Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia államfői szerint fel kell gyorsítani a nyugat-balkáni országok európai integrációját. Szekszárdon, kétnapos tanácskozásuk végén beszéltek erről.
A biztonságpolitikával, a körforgásos gazdasággal és az információs technológiával kapcsolatos együttműködésről folytatott tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón Áder János magyar köztársasági elnök az MTI tudósítása szerint azt mondta: a tanácskozáson egyetértettek abban, hogy fel kell gyorsítani a Nyugat-Balkán integrációját,
világos feltételeket kell szabni az európai uniós csatlakozáshoz, és egyértelmű határidőket kell felállítani.
Áder szerint a térséget megoldatlan – például területi, a kisebbségeket érintő és vallási természetű – viták jellemzik, az utóbbi időben ráadásul a migrációs nyomás és a radikális iszlám befolyásának érzékelhető mértékű növekedése is további gondot jelent.
Áder János azt mondta: aggodalomra ad okot a régió helyzete, ezért cselekedni kell, és a konfliktus megelőzésének legjobb módszere a térség európai uniós integrációjának felgyorsítása. A másik három államfő egyetértett ezzel.
Milos Zeman cseh köztársasági elnök arról beszélt, hogy Bosznia-Hercegovinában terjed a radikális iszlám, amit Szaúd-Arábia finanszíroz, és ez nem az országok fellendülését segíti. Azt mondta:
az EU-országok nem ismerték el egységesen Koszovó önállóságát.
Úgy fogalmazott: „én is osztom ezt a kérdőjelet”.
Andrej Kiska szlovák elnök azt mondta: a hat nyugat-balkáni ország között történelmi feszültségek vannak, de összeköti őket, hogy egyaránt részesei szeretnének lenni az Európai Uniónak. Bosznia-Hercegovina számára „fel kell mutatni a fényt”, ami azt jelenti, az unió számít rájuk a szükséges reformok megvalósítása esetén.
Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök szerint határozottan kell beszélni arról, hogy
az unió nyitott azon államok számára, amelyek felkészültek a csatlakozásra.
A határidők felállítására azért van szükség, hogy a csatlakozni kívánó országok társadalmainak legyen ambíciójuk minél magasabb szintet elérni a gazdaságban, a korrupció elleni küzdelemben és a demokratikus intézmények kiépítésében – mondta. Szerinte
„nem nézhetünk az EU-ra úgy, mint egy zárt klubra. Az unió dinamikus, nyitott szervezet, és mi azt szeretnénk, hogy gazdagságot, békét és nyugalmat biztosítson a tagországok számára”.
Azt is mondta: „az európai társadalmaknak kell kialakítaniuk az Európai Uniót, amelyet nem a valóságtól elszakított európai bürokráciának kell irányítania”.
Áder János arról is beszélt, hogy meg kellene haladni a kialakult ipari és fogyasztási modellt, és általánosabbá kellene tenni azt a szemléletet, hogy amit eddig hulladéknak tekintettünk, az sokkal inkább nyersanyagforrás legyen. Arra kérte kollégáit, gondolkodjanak közösen az elektronikai hulladékok újrahasznosításáról.
MTI Fotó: Kovács Tamás
Szerinte a digitalizáció hihetetlen gazdasági-társadalmi lehetőségeket rejt magában, de érdemes az árnyoldalairól is gondolkodni, különösen a fiatalokat, a gyerekeket érintő, valamint a biztonsági veszélyekről. Ahogy fogalmazott: komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelent például, hogy
a személyes adatok védelme az interneten kiváló kommunikációs lehetőségeket biztosít a terroristák számára.
A csúcstalálkozó résztvevői arról is beszéltek, hogy hol tart az egyes országokban a szabályozás, hol melyik irányban keresik a megoldásokat.
Andrej Kiska beszélt arról, hogy Európa-szerte nő a szélsőségesség, ami Szlovákiában is erőteljesen érezhető.
Az extrémizmus, a féligazságok, a más vallású és bőrszínű emberekkel szembeni gyűlöletkeltés a közösségi hálókon terjed
– jegyezte meg, és az Európai Bizottság fellépését sürgette a gyűlölet terjesztése ellen.
Andrej Kiska a digitalizáció lehetőségének nevezte az Uber és az Airbnb működését. „Lehetővé kell tenni, hogy továbbvigyék társadalmunkat, de világos szabályokat kell felállítani” – mondta, hozzátéve, hogy a lehető legrosszabb az, hogy egyes városok, államok önállóan szabályozzák a szolgáltatásokat. Közösségi szinten nehéz így szerinte egységbe hozni a szabályozást.
Áder János kérdésre válaszolva a V4-es együttműködésről azt mondta: arra törekszenek, hogy – nem kerülve a vitákat – közös álláspontokat tudjanak kialakítani Európa, a térség vagy a Nyugat-Balkán jövőjét érintő kérdésekben.
