Kezdőlap Világ Oldal 597

Világ

Uniós pénzből vizsgálhatók a gyanús élelmiszerek

0

Támogatást kérhetnek az élelmiszerek tesztelésére azok az uniós tagállamok, amelyek kettős minőségre gyanakszanak – jelentette be az Európai Bizottság fogyasztóvédelmi biztosa. Előző nap beszélt erről Jean-Claude Juncker is.

Vera Jourová a morvaországi Jihlaván, a cseh parlamenti alsóház mezőgazdasági bizottságának ülésén elmondta: az élelmiszerek minőségének  vizsgálatára a bizottság egymillió eurót különít el idei költségvetésből. További egymillió eurót pedig a tesztelési módszerek kidolgozására fordítanak.

„Az Európai Bizottság álláspontja szerint tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatról van szó, s megvannak az eszközeink arra, hogy ezt megszüntessük”

– szögezte le a cseh uniós biztos. Úgy vélte, hogy a probléma orvoslásának leggyorsabb útját a hatályos európai jogvédelmi törvények szigorítása hozhatja.

A biztos arra számít, hogy az újabb tesztek több tucatnyi terméknél mutatnak ki eltéréseket a minőségben és az összetételben, amelyek alapján azután eljárást kell kezdeményezni a gyártókkal, esetleg a forgalmazókkal szemben. Vera Jourová hangsúlyozta: az illetékes nemzeti szerveknek önállóan kell meghatározniuk, hogyan érik el azt, hogy a vitatott termék eltűnjön a piacról vagy javuljon annak minősége.

Az élelmiszerek kettős minőségének problémájára néhány évvel ezelőtt a csehek hívták fel a figyelmet, majd a közelmúltban a visegrádi csoport is közösen lépett fel a probléma megoldása érdekében Brüsszelben. Bár az Európai Bizottság először nem igen kívánt ezzel foglalkozni, Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerdai évértékelő beszédében sokak meglepetésére az unió előtt álló feladatok egyikében hozta szóba a kérdést: nem fogadható el, hogy Kelet-Közép-Európában rosszabb minőségű élelmiszert kapjanak ugyanolyan csomagolásban – közölte.

A német pénzügyminiszter szerint nem sürgős az euróvezet bővítése

0

Wolfgang Schauble szerint először minden tagállamnak meg kell teremtenie a maga erős valutáját, melyet nem kell állandóan leértékelni a versenyképesség érdekében.

Görögország példájára hivatkozva a német pénzügyminiszter, aki az ARD televíziónak nyilatkozott, hangsúlyozta, hogy a „belépéshez minden tagállamnak először is teljesíteni kell a feltételeket!”

Korábban Jean-Claude Juncker arról beszélt az unió helyzetéről szóló hosszú elemzésében, hogy végülis minden EU tagállamnak be kell lépnie az eurózónába.

Ezzel szemben Schauble német pénzügyminiszter rámutatott: Dániában és Svédországban népszavazás utasította el az eurót, tehát ott nem lehet elvárni a belépést. Ami a többi tagállamot illeti, ott az a fontos, hogy rendbehozzák a saját pénzügyeiket. Különben fennáll a veszélye annak, hogy megismétlődik a görög adósságválság. 

Macron francia elnök egységes európai költségvetést szeretne és azt, hogy az eurozóna vállalja át a tagállamok adósságát. Ezt Schauble német pénzügyminiszter a leghatározottabban elutasította.

„A közös adósság méreg lenne Európának!”

– hangsúlyozta Európa legerősebb államának pénzügyminisztere. Franciaországnak és Olaszországnak hatalmas adósságai vannak. Mindkét állam képtelen arra, hogy csökkentse ezt. Bár az eurozóna alapkövetelménye az, hogy a költségvetés hiánya nem haladhatja meg a 3%-ot, de ezt sem a franciák sem pedig az olaszok nem teljesítik. Németországnak az esze ágában sincsen, hogy átvállalja a gyengébben teljesítő eurozóna államok pénzügyi problémáit.

Macron francia elnök abban bízik, hogy ezt csak a választási kampány idején mondják a német vezetők a közvélemény megnyugtatására. Később azonban hajlanak a közös megoldásra annál is inkább, mert a közös pénzügyminiszter bizonyosan német lenne. A választásokat szeptember 24-én tartják Németországban, ahol valószínűleg utána is Merkel kancellár alakíthat kormányt. Jelenleg Angela Merkel kancellár álláspontja is az, hogy elég jól mennek a dolgok az Európai Unióban. Nincsen tehát szükség olyan nagyszabású reformokra mint amilyeneket Macron francia elnök és Jean-Claude Juncker a brüsszeli bizottság elnöke akar.

„Csak hamu és sötétség marad az Egyesült Államokból”

„A dzsucse bomba elsüllyeszti Japánt és hamuvá változtatja az Egyesült Államokat!”

Ezzel a fenyegetéssel reagált Észak Korea az ENSZ Biztonsági Tanácsának legutóbbi határozatára, mely újabb szigorú szankciókkal sújtotta a világot atomháborúval fenyegető világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszert.

A dzsucse bomba az a hidrogénbomba, melyet Észak-Korea szeptember 3-án sikeresen kipróbált. Ráadásul olyan kis szerkezetet robbantottak fel, mely belefér egy interkontinentális rakéta robbanófejébe. Korábban egy ilyen interkontinentális rakéta átrepült Japán felett, komoly pánikot okozva a szigetországban.

  „Mind a négy japán szigetet elsüllyesztjük!”

– hangzik a fenyegetés Japánnál szemben. Korea 1910 és 1945 között japán gyarmat volt, emiatt igen komoly az ellenszenv a japánok iránt. A dzsucse részben erre is épül: olyan szélsőségesen nacionalista ideológia, mely felhasználja a marxizmus egyes elemeit is.

A rendszer alapítója, Kim Ir Szen találta ki ezt a nemzetiszocialista ideologiát, mely évtizedek óta Észak Korea hivatalos vallása. Jelenleg Kim Ír Szen unokája Kim Dzsongun uralkodik a 24 milliós államban, mely minden erejét önálló nukleáris ütőerő kifejlesztésére fordítja miközben a lakosság többsége nyomorog.

A koreai háború idején /1950-1953/ az amerikai légierő porig rombolta Észak-Koreát. Így az Amerika ellenes nacionalizmus is komoly tömeg támogatásra számíthat. „Csak hamu és sötétség marad az Egyesült Államokból!”- fenyeget Észak Korea. Mely az ENSZ Biztonsági Tanácsát Amerika ügynökeinek nevezi, és a pokolba kívánja. Az ENSZ BT egyhangúan szavazta meg az újabb szankciókat Észak Korea ellen, de

Oroszország és Kína felvizezte az eredeti amerikai határozati javaslatot.

Az USA teljes olaj embargót akart Észak Korea ellen, de ezt a kínaiak nem fogadták el mondván: az ifjú diktátor teljesen kiszámíthatatlan! Ha a falhoz szorítják, akkor lehet, hogy csakugyan megindítja a nukleáris háborút! Annak pedig beláthatatlan következményei lennének a sűrűn lakott térségben. Kína attól tart, hogy háborús helyzetben Észak Koreából menekült áradat indulna el, melyet nehezen tudnának feltartóztatni, hiszen a két államnak több mint 1400 kilométeres közös határa van.

 

Pekingben lesz a Siemens robot kutató központja?

0

A német óriás cég a pekingi Csinghua egyetemmel közösen robot kutató központot épít a kínai fővárosban.

Elsősorban az elektronika és a mechanika optimális párosítására törekszenek hiszen a fő cél az ipari robotok kutatása. A mesterséges intelligencia terén új fejlesztéseket szeretnének elérni, hogy a robotok olyan intelligensek legyenek mint a munkavállalók jelentős része.

A pekingi Csinghua egyetemet amerikai hittérítők alapították több mint száz évvel ezelőtt.

Kína leghíresebb egyetemének számít, ott végzett a jelenlegi elnök, Hszi Csinping is. Aki nemrég stratégiai iránynak jelölte ki a mesterséges intelligencia fejlesztését Kínában. A Siemens ebben élen jár, üzleti forgalmának 14%-át adja az informatika, de ez az arány gyorsan növekszik- mondta Roland Busch Münchenben.

A Siemens technológiai főnöke közölte: már több kutató központjuk működik Kínában, mely a robotok legnagyobb potenciális piaca. 4500 kínai mérnök és kutató dolgozik a Siemens számára ezekben az intézetekben. Ennek a kínai Siemens birodalomnak lesz a csúcsa az a pekingi kutató központ, melyet a Csinghua egyetemmel közösen hoznak létre a kínai fővárosban.

Halálos lövöldözés egy amerikai iskolában

0

Lelőtte egy osztálytársát egy diák, másik hármat pedig súlyosan megsebesített szerdán egy Washington állambeli iskolában.

A tragédia a Spokane város közelében lévő Rockford középiskolájában történt. A túlélő áldozatokat kórházban ápolják, egyikük sincs életveszélyben.

A lövöldöző diáknál két pisztoly volt, mindkettőt használni akarta, de az egyik elakadt.

Ekkor az egyik megcélzott diák kérlelőre fogta, ám a lövöldöző a másik fegyverből leadott lövésével azonnal leterítette. Ezután az iskola biztonsági őreinek sikerült lefogniuk a támadót.

Sajtótájékoztatóján Ozzie Knezovich megyei seriff nem kívánta felfedni az elkövető kilétét, csak annyit mondott, hogy fiúról van szó, s a vélhető motívumokról sem nyilatkozott. Leszögezte azonban: „szerencsére, az egyik fegyver elakadt, mert ha ez nem így lett volna, a tragédia még több áldozattal végződik”.
Hangsúlyozta, hogy alaposan meg kell vizsgálni, „mi történik a társadalmunkban, mi az oka annak, hogy gyermekeink azonnal fegyverhez nyúlnak, ha valamilyen problémával találják szembe magukat”.

Az Egyesült Államokban 2012 óta átlagosan évente 54 iskolai lövöldözés történik.

Tűz egy vallási iskolában, sokan meghaltak

0

Sokan, az első jelentések szerint 25-en, többségükben diákok haltak meg egy vallási iskolában pusztító tűzben csütörtökön a malajziai fővárosban.

A tűz hajnalban ütött ki a Kuala Lumpur-i bentlakásos korániskolában. Egy tűzoltó parancsnok szerint 23 diák és két tanár halt meg. Tizennyolc embert sikerült kimenteni, közülük hetet kellett kórházba szállítani.

Az iskolában 5 és 18 év közötti gyerekek tanulnak.

Eldurvul a hamis bombariadók özöne Oroszországban

0

Szinte megszámlálhatatlan az Oroszország-szerte érkező hamis bombariadók száma. A négy napja tartó hullámban tucatnyi városban emberek tízezreit evakuálták, egyedül Moszkvában húszezret. A gyanú szerint nemzetközi virtuális telefonközpontból indítják a hívásokat.

Oroszország több nagyvárosában szerdán is tömeges evakuálást kiváltó hamis bombariadók voltak. A hét végén indult hullám szerdára elérte Moszkvát is.

Hamis bejelentések miatt vasárnap óta Vlagyivosztoktól Kalinyingrádig tucatnyinál több vidéki településen közintézményeket, pályaudvarokat, repülőtereket, piacokat, szállodákat, filmszínházakat és bevásárlóközpontokat kellett kiüríteni.

Az evakuálás több tízezer embert érintett.

Robbanószerkezetet egyelőre sehol sem találtak.

Moszkvában a TASZSZ hírügynökség szerint szerdán több mint 30 objektumot kellett kiüríteni. Az óvintézkedés több, mint 20 ezer (!) embert érintett több bevásárlóközpontban, köztük a GUM-ban és az AfiMall Cityben, a Kijevi, a Kazanyi és a Kurszki pályaudvaron, három központi fekvésű szállodában, valamint a Nemzetközi Kapcsolatok Moszkvai Állami Egyetemén, a jogtudományi akadémián és a főváros egyes számú orvosi egyetemén. Az Interfax úgy tudja, hogy

a Vörös térrel kapcsolatban is érkezett bejelentés.

Irkutszkban a nap folyamán mintegy tíz, iskolákban, közlekedési csomópontokon és plázákban elhelyezett bombákra figyelmeztető hamis jelzés futott be. Hasonló hívásokat kaptak a nap folyamán Petropavlovszk-Kamcsatszkijban, Habarovszkban, Tomszkban, Jakutszkban, Csitában, Abakánban, Blagovescsenszkben és Szaratovban is.

A sorozatos bűncselekmények ügyében vizsgálat indult. Az Interfax cseljabinszki hatósági forrásokra hivatkozva azt írta, hogy megalapozott feltételezés szerint „külföldről szervezett” támadás zajlik.

A TASZSZ hírügynökség kedden úgy értesült, hogy a hívásokat egy nemzetközi virtuális telefonközpont közbeiktatásával intézték, a RIA Novosztyi pedig az írta, hogy a hatóságok gyanúja szerint Ukrajnából érkezhettek a hamis riasztások.

MTI/FüHü

Szakértő: középutas Juncker-beszéd

0

Visszafogott, középutas beszédet mondott az Európai Bizottság elnöke, akinek elsődleges célja az, hogy előre lendítse az európai integrációt – mondta a fuhu.hu-nak a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója. Nagy Sándor Gyula szerint a legtöbb vita valószínűleg továbbra is a migráció körül várható. Legérdekesebb az euro- és schengeni zóna integrációjának lehetősége.

Egyik kezével adott, a másikkal nem vett el semmit, középutas, visszafogott értékelő és terveket vázoló beszédet mondott Jean-Claude Juncker – adott gyorsértékelést Nagy Sándor Gyula a fuhu.hu-nak. Úgy látja, hogy a bizottsági elnök az európai integrációt akarja előrelendíteni ott, ahol problémát lát.

A kutató szerint a magyar kormány számára fontos pozitívum, hogy visszaköszöntek számára fontos érvek, például a rosszabb minőségű áruk forgalmazásának tilalma Kelet-Európában, vagy az előrelépés a védelmi unióban – tehát mégis tudunk hatni az Európai Bizottságra.

Egyebekben kevésbé a magyar kormány számára is

valószínűleg a legtöbb vitát a migrációval kapcsolatos tervek fogják kiváltani.

A kutató szerint a folyamat valószínűleg a kötelező betelepítési kvóta felé fog tartani, bár Juncker erről nem beszélt, csak arról, hogy akinek nincs menekültstátusza, az mehet haza.

Nagy Sándor Gyula szerint a legérdekesebb az volt a tervekben, amely a kétsebességes Európa helyett azt célozza, hogy belátható időn belül

mindenki legyen eurózóna- és Schengen-tag.

Eszerint a szerződésben felmentés kapott Dánia (és az éppen kilépő Nagy-Britannia) kivételével minden tag számára kötelező lenne az euró átvétele, és Romániát, Bulgáriát, valamit Horvátországot is rábírják a schengeni feltételek teljesítésére, hogy náluk húzódhasson az EU külső határa.

A magyar kutató szerint azért meg kell várni, milyen részletszabályokat fognak kidolgozni. Ugyanez vonatkozik a közös pénzügyminiszter hatáskörével kapcsolatban is, sok a nyitott kérdés Juncker beszéde után. Nagy Sándor Gyula fontos elképzelésnek gondolja a közös munkaerőpiaci felügyelet létrehozását.

EP: Ki kell vizsgálni az azeri pénzmosodát

0

Az azeri korrupciós botrány felgöngyölítését sürgette állásfoglalásában az Európai Parlament.

Az MTI által idézett állásfoglalás szerint az Európai Parlament képviselői elítélték, hogy Azerbajdzsán és más tekintélyelvű rezsimek megpróbálnak

törvénytelen módszerekkel befolyást szerezni az európai döntéshozók között.

Azt írják, a parlamentnek ki kell vizsgálnia az ügyet és határozott intézkedéseket hozni az ilyen korrupciós esetek megelőzésére. Azt javasolták, szerepeljen antikorrupciós záradék az unión kívüli országokkal kötött megállapodásokban, szorosan és folyamatosan figyeljék az uniós pénzből finanszírozott projekteket az adott helyi hatóságokkal együttműködve.

Szükség esetén vezessenek be szankciókat vagy függesszenek fel megállapodásokat

az emberi jogok sérelmét okozó rendszerszintű korrupció esetén.

Ilham Alijev azerbajdzsáni elnök
Fotó: MTI/EPA/Szergej Ilnyickij

Nemrég derült ki, hogy Azerbajdzsán 2,5 milliárd eurót (mintegy 775 milliárd forintot) költött 2012 és 2014 között külföldi tisztségviselők és szervezetek, a többi között az Európa Tanács támogatására és befolyásolására.

A pénzből Magyarországra is jutott, épp akkortájt, amikor a kormány kiadta az azeri baltás gyilkost.

Az Organized Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) nevű, szervezett bűnözés és korrupció feltárásával foglalkozó nemzetközi oknyomozó szervezet és több európai lap jelentésében több mint 16 ezer azeri tranzakciót leplezett le. Az ügyről a magyar parlament nemzetbiztonsági bizottsága is tárgyalt.

Az EP képviselői kiemelték, hogy

az Európai Unió mindenütt támogassa és védelmezze a média függetlenségét, a civileket

és mindazokat, akik az esetleges veszély ellenére feltárják az ilyen eseteket.

Azt is szeretnék, hogy kerüljön minél hamarabb az Európai Unió Tanácsa elé a Szergej Magnyitszkij orosz ügyvéd 2009-es meggyilkolásáért felelős 32 orosz állami hivatalnok nevét tartalmazó szankciós lista és léptessenek életbe korlátozó intézkedéseket ellenük. Magnyitszkijt azután vették őrizetbe, hogy orosz rendőröket, hivatalnokokat, bankárokat és adóhatósági tisztviselőket vádolt meg korrupcióval. Rejtélyes körülmények között halt meg egy orosz börtönben.

Nem megy el az ENSZ-közgyűlésre a Nobel-díjas vezető

0

A mianmari Aung Szan Szú Kji korábbi terveivel ellentétben nem lesz ott az ENSZ-közgyűlés jövő heti ülésszakán, közölte a szóvivője. A Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjit egyre több bírálat éri, mert nem tesz semmit a rohingja kisebbséggel szembeni erőszak ellen.

Már 370 ezer rohingja menekült el Mianmarból az elmúlt három hétben a szomszédos Bangladesbe, miután

a hadsereg „tisztogatási műveletbe” kezdett,

hogy megtorolja a rohingja muszlim szélsőségesek támadásait rendőrőrsök és egy katonai laktanya ellen. Már több mint ezren haltak meg az erőszak miatt.

Aung Szan Szú Kji hivatalosan állami tanácsadó Mianmarban, gyakorlatilag a miniszterelnöki teendőket látja el. Szóvivője most azt jelentette be, hogy kihagyja az ENSZ-közgyűlés ülésszakát, hogy belpolitikai biztonsági kérdésekkel foglalkozzon. Azt mondta,

„arra összpontosít, hogy lecsendesítse a helyzetet.”

Szerinte egyesek lázadásokat szítanak számos területen, és „készülő terrortámadásokról hallani”.

A rohingják a világ egyik legüldözöttebb kisebbségének számítanak. Mianmarban gyakorlatilag nincsenek jogaik. Zeid Raad al-Husszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosa azt mondta, számos jelentés és műholdfelvétel tanúskodik arról, hogy

a biztonsági erők és a helyi milíciák rohingja falvakat égettek fel,

de önkényes gyilkosságokról és a menekülő civilek lövetéséről is érkeztek beszámolók.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK