üzemeltetnek, továbbá a személyes adatokat nem használják kereskedelmi célokra.
A vihar által letarolt Szent Márton-sziget Hollandiához tartozó részére érkezett a holland király, a francia részre Emmanuel Macron látogat el. Amerikában a hurrikán trópusi viharrá gyengült.
Vilmos Sándor holland király Sint Maartenen azt mondta:
„Mindenütt pusztítás és borzalmak, elég sok szörnyűséget láttam, de ehhez hasonlót még soha. (…) A pusztítás mértéke meghalad minden képzeletet.”
Az Irma hurrikán a szigeten lévő épületek egyharmadát teljesen elpusztította, összesen a házak 90%-ában keletkezett kár. A szigeten négyen haltak meg.
A pusztítás nyomai a Szent Márton-szigeten Fotó: MTI/EPA/Holland védelmi minisztérium/Gerben van Es
A sziget Franciaországhoz tartozó északi részére Emmanuel Macron francia elnök is ellátogat, majd utána Saint-Barthélemyre is elmegy. A francia kormány előzetesen a 95 százalékban megrongálódott infrastruktúra teljes újjáépítését ígérte.
A hurrikán elvonulása után a szigeten napokig káosz uralkodott, fosztogatók lepték el az utcákat. Szeptember 7. óta 23 embert tartóztattak le. A csendőrség szerint a lopások között olyan is volt, amelyek „szükségesnek tekinthetőek”, olyanok követték el, akik
„mindenüket elvesztették, féltek, éhesek és szomjasak voltak.”
A legfőbb gondot jelenleg az jelenti, hogy a helyiek egy jelentős része szeretné elhagyni a szigetet, miután a házaikat teljesen letarolta a hurrikán, de csak nagyon kevés repülőgép indul a szomszédos karibi szigetekre, így napokat kell várni.
A Franciaországhoz tartozó szigeteken legalább tízen meghaltak, heten pedig eltűntek az elmúlt évtizedek legerősebb hurrikánja miatt.
Kidõlt fák egy úttesten Miamiban Fotó: MTI/EPA/Gerardo Mora
Irma Amerikában trópusi viharrá gyengült, Floridát már elhagyta, Georgia, és Dél-Karolina part menti vidékeit érte el. Ezekben az államokban – továbbá Észak-Karolinában és Tennesseeben is – rendkívüli állapotot hirdettek ki.
Az áradások azonban nem szűntek meg Floridában. A déli Key-szigeteknél, valamint Jacksonville-ben akkora az árvíz, hogy Rick Scott kormányzó azt mondta,
senki ne menjen a víz borította utcákra.
A déli szigeteken gyakorlatilag megsemmisült az infrastruktúra, tízezer embert kell kitelepíteni. A szigetcsoportot teljesen lezárták, nemcsak a látogatók, az ott lakók sem mehetnek be. Igaz, nem is nagyon tudnának, ugyanis a bevezető út víz alá került.
Vízben áll egy autó a floridai Orlandóban Fotó: MTI/EPA/Gerardo Mora
Floridában 10-en haltak meg a viharban.
A nagyvárosokban üzemanyaghiány van, és több mint hatmillióan vannak áram nélkül,
várhatóan hetekig tart, mire teljesen rendbe hozzák a szolgáltatást. A repülőterek egy részét kedden megnyitották.
Markuš úgy látta, hogy miközben az MSZP szavazótáboráért a DK és a Jobbik harcol, a Szél Bernadett vezette Lehet Más a Politika (LMP) pedig a parlamenti bejutásáért küzd, addig „a liberális-baloldali Momentum” (ekként jellemzi a Momentumot a szlovák sajtó) a másik esélyes. Ezt nemcsak az egykori nagykövet, hanem egyre több szlovákiai híroldal és újságíró látja így. De miért is gondolják ezt, miközben a legutóbbi közvélemény-kutatások pont arra mutatnak rá, hogy a párt támogatottsága jelenleg öt százalék alatt van?
Először is egyedül a Momentum vezetői hangoztatták nyíltan, hogy a baloldalon egy teljes összefogásra van szükség. Fekete-Győr András pártelnök gyakran a 168.ora.hu weboldalnak adott interjújában arról beszélt, hogy „a „parlamenti demokráciában érték, ha koalícióban tudnak együttműködni egymással”. (Ebből a szerző téves konzekvenciát vont le, mivel a Momentum az augusztusi küldöttgyűlésen elutasította a koalíció létrehozását – a Fühü).
A másik ok, hogy a Momentum Nyugat-orientált és rendezné a Budapest és Brüsszel viszonyát, nagy kritikusa és ellenzője a keleti nyitásnak, legalábbis politikai értelemben. Mint ahogyan egy a 24.hu által megrendelt Republikon Intézet augusztus végi közvélemény-kutatásból kiderült: a válaszadók fele az Európai Unióval való kapcsolatot erősítené leginkább, és csupán 8 százalék közeledne jobban Oroszországhoz, mint Európához.
Végül pedig a Momentumnak az is a javára válik, hogy minden politikai mozgalomból kemény bírálatokat vált ki. Miközben a Fidesz „sorozik”, addig a rivális baloldali pártok „trójai falónak” nevezik a mozgalmat, amellyel szerintük Orbán teljesen szét akarja verni a magyarországi demokratikus ellenzéket. Viszont ezek a kétoldalú támadások azt az érzetet keltik a magyar választókban, hogy a Momentum egy olyan mozgalom, amely egyetlen előző kormányzással vagy politikai erőben sincs kapcsolatban, valóban egy új és a korábbitól eltérő politikát képvisel.
Markuš ezért úgy vette észre, hogy Fekete-Győr András népszerűsége rohamosan nő:
ellentétben a többi párttal képes meglovagolni a közhangulatot, aktuális politikai témákkal foglalkozik, képes számukra hasznos dolgokat bedobni a köztudatba. Ezért nem elképzelhetetlen, hogy hét múlva tartott választásokon egy olyan témát vetnek fel, amellyel jelentősen megnövelhetik a szavazótáborukat. Azonban a szerző közben figyelmezett is a Momentummal kapcsolatban, mivel sok magyarországi és külföldi elemző – például a magyar oldalról Török Gábor politológust idézi – egy új Orbánnak, pártját pedig egy új Fidesznek látja.
Végül pedig az egykori nagykövet azzal fejezte be a cikkét, hogy ő sem veti el annak lehetőségét, hogy a 2018-as választások végül nem éppen a Fidesz szája íze szerint fognak végződni: a kormánypártnak nem sikerül kellő mennyiségű szavazatokat begyűjtenie, és így évközi választásokat tartanak majd, ami egyben a NER abszolút vereségét jelentené.
Beate Zschäpe bűnrészes a tíz gyilkosságban, két robbantásos merényletben és tizenöt rablótámadásban, melyet az NSU elkövetett – mondta az ügyész Münchenben, amikor életfogytig tartó börtönt kért a neonáci szervezet egyetlen életben maradt vezetőjére.
Az NSU nevű neonáci szervezetet hárman irányították, de a másik két vezető öngyilkos merényletet követett el 2011-ben.
2000 és 2007 között követtek el terrorakciókat Németországban abból a célból, hogy a bevándorlókat távozásra bírják.
Nyolc török és egy görög esett áldozatul a neonáci szervezetnek, mely rajtuk kívül meggyilkolt egy rendőrnőt is.
A neonáci szervezet igyekezett a rendőrséget és a közvéleményt félrevezetni és ezért olyan nyomokat hagytak, melyek „bevándorló bandákra” utaltak. A gyilkosságokra hivatkozva azután ellenük uszítottak.
A közvélemény egy része meg is ette ezt a propagandát. Csak miután a rendőrök elfogták Beate Zschäpet, akkor derült ki, hogy a neonáci szervezet áll a bűntények mögött.
A rendőrségnek csak nagyon lassan sikerült összeállítani a neonáci szervezet bűnlajstromát, de végül sikerült. A négyéves per végén az ügyész részletesen elemezte a szervezet ideológiáját és működését, benne Beate Zschäpe szerepét. Ezért végül
a legsúlyosabb büntetést, az életfogytig tartó börtönt kérte.
Beate Zschäpe azzal védekezett, hogy a gyilkosságokban személyesen nem vett részt, azokért a két másik vezető a felelős, akik 2011-ben meghaltak. A bíróság hamarosan ítéletet mond a négy éve húzódó perben.
Egyedül a polgárháborús Jemenben több mint 1700 gyerekkatonáról tud a UNICEF. Az ENSZ gyerekvédelmi szervezetének regionális igazgatója a The Guardian című lapnak elmondta, hogy míg a világon mindenütt javul a gyerekek helyzete, ebben a régióban rohamosan romlik.
12 millió gyerek szorul azonnali segítségre Szíriában és 5 millió Irakban. Ennél is rosszabb a helyzet
Jemenben, ahol tulajdonképp minden gyerek segítségre szorul,
mert az egészségügyi rendszer összeomlott. Az országban kolerajárvány pusztít. A nyomorúságos helyzet arra ösztönzi a családokat, hogy saját gyerekeiket katonának adják, mert ott legalább van mit enni. Gyakran gyerek lányokat is férjhez adnak katonákhoz ugyanebből az okból.
A végetnemérő harcokban egyre nagyobb szükség van katonákra. Régebben a gyerekeket csak futár szolgálatra vagy konyhai munkára alkalmazták a fegyveres alakulatok, de most már a fronton is bevetik őket! Egész nemzedékek vesznek el a jövő számára hiszen ezek az ifjú harcosok csaknem mind analfabéták és a világról kialakult képük is végzetesen leegyszerűsített háborús káoszt mutat.
Az oktatás hiánya drámai következményekkel járhat a jövőre nézve,
hiszen a gyerekek többsége menekült táborokba kényszerül a háborúskodás kellős közepén. A táborok többségében nincs iskola. Csak magán kezdeményezések vannak mint például a Clooney házaspáré, mely több mint egymillió dollárral támogatja a szíriai menekült gyerekek iskoláztatását Libanonban.
De ez csak csepp a tengerben hiszen 7000 gyerekről van szó miközben gyerekek milliói maradnak oktatás nélkül a Közel Keleten, ahol a háborúskodó felek mind több gyerek katonát használnak fel immár a frontokon is.
Kim Dzsongun és neje is megjelent azon az ünnepségen, melyet abból az alkalomból rendeztek meg, hogy Észak Korea sikeresen végrehajtotta első kísérletét egy hidrogén bombával.
Az ifjú diktátor, Kim Dzsongun ráadásul hangsúlyozta, hogy olyan kis robbanószerkezetet használtak a kísérletnél, mely beleférne egy interkontinentális rakéta robbanófejébe. Vagyis
akár eltalálhatná akár az USA-t vagy Európát is.
London közelebb van Észak Koreához mint Los Angeles- figyelmeztetett Nagy Britannia hadügyminisztere. Angela Merkel német kancellár felajánlotta jószolgálatait hiszen Németországnak soha semmilyen problémája nem volt Észak Koreával.
Korábban Franciaország is kísérletezett ugyanezzel, de Phenjan visszautasította Macron elnököt mondván Párizs egykor egy gyarmatbirodalom központja volt. Kim Dzsongun a nagyhatalmakkal szemben fejleszti ki nukleáris és rakéta technológiáját, mert
attól retteg, hogy olyan sorsra jut mint Szaddám Husszein vagy Kadhafi.
Mindkét diktátor halálában nagy szerepet játszottak a nagyhatalmak: az USA, Nagy Britannia és Franciaország. Észak Korea nukleáris fenyegetésével szemben Trump elnök minden eddiginél szigorúbb szankciókat akart.
Kína és Oroszország végül támogatta a „felvizezett BT határozatot”, de ezenkívül tárgyalásokat sürget Észak Koreával. Korábban folytak hatoldalú tárgyalások Pekingben a két Korea, Kína, az USA, Oroszország és Japán részvételével, de ezek a megbeszélések megszakadtak Észak Korea nukleáris és rakéta fejlesztési programja miatt.
„Az olaj életfontosságú Észak Koreának ahhoz, hogy folytassa nukleáris fegyverkezési programját!”- hangsúlyozta az Egyesült Államok képviselője a Biztonsági Tanácsban.
Nikki Haley eredetileg teljes olajembargót akart elérni, de a megszavazott változat ennél kevésbé brutális szankció, bár ennek is súlyos következményei lehetnek a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer számára.
A kínaiak ellenezték a teljes olajembargót.
Azzal érveltek, hogy az teljesen a falhoz szorítaná Észak Koreát, melynek kiszámíthatatlan diktátora esetleg előre menekülne, és meginditana egy nukleáris konfliktust, melynek a kimenetele katasztrofális lenne a sűrűn lakott térségben. Peking attól is tart, hogy háborús helyzet esetén tömegesen indulnának meg a menekültek Észak Koreából. Kínának 1400 kilométeres közös határa van Észak Koreával. Mit tartalmaz a BT egyhangúan megszavazott határozata?
Az olajszállítások radikális korlátozását: az eddig évi 8,5 millió hordó olaj helyett csak 2 millió hordó jut be Észak Koreába. Ezenkívül megtiltják az észak-koreai textilipar termékeinek külföldi vásárlását és azt, hogy a külföldön dolgozó észak-koreai munkások hazautalhassák a fizetésüket. Ez összesen
1,3 milliárd dollárral csapolja meg az államkasszát Észak Koreában.
Amely a maga részéről kitart háborús irányvonala mellett.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
