A texasi Sutherland Springs baptista templomában istentisztelet közben lövöldöző férfit Devin Kelleynek hívták és 26 éves volt. Tettének indítékairól a rendőrségnek egyelőre nincs sejtése, de azt még közölték, hogy Kelley katona volt, és úgynevezett poszttraumatikus stresszben szenvedett. Texas állam történetében eddig ez volt a legsúlyosabb tömeggyilkosság. A templomban 23 holttestet találtak, a templom előtt két agyonlőtt áldozat feküdt, és még egy ember kórházba szállítás közben halt meg.
A helyi rendőrség és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) képviselői a korábban megjelent információkat pontosítva azt közölték, hogy a támadó már a templom előtt lövöldözni kezdett, majd odabenn folytatta az ámokfutást. A vérengzés után elmenekült, de a percek alatt kiérkező rendőrök üldözőbe vették, és mintegy nyolc-tíz kilométernyire Sutherland Springstől érték utol.
Vasárnap este Freeman Martin, a texasi kormányzat közbiztonságért felelős hivatalának regionális igazgatója sajtótájékoztatót tartott, és elmondta: egy helybéli lakosnak köszönhető, hogy a tragédiának nem lett még több halálos áldozata. A férfi ugyanis a templom mellett lakik, és amikor meghallotta a lövéseket, azonnal fegyvert ragadott, átszaladt a templomba és fegyverét az ámokfutóra fogta, aki menekülni kezdett, nyomában a Martin által meg nem nevezett helyi lakossal. Korábban nem volt világos, hogy a támadót a rendőrök lőtték-e le, Freeman Martin most azt mondta, hogy amikor a rendőrség bekapcsolódott az üldözésbe, és megtalálta a lövöldöző Kelley kocsiját, a fiatal férfi már halott volt. Nem tudni, hogy öngyilkos lett-e, vagy az őt üldöző helybéli lakos lőtte le. A támadó autójában több fegyvert találtak.
A vérengzés után Greg Abbott texasi kormányzó a Sutherland Springs közelében fekvő Stockdale városkában a rendőrséggel közösen sajtóértekezletet tartott. Hangsúlyozta, hogy Texas állam történetében eddig ez volt a legsúlyosabb tömeggyilkosság. A templomban 23 holttestet találtak, a templom előtt két agyonlőtt áldozat feküdt, és még egy ember kórházba szállítás közben halt meg. Több mint harminc sebesültet ápolnak a stockdale-i kórházban, ahová helikopterekkel és mentőkkel szállították őket. Több sebesült válságos, életveszélyes állapotban van. Az orvosok nem adtak ki közleményt az állapotukról. A kormányzó elmondta: a halottak között ötéves és hetvenkét éves áldozat is van, életét vesztette egy várandós asszony és a lelkipásztor tizennégy esztendős lánya is.
Ann Stefanek, az amerikai légierő szóvivője közölte: az ámokfutó korábban at amerikai légierő tagja volt, 2010-től elbocsátásáig a légierő egyik új-mexikói támaszpontján a logisztikai részlegnél teljesített szolgálatot. A szóvivő azonban nem közölte sem azt, hogy miért, sem pedig, hogy mikor bocsátották el őt.
Legalább 27 ember meghalt és többen megsebesültek, miután helyi idő szerint fél 12-kor egy fegyveres lövöldözni kezdett egy dél-texasi baptista templomban.
A merénylő a vasárnapi istentiszteleten nyitott tüzet a Wilson megyei Sutherland Springs baptista templomában. Az FBI egyelőre egy elkövetőről tud, azt még nem lehet tudni, hogy miért nyitott tüzet a támadó.
A rendőrség tájékoztatása szerint legalább 27 ember meghalt és 20-25 sérültje is van a támadásnak – írja a BBC.
A fegyveres elmenekült a helyszínről, de rövid üldözés után a szomszédos Guadalupe megyében tűzpárbajban meghalt – tájékoztatta a CNN-t a helyi sheriff. Az még nem világos, hogy öngyilkos lett, vagy pedig a hatóságok lőtték le, és a személyazonossága sem ismert.
A Japánban tartózkodó Donald Trump Twitter-üzenetben reagált a támadásra. „Isten segítse meg a Sutherland Springsben élőket” – írta az amerikai elnök. Twitter-bejegyzésben adott ki közleményt Greg Abbott texasi kormányzó is, amelyben azt írja, imádkoznak az áldozatokért.
May God be w/ the people of Sutherland Springs, Texas. The FBI & law enforcement are on the scene. I am monitoring the situation from Japan.
Ez rövid időn belül már a második súlyos merénylet az Egyesült Államokban: október 1-jén, Las Vegasban Stephen Paddock 58 embert ölt meg egy koncerten, és több százat megsebesített.
Ismét rengeteg dokumentumot szivárogtattak ki arról, hogyan mentik a világ legbefolyásosabb és leggazdagabb emberei titokban adóparadicsomokba a pénzüket. II. Erzsébet brit királynő, illetve a Trump-adminisztráció több tagja is érintett a Paradise Papers névre keresztelt dokumentumok szerint. Csakúgy, mint a Panama-papíroknál, itt is előkerültek magyar szereplők.
Több mint 100 médium érintett a nyomozásban, amely befolyásos üzletemberekről, politikusokról, sportolókról és művészekről rántja le a leplet, akik adóparadicsomokban rejtették el a vagyonukat. A dokumentumok két offshore cégtől származnak, és a német Süddeutsche Zeitung szerezte meg őket, amely az International Consortium of Investigative Journalists nevű tényfeltáró újságírószervezettel együtt dolgozta fel az adatokat.
A Paradise Papers néven emlegetett projektből kiderül többek között, hogy:
II. Erzsébet magánvagyonából 10 millió fontot fektettek Kajmán-szigeteki alapokba,
a Donald Trumpot körülvevő politikusok és tanácsadók kiterjedt offshore-hálózatot működtettek, amelybe még Vlagyimir Putyin orosz elnök köréhez kapcsolható cégtől is érkezett pénz,
a Twitterhez és a Facebookhoz orosz állami pénzügyi intézetektől érkeztek dollárszázmilliók,
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök pénzügyi tanácsadója Kajmán-szigeteki pénzalapot üzemeltetett,
multinacionális cégek, köztük a Nike és az Apple agresszív adóelkerülést folytattak,
kiterjedt offshore-hálózaton keresztül tették rá a kezüket az orosz milliárdosok angol futballcsapatokra.
A nyomozást egy éven keresztül 380 újságíró végezte, és a BBC beszámolója szerint a következő héten további leleplezések látnak majd napvilágot.
Csakúgy, mint a 2015-ben közzétett Panama-papíroknál, most is volt magyar résztvevője a munkának: a Direkt36 kutatásai szerint a több mint 13 millió kiszivárgott dokumentumban ismét feltűnnek hazai szereplők. Ezúttal politikusok nem érintettek, de előkerültek információk többek között Nagy István svájci nagykövetről, Andy Vajna filmügyi kormánybiztos érdekeltségébe tartozó, tíz éve megszüntetett offshore-cégről, és az iratok tartalmaznak részleteket Soros György offshore-érdekeltségeiről is.
Folytatjuk…
Carles Puigdemont elnök és a vele együtt Brüsszelben tartózkodó négy másik leváltott katalán kormánytag feladta magát a belga rendőrségen – tájékoztatott a belga ügyészség.
Az elnökön kívül Meritxell Serret korábbi földművelésügyi, Antoni Comín egészségügyi, Lluís Puig kulturális és Clara Ponsatí oktatási miniszter adta fel magát a belga szövetségi rendőrségnek reggel 9 óra után. A politikusok ügyvédeik kíséretében érkeztek.
A BBC információi szerint egy nyomozóbíró fogja kihallgatni a katalán elnököt és társait. A bírónak 24 órája van eldönteni, hogy előzetes letartóztatásba helyezteti őket, esetleg óvadék ellenében szabadon távozhatnak. De egyes hírek szerint akár már vasárnap este kiderülhet, hogy mi lesz a menesztett katalán kormánytagok sorsa.
Puigdemont és társai ellen november 3-án adott ki európai elfogatóparancsot a bíróság Spanyolországban, amiért a katalán parlament októberben, a spanyol kormány által ellenzett népszavazásra hivatkozva egyoldalúan kinyilvánította Katalónia függetlenségét. Puigdemont és négy volt kormánytag Brüsszelbe távozott, miután a válaszlépésként a spanyol kormány feloszlatta a katalánt, és előrehozott választásokat írt ki Katalóniában.
José Manuel Maza spanyol állami főügyész hétfőn kezdeményezte büntetőeljárás megindítását a volt katalán kormány, valamint a katalán parlament elnökségének tagjai ellen. A spanyol központi büntetőbíróság csütörtökön előzetes letartóztatásba helyezte a leváltott katalán kormány nyolc tagját, akik ellen lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények gyanújával indítottak eljárást. Puigdemont és a Brüsszelbe menekült kormánytagok nem jelentek meg a bíróságon, ezért pénteken körözést adtak ki ellenük.
Az európai elfogatóparancs szabályainak értelmében az elfogás után legfeljebb 60 napja van az adott tagállamnak visszajuttatni az érintettet oda, ahol az elfogatóparancsot kibocsátották ellene. Ha hozzájárul az átadáshoz, úgy az átadási határozatot tíz napon belül meg kell hozni.
Az Egyesült Államok volt elnöke olyan sok levelet kap, amelyekben a választók a jelenlegi elnökre panaszkodnak, hogy megfogalmazott egy válaszüzenetet, amelyet eljuttat az aggódó amerikaiknak.
A Yahoo News tette közzé először Barack Obama volt amerikai elnök levelét, amelyet azoknak küld el, akiktől elektronikus vagy postai úton aggódó üzeneteket kap. A levél fő üzenete az, hogy ne veszítsék el az ország fejlődésébe vetett hitüket, mert a történelem a bizonyíték rá, hogy mindig előre haladt az Egyesült Államok. Obama szerint ez még akkor is így van, ha gyakran úgy érződik, hogy „minden előre tett két lépés után egyet visszafelé haladunk”.
Obama hangsúlyozza a levélben, hogy nagyon fontos, hogy maguk az állampolgárok őrizzék az ország közös értékeit, és mindig ki is álljanak ezekért.
„Akkor van veszélyeztetve a demokráciánk, ha biztosra vesszük”
– áll a levélben. Azt is hozzáteszik, hogy ő bizakodóan tekint a jövőbe, mert a neki küldött levelek is bizonyítják, hogy az emberek törődnek egymással.
A volt amerikai elnök egyébként Donald Trump beiktatása óta ritkán politizál. Felszólalt például az Obamacare ügyében, mikor Trump vissza akarta vonni azt, de inkább arra akar koncentrálni, hogy a fiatalokat inspirálja, és nagyobb közéleti aktivitásra ösztönözze.
Az amerikai elnök ázsiai körútjának keretében megérkezett Japánba, és beszédet mondott a jokota amerikai katonai támaszponton. Észak-Korea atom- és rakétakísérleteire utalva hangsúlyozta, hogy egyetlen diktátor sem becsülheti le Amerikát.
Donald Trump nem nevezte meg ugyan Kim Dzsong Unt, de minden bizonnyal elsősorban az észak-koreai vezetőnek szólt a figyelmeztetés, aki nemrég imperialista gengszternek nevezte az amerikai elnököt.
„Soha nem fogunk engedni, soha nem fogunk habozni és soha nem fog gyengülni elszántságunk, hogy megvédjük népünket, szabadságunkat és a nagyszerű amerikai lobogót” – mondta Trump.
Donald Trump és Melania Trump megérkezik a Jokota amerikai légi támaszpontra (MTI/EPA/AFP pool/Nogi Kazuhiro)
Az elnök a burkolt fenyegetés mellett viszont az újságíróknak az elnöki különgépen arról is beszélt, hogy reméli, békésen oldódik meg az észak-koreai válság. Az ország népéről is elismerően beszélt:
„Szerintem nagyszerű emberek, szorgalmasak és sokkal több melegség van bennük, mint a legtöbben gondolják”
– mondta.
Észak-Korea nem sokkal később „könyörtelen büntetést” helyezett kilátásba Donald Trump „ostoba megjegyzései” miatt.
Sokan attól tartanak, hogy az észak-koreai diktátor újabb rakéta vagy nukleáris kísérlet végrehajtását rendeli el az elnök ázsiai körútja idején, aki Japán után ellátogat Dél Koreába, Kínába és a Fülöp-szigetekre. A körút végén részt vesz az ázsiai és csendes-óceáni államok szervezetének csúcstalálkozóján Vietnamban.
Lesz Trump-Putyin találkozó is – erősítette meg az amerikai elnök, aki bízik benne, hogy az orosz államfő segíthet az észak-koreai válság rendezésében. Ezenkívül meg akarja vitatni vele Szíria jövőjét és Ukrajna helyzetét. A választási kampány idején Trump az orosz kapcsolatok látványos javulását igérte, de ebből egyelőre semmi sem lett. Az FBI ugyanis továbbra is vizsgálja Trump embereinek kapcsolatát az orosz nagykövetséggel Washingtonban.
Szaúd-Arábia új korrupcióellenes testülete 11 szaúdi herceget tartóztatott le, köztük jelenlegi és volt minisztereket, illetve a királyi család külföldön legismertebb tagját.
A BBC beszámolója szerint a letartóztatások néhány órával azután történtek, hogy felállt volna az új bizottság, amelyet királyi rendeletre hoztak létre, Mohamed bin Szalmán koronaherceg vezetésével.
A letartóztatások okát, illetve a királyi családtagokat nem nevezték meg, de a New York Times szerint köztük van al-Valíd bin Talál bin Abdel-Azíz al-Szaúd herceg is, aki
az uralkodóház külföldön legismertebb képviselője, és a világ egyik leggazdagabb embere.
A New York Times szerint al-Valíd herceg letartóztatása sokként éri a külföldi pénzügyi központokat is. Ő irányítja ugyanis a Kingdom Holding beruházási társaságot, és jelentős részvényei vannak többek között a News Corpban, a Time Warner-nél, a Citigroup bankcsoportban, illetve az Apple-nél és a Twitternél. A herceg amerikai egyetemeket támogat, köztük a tekintélyes washingtoni Georgetown Egyetemet is.
Mohamed bin Szalmán a szaúdi király, Szalmán bin Abdel-Azíz fia, az első számú trónörökös, és már az ország védelmi minisztere is (MTI/EPApool/Olivier Douliery)
Al-Valíd herceg októberben még több interjúban arról beszélt, hogy Szaúd-Arábia az Aramco állami olajvállalat nyilvános tőzsdei bevezetését tervezi. A New York Times felidézte azt is, hogy al-Valíd nyilvános vitába keveredett Donald Trumppal 2015-ben, amikor kiderült, hogy Trump elnökjelölt szeretne lenni.
A lap szerint szombaton kiürítették a rijádi Ritz Carlton hotelt, mert állítólag ott helyeznék el a királyi család letartóztatott tagjait. Lezárták a rijádi repülőtér magángépeket fogadó részét is. Lehetséges, hogy Mohamed bin Szalmán koronaherceg így szeretné megakadályozni, hogy mások, akiket még le akarnak tartóztatni, esetleg külföldre meneküljenek.
A trónörökös reformok bevezetésére készül, és a BBC szakértői szerint a letartóztatásokkal már így is jelentős hatalmát akarja megszilárdítani. Bin Szalmán nagyszabású reformtörekvéseiről ebben a cikkünkben olvashat részletesen.
Egyelőre még sok a kérdőjel azzal kapcsolatban, hogy Ukhná Kürelszükh mongol miniszterelnök milyen külpolitikát fog folytatni, de egy dolog biztosra vehető: folytatódik az a fajta geopolitikai verseny, amelynek nemcsak a Mongóliával határos Kína és Oroszország a főszereplője, hanem Japán, India az Egyesült Államok, de még az Európai Unió is a játékosok között van.
„Átalakítás és nyitás”
Mielőtt részletesen ismertetnénk a mongol külpolitikát és az országért folytatott geopolitikai versenyt, szükséges röviden kitérni a történelmi előzményekre is. Ugyanis csak ennek tükrében érthető meg Mongólia és a mongol demokrácia különleges helyzete, illetve jelentősége. (A gazdasági és politikai történésekről lásd előző cikkünket.)
Mongóliában, akárcsak a kelet-közép-európai térségben a hidegháború idején kommunista vezetés volt hatalmon. Sőt, 1921 nyarán a mongolok az orosz bolsevikok segítségével űzték el a kínaiakat, és „hálából” kikiáltották a Mongol Népköztársaságot. Így létrejött a világ második szocialista állama, amely évtizedekig hozzá volt láncolva a Szovjetunióhoz.
Amikor a hatvanas évektől érezhetővé vált a kínai-szovjet ellentét, akkor Ulánbátor Moszkvát választotta, de ennek megvolt a súlyos ára. 80 000 szovjet katona állomásozott az országban, velük együtt biológiai, vegyi és nukleáris töltetekkel felszerelt rakétákat is telepítettek, amelyek a kínai célpontokra voltak irányozva. Természetesen Mao Ce-tung sem hagyta annyiban a dolgot, aki a mongol kommunisták Peking-barát szárnyát támogatta: felsorakoztatta a kínai hadsereg jelentős részét a határ mellett, és nem hagyott kétséget afelől, hogy Mongólia lett volna egy kínai-szovjet határháború első áldozata.
A beszorított Mongólia. A kép forrása: Wikimedia Commons
Ulánbátor az ellentét miatt nem tudta elmélyíteni a gazdasági kapcsolatait sem Kínával, sem pedig más nyugati szövetséges kelet-ázsiai (Japán, Dél-Korea) országokkal. Egyedül csak a kelet-európai államokra hagyatkozhatott:
külkereskedelmének 92 százalékát a KGST, és ennek 80 százalékát a Szovjetunió felé bonyolította le.
Ez azonban a nyolcvanas évek végére, amikor a keleti tömb már recsegett-ropogott, önmagában már nem volt elegendő.
A rendkívül szoros összefonódások miatt a változás szele a kelet-ázsiai országot is hamar elérte. A rendszerváltásban nagy szerepük volt a Csehszlovákiában vagy Magyarországon tanult mongol értelmiségieknek, akik otthon ugyanazt akarták megismételni, amit a kelet-közép-európai országokban. Ez pedig sikerült nekik: kisebb incidenseket és összetűzéseket leszámítva a szovjet típusú rendszer egy puskalövés nélkül összeomlott, és 1990-ben már megtartották az első szabad választásokat. Ezt ugyan a marxizmust szociáldemokráciára lecserélő Mongol Népi Forradalmi Párt (MNFP) nyerte meg a rá adott szavaztok 60 százalékával, de az ellenzéki pártok – például a Demokrata Párt – szintén bejutottak a Nagy Állami Hurálba.
Tüntetés a demokráciáért Ulánbátorban 1989-ben. A kép forrása: Link
Ez azonban nem hátráltatta a demokratizálódási folyamatokat: az 1992-ben elfogadott új alkotmányt követően 255 törvénymódosítást hajtottak végre, és 71 nemzetközi egyezményt írtak alá, hogy Mongólia megfeleljen egy – nyugati típusú – demokratikus jogállam követelményeinek.
A mongol politikai rendszerben a parlamenti választásokon többséget szerzett párt vagy koalíció adja a miniszterelnököt, aki a kormány vezetőjeként irányítja az országot. Ugyanakkor a közvetlen elnökválasztás során hivatalba került államelnöknek szintén nagy szerepe volt az ország bel- és külpolitikájában.
A demokratizálódás folyamatának egyik leglátványosabb mérője a mongol médiapiac átalakulása volt, hiszen a rendszerváltás óta
300 új nyomtatott napilap, hetilap, magazin, televízió majd pedig internetes híroldal jelent meg az országban.
Jószomszédsági iszony
A Szovjetunió összeomlásával és a KGST megszűnésével Ulánbátor nagyon nehéz helyzetben találta magát. Mivel akkoriban nem volt más lehetősége, ezért kénytelen volt Kína felé orientálódni, amivel kapcsolatban a mongolok nagyon sok ellenérzést tápláltak (a kínaiak ugyanis 300 évig megszállás alatt tartották az országot). Ezért 1994-ben egy olyan szerződést kötöttek a „déli szomszéddal”, amely értelmében Peking elismerte Ulánbátor atomfegyvermentes státuszát, illetve Mongólia függetlenségét, önállóságát, területi integritását. Ugyanúgy rendezték a 4000 kilométer hosszú vitatott kínai-mongol határt, és a kínai vezetés gazdasági autonómiát biztosított a Belső-Mongólia nevű, 1,2 millió négyzetkilométer nagyságú területnek, ahol több mint 4 millió mongol él.
A mongolok az egyik legnépszerűbb kisebbségnek számítanak ma Kínában. A két nép között kevés a feszültség, sőt, nagyon sok olyan kínai sztár van, aki a mongol felmenőivel büszkélkedik.
A 21. század elejére Kína lett Mongólia legnagyobb kereskedelmi partnere: a mongol export 90 százaléka Kínába irányult, a kínai import pedig 40 százalékot tett ki, miközben a külföldi beruházások 40 százaléka is kínai eredetű volt. A folyamatosan nyersanyaghiányban szenvedő Kína számára a mongol ipari nyersanyagok, ércek és energiahordozók nagyon jól jöttek.
Sőt, miután Vlagyimir Putyin alatt Oroszország stabilizálódott, és egyre inkább nagyhatalomként kezdett el viselkedni, a mongol vezetés ismét szorosabbra fűzte a kapcsolatait az északi szomszédjával. Elsősorban fegyvereket vásárolnak Oroszországtól, valamint közös hadgyakorlatokat tartanak, mint például legutóbb 2016-ban, amelyen 1000 katona, 200 jármű és a légierő vett részt.
Kaltma Battulga. A kép forrása: Wikimedia Commons.
Csakhogy idővel a mongol vezetés úgy vélte, hogy akárcsak a szocializmus időszakában, a kelet-ázsiai ország ismét túlságosan függővé válik egy külső nagyhatalomtól. A Pekingtől – és kis mértékben Moszkvától – való távolodás Kaltma Battulga mongol köztársasági elnök tavaly nyári megválasztása óta gyorsult fel igazán, ugyanis az ellenzéki politikus a győzelmét a Kína-ellenes retorikának köszönhette. Ráadásul ő volt a legnagyobb támogatója a Dalai Láma fogadásának 2016-ban, ami kivívta a kínai média és kormányzat haragját, illetve közvetve hozzájárult a mongol gazdasági válsághoz is.
A mongol államfő állandóan a „keleti veszedelemről” beszél, a riválisait azzal vádolja, hogy nem „eredeti mongolok”, hanem félig kínai származásúak, valamint azt vizionálja, hogy
a két ország között súlyos összecsapások robbannak ki majd negyven-ötven év múlva, amikor Mongólia kifogy a nyersanyagokból.
Battulga azonban nem az első mongol államfő, aki fontos céljának tekintik a „kínai szálak” gyengítését. Ulánbátor már évekkel korábban meghirdette az ún. „harmadik szomszéd” külpolitikáját, amely lényege, hogy Mongólia más országokkal és térségekkel is elmélyítené a viszonyát. Ezeket az erőfeszítéseket pedig siker koronázta: a kelet-ázsiai ország igencsak aktív és szoros kapcsolatokat épített ki az Egyesült Államokkal, az Európai Unióval, Indiával és Japánnal. Lényegében azokkal az országokkal, amelyekkel Kínának valamilyen területi vagy gazdasági vitája van, ami természetesen egyáltalán nincs a kínai vezetés ínyére.
Hintapolitika
Az elmúlt években a régió országai közül a japán-mongol kapcsolatokban történtek a leglátványosabb előrelépések. Abe Sinzó japán miniszterelnök 2013-as útja során arról állapodtak meg a felek, hogy nemcsak hosszútávú stratégiai partnerek lesznek, hanem gazdasági téren is szorosabbá fűzik a kapcsolataikat, ezzel ellensúlyozva Kína szerepét, és az együttműködésbe az USA-t is bevonják.
Mongóliában japán fejlesztési pénzből építették meg az ország második legnagyobb nemzetközi repülőterét, majd vasutakat, hidakat, sőt, a japán bányászati cégek fokozatosan kiszorították a kínaiakat. Idén pedig a japánok 850 millió dollárral segítették meg a mongol gazdaságot, szabadkereskedelmi egyezményt kötöttek, és Kaltma Battulga szeptemberben a japán kormányfővel való találkozóján elfogadta a – Mongóliával korábban baráti kapcsolatokat ápoló – Észak-Korea ellen megszavazott újabb nemzetközi szankciókat.
Augusztusban ünnepelték a japán-mongol kapcsolatok 45-ik évfordulóját. A kép forrása: link
Hasonló a helyzet Indiával is, amely az elmúlt években szintén szorosabbra fűzte a viszonyát Mongóliával. Új Delhi mára az egyik legnagyobb hitelezője a mongol gazdaságnak, csak 2015-ben 1 milliárd dollárt fektetett be a kelet-ázsiai országba. Ennél azonban jóval több fejfájást okoz a kínai vezetésnek az, hogy a két ország közös katonai kiképzéséket és hadgyakorlatokat tart, mint például a „Nomád Elefánt” nevű hadgyakorlat 2017 áprilisában. India „Kína hátsó udvarában” próbálja lefoglalni Pekinget, hogy Kína ne Új Delhi rovására növelje a befolyását az Indiai-óceánon vagy Dél-Ázsiában.
Csakhogy Kínát és Oroszországot egyszerre nyugtalanítja a mongol elit Nyugat-barátsága. Az Európai Unióval (az unió tagállamaival, köztük Magyarországgal, fenntartott kapcsolatokról lásd ezt a cikkünket) és az Egyesült Államokkal. A kétezres évek elején Mongólia sietett csatlakozni az USA által szervezett terrorellenes hadjárathoz, amiért cserébe Washington 2004-től megengedte, hogy Ulánbátor részesüljön az amerikai szövetségeseknek nyújtott felzárkóztatási programból.
2011-ben Jonathan Addleton, az Egyesült Államok mongóliai nagykövete NATO medállal tünteti ki az Afganisztánban szolgáló mongóliai katonákat. A kép forrása: Wikimedia Commons.
Barack Obama amerikai elnök hivatali ideje alatt váltak az amerikai-mongol kapcsolatok igazán erőssé, ugyanis Mongólia látványos sikereket ért el a demokráciaépítés és az emberjogi helyzet javulása terén, ami különösen vonzóvá tette őt az amerikai külpolitika számára. Például a kelet-ázsiai ország a 2016-ban kiadott Freedom House jelentés szerint 86 százalékot ért el a demokrácia, az emberi jogok és civil társadalom erőssége terén, mindössze négy ponttal lemaradva az USA-tól. Emiatt aztán
az Obama-adminisztráció minden anyagi támogatást megadott Ulánbátornak:
az USA évenként 300-400 millió dolláros segélyt utal a kelet-ázsiai országnak, a kereskedelmi mérlegük tavaly 170 millió dollárt tett ki. Az Egyesült Államok elkezdte felváltani Kínát az a mongol importoldalon is, főleg a használati, elektronikai és gépipari cikkek terén.
Eddig úgy tűnik, hogy Trump alatt nem lesznek nagy változások az amerikai-mongol kapcsolatokban, továbbra is fenntartják a jó viszont. Igaz, teljesen más okból: Washington számára most nem a mongol demokrácia állapota, hanem a stratégiai helyzete miatt fontos Ulánbátor, hiszen a Kína és Oroszország közé beékelődött állammal igencsak meg lehetne osztani az amúgy évek óta nagyon szorosan együttműködő Peking és Moszkva figyelmét.
Tehát Mongóliát
komoly példaként lehetne állítani a kelet-közép-európai országok, köztük Magyarország elé is.
Nemcsak azon a téren, hogy milyen látványos eredményeket tud elérni egy volt szocialista ország a demokráciaépítés terén, amely képes átvészelni a belső politikai-gazdasági válságokat, hanem a külpolitikai egyensúlyozással kapcsolatban is van mit tanítania Ulánbátornak. Hiszen egy olyan országról van szó, amely földrajzilag ugyan Keleten helyezkedik el, mégis mindent megtesz azért, hogy Nyugatra tartson.
Váratlanul bejelentette lemondását Szaad Haríri libanoni kormányfő. Haríri szombaton, egy Szaúd-Arábiában felvett televíziós beszédben mondott le a hivataláról azért, mert attól fél, hogy megpróbálják megölni.
Haríri szerint Irán „félelmet és rombolást” szít több országban, köztük Libanonban is. 2016 decembere óta volt az ország miniszterelnöke, illetve korábban 2009 és 2011 között.
Szaad Haríri Iránt helyi szövetségesét, a Hezbollahot is támadta beszédében, és azt mondta, attól fél, hogy apjához hasonlóan őt is meggyilkolják.
„A Hezbollah Irán karjainak meghosszabbítása. Nem csak Libanonban, hanem más arab országokban is”
– mondta a Szaúd-Arábiával szövetséges, szunnita muzulmán Haríri, aki megválasztásakor egy új korszak beköszötét ígérte az országnak.
Most arról beszélt, hogy olyan a légkör, mint apja, Rafik Haríri meggyilkolása előtt. „Érzem, hogy ellenem is tervet szőnek, és az életemre törnek” – mondta. De Haríri arról is beszélt, hogy Irán „ismét fel fog kelni, és levágja a felé nyúló karokat”.
Szaad Haríri kétszer is járt Szaúd-Arábiában az elmúlt egy hét leforgása alatt, és a nagyhatalmú Mohammed bin Szalmán trónörökössel is tárgyalt – írja az MTI. Az al-Dzsadíd bejrúti televízió úgy tudja, hogy Haríri szombati televíziós beszédét is Rijádban vették fel, és onnan is sugározták.
Irán a libanoni miniszterelnök lemondására úgy reagált, hogy Haríri csak feszültséget akar szítani, és a vádjai alaptalanok – írja a BBC.
Szaad Haríri apjával, Rafik Harírivel autóba rejtett bomba végzett 2005-ben, és az ügyben a Hezbollah négy feltételezett támogatója ellen indult eljárás távollétükben.
A szunnita Szaúd-Arábia és a síita Irán évek óta hol enyhülő hol erősődő konfliktusban áll egymással, mert mindkét ország vezető szerepre törekszik a térségben.
Az EU elvárja, hogy Málta kivizsgálja a a kormányt bíráló újságírónő meggyilkolását – mondta Frans Timmermans, az Európai Bizottság alelnöke.
Timmermans szerint a demokrácia a tét Máltán, ahol Daphne Caruana Galizia újságírónőt, a kormány egyik leghevesebb bírálóját a maffiát idéző módszerrel, autóját felrobbantva gyilkolták meg. Halála óta több nagy tüntetés is volt Máltán, amelyeken a bűnösök elfogását követelték.
Daphne Caruana Galizia Fotó: MTI/EPA/The Malta Independent
Az oknyomozó újságírónő temetésén a gyászszertartást maga Málta érseke vezette. Kijelentette: az, aki elkövette ezt a gyilkosságot nem menekülhet az isteni igazságszolgáltatás elől. A temetésen jelen volt Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke is. A kormány emberei, akiket az újságírónő korrupcióval és pénzmosással gyanúsított, távol maradtak a temetésről.
Joseph Muscat miniszterelnök egymillió eurós nyomravezetői díjat tűzött ki annak, aki kideríti, hogy ki gyilkolta meg a kormányt bíráló újságírónőt. De a gyilkos kiléténél is fontosabb, hogy ki volt a megrendelő, ki akarta kiiktatni a kormányt bíráló újságírót.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
