Lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt eljárás megindítását kezdeményezi a spanyol állami főügyész a volt katalán kormány, valamint a katalán parlament elnökségének tagjai ellen. Carles Puigdemont leváltott katalán elnök és feloszlatott kormányának néhány tagja Brüsszelbe utazott, ahol ügyvédekkel is találkoznak. Pártjaik azt is bejelentették, hogy indulnak a december 21-ei előrehozott autonóm parlamenti választásokon.
Fotó: MTI/EPA/Ballesteros
José Manuel Maza spanyol főügyész Madridban tartott sajtótájékoztatóján azt mondta, az eljárás megindításának oka, hogy a katalán parlamentben múlt pénteken elfogadták a „Katalán Köztársaság” függetlenségét kinyilvánító javaslatot.
„Döntéseikkel és tetteikkel az elmúlt két év során
intézményi válságot idéztek elő, amely a függetlenség egyoldalú kinyilvánításában tetőzött,
az alkotmány teljes semmibevételével október 27-én” – mondta a katalán kormánytagokkal kapcsolatban a főügyész.
A feloszlatott katalán parlament hét elnökségi tagja közül azokat érinti a főügyész bejelentése, akik döntéseikkel hozzájárultak ahhoz, hogy a katalán törvényhozás elé kerülhessenek a függetlenségi folyamat előrehaladását célzó javaslatok. A legfelsőbb bíróság folytathat velük szemben eljárást, mivel december 21-ig, az előrehozott választásokig formálisan hivatalban maradnak.
Fotó: MTI/EPA/Alberto Estevez
A bűncselekmények közül, amelyekről Maza beszélt, a lázadás a legsúlyosabb,
30 év börtön is járhat érte.
Lázadás miatt Spanyolországban utoljára az 1981-es katonai puccskísérletben részt vevő csendőrtiszteket ítélték el, akik behatoltak a parlamentbe, és túszul ejtették az ott tartózkodó képviselőket.
Katalán lapok szerint közben Carles Puigdemont leváltott katalán elnök és kormányának néhány tagja Brüsszelbe utazott, ahol belga vezetőkkel találkoznak, amit Amadeu Altafaj, a katalán kormány brüsszeli külképviseletének szintén menesztett vezetője szervezett meg. A VRT tévé azt közölte, Puigdemont ügyvédekkel is találkozik.
Fotó: MTI/EPA/Robin Townsend
Theo Francken belga menekültügyi és migrációs államtitkár vasárnap a VTM tévének azt mondta:
Belgium valószínűleg politikai menedékjogot adna Carles Puigdemontnak, ha kérelmezné.
Erre később Charles Michel miniszterelnök úgy reagált, hogy a megjegyzés csak „olaj volt a tűzre”. Kris Peeters gazdasági miniszter pedig arról beszélt, hogy nem volt „bölcs dolog”, amit az államtitkár mondott.
A leváltott kormány pártjai közben bejelentették, hogy indulnak az előrehozott választáson.
„Nem félünk a szavazóurnáktól” – jelentette ki Sergi Sabria, a Katalán Köztársasági Baloldal szóvivője. Szerinte azért döntöttek a választási részvétel mellett, hogy „megőrizzék ezt a törékeny köztársaságot”, annak ellenére, hogy
a választást illegitimnek tartják, mivel Mariano Rajoy spanyol kormányfő írta ki.
A másik párt, az Európai Katalán Demokrata Párt szintén a választási részvétel mellett döntött, amit Marta Pascal a párt nevében a katalán intézmények megvédésével indokolt.
Fotó: MTI/EPA/Emilio Naranjo
A függetlenségi pártok arról még nem döntöttek, hogy megújítják-e együttműködésüket, amelyet a legutóbbi, 2015-ös helyi parlamenti választásokra kötöttek. Akkor Együtt az Igenért (Junts pel Sí) néven pártszövetséget alkotva indultak és nyertek, majd alakítottak kormányt Katalóniában.
A válság egyre súlyosabb, miután Katalóniában a madridi kormány által törvénytelennek tartott függetlenségi népszavazást rendeztek, amire a spanyol rendőrség erőszakkal reagált. Azóta voltak tömegtüntetések a függetlenség mellett és ellen is. Puigdemont azt mondta, párbeszédet akar, a madridi kormány viszont ultimátumot adott, és a függetlenség egyoldalú kikiáltása után felfüggesztette a tartomány autonómiáját.
