Kezdőlap Világ Oldal 577

Világ

Videók a pusztító erdőtűzről

0

Legalább 10-en meghaltak a Kaliforniában pusztító erdőtüzekben. 20 ezer embert ki kellett telepíteni.

A CNN szerint 1500 ház égett le eddig, 100 sérültet kezelnek kórházakban. A közösségi médiumokban egyre több apokaliptikus videó jelenik meg:

Macron: Líbiában egyelőre nem lehet menedékkérő-központot létrehozni

0

Magyarország miniszterelnöke is támogatásáról biztosította Emmanuel Macron ötletét, hogy már Líbiában állítsák meg a menedékkérőket és így tehermentesítsék Európát, ahonnan azután nagyon nehéz visszaküldeni őket.

A francia elnök azután javasolta az előretolt menedékkérő-központok létesítését Líbiában, hogy találkozót hozott össze Líbia két legerősebb katonai vezérével Franciaországban. Mára azonban kiderült:

a béke illúzió Líbiában.

A Frontex vezetője a Politicónak úgy nyilatkozott, hogy nem szívesen küldene embereket Líbiába, mert ott senki sem garantálhatja a biztonságot.

Macron Párizsban, az Elysee-palotában fogadta az ENSZ menekültügyi főbiztosát, és felvázolta elképzeléseit. Eszerint

Franciaország a következő két évben 10 ezer menekültet fogad be.

Ebből 3 ezer Csádból és Nigerből érkezik, ahol a francia idegenrendészeti hivatal már működtet központokat.

Franciaország a jövőben jobban kívánja igazítani menedékkérőkre vonatkozó politikáját Németországhoz. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy jobb ellátást akar biztosítani azoknak, akik megszerezték a menekült státust, de fel kívánja gyorsítani azoknak a hazaküldését, akik a nyomor és nem a háború elől érkeztek Európába.

Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa elmondta: Csádban 83500, Nigerben 10500 olyan menedékkérő várakozik, aki

az ENSZ szerint jogosult lenne a menekült státusra Európában.

Párizsban augusztus végén tartottak csúcstalálkozót az európai nagyhatalmak, valamint Niger és Csád vezetői. Már akkor kiderült, hogy az afrikai államok jóval több támogatást kérnek, mint amennyit az EU vezető országai adni akarnak.

Angela Merkel tanácsadója ugyan tervet dolgozott ki annak érdekében, hogy a menedékkérők ne induljanak el Fekete Afrikából Európa felé, de ez az első szakaszban is évi 3 milliárd eurót igényelne. Ennyit pedig nem kíván fizetni az Európai Unió, melynek tagállamai egyre kevésbé lelkesednek ugyan a bevándorlásért, de pénzt nem akarnak áldozni ennek csökkentése érdekében.

Lelőttek egy rendőrt Texasban

0

Agyonlőttek egy rendőrt a texasi műszaki egyetemen. Az intézmény lubbocki kampuszát pedig egy időre lezárták.

Az egyetemi rendőrirodától segítséget kértek az egyik kollégiumi szobából. Két rendőr vonult ki, a szobában pedig kábítószert találtak. Az egyik diákot előállították, ám a gyanúsított ekkor fegyvert rántott, és fejbe lőtte az egyik rendőrt.

A rendőr azonnal meghalt, a gyilkos pedig elmenekült. Miközben a rendőrség különleges egységei épületről épületre átfésülték az egyetemi kampuszt, azonosították az elkövetőt.

A 19 éves Hollis A. Danielst helyi idő szerint este 11-kor fogták el a lubbocki sportstadion mellett.

A rendőrség egyelőre nem szolgált további részletekkel.

 

Ismét lángol a bozót Kaliforniában

0

Legalább 10 ember meghalt az Egyesült Államok Kalifornia államában pusztító bozóttüzek miatt.

A lángok vasárnap csaptak fel, de rövid idő alatt

1500 épületet pusztítottak el, és több ezer ember volt kénytelen elhagyni lakóhelyét

a tűz miatt, amely az óránkénti 80-90 kilométeres sebességű szél miatt gyorsan terjed.

Egy több mint 300 kilométeres sávban 14 helyről jelentettek tüzet. A lángok alig több mint egy nap alatt mintegy 160 négyzetkilométeres területet perzseltek fel. Jerry Brown kormányzó az állam három megyéjében, Napában, Sonomában és Yubában szükségállapotot hirdetett.

Egyelőre nem tudni, hogy mi okozta a tüzeket.

 

A hullámok átcsaptak a horvátországi Krk-sziget felett is

0

Október elejétől az Adriai-tengeren fekvő Krk-szigete már nemcsak arról híres, hogy egy közkedvelt üdülőhely Horvátországban: ugyanis a Pentagon már hónapok óta a sziget kis repülőterét használja fel arra, hogy a volt szocialista országok fegyvereit titokban elvigye a közel-keleti szövetségeseinek.  

Tovább terjednek annak a fegyvereladási üzletnek a hullámai, amely még szeptember végén robbant ki Csehországban: a helyi tényfeltáró újságírók alapos nyomozás során kiderítették, hogy a cseh fegyvergyártók 2015-től 69,3 millió értékben szállítottak fegyvereket a Közel-Keletre, amelyet aztán valamelyik Bassár el-Aszad szíriai elnök és az Iszlám Állam (ISIS) ellen harcoló csoportoknak adtak oda. A dolog pikantériáját az adta, hogy Prága eredetileg azokat a fegyvereket az Egyesült Államoknak adta el, de a Pentagon meghamisította a hivatalos dokumentumokat, és így azok végül nem az amerikai hadseregnél kötöttek ki.

Zágrábból szeretettel 

A botrány begyűrűzött most Horvátországba is. A Balkan Investigative Reporting Network (BIRN) tényfeltáró újságírók október 3-i publikált cikkükből kiderült, hogy Krk-szigete a  legfontosabb logisztikai bázisa a közel-keleti térségbe irányuló fegyverexportnak, és nemcsak Horvátország, hanem más balkáni ország is ezen keresztül szállít hadianyagot. Mindezt Washington tudtával és közbenjárásával, sőt, a hivatalos dokumentumokból  maga a Pentagon „tüntette el a nyomokat”.

A helyiek számára feltűnt, hogy április óta jelentősen megnövekedett a légi forgalom és többé nem csak az utasszállító repülőgépek, hanem rendszeresen érkeznek a reptérre nagy és zajos, amerikai típusú teherszállító gépek. Az újságírók a nyomozás során 14 „nem azonosított, katonai eszközöket szállító” gépet figyeltek meg. A hivatalos iratok szerint a fegyverek végső felhasználója az amerikai hadsereg. Az amerikaiak az Alan Agencytől, egy horvát állami kézben lévő fegyvergyártó cégtől vásároltak meg a hadianyagot. A horvát vállalat április óta 12,4 millió dollár értékben adott el jugoszláv/szovjet típusú fegyvereket az Egyesült Államoknak.

Viszont akárcsak a cseh fegyvervásárlási botrány esetében, ezek nem érkeztek meg amerikai területre. Az igaz, hogy egy amerikai légibázisra szállították le őket, csak éppen  a Perzsa-öböl mellett fekvő Katarban: Dohától, az ország fővárosától nem messze fekvő Al Udeid támaszponton pakolták ki a horvát és más balkáni államtól összevásárolt hadieszközöket.

Katar ugyanis hivatalosan nem számít vevőnek, ahogyan „papíron” nem részese annak a programnak sem, amely során az Iszlám Állam (ISIS) ellen harcoló fegyvereseket képzik ki. Továbbá a katari hadsereg elsősorban nyugati – amerikai, brit, francia – fegyvereket használ, nem pedig az egykori keleti tömb országainak hadieszközeit. Ezért ezeket a fegyvereket a nyugati országok és a szunnita arab monarchiák által szponzorált csoportoknak – Líbiától kezdve Jemen és Szírián át, egészen Iraki bzárólag – adták oda. Sőt, a BIRN rámutatott arra is, hogy Kuvait szintén úti célként szerepelt, amely a szíriai „mérsékelt felkelők” egyik fő kiképzője és fegyverellátója.

Továbbá az is kiderült a logisztikai feladatokat elvégző azerbajdzsáni Silk Way nevű légitársaság kiszivárogtatott dokumentumokból, hogy nemcsak Horvátország, hanem más balkáni ország, mint például Bulgária, szintén Krk szigetén „csomagolta át” az eladott lőszereket. A 16 millió dollár értékű bolgár lőszereket és töltényt ebben az esetben is Washington vásárolta fel és eredetileg ezeket Németországon keresztül szállították volna le az arab kuncsaftoknak. Csakhogy idővel a német hatóságok véget vetettek ennek a gyakorlatnak: 2016-ban keltezett e-mailek szerint a németek „túlságosan érzékennyé” váltak a balkáni országok felől érkező hadianyagok miatt, mert szerintük azokból nagy valószínűséggel a szélsőséges iszlamista csoportok is részesülnek, amelyek könnyen nyugati célpontok és állampolgárok ellen használhatják fel azokat. Berlin tiltakozása miatt Washington végül Horvátországba, és azon belül is a Krkben lévő repülőtérre irányította át a forgalmat.

A BIRN kérdéseire sem az Alan Agency és sem a Pentagon nem válaszolt. Ugyan Zágráb elismerte, hogy az Egyesült Államok fontos partnere Horvátországnak és a két ország katonai terén szorosan együttműködik egymással, de arról már nem beszélt, hogy ténylegesen kinek is adtak el fegyvereket. Ivica Nekic, a horvát fegyverexporttal és -importtal megbízott ügynökség tagadta, hogy Szíriába vagy más, konfliktusba süppedt országba vittek volna fegyvert. Továbbá ők csak törvényes fegyverüzletben vettek részt és az amerikai partner ezen a téren minden vita felül áll.

Nem először, nem utoljára… 

Ez már nem az első eset, hogy Horvátország ilyenfajta botrányokba keveredik. 2012 telén szaúdi felségjelű gépek repültek Zágrábból Jordániába, ahol felszerelték az országban brit-francia tisztek által kiképzett szíriai fegyveres csoportokat. A BIRN  az Organised Crime and Corruption Reporting Project (OCCRP) együttműködve egy közös nyomozást végzett, amely során kiderítették, hogy nyolc európai ország 2012 óta 1,2 milliárd euró értékben szállítottak fegyvereket a térségbe.

Ezek között pedig Horvátország volt az élen: több mint 300 euró millió értékben adott el fegyvereket Szaúd-Arábiának (126 millió), Jordániának (44 milliót) és a maradékot Egyesült Arab Emírségeknek, Kuvaitnak és Törökországnak szétosztva. Ez több mint 6000 tonnányi hadianyag, amely elsősorban kézifegyvereket és könnyű tüzérségi eszközöket jelentet.

Horvátország csak 2016 februárja és szeptembere között 2600 volt jugoszláv/szovjet és új gyártmányú rakétát, lőszert, illetve töltényt szállított le a Közel-Keletre. A világ a horvát fegyverek felbukkanásáról és szerepéről a szíriai és az iraki háborúkban legelőször nem az oknyomozó újságírókon keresztül szerezhetett tudomást: a szíriai fegyveres csoportok a közösségi médiába felrakott képeiken vagy videóikon gyakran pózoltak olyan horvát fegyverekkel, mint a RBG-6-os gránátvető vagy RAK-12-es rakétavető.

Kirúgták a saját cégéből a zaklatással vádolt filmproducert

0

Október 5-én jelent meg a New York Times cikke arról, hogy több színésznő is szexuális zaklatással vádolja Hollywood egyik legbefolyásosabb emberét, Harvey Weinsteint. Vasárnap pedig már a saját produkciós cégéből is eltávolították a filmproducert.

„Az elmúlt pár napban megjelent új információk fényében, amelyek Harvey Weinstein visszaéléseiről szólnak, a Weinstein Company vezetői … úgy döntöttek, hogy Harvey Weinstein alkalmazását azonnali hatállyal megszüntetik” – írták közleményükben a cég vezetői.

Pénteken még azt közölték, hogy vizsgálatot indítanak, és addig szabadságolják Weinsteint. A vizsgálathoz egy független jogi szakértő céget is felbéreltek, mert – ahogy írták – a cégben komolyan gondolják, hogy a férfi és a női alkalmazottak is ugyanolyan bánásmódban részesüljenek. A New York Times-hoz eljuttatott közleményében egyébként maga Weinstein indítványozta, hogy határozatlan időre távozik a cégtől. A céget öccse, Robert Weinstein fogja vezetni, akivel Harvey Weinstein közösen alapította azt még 2005-ben – írja a People.

Nemcsak saját cége, hanem

a demokrata politikusok is igyekeznek elhatárolódni a producertől.

Chuck Schumer, a szenátus demokrata párti frakciójának vezetője vasárnap bejelentette: azt a 14 200 dollárt, amelyet a producertől kapott a kampányára, átutalja egy nők védelmével foglalkozó szervezetnek. Kristen Gillibrand szenátor bejelentette, 11 800 dollárt utal át a szexuális zaklatások áldozataival foglalkozó jótékonysági szervezetnek. Elizabeth Warren szenátor, akit a 2020-ban esedékes elnökválasztás egyik esélyes demokrata párti jelöltjeként emlegetnek, a Weinsteintől kapott 5000 dollárt egy családon belüli erőszak áldozatául esett nőkkel foglalkozó szervezetnek adományozta. A példát más demokrata párti politikusok is követték: köztük Patrick Leahy vermonti szenátor, Cory Booker, New Jersey szenátora, Al Franken minnesotai és Richard Blumenthal connecticuti szenátor.  Weistein 1992 óta 1 millió 400 ezer dollárt adományozott a demokrata politikusoknak – írja az MTI.

Harvey Weinstein (MTI/EPA/Peter Foley)

Az ügyről a jelenlegi republikánus amerikai elnököt, Donald Trumpot is megkérdezték, aki azt mondta, hogy ismerve a producert, nem lepte meg a botrány. Arról is kérdezték az újságírók az elnököt, akit szintén vádoltak korábban szexuális zaklatással, hogy elítélendőnek tartja-e Weinstein tetteit. Erre Donald Trump azt válaszolta, hogy „ő maga mondja, hogy helytelenek”.

Csütörtökön, a New York Times cikkében Ashley Judd számolt be a zaklatásról, és megszólalt Rose McGowan is, akinek eddigi hallgatását Weinstein 100 ezer dolláros kártérítéssel vásárolta meg. A hétvégén Liza Campbell angol író és színésznő, továbbá egy tévériporter szintén nyilvánosságra hozta, hogy Weinstein őket is zaklatta.

Habár a producer sokat visszautasított a New York Times cikkében olvasható vádakról, azt elismerte, hogy sok fájdalmat okozott kollégáinak az elmúlt években.

„A 60-as, 70-es években nőttem fel, mikor a munkahelyi viselkedés szabályai még másmilyenek voltak. …

Egy ideje már rájöttem, hogy jobb emberré kell válnom,

és változtattam azon, hogyan lépek kapcsolatba azokkal az emberekkel, akikkel dolgozom – magyarázkodott Weinstein a cikk után. Azt írta, tervezi, hogy elhagyja a cégét, ameddig megbirkózik ezzel az üggyel, és szeretne majd egy második esélyt kapni a közösségtől. A szövegből kiderül, hogy terápiás segítséget is igénybe vett, és már tíz éve próbál megküzdeni a problémával.

Facebook-kampány az osztrák külügyminiszter ellen

0

“Soros György támogatja Sebastian Kurzot, hogy még több migránst engedjen be Ausztriába!”

Ezzel a címmel indult Facebook-kampány a népszerű osztrák külügyminiszter ellen, aki várhatóan Ausztria kancellárja lesz a választások után. Ez abszolút választási fake news-álhír vagy nevezhetjük egész egyszerűen tudatos hazugságnak is. Sebastian Kurz épp azzal szerzett népszerűséget, hogy határozottan kiállt a migráns invázió ellen! Honnan ez a furcsa vádaskodás? Együttműködés Soros Györggyel, akit a szélsőjobb vörös posztónak tekint?

Mindenki azt hitte Ausztriában, hogy a szélső jobboldali Szabadságpárt áll a Facebook kampány mögött. De kiderült, hogy nem.

A szocialisták kampány ötletéről van szó, melyet ráadásul egy izraeli választási guru, Tal Silberstein talált ki.

A szocialisták rögtön közölték:már megszakították a kapcsolatot a kétes hírű választási tanácsadóval, akit időközben ráadásul átmenetileg le is csuktak Izraelben – pénzmosás miatt. Csakhogy az általa kitalált Facebook kampány vígan ment tovább!

A hétvégén a szocialisták ellentámadásba lendültek: közölték, hogy Kurz szóvivője meg akarta vásárolni Silberstein utódját a szocik kampány stábjából. A Néppárt természetesen cáfolt, de a szocialisták közzétették a dokumentumot, melyben 100 ezer eurót ígértek az árulásért. Mit szólt mindehhez maga Sebastian Kurz, Ausztria leendő kancellárja? Nem szeretem, ha külföldiek beavatkoznak az osztrák választási kampányba!- mondta a rádióban.

Mindez aligha változtat az esélyeken vagyis

a 31 éves Sebastian Kurz jelenlegi külügyminiszter hamarosan kancellár lesz.

Bécsben biztosra veszik, hogy a Szabadságpárttal alakít majd kormányt. Korábban Ausztriát komoly bírálatok érték az EU központjában és néhány tagállamban amikor a szélsőjobb Szabadságpárt bekerült a kormányba Hitler hazájában, de ma aligha kell ettől tartania Sebastian Kurznak. A német választások megmutatták, hogy a szélsőjobb komolyan megerősödött jelentős részben a migráns invázió miatt.

Az Alternative für Deutschland bekerülése a parlamentbe és a kormánypártok viszonylag gyenge választási szereplése figyelmeztetés volt Angela Merkel számára is. Egyúttal pedig zöld utat adott Sebastian Kurz néppárti vezérnek, hogy a szélsőjobboldali Szabadságpárttal alakítson kormányt Ausztriában.

Egykori barátja kiosztotta Trumpot

0

“Trump úgy kezeli a politikát mint egy valóság show-t, elvezethet így a harmadik világháborúhoz!”

Így foglalta össze véleményét az Egyesült Államok elnökéről az egyik legbefolyásosabb republikánus szenátor, aki korábban elszántan támogatta Donald Trumpot. Most viszont a szenátus külügyi bizottságának elnökeként kiosztotta egykori barátját, akinek hamarosan nyilatkoznia kell az iráni nukleáris egyezményről. Október 15 a határidő, ameddig Donald Trump eldöntheti, hogy szerinte az Iránnal megkötött egyezmény megfelel-e az USA nemzeti érdekeinek.

Twitteren most gúnyosan ezt üzente az őt bíráló szenátornak:

de hisz te hoztad nekünk az iráni egyezményt!

Ez nem igaz, miért állít hazugságokat az elnök?! Mindenki tudja, hogy valótlanságot ír Twitteren mégis hagyják!- válaszolt a szenátor. Bob Corker ugyanis nem támogatta az Iránnal megkötött nagyhatalmi egyezményt, de amikor már megszületett, akkor nem is ellenezte. Ezért lehetett belőle törvény, mert hozzá hasonlóan néhány mérsékelt republikánus támogatta ebben az Obama kormányzatot.

Washingtonban biztosra veszik, hogy Donald Trump kijelenti majd: szerinte az USA-nak ki kell lépnie az iráni egyezményből! Pedig az amerikai hadsereg vezérkari főnöke figyelmeztetett rá, hogyha az USA ezt megteszi, akkor olyan presztízs veszteség éri, ami felbecsülhetetlen. Ki fog ezek után szerződést kötni velünk?- tette fel a kérdést az amerikai vezérkari főnök. Azzal, hogy Trump az egyezmény ellen dönt, még nem történik semmi. A döntést a washingtoni kongresszusnak kell meghoznia. Minthogy a szenátus külügyi bizottságának elnöke Corker szenátor, akivel Trump most összecsapott, ezért egyáltalán nem biztos, hogy a saját pártja támogatja majd az elnököt a döntésében.

Az is lehet persze, hogy Trump eleve ezzel számolt: így ő megőrizheti az arcát hiszen gyakran nyilatkozott az iráni egyezmény ellen, a szenátorok és képviselők pedig- az amerikai érdekek valóságos figyelembevételével- szépen megerősítik a nukleáris egyezményt, mely megakadályozta azt, hogy Irán nukleáris hatalommá váljon és így felboruljon az amúgy is kényes egyensúly a Közel Keleten.

Viselkedési közgazdászé a Nobel-emlékdíj

0

Az idei közgazdasági Nobel-emlékdíjat Richard H. Thaler amerikai közgazdász, a Chicagói Egyetem professzora kapta – jelentették be hétfőn Stockholmban.

Richard H. Thaler a viselkedési közgazdaságtan professzora, főként a viselkedési pénzügyek területén elért eredményeiről ismert. A díjat odaítélő Svéd Királyi Tudományos Akadémia indoklása szerint Thaler a döntéshozatali mechanizmus viselkedés-lélektani és gazdasági aspektusai közötti kapcsolatok feltárásával érdemelte ki az elismerést.

„Empirikus megfigyeléseivel és elméleti munkásságával kulcsfontosságú szerepet töltött be a viselkedési közgazdaságtan teljesen új és rohamosan fejlődő területének megteremtésében, amely már nagy befolyást gyakorol egyes gazdaságpolitikai és gazdasági kutatási területekre is” – szól az indoklás.  „A korlátozott racionalitás és a közösségi preferenciák, valamint

az önkontroll hiányának következményeit vizsgálva

feltárta az emberi tényezőknek a döntésekre és a piaci eseményekre gyakorolt hatását” – tudatták.

A közgazdasági Nobel-díjat, pontosabban a Svéd Központi Bank Alfred Nobel Közgazdaságtudományi Emlékdíját a svéd jegybank alapította fennállásának 300. évfordulója alkalmából 1968-ban. A díjat először 1969-ben ítélte oda a Svéd Királyi Tudományos Akadémia. A többi Nobel-díjat Alfred Nobel (1833-1896) vegyész és üzletember, a dinamit feltalálója végakaratának alapján hozták létre, és először 1901-ben osztották ki.

MTI/FüHü

Teleszórják Európát ingyen wifivel

0

Nyilvános helyeken telepítenek ingyenes wifi-csatlakozást az Európai Unió mintegy hatezer pontján 2020-ig, 120 millió euróból, így döntött az Európai Unió Tanácsa.

Városházákon, könyvtárakban, parkokban és egyéb nyilvános helyeken elérhető ingyenes wifi-hozzáférési pontok létesítését finanszírozzák – közölte az Európai Unió Tanácsa hétfőn.

Az EU külön alapból támogatja, hogy 2020-ig mintegy 6000, eddig ingyenes wifivel le nem fedett településen építsenek ki hotspotokat a közösségi élet helyszínein. A kezdeményezés célja, hogy mindenki ingyenesen, jó minőségű internethez férjen hozzá. Az erre elkülönített összeg 120 millió euró.

A rendelkezésre álló keretet földrajzilag kiegyensúlyozott módon kell szétosztani az uniós országok között, és főszabály szerint az „érkezési sorrendet” kell figyelembe venni. A pontos kiválasztási kritériumokat az Európai Bizottság dolgozza ki, és ugyancsak a bizottság irányítja a rendszer működését.

Önkormányzatok, kórházak és más közintézmények pályázhatnak

az új wifi-hozzáférési pontok létesítéséhez nyújtandó támogatásra, amennyiben az új csatlakozási pont nem egy már meglévő magán- vagy közszolgáltató által biztosított hasonló internethozzáférési lehetőséggel párhuzamosan jön létre. A közintézményeknek emellett kötelezettséget kell vállalniuk arra, hogy legalább három éven keresztül lehetővé teszik az internethozzáférést.

Az Európai Unió Tanácsának jóváhagyása által már 2018 elején megnyílhat a pályázatok benyújtásának lehetősége.

MTI/FüHü

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK