Rex Tillerson amerikai és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter telefonon tárgyalt Szíriáról, ahol az oroszok az Aszad-rezsimet, míg az amerikaiak a mérsékelt lázadókat támogatják.
Az amerikai fél kezdeményezte a megbeszélést, mert kiváncsi volt arra: miben is állapodott meg Oroszország, Törökország és Irán Szíriáról. Moszkvai tájékoztatás szerint a megállapodás arról szól, hogy
olyan fegyvermentes zónákat alakítanak ki, amelyek lehetővé teszik a civil lakosság visszaköltözését és a normális élet újrakezdését.
Törökország, Oroszország és Irán rendszeresen egyezteti az elképzeléseit Szíriáról. Utóbbi kettő egyértelműen a rezsimet támogatja, a törökök viszont inkább az ellenfelekkel szimpatizáltak (leszámítva persze a kurdokat).
Erdogan elnök azonban közeledett Oroszországhoz azt követően, hogy a tavalyi sikertelen puccskísérlet során az Egyesült Államokat vádolta meg a kísérlet támogatásával. Azóta
Törökország, Oroszország és Irán haderőinek vezérkari főnökei rendszeresen egyeztetik az elképzeléseiket Szíriáról.
A Hezbollah síita milícia (amely sok országban rajta van a terrorszervezetek listáján, és amelyet szintén Irán támogat) vezetője nemrégiben találkozott Aszaddal Damaszkuszban és utána kijelentette: „megnyertük a háborút”.
Aszad hadserege valóban nyerésre áll a hatodik éve tartó háborúban, amely épp azért robbant ki, hogy megbuktassák a diktátort.
22 ember sebesült meg pénteken délelőtt Londonban, amikor egy magára hagyott csomag felrobbant a Parsons Green metrómegállónál. A Scotland Yard terrortámadásnak minősítette az esetet. Az idén ez volt az ötödik terrorcselekmény Nagy-Britanniában. Magyar sérültről nem tudni.
A BBC szerint a rendőrök egyelőre vizsgálják, hogy mi történhetett. A Twitteren megjelent fotók szerint egy bevásárlótáskában robbant fel egy fehér vödör. A Reuters jelentése szerint egy házilag barkácsolt bomba robbant fel.
A Guardian több sérültről ír, a Reuters szerint 22 ember került kórházba. A Metró szerint néhány ember arca megégett. A metrókocsi füsttel telt meg, több ember pánikba esett.
A COBRA is tanácskozott
Nem változik a nagy-britanniai terrorkészültség szintje – mondta a brit miniszterelnök. Theresa May előzőleg a brit kormány válsághelyzeti tanácskozótestülete, a COBRA ülésén elnökölt. Az ülés után elmondta: a Nagy-Britanniában érvényes riasztási készültség a második legmagasabb szinten marad, amely súlyos terrorfenyegetettséget jelent, és azt tükrözi, hogy a brit biztonsági szolgálatok megítélése szerint változatlanul jelentős valószínűséggel lehet számítani terrortámadási kísérletre – tudósított Londonból az MTI.
Az ötfokozatú brit készültségi rendszerben ennél már csak egy magasabb riasztási fokozat van, a kritikus, amelyet akkor rendelnek el, ha a brit kormány küszöbönálló merénylet terveiről kap konkrét értesüléseket.
Katonára támadt egy késes férfi Párizs központjában reggel fél hét körül – közölte a helyi rendőrség. Az ügyben a terrorelhárítás nyomoz.
A katona – aki az Őrszem (Sentinelle) nevű terrorellenes művelet keretében járőrözött a Chatelet metrómegállónál – gyorsan lefegyverezte támadóját, így senki nem sebesült meg.
Az MTI szerint kiderült, hogy a támadó „Allahhal kapcsolatban mondott valamit”, amikor a katonára vetette magát.
Hivatalos források szerint a férfinak korábban nem volt dolga a rendőrséggel, nem állt megfigyelés alatt. A BFM TV szerint ugyanakkor szerepel a titkosszolgálatok nyilvántartásában, miután 2008-ban
tagja volt egy egyesületnek, amely kapcsolatban állt radikális iszlamista körökkel,
azóta viszont semmilyen új adatot nem regisztráltak vele kapcsolatban. A hatóságok nem tekintették radikálisnak, nem állt megfigyelés alatt.
A kihallgatásán a nyomozóknak a támadó azt mondta, hogy gyógyszereket szed.
Florence Parly védelmi miniszter azt mondta: „A támadót ártalmatlanították, ez a bizonyítéka az Őrszem védelmi műveletben szolgálatot teljesítő katonák professzionalizmusának és hatékonyságának”. Azt is mondta:
„Nem tudunk többet a letartóztatott támadó indítékairól”.
A miniszter este jelentette be, hogy a rendkívüli állapot november 1-jei kivezetése után továbbra is 7 ezer, válsághelyzetben pedig 10 ezer katona fogja segíteni a rendőrök munkáját a köztereken. A mozgásukat azonban a sorozatos támadások miatt átszervezi a hadsereg.
A Chatelet metrómegálló Fotó: MTI/EPA/Ian Langsdon
„Ez az újabb támadás teljesen indokolja azt, amit tenni szeretnénk, még kiszámíthatatlanabbá és láthatatlanabbá tenni ezt a biztosítást” – mondta.
A kormány elképzelése szerint
az Őrszem művelet katonái mostantól „rugalmasabb” módon vesznek részt a terrorkészültségben,
a kiemelt védelmet élvező épületek, intézmények, helyszínek biztosításakor nem mindig ugyanazokon a helyeken fognak posztolni és járőrözni.
Franciaországban idén hetedik alkalommal támadtak rá a terrofenyegettség miatt az utcán szolgálatot teljesítő katonákra. Legutóbb augusztus 9-én kocsival hajtott egy férfi hat járőröző katona közé a Párizshoz közeli Levallois-Perret-ben.
Pár nappal ezelőtt Szijjártó Péter és Bert Koenders holland külügyminiszter egy közös találkozó során megegyeztek arról, hogy véget vetnek a Gajus Scheltema egykori holland nagykövet interjúja által keltett diplomáciai viszálynak. De vajon valóban így lesz? Vagy jövőben bármikor ismét fellángolhat a vita a két ország között? A kérdésre alighanem egy másik ország példája adhatja meg a választ, amely idén Hollandiával szintén komoly diplomáciai bonyodalomba keveredett: Törökország.
Kétségtelen, hogy az elmúlt hónapokban a magyar diplomácia inkább kudarcokról számolhat be, mintsem komoly eredményekről. Budapestnek több nyugat-európai országgal is megromlott a kapcsolata, mint Ausztriával, Franciaországgal, Hollandiával és Németországgal. Az elmúlt egy hónapban pedig a Magyarországgal szomszédos államokkal sikerült összerúgni a port: Romániával a marosvásárhelyi gimnázium bezáratása, Horvátországgal Hernádi Zsolt Mol igazgató ellen kiadott elfogatóparancs, valamint legutóbb Ukrajnával az új nyelvtörvény miatt.
Csakhogy ezzel párhuzamosan a holland külpolitika számára sem éppen a siker évének számít a 2017-es esztendő, és elsősorban nem amiatt, mert Magyarország ügyvivői szintre redukálta a diplomáciai kapcsolatokat az országgal. Hanem azért, mert az év elején egy rendkívül súlyos és az elmúlt években soha nem látott diplomáciai vitája alakult ki Törökországgal.
Kétséges referendum
A két ország közötti viszály azzal vette kezdetét, hogy Recep Tayyip Erdoğan török elnök népszavazást hirdetett meg 2017 április 17-re. A referendumon tétje az volt, hogy Törökországból, amely addig hivatalosan egy parlamentáris demokrácia volt, egy erős prezidenciális rendszert csinálnak. Ez a török gyakorlatban azt jelentette, hogy megszüntették a kormányfői tisztséget, és lényegében a török elnök döntött minden fontos kérdésről, a törvényhozás megkérdezése nélkül.
Recep Tayyip Erdoğan. A kép forrása: Wikimedia
Erdoğan számára ez a népszavazást az előremenekülést jelentette: a török elnök népszerűségében 2016 elején látványos visszaesés következett be. Egy sikeres referendummal nemcsak növelte volna a támogatottságát, hanem sokkal könnyebben folytathatta volna azokat a tisztogatásokat, amelyek 2016. július 14-i puccskísérlet után zajlottak a török politikában, államirányításban, hadseregben és az oktatásban.
Csakhogy az előzetes közvélemény-kutatások és a szakmai elemzések a Törökországot irányító Igazság és Fejlődés Párt (AKP) számára kellemetlen dologra hívták fel a figyelmet. A törökök többsége eléggé passzívan áll a népszavazás kérdéséhez, miközben a felmérések szerint igenek és a nemet aránya nagyjából egyenlő volt. Ankara egyáltalán nem akart kockáztatni és ezért taktikát váltott: nem a törökországi ellenzékieket vagy szekulárisokat akarta meggyőzni a választásokon való részvételről, hanem az országon kívül, főleg Nyugat-Európában élő kettős állampolgárságú törököket.
Elfuserált kampány
Ezért a török kormány energiát és pénzt nem kímélve vett részt egy külföldi kampány megszervezésében. Az interneten és sajtóban csak úgy ömlöttek az „igenre” felszólító hirdetések és véleménycikkek, miközben nem egy prominens török miniszter tervezett olyan körutat, amelyen nyíltan az Erdoğan melletti voksok leadására szólíthattak fel. Hollandia ezen a téren szintén nem volt kivétel, mert közel félmillió holland-török kettős állampolgár él az országban és az AKP szempontjából minden szavazatra szükségük volt.
Épp ezért Mevlüt Çavuşoğlu török külügyminisztert Hollandiába küldték, aki a hollandiai törökök központi városának számító Rotterdamban készült beszédet tartani, ahol egyes becslések szerint 400 000 török hallgatóság várta volna. Csakhogy váratlan esemény történt: a török külügyminiszter gépének március 11-ig nem adtak leszállítási engedélyt és így vissza kellett fordulnia. A török diplomácia döbbent állt az eset előtt. Elutasították a hivatalos holland álláspontot, miszerint a március 15-i hollandiai választások miatt tagadták volna meg a török külügyminiszter belépését, mert Çavuşoğlu fellépése a Geert Wilders vezette bevándorlásellenes populista Holland Szabadságpárt megerősödését hozta volna magával.
Azonban nem sokkal később egy újabb incidens történ: még ugyanazon a napon egy újabb diplomáciai botrány árnyékolta be a két ország kapcsolatát. Fatma Betül Sayan Kaya török családügyi miniszter Németországból szintén Rotterdamba utazott, hogy a külügyminiszter helyett ő buzdítson a török népválasztáson való részvételre és az igenekre. Csakhogy ő sem tarthatta meg a beszédét. A rotterdami konzulátus épületet előtt a rendőrök feltartóztatták, testőreit „illegális fegyverviselés miatt” letartóztattak és visszakísérték őt a holland-német határig, majd pedig visszarepült Törökországba.
Diplomáciai hadjárat
Ezután valóságos diplomáciai háború zajlott a két ország között. Erdoğan és AKP az első reakcióiban a hollandokat fasisztáknak és náciknak nevezte. Mark Rutte holland miniszterelnök pedig a holland szélsőjobb bábjának titulálta. Visszahívták a török nagykövetüket és ideiglenes bezárták a nagykövetségüket. Törökország az Európai Bírósághoz fordul a külügy- és a családügyi minisztereket sújtó holland korlátozások miatt.
Szerte Törökországban tüntetések robbantak ki, a holland nagykövetség és isztambuli konzulátus előtt tartottak demonstrációkat, de a holland városokban is voltak megmozdulások. Ezután a török vezetés Hollandiát tette felelőssé az 1995-ös srebreniciai vérengzésért, amikor 800 muszlimot mészároltak le a szerbek a holland ENSZ-békefenntartók szeme láttára, akik tétlenek maradtak a mészárlás idején.
Voltak ennek a holland-török viszálynak egészen humoros aspektusai is.
Erdoğan például
Banánköztársaságnak nevezte Hollandiát
A törökországi tüntetéseken néha francia zászlót égettek a holland helyett. Volt, amikor a dühös török telefonálók tévedésből nem a rotterdami, hanem a New Yorkban lévő rendőrösöket hívták fel és fenyegették meg. Paródia tárgyává tették, amikor a Törökország EU-ügyekért felelős minisztere pedig a nyugat-európai ország demokrácia helyzetéért aggódott, miközben Törökországban tavaly óta mindennaposak a tisztogatások.
A Hollandiában élő török tüntetők gyakran vágtak fel narancsot és ittak narancslevet a demonstrációk során. Ennek szimbolikus értéke volt: a holland királyi család színe a narancssárga. A kép forrása: Imgur
Természetesen a holland kormány sem maradt adós a válasszal. A holland külügyminisztérium szintén kivonta a diplomáciai személyzetét Ankarából és a holland nagykövet nem térhetett vissza Törökországba. Több holland élelmiszer és más áru bojkottja miatt jelentős visszaesés következett be a két ország kereskedelemében, a gazdasági elemzők egyelőre még várják a hivatalos adatokat. A lakosság több mint 85 százaléka támogatta a holland kormány reakcióját és Ankarát vádolta a feszültség eszkalálódásért. Sőt, hamarosan a holland-török vitába Ankara Németországot is bevonták, de júliusban a török gazdasági miniszternek tiltották meg az osztrák hatóságok, hogy Ausztria területére lépjen.
A 2017. április 16-án tartott török népszavazáson Erdoğan végül 51,3 százalékkal, a külföldön élő törökök szavazatainak köszönhetően megkapta a felhatalmazást, hogy elnöki rendszert vezessen be az országba. Habár ezután a holland-török viszály enyhült, korántsem szűnt meg teljesen, ugyanis az elmúlt hónapokban szintén fellángolt az ellentét.
Júliusban például az okozott diplomáciai ellentétet a két ország között, mert politikai okok miatt most először tartóztattak le egy holland állampolgárt Törökországban.
Bűne mindössze annyi volt, hogy az interneten és a közösségi oldalakon Erdoğant árulónak és tolvajnak minősítette. Holland nyomásra ugyan pár nappal később szabadon engedték, de a férfi azóta sem hagyhatta el Törökországot és megfelelő diplomáciai képviselet hiányában megvalósíthatatlannak tűnik a kiadatásra.
Erre válaszul a holland parlamentben újabb viták zajlottak Ankaráról és a képviselők megállapodtak abban, hogy új „utazási tanácsot” adnak ki Törökországgal kapcsolatban: a holland állampolgárok már nemcsak a szíriai-török határt, hanem mindenféle demonstrációt kerüljenek el és különösen legyenek részen, ha bármi gyanúsat észlelnek a török hatóságok részéről, akkor azonnal jelezzék.
Magyarország esetében majd a szeptember 29-i uniós csúcstalálkozón, ahol Orbán Viktor és a holland miniszterelnök szintén találkozik egymással, fog kiderülni, hogy valóban rendeződött a két ország viszonya, vagy Törökországhoz hasonlóan továbbra is csak újabb indok kell majd egy holland-magyar diplomáciai adokkapokra.
Észak-Korea újabb ballisztikus rakétát bocsátott fel Phenjan egyik külső kerületéből, a rakéta átrepült Japán második legnagyobb szigete, Hokkaido felett, majd a Csendes-óceánba csapódott. Emiatt összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli ülését.
A rakéta típusát még nem sikerült azonosítani, az első hírek szerint a dél-koreaiak az amerikaiakkal együtt vizsgálták az első percekben rendelkezésre álló információkat. Nem sokkal később dél-koreai katonai források a Jonhap hírügynökségnek elmondták:
körülbelül 3700 kilométeres hatótávolságú rakétáról van szó, amely mintegy 770 kilométeres magasságban repült.
A japán kormány elfogadhatatlannak nevezte kilövést. Összehívták az ENSZ BT rendkívüli ülését is, amelyet zárt ajtók mögött tartanak majd.
Észak-koreai rakétakísérlet augusztus 29-én. Fotó: MTI/EPA/KCNA
Rex Tillerson amerikai külügyminiszter azt mondta: Kínának és Oroszországnak cselekednie kell.
„Kína szállítja a fűtőolaj nagy részét Észak-Koreának. Oroszország a legnagyobb foglalkoztatója az észak-koreai munkaerőnek”
– olvasható a közleményben, amelyet az MTI idéz.
James Mattis védelmi minisztert megkérdezték, hogy az Egyesült Államok milyen választ ad az újabb észak-koreai provokációra, Mattis csak annyit felelt:
„Erről egyelőre nem akarok nyilatkozni”.
Észak-Korea augusztus 29-én is ballisztikus rakétát bocsátott fel, az is átrepült Japán északkeleti része felett és a Csendes-óceánba csapódott. Állításuk szerint hidrogénbombával is kísérleteztek.
Az Európai Bizottság (EB) szigorította tagjainak etikai szabályait, például a leköszönés utáni elhelyezkedésre vonatkozó előírást. Tavaly botrány tört ki amiatt, hogy az EB előző elnöke egy nagy amerikai befektetési bankhoz ment dolgozni.
Tavaly José Manuel Barroso, a brüsszeli testület korábbi elnöke állást vállalt a Goldman Sachs (GS) amerikai befektetési banknál. A GS-nek súlyos szerepe volt a tíz évvel ezelőtti pénzügyi összeomlás kirobbanásában.
Eddig az EB tagjai megbízatásuk lejárta után 18 hónapig csak a testület engedélyével helyezkedhettek el valahol. A jövőben
az uniós biztosok esetében két év, a bizottság elnökének esetében pedig három év lesz ez az idő.
Az új etikai kódex először határozza meg, hogy mi számít összeférhetetlenségnek. A biztosoknak még az olyan helyzeteket is kerülniük kell, amelyekben felmerülhet az összeférhetetlenség gyanúja. Ha a volt uniós biztosok a korábbi portfóliójuk területén kívánnak tevékenykedni, először ki kell kérniük a független etikai bizottság véleményét.
A biztosoknak az új szabályozás hatályba lépését követően évente nyilatkozniuk kell a 10 ezer eurót meghaladó befektetéseikről, összeférhetetlenség esetén pedig a testület elnöke előírhatja
bizonyos vagyoni érdekeltségek elidegenítését vagy „bizalmi vagyonkezelés” alá helyezését.
(Hasonló szabály érvényes a mindenkori amerikai elnökre, és nem kis felhördülést kiváltva ezt kerülte meg Donald Trump azzal, hogy családtagjaira írta tetemes vagyonát.) Emellett ezentúl kéthavonta közzéteszik a biztosok utazási költségeire vonatkozó információkat.
A magatartási kódex jövő év február 1-jén lép hatályba, alkalmazásáról jelentéseket fog közzétenni az új, „megerősített és független” etikai bizottság.
Barrosót aztán az etikai bizottság felmentette, mert letelt a 18 hónap a megbízatása után. A brüsszeli testületet jelenleg vezető Jean-Claude Juncker azonban leszögezte, elődjét ezentúl egyszerű lobbistaként fogják fogadni az Európai Bzottságban.
Letette hivatali esküjét csütörtökön az Európai Bíróságon Pelczné Gáll Ildikó, az Európai Számvevőszék új magyar tagja. Az eddig fideszes EP-képviselő utódja Járóka Lívia lesz.
Pelczné Gáll Ildikó számvevőszéki megbízatása szeptember 1-jétől 2023. augusztus 31-ig tart. A magyar kormány jelölte a számvevőszék tagjának, majd az Európai Parlamenttel (EP) egyeztetve a miniszterek tanácsa nevezte ki májusban. A számvevőszék előző magyar tagja Fazakas Szabolcs, a Horn-kormány egykori ipari minisztere volt, akit még a Bajnai Gordon vezette kormány jelölt a számvevőszékbe.
Az Európai Számvevőszék 28 tagú kollektív testületként látja el feladatait, amelybe minden tagállam egy-egy tagot delegál.
A számvevőszéki tagoknak teljes mértékben függetlenül, az Európai Unió általános érdekében kell ellátniuk feladatukat.
Megbízatásuk megújítható.
Pelczné Gáll Ildikó okleveles könyvvizsgáló képesítéssel, valamint mérnöki és közgazdász diplomával rendelkezik. 2006 és 2010 között a magyar Országgyűlés képviselője és alelnöke volt. 2010-től mostanáig pedig a Fidesz-KDNP küldöttség tagjaként az EP néppárti frakciójának képviselője volt, 2014-ben az EP alelnökévé választották. Az EP-ben Pelczné Gáll Ildikó helyét Járóka Lívia veszi át.
Bulgária tavaly több mint egymilliárd euró értékben adott el fegyvereket a Közel-Keletre, ez a GDP 2 százalékát tette ki az Európai Unió legszegényebb országában.
Más egykori szocialista állam fegyver exportőrei sem panaszkodhattak. Csehország a mintegy 700 milliós fegyverexporttal az ezüstérmet szerezte meg tavaly, míg a bronzérmes Ukrajna lett, csaknem hasonló kivitellel.
A Stockholmi Békekutató Intézet adatai alapján
a Bloomberg hírügynökség készített összeállítást Kelet Európa fegyver exportjáról a háborúskodó Közel-Keletre.
A kapcsolatok egyáltalán nem újak hiszen a szovjet időkben kiváló klienseknek számítottak a térség államai közül azok, melyek szemben álltak Amerikával. Csakhogy most a kelet-európai fegyver exportőr államok többsége a NATO tagja. Ukrajna ugyan nem tag, de jelenleg Kijev az USA szövetségese és szembenáll Oroszországgal, amely a térség fő fegyverszállítója, persze csak az Egyesült Államok után.
Donald Trump amerikai elnök, amikor Szaúd Arábiában jár,t csekély 150 milliárd dolláros fegyverüzletben állapodott megSzalman királlyal. Oroszország éppen most szállít egy egész rakétarendszert a NATO-tag Törökországnak. Az S-400 as rakéta rendszer ára legkevesebb 2,5 milliárd dollár.
Tavaly Oroszország 15 milliárd dollár értékben adott el fegyvert a térség országainak.
Az olajár csökkenése óta ez Oroszország legdinamikusabb exportpiaca. Bulgária és Csehország is szépen profitál ebből, de a Bloomberg összeállításában szerepel még Szerbia – 400 millió eurós, Horvátország és Románia 200-200 milliós fegyverkivitellel a Közel-Keletre.
Magyarország a Bloomberg összeállításában nem szerepel, de ettől még nyugodtan profitálhat a közel-keleti fegyver üzletekből, amelyek többsége szigorúan titkos. Csak évek múlva derül ki, hogy ki szállított fegyvert a háborúskodó feleknek. Vagy akkor sem.
Messze nem egységes az eurózóna bővítésével kapcsolatos álláspont az Európai Unión belül. Miközben tegnap Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke állást foglalt amellett, hogy minden állam lépjen be, Wolfgang Schauble német pénzügyminiszter azt fejtegette, hogy „a belépéshez először minden tagállamnak teljesíteni kell a feltételeket”. „A minőség előrébb való a sebességnél” – Ewald Nowotny osztrák jegybankelnök így foglalt állást.
Fotó: Wikimedia Commons (Chatham House)
Az ARD televíziónak nyilatkozva a német pénzügyminiszter arról értekezett, hogy először minden tagállamnak meg kell teremtenie a maga erős valutáját, s nem kell állandóan leértékelgetnie a versenyképesség érdekében. Wolfgang Schauble úgy véli tehát, hogy nem kell mindenkinek azonnal berohannia az euróövezetbe. Emlékeztetett arra, hogy Dániában és Svédországban népszavazás utasította el az eurót, tehát ott eleve nem lehet elvárni a belépést. Ami a többi tagállamot illeti, ott az a fontos, hogy rendbe hozzák a saját pénzügyeiket, ellenkező esetben fennáll annak a veszélye, hogy megismétlődik a görög adósságválság.
De nem csak Junckernek mondott ellent a német pénzügyminiszter. Elutasította a francia elnök álláspontját is: Emmanuel Macron egységes európai költségvetést szeretne és azt, hogy az eurozóna vállalja át a tagállamok adósságát.
„A közös adósság méreg lenne Európának!”
– hangsúlyozta Európa legerősebb államának a pénzügyminisztere. Franciaországnak és Olaszországnak hatalmas adósságai vannak, s képtelenek csökkenteni azt, s bár az eurozóna alapkövetelménye a költségvetési hiánya 3% alatt tartása, ezt sem a franciák sem az olaszok nem teljesítik. Németországnak esze ágában sincs átvállalnia a gyengébben teljesítő eurozóna államok pénzügyi problémáit.
Választásokra várva
Macron francia elnök abban bízik, hogy ezt csak a választási kampány idején mondják a német vezetők a közvélemény megnyugtatására. Később azonban hajlanak a közös megoldásra annál is inkább, mert a közös pénzügyminiszter bizonyosan német lenne.
A választásokat szeptember 24-én tartják Németországban, s minden bizonnyal utána is Angela Merkelnek hívják majd a kancellárt. Jelenleg Merkel szerint elég jól mennek a dolgok az Európai Unióban, nincs tehát szükség olyan nagyszabású reformokra mint amilyeneket Macron és Juncker akarnak.
Osztrák nem
Fotó: Wikimedia Commons (Christian Wirth)
Az osztrák jegybankelnök állásfoglalást adott ki, amelyben leszögezte: az eurózónába történő belépés feltételeit fenntarthatóan kell teljesíteni. Ewald Nowotny szerint az európai gazdaság hosszú távú stabilitásának érdekében el kell utasítani az euróövezeti csatlakozási feltételek enyhítését – idézi a dokumentumot az MTI. A jegybankelnök utalt arra is, hogy azon belépési követelményeken túl, mint az infláció, a kamatok, a hiányok, az államadósság mértéke, az árfolyam és a nemzeti bankok függetlensége, figyelembe kell venni a reálgazdasági feltételeket is. Ezeknek a feltételeknek a teljesülése érdekében fontos a tartós gazdasági felzárkózási folyamat, amely elsősorban a gazdasági dinamikában, a foglalkoztatásban és az egy főre eső jövedelem alakulásában tükröződik.
Christian Kern osztrák kancellár és Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter is elutasította az eurózóna bővítéséről szóló brüsszeli javaslatot Görögország negatív példájára hivatkozva.
Európai átvilágítási keretet hoz létre az Európai Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetésekre Brüsszel. Egyben megkezdte az Unióba irányuló közvetlen külföldi befektetési folyamatok részletes elemzését, és a tagállamokkal együtt koordinációs csoportot állít fel.
A többi között ezt tartalmazza az a közlemény, amelyet ma adtak ki Brüsszelben. Mint a FüHü is beszámolt róla, tegnap, az Unió helyzetéről szóló idei éves beszédében Jean-Claude Juncker a többi között kitért a szabadkereskedelem témakörére, s azt mondta:
„nem vagyunk a szabadkereskedelem naiv hívei, Európának mindig meg kell védenie stratégiai érdekeit.”
Ha egy állami tulajdonban lévő külföldi vállalat európai kikötőt, energia-infrastruktúránk részét képező létesítményt vagy védelmi technológiai céget kíván megvásárolni, erre csak teljes átláthatóság mellett, vizsgálatot és vitát követően kerülhet sor. Ezért is tett javaslatot az Európai átvilágítási keret létrehozására. A stratégiai területeken ugyanis – mint amilyenek például a kritikus technológiák, az infrastruktúra vagy különleges adatok működtetésével vagy biztosításával kapcsolatos tevékenységek – a külföldi állami tulajdonban vagy ellenőrzés alatt álló vállalatok általi felvásárlások lehetőséget teremthetnének arra, hogy
harmadik országok az EU technológiai előnyének csökkentésére használják a szóban forgó eszközöket vagy akár veszélyeztessék biztonságunkat vagy közrendünket.
A tervezett mechanizmus
A tagállamok és a Bizottság közötti együttműködési mechanizmust a tagállamok biztonsági vagy közrendi okokból (beleértve az átláthatósági kötelezettségeket) alkalmazhatják. Akkor aktiválható, ha valamely, egy vagy több tagállamba irányuló konkrét külföldi befektetés hatással lehet egy másik tagállam biztonságára vagy közrendjére. Az átvilágításra olyan esetekben kerülhet sor, amikor a tagállamokban végrehajtott közvetlen külföldi befektetés uniós érdekű projekteket vagy programokat érint,
a kutatás (Horizont 2020), az űrkutatás (Galileo), a közlekedés (Transzeurópai közlekedési hálózat, TEN-T), az energia (TEN-E) és a távközlés terén zajló projektek és programok tartoznak ebbe a körbe.
A keret a 12 tagállamban már működő nemzeti felülvizsgálati mechanizmusokra épül, és nem érinti az uniós tagállamoknak azt a lehetőségét, hogy új felülvizsgálati mechanizmusokat fogadjanak el vagy pedig továbbra sem alkalmazzanak ilyen nemzeti mechanizmusokat.
Ami a közvetlen külföldi befektetésre vonatkozó döntéseket illeti,
az európai keret megőrzi a szükséges nemzeti rugalmasságot.
Bármely befektetés-átvilágítás tekintetében továbbra is a tagállamokat illeti az utolsó szó.
Ideiglenes intézkedések
Az Európai Parlamentnek és a Tanácsban képviselt uniós tagállamoknak jóvá kell hagyniuk az átvilágításról szóló rendeletjavaslatot (rendes jogalkotási eljárás). Az időveszteség elkerülése érdekében a Bizottság azonban javaslatot tett két kiegészítő intézkedés haladéktalan elfogadására.
Az egyik, hogy a nem rezidensek belföldi közvetlentőke-befektetéseivel foglalkozó koordinációs csoportot hoz létre, amelynek hatásköre kiterjed a biztonságot és a közrendet illető stratégiai jellegű ágazatok és eszközök és/vagy a nemzeti, határon átnyúló vagy európai szempontból döntő fontosságú eszközök azonosítására. A csoport a Bizottság elnökletével működik és a tagállamok képviselői alkotják. A csoport kicseréli a közvetlen külföldi befektetésekre vonatkozó információkat, bevált módszereket és elemzéseket, s megvitat olyan kéréseket, mint például harmadik országok stratégiai felvásárlásokat segítő támogatásai.
A másik kiegészítő javaslata az, hogy a Bizottság 2018 végéig készítsen egy alapos elemzést az EU-ba irányuló közvetlen külföldi befektetési folyamatokról, azokra a stratégiai ágazatokra (pl. energetika, űrkutatás, közlekedés) és eszközökre (kulcstechnológiák, kritikus infrastruktúra, különleges adatok) összpontosítva, amelyek ellenőrzése biztonsági vagy közrendi okokból aggályokat vethet fel.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
