11-en Mandra városában haltak meg, saját, elöntött telkükön, ketten pedig a partoknál hajózva.
Fotó: MTI/EPA/Lefterisz Damianidisz
A nagy esők miatt kialakult árvízben többen eltűntek, és sérültek is vannak. Több patak megáradt, egy autópályát is le kellett zárni.
Az ár autókat sodort magával, és országutakat mosott el.
Az ország egyes részein házakban és üzletekben is komoly károkat okozott a víz.
A Földközi-tenger középső részén napok óta nagy őszi vihar van. A hétvégén Korfun meghalt egy turista. Az előrejelzések szerint a következő napokban sem várható változás az időjárásban.
A katonaság vette át a hatalmat Zimbabwében. Előbb a TV-t szállták meg, majd a parlamentet, bíróságokat és az állami igazgatás főbb épületeit. Robert Mugabe, Afrika legrégebb ideje uralkodó diktátora, a világ legidősebb államfője, házi őrizetbe került.
Bécs, 2014. november 3. Robert Mugabe Fotó: MTI/EPA/Roland Schlager
Azt, hogy Mugabe házi őrizetben van, Jacob Zuma dél-afrikai elnök jelentette be, miután telefonon beszélt a zimbabwei elnökkel. Azt mondta neki:
őrizet alatt tartják, de jól van.
A hadsereg vezetői azt jelentették be korábban, hogy az elnök köreihez tartozó bűnbandák ellen akarnak fellépni, és nem katonai puccsról van szó. Egy tábornok a tévében azt is mondta: az elnök és családja biztonságban van.
Harare, 2017. november Fotó: MTI/EPA/Aaron Ufumeli
A BBC szerint a főváros, Harare északi részén, ahol Mugabe és több kormánytisztviselő is él, korábban lövöldözést lehetett hallani, többen robbanásokról is beszámoltak. A CNN helyszíni tudósítói szerint
az utcákon nyugalom van,
egyedül a bankoknál látni sorokat, a főbb csomópontokon pedig katonák vannak, a kormányhivatalokhoz és a parlamenthez vezető utakat lezárták. A Guardiannek ellenzéki politikusok azt mondták:
Mugabe még a héten lemond.
Erről számolt be a News24 nevű dél-afrikai tévé is.
Emmerson Mnangagwa Fotó: MTI/EPA/Aaron Ufumeli
A hatalomátvétel előzménye egyik kiváltó oka az lehetett, hogy a múlt héten Mugabe leváltotta az alelnököt, Emmerson Mnangagwát, így felesége, Grace Mugabe lett a legesélyesebb arra, hogy férje helyébe lépjen. Mnangagwa külföldre menekült, de a Guardian szerint a napokban hazatért, Grace Mugabe viszont állítólag Namíbiában van.
Ő egyébként az elmúlt időszakban komoly bázist épített ki magának a kormánypártban és annak ifjúsági szervezetében, így viszont konfliktusba került a függetlenségi háború veteránjaival, aki kezdtek kiszorulni a vezető tisztségekből. Ezért Constantino Chiwenga vezérkari főnök már hétfőn azzal fenyegetőzött, hogy beavatkozik a politikába.
Grace Mugabe Fotó: MTI/EPA/Aaron Ufumeli
Ennek érdekessége, hogy
a vezérkari főnök előtte Kínában járt,
márpedig Kína régóta támogatta Mugabe rendszerét, hiába bírálta a nemzetközi közösség a rendszeres jogsértések miatt. A kínai külügyi szóvivő csak annyit mondott: a tábornok útja előre tervezett volt, a rendszeres kétoldalú katonai cserelátogatások része.
A zimbabwei függetlenségi háború veteránszövetségének vezetője felszólította az afrikai országokat és a nyugati hatalmakat, hogy a hatalomátvétel után állítsák helyre kapcsolatukat az országgal. Szerintük egy szakadék szélén álló országot kellett megmenteni.
Fotó: MTI/EPA/Aaron Ufumeli
Az ellenzéki pártok egyelőre nem álltak nyíltan a puccs mellé, de nem is ítélték el, az alkotmányos demokráciához való békés visszatérést sürgetik. A legnagyobb ellenzéki párt közleményében azt írta:
reméli, hogy a beavatkozás stabil, demokratikus és haladó nemzetállam megteremtéséhez vezet.
A 93 éves Robert Mugabe 1980-ban a függetlenség kikiáltásakor lett miniszterelnök, két évvel később elnök, hét év múlva pedig összevonta a kormányfői és az elnöki posztot, és azóta is diktátorként vezeti az országot.
Közben azonban az egykor gazdag országban egyre nagyobb lett a szegénység, egyre többen éheztek, a helyi valuta teljesen elértéktelenedett. Mugabé egyre könyörtelenebb eszközökkel tudta csak megtartani a hatalmát: szabad sajtó nem létezik, az ellenzéket elnyomták.
Egy időben szívesen vette, ha Hitlerhez hasonlították.
Közben pedig minden problémáért a fehér külföldieket, elsősorban az egykori gyarmatosító briteket tette felelőssé. A kilencvenes évek végén elvették a nagybirtokosok földjét, többet meg is öltek közülük. A földeket Mugabe bizalmi emberei kapták meg, akik nem értettek a mezőgazdasághoz, így a termelés tovább csökkent.
Mugabe Hitlerhez hasonló bajuszt is viselt Fotó: MTI/EPA/Taurai Maduna
Az elnök népszerűsége is zuhant, külföldi megfigyelők szerint már a 2008-as választást már az első fordulóban elvesztette. Azonban elérte, hogy második fordulót írjanak ki, a vérengzések miatt pedig ellenfele attól visszalépett.
Most alelnöke eltávolításával már a feleségének való hatalomátadást készíthette elő – elemzők szerint azért is őt akarta utódjának, hogy megússza a felelősségre vonást.
Magyarország után Lengyelország ellen is megszavazták az unió jogi atombombájának tartott hetedik cikkely alkalmazásának előkészítését.
Szerdán az Európai Parlamentben (EP) az erről szóló szavazáson 438 képviselő támogatta a néppártiak, szociáldemokraták, liberálisok és zöldpártiak közös kezdeményezését, 152 ellenezte, 71 pedig tartózkodott.
A határozatban azt írják, hogy
az elmúlt időszakban zajló lengyelországi történések egyértelműen az uniós értékek komoly megsértését jelentik.
Az EP ezért utasítja a belügyi, az állampolgári és igazságügyi bizottságát (LIBE), hogy készítsen különjelentést Lengyelországról. A különjelentésről aztán majd ismét szavazást fognak tartani egy strasbourgi ülésen és ha ezt megszavazzák (ekkor már négyötöd kell) , akkor a hetedik cikk szerinti eljárás indul. A szavazati jog megvonásához az Európai Tanácsban egyhangú döntés szükséges. Magyarország többször jelezte, hogy Lengyelország esetében vétózni fog.
Korábban a lengyel alkotmánybíróság azt nyilatkozta, hogy
Az Európai Bizottság nem jogosult a lengyel jogrend alakítására
Így reagáltak Frans Timmermansnak, az EB alelnökének Strasbourgban elhangzott szerda délelőtti kijelentéseire, amikor a lengyel jogállamiság helyzetéről volt szó. Többek közt azt mondta, hogy a lengyel politikai vezetésnek vissza kellene állítania az alkotmánybíróság függetlenségét és legitimitását.
A lengyel alkotmánybíróság szerint az Európai Bizottságot semmilyen előírás nem jogosítja fel arra, hogy „egy szuverén állam jogrendjét alakítsa”, Lengyelország az Európai Unió tagjaként – a többi tagállamhoz hasonlóan – nem mondott le szuverenitásáról.
Néhány hónappal ezelőtt egyszer már a tanács elé terjesztették a lengyel kérdést, és Frans Timmermans akkor arról számolt be, hogy az uniós tagállamok többsége támogatta a fellépést Lengyelországgal szemben. Ennek oka, hogy a varsói kormány szorosabban kezdte ellenőrizni a közmédiát és megnyirbálta az alkotmánybíróság hatáskörét.
Az Egyesült Államok évente 39 milliárd dollárt inkasszál a külföldi diákoktól, akik amerikai egyetemeken tanulnak. Viszont hosszú idő után most először fordul elő, hogy csökken a külföldi diákok száma.
Elsősorban Trump miatt – nyilatkozta a New York Timesnak egy oktatási szakértő. Főként a muszlim országokban érzik úgy, hogy nem látják őket szívesen az Egyesült Államokban. Az iszlamista terrorizmus miatt Donald Trump több muzulmán államot tilalmi listára tett. A külföldi diákok száma 7%-al csökkent, de jóval kevesebb a muszlim egyetemi hallgató az Egyesült Államokban most, mint Trump megválasztása előtt.
Természetesen nem lehet csakis egyetlen tényezővel magyarázni a külföldi diákok számának csökkenését Amerikában. Az oktatási szakértők rámutatnak arra, hogy méregdrága az elit egyetemek elvégzése, és erre egyre kevesebben tudnak erre áldozni.
A másik szempont az angol nyelvű konkurencia megerősödése: Ausztráliában, Kanadában vagy épp Nagy Britanniában egyre több külföldi diák tanul. Nyilván sokan közülük Amerika helyett választották ezt a megoldást. Ezenkívül sok nem angol nyelvű államban is van nívós angol nyelvű egyetemi oktatás: ebben Svájc jár az élen, de más államok szintén követik a példáját.
A külföldi diákok ugyanis nemcsak jó üzletet jelentenek, hanem alkalmat arra, hogy a világ leendő elitje megismerjen egy másik kultúrát. Ezért tartják az Egyesült Államokban veszteségnek azt, hogy hosszú idő után csökkenni kezdett a külföldi diákok száma az amerikai egyetemeken.
Alighogy távozott az Egyesült Államok elnöke a kínai fővárosból, Peking közölte, hogy különleges elnöki megbízott utazik Észak-Koreába.
Kína könnyűszerrel meg tudná akadályozni Észak Korea ámokfutását – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök, amikor Pekingben tartózkodott. Úgy tűnik a kínai vezetés megszívlelte a tanácsát: a Kínai Kommunista Párt Nemzetközi Osztályának vezetőjét küldik Phenjanban, hogy Kína álláspontját képviselje. Hszi Csin-ping kínai elnök hivatalosan még sohasem tárgyalt Kim Dzsongun észak-koreai diktátorral, de Észak-Korea kapcsán már egyre több az egyetértés az amerikai és a kínai diplomácia között. Peking szintén azt akarja, hogy az észak-koreai diktátor fejezze be a nukleáris és rakéta kísérleteit, melyek egyre jobban fenyegetik a régiót, illetve az egész világot.
Kína Észak-Korea egyetlen jelentősebb szövetségese. Peking betartja az egyre szigorúbb ENSZ-szankciókat, vagyis nem vesz szenet és vasércet Észak-Koreától. Washington azt is el szeretné érni, hogy Kína akadályozza meg Észak-Korea olajellátását, de erre Peking nem hajlandó,hiszen ily módon a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszere totálisan összeomlana. Ez pedig veszélyes egy olyan ifjú diktátor esetében, aki állandóan világháborúval fenyegetőzik.
Mit javasol Peking Amerikának és Észak Koreának?
Azt, hogy üljenek tárgyalóasztalhoz. Trump ugyan jelezte Pekingben, hogy ez nem kizárt, de megismételte azt a washingtoni álláspontot, hogy ennek előfeltétele az észak-koreai nukleáris és rakéta kísérletek leállítása. Phenjan viszont azt várja el az USA-tól, hogy vessen véget a kelet-ázsiai hadgyakorlatoknak. Ehhez képest alig hagyta el Trump elnök a régiót, máris amerikai tengerészeti hadgyakorlat kezdődött Észak-Korea közelében.
Helyi idő szerint szerda hajnalban a zimbabwei hadsereg puccsot hajtott végre. Egyelőre tagadják a hatalomátvételt, de helyi beszámolók szerint a katonák a kaszárnyákból az utcákra vonultak. Vajon ezzel véget ért Robert Mugabe, Afrika leghosszabb ideig hatalmon lévő diktátorának uralma?
A nemzetközi hírügynökségek egyelőre még szűkszavúak az eseményeket illetően és csupán az államcsínyt végrehajtók által közzétett információkra hagyatkoznak. A hadsereg képviselői szerda hajnalban elfoglalták a ZBC állami televíziót, ahol közzétették nyilatkozatukat, miszerint átvették az ország irányítását. A hivatalos indoklás szerint azért, mert a dél-afrikai ország elnöke körül álló „bűnözői csoportokat” csak így tudják eltávolítani.
Magát a puccs szót nem használták, illetve tagadták, hogy ehhez hasonló dolgot hajtottak volna végre. Ennek ellenére a The Guardian arról számolt be, hogy katonai járművek szállták meg a parlamentet, bíróságokat és az állami igazgatás főbb épületeit. Ugyanúgy őrizetbe vették Ignatius Chombo pénzügyminisztert és a Mugabe pártjának (Zimbabwei Afrikai Nemzeti Egység – Hazafias Front ZANU-PF) vezető tagjait. Elmondásuk szerint az elnöknek nem esett baja, de nem adtak ki semmiféle tájékoztatást hollétével kapcsolatban.
Egyelőre még folynak a találgatások, hogy mi váltotta ki a hadsereg lépését. A legtöbb médium szerint Emmerson Mnangagwa alelnök menesztése miatt került sor: az elnöknek rendkívül megromlott a viszonya „Krokodil” gúnynévvel illetett, eredetileg kijelölt utóddal, akinek nemrég távoznia kellett az országból és hívei ellen pedig eljárást indítottak. Mugabe ezért múlt héten a feleségét, Grace Mugabe nevezte ki örökösének, mert így lényegében a hatalom a családban maradna, illetve mentesülne a jogsértések miatti felelősségre vonás alól.
A külföldre menekült ellenzék reményét fejezték ki abban, hogy Zimbabwe
„stabil, demokratikus és haladó nemzetállammá válik”
Constantino Chiwenga vezérkari főnök miután visszatért Pekingből, nyíltan azzal fenyegetőzött, hogy beavatkozik a politikába, mert értékelése szerint tisztogatás zajlik a kormánypárton belül a függetlenségi harcban részt, háborús veterán vett tagok ellen
Az ausztrálok közel kétharmada támogatja a melegek közötti házasságok legalizálását – derült ki az ausztráliai statisztikai hivatal szerdán közzétett felméréséből.
A közvélemény-kutatásban a választásra jogosult ausztrálok több mint háromnegyede, 79,5 százaléka vett részt.
A 12,7 millió ember megkérdezésével készült felmérés eredménye nem ró jogi kötelezettséget a kormányra,
ám a kabinet ígéretet tett arra, hogy ha a szavazók támogatják az azonos neműek házasságát, beterjeszt egy erről szóló törvénytervezetet a parlament elé.
Malcom Turnbull ausztrál miniszterelnök közölte: az eredmény tudatában a kormány még karácsony előtt megpróbálja elfogadtatni a melegházasság legalizálását.
A felmérésen részt vett ausztrálok 61,6 százaléka támogatta az azonos neműek egybekelését, míg 38,4 százalékuk ellenezte azt.
A belgrádi felső bíróság öt, illetve hat hónap felfüggesztett börtönbüntetésre ítélt négy vádlottat, akik 2008-ban felgyújtották az Amerikai Egyesült Államok belgrádi nagykövetségének épületét. A bíróság döntése értelmében három személyt felmentettek a vádak alól.
A büntetést csak akkor hajtják végre, ha az elítéltek két éven belül újabb bűncselekményt követnek el, írja a B92.
A 2008 februárjában a szerb parlament előtt megszervezett Koszovó Szerbiáé elnevezésű tiltakozás után, 18 óra 30 perc körül az elkövetők szervezetten érkeztek meg az amerikai nagykövetség elé, kővel, fáklyával és más tárgyakkal dobálták meg az épületet, amely következtében az épület kigyulladt és az újvidéki Zoran Vujović életét vesztette. Az amerikai nagykövetséget ért kár összege mintegy 900.000 dollár, de a nagykövetség nem kért kártérítést.
Az említett nagygyűlésen felszólalt Vojislav Koštunica szerb kormányfő, Tomislav Nikolić radikális és Ivica Dačić szocialista pártvezető, több szerb miniszter valamint Milorad Dodik boszniai szerb kormányfő is. A gyújtó hangú szónoklatokat követően indult el a tömeg az amerikai nagykövetség épülete felé.
A német-francia divatdiktátor egy francia talkshow-ban fejtette ki a nézeteit.
Azt mondta:
„A lelkész lánya beengedte Európába a muszlim bevándorlókat, akik a zsidók legnagyobb ellenségei.”
A lelkész lánya nyilvánvaló célzás Angela Merkelre.
Lagerfeld szerint azok is antiszemiták, akik háborús övezetből menekültek. Egy történetet is elmesélt, miszerint egy fiatal szíriai egy német családnak állítólag azt mondta: „a maguk legnagyobb találmánya a holocaust volt.”
Franciaországban a műsor nagy vitát váltott ki, de a főszerkesztő közölte:
tovább folytatják, hiszen szólásszabadság van.
Karl Lagerfeld Hitler hatalomra jutásának évében, 1933-ban született Hamburgban, gazdag családban. 1953-ban édesanyjával Párizsba költözött, majd a divat egyik meghatározó személyisége lett, 84 éves kora ellenére ma is ő a Chanel és a Fendi főnöke. Mindig kedvelte a botrányos kijelentéseket, mert úgy érezte, hogy ez jót tesz a karrierjének.
Habár az elmúlt hetekben elsősorban a művész- és kis részt a politikai világból érkezett molesztálási, illetve a szexuális zaklatás még súlyosabb eseteinek a híre borzolja világszerte a kedélyeket, ne higgyük, hogy az élet kevésbé exponált területein nem lenne ez éppen olyan komoly probléma. Már nemzetközi szervezetek is dolgoznak a megelőzésen, illetve kezelésen.
A nemzetközi szervezeteknél előfordult hasonló botrány tán leghíresebbje a Nemzetközi Valutaalap korábbi, 2007 és 2011 közötti – s ügyei miatt mandátumának kitöltése előtt távozni kényszerült – francia elnökének, Dominique Strauss-Kahn nevéhez fűződik. Volt, hogy hivatali hatalmánál fogva vette rá beosztottját szexuális kapcsolatra, de olyan is – s ebbe bukott végül bele –, hogy egy New-York-i szállodában letámadott egy ottani szobalányt.
Strauss-Kahn története(i) persze világszerte a címlapokra kerül(ek). Ha nem is kapott ekkora teret, de azért a világsajtó beszámolt például arról, hogy az idén az ENSZ bejelentése szerint július és szeptember között 31 állítólagos szexuális zaklatásos vád merült fel a világszervezet munkatársaival szemben, közel felük a menekültügyi szervezet embereit érintette, illetve 12 békefenntartó katonát.
Mindez azonban csak a jéghegy csúcsa: a nevenincs „kisemberek” ügyei a legtöbbször még ki sem derülnek. De azért megtörténnek.
Erre is felhívja a figyelmet annak pusztán már a ténye is, hogy az IMF „testvérszervezete”, a Világbank most egy akciótervet tett közzé, amelynek a célja
„segíteni megakadályozni, illetve megfelelően kezelni a szexuális kizsákmányolást és abúzust, valamint a nemi erőszakot a nemzetközi szervezet által támogatott projekteknél”.
Az ügy érdekessége – ami bizonyítja, hogy korántsem újkeletű problémáról van szó, s mutatja, hogy már korábban is keresték rá a megoldást –, hogy nem a mostani Weinstein-hullámot lovagolja meg. Azzal csak véletlenül esik egy időbe. Ugyanis egy korábbi, a Világbank által finanszírozott ugandai közlekedési projektnél derült fény komoly szexuális visszaélésekre a projektre leszerződött cégeknél. Erre válaszként alakult meg tavaly a Világbankban egy munkacsoport, amely irányvonalakat dolgozott ki, s erre csatlakozott most rá az akcióterv, amely már konkrét lépéseket is sorol a teendők között.
Ne gondoljunk valami szenzációs újdonságokra – általánosnak hangozhatnak első hallásra, ám éppen ezért tanulságosak és átvehetők az élet más területein is. Már maga az a megközelítés is, hogy
„forrásokat kell biztosítani az ajánlások megvalósítására,
beleértve az oktatás, képzés és az ismeretterjesztés finanszírozását; továbbá egy két évre tervezett alap felállítását, amelyből az egyéb felmerülő költségeket lehet fedezni”.
Az akcióterv része egy módszertan kidolgozása olyan specialisták felkészítésére, akiknek a feladata az ilyen jellegű kockázatok felmérése a Világbank által támogatott projekteknél. Az alkalmazottakat és az ügyfeleket fel kell emellett készíteni a kockázatok kezelésére –
ehhez iránymutatást, tréninget, anyagokat és folyamatos képzést kell biztosítani.
Belső jelentési és reagálási protokollt kell kidolgozni a Világbank munkatársai számára az előforduló esetek kezelését segítendő. S végül, de nem utolsósorban a „civil” (azaz nem világbankos) szerződő felek számára is érvényes etikai kódexet kell alkalmazni, amely tiltja a szexuális molesztálást, abúzust, különös hangsúllyal a 18 év alattiakkal létesített szexuális kapcsolat tiltására. Erősíteni kell a panaszkezelési mechanizmusokat, a konzultációs lehetőségeket és biztosítani kell egy harmadik fél kontrolljának a lehetőségét is.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
