Kezdőlap Világ Oldal 592

Világ

Róháni Trumpra utalva: Irán senkitől sem tűri el, hogy fenyegessék

0

Az iráni köztársasági elnök szerint „nagy kár lenne”, ha a megállapodás füstbe menne „a világpolitika újoncai” miatt.

Irán senkitől sem tűri el, hogy fenyegessék – jelentette ki szerdán az ENSZ-közgyűlés 72. ülésszakának általános vitájában felszólalva az iszlám köztársaság elnöke.

Haszán Róháni hozzátette, hatástalan a megfélemlítés velük szemben.

A nagyhatalmakkal kötött nukleáris megállapodásról szólva kijelentette, Irán nem fogja megszegni, de határozott választ ad arra, ha az egyezmény más részesei így cselekednek. Mint mondta, „nagy kár lenne”, ha a megállapodás füstbe menne „a világpolitika újoncai” miatt. Szerinte

az új amerikai kormányzat aláássa a hitelességét és a beléje vetett bizalmat azzal, hogy nem tartja be nemzetközi kötelezettségeit.

Haszan Róháni hangoztatta, hogy a regionális és a globális válságokat csak párbeszéd és tárgyalások útján lehet rendezni. Irán ezért erősíteni akarja kapcsolatait szomszédjaival és az összes baráti országgal. Kiemelte, hogy hazája védelmi képességei, beleértve a rakétákat is, kizárólag az elrettentést és a regionális béke és stabilitás fenntartását célozzák.

Kevesebb a munkanélküli Kárpátalján, mert mindenki menekül

0

Az érintettek a riportban elmondták, miért dolgoznának itt, ha külföldön ugyanazért a munkáért a többszörösét kapják. Mióta pedig vízum sem kötelező, azok is szedik magukat, akik eddig nem tudtak olyan könnyen a határ másik oldalára jutni.

A kárpátaljai állami álláskereső központokban egyre kevesebb munkanélkülit tartanak nyilván.

Ám ennek nem az az oka, hogy többen helyezkednének el, derült ki az ungvári 21-es tv-csatorna híradójából. Az a helyzet, hogy a munka nélkül maradók újabban már fel sem keresik a munkaügyi központokat, sőt, sokan olyanok is otthagyják ezeket a centrumokat, akik eddig valamilyen üresedésre vártak.

A vízummentesség megadása óta, aki csak teheti, inkább külföldön néz álláslehetőség után.

Magyarországon és Lengyelországban több területen is nem szükséges külön munkavállalási engedély.

Ezekben az országokban két kézzel kapkodnak az építkezési munkások, a gyári dolgozók, a mezőgazdasági szférában alkalmazható munkaerő után.

Az érintettek a riportban elmondták, miért dolgoznának itt, ha külföldön ugyanazért a munkáért a többszörösét kapják. Mióta pedig vízum sem kötelező, azok is szedik magukat, akik eddig nem tudtak olyan könnyen a határ másik oldalára jutni.

Macron az anti Trump?

New Yorkban a francia államfő Európa nevében közölte: szívesen látják az USA visszatérését a klíma egyezménybe, de azt módosítani nem hajlandóak! Irán ügyében ugyanilyen határozottan utasította el az amerikai álláspontot.

Amikor Donald Trumpot az Egyesült Államok elnökévé választották, akkor a távozó Barack Obama Angela Merkel német kancellárt bíztatta: vegye át a liberális erők vezetését a nyugati világban. Angela Merkel húzódozott hiszen választások előtt állt és alkatától különben is idegen a vezéri szerep. Nem így Emmanuel Macron, aki New Yorkban keményen nekiment Trumpnak:

Nem tárgyaljuk újra a nemzetközi klíma egyezményt az USA kedvéért!

A párizsi klíma egyezmény mindenkit kötelez, abból nem engedünk !- hangsúlyozta a francia köztársaság elnöke New Yorkban, ahol felszólalt az ENSZ közgyűlésében. Korábban Rex Tillerson amerikai külügyminiszter utalt arra, hogy nem biztos Amerika kilépése a klíma egyezményből, ahogy azt korábban Trump elnök bejelentette. Ha lehet módosítani a feltételeket, akkor az USA esetleg nem mondaná fel a szerződést. Ami különben is lassú folyamat – négy évig tart. Vagyis tovább mint Trump elnöki periódusa. Macron most Európa nevében közölte: szívesen látják az USA visszatérését a klíma egyezménybe, de azt módosítani nem hajlandóak!

Irán ügyében ugyanilyen határozottan utasította el az amerikai álláspontot. Trump azon gondolkodik, hogy felmondja a nagyhatalmak és Irán nukleáris egyezményét. Ezt hat nagyhatalom írta alá: az USA, Kína, Oroszország, Nagy Britannia, Franciaország és Németország.

Emmanuel Macron szerint súlyos hiba lenne az egyezmény felmondása!

A francia elnök hitet tett a sokoldalú egyezmények mellett míg az USA elnöke mindig és mindenütt Amerika érdekével érvel.

Macron elnök az emberi jogokat is jóval hangsúlyosabban képviseli mint Donald Trump. A francia államfő hangsúlyozta az ENSZ közgyűlése előtt, hogy a muzulmán rohingya kisebbség üldözése elfogadhatatlan a nemzetközi közösség számára. Trump egy dolgot akar átvenni Franciaországtól: amikor július 14-én Párizsban járt, akkor nagyon megtetszett neki a nagy felvonulás a Champs Elysees-n. Hasonlót szeretne Amerikában is. Macron és az európaiak lelkesedése Trump ötlete iránt igencsak mérsékelt …

Bár állnánk csehül – uniós mag és perifériák

0

Ha a valós adatokat (és nem a politikusok nyilatkozatait) nézzük, akkor paradox módon a leginkább euroszkeptikus Csehország áll legközelebb az EU magjához a visegrádi négyek közül.

Ezt a következtetést vonta le Gál Zsolt a pozsonyi Új Szó publicistája. „A vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó nemzeti termék – a gazdasági fejlettség legfontosabb mérőszáma –

cseh szomszédjainknál tavaly elérte az uniós átlag 88 százalékát, ez nemcsak a szlovák (77), lengyel (69) és magyar (67) szintet haladja meg,

de fölötte van a görög, portugál és ciprusi szintnek, és erősen közelít a spanyolhoz (92). Amit meg is haladna, ha Katalónia függetlenedne Spanyolországtól (de természetesen lehagyná a külön kezelt Dél-Olaszországot is). Csehország júliusi, mindössze 2,9%-os munkanélküliségi mutatója egyenesen a legkedvezőbb az egész unión belül, akárcsak a relatív szegénység és szociális kirekesztettség által veszélyeztetettek aránya, amely 2016-ban szintén itt volt a legkisebb (13,3%). A 20–64 éves korosztály foglalkoztatottsági rátája (76,7%) nemcsak a visegrádi és a mediterrán országoknál kedvezőbb, de jónéhány nyugat- és észak-európai országét is eléri, illetve meghaladja.”

„Ez igaz a közpénzek állapotára is. Az államadósságot tekintve például a visegrádiak (Magyarország részleges kivételével) jóval jobban állnak az uniós átlagnál és a tagországok túlnyomó többségénél – és

a csoportban megint csak Csehország viszi el a pálmát a legalacsonyabb GDP-arányos államadóssági mutatóval (tavaly 37,2%).

Az is elmondható, hogy a V4-ek gazdaságilag (kereskedelem, beruházások) sokkal jobban integrálódtak az uniós maghoz, mint a mediterrán periféria, vagy több északi ország.”

„A cseh igazságszolgáltatás a legfüggetlenebb, a cseh közmédia tartós függetlensége példátlan a régióban,

a gazdasági populizmus is rendre ott a legvisszafogottabb, a szélsőséges populista pártok támogatottsága meg a legalacsonyabb. A velejéig korrupt, túszul ejtett állam, ha úgy tetszik, a maffiállami praktikák alkalmazása ott még mindig csak gyerekcipőben jár Magyarországhoz vagy Szlovákiához képest (amelyekhez a jelenlegi lengyel kormány gyors léptekkel zárkózik fel).

Igen, az Andrej Babiš vezette ANO várható győzelme a közelgő parlamenti választásokon mindezt megkérdőjelezheti,

de hosszú távon az értékek, ideológiák, demokratikus és jogállami normák terén is a csehek álltak a legközelebb a nagybetűs Nyugathoz és az uniós maghoz.”

Magyarország támogatja Szlovákiát az Európai Gyógyszerügynökségért folytatott küzdelemben

0

A brexit miatt több uniós intézmény leendő székhelye még bizonytalan, és ezen a téren kiélezett verseny folyik az uniós tagállamok között.  Az egyik intézményére pedig különösen igaz ez az állapítás: az Európai Gyógyszerügynökségre (EMA). Erre pályázik Szlovákia is, és most megnövekedett Pozsony esélye a győzelemre, mert Budapesttől szintén támogatást kapott.

„Szlovákia és Magyarország hasonló problémákkal szembesül a gyógyszerpolitikában, ezért javaslom, hogy a két ország aktívabban és szorosabban működjön egyet ezen a téren” – jelentette ki a Tomáš Drucker szlovák egészségügyi miniszter szeptember 11. és 12-e között tartott budapesti WHO EURO konferencián. Ezen a rendezvényen a szlovák miniszter lényegében arra kérte a szomszédos országokat, hogy támogassák Pozsony számára az egyik legfontosabb elképzelését, vagyis azt, hogy a brexit miatt Londonból elköltöző Európai Gyógyszerügynökség (EMA) a szlovák fővárosban rendezze be a központját.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere támogatásáról és együttműködéséről biztosította Tomáš Drucker szlovák egészségügyi miniszter, hogy Magyarország ebben az ügyben Szlovákia mellett áll.

Az Európai Gyógyszerügynökség az Európai Unió egyik decentralizált szervezete, amely 1995 óta Londonban működik. Ők felelnek a tagállamokban forgalmazott emberi vagy állatgyógyászati gyógyszerek tudományos értékelésért, felügyeletért és biztonságáért. Az éves 300 millió eurós költségvetésből gazdálkodó szervezet 900 szakértőt foglalkoztat a hét tudományos bizottságukban, és egyedül az Európai Bizottságnak tartoznak beszámolóval. Szorosan együttműködnek más uniós egészségügyi szervezetezettel – pl. az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központtal vagy az Európai Élelmiszerbiztonság Hatósággal – és a nemzetközi egészségügyi szervezetekkel, mint a WHO-val.

A közvélekedéssel ellentétben nem az EMA határozza meg az uniós piacokon terjesztett gyógyszerek árat, mert az tagállami szinten történik. Ők lényegében az engedélyt állítják ki, hogy az EU-ban és az EGT (Európai Gazdasági Térség) piacaira lehessen dobni egy gyógyszert és megfelelően tájékoztassa azok hatásáról vagy épp hátrányairól a betegeket és egészségügyi szakembereket.

Mivel az EMA jelenléte komoly presztízst jelent, szakmai és nem kevés anyagi előnyökkel jár, ezért augusztus 1-jéig 19 uniós város jelentkezett be a szervezetért: Barcelonától kezdve, Bonnon és Milánón át egészen Bukarestig bezárólag pályáztak. Pozsony szintén a versenyzők között van, amely már tavasszal bejelentette az igényét az EMA-ra.

Tomáš Drucker miniszter szerint gazdasági szempontból egyértelműen

izgalmas kérdés Pozsony számára, mert a közép-európai országban egyetlen uniós ügynökség sincs jelen, de ez inkább előnyt, mintsem hátrányt jelent.

Viszont más komoly feltételei is vannak az EMA fogadásának: a fogadó ország megfelelő épületeket vagy akár egész városrészeket biztosítson a szakemberek számára, az ország biztonságos helyen feküdjön; könnyű legyen a nemzetközi közlekedési csomópontokhoz való hozzáférés, és az országban jó minőségű gyógyszeripar működjön.

A szlovák kormány úgy vélekedik, hogy mindegyik kritériumot maradéktalanul teljesíti. Ugyanis képesek saját, európai szintű szakértőkkel ellátni az EMA-t, és anyagilag állni tudják az éves rendezvények és különböző projektek költségeit is, amelyekre akár 40 000 fő szállítását kellene megoldania.

A szlovák egészségügyi minisztérium Pozsony javára szól az is, hogy bár főváros, nem túlzsúfolt (kb. 600 000 lakos) és élhető környezetet ajánl a 900 EMA alkalmazott számára. Ezenfelül a Duna mellett helyezkedik el, „elérhető közelségben” van Bécs (és a schwechati repülőtér), Budapest, Prága, amelyekkel nagyon jó közúti és vasúti összeköttetése van, tehát más ország számára is jól járnia Szlovákia megválasztásával. Végül pedig a szlovák kormány előszeretettel hivatkozik az európai vezetők 2003-as döntésére: az újonnan csatlakozó tagállamok élveznek majd elsőbbséget az új ügynökségek elosztásánál.

Videó a szlovák ajánlatról (angol nyelvű – forrás: http://www.sk4ema.sk/)

 

 

Magyarország szintén jelentkezett az EMA-ért, de rövid időn belül kilépett a versenyből, mert már két másik európai ügynökség működik az országban. Az egyik az EU rendőrakadémiája (CEPOL), és másik az Európai Innovációs és Technológiai Központ, amelyekkel már korábban elég komoly probléma akadt.

Ennek ellenére Balog szavaiból kitűnik, hogy Budapest számára is fontos jelentőséggel bírna, ha a közép-európai régió lenne az EMA székhelye, hiszen rendkívül sok szakmai és anyagi lehetőséggel kecsegtet. Szlovákia ebben a kérdésben maga mellett tudhatja Csehországot is. Cserébe Prága azt kéri, hogy Pozsony támogassa őt az Európai Bankhatóságért (EBA) folytatott versenyben.

Szlovákia esélyeit jelentősen megnövelte az is, hogy Németország most jobban érdeklődik az EBA-ért, mint az EMA-ért és úgy tűnik, hogy Franciaország sem lelkesedik már annyira az ötletért. Azonban Pozsony számára továbbra is komoly konkurenciát jelent Dánia, Hollandia és Olaszország. Hogy aztán a cseh-magyar támogatás elegendő lesz-e Szlovákia győzelméhez, majd novemberben fog kiderülni.

 

Pedofil pap per Franciaországban, mely megrengetheti a Vatikánt is

0

Több mint hetven gyereket, főként cserkészeket molesztált Bernard Preynet atya, akit emiatt tavaly elítéltek. Ám az áldozatok beperelték Lyon érsekét is mondván: tudott az ügyről, de mégsem fordult az igazságszolgáltatáshoz.

Barbarin biboros ügyében nyomozás indult, de le is zárult hiszen az érsek intézkedett az ügyben – igaz, hogy csak az egyházon belül. Ezért indítottak most új pert az áldozatok, akik arra hivatkoznak, hogy maga a katolikus egyház nem kezelte megfelelően ezeket a kínos ügyeket.

Nem friss ügyről van szó: 25 éves az eset.

A katolikus egyházat a pedofil papok problémájának eltussolásával vádolják! Miért ? Mert Luis Ladaria Ferrer atya a Vatikánból azt írta Lyon érsekének ebben az ügyben: lépjen fel határozottan a pedofil pap ellen, de csak az egyház keretei között! A világi botrányt kerülje el! 

    Emiatt a levél miatt lett vádlott a pedofil perben a spanyol jezsuita, Luis Ladaria Ferrer is. Ferenc pápa őt nevezte ki a hittani kongregáció élére július elsején! Vagyis ő a Vatikán legfontosabb embere a pápa után! A Vatikán harmadik számú embere, Pell bíboros jelenleg „szabadságon van”. Ellene is pedofil per folyik Ausztráliában.

Ferenc pápa többször határozottan elítélte a pedofil papokat. Bocsánatot kért az áldozatoktól.

Utasította a püspököket, hogy ne legyenek elnézően a pedofil papokkal szemben! De olyan kötelezettsége ma sincs az egyházi elöljáróknak, hogy ilyen ügyekben az igazságszolgáltatást mindenképp keressék meg! Ezért lehet precedens értékű a pedofil per Franciaországban. Maga Barbarin bíboros, aki Franciaország prímása is, úgy nyilatkozott, hogy a per felesleges hiszen régi ügyről van szó, és a vizsgálat tisztázta az egyházi elöljárók szerepét a kínos pedofil ügyben Franciaországban.

Hogy lesz valaki neonáciból dzsihád harcos?

0

A dzsihád harcos korábban a muzulmán bevándorlók ellen izgatott, mint neonáci tüntető.

Ez még Berlinben volt, de Sasha L. Alsó Szászországba költözött. Itt az egyik új barátja neonáciból dzsihád harcos lett.

Most ő is vádlott egy török és egy afgán fiatalemberrel együtt.

Ők változtatták az ifjú neonácit meggyőződéses dzsihád harcossá, aki csatlakozni akart az Iszlám államhoz, mely Szíria és Irak területén működik. Három barátja csak beszélt a dzsihádról, de Sasha L. hozzá is látott a bombák készítéséhez. A 26 éves Sasha L. bombákat gyártott otthon Alsó Szászországban. Az volt a terve, hogy elhelyezi a bombákat valahol közterületen, majd odacsalja a terrorelhárító szolgálatot arra hivatkozva, hogy iszlamista merénylet van készülőben.

A bombákhoz érkező terrorelhárítók Sasha L. tervei szerint felrobbantak volna, ám a rendőrség fülest kapott és letartóztatták az önjelölt dzsihád harcost, akinek a lakásában félkész bombákat találtak. Így lett ő az első számú vádlott abban a perben, mely neonácik pálfordulását mutatja: a muzulmán bevándorlók elleni harc után két német fiatal dzsihád harcosnak állt, hogy az Iszlám állam katonájaként a liberális demokrácia ellen küzdjenek hazájukban, Németországban.

20 millió eurós kártérítést fizethet a Ryanair

1

A népszerű fapados légitársaság pilóta hiánnyal küzd. A BBC megszerzett egy olyan belső utasítást, mely azzal számol, hogy a pilóta hiány az év végéig fennmarad.

Emiatt napi 40-50 járatot törölnek. A leginkább érintett repülőterek: London, Dublin, Barcelona, Porto.

Mikor számíthat kártérítésre az utas?

Az EU szabályai szerint akkor jár kártérítés az utasnak, ha egyértelműen a légitársaság a felelős a járat kimaradásért illetve a késésért. Ha az utolsó pillanatban mondja le a járatot a légitársaság, akkor teljes visszatérítés jár hét napon belül illetve új jegyet köteles adni ingyen. A járat lemondása miatt a repülés távolsága szerint kérhető kártérítés: rövid távolság esetén 250 euró, közép távon 440 euro, a hosszú távon pedig 600 euro jár. Ha a késés meghaladja a három órát, akkor szintén a távolságból függően 200-600 eurós kártérítés jár. Mindezt persze másképp kommunikálja maga a Ryanair:

Kevesebb repülés, de nagyobb pontosság – ezt ígéri a Ryanair a következő hat hétre 

80 százalék alá esett a pontossági mutató a fapados légitársaságnál és a pórul járt utasok tömegesen tiltakoztak. Ezért a Ryanair vezetése úgy döntött, hogy a következő hat hétben mintegy 2000 légijáratot töröl. A cél az, hogy elérjék a 90 százalékos pontossági mutatót- mondta a cég kommunikációs igazgatója. Ez járatainknak kevesebb mint a 2 százalékát érinti- tette hozzá. Mivel indokolta a Ryanair azt, hogy a menetrend betartásának mutatója 80 százalék alá esett?

Mindenekelőtt a sztrájkokkal és azzal, hogy végülis ki kellett adni az agyonhajszolt személyzet szabadságát. Ezenkívül pedig ott az időjárás mint örök hivatkozási alap. A pilóták azért sztrájkoltak, mert annyira túlhajtották őket, hogy az már veszélyeztette a repülés biztonságát.

A Ryanair nem is titkolja, hogy egyetlen célja a profit szerzés.

Általában csak az utolsó pillanatban jelentették be a járatok törlését. Volt olyan utas, aki a repülőtéren értesült erről. Meg is indult a tömeges tiltakozás a Twitteren és más fórumokon. Csakhogy a Ryanair fütyül erre miután az olcsó árak miatt a fapados légitársaság rengeteg új utast vonz. Most sem az utasok miatt döntöttek a járat ritkítás mellett hanem azért, mert a repülőtereken plusz pénzeket kell fizetni, ha nem tartják be a menetrendet. A BBC szerint 20 millió eurós kártérítést kell fizetni a póruljárt utasoknak, akiknek mindenesetre azt ajánlják, hogy ne támaszkodjanak a rutinra hanem nézzenek utána: valóban indul-e Ryanair gép abba a városba, ahova el szeretnének jutni?

Nagy erejű földrengés rázta meg Mexikót: több mint negyven halott

0

A mexikói kormány felszólította a lakosokat, hogy hagyják el házaikat és tartsák be a polgári védelem utasításait. Enrique Pena Nieto államfő helyi idő szerint kedd délutánra összehívta a nemzeti katasztrófa-elhárítási tanács ülését, hogy értékeljék a helyzetet és intézkedéseket hozzanak.

Nagy erejű – 7,1-es erősségű – földrengés rázta meg kedden Mexikó középső részét – közölte az amerikai földtani intézet (USGS).

A földrengés epicentruma a Puebla szövetségi állambeli Atencingo településtől 8 kilométerre délkeletre, a fészke pedig 51 kilométeres mélységben volt – közölte az USGS.

A rengést a fővárosban, Mexikóvárosban is érezni lehetett. A Reuters hírügynökség szemtanúkra hivatkozva azt jelentette, hogy a fővárosban az emberek több helyütt az épületekből az utcákra menekültek.

A mexikói kormány felszólította a lakosokat, hogy hagyják el házaikat és tartsák be a polgári védelem utasításait. Enrique Pena Nieto államfő helyi idő szerint kedd délutánra összehívta a nemzeti katasztrófa-elhárítási tanács ülését, hogy értékeljék a helyzetet és intézkedéseket hozzanak.

A főváros nemzetközi repülőterét lezárták, az iskolákban beszüntették a tanítást.

Az AFP francia hírügynökség arra emlékeztetett, hogy a mostani földmozgás napra pontosan 32 évvel az 1985-ös nagy mexikóvárosi földrengés után történt, akkor több ezren vesztették életüket.

 

Európai kiberbiztonsági ügynökség

0

Ennek létesítésére azért van szükség, mert csak tavaly naponta több mint négyezer zsarolóvírusos támadás történt, az uniós vállalkozások 80 százaléka pedig már legalább egyszer szembesült kiberbiztonsági eseménnyel.

Javaslatot nyújtott be az internetes biztonság megerősítésére kedden az Európai Bizottság, és ennek értelmében egyebek mellett felállítanának egy uniós kiberbiztonsági ügynökséget.

A brüsszeli testület a már működő európai uniós hálózat- és információbiztonsági ügynökséget (ENISA) fejlesztené tovább;

a megduplázott költségvetésű, nagyjából másfélszer annyi szakértőt foglalkoztató, új szervezet a tervek szerint jobban garantálná a digitális termékek és szolgáltatások biztonságos használatát.

Mint közölték, erre azért van szükség, mert csak tavaly naponta több mint négyezer zsarolóvírusos támadás történt, az uniós vállalkozások 80 százaléka pedig már legalább egyszer szembesült kiberbiztonsági eseménnyel, ráadásul egyre gyakrabban alkalmaznak állami szereplők számítógépes eszközöket geopolitikai céljaik elérésére.

Az új ügynökség a tagállamokat segítené a számítógépes támadások kezelésében és azok megelőzésében, illetve analitikai központokat hozna létre az információk és a tudás eredményesebb megosztása céljából.

Az EB a csalással és a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök hamisításával szemben is új intézkedéseket javasolt, illetve tervezetek elfogadását kezdeményezte arról, hogyan biztosítható Európa gyors reagálási képessége, ha

nagyszabású kibertámadások miatt egységes operatív fellépésre van szükség.

Kiemelték: az Európai Uniónak stratégiai érdeke, hogy az új kibervédelmi eszközök fejlesztése egyidejűleg a digitális gazdaság virágzását is lehetővé tegye.

A bizottság javaslatait az uniós tagállamok kormányait tömörítő tanácsnak és az Európai Parlamentnek is jóvá kell még hagynia.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK