Törvénytelenül bonyolítja a választási regisztrációt az RMDSZ és az Eurotrans Alapítvány. Az Átlátszó Erdély szerint választási csalásra adhat lehetőséget az a gyakorlat, hogy a regisztrálni kívánó személy adatait a segítő tárolja.
„A regisztrációs kérelmet maga a választópolgár nyújthatja be, nevében más nem járhat el” – áll abban a válaszban, melyet a Nemzeti Választási Iroda (NVI) küldött az Átlátszó Erdélynek.
Az átlátszó Erdély azt kérdezte a hatóságtól, hogy mi az álláspontjuk arról a gyakorlatról, miszerint
az RMDSZ és az Eurotrans Alapítvány egy, az NVI által megadott nyomtatványtól különböző formanyomtatványon gyűjti a magyarországi országgyűlési választásokon regisztrálni kívánó személyek adatait,
majd ezeket az adatokat kézzel vezetik be az NVI rendszerébe.
„Különösen aggályos lehet, ha a választópolgár által a regisztrációhoz megadott, és az ellenőrzése alól kikerült személyes adatait a segítő (különösen, ha az politikai szervezet) tárolja, és ezzel lehetősége nyílik arra, hogy – a saját címet megadva a szavazólap-kézbesítési címként – a szavazási levélcsomagot az állampolgár helyett (annak tudta nélkül) átvegye, azonosító nyilatkozatot a választópolgár adatainak felhasználásával kitöltse, és a választópolgár helyett szavazatot adjon le” – áll az NVI levelében.
A választási hatóság hangsúlyozta, a választási eljárásról szóló törvény az alábbiak szerint rendelkezik a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok regisztrációjáról:
§ 2) A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár a központi névjegyzékkel kapcsolatos kérelmet
a) levélben,
b) elektronikus azonosítását követően elektronikusan,
c) elektronikusan azonosítás nélkül elektronikusan nyújthatja be a Nemzeti Választási Irodához.
A regisztrációs kérelmet tehát maga a választópolgár nyújthatja be, nevében más nem járhat el – így az NVI. Ugyanakkor a regisztrációhoz szükséges papír alapú nyomtatvány kitöltéséhez, illetve a Nemzeti Választási Iroda honlapján elérhető elektronikus űrlap kitöltéséhez a választópolgár igénybe veheti általa választott segítő közreműködését.
A segítő közreműködése természetesen csak abban az esetben tekinthető törvényesnek,
ha a választópolgár kifejezetten megbízza a a központi névjegyzékbe való felvétel iránti kérelem benyújtásában való közreműködésre a segítőjét, áll a válaszban.
A Pálffy Ilona NVI-elnök által aláírt tisztázó levél egy sor kérdést vet fel az Eurotrans Alapítvány valamint az RMDSZ regisztrációra irányuló tevékenységével kapcsolatban – ezek közül a legfontosabb, hogy mi történik azokkal az adatokkal, melyeket az RMDSZ és az Eurotrans Alapítvány már összegyűjtött, és be is vezetett az NVI rendszerébe?
Az mindenesetre az NVI állásfoglalásával is megerősítve egyértelmű, hogy a regisztráció megtörténtét követően a segítő, azaz jelen esetben az Eurotrans nem kezelhetné az adatot – holott a SafePack aláírásgyűjtés és az adatgyűjtések összekapcsolása miatt nagy valószínűséggel éppen ezt teszi. Az viszont biztosan jogsértő az NVI álláspontjának fényében, hogy anélkül történik regisztráció, hogy a magyar törvény által előírt formanyomtatványt a választópolgárok kitöltötték volna.
Az Európai Unió egyetlen tényezője sem ismeri el a „független” Katalóniát, partnernek csak a madridi kormányt tekintik. A tőzsde a spanyol ellenlépésekre korrigálta a délutáni zuhanást.
A spanyol tőzsde 1,4 százalékos eséssel zárt pénteken. Délután, a függetlenség kikiáltása után 2 százalékot zuhant az index, s csak a madridi kormány ellenlépése, a katalán kormány feloszlatásénak a hatására kanyarodott kissé felfelé.
Lényegében minden fajsúlyos politikai tényező elutasítja a katalánok önállósodását.
Semmi nem változik az Európai Unió számára, az EU-nak Spanyolország marad az egyetlen tárgyalópartnere – hangsúlyozta Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke. Az Európai Bizottság illetékes szóvivője annyit közölt, hogy a brüsszeli testületnek nincs újabb hozzáfűznivalója a helyzethez. A szóvivő megismételte: az Európai Unió szerint jogszerűtlen volt a függetlenségi referendum, a kérdés pedig Spanyolország belügye.
Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke leszögezte, hogy a történtek sértik a spanyol alkotmányt és a jogállamisági elveket.
„Az Európai Unióban senki nem fogja elismerni ezt a nyilatkozatot”
– hangsúlyozta. „Egyetlen tárgyalópartnerem van Spanyolországban, és az Rajoy miniszerelnök” – fűzte hozzá.
Teljes támogatásáról biztosította Emmanuel Macron francia elnök Mariano Rajoy spanyol miniszterelnököt, a londoni miniszterelnöki hivatal péntek esti közleménye szerint pedig az Egyesült Királyság nem ismeri el és a jövőben sem fogja elismerni a katalán függetlenség egyoldalú deklarációját.
A katalóniai regionális parlament a német kormány szerint is újból megsértette Spanyolország alkotmányát, ezért „a német szövetségi kormány nem ismer el egy ilyen függetlenségi nyilatkozatot”, és támogatja a spanyol miniszterelnök egyértelmű kiállását az alkotmányos rend helyreállítása mellett.
A madridi vezetés mellé állt az amerikai külügyminisztérium is.
Eddig egyedül Gerry Adams, az észak-írországi brit fennhatóság felszámolásáért és az ír sziget egyesítéséért küzdő legnagyobb katolikus párt, a Sinn Féin elnöke állt ki a katalánok mellett: ő „a demokratikusan megválasztott katalán parlament” által a katalán államiság felé tett történelmi lépésnek nevezte a függetlenségi deklarációt.
Az EU illetékesei korábban egyértelművé tették, hogy a független Katalónia nem maradhat uniós tag, és az eurót sem tarthatja meg. A tartományban egyébként az „igazi” katalánok valójában kisebbségben vannak, az önállóság egyoldalú kikiáltásával óriási kockázatot vállalnak. Erről itt írtunk korábban. Az elmúlt hetekben annyit romlott a helyzet, hogy mintegy másfél-ezer katalóniai cég (közte nagybankok) döntöttek úgy, hogy Spanyolország más részeibe költöznek. Ezt meg is könnyíti a madridi kormány azzal, hogy a cégvezetés egyszerű döntését kívánja meg a székhelyváltáshoz.
Az EU-nak cselekednie kell, ha meg akarja őrizni a hitelességét, ezért nem kizárt, hogy a támogatások felfüggesztésével reagál.
Ezt állapítja meg a Spiegel liberális német hetilap brüsszeli tudósítója. Andrej Babiš csehországi választási győzelme nyomán attól tart, hogy egy keleti jobboldali populista tömb – esetleg Ausztria támogatásával – mélyíteni fogja az EU megosztottságát. Múlt vasárnap, a csehországi választások óta Szlovákia a V4 legkisebb, és most már egyetlen tagja, ahol nem jobboldali populista áll az élen. Magyarország és Lengyelország után Babiš személyében immár Csehországban is jobboldali populista miniszterelnök vezeti az országot. Nem kizárt az sem, hogy a jövőben Ausztria is erősíti majd a visegrádi csoportot. Babiš már a választás estéjén kijelentette, hogy a menekültügyben egyeztetni fog Sebastian Kurz majdani osztrák kancellárral.
Az EU fennmaradó része számára mindez a lehető legrosszabbkor jön. A populisták nemrég szenvedtek vereséget Franciaországban és Hollandiában, az EU Bizottsága elérkezettnek látja az időt a reformokra, Emmanuel Macron francia elnök egyenesen „újraalapításról” beszél:
a képbe nagyon nem illene bele egy kelet-európai fundamentális ellenzék.
A szerző Werner Weidenfeld müncheni politológust idézi, aki szerint már régen megfigyelhető, hogy a visegrádi csoport a laza formációból „stratégiai csoporttá” alakulóban van, és Babiš megválasztása erősíti a csoport relevanciáját.
„A V4 ugyan nem tudja aláásni az EU-t, de sok szavazáson keresztbe fekszik majd, és ez kellemetlen lesz”
– mondta. Közben úgy tűnik, hogy különösen Franciaország és Németország erősen elszánt a reformokra, szükség esetén a „készségesek koalíciójával”, és emiatt Kelet-Európában attól tartanak, hogy egy kétsebességes Európában a lemaradók között lesznek. Weidenfeld azonban nem látja a hosszú távú megosztottság veszélyét. Szerinte, ha egy ilyen projekt sikeres, a többiek is be akarnak szállni. Addig azonban súlyos konfliktusok várhatók, például az unió alapvető értékeinek kérdésében.
Az EU testületeiben már többször hallatszottak olyan hangok, amelyek a strukturális támogatások folyósítását az alapvető értékek, valamint az Európai Unió Bírósága ítéleteinek tiszteletben tartásához kötné.
Magyarország és Lengyelország a legnagyobb támogatások nettó kedvezményezettje, és a pénzek elmaradása ott katasztrófával érne fel.
A politológus szerint az EU-nak cselekednie kell, ha meg akarja őrizni a hitelességét, ezért nem kizárt, hogy a támogatások felfüggesztésével reagál. Még az egyesült V4 is kicsi lenne ahhoz, hogy megakadályozza a miniszterek tanácsában minősített többséggel meghozható döntéseket, például a menekültek ügyében.
Ezen azonban Babiš szövetségesek szerzésével változtatni akar.
„Szükségünk van Ausztriára, Szlovéniára, Horvátországra és talán másokra is”
– mondta. Megállapította azonban: Orbán, Kaczyński és Babiš többnyire csak két kérdésben ért egyet: nem akar befogadni migránsokat, és az EU pénzét akarja. Egyéb kérdésekben azonban hamar megmutatkoznak az eltérések: példa erre a Donald Tusk megválasztása körüli bohózat.
A héten még egy számukra valóban fontos kérdésben: a kiküldött munkavállalók ügyében sem tudtak közös irányvonalat képviselni. Ami pedig Ausztriát illeti, sokak szerint aligha áll fenn a veszély, hogy Ausztria az új kormány alatt közeledne a visegrádi táborhoz. Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője az Európai Parlamentben kijelentette: teljesen világos, hogy Kurz Európa-barát kormányt akar alapítani. Az Osztrák Szabadságpárt koalíciós részvételével kapcsolatban pedig Brüsszelben már rég nem kelt olyan aggodalmat, mint 2000-ben, amikor emiatt Ausztria egy időre az EU páriájává vált. Weber azt mondta: a bécsi koalíciós tárgyalásokat majd a tartalmuk alapján ítélik meg.
Összesen 1,15 millió dollárt számlázott az izraeli NSO cég azután, hogy a Pegazus kémszoftvere megfigyelt 10 iPhone-t. Nem rossz üzlet, de mi van akkor, ha a kémszoftver rossz kezekbe kerül? Ennek járt utána a Haaretz munkatársa.
A lap munkatársának nem okozott túlságosan nagy gondot, hogy kiderítse: az izraeli Herzlijában bejegyzett céget a katonai hírszerzés ifjú veteránjai hozták létre. A katonai hírszerzés 8200-as jelzésű elit alakulatának három tisztje alapította meg az NSO-t, amelynek egyetlen terméke van: a Pegasus. A szoftver nem ismer lehetetlent: minden okostelefont képes lehallgatni és ráadásul úgy, hogy a megfigyelt személy ebből nem vesz észre semmit sem.
Régebben Uzi géppisztolyt adtunk el a világnak most pedig a Pegasus kémprogramot
–büszkélkedik az NSO, amely ma is a hadügyminisztérium ellenőrzése alatt működik. A hadügy pedig ragaszkodik ahhoz, hogy külföldön is csak olyan államok hivatalos hatóságai kapjanak a szoftverből, amelyek nemzetbiztonsági szempontból nem jelenthetnek kockázatot. Ez az alapelv, de mi van akkor, ha az illető állam hivatalos hatóságai úgy viselkednek, mint a gengszterek?
A kínos példa Mexikó. Eltűnt 43 diák, akiket minden valószínűség szerint megöltek és elástak. A rendőrség széttárta a karját. Megvádolta a kartelleket, majd nem csinált semmit. Újságok és emberi jogi szervezetek kezdtek el kutakodni, és feltették a kellemetlen kérdést: vajon a rendőrök azért nem találják a diákokat, mert maguk is nyakig sárosak az ügyben? Erre a rendőrök aktivizálták magukat. Bevetették a csodafegyvert, a Pegasus kémprogramot. Ám tévedés ne essék, nem a maffia, hanem a sajtó és az emberi jogi szervezetek ellen. A kínos ügyet megírta a New York Times is.
Erre visszalépett a nagybefektető, az amerikai Blackstone, amely korábban megpróbálta megvenni az NSO 40%-át. Egy másik amerikai befektető csoport, a Francisco Partners már részesedést szerzett a nagy üzletben. Pénzügyi problémái tehát az NSO-nak nincsenek, etikaiak annál inkább.
De hát Edward Snowden botránya már megmutatta, hogy a hírszerzés – a világon mindenűtt – elég könnyen túlteszi magát ezen.
A Pegazus program tehát tovább száguld újabb sikerek felé mindaddig, amíg meg nem találják ellene az okostelefonok hatékony védelmét.
Erről nyilatkozott az Eho Moszkvi nevű rádióban a Nyezaviszimaja Gazeta lap főszerkesztője. Dimitrij Muratovnak nem volt nehéz megindokolnia döntését hiszen az Eho Moszkvi népszerű műsorvezetőjét nemrég nyakon szúrta egy „elmebeteg” a rádió folyosóján.
Az idézőjel azért indokolt, mert az ellenzéki újságírók azt gyanítják, hogy a férfit a titkosszolgálat manipulálta és biztatta fel a támadásra a népszerű ellenzéki újságírónővel szemben. Dimitrij Peskov, Vlagyimir Putyin szóvivője természetesen hallani sem akart arról, hogy a támadáshoz a hatalomnak köze lehetne. Azt is közölte: bárkit megtámadhat egy elmebeteg, az állam sajnos nem tudja őt megvédeni.
Ha az állam nem véd meg, akkor felfegyverzem az egész newsroom-ot
– jelentette ki a Nyezaviszimaja Gazeta főszerkesztője. A lap sok jeles munkatársat veszítette el a hatalom támadásai miatt. A legnevesebb közülük Anna Politkovszkaja újságírónő volt, aki leleplezte Putyin csecsenföldi politikájának brutális oldalát.
Azt, hogy milyen fegyvert kapnak a veszélyes helyzetben levő riporterek az ellenzéki lapnál nem árulta el a főszerkesztő, de valószínűleg gázpisztolyról van szó, amely gumilövedékkel ártalmatlanná teszi a támadót, de nem öli meg.
A legendás Kalasnyikov géppisztolyokat gyártó cég máris felajánlotta, hogy 10% kedvezményt ad a lapnak.
Ingyenesen ki is képzik az újságírókat a fegyverek használatára és tanácsadó szolgálatot is működtetnek, hogy segítsenek a nehéz helyzetben levő ellenzéki sajtón Oroszországban.
Sírtam amikor a hosszú levelet végigolvastam – mesélte a 92 éves Peter Hirschmann, akitől a házukat elfoglaló német család unokája 78 év után kért bocsánatot.
Hirschmann azok közé a német zsidók közé tartozik, akik túlélték a holokausztot, a nácik viszont kifosztották a családját. Javaikat árverésre bocsátották, és impozáns házuk is olcsón talált új tulajdonosra Nürnbergben.
Doris Schott-Neuse nagyszülei a zsidók vagyonának kisajátítása idején szerezték meg a szép házat, és az unokát kísérteni kezdte a múlt, mikor rájött, hogyan került családja birtokába. Hosszas utánajárás után felderítette Peter Hirschmann címét, és levélben kért tőle bocsánatot.
„Úgy éreztem, hogy felelős a családom azért, ami vele és a családjával 78 éve megtörtént. Szerintem a múltat nem elfelejteni kell, hanem feldolgozni” – nyilatkozta Doris Schott-Neuse.
A 92 éves Peter Hirschmann válaszlevelében megköszönte a késői bocsánatkérést, és azt tanácsolta az unokának, hogy semmiképp se kísértse családja múltja. Hirschmann szerint ugyanis túl kell lépni a múlton, ha élni akarunk.
A gyerekszínészeket is gyakran megerőszakolták az amerikai film központjában – állítja Corey Feldman, aki most dokumentumfilmet kíván forgatni a problémáról, melyet évtizedeken át a szőnyeg alá söpörtek Hollywoodban.
Harvey Weinstein szexuális zaklatási ügyei lavinát indították el Hollywoodban, sőt, az egész világon. Corey Feldman, aki az 1985-ös Kincsvadászokkal vált gyereksztárrá, már tavaly nyilatkozott arról, hogy milyen megaláztatásokon kellett keresztül mennie. Elmesélte, hogy legjobb barátja, Corey Haim 11 éves korában vált nemi erőszak áldozatává, és sosem heverte ki ezt a traumát. Haim 2010-ben meghalt, és Feldman az ő emlékének kívánja szentelni dokumentumfilmjét.
A Feldman’s Truth Campaign munkacímű film megvalósítására az első nap több mint százezer dollár gyűlt össze, és 10 millió a tervezett költségvetés. Természetesen nem mindenki örül a filmnek, Feldman életveszélyes fenyegetéseket is kap.
Hollywoodban Harvey Weinstein botrányának kirobbanása óta gyakran célozgatnak rá, hogy nem a nagy hatalmú producer volt az első, aki visszaélt a helyzetével és szexuális szolgáltatásokra kényszerítette a színésznőket. Pedofil vádat viszont csak Corey Feldman fogalmazott meg Hollywoodban.
Kaliforniában nagyon komolyan veszik a pedofíliával kapcsolatos bűntényeket: Roman Polanski még mindig nem mer Hollywoodba utazni, mert évtizedekkel ezelőtt fiatalkorú lányokkal folytatott szexuális viszonyt. Feldman filmje, ha elkészül, bizonyára legalább akkora botrányt kavar majd, mint Harvey Weinstein ügye.
A zaklatási botrányban egyébként eddigi hallgatása után a hollywoodi viszonyokat jól ismerő Andy Vajna filmügyi kormánybiztos is nyilatkozott. A Blikknek azt mondta, hogy szerinte jó, hogy végre szó van erről, de biztos nem Weistein az egyetlen, aki visszaélt a hatalmával, és a médiának mélyebbre kellene ásnia az ügyben.
Csak az Európai Unión belül van értelme a csoport létezésének, ugyanakkor sok a törésvonal, az egyes országok eltérő érdeke megosztja a V4-eket. Erről és a visegrádi országok Oroszországhoz való viszonyáról is beszéltek szakértők a Political Capital és a Friedrich Ebert Alapítvány budapesti konferenciáján.
Wojciech Przybylski, a lengyel Res Publica elnöke, a Visegrad Insight főszerkesztője arról beszélt, hogy
a visegrádi együttműködésnek nincs értelme az EU-n kívül,
nem is tudna működni, csak az integráción belül hasznos. Mivel nem lehet 27 tagállammal megbeszélni az egyes kérdéseket, az ilyen együttműködéseknek az a jelentősége, hogy közös álláspontot lehet kialakítani, egyeztetni. Szerinte mind a négy országnak gazdasági és biztonsági okokból fontos az uniós tagság.
Feledy Botond, a Társadalmi Reflexió Intézet igazgatója azt mondta, hogy nem szabad elfelejteni: a V4-eknél a németekkel való kereskedelem aránya a legmagasabb, ezért a németeknek is fontos egyben tartani a csoportot, és azért is, mert a németek egyelőre túl sok mindenben nem értenek egyet a franciákkal.
De
vannak fontos kérdések, amelyek megosztják a visegrádi országokat,
és nem csak az oroszokhoz való viszony. A lengyeleknek és a magyaroknak az Uniótól kapott pénzügyi támogatás a legfontosabb egy felmérés szerint, a cseheknek és a szlovákoknak a közös piachoz való hozzáférés. A különböző érdekeket jól mutatják azok az esetek is, amikor különbözőképp szavaznak EU-s ügyekben.
Vit Dostal, a csehországi Association of International Affairs Research Center igazgatója szerint hol erősebb, hol gyengébb az együttműködés – a menekültválság idején például nagyon összetartott a négy ország, de kétsebességes V4-ről is lehet beszélni, amikor mások az egyes országok érdekei.
Wojciech Przybylski egy kettősségről is beszélt: a lengyel társadalom nagyon EU-párti (ahogy a magyar is), ugyanakkor nagyon keveset tudnak az emberek magáról az Unióról – a britekhez hasonlóan. Nagyon sokáig ugyanis inkább csak arról beszélt mindenki, hogy mennyi támogatást lehet kapni az EU-tól. Még a mostani, a magyarokat sokban követő kormány is sokszor beszél a lengyelek EU iránti elkötelezettségéről.
„Még mindig jó diákok vagyunk”
– mondta.
Krekó Péter, a Political Capital igazgatója szerint 2010-ben még az Orbán-kormány is hangosan EU-párti volt, főleg a magyar uniós elnökség idején, de aztán egyre több kritika érte Brüsszelből az intézkedéseit. Feledy Botond attól tart, hogy a látszólag erős, V4 iránti elkötelezettség a magyar kormánytól inkább csak kommunikáció, mintsem hosszú távú stratégia.
Ráadásul sok kihívás áll az együttműködés előtt:
Lengyelország például túl nagy a többiekhez képest,
„másik ligában játszik”, és erősebb partnereket is kereshet.
Vit Dostal szerint a cseh választás eredménye nem hoz majd jelentős változást az ország külpolitikájában. Már csak azért sem, mert Andrej Babisnak nem annyira fontos a külpolitika. Az EU-hoz való viszonya ugyan eléggé érzelmi alapú, de Dostal szerint a külügyet megkapja majd valamelyik koalíciós partner, vagy esetleg egy szakértő. Ugyanakkor az is biztos, hogy Csehország a következő években nem csatlakozik az eurózónához, és nem fogad be menekülteket.
Wojciech Przybylski szerint
a magyarok és lengyelek közötti barátság azért olyan erős, mert „nincs közös határunk”.
Az oroszokhoz való viszonyról azt mondta, hogy a lengyelek máshogy állnak hozzájuk, már csak a történelmi hagyományok és a többek között az orosz rakétabázisok jelentette fenyegetettség miatt. Ugyanakkor Oroszország komoly mezőgazdasági piacot jelenthetne, ezt eddig az oroszok megakadályozták, de folyamatos tárgyalásban állnak.
Feledy Botond arról beszélt, hogy Magyarországon „legalább az előző három miniszterelnök oroszbarát volt”. Ugyanakkor szerinte Orbánt és Putyint nem lehet barátnak nevezni, a két ország együttműködéséhez azt is figyelembe kell venni, hogy Magyarország nagyon erősen függ az orosz gáztól. A politikai kommunikációban viszont komoly hibának tartja, hogy például orosz propagandából származó információkat terjeszt a kormány.
Krekó Péter felhívta a figyelmet arra, hogy többek között a szlovákiai Globsec és a Political Capital tanulmánya szerint
Magyarország az egyik legsérülékenyebb Oroszországgal szemben.
Az orosz propaganda például, többek között a médiaviszonyok miatt, nagyon könnyen terjed.
Vit Dostal szerint, bár sokat beszélnek az orosz dezinformációs kampányok elleni küzdelemről Csehországban, de „nincs ennek jelentős eredménye”. Az, hogy az új kormány oroszokhoz való viszonya milyen lesz, azon is múlik majd, hogy ki lesz Babis koalíciós partnere, és ki lesz majd az új köztársasági elnök.
Wojciech Przybylski Robert Fico egyik nyilatkozatát idézte fel, miszerint, ha választania kell a V4-ek és az EU között, akkor egyértelműen az Uniót választja. A slavkovi együttműködés pedig azt is jelzi, hogy más lehetőségek is állnak egyes országok előtt – és ezzel Ausztria is lehetőséget kapott, hogy „belépjen az ajtón”.
A spanyol kormány feloszlatja a katalán kormányt és parlamentet és előrehozott választást ír ki – döntött péntek este a madridi kabinet. Lényegében megszüntetik a katalán közjogi önállóságot, és menesztenek egy sor vezetőt. Zendülésért büntetőeljárást indít az ügyészség.
A spanyol kormány feloszlatja a katalán kormányt, a katalán parlamentet és előrehozott parlamenti választásokat ír ki december 21-én Katalóniában – jelentett be Mariano Rajoy spanyol miniszterelnök kormánya ülését követően péntek este Madridban.
A kabinet döntött arról is, hogy az alkotmánybíróságon támadja meg a katalán parlament pénteki döntését, amellyel az a független „Katalán Köztársaság” létrehozását célzó javaslatot.
A függetlenségi nyilatkozat megszavazása miatt a spanyol állami főügyészség várhatóan hétfőn eljárás megindítását kezdeményezi zendülés bűncselekménye miatt a katalán kormány, valamint a katalán parlament elnöksége ellen, amelyet akár 25 évnyi szabadságvesztéssel is büntethetnek.
Felmentik posztjáról a katalán rendőrfőnököt, a katalán belügyi tanácsos főtitkárát, a katalán kormány brüsszeli és madridi delegáltját, valamint Brüsszel kivételével megszüntetik a katalán külképviseleteket. Ezek Németországban, Franciaországban, Svájcban, Nagy-Britanniában, Írországban, Ausztriában, Olaszországban, Belgiumban és az Egyesült Államokban működnek.
A katalán kormány feloszlatása egyebek mellett például azzal jár, hogy nem kapnak fizetést, és elvesztik aláírási jogukat is. A kormányzati feladatokat a spanyol kormány illetékes miniszterei veszik át ideiglenesen.
A függetlenségi nyilatkozat megszavazása miatt a spanyol állami főügyészség várhatóan hétfőn eljárás megindítását kezdeményezi zendülés bűncselekménye miatt a katalán kormány, valamint a katalán parlament elnöksége ellen, amelyet akár 25 évnyi szabadságvesztéssel is büntethetnek.
Előzőleg, délelőtt a spanyol Szenátus megszavazta a katalán kormány feloszlatását azt követően, hogy a barcelonai parlament – az ellenzéki képviselők kivonulása után – 72-10 arányban megszavazta a függetlenséget. A spanyol kormányfő nyugalomra intett.
A Szenátus jóváhagyta, hogy a spanyol kormány hat hónapon belül helyi választásokat írhasson ki Katalóniában, ideiglenesen átvegye a katalán kormányzati feladatokat, és 30 napos vétójoga legyen a katalán parlament döntéseivel szemben. Az intézkedések megjelentetésük után lépnek életbe.
A spanyol miniszterelnök, Mariano Rajoy twitteren intett nyugalomra alig pár perccel azután, hogy a katalán parlament megszavazta Katalónia függetlenségét. Mint írta: a jogállamiság helyre fogja állítani a jogszerűséget Katalóniában.
Korábban, Soraya Sáenz de Santamaría miniszterelnök-helyettes tegnap a spanyol parlamenti bizottság ülése után azt mondta:
kivételes helyzetben az államnak joga rendkívüli eszközökhöz nyúlni,
és ami a 155-ös cikkben szerepel, az nem csak Spanyolországban létezik. Szerinte Katalóniát „meg kell menteni” azoktól, akik a törvényen kívül helyezik, és a katalán kormányt vádolta azzal, hiányzik belőle az egyetértés és a párbeszéd szellemisége.
A szenátus levélben ajánlotta fel Carles Puigdemont katalán elnöknek, hogy személyesen vegyen részt a vitában, aki azonban nem élt ezzel a lehetőséggel. Délelőtt faxon juttatta el állásfoglalását, amelyben a spanyol kormányzati beavatkozás ellen érvelt.
Carles Puigdemont korábban bejelentette, hogy nem ír ki előrehozott helyi parlamenti választásokat Katalóniában. Mint közölte: kész lett volna ezt megtenni, de nem kapta meg azokat a garanciákat a spanyol kormány részéről, amelyek indokolnák ezt a lépést.
„SENKI NEM MONDHATJA, HOGY NEM VOLTAM KÉSZ ÁLDOZATOKRA”
– jelentette ki. Azt is mondta, hogy elnökként feladata, hogy kimerítse az összes lehetséges utat egy párbeszéddel és megállapodással létrejött megoldáshoz.
Megszavazta a spanyol parlament felsőházának eseti bizottsága azt a intézkedéscsomagot, amely az alkotmány 155-ös cikkére hivatkozva a katalán kormány feloszlatását és előrehozott helyi parlamenti választások megrendezését tartalmazza.
Spanyol kormánytagok a bizottsági ülésen Fotó: MTI/EPA/Fernando Villar
A spanyol kormány által benyújtott javaslatokat a testület 27 képviselőjéből 22-en támogatták, és 5-en szavaztak ellene. Az elfogadott intézkedésről pénteken tart vitát és szavazást a szenátus.
Soraya Sáenz de Santamaría miniszterelnök-helyettes a bizottság ülésén a kormány javasalai mellett érvelve arról beszélt, hogy minden kormány kötelessége a törvények betartása és betartatása, ők pedig teljesítik ezen „törvényi, demokratikus és jogi” kötelezettségüket. Szerinte egy kormány sem engedheti meg, hogy területén ne legyen teljes a „fejlett demokrácia”, és épp ez az, ami jelenleg történik Katalóniában.
Azt is mondta:
kivételes helyzetben az államnak joga rendkívüli eszközökhöz nyúlni,
és ami a 155-ös cikkben szerepel, az nem csak Spanyolországban létezik. Szerinte Katalóniát „meg kell menteni” azoktól, akik a törvényen kívül helyezik, és a katalán kormányt vádolta azzal, hiányzik belőle az egyetértés és a párbeszéd szellemisége.
A szenátus levélben ajánlotta fel Carles Puigdemont katalán elnöknek, hogy személyesen vegyen részt a vitában, aki azonban nem élt ezzel a lehetőséggel. Délelőtt faxon juttatta el állásfoglalását, amelyben a spanyol kormányzati beavatkozás ellen érvelt.
Ebben bírálta a spanyol kormányt, amely szerinte
jelentősen és indokolatlanul túllépte az alkotmány biztosította kereteket
azzal, hogy a jelenlegi katalán kormányt elmozdítaná posztjáról a függetlenségi folyamat miatt. A tervezett intézkedéseket aránytalannak nevezte és szerinte a jelenleginél még súlyosabb helyzetet hoznak létre azzal, hogy megfosztják Katalóniát politikai autonómiájától.
Josep Lluís Cleries, a függetlenségpárti Európai Katalán Demokrata Párt szenátusi képviselője a bizottság ülését követően kifogásolta, hogy a vitában nem kapott szót a katalán kormány küldöttje.
A kormányzati javaslatcsomagot támogató ellenzéki Spanyol Szocialista Munkáspárt több módosító javaslatot is benyújtott be az eredeti szöveghez, ezek közül elfogadták azt, amely szerint
az intézkedéseket fokozatosan vezetnék be
attól függően, hogy a politikai körülmények miként alakulnak Katalóniában. Leszavazták viszont azt a szocialista indítványt, hogy amennyiben a katalán elnök maga jelent be előrehozott parlamenti választásokat Katalóniában, az a 155-ös cikk alkalmazásának leállítását vonja maga után. Puigdemont egyébként közölte: nem ír ki előrehozott választást.
A katalán függetlenséget támogatók Fotó: MTI/EPA/Marta Perez
A katalán parlamentben rendkívüli ülést tartottak, amelyen az ellenzék előre hozott választásokat követelt, míg a kormánypárt a függetlenség kinyilvánításának tervéről beszélt.
Lluís Corominas, a Junts pel Sí (Együtt az Igenért) kormányzó pártszövetség nevében az MTI tudósítása szerint azt mondta: képviselőcsoportja
javasolni fogja, hogy a katalán parlament pénteken nyilvánítsa ki a függetlenséget
a katalán néptől október 1-én, a népszavazáson kapott mandátum alapján. Szerinte az alkotmány 155-ös cikke támadás a katalán nép ellen. „Vérrel és félelemmel akarja kierőszakolni Spanyolország egységét” – jegyezte meg, a népszavazás elleni brutális rendőri erőszakra utalva.
Ana Gabriel, a függetlenséget támogató szélsőbaloldali Népi Egység képviselője beszédében azt mondta: a 155-ös cikk „bosszúszomjból” született.
„Katalónia nem lesz független, de szegényebb lesz, köszönhetően Önöknek”
– ezt Inés Arrimadas, a katalán parlament legnagyobb ellenzéki erejének számító Ciudadanos nevű liberális középutas párt politikusa mondta. Szerinte a katalán elnök nem szereti a vitát, csak a monológot, és ő az a vezetője Katalóniának, aki a legtöbbet beszélt a párbeszédről, de a legkevesebbet gyakorolta. Egy kormánya sem okozott annyi kárt Katalóniának, mint ez a mostani – mondta, de szerinte még időben vannak, hogy visszatérjenek a törvényességhez, és az egyetlen kiútnak az előrehozott választások megtartását nevezte. „Jobban szeretnénk, ha azt Ön írná ki” – mondta Carles Puigdemontnak.
Carles Puigdemont Fotó: MTI/EPA/Toni Albir
Miquel Iceta, a katalán szocialista párt vezetője úgy vélte, ez a katalán parlamenti ciklus „teljes és abszolút katasztrófa volt”. Szerinte sokkal megosztottabb a társadalom, gyengébb a gazdaság és Katalónia még elszigeteltebb nemzetközileg mint korábban. Felszólította a katalán elnököt, hogy teljesítse azon választási ígéretét, hogy csak 18 hónapig tart a parlamenti ciklus, és mivel ez letelt, írjon ki parlamenti választásokat. „Jobb ha ez a kormány távozik mint, hogy a vállalatok menjenek el Katalóniából” – mondta. Szerinte nincs meg az a többség, amely alátámasztja a függetlenségi célokat.
Lluis Rabell, baloldali Catalunya Sí Que Es Pot (Katalónia, Igen, Lehetséges) képviselője szerint mindent meg kell tenni a 155-ös cikk alkalmazásának elkerülése érdekében, ehhez
ki kell írni az előrehozott parlamenti választást és fel kell függesztetni bármiféle függetlenségi nyilatkozatot.
„Önnek politikai és morális felelőssége, hogy ezt megtegye” – mondta. Szerinte a függetlenség kinyilvánításhoz nincs demokratikus felhatalmazás, azt senki sem fogja elismerni.
„Van egy utolsó lehetősége, kérem, hogy használja ki”
– Ezt Xavier Garcí Albiol, a Spanyolországban kormányzó konzervatív Néppárt katalán szervezetének elnöke mondta, aki egyben arra is kérte a katalán elnököt, hogy pénteken jelenjen meg a madridi szenátusban a spanyol kormányzati javaslatokról szóló vitán és szavazáson. Szerinte „soha Katalóniában nem hazudtak még ennyit, ennyi időn keresztül”. Példaként említette, hogy korábban azt mondták: a vállalatok nem hagyják el Katalóniát a függetlenségi törekvések miatt, de eddig 1500 cég helyezte át székhelyét Spanyolország más részére.
Carles Puigdemont, amikor bejelentette, hogy nem ír ki előrehozott választást, azt is mondta, hogy kész lett volna ezt megtenni, de nem kapta meg azokat a garanciákat a spanyol kormány részéről, amelyek indokolnák jelenleg ezt a lépést. Kijelentette, hogy nem fogadja el a 155-ös cikk intézkedéseit, amelyeket jogellenesnek és igazságtalannak nevezett. Szerinte a parlament feladata dönteni arról, hogy milyen választ ad a 155-ös cikk alkalmazására.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
