Kezdőlap Világ Oldal 563

Világ

Szexuális zaklatás az Európai Parlamentben

0

Az erőszaktól és a zaklatásoktól megvédendő intézkedést sürget az Európai Parlament. Először házon belül is körülnéznének. Van mit vizsgálniuk, tavaly maguk is eltussoltak ügyeket.

Az Európai Parlament arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy terjesszen elő kötelező erejű jogszabályjavaslatot is magában foglaló átfogó uniós stratégiát, amely

„megvédi a nőket és lányokat az erőszaktól”,

ideértve a szexuális zaklatást és mindenfajta nemi visszaélést.

Az 580 támogató szavazattal, 10 ellenében, 27 tartózkodás mellett elfogadott állásfoglalás szerint az Európai Parlament képviselői úgy vélik: külön intézkedésekre van szükség, mert az ilyen visszaéléseket kevesen jelentik be. A szexuális zaklatás elleni küzdelemnek ugyanis kulcsfontosságú része, hogy kezeljék az alacsony bejelentési arányt és a társadalmi megbélyegzés kérdéseit – olvasható az állásfoglalásban.

Zéró toleranciát hirdettek a szexuális zaklatással és erőszakkal szemben, határozottan elítélték az ilyen jellegű visszaélés minden formáját és az eseteket övező gyakori közönyt.

„Az elkövetőket felelősségre kell vonni”

– jelentették ki.

Arra szólítottak fel, hogy az Európai Parlament sürgősen vizsgálja meg az intézményen belül tapasztalt szexuális zaklatásról és visszaélésről szóló beszámolókat. Indítson kötelező képzést a képviselők és a személyzet valamennyi tagja számára. Hozzon létre független szakértőkből álló munkacsoportot és

vezessen bizalmas nyilvántartást az esetekről.

Javítsák a meglévő eljárásokat, valamint támogassák az áldozatokat és ösztönözzék őket arra, hogy megszólaljanak, és a parlament vezetésének, valamint a rendőrségen jelentsék be az ilyen eseteket.

A képviselők emellett felszólították az összes politikust, hogy aktívan lépjenek fel a parlamenteken belüli és azokon kívüli szexuális zaklatás megelőzése és leküzdése érdekében.

A nemzetközi sajtóban megjelent hírek szerint

az Európai Parlamentben is voltak szexuális visszaéléssel kapcsolatos ügyek,

de ezek egyetlen esetben sem jutottak el a nyilvánossághoz. Tavaly egy zárt EP-bizottság 15 képviselő estében tárt fel hatalommal való visszaélést asszisztensekkel szemben, de ezek az ügyek nem kerültek nyilvánosságra. Egyes információk szerint Martin Schulz, az EP korábbi elnöke személyesen állította le azt az eljárást, amely kivizsgálhatta volna a konkrét eseteket.

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke hétfőn

sokkolónak nevezte

az Európai Parlamentben tapasztalt szexuális zaklatásokat. Belső bizottság létrehozását ígérte, hogy kivizsgálják az ügyeket, megtalálják és megbüntessék a felelősöket. Külső szakértők bevonását ugyanakkor elvetette.

Korábban a svéd külügyminiszter, az Európai Bizottság egykori alelnöke beszélt arról, hogy őt is molesztálták, „európai vezetők egy találkozóján”, de zaklatás érte az uniós igazságügyi biztost is.

Az Európai Unió alapjogi ügynöksége által 2014-ben készített, A nőkkel szembeni erőszak című tanulmány szerint a felnőtt korú nők egyharmada élt át fizikai vagy szexuális erőszakot. Az EU-ban

a nők 55 százaléka volt kitéve szexuális zaklatásnak, és az áldozatok 32 százaléka szerint a zaklató egy felettes, kolléga vagy ügyfél volt.

A képesítést igénylő vagy felső vezetői posztokon dolgozó nők 75 százaléka, a szolgáltató ágazatban foglalkoztatott nők 61 százaléka volt már kitéve szexuális zaklatásnak. Az Európai Unióban a 18 és 29 év közötti fiatal nők 20 százaléka tapasztalt már internetes zaklatást, és minden tizedik nő élt már át zaklatást „az új technológiák útján”.

MTI/FüHü

Nem ír ki új választást a katalán elnök

0

Nem ír ki előrehozott helyi parlamenti választásokat Katalóniában Carles Puigdemont katalán elnök. Ezt ő maga jelentette be Barcelonában.

Puigdemont azt mondta: kész lett volna ezt megtenni, de nem kapta meg azokat a garanciákat a spanyol kormány részéről, amelyek indokolnák ezt a lépést.

„Senki nem mondhatja, hogy nem voltam kész áldozatokra”

– jelentette ki. Azt is mondta, hogy elnökként feladata, hogy kimerítse az összes lehetséges utat egy párbeszéddel és megállapodással létrejött megoldáshoz.

Beszélt arról is, hogy nem fogadja el a spanyol alkotmány 155-ös cikkének intézkedéseit, amivel a madridi kormány fenyegetőzött, és amelyeket jogellenesnek és igazságtalannak nevezett.

Az intézkedések a katalán autonómia felfüggesztését is jelenthetik.

Puigdemont azt mondta: a parlament feladata dönteni arról, hogy milyen választ ad a 155-ös cikk alkalmazására.

Korábban a spanyol sajtó nagy része biztos volt benne, hogy Puigdemont előrehozott választásokat jelent be, hiszen két kormánypárti politikus az ez ellen való tiltakozásként mondott le mandátumáról és lépett ki a pártból.

Az október elsejei népszavazáson, viszonylag alacsony részvétel mellett, a katalánok túlnyomó többsége a függetlenség mellett szavazott. A spanyol kormány törvénytelennek nevezte a referendumot, és brutális erőszakkal lépett fel ellene.

Kína a nyugdíj miatt vásárol be külföldön

0

A kínai központi nyugdíjalap 2100 milliárd jüannal vagyis 317 milliárd dollárral gazdálkodik. 

Túlságosan is nagy a hazai befektetések aránya, ezért diverzifikálnunk kell – magyarázta a South China Morning Post munkatársának exkluzív interjújában Kína egykori pénzügyminisztere, aki a világ legnagyobb pénzügyi alapját menedzseli.

Lou Csi-vej a kínai reformok meghatározó figurája, akinek fontos szerepe volt abban, hogy hazája a globális gazdaság második számú szereplőjévé váljon. A 2100 milliárd jüanos nyugdíjalap kezelése majdnem akkora kihívás, mint pénzügyminiszternek lenni Pekingben, mivel egy

óriási lyuk tátong a kínai nyugdíjrendszeren.

1997 előtt a bérekből nem vontak le nyugdíjjárulékot, miközben a nyugdíjat az állam kifizette. Ugyanis annyira alacsonyak voltak a bérek és a nyugdíjak, hogy az állam nem hozott létre külön nyugdíjkasszát, hanem azt a központi költségvetés részeként kezelte. Aztán az ezredforduló táján megindult a reform: a bérekből elkezdték levonni a nyugdíjjárulékot. Az állam pedig vállalta, hogy feltölti a nyugdíjalapot. Így jött létre a világ legnagyobb pénzügyi alapja, melyet most Kína egykori pénzügyminisztere vezet.

Hszi Csin-ping elnök meghirdette az Új Selyemút programot, amely

Kína befolyásának növelését célozza az egész világon.

Ennek szellemében kíván Lou Csi-vej is befektetni külföldön, de rendkívül óvatos, mert tavaly csak 1,73%-os eredményt ért el. Ám az összkép nem olyan rossz, mert a 2000-es megalakulásuk óta  az éves átlaghozamuk 8,4% volt. Ugyanakkor a külföldi befektetésekhez eltörpülnek belföldiekhez képest: mindössze 6,7%-ot tesznek ki.

Pekingben most ezen az arányon kívánnak változtatni. Mozgásterük van, hiszen a nyugdíjalap elnöke, még amikor a pénzügyminiszteri posztot töltötte be, akkor 20%-ban határozta meg a külföldi befektetések arányát. Ezek kiválasztásánál

„Nagyon odafigyelünk az árfolyamokra”

– hangsúlyozza Lou Csi-vej, aki szerint meg kell nézni, mi történt Oroszországgal, mekkora csapás volt a számukra az olaj árának csökkenése. Szerinte már kilábaltak belőle, de nehéz helyzetben voltak. Ausztrália, amely nyersanyagot szállított a globális piacra, szintén megérezte az árfolyam ingadozásokat.

„Azt gondolom, hogy a jüan/dollár árfolyam stabil marad a jövőben.”

A külföldi befektetések tehát növekedni fognak, de a kínai gazdaságot már nem az export, hanem a hazai kereslet hajtja – hangsúlyozta a világ legnagyobb pénzügyi alapjának elnöke. Szerinte hiba volt az, hogy bár az állam megígérte a nyugdíjalap feltőkésítését, nem végzett teljeskörű munkát.

A feladatot ugyanis leosztotta a tartományoknak, de ők nem lelkesednek a befizetésekért. Vagyis a kínai nyugdíjrendszerben továbbra is fennmarad egy „fekete lyuk”, amely azzal a problémával küszködik, hogy egyre több a nyugdíjra jogosult és relatíve egyre kevesebb a befizető.

Ezzel a problémával szinte minden országban küzdenek a világon. Ezért is kell a világ legnagyobb nyugdíjalapjának tisztes eredményeket produkálnia, hogy a több száz millió nyugdíjas megkapja a havi járandóságát.

Sofőr nélküli busz Németországban

0

Újabb jelentős előrelépés történt a sofőr nélküli járművek történelmében: Németországban egy buszt már nem a buszsofőr, hanem a program vezeti.

A Bajorországban fekvő Bad Birnach fürdőhelyen egy sofőr nélküli buszjárat indult. Az elektromos motorral közlekedő busz tizenöt kilométeres sebességgel halad egy olyan szakaszon, ahol az engedélyezett maximális sebesség 30 kilométer/óra. Ebből kifolyólag a nyolc perces út alatt az utasoknak van alkalmuk nyugodtan nézelődni. Mindössze három megálló van: a fürdőhely bejárata, a belváros központja és a vasútállomás.

A sofőr nélküli busz kifejlesztését a Deutsche Bahn finanszírozta. A vállalat igazgatója szintén részt vett az első úton és jelezte:

ha beválik a kísérlet és a busz minden különösebb gond nélkül közlekedik, akkor további fejlesztések várhatóak.

A busz a francia-német együttműködés újabb gyümölcse, hiszen egy kis francia startup cég írta a robot sofőr programját. Az Easy Mile programja olyan utakra szól, ahol viszonylag kicsi a forgalom és a jármű útja nagyon szabályos. Más vasútállomásokon is használni akarják majd az elektromos buszt, amely megoldhatja az összeköttetést a pályaudvar és a városok főbb csomópontjai között.

Ha pedig valamilyen rendkívüli esemény történik, amely nem szerepel a robotsofőr programjában, akkor ott a távirányító, amellyel a busz vezetését egy ember veszi át. Egy ilyen esemény valószínűsége egy kisvárosban a nullához közelít, ezért is itt tesztelik.

Miért kapott adományokat Azerbajdzsántól a legnagyobb német kormánypárt a CDU?

0

A magyar vezetők a baltás gyilkosért pénzt kaptak Azerbajdzsántól, de vajon a CDU német kormánypártnak miért fizettek? A válasz egyszerű: egy nagy gázvezetékért. 

Angela Merkel kancellárnak amúgy is sok baja van a kormányalakítással, de most egy újabb dolog miatt fájhat a feje. A Süddeutsche Zeitung napilap, amely korábban bőségesen beszámolt Azerbajdzsán többmilliárd dolláros európai „adományairól”, most megírta: a CDU egyik frankfurti szervezete szintén részesült egy 28 ezer eurós azeri támogatásból. Ez nem nagy pénz, de a német törvény ebben a tekintetben nagyon szigorú, mert kimondja azt, hogy

egy politikai párt nem kaphat pénzügyi támogatást olyan országból, mely nem tagja az Európai Uniónak. 

A német lap megkérdezte az adományozó céget, az azerbajdzsáni Socart, hogy miért is volt ily nagylelkű a CDU-val szemben? A németországi főnök azt nyilatkozta, hogy olyan stratégiai beruházás folyik jelenleg is Azerbajdzsán és Németország között, amely indokolja az ilyen adományokat. Mi ez a nagyberuházás? Egy gázvezeték létrehozása Azerbajdzsán és Németország között, amely mintegy hét államon keresztül ívelne át. Volt persze egy vetélytárs is: a Nabucco. Ezt azonban megfúrták. Kik? Többek között Günther Oettinger, az EU energiaügyi biztosa, a CDU vezető politikusa.

Nem ő az egyetlen CDU politikus, aki Azerbajdzsánból pénzt kapott. Karin Strenz honanya is szerepel a fizetési listán. Ő mivel hálálta meg a nagylelkű adományokat? Amikor a Strasbourgban ülésező Európa Tanács határozatban kérte Azerbajdzsántól az összes politikai fogoly szabadon bocsátását, akkor egyvalaki szavazott nemmel a németek közül: Karin Strenz.

A CDU bajor testvérpártja, a CSU is érintett az azeri botrányban. Több jeles politikusa komoly pénzeket kapott, sőt, az azeri cégekkel együtt indítottak közös vállalkozásokat. Az Európai Unió Ilham Alijev Azerbajdzsán elnököt az emberi jogok szisztematikus megsértésével vádolja. Ez nem akadályozza meg a tagállamok egyik vagy másik politikusát abban, hogy pénzt fogadjon el Azerbajdzsántól. Most kiderült: Angela Merkel kormányzó pártja, a CDU sem kivétel …

Trump: a kínaiak segítenek az észak-koreai válságban, az oroszok inkább ártanak

0

Észak-Korea fő volt a fő témája a Donald Trump és  Hszi Csin-ping kínai elnök között zajlott telefonbeszélgetésnek. 

Az Egyesült Államok elnöke telefonon tárgyalt Hszi Csin-ping kínai elnökkel, aki a héten megerősítette pozícióját a XIX. pártkongresszuson. Szóba került Észak-Korea is, mely gőzerővel fejleszti nukleáris fegyverzetét és interkontinentális rakétákkal kísérletezik, amelyek elérhetik az Egyesült Államok területét is. Trump úgy nyilatkozott Phenjan egyetlen szövetségesének tartott Kínáról, hogy Peking igencsak érdekelt a válság megoldásában, miközben Oroszország hozzáállása inkább hátráltatja a megoldást. Ehhez Trump gyorsan hozzátette, hogy ha

„jobbak lennének a kapcsolatok Washington és Moszkva között, akkor az mindenképp használna az ügynek.”

Trump a választási kampánya során azt ígérte: javítja a kapcsolatokat Moszkvával, amely ellen az USA szankciókat vezetett be Ukrajna miatt. 2014-ben ugyanis Oroszország egy népszavazás után annektálta a Krím félszigetet. Donald Trump a szankciók feloldását ígérte, de ehelyett újabb büntető intézkedéseket vezetett be Oroszország ellen.

Közben az sem kedvez az amerikai-orosz kapcsolatoknak, hogy az amerikai kémelhárítás nemrég igazolta a gyanút: az oroszok igyekeztek befolyásolni a 2016-os amerikai elnökválasztást. Jelenleg is vizsgálódik az FBI és az amerikai kongresszus, de már elsősorban az amerikai elnökkel kapcsolatban. Azt szeretnék megtudni: Trump embereinek milyen kapcsolatban álltak Moszkvával? Hillary Clinton ugyanis azt állította, hogy részben azért veszítette el a választást, mert az oroszok Trumpot támogatták. Amikor legutóbb Trump az amerikai kongresszusban járt, akkor egy tüntető orosz zászlókat hajigált felé és hazaárulónak nevezte az Egyesült Államok elnökét.

Új fegyverrel a klímaváltozás ellen vívott háborúban

Az emberiség évenként 40 trillió kilogrammnyi szén-dioxidot állít elő, amely komoly problémát jelent a globális felmelegedés tükrében. Azonban nemrég kifejlesztettek egy új módszert, amellyel megoldható lenne a nagy mennyiségű szén-dioxid tárolásának kérdése. Csak sajnos roppant költséges eljárásról van szó. 

A svájci központú Climeworks egy új módszert dolgozott ki arra, hogy a Föld légköréből kivont szén-dioxidot a föld alatt tárolják. Ennek tesztelése Izlandon kezdődött meg, a Reykjaviktól 15 kilométerre fekvő Hellisheidiben lévő erőműben, ahol már 2007 óta végeztek az üvegházhatást okozó gáz tárolásával kapcsolatos kísérleteket.

Az eljárás lényege, hogy vízben tárolják a szűrőkkel és ventillátorokkal átmozgatott szén-dioxidot. Ezek a tartályok közel 1000 méter mélyen helyezkednek el, ahol a szén a bazaltos kőzettel reagál, s így szilárd ásványi formát vesz fel. A technológia egyelőre nem alkalmas a tömeges alkalmazásra. A Climeworks kezdetben évente mindössze 50 tonna légköri szén-dioxid kivonását tervezi.

Az eljárás folyamata: Forrás: Quartz. Forrás: Quartz.

„A szén nagy része már két évvel rövidebb időszak alatt szilárd halmazállapotot vett fel, ami évszázadokkal gyorsabb, mint ahogyan azt eredetileg vártuk”

– nyilatkozta Edda Aradottir a közös izlandi-svájci projekt vezetője.

Jan Wurzbacher, a Climeworks alapító-igazgatója abban reménykedik, hogy a különböző kormányok támogatásának köszönhetően majd a jövőben kevesebb mint 100 dollárba fog kerülni egy köbméternyi szén tárolása. Ugyanúgy bízik az Európai Unió anyagi támogatásában is, mivel Brüsszel 2016-ban, csak a fejlődő országok esetében 20,2 milliárd euróval járult hozzá az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentéséhez.

Egyelőre még nem mindenki vélekedik pozitívan az új eljárásról. A kritikusok azt róják fel, hogy rendkívül költséges a projekt: a vállalat 2050-ig 10 milliárd tonnányi  CO2-t akar megkötni, de ez csak évenként 500 milliárd dollárba kerülne. Ezért a szkeptikusok szerint sokkal hasznosabb és kifizetődőbb lenne, ha inkább fák ültetnének, illetve az üvegházgáz-kibocsátást csökkentenék.

Rövid videó a projektről:

Sokba kerülhet a feledékenység a cseh szélsőjobboldali vezetőnek

0

Úgy tűnik, hogy a hétvégi csehországi választások egyik meglepetésének tartott Okamura nem sokáig élvezheti felhőtlenül a sikerét: a cseh hatóságok ugyanis azért vizsgálódnak nála, mert „elfelejtett” bevallani több mint száz millió forintnyi bevételt. 

Tomio Okamura, a tokiói születésű, koreai-japán apától és morvai édesanyától származó politikus a hétvégéi csehországi parlamenti választások egyik legnagyobb nyertese. Az általa vezetett szélsőjobboldali, bevándorló- és iszlámellenes Szabadság és Közvetlen Demokrácia (Svoboda a přímá demokracie – SPD) a cseh választásokon 10,78 százalékot szerzett.

Ám az öröme hamarosan ürömmé válhat. A cseh médiumok ugyanis kiderítették, hogy Okamura a tavaly beadott vagyonnyilatkozatában „elfelejtette” megemlíteni, hogy 115 millió forint értékben adott el egy lakást. Ugyanúgy nem tüntette fel azt sem, hogy a banktól 56 millió forintnyi összegnek megfelelő kölcsönt vett fel. Okamura tagadta, hogy bármit is szándékosan hallgatott volna el és az egészet a vagyonnyilatkozatot készítő könyvelőjének a nyakába várta. Szerinte amúgy is egy formális hibáról van szó, amit

„később mindenképp ki akar javítani, de a választások miatt elfelejtette”. 

Ezt az érvet azonban a cseh Igazságügyi Minisztérium nem fogadja el. Utasította hatóságokat, hogy folytassanak vizsgálatot az ügyben. A választásokon második helyet szerző ODS párt képviselői követelik, hogy induljon eljárás a politikus ellen, mivel Okamura akkor hallgatta el ezt a bevételt, amikor már véget ért a szenátori megbízatása, így a törvény értelmében köteles lett volna részletesen beszámolni a vagyonáról. Ugyanúgy a jobbközép párt képviselői szerint a tavalyi vagyonnyilatkozat beküldése után sem jelezte hibát az illetékes hatóságoknál, mert valószínűleg el akarta „tussolni” az ügyet.

Államosítási álmok 

Az SPD elnökével már nem először került a politikai pártok támadásainak célkeresztjébe. Okamura azt vetette fel a közrádióban sugárzott interjújában, hogy meg kellene változtatni a közmédia jogi státuszát.

„A közszolgálati cseh rádiónak és a televíziónak gondjai vannak az átlátható gazdálkodással, és ezt mi meg akarjuk változtatni”

– jelentette ki a politikus. Hozzátette, hogy megszüntetné az előfizetési díjakat, államosítaná a médiát, hogy a legfelsőbb számvevőszék ellenőrizhesse gazdálkodásukat.

A közszolgálati média állami médiává való változtatásáról kapcsolatos elképzelését a cseh közszolgálati televízió és a rádió, illetve a parlamenti politikai pártok döntő többsége is azonnal elutasította, mivel azt ők a sajtószabadság, a demokrácia elleni támadásnak minősítik.  Először a közmédiával szemben nagyon ellenségesen viselkedő Andrej Babiš a választási győzelme után igyekezett mindenkit megnyugtatni, hogy az ANO sem óhajtja államosítani a közmédiát és nem fog változtatni annak jogi státuszán.

Csehországban közszolgálati jogi státusza a Cseh Televíziónak, a Cseh Rádiónak és a ČTK hírügynökségnek van, de állami támogatást nem kapnak. Folyamatosan rossz volt a viszonyuk Csehország államfőivel, sőt, a Miloš Zeman jelenlegi cseh elnök kizárólag a kereskedelmi médiumoknak nyilatkozik.

Tüntetőleg elhagyták az írószövetséget kárpátaljai magyar írók

0

Kilépett az ukrán írószövetségből Balla D. Károly József Attila-díjas író, valamint felesége, Berniczky Éva – értesült a KISZÓ.

„Nem sokkal az új oktatási törvény hatályba lépése után Évával úgy döntöttünk, hogy tiltakozásul a törvény 7. cikkelye ellen, kilépünk az Ukrajnai Nemzeti Írószövetségből. Megírtuk a nyilatkozatot (hogy még véletlenül se legyen benne nyelvhelyességi hiba, külső kontrollt is kértünk), és tagsági igazolványainkat mellékelve eljuttattuk a szövetség helyi szervezetének az elnökéhez”

– írja Balla D. Károly a blogján megjelent közös nyilatkozatban.

Leszögezte, az elnöknek többször nyomatékkal elismételte: vele és velük, a helyi szervezet egészével nincs bajuk. „Tiltakozásunk annak a hatalmon lévő politikai erőnek szól, amely a törvényt kidolgozta és hatályba léptette anélkül, hogy az érintettekkel erről előzetesen konzultált volna, vagy az évtizedek óta (például az oktatási minisztériumhoz) hivatalosan benyújtott szakmai javaslatokat a legkisebb mértékben is figyelembe vette volna” – emelte ki. Hozzátette, a nemzeti kisebbségek kollektív jogait durván korlátozó, nacionalista hátterű nyílt diszkrimináció törvénybe foglalása számukra elfogadhatatlan, ez ellen tiltakoztak a kilépéssel.

Balla D. Károly kitért arra is, hogy a helyi szervezet elnökének nem volt ellenérve, megértést tanúsított. Azt írta,

az írószövetség azért került képbe, mert „a szervezet része annak az állami struktúrának, amelynek a keretében ez a törvény megszületett,

és mivel mint szervezet, semmilyen módon nem tiltakozott ellene, hallgatólagosan egyet is ért vele (holott tudvalevő, hogy országos szinten számos nem ukrán nemzetiségű író tartozik soraiba)”.

„Semmilyen szinten nem szeretnénk annak a politikai erőnek az értelmiségi holdudvarához tartozni, amelynek hatalmi törekvéseit nacionalista indulatok támogatják”

– szögezte le.

KárpátHír

Putyinéknál 24 milliárd dollár?

0

A Szabad Európa Rádió/Szabadság Rádió, amely Prágában székel és a legnagyobb szerkesztősége továbbra is az orosz, cikket közölt az orosz elnök belső körének hatalmas vagyonáról.

Egy nemzetközi gazdasági vizsgáló (ellenőrző?) csoport jelentése szerint Putyin „belső köre” 24 milliárd US-dollár vagyon felett rendelkezik. A kör tagjai Putyin családja, rokonsága, gyermekkori barátai. Van köztünk két nagyon gazdag barát: egy hentes és egy csellista – vagyonuk közel egy milliárd dollár. Hogy vagyonuk miből lett, senki sem tudja. Offshore cégekről és „panamai” kapcsolatokról is ír a vizsgáló csoport. Kiemelve, hogy „papíron és jogilag” Putyinnak szinte semmije sincs.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK