Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök mondta ezt Szergej Sojgu orosz hadügyminiszternek.
Netanjahu szerint
Szíriában nem lehetnek iráni katonai támaszpontok, mert Irán Izrael megsemmisítésére törekszik.
Irán a szíriai diktátor, Bassar el-Aszad támogatója, Oroszországgal együtt. A Szíriában lévő iráni hadi üzemeket viszont rendszeresen támadja az izraeli légierő, ezért orosz légvédelmi rendszerrel szerelték fel őket.
Netanjahu nemrég Szocsiban tárgyalt Putyin orosz elnökkel és ott tisztázták: Izrael előre értesíti a szíriai légicsapásokról az oroszokat, akik cserébe nem működtetik rakétavédelmi rendszerüket.
Izrael azt is szeretné, ha Oroszország eltávolodna Irántól.
Netanjahu szerint helyes, hogy Trump fel akarja mondani az Iránnal megkötött nukleáris egyezményt. Oroszország szerint viszont az egyezmény felmondása csak tovább fokozná a feszültséget a Közel-Keleten.
Beépültek a török hírszerzés emberei a német idegenrendészeti hivatalba – állítja a Der Spiegel és az ARD televízió közös vizsgálata.
Nagyon sok török állam hivatalnok, katonatiszt és újságíró kér menedékjogot Németországban, miután Erdogan elnök Törökországban brutális módon számol le politikai ellenfeleivel. Újságírók kerülnek börtönbe 25 évre mondvacsinált vádak alapján. A két médiának nyilatkozó
török menekültek arról számoltak be, hogy bizalmas adataik a török titkosszolgálat kezébe kerültek.
Ez pedig súlyos csapás lehet azoknak a rokonoknak és barátoknak, akik Törökországban maradtak. Követelik a német államtól, hogy derítse ki: hogyan juthatott a török titkosszolgálat azoknak az információknak a birtokába, melyeket ők a német idegenrendészeti hivatallal osztottak meg.
Több mint hárommillió török él jelenleg Németországban. A döntő többségük török állampolgár. Ha ugyanis lemondanának erről, akkor azzal elveszítenék az örökösödési jogaikat Törökországban. A török hírszerzés természetesnek tekinti, hogy információkat szerez a Törökországon kívüli legnagyobb török közösségről. Különösen most, hogy Erdogan elnök sok ellenfele Németországban telepedett le. Törökország és Németország viszonya jelenleg csapnivaló.
Érdekes új helyzet alakulhat ki, ha Németország új külügyminisztere a török származású Cem Özdemir lesz.
A német sajtó szerint a zöldek vezére az esélyes erre az érzékeny posztra. A török és a német titkosszolgálat között érvényben van egy együttműködési szerződés. Így a török származású német külügyminiszter kiderítheti, hogy a török hírszerzés valóban beépült-e a német idegenrendészeti hivatalba.
Az EU külügyminisztere megpróbálja rábeszélni az USA-t: ne rúgja fel az Iránnal kötött nemzetközi egyezményt.
Federica Mogherini az uniós külügyminiszterek hétfői tanácskozása után közölte, hogy kitartanak az Iránnal megkötött nemzetközi egyezmény mellett. Szóba sem került, hogy újra szankciókat kellene alkalmazni Iránnal szemben, ahogyan azt Donald Trump javasolta.
Mogherini már rögtön Trump bejelentése után tudatta az Egyesült Államok elnökével, hogy nem mondhat fel egyoldalúan olyan nemzetközi egyezményt, melynek rajta kívül más aláírói is voltak. 2015-ben az Egyesült Államokon kívül Nagy Britannia, Franciaország, Németország, Oroszország és Kína írta alá a nukleáris egyezményt Iránnal. Ezt nem hagyta jóvá Donald Trump. Rábízta a washingtoni kongresszusra, hogy “korrigálják az egyezmény hibáit”.
Federica Mogherini épp arra akarja rábeszélni a honatyákat Washingtonban, hogy ne hallgassanak Trumpra hanem gondoljanak az Egyesült Államok érdekeire.
Főként arra, hogyha az USA felmondja az egyezményt Iránnal, akkor milyen feszültség alakul ki a Közel Keleten, ahol amúgy is számos helyi háború folyik. És mi lesz Észak-Koreával? Már az Egyesült Államok fegyverese erőinek vezérkari főnöke is feltette a költői kérdést? Ha felmondjuk az egyezményt Iránnal, akkor a jövőben ki fog hinni Amerikának?
Kiverték az Iszlám Államot a szíriai Rakkából, a tulajdonképpeni fővárosból, négy hónapig tartó ostrom után.
A várost a mérsékelt szíriai ellenzéki erőket tömörítő Szíriai Demokratikus Erők foglalta vissza, amelyet az amerikaiak is támogatnak, amelynek a kurd milícia is a tagja.
Rakkát 2014-ben foglalta el az Iszlám Állam,
itt tervelhették ki az európai terrortámadásokat is.
Idén a másik fontos, a dzsihádisták kezén lévő várost is visszafoglalták, az iraki Moszult, szintén több hónapig tartó ostrom után.
Azt egyelőre nem tudni, hogy az Iszlám Állam vezetősége, köztük Abu Bakr al-Bagdadi hol van.
Ugyanakkor felszínre kerülhetnek a szövetségesek közti ellentétek is. Irakban például a kormánycsapatok és a kurdok a háború küszöbére kerültek.
Szíriában pedig tovább folyik a háború
az oroszok és az irániak által támogatott diktátor, Bassar el-Aszad, valamint a mérsékelt és az iszlámista lázadók között – hiába szorul vissza az Iszlám Állam, utóbbi csoportba még így is több szervezet tartozik.
A 2011 óta tartó háborúban már legalább 400 ezren meghaltak, és több millió embernek kellett elmenekülnie.
Daphne Caruana Galiziát autóbombával ölték meg. Ő volt a leghíresebb oknyomozó újságíró Máltán, többek között arról is írt, hogy a máltai miniszterelnök is érintett volt az azeri korrupciós botrányban. Az ügy kapcsán Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke is nyilatkozott a FüHü-nek, ezt az írás végén, a keretben olvashatják.
A bomba az 53 éves újságíró lakásának közelében robbant fel. Egy bérelt autóban rejtették el, és akkor robbant, amikor Daphne Caruana Galizia kocsija elhaladt mellette.
Olyan nagy volt a robbanás, hogy az újságíró autója több tíz métert repült.
Caruana Galizia írta meg a Panama-papírok történetét Máltán, a pénzmosási botrányt kormánytagokkal is összefüggésbe hozta.
Panama-papírok: oknyomozó újságírók egy csapata rengeteg off-shore számlát kutatott fel. Érintett volt szinte az egész európai elit.
Ő volt az is, aki megírta, hogy a máltai miniszterelnök érintett az azeri korrupciós botrányban, amelynek magyar szála is van.
Joseph Muscat miniszterelnök azt mondta, sokkolta a támadás, barbárnak nevezte a gyilkosságot, és azt mondta, hogy FBI-nyomozók segítségét is kéri a vizsgálathoz. Muscat egyébként lemondott, miután kiderült, hogy érintett az azeri ügyben, de újraválasztották.
Máltában több, bombával elkövetett gyilkosság volt az utóbbi időben, amelyeket általában bűnbandák közötti háborúkhoz kötöttek. Még egy esetben sem derült ki, ki volt a merénylő.
Folyamatban lévő ügyről van szó, ezért nem nyilatkozhatok róla, mert az ügy a nyomozóhatóságok kezében van. Ezt nyilatkozta a Független Hírügynökségnek Németh Szilárd, a Fidesz országgyűlési képviselője, alelnöke, a nemzetbiztonsági bizottság alelnöke arra a kérdésre, hogy vajon a máltai újságírónő meggyilkolása, amely összefüggésbe hozható az azeri pénzekkel, hatással van-e a magyarországi nyomozásra. Hozzátette, a bizottsági ülésen is ebben állapodtak meg, mert nem lenne szerencsés, ha befolyásolni próbálnánk a nyomozást.
„Az USA közvetlenül tárgyalhat Észak Koreával”. Erről beszélt Tokióban John Sullivan amerikai külügyminiszter-helyettes miután találkozott a japán diplomácia vezetőivel.
Ezt megelőzően Észak-Korea ENSZ képviselőjének a helyettese bejelentette: a koreai félszigeten
olyan feszült a helyzet, hogy bármelyik pillanatban kitörhet egy atomháború.
Dél Koreában már megkezdték a lakosság felkészítését egy nukleáris háború túlélésére. Szöul mindössze negyven kilométerre van a két Koreát elválasztó fegyverszüneti vonaltól.
Észak-Korea diktátora állítólag azt szeretné elérni a nukleáris fegyverkezéssel, hogy Washingtonban komolyan vegyék és Donald Trump tárgyaljon vele a Fehér Házban. A washingtoni hivatalos álláspont az, hogy a tárgyalások addig nem lehetségesek amíg Észak-Korea le nem állítja nukleáris és rakéta kísérleteit. Donald Trump már többször katonai megelőző csapással fenyegette meg Észak-Koreát. Az amerikai külügyminiszter, Rex Tillerson ugyanakkor azt hangsúlyozza: az USA továbbra is diplomáciai megoldást keres. Ezt tanácsolja Amerikának Oroszország és Kína is. Ha Amerika valóban kész a közvetlen tárgyalásokra, akkor az változtathat a válság kezelésén.
Washingtonban viszont el kellene dönteni: milyen javaslatokkal üljenek a tárgyalóasztalhoz Észak-Koreával, melynek ambíciózus ifjú diktátora,
Kim Dzsongun négyszemközt szeretne tárgyalni az amerikai elnökkel a Fehér Házban.
Donald Trumpnak egyelőre esze ágában sincs az ifjú diktátor fogadása, de az amerikai külügyminiszter-helyettes tokiói bejelentése azt mutatja: az Egyesült Államok minden megoldást figyelembe vesz, mert mindenképp szeretne elkerülni egy nukleáris konfliktust, melynek következményei beláthatatlanok lennének az egész világra nézve …
Az Iszlám Állam több tucat dzsihadistájával végeztek két kiképzőtáborra mért amerikai légicsapások Jemenben.
A Pentagon közlése szerint a délnyugat-jemeni al-Bajda tartományban található két táborban IÁ-s újoncokat képeztek ki AK-47-es gépkarabélyok, gépfegyverek és rakétahajtású gránátvetők használatára.
Az Irakban és Szíriában súlyos vereségeket szenvedő Iszlám Állam már a két országban korábban uralt területeik töredékére szorult vissza. A terrorszervezet azonban nem volt rest az utóbbi három évben, miután 2014-ben kikiáltotta kalifátusát. Szakértők és megfigyelők szerint beszivárgott több országba – például Afganisztánba -, hogy kiterjessze hálózatát.
Az amerikai védelmi minisztérium közölte:
a dzsihadista szervezet olyan törvények nélküli területeken vetette meg lábát Jemenben,
ahol megfeleltek a körülmények az Egyesült Államok és szövetségesei elleni támadások kiterveléséhez, irányításához, finanszírozásához és toborzásához.
A kőolajban gazdag, mégis a világ egyik legszegényebb országának számító Jement három éve sújtja véres polgárháború. A közel-keleti ország északi felét az Irán támogatását élvező lázadó síita törzsek, közte a húszi felkelők és szövetségeseik tartják hatalmukban, míg a déli országrészben az Abed Rabbó Manszúr Hádi vezette, nemzetközileg elismert kormány van uralmon, de csak külső segítséggel tartja fenn magát. A polgárháború 2014-ben robbant ki, amikor az „arab tavasz” folyományaként elűzték Ali Abdullah Száleh akkori elnököt.
A felekezeti konfliktusnak is tekinthető jemeni polgárháborúba Szaúd-Arábia, s az általa vezetett katonai szövetség 2015 márciusában avatkozott be.
A koalíció azóta bombázza a lázadók területét, a déli országrészből sikerült is kiszorítania őket.
A katonai cselekmények a hivatalos adatok szerint már több mint tízezer ember életét követelték. Az ENSZ, az egészségügyi- és segélyszervezetek nem egyszer hívták fel a figyelmet arra, hogy a háború humanitárius katasztrófát idézett elő Jemenben.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn este ismételten tagadta a szexuális zaklatás vádját, amelyet a tavalyi elnökválasztási kampányban hoztak fel ellene.
Trump hamis információnak minősítette a vádaskodást: „csak annyit mondhatok, hogy ezek teljességgel hamis és kitalált információk”.
Az elnök újságírók kérdéseire válaszolt így, miután nyilvánosságra került, hogy az őt tavaly zaklatással megvádoló nők egyike bírósági úton kérte a választási kampányban felmerült vádakról szóló valamennyi dokumentum kiadását. A New York állam legfelső bírósága hétfőn büntetés terhe mellett szólította fel Trump munkatársait a kért dokumentumok benyújtására.
A dokumentumokat Summer Zervos kérte, aki 2005-ben Donald Trump NBC televízióban sugárzott valóságshowjának egyik szereplője volt, és tavaly novemberben – napokkal a november 8-án tartott elnökválasztás előtt – összehívott sajtóértekezleten azt állította, hogy
Trump még 2007-ben megsimogatta és megpróbálta erőszakosan megölelni őt egy Los Angeles-i szállodában.
Donald Trump már tavaly tagadta a történetet, és hazugsággal vádolta Zervost és más nőket is. Emiatt Summer Zervos márciusban hitelrontásért indított pert ellene New York államban, és ehhez a perhez kérették be a tavalyi választási kampányban elhangzott vádakról szóló valamennyi dokumentumot.
Egy tavaly előkerült hangfelvétel szerint ugyanakkor Trump nyíltan beszélt arról, hogyan zaklatott nőket.
Most először számolt be megaláztatásairól nyilvánosan egy csecsenföldi meleg férfi. Azt mondta: megverték, megalázták és halálosan megfenyegették. Jogvédők szerint idén több száz meleg férfit vettek őrizetbe és kínoztak meg Csecsenföldön, többet meg is öltek.
Szentpéterváron tüntetést is tartottak a csecsen melegek elleni erőszak ellen Fotó: Wikimedia Commons
Makszim Lopuhov az első, aki nevét vállalva, nyíltan kiállt, és elmondta, mi történt vele. Más áldozatok korábban csak külföldre menekülésüket követően, nevük elhallgatását kérve adtak beszéltek.
Márciusban jelentek meg az első beszámolók arról, hogy
az autokratikus dél-oroszországi köztársaságban valóságos hajtóvadászat indult a melegek ellen.
„A fő vád az volt ellenem, hogy meleg vagyok” – mondta moszkvai sajtótájékoztatóján Lopuhov. A 30 éves férfi a szibériai Omszkból származik, 2015 óta dolgozott Groznijban, a csecsen fővárosban.
Azt mondta, márciusban letartóztatták és egy rendőrőrsre hurcolták, ahol tizenkét napot töltött fogdában.
„A rendőrök 10-15 percenként bejöttek a cellámba, és azt mondák, meleg vagyok, az ilyeneket meg kell ölni”
Azt is mondta: rendszeresen megverték, botokkal ütötték a lábát, a combját, a fenekét és a hátát. „Nagyon agresszíven, kegyetlenül viselkedtek, megaláztak és megsértettek” – mondta. Arról is beszélt, hogy naponta hallotta, hogy más melegek kiabálnak és kegyelemért könyörögnek, miközben kínozzák őket.
Mielőtt szabadon engedték, arra kényszerítették, hogy hagyja ujjlenyomatát egy fegyveren, és videofelvételen kellett beismernie, hogy meleg.
„Most csak egyetlen dolgot akarok: tegyenek igazságot”
– mondta a férfi, aki a Novaja Gazeta irodájában tartott sajtótájékoztatót. A független napilap számolt be elsőként arról, hogy a csecsenföldi hatóságok üldözik a melegeket.
Ramzan Kadirov Fotó: MTI/EPA/Makszim Sipenkov
Az első beszámolók után az orosz főügyészség nyomozást indított, de a nyomozók azt állították, hogy nem kaptak hivatalos feljelentést. Múlt pénteken viszont az orosz emberi jogi biztos bejelentette, hogy megkapta az első hivatalos bejelentést (Lopuhovét), és továbbította a kiemelt bűnügyekben illetékes központi Nyomozó Bizottságnak.
Emberi jogi csoportok szerint idén
több mint száz meleg férfit vettek őrizetbe Csecsenföldön,
többet pedig megöltek.
Ramzan Kadirov, Csecsenföld Putyinhoz közel álló autokrata vezetője viszont tagadta a vádakat. Még tavasszal azt mondta: Csecsenföldön nincsenek is melegek.
Iraki csapatok hatoltak be hétfőn a kurdok uralta Kirkuk városának központjába, a biztonsági szolgálatok szerint elfoglalták a tartományi székhely kormányzósági épületét.
Kurdok elleni harcra készülő iraki katonák Fotó: MTI/EPA/Murtadzsa Latif
Ahogy korábban írtuk, tüzérséggel lőtték egymást a kurd és iraki erők a kurdisztáni ellenőrzés alatt álló Kirkuk városánál. Az iraki csapatok később elfoglalták a repülőteret is – saját állításuk szerint egyetlen puskalövés nélkül.
Az iraki katonák és az őket támogató síita milíciák
a Kirkukhoz közeli olajmezőket akarják elfoglalni,
ezzel reagálva a kurdisztáni függetlenségi népszavazásra. A síita milíciák hírhedtnek számítanak, kegyetlenségük az Iszlám Államéval vetekszik – a kurdok pedig többségében szunniták.
A városban aztán levonták az iraki mellé áprilisban kifüggesztett kurd lobogót, így csak az iraki zászlót lehetett látni. Úgy tudni, hogy más, kurdok által uralt területeken is kitűzték az iraki zászlót.
Az iraki különleges erők katonái katonai járművekkel és rendőrökkel hadállást vettek fel a belvárosban.
Az iraki kormány szerint a csapatok előrenyomulása lényegében nem ütközött ellenállásba, és sürgette a kurd pesmerga harcosokat, hogy működjenek együtt a rend fenntartásának érdekében.
Az iraki biztonsági erõk tagjai Kirkuk közelében Fotó: MTI/EPA/Murtadzsa Latif
Az autonóm Iraki Kurdisztán természeti kincsekért felelős minisztere, Asti Havrámi elrendelte az olajkitermelés folytatását, miután az rövid időre megszakadt.
Az olaj világpiaci ára a hadműveletek hírére megugrott.
Bár az olajban gazdag Kirkuk tartomány hivatalosan nem része az iraki kurd autonóm területnek, ott is megtartották a szeptember 25-i függetlenségi népszavazást. Az iraki kormány válaszul gazdasági és jogi szankciókat hozott, hogy elszigetelje a kurd területeket.
Kirkukot egyébként korábban az Iszlám Állam szállta meg, és a kurd harcosok foglalták vissza.
Irakban sokáig csak a pesmergák tudtak ellenállást kifejteni a dzsihádistákkal szemben, ők állították meg előrenyomulásukat.
Törökország, ahol (Szíriához és Iránhoz hasonlóan) jelentős kurd kisebbség él, bejelentette, hogy mindenfajta együttműködésre kész a bagdadi központi kormánnyal annak érdekében, hogy felszámolja a kurd függetlenségi mozgalmat.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
