Világ Archives Page 598 of 640 › Független Hírügynökség

Bolgár náci miniszterek is befolyásolhatják az EU sorsát

FüHü

-

2017-09-13

Bolgár náci miniszterek is befolyásolhatják az EU sorsát

„Vad majmok”- így nevezte a roma kisebbség tagjait Valerij Szimeonov miniszterelnök-helyettes, aki igen rossz véleménnyel van a Balkán nem szláv népeiről is. Hamarosan Bulgária lesz az EU soros elnöke.

Migránsokra egyáltalán nem tart igényt: „ezek a tanulatlan emberek csak károsan befolyásolnák Európát” – nyilatkozta a BBC-nek az Egyesült Hazafiak Párt vezére, Valerij Szimeonov. Aki nemsokára hallathatja a szavát Brüsszelben is, mivel Bulgária tölti be a soros elnök tisztségét januártól egy félévig. A Politico épp ezért készített összeállítást Bulgária szélsőjobboldali szervezetéről, amely

négy minisztert is ad a kormányba

az EU legszegényebb államában.

Amikor a mérsékelten jobboldali kormánypárt bevette a koalícióba a szélsőjobb fajgyűlölő erőit, akkor az Európai Parlament néppárti frakciójának vezetője (ide tartozik a bolgár kormány vezető ereje) kijelentette:

ezzel a szervezettel nem szabad együtt kormányozni.

Csakhogy könnyű ezt Brüsszelben kijelenteni, de Bojko Boriszov miniszterelnöknek nincsen többsége a törvényhozásban. Ezért négy tárcát is adott nekik: például a hadügyminiszter is közülük kerül ki, pedig Kraszimir Karakcsanov, aki egyben miniszterelnök-helyettes is, gyakran nyilatkozik negatívan a többi balkáni népről.

Ő is szerepet kaphat Brüsszelben, amíg Bulgária lesz az EU soros elnöke. A környezetvédelmi tárca élén is egy „bolgár hazafi” áll, aki

tagadja, hogy a klímaváltozáshoz bármi köze is lenne az emberi tevékenységnek.

Ez megfelel Donald Trump nézeteinek, aki erre hivatkozva vitte ki az USA-t a nemzetközi klímaegyezményből, de az EU véleménye egészen más. Az európaiak maximális mértékben kitartanak a párizsi klímaegyezmény mellett.

A bolgár náci szervezet adja a gazdasági minisztert is a kormányban. Európa legszegényebb állama aligha szólhat bele komolyan az ügyekbe, de jól mutatja:

a szélsőjobboldali retorika egyik fő bázisa a szegénység és a frusztráció,

valamint az ellenérzés a gazdagabb és sikeresebb tagállamokkal szemben. Úgyhogy nem lesz könnyű dolga az Európai Bizottságnak amikor a soros náci minisztereivel kell együttműködnie januártól.

Juncker óvatos reformot akar

FüHü

-

2017-09-13

0

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szuper pénzügyminisztert akar Európának, de közös költségvetést nem. Kérdés, az EU erős tagállamainak a vezetői mit szólnak mindehhez.

Juncker az Európai Unió helyzetéről szóló beszédében kifejtette, hogy Nagy-Britannia kilépése után a 19 tagú eurózóna és az EU között nem lesz igazán nagy különbség, hiszen a kívülállók gazdasági súlya nem különösebben jelentős. Politikai súlyuk viszont van azoknak az államoknak, melyek nem akarnak a közös pénzügyek irányába menetelni, mint az Emmanuel Macron-vezette Franciaország. Ezért Juncker nem javasolja, hogy a tagállamok költségvetésének ellenőrzését vegyék ki a nemzetállamok hatásköréből, pedig Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter – a görög válság hatására – éppen ezt szeretné.

De mi lenne a szuper pénzügyminiszter feladata, ha nincs közös költségvetés?

Egyrészt ő lenne a Európai Bizottság egyik alelnöke, aki egyben betöltené a gazdasági biztosi posztot is. Másrészt pénze is lenne, hiszen az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) keretében több mint 700 milliárd euró van. Ezt jelenleg nemigen használják. Az eurozóna számára létre kellene hozni egy külön 150 milliárd eurós pénzügyi alapot, amely kezelné a göröghöz hasonló válságokat. Az új pénzügyi szuperminiszter olyan lenne mint Federica Mogherini a külügyek élén. Vagyis hangzatos cím valóságos hatalom nélkül.

Ám Macron francia elnök egészen mást gondol erről.

Ő komoly hatalmat adna a közös pénzügyminiszternek, aki az Európai Valuta Alapot vezetné és az eurozóna közös költségvetéséről döntene. Ez nagy lemondást kívánna a nemzetállamok részéről.

Kérdés, hogy mit akar Angela Merkel kancellár, az EU legerősebb államának vezetője,

akit minden valószínűség szerint újraválasztanak szeptember 24-én Németországban.

Ezúttal Afrikából jöhetnek a menekültek

FüHü

-

2017-09-13

0

Európát ezúttal délről fenyegeti menekült-invázió. Nem véletlen, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága 40 ezer afrikai migráns befogadását kérte Európától. Pedig még a két évvel ezelőtti hullám sem csengett le.

Emmanuel Macron francia elnök nyilatkozatai ellenére Franciaország igencsak le vannak maradva a menekültek befogadásának az ügyében. A Le Monde összeállításából kiderül, hogy a 160 ezres uniós kvóta elosztása amúgy sem megy könnyen, eddig csak 27 695 embert fogadtak be a tagállamok a kvóta terhére.

Az élen Málta és Lettország áll: e két tagállam már lényegében teljesítette a kötelezettségét. Jól teljesített Litvánia, Finnország, Luxemburg és Svédország is. Ugyanakkor Franciaország az utolsók között kullog a sorban. Ezért felszólítást kapott Brüsszeltől, hogy húzzon bele. Macron elnök ugyan még a nyáron azt ígérte, hogy kinevez egy migrációs biztost, de ennek egyelőre nyoma sincs.

Angela Merkel német kancellár bírálta Magyarországot, mert a magyar miniszterelnök továbbra sem fogadja el a kvótát bár úgy nyilatkozott, hogy tiszteletben tartja a strasbourgi bíróság döntését, amely elvetette Magyarország és Szlovákia panaszát. Szlovákia – ha kis számban is, de azért – már befogadott menekülteket. Merkel a választási kampányban megerősítette korábbi álláspontját: nem hajlandó felső határt szabni a kvótának, mert nem lehet előre látni a fejleményeket.

Európában 2015-ben volt menekülthullám, amellyel több mint egymillió ember érkezett a Közel-Keletről. Merkel azóta megállapodott Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, hogy az EU évi három milliárd eurót fizet Törökországnak, ha az nem engedi ki a menekülteket az országból. Az egyezmény működik, annak ellenére is, hogy Berlin és Ankara viszonya nagyon elromlott. Európát viszont ezúttal délről fenyegeti menekült-invázió, ezért kérte az ENSZ menekültügyi főbiztossága 40 ezer afrikai migráns befogadását Európától.

Saját katonái ellen vásárol orosz rakétákat Erdogan török elnök?

FüHü

-

2017-09-13

0

Saját katonái ellen vásárol orosz rakétákat Erdogan török elnök?

Erre gondolnak azok a katonai szakértők, akik a Deutsche Wellének nyilatkoztak annak kapcsán, hogy Erdogan elnök bejelentette: letették az előleget az S 400-as rakétavédelmi rendszer megvásárlására. De hogy vehet orosz rakétarendszert a NATO tag Törökország?

Korábban a kínaiaktól próbáltak ilyet venni, de akkor Washington sikeresen lebeszélte a szövetségesét erről. Most is volt amerikai nyomás, de Erdogan ezúttal nem engedett és

Oroszországtól vásárol rakétavédelmi rendszert, mely nyilvánvalóan nem kompatibilis a NATO rendszerével.

Ez azt is jelenti, hogy orosz szakértők tucatjai érkezhetnek Törökországba azért, hogy kiképezzék a török tisztikart a rakétavédelmi rendszer használatára.

Az S 400-as rakéta rendszer egyébként már működik külföldön – ezt az izraeli hírszerzés jelezte. Ilyen rakétavédelmi rendszert telepítettek az oroszok Szíria északi részén egy iráni hadiüzem köré. Az izraeli hírszerzés szerint

az irániak ott rakétákat gyártanak a Hezbollah libanoni síita milíciának,

mely közvetlen fenyegetést jelent Izrael számára. Ha azonban Izrael bevetné a légierejét, akkor szembetalálkozhatná magát az orosz rakétavédelmi rendszerrel. Ennek kipróbálásán nemrég izraeli légicsapást mértek Szíriára, de az orosz rakéta védelem nem reagált, holott az S 400 egyidejűleg 80 célpontot is képes megsemmisíteni.

De miért kell ilyen rendszer Törökországnak és miért Oroszországtól? A magyarázat a tavalyi sikertelen puccskísérlet, melyben a török légierő tisztjei állítólag nagy szerepet játszottak. Erdogan elnök Fethullah Gülent, az USA-ban élő prédikátort vádolta a puccs szervezésével és a washingtoni kormányt annak támogatásával.

Minthogy saját légiereje jelentős részben elárulta Erdogant a puccs idején, ezért a török elnök arra a következtetésre juthatott: olyan rakéta rendszer kell, melyet a NATO nem irányít. Így került a képbe Oroszország.

Törökország, Irán és Oroszország haderőinek vezérkari főnökei rendszeresen egyeztetnek a Közel-Keleten.

Most Brüsszelben a NATO főhadiszállásán főhet a fejük a stratégiai tervezőknek: vajon mennyire számíthatnak Törökországra, mely a NATO második legnagyobb haderejével rendelkezik?

Az elnök harca az emberi jogok ellen

FüHü

-

2017-09-13

0

„Csak az kap pénzt az állami költségvetésből, aki megérdemli!” – közölte Rodrigo Duterte Fülöp-szigeteki elnök, akit tavaly azért választottak meg, mert kíméletlen háborút hirdetett a drog ellen. A rendőrség szerint 3800 embert öltek meg bírói ítélet nélkül.

Az emberi jogok bizottsága szerint több mint hétezerre tehető az ítélet nélküli halálos áldozatok száma. Jövőre ez a bizottság mindössze 1000 peso-val – azaz 16 euróval – gazdálkodhat. Ennyit szavaztak meg ugyanis Duterte elnök hívei a képviselőházban. Igaz a szenátusi szavazás még hátravan.

Duterte szisztematikusan számolja fel a fékek és ellensúlyok rendszerét a Fülöp-szigeteken: a hadsereg és a rendőrség már teljes mértékben neki engedelmeskedik. Most az igazságszolgáltatás következik. A képviselőház jogi bizottsága azt javasolja, hogy váltsák le a Legfelső Bíróság elnökasszonyát.

Maria Lourdes Sereno ugyanis gyakran bírálta a drogellenes kampány bírói ítélet nélküli gyilkosságait, s még inkább azt, hogy Duterte elnök igyekszik a híveivel feltölteni a bíróságokat.

Már hét olyan bírót vádolt meg drogkereskedéssel, akit Duterte elnök juttatott pozíciójába.

Végül, de egyáltalán nem utolsósorban rámutatott arra, hogy az elnök családja a drogkereskedelem egyik fő szervezője a Fülöp-szigeteken! Az elnök fia ellen jelenleg is per van folyamatban, azzal vádolják a trónörököst és a sógorát, az elnök vejét, hogy a kínai triádokkal együttműködve kulcsszerepet játszik a drogkereskedelemben a Fülöp szigeteken.

A főbírónő sorsáról még nem döntöttek, de a támadás már megindult ellene. Közben Duterte elnök kijelentette: akár 3 millió drogost is eltesz láb alól, hogy megtisztítsa a kábítószertől a Fülöp-szigeteket.

Juncker: a szabadság, egyenlőség és jogállamiság uniója

Világ

FüHü

-

2017-09-13

0

Juncker: a szabadság, egyenlőség és jogállamiság uniója

Az Európai Uniónak a szabadság, egyenlőség és jogállamiság uniójának kell lennie – mondta a közösség jövőjét is vázoló, az Unió helyzetéről tartott beszédében Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. A strasbourgi parlamentben többek között leszögezte: az Európai Bíróság ítéleteit mindenkinek el kell fogadnia. Ez nem opció, kötelezettség. Közös adók bevezetéséről is beszélt a belső piac erősítése érdekében.

Nem volt jó állapotban az unió, amikor átvette az Európai Bizottság vezetését – mondta Jean-Claude Juncker az Európai Parlamentben szerdán.

Mostanra azonban Európa gazdasága helyreállt, visszatért a szél Európa vitorláiba, a gazdasági fellendülés ötödik évében vagyunk

– hangsúlyozta Juncker. Nyolcmillió új munkahely keletkezett, 235 millióan dolgoznak, 225 milliárd értékű beruházás valósult meg, 445 ezer kis és közepes vállalkozás kapott támogatást – sorolta a kedvező változásokat az EB vezetője.

Ahhoz, hogy ezt ki tudjuk használni, több feltételnek kell teljesülnie, s ezekre tesz javaslatot – mondta Juncker.

Elsőként szeretné megerősíteni az európai kereskedelmi programot,

hogy az EU ugyanannyit kapjon, mint amennyit ad – utalt a már megkötött és az aláírásra, kidolgozásra váró kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodásokra.

Ennek kapcsán ország megnevezése nélkül ugyan, egyértelműen Kínára, a kínai vállalatfelvásárlásokra célozva arról beszélt Juncker, hogy körültekintően kell eljárni, amikor valaki fontos céget vásárol az energetikában vagy a hadiiparban, hogy megvédjük biztonságunkat.

Változást sürgetett Juncker az iparpolitikában a versenyképesség erősítése érdekében.

Példaként az autóipart említette, amelyben 32 millióan dolgoznak. Erre büszke, de”sokkolja, ha becsapják a fogyasztókat” – fogalmazott a politikus, hozzátéve: felszólítja az autóipart, hogy tiszta járműveket fejlesszen ki. Az új iparstratégia jegyében széndioxid-kibocsátást, a digitális élvonalban maradást és a klímaváltozással kapcsolatos törekvések növelését említette Juncker.

Kíberbiztonsági ügynökség létrehozását indítványozza a bizottság elnöke az internetes támadások elleni küzdelem érdekében.

Hangsúly a migráción

A feladatok sorában leghangsúlyosabban a migrációról beszélt Juncker. Szerinte sikerült előrelépni, sokat csökkent a bevándorlók száma, elsősorban a törökökkel kötött megállapodásnak köszönhetően. De nem szabad magukra hagyni a közös határt védő déli államokat. Kollektív felelősségről beszélt a ebben a kérdésben, s arról is szólt, hogy

nem minden tagállam mutat egyenértékű szolidaritást a menekültek ügyében.

Meg kell kettőzni az erőfeszítéseket, ehhez új javaslatokat terjeszt elő a bizottság. Alapelv, hogy haza kell térniük azoknak, akiknek nincs tartózkodási engedélyük, a menekültek 36 százalékával ez történik – mondta Juncker. Kiemelte azonban, hogy szolidárisnak kell lenni Afrikával, feltölteni az erre szolgáló pénzalapot.

Most 22 ezer menekültet szeretnének letelepíteni, később további 40 ezret Szíriából, Libanonból – mondta Juncker.

A feladatok

A helyzetértékelés után rátért az előttünk álló időszakra. Itt az ideje kijelölni a jövő irányát – fogalmazott az EB elnöke. Leszögezte azonban, hogy ezt nem lehet fentről diktálni, ennek széles körű konszenzuson kell alapulnia. A márciusban meghirdetett öt forgatókönyvhöz képest egy hatodikkal állt elő Juncker.

Ez a szabadság, egyenlőség és jogállam uniója.

A szabadság uniója kapcsán a szabad véleménynyilvánítás jogáról és a sajtószabadságról beszélt, kiemelve térségünket, ahol jól ismerik ezeket a problémákat. Az egyenlőség jegyében úgy fogalmazott, hogy nem lehetnek másodrendű állampolgárai az EU-nak. Nem halhatnak meg gyerekek Romániában és Olaszországban olyan betegségekben, amelyeket rég ki kellett volna irtani – mondta, egyúttal hozzájárulást ígért a nemzeti oltási programokhoz.

Ugyanazt a bért kell fizetni az ugyanott végzett munkáért – szögezte le Juncker, megnevezve a kiküldött munkaerővel kapcsolatos problémát.

Ez rossz hír a magyar cégeknek, amelyek jelenleg a hazai fizetéseket folyósítják a többi uniós országban dolgozó alkalmazottjaiknak.

Új munkapiaci felügyeleti hatóság létrehozását jelentette be ennek során Juncker.

Az EB elnöke magáévá tette az elsősorban Magyarországon és Szlovákiában szorgalmazott ételminőségi felvetést. Másodrangú fogyasztók se lehetnek, nem fogadható el, hogy rosszabb minőségű élelmiszert kapjanak ugyanolyan csomagolásban – mondta.

Az EU ugyan nem ország, mégis a jogállam uniójává kell válnia – mondta Juncker. Szintén nem nevezett meg országot, de az utalás egyértelmű. Többször hangsúlyozta, hogy

az Európai Bíróság ítéleteit mindenkinek tiszteletben kell tartani. Ez nem opció, hanem kötelezettség

– szögezte le.

Kompromisszumokról beszélt a bizottsági elnök, azzal, hogy nem Európa-képes, aki nem kész erre.

Gazdasági elképzelések

A gazdasági továbblépés terén a belső piac megerősítéséről is beszélt Juncker. Támogatja, hogy vezessék be a közös konszolidált társasági adót, áfát, a digitális tevékenység és a pénzügyi tranzakciós adót. Fontosnak nevezte közös pénzügyminiszter kinevezését a gazdasági és monetáris unió erősítésével egyetemben.

Nincs szükség viszont önálló eurózóna-költségvetésre, erős uniós büdzsé kell, s nincs szükség eurózóna-parlamentre sem – hűtötte le azon várakozásokat, amelyek szerint – elsősorban az Emmanuel Macron francia elnök által szorgalmazott módon – gyorsabb integrációra, amolyan „szuper Európára” tesz javaslatot.

Juncker a terrorizmussal szembeni európai felderítő rendőri egység létrehozását javasolja, s harcot hirdetett a szélsőségesekkel szemben a politikában is, mondván: a pártfinanszírozást meg kell változtatni, mert az extremisták kasszáját nem tömhetik tele pénzzel.

A Brexit miatt megcsappanó uniós költségvetés kapcsán Juncker azt támogatja, hogy a maradó tagállamok bővítsék ki a büdzsét.

A britek kilépését tiszteletben kell tartani, de szerinte Londonban még megbánják ezt. Európa pedig halad tovább saját útján,

s 2019 tavaszára különleges „szemesztert” javasol, hogy megtárgyalják az EU továbbfejlődését.

Jean-Claude Juncker azt reméli, hogy 2019-re megvalósul a gazdasági és pénzügyi unió elmélyítése és mindenhol euróval fizetnek.

A vita további részleteiről itt olvashat.

Guy Verhofstadt örül, hogy Orbán is kezd észhez térni

Sikorsky

-

2017-09-13

0

Az eddigi szokásoknak megfelelően Jean-Claude Juncker Európai Parlamentben tartott beszédét vita követte, de sokkal enyhébb és rövidebb diskurzus zajlott, mint eddig. Azonban most sem maradhatott el, hogy egyes uniós képviselők pár mondat erejéig kitérjenek Magyarországra és Orbán Viktorra is.

Annak ellenére, hogy Jean-Claude Juncker az Európai Unió helyzetéről szóló Európai Parlament strasbourgi plenáris ülésén elhangzott szerda reggeli beszédében közvetve vagy közvetlenül többször is emlegette Magyarországot, a magyar kormányt érintő konkrét bírálatok nem hangzottak el. Egyedül csak az Európai Unió elnökének helyzetértékelő beszéde után foglalkoztak Orbán Viktorral, de még akkor is sokkal lanyhább kritikákat fogalmaztak meg vele szemben, legalábbis az elmúlt években megszokott parlamenti vitákhoz képest.

Természetesen ismét Guy Verhofstadt, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért vezetője volt a magyar kormánnyal szembeni támadások fő zászlóhordozója. Miután megdicsérte Juncker beszédét, azonnal az Európai Unióval szkeptikus és szélsőjobboldali politikusok elleni támadásba kezdett. Szerinte sok dologban pozitív változás történt, hiszen a 2016-ban és 2017-ben tartott nyugat-európai választásokon nem a bevándorlóellenes és populista politikusok győztek, mint a holland Geert Wilders, a francia Marine Le Pen vagy az osztrák Norbert Hofer, hanem az Európa-párti erők. A választási vereségeik után hirtelen békülékeny hangnemet ütöttek meg Brüsszel irányába, mivel belátták, hogy az Unió szidásával aligha képesek újabb szavazatokat szerezni.

Azonban Verhofstadt még Orbán Viktorral kapcsolatban is sokkal enyhébben fogalmazott. Igaz, ismét előjött, hogy „Lengyelországon és Magyarországon bizonyos hatalmi csoportok igyekeznek kisajátítani maguknak a hatalmat”, vagy „Orbán Putyin orosz elnökkel együtt közösen próbálják aláásni az európai demokráciát és jogállamiságot, ami ellen nemcsak védekezniük kell, hanem ellentámadást indítaniuk”. Ennek ellenére Orbán az egyik rádióinterjújában megerősítette, hogy nem akar kilépni az Európai Unióból és a többi európai populista politikus hasonlóan meg akarja szerezni az EU-pártibb magyar szavazók szavazatait is a következő választáson. Örömmel konstatálta:

„Azt mondhatjuk, mindenki észhez tért”

Verhofstadt csak ennyit mondott Magyarországról, a beszéde többi részében a „döglött dublini rendszer” alternatívájáról, a transznacionális unió választási listák létrehozásáról tett említést, valamint egyetértett Juncker azon szavaival, hogy a „háborúnak még nincs vége”, folytatni kell az Európai Unió megerősítését.

Ugyanúgy Nigel Farage, a brit Függetlenség Párt vezetője, akivel kapcsolatban Verhofstadt megjegyezte, hogy rajta kívül mindenki Európa oldalán áll, szintén sokkal kevesebbet beszélt. Mindössze négy-öt percben reagált Juncker szavaira, pedig az EB elnöke a helyzetértékelő beszédében nem egyszer tért ki a Brexitre. A politikus szerint a britek döntésében semmi meglepő nincs, mivel szavai szerint

„ahogyan az Európai Unió a lengyeleket és a magyarokat fenyegeti, valójában a Szovjetunióra emlékeztet”

A többi felszólaló uniós képviselő, mint az olasz Gianni Pittella, a belga Philippe Lamberts, vagy az észt Matti Maasikas, aki jelenleg az Európai Unió Tanácsának soros elnöke, Juncker egyes megállapításait örömmel fogadta, másokat elítélte, de lényegében egyetértettek az EB elnökének szavaival és az EU jövőbeli célkitűzéseivel. Az Oroszországgal és más keleti rezsimekkel szemben bevezetett uniós szankciókat támogatták, ahogyan a Keleti Partnerség bővítését és az Ukrajnával való viszony javítását; a környezetvédelmi előírások szigorítását követelték, közös harcot hirdettek a kiberbűnözés ellen; vagy az Ausztriával és Új-Zélanddal folyatott szabadkereskedelmi tárgyalások nyilvánossá tételét kérték.

Egyedül Harald Vilimsky, a Nemzetek és Szabadság Európája képviselőcsoport alelnöke és az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) tagja bírálta rendkívül élesen Junckert, elsősorban annak migrációval kapcsolatos kijelentései miatt. Vilimsky szerint ugyanis az EB elnökének a célja, hogy az EU-ban minden belső határ megszűnjön, ezáltal könnyebbé váljon Afrikából és az arab országokból érkező százezrek befogadása. „Európa biztonságára nézve egyértelmű veszélyt jelenetnek a migránsok” – szögezte le a képviselő, miközben több autonómiát és semlegességet követelt Brüsszeltől.

Hosszú távra tervez? Vegyen osztrák államkötvényt!

FüHü

-

2017-09-13

0

Hosszú távra tervez? Vegyen osztrák államkötvényt!

Százéves államkötvényt bocsátott ki Ausztria 3,5 milliárd euró értékben. A Bank of America Merrill Lynch, az Erste-csoport, a Goldman Sachs, a NatWest Markets és a Société Générale alkotta bankcsoporton keresztül értékesítik a kötvényt, hogy minél szélesebb befektetői körhöz jusson el.

Az érdeklődés magas volt, 10,8 milliárd euró értékben tettek ajánlatot befektetők, de az osztrák pénzügyminisztérium végül 3,5 milliárd euró értékben fogadott el ajánlatokat – tudósít Béscből az MTI. Az államkötvény hozama 2,11 százalék. A kötvény megtérülési ideje körülbelül 44 év, így ez a leghosszabb megtérülési idejű szindikált kötvény az eurózóna államadósság piacán.

Volt már százéves kötvény

Az eurózóna országai közül eddig csak Írország és Belgium adott el százéves kötvényt, de ők zártkörű jegyzés keretében egy maroknyi vagy akár egyetlen befektetőnek értékesítették azokat. Ezek az ügyletek sokkal kisebb értékűek is voltak, egyenként 50-100 millió eurósak.

Divat és ésszerűség

Az eurózóna több országa hosszú lejáratú kötvények eladásával fordította előnyére az utóbbi években az alacsony hozamú környezetet, amelyet az Európai Központi Bank (EKB) gazdaságélénkítő intézkedései teremtettek meg.

Miután az EKB várhatóan elkezdi szigorítani rendkívül laza monetáris politikáját, elméletileg gyengülnie kellene a keresletnek a nagyobb hozamú, hosszabb lejáratú kötvények iránt.

A befektetők nem igazán mutatják jelét annak, hogy elrettennének ezektől a kockázatosabb adósságpapíroktól.

MTI/FüHü

Rejtélyes hamis bombariadók sorozata Oroszországban

FüHü

-

2017-09-13

0

Rejtélyes hamis bombariadók sorozata Oroszországban

Tíznél több városban több tucatnyi hamis bombariadó borzolja a kedélyeket Oroszországban. Az elmúlt három napi ijedelmek máris elindították a feltételezéseket.

Névtelen telefonálók által bejelentett bombariadók miatt közintézményeket, pályaudvarokat, reptereket, piacokat, szállodákat, mozikat és bevásárlóközpontokat ürítettek ki a hatóságok vasárnaptól keddig orosz nagyvárosokban. Robbanószerkezetet sehol sem találtak.

Az orosz sajtóban megjelent összefoglalók szerint Omszkban, Permben, Sztavropolban, Cseljabinszkban, Juzsno-Szahalinszkban, Magadánban, Vlagyivosztokban, Arhangelszkben, Kalinyingrádban és más településeken is voltak bombariadók.

Egyedül Sztavropolban 42 hamis riasztás futott be a rendőrséghez.

Permben felfüggesztették a tanítást és evakuálást rendeltek el kilenc iskolában, a vasúti és a buszpályaudvaron, az önkormányzat épületében, két bevásárlóközpontban és helyi egyetem kollégiumában. Rjazanyban más intézmények mellett kilenc, Cseljabinszkban hat, Ufában öt, Juzsno-Szahalinszkban pedig négy bevásárlóközpontot kellett kiüríteni.

A TASZSZ úgy értesült, hogy a hívásokat

egy nemzetközi virtuális telefonközpont közbeiktatásával intézték,

a RIA Novosztyi hírügynökség pedig az írta, hogy a hatóságok feltételezése szerint

Ukrajnából érkezhettek a hamis riasztások.

Vlagyimir Vlagyimirov sztavropoli kormányzó sem zárta ki, hogy az elkövetőket nem Oroszország területén kell keresni.

A médiában megszólaltatott szakértők rámutattak, hogy az általuk

„telefonos terrorizmusnak”

nevezett hamis bombariadók a valódi terroristák kezére játszhatnak. Az elkövetőket öt évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik Oroszországban.

Az Izvesztyija című napilap online kiadásában emlékeztetett arra, hogy az orosz utasszállító repülőgép 2015. október 31-én Egyiptomban történt felrobbantása után, november 13-án és 14-én Oroszországon és más európai államokon tömeges evakuálásokkal kísért hamis bombariadók hulláma söpört végig.

MTI/FüHü

Xenon-133 nyomait találták Dél-Koreában

FüHü

-

2017-09-13

0

Habár Dél-Koreában észlelték a radioaktív xenon gáz nyomait, nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy Észak-Korea igazat mondott-e, amikor azt állította, hogy hidrogénbomba-kísérletet hajtott végre a múlt hónapban.

Észak-Korea szeptember 3.-án hajtotta végre sorrendben már a hatodik nukleáris robbantását, amelynek nyomán az ENSZ Biztonsági Tanácsa újabb szankciókat léptetett életbe az országgal szemben, egyebek között megtiltva az onnan származó textilimportot, illetve korlátozva az kőolajkereskedelmet.

„Nehéz megállapítani a nukleáris kísérlet erejét abból a xenon mennyiségből, amennyit kimutattak, de az állítható, hogy Észak-Koreából származik”

– idézte a Reuters egy szöuli hivatalos sajtótájékoztatón elhangzottakat. A nukleáris robbantás fajtáját sem lehet bizonyossággal megállapítani

Mi is az a Xenon?

A Xenon színtelen, szagtalan, nehéz nemesgáz, előfordul kis mennyiségben a Föld atmoszférájában is. Ugyanakkor a xenon-133, amelynek a nyomaira bukkantak Dél-Koreában egy olyan radioaktív izotóp, amely nem fordul elő a természetben, s amelyet a múltban észak-koreai nukleáris kísérletekhez kötöttek.

A felfedett gáz nem ártalmas az egészségre.

Világ

„Vad majmok”- így nevezte a roma kisebbség tagjait Valerij Szimeonov miniszterelnök-helyettes, aki igen rossz véleménnyel van a Balkán nem szláv népeiről is. Hamarosan Bulgária lesz az EU soros elnöke.

négy minisztert is ad a kormányba

tagadja, hogy a klímaváltozáshoz bármi köze is lenne az emberi tevékenységnek.

a szélsőjobboldali retorika egyik fő bázisa a szegénység és a frusztráció,

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szuper pénzügyminisztert akar Európának, de közös költségvetést nem. Kérdés, az EU erős tagállamainak a vezetői mit szólnak mindehhez.

De mi lenne a szuper pénzügyminiszter feladata, ha nincs közös költségvetés?

Ám Macron francia elnök egészen mást gondol erről.

Kérdés, hogy mit akar Angela Merkel kancellár, az EU legerősebb államának vezetője,

Európát ezúttal délről fenyegeti menekült-invázió. Nem véletlen, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága 40 ezer afrikai migráns befogadását kérte Európától. Pedig még a két évvel ezelőtti hullám sem csengett le.

Erre gondolnak azok a katonai szakértők, akik a Deutsche Wellének nyilatkoztak annak kapcsán, hogy Erdogan elnök bejelentette: letették az előleget az S 400-as rakétavédelmi rendszer megvásárlására. De hogy vehet orosz rakétarendszert a NATO tag Törökország?

Oroszországtól vásárol rakétavédelmi rendszert, mely nyilvánvalóan nem kompatibilis a NATO rendszerével.

az irániak ott rakétákat gyártanak a Hezbollah libanoni síita milíciának,

Törökország, Irán és Oroszország haderőinek vezérkari főnökei rendszeresen egyeztetnek a Közel-Keleten.

„Csak az kap pénzt az állami költségvetésből, aki megérdemli!” – közölte Rodrigo Duterte Fülöp-szigeteki elnök, akit tavaly azért választottak meg, mert kíméletlen háborút hirdetett a drog ellen. A rendőrség szerint 3800 embert öltek meg bírói ítélet nélkül.

Már hét olyan bírót vádolt meg drogkereskedéssel, akit Duterte elnök juttatott pozíciójába.

Mostanra azonban Európa gazdasága helyreállt, visszatért a szél Európa vitorláiba, a gazdasági fellendülés ötödik évében vagyunk

Elsőként szeretné megerősíteni az európai kereskedelmi programot,

Változást sürgetett Juncker az iparpolitikában a versenyképesség erősítése érdekében.

Kíberbiztonsági ügynökség létrehozását indítványozza a bizottság elnöke az internetes támadások elleni küzdelem érdekében.

Hangsúly a migráción

A feladatok

Ez a szabadság, egyenlőség és jogállam uniója.

Ez rossz hír a magyar cégeknek, amelyek jelenleg a hazai fizetéseket folyósítják a többi uniós országban dolgozó alkalmazottjaiknak.

az Európai Bíróság ítéleteit mindenkinek tiszteletben kell tartani. Ez nem opció, hanem kötelezettség

Gazdasági elképzelések

s 2019 tavaszára különleges „szemesztert” javasol, hogy megtárgyalják az EU továbbfejlődését.

„ahogyan az Európai Unió a lengyeleket és a magyarokat fenyegeti, valójában a Szovjetunióra emlékeztet”

Volt már százéves kötvény

Divat és ésszerűség

Miután az EKB várhatóan elkezdi szigorítani rendkívül laza monetáris politikáját, elméletileg gyengülnie kellene a keresletnek a nagyobb hozamú, hosszabb lejáratú kötvények iránt.

Tíznél több városban több tucatnyi hamis bombariadó borzolja a kedélyeket Oroszországban. Az elmúlt három napi ijedelmek máris elindították a feltételezéseket.

Egyedül Sztavropolban 42 hamis riasztás futott be a rendőrséghez.

egy nemzetközi virtuális telefonközpont közbeiktatásával intézték,

Ukrajnából érkezhettek a hamis riasztások.

Habár Dél-Koreában észlelték a radioaktív xenon gáz nyomait, nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy Észak-Korea igazat mondott-e, amikor azt állította, hogy hidrogénbomba-kísérletet hajtott végre a múlt hónapban.

Mi is az a Xenon?

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA