Az Európai Unió 28 tagállamának és három központi intézményének vezetői pénteki göteborgi találkozójukon ünnepélyesen aláírták a szociális jogok európai pillérét létrehozó nyilatkozatot. A dokumentumban 20 kulcsfontosságú elvet és jogot határoztak meg a méltányos alapon és jól működő munkaerőpiacok és jóléti rendszerek alátámasztására.
A szociális jogok európai pillérét létrehozó nyilatkozat aláírása után az Európai Bizottságot vezető Jean-Claude Juncker hangsúlyozta: a nyilatkozat nem maradhat „jámbor kívánságok” megfoghatatlan halmaza, hanem mielőbb akcióterv formáját kell öltenie. Leszögezte: az EU a hitelességével játszik, ha nem tartja magát a pillér szellemiségéhez.
A nyilatkozatot az Európai Unió Tanácsának részéről a soros elnöki tisztséget betöltő Észtország kormányfője, Jüri Ratas, az Európai Parlament részéről annak elnöke, Antonio Tajani, míg az Európai Bizottság részéről Jean-Claude Juncker írta alá.
A szociális pillér 20 alapelvet és jogot rögzít három kategóriában: egyenlő lehetőségek és a munkaerőpiachoz való szabad hozzáférés biztosítása, dinamikus munkaerőpiacok és tisztességes munkafeltételek, illetve szociális védelem, támogatás és integráció. A húsz pont között szerepel a minőségi oktatás, a nemek közötti egyenlőség, az egyenlő lehetőségek és a munkavállalás aktív támogatásának biztosítása. Emellett a nyilatkozat érinti a biztonságos és rugalmas munkakörnyezet, a tisztességes bérek, az alkalmazás feltételeinek megismerése és az elbocsátás esetére vonatkozó védelem témakörét is. Egyúttal rögzíti a társadalom védtelen tagjai, köztük a munkanélküliek, hajléktalanok, fogyatékosok, családok és idősek alapjogait, és biztosítja az egészségügyhöz, illetve az alapvető szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségét.
A szociális jogok európai pillérének szellemében történő törvényalkotást az EU a tagállamokra bízza. Az Európai Bizottság azt tervezi, hogy a jövőben célzott ajánlásaival támogatja az európai társadalmi összetartás erősítését.
December 4-ére halasztotta döntését az illetékes bíróság a Belgiumban tartózkodó öt korábbi katalán vezető ügyében – közölte Carles Puigdemont leváltott elnök ügyvédje. A spanyol állami főügyész később lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt büntetőeljárást kezdeményezett a menesztett katalán kormány, illetve a barcelonai parlament elnökségének tagjai ellen.
Paul Bekaert arról tájékoztatta a helyi sajtót, hogy a nagyjából egy órás meghallgatáson az ügyészség a spanyol hatóságok által kiadott európai elfogatóparancs végrehajtását kérte, egyelőre azonban nem született semmilyen döntés.
Puigdemont feloszlatott kabinetjének több tagjával együtt októberben váratlanul Brüsszelbe utazott, miután Madrid rendkívüli intézkedésként menesztette őket és előrehozott helyi választásokat írt ki Katalóniában.
A spanyol állami főügyész később lázadás, zendülés, hűtlen kezelés és egyéb bűncselekmények miatt büntetőeljárást kezdeményezett a menesztett katalán kormány, illetve a barcelonai parlament elnökségének tagjai ellen.
Egy olyan vállalkozásba fektetett pénzt, amely a mobilbankolást akarja megkönnyíteni.
15 éve nem volt ilyen Argentínában, hogy Soros a reálgazdaságba fektette volna a pénzét – így büszkélkedett a 30 éves Pierpaolo Barbieri, aki Buenos Airesben indította meg vállalkozását.
A Reuters szerint 1999 és 2003 között a legsikeresebb latin-amerikai startupok közül több argentin volt, csak aztán Cristina Fernandez elnök olyan intézkedéseket vezetett be, amelyek elriasztották a külföldi befektetéseket, egyfajta gazdasági nacionalizmus jellemezte Argentínát és ennek következtében a
mélypontra zuhant a vállalkozási kedv.
A mostani elnök, Mauricio Marci jóval inkább támogatja a vállalkozásokat és egyáltalán nem zavarja az, ha a pénz ehhez külföldről érkezik. Így egyre több a befektetés, sőt, sokan már Argentínát tartják ilyen szempontból az egyik legvonzóbb országnak Dél-Amerikában.
A magyar válságkezelési módszert és gazdaságpolitikát állította beszéde középpontjába Orbán Viktor az Európai Unió szociális csúcstalálkozóján. A „magyar modellt” nem akarjuk lecserélni, a demográfiai, munkaerő-problémákat nem akarjuk bevándorlással megoldani – mondta a miniszterelnök.
Göteborgban Orbán Viktor arról beszélt, hogy sok jó ötletet lehet hallani, de a politika sikere nem az ötletek minőségétől, hanem attól függ, hogy ezekből képesek-e a kormányok rendszert építeni, modelleket alkotni.
Magyarországnak pedig van saját modellje. A teljes foglalkoztatás és a munkaalapú gazdaság célkitűzése az első pillér, a második az, hogy a demográfiai és munkaerő-problémákat nem akarjuk kívülről, vagyis bevándorlással megoldani. A harmadik pillér pedig szerinte az, hogy a munkaerőpiaci szabályozás, az adók és a duális képzés terén nagyon rugalmas az ország.
Ennek sikereként azt hozta fel, hogy hét éve a munkanélküliség Magyarországon 12,5 százalék volt, ma pedig 4 százalék, a növekedés mínusz 5-6 százalék volt, ma plusz 4, a költségvetési hiány pedig tartósan 3 százalék alatt van.
Ez a magyar modell működik,
és mi, magyarok nem akarjuk lecserélni, de mások se tudnák automatikusan alkalmazni a miénket, „bizonyos elemeit talán igen” – mondta a miniszterelnök.
Emmanuel Macron francia elnök azt hangsúlyozta, hogy mindenképpen komoly összeget kell áldozni a munkanélküliség kezelésére, lényeges a megfelelő és folyamatos képzés is. Hozzátette, hogy azok helyzetét is kezelni kell, akik idő előtt elhagyták az iskolát. Charles Michel belga miniszterelnök szerint ma sokkal fontosabb, hogy mindig naprakész tudással rendelkezzenek a munkavállalók, ezért meg kell erősíteni az európai oktatási együttműködést.
Saját oldalára is kitette, majd gyorsan eltávolította tweetjei közül a Pentagon azt a bejegyzést, amelyben egy aktivista lemondásra szólította fel az amerikai elnököt.
A @proudresister nevű Twitter-felhasználó az újabban napvilágra került, amerikai politikusokkal kapcsolatos szexuális zaklatási botrányok kapcsán írta azt, hogy Donald Trumpnak is le kéne mondania.
A Pentagon saját Twitter-oldalán újraposztolta a tweetet, majd gyorsan törölték – írja a Politico. A védelmi minisztérium szóvivője azzal magyarázta az esetet, hogy az egyik, az oldal szerkesztésére egyébként jogosult munkatársuk elrontott valamit, majd gyorsan kijavította a hibáját. Hozzátették, hogy a tweet tartalmától természetesen elhatárolódnak.
Az ügy azért kínos, mert ugyan sok Twitter-profilnál olvasható olyan megjegyzés, hogy az újratweetelés nem jelent egyetértést a poszt tartalmával, de a Pentagon @DeptofDefense nevű fiókjánál viszont nincs ilyen.
Ezt Babilon pátriárkája, a keleti keresztény káld egyház feje, Louis Raphael Sako mondta a Le Monde-nak. Arról is beszélt, hogy néhány állam – köztük Magyarország is – segíti az iraki keresztényeket abban, hogy újrakezdjék az életüket.
Első Louis Raphael Sako pátriárka, a káld katolikus egyház feje jelenleg európai körúton van, hogy az Iszlám Államtól elszenvedett üldöztetés után támogatást szerezzen a keresztényeknek Irakban. A pátriárka szerint az Iszlám Állam keresztényüldözéséből több helyi muszlimnak is elege lett, Moszul városában például előfordult, hogy iszlám vallású fiatalok segítenek a keresztény templomok kitakarításában és felújításában.
„Irakban 1958 óta szinte folyamatosan polgárháború folyik. Az itt élők még nem értették meg, hogy
Iraknak csakis akkor lehet jövője, ha az alkotmányban rögzítik az állam és a vallás szétválasztását”
– mondta a francia lapnak Babilon pátriárkája.
A sokvallású és soknemzetiségű Irakból a keresztények nagy része elmenekült az utóbbi évek háborúiban: az ország történetében először Moszulból például teljesen eltűntek a keresztények. A pátriárka beszámolója szerint ugyan már visszatért 60 keresztény család, de a menekültek többsége valószínűleg inkább külföldön próbál majd új életet kezdeni.
Reménykeltő jelek azért vannak- hangsúlyozta Babilon pátriárkája -, hiszen minden pénteken tüntetnek Bagdadban az emberi jogokért, és egy szekularizált iraki államért. Egyre többen vesznek részt ezeken a tüntetéseken, melyek célja egy modern, toleráns Irak megteremtése – mondta Louis Raphael Sako a Le Monde-nak.
Az egyik legnagyobb nemzetközi bűnbanda több mint 200 tagját tartóztatták le csütörtökön az USA több államában. A legtöbben közülök illegálisan tartózkodtak az országban.
A Mara Salvatrucha, vagy közismertebb nevén az MS-13 bűnbanda az 1980-as években Los Angelesben alakult, közép-amerikai, elsősorban El Salvadorból származó bűnözők hozták létre. A bűnszervezet az 1990-es évekre már behálózta az Egyesült Államokat, Kanadát, Mexikót és Közép-Amerikát is, és becslések szerint mostanra akár 70 ezer tagja is lehet.
A Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) és a Bevándorlási és Vámhatóság (ICE) csütörtök esti bejelentése szerint október 8-tól november 13-ig több amerikai városban tartottak razziát, és ezek során 214 ember tartóztattak le: 16 amerikai és 198 külföldi állampolgárt. A külföldiek közül mindössze öten tartózkodtak jogszerűen az Egyesült Államokban, több mint 60 bűnöző pedig kíséret nélküli kiskorúként érkezett az országba.
A bandatagok jellemző tetoválásukról ismerhetők fel. Forrás: Wikipédia
Tom Homan, az ICE helyettes igazgatója újságíróknak, hogy még nem fejezték be teljesen a szervezet felszámolását. Hozzátette, hogy Donald Trump amerikai elnök elsődleges fontosságúnak nevezte az MS-13 felszámolását. A mostani razzia néhány hónap leforgása alatt a második volt.
Jeff Sessions igazságügyi miniszter közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozta, hogy az MS-13-nak 40 szövetségi államban mintegy 10 ezer tagja van, és ma az Egyesült Államokban ez az egyik legveszélyesebb bűnszövetkezet. Kábítószer-, fegyver- és emberkereskedelemmel, rablásokkal, zsarolásokkal és gyilkosságokkal is gyanúsítják őket.
Vannak azonban olyanok is, akik kritizálják a MS-13 elleni harcot, ugyanis egy banda tagjának lenni önmagában nem bűn, az elfogottakat pedig sokszor nem konkrét bűncselekményekért, hanem azért tartóztatják le, mert illegálisan tartózkodnak az országban. A bevándorlókat védő szervezetek szerint ezek az akciók valójában egy „hátsó ajtót” jelentenek egy nagyon kemény kezű bevándorlási politika megvalósításában, és etnikai alapon zajlanak a letartóztatások – írja a CBS News.
Maga Homan is arról beszélt, hogy Donald Trump megválasztása előtt sokszor meg volt kötve a kezük, most viszont több lehetőségük van fellépni az MS-13 ellen.
A jobboldali populista lengyel kormány két befolyásos tagja is lerombolná a varsói Kultúrpalotát, a lengyel főváros látképét uraló 237 méteres felhőkarcolót, amely 1955-re épült fel „Sztálin és a szovjet nép ajándékaként”.
Fotó: Németh Róbert
Mateusz Morawiecki miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter azt mondta, hogy ő a kommunista uralom maradványaként tekint az épületre, és
azt szeretné, ha eltűnne Varsó központjából.
Piotr Glinski miniszterelnök-helyettes, kulturális miniszter már előző nap úgy nyilatkozott, hogy pártolná a 42 emeletes felhőkarcoló eltüntetését.
A felhőkarcoló nagyon hasonlít hét, Moszkvában található épületre, például a Lomonoszov Egyetemre. Itt tartották a lengyel kommunista párt kongresszusait, de a háromezer férőhelyes nagyteremben koncerteket is tartottak, fellépett itt Marlene Dietrich, Charles Aznavour és a Rolling Stones is.
Az épületben most egyetemi tanszékek, színháztermek, mozik, éttermek, kiállítótermek működnek,
van benne uszoda, és itt van számos intézmény székhelye.
Fotó: Németh Róbert
A Kultúrpalota a sztálini totalitarizmus szimbólumaként vegyes érzelmeket ébreszt a lengyelekben, akik közül sokan már a rendszerváltozás után szerették volna a lerombolását. Az eltávolítására vonatkozó követelések azonban idővel elcsendesedtek, az épületet átalakították, a varsóiak pedig megszokták:
a lengyel főváros emblémájává vált, sőt 2007-ben védetté nyilvánították.
Morawiecki most azt mondta, hogy nem prioritás számára a lebontás, de „valami szebbet, valami fontosabbat” szeretne látni a helyén.
Szakértők szerint bontás hosszú, akadályokkal teli folyamat lenne, ami technikailag is nagyon nehéz, ráadásul rendkívül drága is lenne. A Kultúrpalota körül egyébként az utóbbi időben több felhőkarcoló is épült.
Silvio Berlusconinak nem kell többé tartásdíjat fizetnie volt feleségének, sőt visszakövetelheti azt a 60 millió eurót, amelyet eddig adott neki – így döntött egy milánói fellebbviteli bíróság.
Silvio Berlusconi Fotó: MTI/EPA/Alessandro Di Meo
A bíróság figyelembe vette a legfőbb olasz bírói testület, a semmítőszék májusi állásfoglalását, miszerint
válás esetén a családfenntartó házastárs nem köteles a korábbival azonos életszínvonalat biztosítani volt partnerének, csak olyat, amely anyagi függetlenséget biztosít neki.
A volt olasz miniszterelnök és felesége, Veronica Lario egykori színésznő 2009-ben szakított, miután kiderült, hogy Berlusconi rendszeresen fiatal lányokkal (sokszor prostituáltakkal) tartott „unga-bunga” partikat, majd elment egy lány 18. születésnapi bulijára – miközben a saját gyerekei hasonló ünnepségére nem.
Veronica Lario Fotó: MTI/EPA/Daniel Dal Zennaro
A válást formálisan csak 2014-ben mondták ki . A bíróság előbb havi 3 millió, majd 1,4 millió euró tartásdíjat ítélt meg az exfeleségnek, akivel a most 81 éves milliárdos vállalkozó és politikus 22 éven át élt együtt.
A milánói fellebbviteli bíróság úgy döntött, hogy a 61 éves exfeleség nem szorul eltartásra, mert
16 millió eurója van bankban, tulajdonosa egy 78 millió eurót érő ingatlancégnek, és nála vannak a családi ékszerek is.
A bíróság ítélete nem vonatkozik arra a havi 2 millió euróra, amelyet Berlusconi 2009-es szétköltözésük és 2014-es válásuk között fizetett ideiglenes tartásdíjként.
Veronica Lario még fellebbezhet, a legfelsőbb bírói fórumhoz. Ha megteszi, a milánói bíróság döntését felfüggesztik. Egyelőre még nem jelentette be, mi a szándéka.
Silvio Berlusconi egyébként öt éve Francesca Pascale volt televíziós show-girllel él együtt, aki 49 évvel fiatalabb nála
Függetlenül attól, hogy mi lesz a héten zajlott zimbabwei puccs kimenetele, immáron egy dolog kétségtelen: az afrikai országban egy történelmi korszak zárult le Robert Mugabe letartóztatásával. Vajon mi vár most arra az országra, amelynek élén Afrika leghosszabb ideig hatalmon lévő diktátora állt vagy inkább ült?
Az ország reménységéből…
Habár az elmúlt napokban a hadsereg többször fenyegetőzött a zimbabwei politikai életben zajló tisztogatások miatt, úgy tűnik, hogy ezt először senki nem vette komolyan a nemzetközi médiában, de még talán Robert Mugabe zimbabwei elnök közvetlen környezetében sem nagyon törődtek vele. Miért is tették volna? Mugabe 1980-ban került hatalomra, amikor hivatalosan is elismerték a korábban Dél-Rodéziának hívott egykori brit gyarmat függetlenségét és nevét Zimbabwéra cserélték, amelynek jelentése „kőből épült házak” vagy „tiszteletreméltó házak”. Ő pedig majdnem kétharmaddal került hatalomra, népszerűsége országon belül és kívül is nagy volt. (bővebben Zimbabwe történelemről lásd ezt a cikket)
Népszerűségét jól mutatta, hogy még II. Erzsébet királynő is fogadta őt és megkocsikáztatta a hintójában. A kép forrása: Link
Ez korántsem volt véletlen: Ian Smith már 1965-ben önkényesen bejelentette Dél-Rodézia kiszakadását a brit gyarmatbirodalomból és katonai diktatúrát, illetve apartheid rendszert vezetett be a gyarmaton, üldözve minden fekete emberjogi csoportot vagy értelmiségit.
Az 1924-ben született Mugabe először nem nagyon törődött az országban uralkodó állapotokkal, helyette Ghánába költözött, ahol tanár lett belőle, sőt, a későbbi években
további hat diplomát szerzett.
Ebben az országban ismerkedett meg a marxizmus-leninizmus tanaival és az antikolonialista eszmékkel. 1960-ben visszatért Dél-Rodéziába, politikai pártot alapított, és nemcsak a függetlenségért, hanem a feketék jogaiért is harcolt. Emiatt a Smith-rezsim letartóztatta, börtönbe vetette, ahonnan tíz évvel később szabadulhatott. Ekkor már Mugabe úgy látta, hogy a rendszer csupán fegyveres úton dönthető meg. A hetvenes években Mozambikban állított fel egy gerillacsoportot, és több más milíciával szövetségben háborúba kezdett. Végül Smith feladta a harcot és távozott a hatalomból.
…a nép sanyargatója
Az etnikai tisztogatásokat végrehajtó Francis Zimuto. Később „Fekete Jézusnak” nevezte magát. A kép forrása: Link.
Azonban miután 1980-ban a Mugabe miniszterelnöki székbe került, nem késlekedett az egyszemélyi diktatúra kiépítésével. Az általa alapított ZANU-PF (Zimbabwe African National Union – Patriotic Front) párt kezében összpontosult minden hatalom. Legelőször az egykori gyarmattartó fehér lakossággal számolt le, egy – végül kiderült, hogy rosszul megtervezett – földreformmal teljesen megszüntette a befolyásukat az országban, majd pedig erőszakosan elüldözték őket, nem egy ültetvényest pedig meggyilkoltak.
Ezután jöttek a többiek:
a politikai ellenzéket száműzte, az ellenséges törzsek ellen etnikai tisztogatást hajtott végre,
például 1983 és 1985 között az ország déli részén élő, 20 ezer ndbele civilt mészároltatott le. A többi milíciát arra kényszerítette, hogy olvadjon be, de a nagy részük inkább gerillaharcot folytatott, amelyek közül néhányat a környező államok (Botswana, Mozambik, Zambia) is támogattak.
Majd Mugabe 1987-ben elkergette az ország akkori elnökét, és ettől kezdve nem volt senki, aki veszélyt jelentett volna a hatalmára nézve. Ezután minden választást – természetesen csalással – megnyert, folyamatosan megváltoztatta az alkotmányt, és meghosszabbította hivatali idejét.
Azonban a diktátornak idővel egyre durvább módszerekhez kellett nyúlnia.
Mugabe a sorozatos gazdasági válságok miatt (erről bővebben a következő elemzésünkben) komolyan aggódott amiatt, hogy a 2008-as választásokon még az 50%-ot sem fogja elérni, ezért a „kérdéses városokban” elzárta a vizet és az áramot, vagy a katonák pofonokkal győzködték az embereket a szavazóurnáknál, hogy a “szeretett elnökre” tegyék le voksukat. Ám a megfigyelők szerint Mugabe így is elvesztette a választást, de második fordulóra már nem került sor és ismét önmagát nevezte ki elnöknek.
Azonban a mára 93. évét betöltő diktátornak többször szembesülnie kellett a legnagyobb hatalmi korláttal: na, nem a lakossággal vagy az ellenzékkel, hanem a biológiával. Az elemzők felhívták a figyelmet, hogy már évek óta komoly viták zajlottak a ZANU-PF-ben Mugabe „méltó utódjának” a személyéről. Sokáig Emmerson Mnangagwát, a „Krokodil” gúnynevű alelnököt tartották Zimbabwe következő elnökének, ám az idős diktátor egy váratlan húzással Grace Mugabét, a luxusban tobzódni imádó feleségét jelölte ki.
Mugabe elesése számtalan mém forrása lett:
A zimbabwei hadsereg még mindig igyekszik elkerülni annak a látszatát, hogy puccs zajlott volna az országban. Először még azt mondták, hogy a zimbabwei elnökhöz közel álló „bűnbandák eltávolítása” miatt döntöttek az államcsíny mellett, de azóta Jacob Zuma dél-afrikai elnök arról számolt be, hogy Mugabe házi őrizetben van és még a héten lemondathatják.
Természetesen érthető a zimbabwei hadsereg óvatos megfogalmazása:
Zimbabwét kizárhatják az Afrikai Unióból és többi segélyezési, illetve fejlesztési programból, ha nyíltan elismerika puccsot és nem adják át a hatalmat egy polgári kormánynak.
Az ország pedig most egyáltalán nem engedheti meg magának, hogy elessen az anyagi támogatásoktól, hiszen lényegében a katonai bevakozás is ezért volt.
Polgárháború szele?
A 40 évvel fiatalabb feleség állítólag Namíbiába menekült. A kép forrása: Twitter
Az országba fokozatosan visszatérő ellenzék abban bízik, hogy a katonai hatalomátvétellel egy békés és demokratikus időszak veszi kezdetét, miközben a helyi tudósítók szerint az országa lakossága attól tart, hogy mostantól katonai diktatúra lesz. Ám a legtöbb elemzés arra mutat rá, hogy egyelőre még az sem biztos, hogy sikeres a puccs. Grace Mugabénak sikerült erős hatalmi bázist kiépítenie a ZANU-PF-en belül, illetve az ún. G40-es csoportot állította fel, akiknek tagjait a kulcspozícióba kezdte el ültetni. Ez azonban nem tetszik a függetlenségi háború veteránjainak, akik korábban kivételezett helyzetet élveztek államigazgatásban, gazdaságban vagy a hadseregben.
Idővel Mugabe tartani kezdett az egykori harcostársaitól, ezért is miután egy részük „kiöregedett, visszavonult vagy meghalt”, a maradékot elkezdte kiszorítani a hatalomból. Ehhez tökéletesen beillett Grace kinevezése is, akivel az elnök azt hitte, hogy
„megalapíthatja a Mugabe-dinasztiát”
és elkerülheti majd a felelősségvonást, mivel arra már a veteránok túl gyengék.
Csakhogy nem jött be a számítása és sokan attól tartanak, hogy az egész puccs lényegében egy polgárháború nyitánya, hiszen Grace – akárcsak férje – külföldről szervezheti meg a harcot és a Mugabe-rendszernek így is akadhat jópár híve az országban. Egy polgárháború már totálisan kivéreztetné a világ legszegényebb országai közé sorolt államot.
Ugyanúgy a környező országoknak, különösen a Dél-afrikai Köztársaságnak, szintén nem érdeke egy zimbabwei belháború, mert az könnyen átterjedhet hozzájuk. Ám a katonai diktatúra szintén nincs az ínyükre, és nem elképzelhetetlen, hogy Dél-Afrika vezetésével az egész Afrikai Unió sokkal keményebb szankciókkal sújtaná Zimbabwét.
Ugyanúgy egy zimbabwei menekültválság sem érdeke a környező országoknak: a becslések szerint csak a Dél-afrikai Köztársaságban 1-3 millióan zimbabwei menekült tartózkodik. A kép forrása: Link.
Mnangagwa eltávolítása, a G40-es csoport megerősödése és a veteránok háttérbe szorítása: korántsem ezek voltak a zimbabwei puccs okai, sokkal inkább az utolsó cseppeket jelentették a pohárban. Ám ezeken kívül akkor mik lehetnek még a háttérben?
Nos, a következő Zimbabweról szóló elemzésünkből majd kiderül.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
