Kezdőlap Világ Oldal 55

Világ

Meghalt Kissinger, az amerikai diplomácia legnagyobb stratégája

0

Elhunyt Henry Kissinger, az Egyesült Államok külügyminisztere, Nixon és Ford elnök vezetése alatt, aki segített véget vetni az amerikai részvételnek a vietnami háborúban, és új korszakot alakított ki az Egyesült Államok Kínával való kapcsolatában.

100 éves korában érte a halál a veterán diplomatát, aki mindvégig dolgozott: idén még utoljára járt Pekingben, ahol fogadta őt Hszi Csin-ping kínai elnök is. Kissinger elmondta az amerikai és a kínai sajtónak, hogy nem helyesli a Biden kormányzat diplomáciáját, mely stratégiai az USA ellenfelének egy kalap alatt nyilvánította ellenfelének Kínát és Oroszországot. Kissinger épp azért készítette elő kommunista Kína és az USA közeledését, hogy elszigetelje a Szovjetuniót. 1972-ben járt Nixon elnökkel Pekingben, ahol megkötötték a paktumot Mao elnökkel és Csou Enlaj miniszterelnökkel. Ennek alapján kezdődött meg Kína felemelkedése, amelynek eredményeképp  a kínaiak immár egyenrangú világhatalomnak érzik magukat az Egyesült Államokkal.

Biden elnök és Hszi Csin-ping elnök legutóbb pár napja San Francisco mellett találkozott egymással. A kiszivárgott hírek szerint a kínai elnök megígérte Joe Bidennek: amíg ő vezeti Kínát, addig Peking nem támadja meg Tajvant.

A kínaiak gazdaságilag akarják meghódítani a világot, és nem katonailag. Ezt épp Henry Kissingertől tanulták meg, aki ötven évvel ezelőtt a Jom Kippur háború idején globális gazdasági változást indított meg az olajárak radikális megemelésével, mellyel a dollár világpiaci vezető szerepét is megerősítette nem sokkal azután, hogy az USA letért az aranyalapról.

Henry Kissinger szívesen lett volna az Egyesült Államok elnöke, de erre nem nyílt lehetősége hiszen csak olyan polgár jelentkezhet erre aki az USA területén született.

Német zsidó amerikai zászló alatt

Henry Kissinger Németországban született 1923-ban, és családjával a nácizmus elől vándorolt ki szülőföldjéről. Húszéves korában megkapta az amerikai állampolgárságot, és besorozták a hadseregbe, ahol a szemüveges fiatalembert a kémelhárításhoz osztották be. Az amerikai hírszerzést a második világháború idején Allen Dulles vezette Svájcban, ahol tárgyalt a náci vezetők küldötteivel is. Ilyen módon szabadítottak ki sok zsidó foglyot a haláltáborokból a nácik által megszállt Európából. Hitler emiatt leváltotta Himmlert, az SS vezérét.

Henry Kissinger visszatért a Harvard egyetemre, ahol azután később tanított is. 1969-ben Nixon nemzetbiztonsági tanácsadójává, 1973-ban pedig külügyminiszterévé nevezték ki. Ford alatt is maradt, és segített egy áttörő stratégiai fegyverkezési paktum kereteinek kialakításában. Ford azt mondta:

„Ami ezt az amerikait illeti, köztársaságunk történetének legnagyobb külügyminisztere. Kiváló teljesítményének rekordja felülmúlhatatlan az amerikai történelem évkönyveiben.”

Diplomáciai eszményképe az a Metternich herceg volt, aki a magyar történelemben is játszott szerepet mint a Habsburg uralkodók főtanácsadója. Metternich hozta tető alá a bécsi békét 1815-ben, és ez egészen az első világháborúig biztosította azt, hogy a konfliktusok ne váljanak átfogó háborúvá az egész kontinensen. Kissinger hasonló békét szeretett volna elérni, és ez sikerült is akkor amikor a hidegháború véget ért.

Ő alapozta meg Nixon 1972-es kínai és oroszországi történelmi látogatásait is, amelyek enyhítették a feszült hidegháborús kapcsolatokat, mielőtt az 1973-as jom kippuri háború után megkezdte védjegyévé vált „siklódiplomácia” a Közel-Keleten, hogy elősegítse Egyiptom és Izrael közötti békét…

A német származású emigráns, az első nem amerikai származású külügyminiszter megosztó személyiség volt a külkapcsolatokkal kapcsolatos reálpolitikai megközelítése miatt, amely magában foglalta néhány kellemetlen rezsim támogatását és az amerikai érdekek előmozdítását szolgáló kirívó fellépéseket.

1973-ban Henry Kissinger megosztva vietnami tárgyaló partnerével megkapta a Nobel békedíjat. 

Kissinger legfontosabb diplomáciai tettének az USA – Kína közeledést tartotta, és alapelve a háromszög kapcsolatrendszer volt: eszerint

Washingtonnak mindig arra kell törekednie, hogy jobb viszonyban legyen a háromszög két másik nagyhatalmával mint azok egymással.

A Szovjetunió bukásával megszűnt a háromszög, Oroszország immár nem világhatalom, de Kissinger kitartott amellett, hogy az USA számára nem jó diplomácia, ha egyszerre tekinti ellenfélnek Kínát és Oroszországot, mert így azok összefoghatnak ellene. Ezért is utazott el idén júliusban Pekingbe a 100 éves Henry Kissinger.

George W. Bush volt elnök tisztelegve ezt írta: „Amerika elvesztette az egyik legmegbízhatóbb és legjellegzetesebb hangot a külügyekben Henry Kissinger halálával. Régóta csodálom azt a férfit, aki fiatal fiúként egy zsidó családból menekült a nácik elől, majd az Egyesült Államok hadseregében harcolt ellenük. Amikor később külügyminiszter lett, egykori menekültté való kinevezése éppúgy elmondott nagyságáról, mint Amerika nagyságáról. Két elnök adminisztrációjában dolgozott, és még sok másnak adott tanácsot. Hálás vagyok ezért a szolgálatért és a tanácsért, de leginkább a barátságáért. Laurának és nekem hiányozni fog a bölcsessége, a varázsa és a humora. És mindig hálásak leszünk Henry Kissinger közreműködéséért.”

Mike Pompeo, Trump elnök hivatalának külügyminisztere így nyilatkozott: „Mindig hálás leszek kedves tanácsaiért és segítségéért, amit titkárként töltöttem. Mindig támogató és mindig tájékozott, bölcsessége jobbá és felkészültebbé tett minden beszélgetésünk után.”

Az Egyesült Államok és Kína közötti kapcsolatok simítására tett erőfeszítései elismeréseként Kissingert a kínai állami média gyászolta. A China News ezt írta: „Ma befejezte legendás életét ez a „kínai nép régi barátja”, akinek éles látásmódja volt, és alaposan értette a világ ügyeit.”

A Kínai Központi Televízió, az állami műsorszolgáltató „legendás diplomatának” nevezte Kissingert.

Megítélése közel sem volt ennyire egyhangú. A Rolling Stone magazin a Kissinger haláláról szóló riportjának főcímében azt írta: „Az USA uralkodó osztálya által szeretett háborús bűnös végre meghalt”.

Az amerikai közösségimédia-felhasználók tegnap este számos kritika mellett Bernie Sanders baloldali független szenátor 2016-os demokrata elnökválasztási vitája során megszólaltak. Sanders szembeállította Kissingerrel kapcsolatos nézeteit Hillary Clintonnal, mondván: „Véletlenül azt hiszem, hogy Henry Kissinger volt az egyik legpusztítóbb külügyminiszter az ország modern történelmében. Büszkén mondhatom, hogy Henry Kissinger nem a barátom… sőt Kissinger tevékenysége Kambodzsában, amikor az Egyesült Államok bombázta azt az országot, megdöntötte Sihanouk herceget, instabilitást teremtett Pol Pot és a vörös khmerek megjelenése előtt, akik aztán lemészároltak hármat. millió ártatlan ember, a világtörténelem egyik legrosszabb népirtása.”

Xie Feng, Kína egyesült államokbeli nagykövete így nyilatkozott: „Mélyen megdöbbenve és elszomorodva értesültem arról, hogy Dr. Kissinger 100 évesen elhunyt. Legmélyebb részvétem Nancynek [Kissinger felesége] és családjának. Hatalmas veszteség ez országainknak és a világnak egyaránt. A történelem emlékezni fog arra, hogy a százéves a Kína-USA kapcsolatokhoz járult hozzá, és ő mindig is életben marad a kínai nép szívében, mint legértékesebb régi barátja.

Fumio Kishida, a japán miniszterelnök méltatta Kissinger „jelentős hozzájárulását” az ázsiai békéhez és stabilitáshoz, és hozzátette:

„jelentős mértékben hozzájárult a regionális békéhez és stabilitáshoz, beleértve az Egyesült Államok és Kína közötti diplomáciai kapcsolatok normalizálását”.

Kissinger azzal vívta ki Zelenszkij elnök haragját, hogy tavaly a Világgazdasági Fórumon beszédében felszólította az orosz ukrajnai háború lezárását célzó tárgyalásokat, mondván, hogy „a választóvonalnak a status quo ante visszatérésnek kell lennie” – vagyis Kissinger azt javasolja, hogy Ukrajna adja fel területeit, fogadja el a 2022 február 24. előtti állapotot. Tavaly, amikor Donyeck és Luhanszk egy része a Moszkva-barát szeparatisták ellenőrzése alatt állt, a Krím pedig Oroszország része volt.

Zelenszkij azt mondta, hogy Kissinger „naptára nem 2022, hanem 1938”, utalva a müncheni egyezményre, amely lehetővé tette a náci Németországnak, hogy elcsatolja Csehszlovákia nyugati területeit. Ez nagyon kemény szemrehányás annak fényében, hogy Kissinger Hitler elől menekült zsidó volt.

Az elhunyt külügyminisztert szűk családi körben helyezik végső nyugalomra.

Fenyeget-e újabb világjárvány Kínából?

A Foreign Policy szerint világjárvány fenyeget és ismét Kínából eredően. A kínaiak igyekeznek megnyugtatni a világ közvéleményét: a titokzatos tüdőgyulladás nem is oly titokzatos, és általában enyhe lefolyású.

“Már harminc éve vagyok orvos, de ilyen sok gyerek pácienssel, akinek lábon kihordható tüdőgyulladása lett volna, még sohasem találkoztam” – mondta egy orvos Sanghajban a Beijing Review munkatársának. Kína legnagyobb városában azt tapasztalják az orvosok, hogy nagyon sok gyerek köhög. Vajon miért?

“Nagyon nehéz megkülönböztetni az influenzától ezt a tüdőgyulladást, amelyet általában 14 év alatti gyerekek kapnak meg. A feleségem és én is orvosok vagyunk, de nem vettük észre, hogy a négyéves a kisfiúnknak ilyen lábon kihordható tüdőgyulladás a betegsége”.

Csak amikor napok múlva sem csökkent a köhögés, akkor döbbent rá a feleségem, hogy ez valószínűleg lábon kihordható tüdőgyulladás lesz.”

Sok iskolában már felfüggesztették a tanítást a járvány miatt Kínában, a WHO is tájékoztatást kért. Ezért aztán a hatóságok sajtóértekezletet tartottak Pekingben, melyen az országos járványügyi hivatal vezetői igyekeztek megnyugtatni a közvéleményt.

Mycoplasma tüdőgyulladás

Nem vírus és nem is baktérium okozza ezt a tüdőgyulladást hanem mikroorganizmus, mely Kínában honos, és három – hét évenként járványt okoz. A betegség általában az 5-14 éves korosztályt érinti, de már csecsemők és idős emberek is megkapták a fertőzést.

Miért? Mert a Covid pandémia miatt mindenkinek legyengült az immunrendszere

– hangsúlyozták a szakértők a pekingi sajtóértekezleten. Azok a gyerekek pedig akik a pandémia alatt jöttek a világra, eleve gyengébb immunrendszerrel kezdték meg az életet. Ezért nagyobb most ez a járvány Kínában – állítja a hivatalos véleményt tükröző pekingi Global Times. Mint az írásból kiderül szeptember észleltek először olyan eseteket, melyeket Kínában lábon kihordható tüdőgyulladásnak neveznek, és októberben lett ebből járvány, mely november végén tetőzhet.

A Beijing Review szerint viszont már júliusban is észlelték a betegséget, de a hatóságok minden erejükkel a Covid járványra koncentráltak, és ezért elhanyagolták ezt a régi – új lábon kihordható tüdőgyulladást. A szülők körében pánik tört ki egyes nagyvárosokban, mert olyan sokan jelentkeztek a gyerek sürgősségi osztályokon, hogy képtelenek voltak fogadni mindenkit.

“Nem viszem a köhögő gyereket kórházba, mert ott egyáltalán nem biztos, hogy az orvosok tudják fogadni viszont az száz százalék, hogy a várakozás idején tovább fertőződik”

– mondta egy szülő a Beijing Reviewnak.

A központi járványügyi hatóság elrendelte, hogy kapcsolják össze a gyerek sürgősségi osztályok számítógépes rendszereit, hogy fogadni tudják a gyerekes szülők rohamát. Orvos csapatokat küldenek a különösen veszélyeztetett pontokra hiszen egyelőre a járvány tovább terjed, és csak a hónap végére várható a tetőzés Kínában.

Kaotikus évtizedek jönnek, de a mesterséges intelligencia megmentheti a világot – mondja Roubini

Geopolitikai válság fenyegeti a világot – jósolja a Végzet közgazdásza az ukrajnai háborúra és a gázai konfliktusra utalva, de szerinte az USA és Kína kapcsolata a meghatározó. Márpedig ez “jéghideg” maradt a Biden Hszi Csin ping találkozó után is – írja a Project Syndicate oldalon Nouriel Roubini.

“A hidegháború az Egyesült Államok és Kína között azt jelentheti, hogy egyre inkább darabokra szakad a világgazdaság, a globális ellátási láncok egyre jobban balkáni jellegűek lesznek. A neoliberális szabadkereskedelem kimegy a divatból , és visszatér a nemzeti iparfejlesztés kora. A kereskedés biztonsága válik fontossá. A világ mindinkább kettéválik gazdasági, pénzügyi és technológiai szempontból.”

Nouriel Roubini 10 megatrend, mely fenyegeti a világot  című könyvében azt fejtegette, hogy adósságválság fenyegeti az egész világot:

“A háztartások, a vállakozások, a pénzpiacok és az államok adóssága nem érte el a globális GDP 100%-át a hetvenes években, de 1999-ben már annak 200%-ára emelkedett. Tavaly ez 350% volt. Ne higgyük, hogy ez a jelenség csak a fejlett országokat érinti: náluk 420%, de Kínában is 300%!

Nagyon magas volt az adósság arány szinte mindenütt, de ez addig nem okozott nagy problémát amíg a kamatok alacsonyak voltak. Emiatt és a mennyiségi lazítás következtében sok olyan cég és pénzintézet is túlélte a fizetésképtelenséget, amelyeknek meg kellett volna bukniuk.

A Covid pandémia idején újra nagy hiteleket kaptak, hogy túléljék a fizetésképtelenséget. Ráadásul elkezdtük vásárolni a junk bond kötvényeket, hogy így támogassuk a magángazdaságot. Én zombiknak nevezem ezeket a vállalkozásokat és pénzintézeteket, amelyek túlélték a válságokat, mert mindig defláció következett be. Csakhogy ez végső soron inflációhoz vezetett el, és a hetvenes évek óta először a világgazdaság újra szembekerült ezzel. A zombik számára a kamatláb emelése – az infláció elleni logikus lépés – végzetes lehet. Ennek eredménye

recesszió lehet az Egyesült Államokban jövőre”

– jósolja Nouriel Roubini.

Aki rámutat arra, hogy a jövő évi válság más lesz mint a 2008-as, melyet elsőként jósolt meg. Akkor ugyanis az ingatlan piac omlott össze, és nemcsak az Egyesült Államokban: Izlandon, Írországban, Spanyolországban, Görögországban, részben Olaszországban, és még Dubajban is. A problémát elsősorban az jelentette, hogy a cégeket nem annyira a bankok finanszírozták hanem mindenféle árnyék pénzintézetek, kockázati alapok stb…, de alacsonyak voltak a kamatok, és ezért majdnem mindenki megmenekült. Csakhogy most magas a kamatláb,

“már nem lehet az üres sörös dobozt tovább rugdosni az úton.”

Nagyon sok minden kiválthatja ezért a minden eddiginél nagyobb adósságválságot. “Ezért írom a könyvemben, hogy minden adósságválságok anyja fenyeget. Tételezzük fel, hogy már be is köszöntött a recesszió: mind a háztartások mind a vállalatok jövedelme csökken. A másik oldalon az értékpapírok ára is esik. A készpénz sem nyújt menedéket, mert az infláció azt is megcsapolja. Mindenki belekerülhet a Bermuda háromszögbe: csökken a munka jövedelme, kevesebbet érnek az értékpapírjai, közben viszont fizetni kell nemcsak a számlákat, de törleszteni kell az adósságot is. Emiatt azután a bankok és más pénzintézetek, melyek kölcsönzéssel foglalkoznak, maguk is nehéz helyzetbe kerülhetnek. Akkor aztán közbeléphet az állam, hogy megmentse a magánszektort. Ez azt jelenti, hogy a magánadósság államadóság lesz. Csakhogy az államokat magán bankok és pénzintézetek finanszírozzák.

Az eurozónában ez következett be: az államok megmentették a bankokat. Csakhogy ezzel felmerült az államok fizetésképtelenségének réme, amely azután azokat a bankokat is fenyegette, melyek ezeket az államokat finanszírozták – mondta korábban a McKinsey Forward Thinking adásában az immár nyugdíjas Nouriel Roubini.

A globalizációnak vannak nyertesei és vesztesei

Az adósságválság mellett a globalizáció visszafordulása is fenyegető megatrend lehet a jövőben Nouriel Roubini szerint. A New York mellett élő közgazdász elmondta magáról, hogy ő igazi világpolgár: Isztambulban született perzsa zsidó családban, közgazdasági tanulmányait Itáliában végezte, majd az Egyesült Államokban folytatta, ahol nemrég ment nyugdíjba mint egyetemi professzor. Könyvében rámutat arra, hogy kezdetben a globalizáció ellenfelei azok voltak, akik vesztesnek érezték magukat: a munkások a fejlett világban. Az ő munkahelyeik váltak outsourcing áldozatává hiszen Kínában olcsóbb volt a munkaerő. Persze nemcsak ezért vándorolt ki a termelő tőke Kínába és más fejlődő országokba: a környezetvédelem ott nem prioritás. “Most azután jön a geopolitika” – mondja Nouriel Roubini arra utalva, hogy az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította Kínát és Oroszországot. A szabadkereskedelem helyét elfoglalta a biztonságos kereskedés elve.

A globalizáció visszafordulása már a nagy pénzügyi válsággal megkezdődött. Nem arról van szó, hogy megszűnne a globalizáció hanem lelassul, egyes területeken visszafordul.

A világon az első nagy globalizációs folyamat 1870 és 1914 között ment végbe, ezt a korszakot zárta le az első világháború, amely megindította a nagyarányú deglobalizációt. Ezzel együtt megjöttek a kereskedelmi és valuta háborúk a harmincas években a nagy visszaesés idején. A második világháború után a nagy nemzetközi szervezetek – GATT, WTO szabályozták a nemzetközi kereskedelmet. Most ezt nem szüntetik meg, de a regionális kereskedelem felértékelődik. Miért jelenthet ez óriási fenyegetést a jövőben?

“Ha a biztonságot a hatékonyság elé helyezzük, akkor ezzel drágábban termelünk, és előidézhetünk stagflációs válságot. Ráadásul a kereskedelmi háborúk gyakran nem mások mint proxy háborúk a nagyhatalmak között. Ezért nem szabad alábecsülni a globalizáció visszafordulását”

– hangsúlyozza a Végzet közgazdásza.

Aki szerint stagfláció fenyeget majdnem minden fejlett gazdaságot. A hivatalos inflációs cél ugyanis 2%, és bár szinte mindenütt csökken az áremelkedés üteme, de ettől a céltól még nagyon is messze jár.

Miért magas az infláció?

“Mert a Covid pandémia idején a legtöbb helyen rendkívül laza pénzügyi politikát folytattak. Ezenkívül a világkereskedelmet ellátási sokkok zavarták meg: ilyen volt maga a Covid pandémia is, de azután jött az ukrajnai háború majd pedig a gázai konfliktus. Ezek a tényezők visszafogták a növekedést a gazdaságban viszont inflációt eredményeztek.”

Még egy tényező erősítheti a stagflációt, melyet a Végzet közgazdásza igencsak valószínűnek tart a világgazdaságban: ez pedig az elöregedés általános tendenciája. Ez már nemcsak a fejlett államokat jellemzi, de az olyan országokat is mint Kína vagy Oroszország. Az öregek általában nem termelnek, nem vállalkoznak hanem megtakarítanak. A fiatalok viszont termelnek és vállalkoznak, és emellett félre is tesznek pénzt. Ennek is stagflációs hatása van a világgazdaságra. A munkabérek is emelkedhetnek a fejlett országokban hiszen a migrációt egyre jobban korlátozzák. Ez is inflációs hatású folyamat. A megatrendek ezért a tartós stagfláció irányába mutatnak. Nouriel Roubini szerint ez jellemezhető majd az egész előttünk álló évtizedet is a világgazdaságban.

“Ma más világban élünk mint az 1945 utáni évtizedekben. Mega fenyegetések tűnnek fel a láthatáron. 75 évig béke és prosperitás jellemezte a világot 1945 után, de ennek vége. Ezért az a gondolat, hogy a jövő olyan lesz mint a múlt, elég az extrapoláció valószínűleg téves. Nekünk ugyanis más problémákkal kell szembenéznünk hiszen például a környezetvédelemről korábban szinte nem is hallottunk.“

Mára azonban kiderült, hogy a küzdelem a klímaváltozás ellen igencsak drága.

“Sokan feltételezik, hogy ezek a többezer milliárd dolláros beruházások a klímavédelem elleni harcban gyorsítják a gazdaság növekedését, de ez nem így van. Olyan ez mint a háború utáni helyreállítás. Ráadásul a Nemzetközi Valuaalap és a Világbank becslései szerint a fejlődő államok 60%-a , és a felzárkózó államok 25%-a nem lesz képes az adósságát finanszírozni vagyis annak átütemezésére kényszerül. Emiatt komoly belpolitikai válságok alakulhatnak ki. Latin Amerika nagy részén baloldali populista rendszerek uralkodnak” – írja Nouriel Roubini, aki nyilvánvalóan még az argentin elnökválasztás előtt írta meg cikkét hiszen ott egy Trump követő szélsőjobboldali politikus jutott hatalomra, aki úgy akarja kezelni a 143%-os inflációt és az ország adósságválságát, hogy áttérne a dollárra a pénzügyi életben.

“Ha félünk szembenézni ezekkel a problémákkal és fenyegetésekkel, akkor könnyen végezhetjük úgy mint 1945 előtt amikor a nagyhatalmak ellentétei világháborúhoz vezettek” – hangsúlyozta Nouriel Roubini, aki könyvet adott ki a világot fenyegető tíz legnagyobb fenyegetésről.

A mesterséges intelligencia mentheti meg a világgazdaságot

Drámai mértékben átalakíthatja a világgazdaságot a mesterséges intelligencia, amely egyszerre gyorsíthatja fel a növekedést és a munkahelyek megsemmisítését. “Van olyan forgatókönyv is, amely azt jósolja, hogy a mesterséges intelligencia segítségével elérhető lenne évi 10%-os gazdasági növekedés, de közben a munkanélküliség megközelíthetné akár a 80%-ot is. Ez húsz év múlva realitás lehet.”

Ez önmagában is nyilvánvalóan nagy probléma, de “valószínűleg tovább növekedne az egyenlőtlenség a társadalomban. Ha valóban évi 10%-os lenne a növekedés a mesterséges intelligencia hatására, akkor nagyobb lenne a torta, melyet szét lehet osztani a társadalom tagjai között. Ehhez persze fenn kell tartani azt a vezető szerepet, melyet az Egyesült Államok jelenleg a mesterséges intelligencia terén élvez. A stagflációs hatások középtávon visszafoghatják a gazdasági növekedést, és fokozhatják a fenyegetést a társadalom stabilitására és a geopolitikai ellentétekre. Ezért a mi fő prioritásunk az kell, hogy legyen: éljük túl a következő kaotikus évtizedeket!” – tanácsolja Nouriel Roubini a Project Syndicate oldalon.

London pro és kontra tüntet

Százezres tüntetés az antiszemitizmus ellen Londonban, ahol 1936 óta nem volt ilyen nagy megmozdulás, mely elítélt mindenfajta diszkriminációt a zsidókkal szemben.

A Hamász terrorakciója óta sok tüntetés volt a palesztinok mellett Nagy Britanniában, és erre adott választ ez a másfél órás nagyszabású demonstráció Londonban, ahol a résztvevők között ott volt családjával Boris Johnson ex miniszterelnök is. Johnson a demonstráció utána így nyilatkozott a sajtónak:

“Már önmagában az is szomorú, hogy meg kellett szervezni ezt a tüntetést. Mi nem teszünk mást minthogy kifejezzük a szolidaritásunkat a zsidó néppel. Akármit is gondoljuk arról, amit Izrael tesz, de néhány gyűlés és menet itt Európában végképp arról győzött meg, hogy ilyen szolidaritási tüntetés a zsidók és Izrael mellett szükséges. Azt láttuk ugyanis sok helyen, hogy elnézően kezelik a Hamász terrorizmusát. Újraéledt az antiszemitizmus itt Londonban is. Az antiszemitizmus olyan vírus, mely a nyugati civilizáció bőre alatt rejtőzködik, és időről időre előretör. Épp ez bizonyítja, hogy Izrael létére abszolút mértékben szükség van!”

– hangsúlyozta Boris Johnson, Nagy Britannia ex miniszterelnöke.

A tüntetők ilyen táblákat vittek Londonban mint:

Le az antiszemitizmussal! Zéró tolerancia az antiszemitizmussal szemben!

Kampány az antiszemitizmus ellen

Ezzel a jelszóval alakult egy szervezet, amely ellensúlyozni próbálja a palesztinbarát megmozdulásokat Nagy Britanniában. Szóvivőjük ezt mondta a londoni Daily Mailnek:

”London centruma no go zóna lett a zsidók számára az elmúlt hetekben. Tanúi lehettünk annak, hogy csoportok bűntényeket követnek el: dicsőítik a terrorizmust, támogatásukról biztosítanak olyan terrorista szervezetet mint a Hamász, vallási és nemzeti gyűlöletet hirdetnek a zsidók ellen.”

A következmény:

”Sok zsidó nem érzi magát biztonságban Londonban.”

A bevándorlási miniszter kijelentette a tüntetés kapcsán: ”Az antiszemitizmus foltot ejt a brit demokrácián. Elég volt az antiszemita megmozdulásokból, ami sok az sok!”

Egy nappal korábban nagyszabású tüntetés zajlott Londonban, ahol azt skandálták: “Palesztina a Jordántól a tengerig!” Ez Izrael megsemmisítését jelentené! 18 tüntetőt a brit rendőrség letartóztatott Londonban.

Sir Ephraim Mirvis főrabbi a vasárnapi tüntetésen elmondta:

”nem félemlítenek meg bennünket az antiszemita tüntetések. Erősítjük a közösség kohézióját, és fenntartjuk a brit tradíciót, a toleranciát. Arra kell tanítani a gyerekeket, hogy a társadalom hősei nem azok, akik erőszakot prédikálnak hanem a béke hívei. Arra kell ösztönözni az embereket, hogy a tényeket nézzék, és ne a társas oldalakról szerezzenek kétes információkat! A történelem azt tanítja, hogy nagyon nagy árat kell fizetni azért, ha a jószándékú emberek hallgatnak. Ezért hálás vagyok mindenkinek, aki eljött az antiszemitizmus elleni tüntetésre bizonyítva ezzel, hogy nem akar kívülálló maradni. Nekünk küzdenünk kell az antiszemitizmus ellen, ha azt akarjuk, hogy megváltozzon az elmúlt napok tendenciája. Kemény vitákra van kilátás, szembe kell szállnunk a csőcselékkel! Ez nem könnyű, de együtt sikerülni fog!” – hangsúlyozta a londoni főrabbi a százezres antiszemitizmus elleni tüntetésen a brit fővárosban.

Árván maradt 3 éves kislány szabadult a Hamász fogságából.

0

Egy fiatal amerikai-izraeli lány, akinek a szüleit a Hamász gyilkolta meg, a 17 túsz között volt, akiket vasárnap este szabadon engedtek Gázából, miközben Izrael és a fegyveres csoport közötti tűzszünet meghosszabbítására szólítottak fel.

Avigail Idant elrabolták a Kibbutz Kfar Aza-ból, miután édesanyját és apját megölték, és a túszügylet közvetítésére irányuló amerikai erőfeszítések középpontjába került. Három éves volt, amikor elvitték.

Avigail apja, Roee Idan sajtófotós volt, aki október 7-én reggel kiszaladt a szabadba, hogy megörökítse az első képeket a Hamász terroristáiról. 

Visszatérve rájött, hogy fegyveresek agyonlőtték feleségét, Smadart. Avigail és két testvére – Michael (9) és Amalya (6) – kirohant a házból apjuk felé, de ahogy újabb fegyveresek közeledtek, Avigail a szomszédai házában menekült, míg Michael és Amalya hazaszaladt.

Avigail a szomszédaival – Hagar Brodutchszal és gyermekeivel, Ofri tíz éves, Yuval kilenc éves és Oriya négyéves – a biztonsági szobában rejtőzött, míg Brodutch férje, Avihai Brodutch kiment a fegyveresek ellen fellépni. Amikor visszatért, felesége, gyermekei és Avigail eltűnt, mivel elrabolták őket. Avigail testvéreit a hadsereg mentette meg, és rokonainál szálltak meg máshol Izraelben. 14 órán át bujkáltak, mire megtalálták őket.

„A győzelemig folytatjuk. semmi sem állít meg minket”

Benjámin Netanjahu miniszterelnök a háború kezdete óta most először látogatott el csapatokhoz a Gázai övezet északi részén, a Hamásszal fennálló fegyverszünet közepette.

„Minden erőfeszítést megteszünk, hogy visszakapjuk túszainkat” – mondja Netanjahu az irodája által közzétett videóban.

                 

„Három célunk van ezzel a háborúval kapcsolatban: a Hamasz felszámolása, az összes túszunk visszaszerzése, és annak biztosítása, hogy Gáza ne váljon ismét fenyegetéssé Izrael Államra”

– mondja.

„A végéig, a győzelemig folytatjuk. Semmi sem állíthat meg minket, és meg vagyunk győződve arról, hogy megvan bennünk az erő, az erő, az akarat és az elszántság, hogy elérjük a háború összes célját.”

A Miniszterelnöki Hivatal tájékoztatása szerint Netanjahu meglátogatta az izraeli csapatok által feltárt Hamasz egyik alagútját. Hozzá csatlakozott vezérkari főnöke, Tzachi Braverman, Tzachi Hanegbi nemzetbiztonsági tanácsadó.

Spanyolország kész a Palesztin Állam elismerésére

Jelenleg Spanyolország az Európai Unió soros elnöke erről Pedro Sanchez miniszterelnök arról beszélt, hogy Spanyolország kész a Palesztin Állam elismerésére. 

“Azt hiszem, hogy eljött a pillanat a nemzetközi közösség számára, különösen az Európai Uniónak és a tagállamainak, hogy elismerjék a Palesztin Államot.”

Pedro Sanchez, aki nemrég Izraelben és a palesztin területeken járt, a rafahi átkelő egyiptomi oldalán tartott sajtóértekezletet.

“Abban reménykedem, hogy több uniós tagállam elismeri majd a háború után a Palesztin Államot,

de hogyha nem így történik, akkor Spanyolország kész arra is, hogy egyedül cselekedjen.”

Alexander de Croo belga miniszterelnök elkísérte közel-keleti útjára a spanyol miniszterelnököt. Ő kijelentette a közös sajtóértekezleten, hogy “először ki kell szabadítani a túszokat a Hamász fogságából. Utána pedig le kell ülniük az uniós tagállamok vezetőinek, hogy megvitassák a Palesztin Állam elismerésének kérdését.”

A középkor végén a szent inkvizíció megkezdte a zsidók üldözését, a menekültek jelentős részben Németalföldre, a mai Belgiumba és Hollandiába távoztak. Spanyolországban a szent inkvizíciót csak Napóleon szüntette meg a tizenkilencedik század elején. A sok évszázados üldözés miatt Spanyolországban nem maradtak zsidók viszont a muzulmánok száma gyorsan növekedett az elmúlt évtizedekben. Épp ezért a közhangulat palesztinbarát Spanyolországban.

Mit szól ehhez Netanjahu?

Biden amerikai elnök nem ment el addig mint Pedro Sanchez spanyol kormányfő, de ő is azt hangsúlyozta, hogy a palesztin hatóságnak fontos szerepet kell játszania a háború utáni rendezésben. Oslóban Izrael és a palesztin hatóság már aláírt erről egy megállapodást, de Rabin izraeli miniszterelnököt egy szélsőjobboldali diák emiatt meggyilkolta, és a jobboldal azóta sem fogadta el a palesztinok jogát egy önálló államra.

Benjamin Netanjahu épp arra alapozta egész politikáját, hogy megakadályozza a Palesztin Állam létrejöttét és nemzetközi elismerését.

Ezért kötött szövetséget a szélsőjobboldallal, amely nagy Izraelt akar vagyis a palesztin területek beolvasztását. Szépséghibája ennek az elképzelésnek, hogy máris több az arab nagy Izraelben mint a zsidó, és a demográfia a palesztinok oldalán áll hiszen ők jóval fiatalabbak, sokkal több közöttük a szülőképes nő.

Benjamin Netanjahu azért nézhette el a Hamász terrorakcióját október hetedikén, mert azt akarta bizonyítani ország-világ előtt, hogy a palesztinok terroristák, akikkel nem lehet tárgyalni. Erről a világot nem sikerült meggyőznie, de az izraeli közvélemény jórészét igen. Épp ezért patthelyzet alakult ki Izrael és legfőbb szövetségeseinek, az Egyesült Államoknak és az Európai Uniónak a kapcsolatában. Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök bejelentése azt mutatja, hogy

egyes uniós tagállamok Izraellel szemben is készek elfogadni a Palesztin Államot.

Kérdés ezekután, hogy miképp dönt Orbán Viktor, aki jó kapcsolatot épített ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel, de a mérsékelt arab államokkal is. A katari emír Orbán Viktor egyik díszvendége volt augusztus huszadikán a magyar kereszténység legnagyobb ünnepén. Katarban éldegél a Hamász vezérkara, és a háborúig ez az emírség volt a terrorszervezet legfőbb szponzora. A túszdráma megoldásában fontos szerep jut Katarnak mint közvetítőnek. A kaotikus közel-keleti helyzetben minden állam diplomáciájának fel van adva ezek után a lecke: elismerik-e a Palesztin Államot?

Szlovákia és az orosz olaj elleni szankció: Pozsony még egy év haladékot kért

Robert Fico kormánya változtat elődje ukrán barát európai vonalán, és “megértőbb” Putyinnal szemben, de távolról sem annyira mint a magyar diplomácia. Közben az Európai Unió a tizenkettedik szankciós csomagon dolgozik, melynek célja az orosz agresszor megbüntetése és meggyengítése.

Csehország, Magyarország és Szlovákia mentesítést kapott a tengeri orosz olaj szállítás bojkottja alól, de ez a mentesség decemberben lejár. A Fico kormány azt szeretné elérni, hogy Brüsszel hosszabbítsa meg a mentességet egy évvel. Szlovákia uniós nagykövete terjesztette elő ezt a kérést, melyet azzal indokolt meg, hogy az ország legnagyobb olajfinomítója Pozsonyban leállna a szankció miatt, és ez dízel hiányt idézne elő nemcsak Szlovákiában, de az egész térségben. A Slovnaft a MOL tulajdona, és már korábban azt közölte Brüsszellel, hogy több időre van szüksége az átálláshoz hiszen eddig kizárólag orosz olajat finomított.  A MOL kérését rögtön támogatta Szijjártó Péter külügyminiszter. A Slovnaft 350 millió eurót fordít az átállásra, a Slovnaft dízel az ukrán háborúban is fontos hiszen a tankokba is ez kerülhet.

“Politikai és technikai szempontok egyaránt motiválhatják a szlovák kérést a halasztásra”

– mondta egy magát megnevezni nemkívánó uniós diplomata a brüsszeli Politiconak.

“A szlovák kérés mögött a MOL is ott állhat hiszen a magyar cég sem kívánja felgyorsítani finomítói átállását” – hangsúlyozza Krzysztof Debiec, a varsói Keleti Tanulmányi  Központ munkatársa. Aki azt is megemlíti, hogy a MOL közel áll a magyar kormányhoz. Orbán Viktor nemrég Pekingben parolázott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel.

“Szlovákia egy olyan állam, melynek az energia struktúrája kritikus mértékben egy másik állam kezében van. Azzal, hogy Szlovákia benyújtotta ezt a kérést, Pozsony azt mutatta meg, hogy nem is kívánja mérsékelni ezt a függést”- hangsúlyozta a lengyel szakértő, aki a brüsszeli Politiconak nyilatkozott.

A magyar és a szlovák diplomácia másképp ítéli meg az ukrajnai háborút

A két külügyminiszter közös sajtóértekezletén Szijjártó Péter külügyminiszter  is egyéves haladékot kért. A szlovák külügyminiszter elhatárolta magát az Ukrajnával kapcsolatos magyar állásponttól, és az 1956-os magyar forradalomhoz illetve a prágai tavaszhoz hasonlította Zelenszkij elnök ellenállását. “Mi tudjuk, hogy mit jelent az, ha egy országot leigáznak” – hangsúlyozta az Ukrajnát ért orosz agresszióról szólva az 1968-as Csehszlovákia elleni katonai akcióra utalva Miroslaw Wachowsky, aki kifejtette, hogy

“egy szuverén és stabil Ukrajna egyaránt érdeke Szlovákiának és Magyarországnak.”

Orbán részt vesz a szélsőjobboldali elnök beiktatásán Argentínában

December 10-én veszi át a hatalmat Buenos Airesben Javier Milei, akinek csekély politikai tapasztalata van, és nincs csapata, mellyel kormányt alakíthatna. Az új elnök, aki fiatal korában tantra szex oktató is volt, azt közölte, hogy beiktatása előtt még ellátogat Miamibe, New Yorkba és Izraelbe.

Már beszélt Biden elnökkel, aki a két állam régi szövetséges kapcsolatát hangsúlyozta. Milei máris közölte: Argentína nem lesz a BRICS tagja! Az Egyesült Államok világuralma ellen szerveződő kínai-orosz-indiai-brazil és dél-afrikai szövetség új tagokkal bővül: Irán, Szaúd Arábia, Egyesült Arab Emirségek stb. Argentína is jelentkezett az előző baloldali populista kormányzat idején, de ezt az új szélsőjobboldali elnök kapásból megkontrázta. Brazíliában is volt hatalmon hasonló latin-amerikai Trump: Bolsonaro, aki nem lépett ki a BRICS-ből. Ő a saját maga utóda akart lenni a választáson, de hajszállal veszített a baloldali populista Lula-val szemben. Orbán Viktor vendégül látta Budapesten Jair Bolsonaro brazil elnököt, és sietett gratulálni Javier Milei-nek is. Cserébe Argentína új elnöke meghívta a magyar miniszterelnököt, aki a meghívást elfogadta. Donald Trump is gratulált az új argentin elnöknek, aki – éppúgy mint Orbán Viktor – arra számít, hogy jövőre Trump nyeri az elnökválasztást, és visszaköltözhet a Fehér Házba.

143%-os infláció

Emiatt nyert a szélsőjobboldali politikus, aki azt ígérte a választóknak, hogy dolláralapra helyezi át Argentína csőd szélén táncoló gazdaságát. Egyidejűleg jelezte, hogy “felrobbantja a nemzeti bankot” Buenos Airesben. Ehhez képest Argentínában a politológiai elemzők úgy vélik, hogy az új gazdasági csúcsminiszter Luis Caputo lehet, akivel Javier Milei már tárgyalt is. Luis Caputo korábban a nemzeti bank elnöke volt Buenos Airesben.

Honnan meríti ötleteit Javier Milei?

A forrás Milton Friedman, a chicagói neoliberális iskola Nobel díjas professzora. Javier Milei, aki közgazdaságtant oktatott is minden kutyáját e tudomány jeles képviselőiről nevezte el, de kedvenc mastiff-ja Milton Friedman nevét viseli. A neoliberális közgazdász az osztrák – brit Hayek szellemi örököse: nézetük szerint az államnak minimális szerepet kell játszania a gazdaságban és a polgárok életében. Milton Friedman tanítványai, a chicagói fiúk Pinochet chilei diktátor gazdasági tanácsadói voltak 1973 után amikor az USA támogatásával megbuktatták a demokratikusan megválasztott baloldali kormányt. Margaret Thatcher brit miniszterelnök annak idején Hayek egyik könyvét vitte be a kormány ülésére mondván: ezt kell csinálnunk nekünk is!

Milei joggal hivatkozik arra, hogy az év eleje óta az argentin peso értéke a felére csökkent az amerikai dollárhoz képest. Az infláció 143%-os. Ezért javasolja az áttérést a dollárra, de vajon meg lehet-e ezt csinálni? A közgazdászok többsége kételkedik ebben. Ecuador és Panama kísérletezett azzal, hogy áttér a dollár gazdaságra, de ezek viszonylag kis államok. Argentina a G20 tagja, a méretei miatt jelentős tényező Latin Amerikában.

Mire hivatkoznak a dollár áttérés hívei? Arra, hogy ily módon kontrollálni lehet az inflációt, és véget vethetnek annak, hogy a rövid fellendülést hosszú stagnálás és visszaesés kövesse a gazdaságban. A dollár áttérés bírálói viszont arra mutatnak rá, hogy az inflációt ily módon nem lehet letörni csak a formáját megváltoztatni miközben a lakosság nyomorba süllyed.

Argentínában már ma is a szegénységi küszöb alatt él a lakosság 40%-a.

Ha a dollár lesz a fizető eszköz, akkor az argentin kormány kiengedi a kezéből a monetáris politikát. Ezért a szakértők többsége úgy véli, hogy Javier Milei választási ötletei: áttérés a dollárra, a nemzeti bank felrobbantása megmaradnak ígéretnek, és a valóságban más gazdaságpolitikát folytatnak majd. A londoni Economist például azt javasolja az új elnöknek, hogy deklarálja a pénzügyi csődöt, és kezdjen tárgyalásokat az IMF-el. Az előző argentin kormány állandóan kapcsolatban állt a Nemzetközi Valutaalappal, amely az új megahitelekért cserében népszerűtlen reformokat követelt, melyeket a kormányok nem siettek végrehajtani Buenos Airesben.

Steve Hanke amerikai közgazdász professzor úgy véli: igaza van Javier Mileinek. A dollár a megoldás:

”Szerintem a valóságban 220%-os az infláció. Az alapvető ok a peso, az ezredforduló óta eddig már háromszor pénzügyi csődbe jutott az argentin gazdaság. Ezért a gazdaság áttérése a dollárra nemcsak hogy megcsinálható, de kívánatos is egyben. Ha jól csinálják, precíz menetrend szerint akkor, gazdasági fellendülést okozhat Argentínában”

– nyilatkozta a Johns Hopkins egyetem közgazdász professzora a CNBC gazdasági televíziónak. Steve Hanke cáfolta, hogy Milei gazdasági tanácsadója lenne, de “kapcsolatban állok azokkal a közgazdászokkal, akik az új elnök tanácsadói.”

Erdogan letér az unortodox útról, hogy megmentse a török gazdaságot

40%-ra emelte a kamatlábat a nemzeti bank Törökországban. Az 5%-os emelés meglepte a szakértők többségét, de a nemzeti bank és a kormány prioritásnak tekinti az infláció elleni harcot, és ezért nem hátrált meg ettől a radikális lépéstől sem.

61%-os volt az infláció októberben, és ami az Erdogan rendszer döntéshozóit igazán megdöbbentette: jövő májusra 70-75%-ot jósoltak a szakértők vagyis a remélt csökkenés helyett további emelkedést. A választások előtt Erdogan elnök minden eszközzel akadályozta a kamatláb emelést, sőt nem ortodox módon annak csökkentését rendelte el a galoppozó infláció idején, mert attól tartott, hogy a szigorítás leállítja a gazdaságot, és így a közvélemény ellene fordul. A választások megnyerése után radikális fordulat következett be:

Erdogan elnök új pénzügyminisztert és jegybank elnököt nevezett ki.

A két jó nevű gazdasági szakértő pedig teljes fordulatot hajt végre, hogy megfékezze az inflációt, megmentse a török lírát és talpra állítsa a gazdaságot.

A nemzeti bank új elnöke, Hafize Gaye Erkan korábban a Wall Streeten volt bankár, és ezért ragaszkodik az ortodox megoldáshoz. Amikor átvette a kormány kereket, akkor a jegybank kamatlába 8,5% volt, ez emelkedett most 40%-ra.

Ezzel valószínűleg el is ért a csúcsra. A nemzeti bank ugyanis jelezte, hogy “a pénzszűkítés politikája a jövőben lelassul, és rövid időn belül véget is érhet.”

Ez azt is jelenti, hogy tartósan magas marad a kamatláb Törökországban, mert a nemzeti bank közleménye hangsúlyozta:

“mindaddig magasan tartjuk a kamatlábat amíg ki nem alakul az árstabilitás.”

Enyhén erősödött a török líra

“Ez igazán hatásos intézkedés a török nemzeti banktól” – írta Timothy Ash, a BlueBay vagyonkezelő feltörekvő államokkal foglalkozó vezető elemzője. Timothy rámutatott arra, hogy a nemzeti bank és a pénzügyminisztérium csakugyan komolyan veszi az infláció elleni harcot még akkor is, hogyha ezért a gazdaságnak jelentős áldozatot kell hoznia. A kamatlábemelés hírére enyhén emelkedett a török líra árfolyama a dollárhoz képest. Mindez nem változtat azon, hogy a török líra értéke egy év alatt 35%-kal csökkent az amerikai dollárhoz képest – emlékeztet a CNBC gazdasági televízió arra utalva, hogy a májusi választások előtt Erdogan elnök nem ortodox gazdaságpolitikát folytatott vagyis kamatlábcsökkentéssel akart küzdeni az infláció ellen.

A Bloomberg azt emeli ki, hogy a kamatláb emelés pontosan kétszer akkora lett mint amennyire a szakértők számítottak: 250 helyett 500 pont. A nemzeti bank és a pénzügyminisztérium így akarja elérni, hogy az infláció lemenjen 36%-ra 2024 végére Törökországban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK