Kezdőlap Világ Oldal 565

Világ

Nyakon szúrták a Putyint bíráló műsorvezetőt

0

Az Eho Moszkvi rádió székházában támadták meg a 32 éves Tatyjana Felgenhauert, aki egy népszerű reggeli műsort vezet, melyben gyakran bírálja Oroszország elnökét.

A rádióst hétfőn, ebédidőben támadta meg egy férfi, aki betört a rádióba, átküzdötte magát a biztonságiakon és nyakon szúrta Felgenhauert. A műsorvezetőt gyorsan megoperálták, és túl van az életveszélyen – közölte a rádió. Jelenleg mesterséges kómában tartják.
A támadó a rendőrség beszámolója szerint egy 48 éves, izraeli-orosz kettős állampolgár, aki blogján számtalanszor írt a rádiós műsorvezetőről. Borisz Gric a posztokban többek között azt állítja, hogy a nő beférkőzött az elméjébe. 
Alekszej Venediktov, az ellenzéki rádió főszerkesztője viszont arról beszélt, hogy korai lenne egy magányos őrült akciójának tekinteni a támadást, mert a férfi túl sok információ birtokában volt. Venediktov szerint az orosz társadalom egyre erőszakosabb, amelyért az ellenzéki Eho Moszkvi Vlagyimir Putyin politikáját teszi felelőssé.
A rádióadó munkatársait korábban már többször is megtámadták, az orosz állami televízió pedig úgy hivatkozik rájuk, mint akik idegen érdekeket propagálnak.

Putyin a jövő évi választásra készül és szisztematikus gyűlöletkampányt folytat az ellenzékkel szemben, melyet szerinte külföldről finanszíroznak.

Kaspersky mondaná, de nem kérdezik

0

Az USA kémelhárítása azzal vádolja az orosz Kaspersky Lab-ot, hogy vírusölő programjai valójában kémkedést folytatnak, ezért megtiltotta azok alkalmazását az amerikai állam számítógépein. Jevgenyij Kaszperszkij, a Kaspersky Lab főnöke elmenne a washingtoni kongresszusi meghallgatásra, de nem kapott meghívót  A párizsi Le Monde munkatársa készített vele interjút.

Jevgenyij Kaszperszkij cáfolja, hogy bármilyen titkosszolgálattal kapcsolatban állna, bár korábban a hadügyminisztérium vezető informatikusa volt Moszkvában. Szerinte vírusölő programjai teljesen a nemzetközi előírások szerint működnek, és ha titkos anyagot találnak, akkor azt megsemmisítik!

Hamarosan transzparencia központokat hoznak létre, ahol bárkinek bemutatják a működésüket. Európában Németországban nyílik ilyen központ, de lesz az amerikai földrészen és Ázsiában is. Brazíliában beengedték az ellenőröket a Kaspersky Lab összes helyiségébe – hangsúlyozta az alapító atya. Közölte: bárhol készen állnak erre!

Az amerikai vádak szerint Hillary Clinton levelezésének feltörésével az oroszok megpróbálták befolyásolni az amerikai választásokat.

Kérdés, hogy az amerikai-orosz kapcsolatok romlása miatt került a célkeresztbe a Kaspersky Lab? Jevgenyij Kaszperszkij  szerint nem, mert ahhoz túlságosan is kis cég vagyunk- mondta.

Az új orosz nagykövet mindenesetre azt javasolta Donald Trumpnak, hogy borítsanak fátylat a múltra és legyen újra közvetlen kapcsolat a két nagyhatalom hadügyminisztériuma és titkosszolgálata között. Lehet, hogy erre az USA elnöke szívesen vállalkozna, csakhogy a washingtoni kongresszus egyre tudakozódik orosz kapcsolatairól. A Kaspersky Lab ügyében szerdán lesz a meghallgatás Washingtonban.

Magyarország alulmaradt az uniós munkaügyi vitában

0

A legtöbb tagállam elfogadta az EU munkaügyi szabályainak megreformálását a kihelyezett munkavállalók esetében. Ezt Emmanuel Macron francia elnök indítványozta, és a tehetősebb uniós országok közül többen támogatták. A kelet-európai országok megosztottak voltak a kérdésben.

Luxemburgban, a munkaügyi miniszterek vitáján gyakorlatilag a volt szocialista országok kerültek szembe azokkal a tehetősebb, nyugat-európai tagállamokkal, ahol a jelentős külföldi munkaerő lenyomja a béreket. Hétfőn, 12 órás vita után végül a legtöbb tagállam támogatta a kompromisszumos megállapodást, miszerint csak 12 hónapig dolgozhat egy uniós ország munkavállalója kihelyezett, vagyis külföldi munkahelyen. Rendkívüli esetben – a fogadó állam jóváhagyásával – ezt hat hónappal meghosszabbíthatják.

Magyarország, Lengyelország, Litvánia és Lettország nem támogatta az indítványt, de Bulgária, Románia, Szlovákia és Csehország elfogadta azt.

“Ez egy homályos és kétértelmű határozat, melyet mindenki a tetszése szerint értelmez majd”

– mondta Luxemburgban a magyar küldöttség vezetője, Takács Szabolcs.

Emmanuel Macron viszont a francia diplomácia sikereként értékelte a megállapodást. Megválasztása óta 23 uniós állam- és kormányfővel találkozott, és ekkor mindig kitért a kihelyezett munkahelyek ügyére, melyet választási kampánya során fontos megoldásra váró európai problémának nevezett. De miért ilyen megosztott az EU a kihelyezett munkahelyek ügyében?

Az uniós szabályozás 1996-os, de 11 alacsony munkabérű egykori szocialista ország később lépett be, és ez alapjában megváltoztatta a helyzetet. Ha például egy magyar munkavállaló magyar szerződéssel dolgozik egy gazdagabb uniós államban, akkor ezzel leszorítja a béreket a fogadó országban.

A túlságosan nagy bérkülönbségek feszültséget ugyanis keltenek:

egy kihelyezett munkavállaló átlagosan feleannyit keres, mint a fogadó állam munkása. A fejlettebb államokban ennek kapcsán szociális dömpingről beszélnek.

Macron szerint a brexitet is a kelet-európai munkavállalók okozták: a brit középosztály nemet mondott arra, hogy az unió keleti részéből érkezett munkavállalók elvegyék a munkát az alacsonyabb béreikkel.

Luxemburgban a munkaügyi miniszterének értekezletén Magyarország mellett Lengyelország ellenállása volt a leghevesebb. Annyit el is értek, szövetségben a csehekkel és a spanyolokkal, hogy a fuvarozókra nem vonatkozik az új európai határozat.

Az egykori szocialista országok egyébként a vitában arra az alapelvre hivatkoznak, hogy az EU-ban szabad a munkaerő-vándorlás. A megállapodás egyébként körülbelül 2 millió embert érint, az uniós munkavállalók töredékét.

Új központi bizottságot választott a 90 millió párttag országa

0

Megválasztotta a Kínai Kommunista Párt új központi bizottságát a 90 millió tagot számláló párt kedden záruló 19. kongresszusa.

A 200 szavazati joggal rendelkező tagból álló grémium a kongresszus befejezése után, szerdán adja majd áldását a mostanáig 25 tagú politikai bizottság és a legfelsőbb vezetés, a héttagú állandó bizottság összetételére.

Elemzők várakozása szerint

mindkét testület személyi összetétele alaposan megújul majd,

megerősítve ezzel „a kínai szocializmus új korszakát” ígérő államfő, Hszi Csin-ping főtitkár hatalmi helyzetét.

Szinte biztos, hogy a kongresszus 2300 küldötte rögzíteni fogja a kommunista párt alapszabályában a főtitkár „ideológiai örökségét”, és a neve is bekerül majd oda, amivel Hszi egy sorba kerül a Kínai Népköztársaság megalapítójával Mao Ce-tunggal, és a kínai gazdasági reformok egykori atyjával, Teng Hsziao-pinggel.

Heves viták a kihelyezett munkahelyekről

0

Megosztott az Európai Unió a kihelyezett munkahelyek kérdésében. Ez magyarázza, hogy a munkaügyi miniszterek tanácskozását, Luxemburgban nagyok a viták. Lengyelország ellenállása a leghevesebb.

Franciaország szeretné elérni, hogy az Európai Unióban a kihelyezett munkavállaló szerződése legfeljebb egy évig tartson – a brüsszeli Bizottság két évet javasol, a jelenlegi átlagos szerződési idő pedig 98 nap. Vagyis a munkaadók rövid lejáratú szerződéseket kötnek és ezeket hosszabbítgatják. Az érdekellentéteket nehéznek látszik feloldani, pedig e nélkül aligha haladhat előre az EU reformja, melyet a francia elnök, Emmanuel Macron  olyan fontosnak tart.

Az uniós szabályozás nagyon régi, még 1996-ban született, ám azóta tizenegy volt szocialista ország csatlakozott az Európai Unióhoz, ezekben az országokban pedig köztudottam olcsó(bb) a munkabér. A bérek közötti különbség ezzel hihetetlenül megnőtt, ma egy a tízhez. Ez pedig alapjában változtatta meg a helyzetet. Ha ugyanis ma egy magyar munkavállaló magyar szerződéssel dolgozik egy gazdagabb uniós tagállamban, akkor leszorítja a béreket a fogadó országban.

Macron francia elnök pedig éppen ezen akar változtatni. Szerinte brexitet is a kelet-európai munkavállalók okozták:

„a brit középosztály nemet mondott arra, hogy az unió keleti részéből érkezett munkavállalók elvegyék tőle a munkát alacsonyabb béreikkel!”

A kihelyezett munkavállalók az uniós munkavállalóknak azonban csak kevesebb mint 1%-át teszik ki, vagyis csak a jéghegy csúcsát jelentik. A túlságosan nagy bérkülönbségek feszültséget keltenek: a fejlettebb államokban szociális dömpingről beszélnek. Egy kihelyezett munkavállaló átlagosan fele annyit keres mint a fogadó állam munkása. Így érthető, ha a lengyel fuvarozók aratnak az EU piacán.

Ez magyarázza, hogy Luxemburgban a munkaügyi miniszterek tanácskozásán Lengyelország ellenállása a leghevesebb. De valamennyi egykori szocialista ország érintett bizonyos fokig az ügyben.

Ezek az országok arra az alapelvre hivatkoznak, hogy az EU-ban szabad a munkaerő vándorlás.

Ráadásul nemcsak az egykori szocialista országok vannak ebben a helyzetben, de Spanyolország és Portugália is. Ők sem támogatják a francia javaslatot, amelyet viszont Ausztria, Németország és a Benelux államok a magukénak éreznek.

Szélsőjobboldaliak Németországban

0

A szélsőjobboldali terroristák csaknem annyira fenyegethetik Németországot, mint a dzsihád harcosok – legalábbis vannak ilyen vélemények is Németországban. A nyilvántartottak számánál többre becsülik a valódi szélsőjobbos katonákét.

Kétszáz szélsőjobboldalit tart nyilván a Bundeswehr-ben az elhárítás – ezek a katonák a kiképzést felhasználhatják arra, hogy később erőszakos cselekményeket kövessenek el. Ezt hangsúlyozta a zöldek pártjának képviselője, aki a Süddeutsche Zeitungnak nyilatkozott. Irene Mihalic szerint az elhárítás adatai ellentmondanak egymásnak és a szélsőjobboldali katonák valószínűleg többen vannak a Bundeswehrben mint ahogy azt hivatalosan kimutatják.

Áprilisban derült fény egy kínos esetre amikor az elhárítás elkapta Franco A. hadnagyot, aki terrorista akciókra készülődött a menekültekkel szemben. A hadnagy Franciaországban szolgált és kettős életet élt. Németországban szíriai menekültnek adta ki magát, és fel is vette a szociális segélyt. A kémelhárítás végül Ausztriában fogta el, ahol más szélsőjobboldali aktivistákkal együtt merényleteket terveztek a menekültek ellen. A hadügyminiszter asszony akkor megdorgálta a tisztikart mondván: nem vették időben észre, hogy a fiatal hadnagy náci emléktárgyakat gyűjtött, és ezeket a szobájában ki is tette a falra, a Bundeswehr egyik laktanyájában.

Az Alkotmányvédelmi hivatal nemrég olyan jelentést tett közzé, amely szerint Németországot csaknem annyira fenyegethetik szélsőjobboldali terrorista veszélyek, mint a dzsihád harcosok akciói, amelyek általában sokkal nagyobb figyelmet kapnak a sajtóban.

Olimpia és korrupció

Milyen ajándékot fogadhat el a nemzetközi olimpiai bizottság egy tagja? A Nemzetközi Olimpiai Bizottság nem szeretné ezt a véletlenre bízni: egy kis etikai kódexet állított össze és küldött el tagjainak. Nem véletlenül, hiszen a testületet megviselték a korrupciós vádak.

 

Két olimpia odaítélését is gyanúsnak tartják számos országban, olykor ott is, ahol az olimpiát végül is megrendezték.

Ez a helyzet Brazíliában is, ahol a korrupciós vádak miatt az egész olimipai bizottság lemondott. Az ex-elnök, Carlos Nuzman a korrupciót vizsgáló ügyészség célkeresztjében van, többéves börtönbüntetés várhat rá, miután egyértelműen kiderült: megvesztegetéssel szerezte meg az olimpiát Brazíliának.

Gyanúba keveredett a következő olimpia, a tokiói is. Négy tag már nem is vett részt a NOB legutóbbi – Limában tartott – ülésén. Azok, akiket korrupcióval vádolnak. A legismertebb közülük Frankie Fredericks, Namíbiából. Az egykori kiváló atléta állítólag kulcsszerepet játszott abban az ügyben, hogy az afrikai államok küldöttei „hasznosan szavazzanak”.

És mi van Párizzsal, ahol a 2024-es olimpiát rendezik majd? A francia főváros vetélytárs nélkül nyerte el a nyári játékok rendezési jogát. Budapest visszalépése után Los Angeles maradt még talpon, s a NOB  úgy ítélte meg, hogy mindkét város pályázata remekül sikerült, ezért ők kaptak jogot a két következő olimpia megrendezésére. Los Angeles előre engedte Párizst, amely már többször pályázott eredménytelenül.

Így a francia főváros nem kényszerült a szavazatok megvásárlására, mint Brazília. Ahol nemcsak a korrupciós vádak borzolják a közvéleményt hanem a pénzügyi csőd is: az olimpia – éppúgy mint a korábban drága pénzen megvett labdarúgó világbajnokság – teljes anyagi kudarcnak bizonyult. 6 milliárd dolláros lyukat ütöttek Brazília költségvetésén, amely ezért kínos megszorító politikára kényszerült, amelybe szinte az egész politikai osztály belebukott.

Trónok harca – koalíciós játékok Csehországban

0

Mivel Csehországban kilenc párt jutott be a cseh Képviselőházba, ezért igencsak élénk találgatás zajlik azt illetően, hogy vajon az Andrej Babiš cseh milliárdos vezette ANO pártnak kivel is sikerül kormánykoalíciót létrehoznia. Habár több párt is leszögezte a kampányidőszak alatt, hogy soha nem fog együttműködni a számtalan botrányba keveredett politikussal, a politikában soha nem lehet végletekben beszélni, hiszen a hatalomért cserébe nem egy politikus változtathatja meg a korábbi véleményét. 

Rövid áttekintés:

A csehországi választást magasan, a szavazatok több mint 29 százalékát megszerezve Andrej Babiš milliárdos populista pártja, az ANO nyerte meg. A cseh választások történelmében még nem nyert ilyen nagy fölénnyel egyetlen párt sem. A jobbközép Civil Demokrata Párt (Občanská demokratická strana – ODS) 11 százalékkal a második helyre került. Meglepetést okozott a Kalózpárt, amelynek a választók 10,78 százalékát gyűjtötte be. Nem sokkal lemaradva utánuk következett a szélsőjobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) a maga 10,64 százalékával.

A  Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM) 7,7 százalékot szerzett, ami azt jelenti, hogy a párt 1921-es megalakulása óta ilyen rossz eredményt nem értek el. Ugyanúgy a Cseh Szociáldemokrata Párt (ČSSD) számára egy óriási pofonnal ér fel, hogy csupán 7,2 százaléknyi szavazatot sikerült begyűjteniük, miközben  2013-ban több mint 20 százalék volt. A maradék pártoknak, mint a Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-ČSL) 5,8 százalékkal, a Polgármesterek és Függetlenek (STAN) 5,17 százalékkal, és sokáig a parlamenti küszöböt súroló TOP 09-nek 5,29 százalékkal sikerült bejutnia a cseh Képviselőházba.

A csehországi pártokról itt olvashat bővebben.

A cseh politológusok és szakértők között már megindult a találgatás, hogy miképp fog majd kinézni a következő cseh kormány. Vajon Babišnak a koalíciós tárgyalások során mely pártok vezetőivel sikerül dűlőre jutnia?

A FüHü összegyűjtött néhány koalíciós felállást:

  1. ANO-Cseh Szociáldemokrata Párt- Keresztény és Demokrata Unió – Csehszlovák Néppárt (ANO-ČSSD-KDU-ČSL):

Babiš ezen a téren egyáltalán nem elzárkózó, hiszen ugyanez a formáció jött létre a 2013-as képviselőházi választásokat követően. A néppárti képviselők esetében azt jegyezik a kommentátorok, hogy „mindenre kaphatóak”, vagyis ők fenntartások nélkül hajlandóak lesznek együttműködni azzal a párttal, amely felajánlja nekik a kormányban való részvételt.

A szociáldemokraták ismételt részvétele egy ilyen kormányban igencsak bizonytalan. Egyrészt még élénken emlékeznek arra, hogy a 2017-es kormányválság az akkor pénzügyminiszteri pozícióban lévő Babiš kétes üzletei miatt robbant ki, amely majdnem az akkori miniszterelnök, Bohuslav Sobotka lemondásával járt. Ugyanakkor a mostani választásokon a szocialisták kormányfőjelöltje,  Lubomír Zaorálek külügyminiszter, többször is olyan óvatos nyilatkozatokat tett, hogy nem zárja ki az együttműködés lehetőséget a győztes milliárdossal.

Csakhogy a ČSSD nem lesz hajlandó mindenáron koalícióba lépni. Többek közt azt a feltételt támasztotta, hogy nem Babiš lesz miniszterelnök és távozik az ANO éléről. Természetesen ebben a cseh milliárdos sem megy bele. Ugyanúgy több politikai és gazdasági kérdést illetően nyílt ellentét van a két párt között. Példának okért:a szociáldemokraták támogatják az euró minél előbbi bevezetését, és a szorosabb együttműködést Brüsszellel, miközben Babiš – Orbán Viktorhoz hasonlóan – gyakran kritizálja az Európai Uniót, nem támogatja az integráció mélyítését, illetve elutasítja az euró bevezetését is.

2. ANO- A Civil Demokrata Párt (ANO – ODS): 

A csehországi választások két legnagyobb nyertes pártájénak esetleges kormányalakításáról már többször szóba került a cseh médiában.

Elsősorban azért, mert ideológiai „közelség” az ANO és az ODS között: mindketten a gazdasági liberalizmust és az erős euroszkepticizmust hirdeti. Másodszor pedig politológiai szempontból a két pártnak meglenne a kényelmes többsége a kormányalakításhoz, nem kellene más pártokkal „közösködniük”, vagy azok igényeit figyelembe venni.  Harmadszor pedig, ha úgy érzik, hogy ANO a szélsőjobbal és szélsőballal akar koalíciót létrehozni, akkor annak megakadályozása érdekében minden támogatást megadnak Babišnak.

Ugyanakkor ennek az opciónak van két komoly buktatója: az egyik, hogy az ODS-ben többször leszögezték, hogy nem alakítanak kormányt Babiš-sal. A második probléma, hogy a jobbközép párton belül miképp alakulnak majd az erőviszonyok: Petr Fiala pártvezető ugyanis kevesebb szavazatot kapott, mint a fiatalabb Václav Klaus, ezért elindulhat egy belső folyamat, amely során lecserélik a jelenlegi pártvezetést. Amennyiben Klaus kerül hatalomra, esetében nem elképzelhetetlen, hogy a korábbi vezetéssel ellentétben elfogadja az ANO pártelnökének ajánlatát.

 

3. ANO- Szabadság és Közvetlen Demokrácia -Csehország és Morvaország Kommunista Pártja (ANO-SPD-KSČM)

Sokak számára a rémálom-forgatókönyvet jelentené, ha Babiš kezet nyújtana a cseh politikai spektrum két végpontján elhelyezkedő csoportnak: a bevándorló- és iszlámellenes szélsőjobbnak, és a kommunistáknak. Ezt sokan abból vezették le, hogy az ANO és SPD sem ért egyet az Európai Unió migrációs politikájával, és a többi közép-európai országgal, populista politikusával és ultranacionalista párttal való szorosabb együttműködést hirdetik. Az ANO és a KSČM esetében pedig szintén a Brüsszellel szembeni távolságtartás, és néhány gazdasági kérdésben (például az euró elutasítása) van átfedés.

Azonban ennek megvalósulására gyakorlatban nagyon kevés esély van. Babiš korábban többször hangsúlyozta, hogy nem fog koalíciót alkotni a kommunistákkal és a szélsőjobbal. Az ANO-ban egy ilyenfajta együttműködés komoly törést okozna, ami akár a párt szétszakadásával járna, illetve megkockáztatná az Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) pártból való kizárást is. Ugyanúgy vannak lényeges ideológiai eltérések is. Az ANO az SPD-vel együtt kritizálja az Európai Uniót, de a szélsőjobbal ellentétben nem akar egy CzExitet, vagyis EU-ból való kilépést. A kommunisták a NATO-t szeretnék otthagyni, de a győztes párt továbbra is a katonai szervezetben képzeli el a jövőjét, főleg mert a védelmi miniszteri pozíciót az ANO alelnöke tölti be.

4. Egyéb lehetőségek: 

Természetesen vannak egyéb alternatívák is, még ha ezek megvalósulására nagyon kevés az esély. Elhangzott, hogy az ANO akár a komoly meglepetést és történelmi győzelmet arató Cseh Kalózokkal folytatna tárgyalásokat. Azonban ők is többször hangsúlyozták, hogy nem fogadják el Babiš személyét, illetve túl nagy különbségek vannak a két párt gazdasági és politikai programjukat illetően. A többi kisebb párt hozzáállása szintén sok kérdőjelet von maga után, hiszen egyelőre nem egyértelmű, hogy mennyire fogják feladni a korábbi elveiket, ha a győztes ANO felajánlja az együttműködést vagy a szélsőségesekkel kezd el egyezkedni.

Ugyanúgy bizonytalan tényezőt jelent, hogy Babiš ellen büntetőeljárás van folyamatban a „Gólyafészek” ügyben, vagyis uniós támogatásokkal élt vissza. Habár ez korántsem érdekli Miloš Zeman cseh köztársasági elnököt: ő korábban kijelentette, hogy a győztes párt vezetőjét fogja először ezzel a feladattal megbízni, függetlenül annak „bírói ügyeitől”.

Viszont felmerülhet az az eshetőség, hogy a többi párt nyomása miatt, vagy a sikertelen tárgyalásokból kifolyólag Zeman végül nem Babišt fogja megbízni a kormányalakítással. Ebben az esetben a köztársasági elnök saját maga alakíthatja ki a szakértői kormány, dönthet a miniszterekről és csupán ideiglenes vezethetik az országot, ameddig egy újabb választásokat írnak ki az országban. Ez korántsem lenne precedens a cseh politikai életben, hiszen 2013-ban is így volt, miután megbukott Petr Nečas vezette jobbközép kormány.

Jöhet a Babiš-kormány

0

Nagy győzelmet aratott a populista milliárdos Andrej Babiš a csehországi parlamenti választásokon. Az ország második leggazdagabb embere közel 30 százalékos arányú győzelemre vitte euroszkeptikus pártját, az ANO-t. Koalíciós kormányzás következik, ám Babis jelezte, hogy nem hajlandó minden párttal együttműködni, több párt pedig vele nem. 

 

Andrej Babis szlovák származású cseh milliárdos, volt miniszterelnök-helyettes, az ANO mozgalom elnöke a szavazata leadása után Prágában (MTI/EPA/Martin Divisek)

A Reutersnek győzelme után nyilatkozva az üzletemberből lett politikus jelezte: bár mindenkivel kész tárgyalóasztalhoz ülni, nem hajlandó együttműködni sem a szélsőjobboldali, EU-ellenes Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) formációval, sem Cseh- és Morvaország Kommunista Pártjával.

Ugyanakkor – mint az MTI prágai tudósítójának a jelentéséből kiderül – a közszolgálati televízió esti vitaműsorában az ODS, a Cseh Kalózpárt, a TOP 09 és a STAN vezetői kizárták, hogy hajlandóak lennének a Babiš vezette ANO-val kormánykoalícióra lépni. Az SPD, a kommunisták, a szociáldemokraták és a kereszténydemokraták vezetői nem voltak ennyire radikálisak, és a kormánykoalíció ügyében óvatosabban fogalmaztak.

Mint a FüHü korábban megírta,az a többségi vélemény alakult ki, hogy nehéz kormányalakítási tárgyalásokra kell számítani Csehországban. A pozsonyi Új Szó emlékeztetett arra, hogy Miloš Zeman államfő megerősítette: kormányalakítási megbízatást a győztes párt elnökének fog adni.

 BBC prágai tudósítója megjegyzi, hogy különösen az SPD eredménye figyelemre méltó. Ugyanis a most több mint tíz százalékot szerzett párt be akarja tiltani az iszlámot Csehországban, s vezetője arra bíztatta a cseheket, hogy vigyenek disznókat az iszlám imahelyekhez. Ezzel szemben a liberális, Európa-párti formációk jócskán alul maradtak a választáson.

Komoly problémát jelent a többi között az, hogy Babiš ellen büntetőeljárás van folyamatban az uniós támogatásokkal való visszaélés gyanújával.

Felmérések szerint Babiš kormányfői elfogadása, illetve elutasítása a társadalomban nagyjából 50-50 százalék. A szavazásra jogosultaknak pedig a 60 százaléka adta le a voksát.

Amit az ANO-ról tudni érdemes

A választások előtt a FüHÜ megrajzolta az ANO és Babiš képét. A pártot a szlovák származású Andrej Babiš milliárdos alapította 2012-ben, és az egy évvel később tartott képviselőházi választásokon már 47 képviselői helyet kaparintott meg a cseh törvényhozásban. Az ANO a kormánykoalíció tagja lett, Babiš megkapta a pénzügyminiszteri posztot, és a párt két évvel később az európai Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért pártcsalád teljes jogú tagjává vált.

A párt elnökét nem véletlenül hasonlítják Donald Trump amerikai elnökhöz:

ma ő Csehország második leggazdagabb embere, vagyonát az 1993-ban létrehozott Agrofert-konszernnel alapozta meg, de alaposan bevásárolt a médiában is, hisz övé a MAFRA médiacég. Magyarországon is vannak üzleti érdekeltségei, elsősorban a mezőgazdaságban.

Mivel azonban Babiš a pénzügyminiszteri pozícióját a nagyvállalatok igényeinek kielégítéséhez és a saját tulajdonában lévő vállalatok támogatásához használta fel, ezért megromlott a viszonya a koalíciós partnerével. Az ügyeletei miatt az Európai Csalás Elleni Hivatal (az OLAF) már 2015-től nyomozást folytatott ellene.

Végül Babiš 2017 májusában mondott le a pénzügyminiszteri posztról és azóta az ANO vezetője csak a kampánnyal foglalkozott. Azóta is került azonban botrányos ügyekbe Babiš, aki gyakran tesz elit- és EU-ellenes nyilatkozatokat, mindenért Csehországot érintő problémáért Brüsszelt hibáztatja. A politikai programjában ígérte a jövedelemadó-terhek csökkentését, a tanítók fizetésének és a nyugdíjak jelentős megemelését,  több száz kilométernyi autópálya megépítését, valamint olcsóbb csapolt sört a kocsmákban.

Orbánt nyomon követi

Azt már az Index vette észre, hogy egy  2015-ös – Magyarországon is vetített – filmben,  a prágai magyar nagykövettel beszélgetve – egy véletlenül bekapcsolva felejtett mikrofonnak köszönhetően a közvélemény is megtudhatta, hogyan ítéli meg Orbán Viktor magyar miniszterelnököt.

Babiš kifejtette, hogy mennyivel jobb, hogy Magyarországon nem kell annyit egyezkednie a kormánynak, mint Csehországban. És hogy Varga Mihállyal többször találkozott már. Erre a nagykövet elmondta, valójában a legfontosabb ember nálunk igazából Orbán, ő dönt mindenről, vele lenne jó, ha találkozna.  Andrej Babiš úgy reagál,

„ha magyar miniszterelnökkel találkoznék, engem itt megköveznének a hülye újságírók. Hogy találkozott Orbánnal, veszélyes a demokráciára.”

Az eredmények

ANO: 29, 64 százalék

Polgári Demokratikus Párt (ODS): 11,32 százalék

Cseh Kalózpárt: 10,79 százalék

Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD): 10,64 százalék

Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSCM): 7,76 százalék

Cseh Szociáldemokrata Párt (CSSD): 7,27 százalék

Kereszténydemokrata Unió-Csehszlovák Néppárt (KDU-CSL): 5,8 százalék

TOP 09: 5,31 százalék

Polgármesterek és Függetlenek (STAN): 5,18 százalék.

Az Alsóház összetétele

ANO: 78 mandátum

ODS: 25 mandátum

Cseh Kalózpárt: 22 mandátum

SPD: 22 mandátum

KSCM: 15 mandátum

CSSD: 15 mandátum

KDU-CSL: 10 mandátum

TOP 09: 7 mandátum

STAN: 6 mandátum.

 

 

Forrongó indulatok Katalóniában és körülötte

0

Egy közel félmilliós tömeget megmozgató, a katalán függetlenségért kiálló tüntetéssel a „háta mögött” Carles Puigdemont katalán kormányfő éles szavakkal ítélte el a spanyol kormány tervét az önrendelkezés korlátozására a 155. cikkely alapján. Madrid meneszteni akarja a katalán kormányt és fél éven belül előrehozott regionális választásokat szándékozik kiírni.

 

Videóüzenetében Carles Puigdemont antidemokratikusnak nevezte és a Franco diktatúra lépéseihez hasonlította a spanyol kormány szombati rendkívüli ülése után Mariano Rajoy miniszterelnök által bejelentett terveket, s leszögezte:

„ennek a támadásnak sem a katalán intézményrendszer, sem a katalán nép nem adhatja meg magát.”

Mint a Euronews írja: a kormány indítványát már beterjesztette a szenátus illetékes bizottságának, s jövő hét pénteken várható döntés ez ügyben. A tudósítás azonban hozzáteszi: a katalán elnök addigra maga is kiírhat előrehozott választásokat, és ezzel elejét veheti annak, hogy Madrid intézkedjen.

A spanyol kormányfő szerint egyébként az alkotmány 155. cikkelye aktiválásának az a célja, hogy helyreállítsák a törvényességet Katalóniában, de ezt nem az autonóm közösség önrendelkezésének felfüggesztésével tervezik. Ezt szó szerint is kimondta, vagyis, hogy Katalónia autonómiáját nem függesztik föl – mutat rá a tudósítás, amely szerint éppen azért akarják eltávolítani a hatalomból ezt a kormányt, amely túlment minden határon.

Vagyis a katalán kormány nem szűnik meg, hanem visszakerül a törvényes keretek közé, és nemcsak a függetlenségpárti, hanem minden katalán érdekét fogja szolgálni – állítja Mariano Rajoy.

Carles Puigdemont  videóüzenetében arra kérte a katalán parlamentet, hogy egy plenáris ülésen vitassuk meg és határozzunk arról, miként védhetjük meg kormányunkat és demokráciánkat a támadással szemben.

Élesen elítélte a spanyol kormány szándékát Carme Forcadell, a katalán parlament elnöke is, aki egyenesen puccsnak nevezte a döntést – írja a BBC. Oriol Junqueras, katalán elnökhelyettes pedig azt mondta, hogy Rajoy és szövetségesei nem csak az autonómiát függesztették fel, hanem a demokráciát is. Nem meglepő módon a félautonóm baszk régió  kormányfője, Iñigo Urkullu szerint is túlzó a 155. cikkely alkalmazása.

Ugyanakkor Inés Arrimadas, a függetlenedést ellenző  centrista katalán Polgárság Pártjának (Ciudadanos) vezetője úgy látja:

“az új választások helyreállítanák a jószándékot és a demokráciát a térségben”.

Carles Puigdemont mindenesetre az alapvető európai értékeket is előhozta, Mint mondta:

„Ha az alapvető európai értékek veszélybe kerülnek Katalóniában, akkor Európában is veszélybe kerülhetnek.”

Hozzátette: Egy nemzet jövőjéről demokratikusan dönteni nem bűn, ami zajlik, az szemben áll a sokszínűség tiszteletével, ami összekovácsolja Európát. Amit teszünk, azért tesszük, mert hiszünk a demokratikus és békés Európában.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK