Az Iszlám Állam hat fiatal terroristáját sikerült ártalmatlanná tennie a német rendőrségnek, amely kedd hajnalban razziát rendezett Kasselben, Hannoverben, Essenben és Lipcsében.
Mind a hat terroristagyanús személy szír állampolgár, akik 2014-ben és 2015-ben érkeztek Németországba. A Die Welt című lap értesülései szerint bevándorlók adtak tippeket a német terrorelhárítóknak, hogy kik lehetnek veszélyesek Németország biztonságára.
A karácsony közeledtével fokozott aktivitást mutat a terrorelhárítás Németországban,
miután tavaly Berlinben az emberek közé hajtott egy iszlamista terrorista kisteherautóval a karácsonyi vásáron.
Az Iszlám Állam bukásával a terrorelhárító szervezetek attól tartanak, hogy a túlélő dzsihádisták nyugati országokban kezdenek akciókba. Ezért van nagy jelentősége annak, hogy a német terrorelhárítás most elkapott hat iszlamistát, mielőtt bármilyen terrorcselekményt elkövethettek volna.
Mihai Fifor román hadügyminiszter a szenátus védelmi bizottsága előtt elmondta: Románia 3,9 milliárd dollár értékben vásárol Patriot rakétákat az Egyesült Államoktól 2019-ben. A rakétákat 2020-ban állíthatják rendszerbe Romániában.
A hadügyminiszter az orosz fenyegetéssel indokolta meg a 3,9 milliárd dollár értékű fegyvervásárlást. Teodor Melescanu román külügyminiszter megígérte Rex Tillersonnak, az amerikai diplomácia vezetőjének, hogy Románia megveszi a rakétavédelmi rendszert, melyet a NATO fontosnak tart az orosz fenyegetéssel szemben. Washington számára két ország fontos térségünkben: Lengyelország és Románia.
Varsó nemrég jelentette be, hogy 10,5 milliárd dollárért vásárol rakétavédelmi rendszert az USA-tól
Erről még Trump elnök állapodott meg a lengyel vezetőkkel ,amikor júliusban Varsóban járt. A szerződés szerint Lengyelország 208 Patriot tipusú rakétát kapna az Egyesült Államoktól és egy teljesen korszerű rakétavédelmi információs rendszert. A washingtoni kongresszusnak még jóvá kell hagynia a szerződést, mert ilyen korszerű fegyverzetet enélkül nem lehet eladni más államnak. Mivel Lengyelország NATO szövetséges ezért aligha lesz akadálya annak, hogy az amerikai rakétavédelmi rendszert Lengyelországba telepítsék.
A lengyelek azért érzik szükségét a méregdrága amerikai rakétavédelmi rendszer megvásárlásának, mert
Oroszország nemrég Iszkander tipusú rakétákat telepített Kalinyingrád közelében.
Az egykori Kelet Poroszországból az orosz rakéták pillanatok alatt elérhetik a lengyel stratégiai célpontokat.
Nemrég az oroszok Belorusziával együtt nagy hadgyakorlatot tartottak Lengyelország határainak közelében és ez tovább növelte a gyanakvást Varsóban, ahol hagyományosan tartanak Oroszországtól. Lengyelország felosztásában nagy szerepet játszott Moszkva Nagy Katalin cárnőtől egészen Sztálinig. Lengyelország ezért maximális katonai együttműködésre törekszik az Egyesült Államokkal.
Közzétette a Forbes a szokásos évi listáját a legjobban kereső női popzenészekről. Az első helyen Queen Bey áll több mint 105 millió dollárral (körülbelül 27 milliárd forinttal).
Mindez elsősorban Beyoncé tavaly megjelent új albumának, a Lemonade-nek köszönhető, amelyet a kritikusok és a közönség is imádott, illetve az ezt megtámogató turnénak. Beyoncé utána kénytelen volt egy kis szabadságot kivenni, hiszen nyáron megszülettek Jay-Z-vel közös ikrei, Rumi és Sir Carter.
A második helyen a Beyoncét egyébként példaképnek tekintő Adele végzett 69 millió dollárral, akinek ugyan még 2015-ban jelent meg új albuma, de évek óta idén indult először indult rendes turnéra. Tavaly szintén második volt a listán, akkor 80,5 millió dollárral.
Az idei lista megalkotásakor a Forbes 2016 június 1-je és a 2017-június 1-je közötti időszakot vizsgálta, és a popsztárok adózás előtti jövedelmét igyekezett megbecsülni különböző forrásokból gyűjtött adatok alapján.
A harmadik helyre a tavalyi első, Taylor Swift került 44 millió dollárral,
akinek ősszel jelent meg új lemeze. Mivel ez már nem számított bele az idei listába, valószínűleg jövőre jóval nagyobb szám áll majd a neve mellett, és könnyen a lista élére ugorhat. (A Reputation már most az év legnépszerűbb albuma.)
A negyedik helyen Celine Diont találjuk, aki elsősorban Las Vegas-i fellépéséinek köszönhetően Swifttől alig két millió dollárral maradt el. Utána Jennifer Lopez következik, de az ő ötödik helyénél sokkal érdekesebb, hogy a 71 éves Dolly Parton a hatodik helyre tudott kerülni 37 millió dollárral. Parton ugyanis még most is turnézik, de a 75 éves Barbra Streisand is sokat keres a fellépéseivel – a 10. helyre került. Rajtuk kívül a tíz legjobban kereső női popsztár között van Katy Perry, Rihanna és Britney Spears is, akik szintén több mint 30 millió dollárt kerestek a vizsgált időszakban.
Habár az itt felsorolt összegek hatalmasnak tűnnek, érdemes megjegyezni, hogy a férfiak és nők teljesítményét együtt vizsgálva még most is kétszer annyi férfi van a legjobban kereső popsztárok között – írja a Forbes.
Elkeserítő adatokat mutat az Eurostat legfrissebb gyermekszegénységi statisztikája. Több mint félmillió, azaz minden harmadik magyar gyerek szegénységben él, vagy fenyegeti a szegénységbe süllyedés. Az Európai Unióban továbbra is hazánkban az egyik legmagasabb a gyermekszegénység.
Az egyszülős családokban nevelkedő gyermekek 66 százaléka él szegénységben. Ezzel a most megjelent 2016-os adatok szerint 27 tagállam közül a 4. legrosszabb helyet foglalja el Magyarország.
Csak Romániában, Bulgáriában és a válság sújtotta Görögországban rosszabb a helyzet (Írországra nem publikáltak adatot).
Különösen fájó, hogy a többi V4 ország sokkal jobban teljesít. Szlovákia és Lengyelország 10., illetve 11. helyezéssel áll jobban, a Cseh Köztársaságban pedig az egyik legalacsonyabb a gyerekszegénységi ráta: ott minden 6., azaz arányaiban csak fele annyi gyereket veszélyeztet a szegénység, mint Magyarországon. S bár a szegénységben élők aránya a világgazdasági válság időszakához képest valamelyest csökkent nálunk is, az országok rangsorában elfoglalt 4. hely változatlansága arra utal, hogy ez elsősorban a világgazdasági környezet javulásának köszönhető.
Spät Judit, az Együtt elnökségi tagja és Szabó Tímea, a Párbeszéd társelnöke, országgyűlési képviselő szerint
2008 óta nem emelkedett sem a családi pótlék, sem a gyes,
az egykulcsos SZJA és a családi adókedvezmény rendszere és a lakástámogatási rendszer egyaránt a magas jövedelmű családoknak kedvez. Ráadásul sem a gazdasági növekedésből fakadó többletbevételek, sem az uniós fejlesztési források elköltésénél nem prioritás a szegénység csökkentése, a szegénységhez vezető okok felszámolása. Emlékezetes, hogy csak 2016 év végén több mint 200 milliárd forintot szórt szét soron kívül a kormány, egyebek mellett lőterekre és a közoktatás helyett az egyházi iskolákra, a szegények helyzetének javítása helyett.
Ruténium felhőt észleltek szinte minden európai állam felett az elmúlt hetekben. A szakértők azt gyanították, hogy valamilyen orosz nukleáris létesítményben történhetett baleset.
Moszkva szokás szerint hallgatott. Egészen mostanáig amikor a Roszgidromet végül elismerte a Majak nevű nukleáris létesítmény közelében 986-szoros ruténium koncentrációt mértek! Ez a nukleáris létesítmény valaha szigorúan titkos katonai intézmény volt az Ural hegység déli részén. 1957-ben történt itt egy súlyos baleset, de még ma sem lehet pontosan tudni, hogy hány áldozatot követelt a nukleáris katasztrófa.
A Majak az utóbbi időben a nukleáris fűtőelemek újrahasznosításával foglalkozik.
Azt, hogy pontosan mi történt az oroszok természetesen nem közölték. A ruténium 106 nagy koncentrációban veszélyes lehet az egészségre, de az Európa feletti felhőben már nem érte el ezt az értéket.
A Greenpeace követeli, hogy az oroszok adják ki a nukleáris katasztrófa adatait, de aligha valószínű, hogy Moszkva ezt megtenné.
A csernobili katasztrófa óta aggasztja a külföldi szakértőket az orosz nukleáris létesítmények állapota,
de Moszkva igyekszik mindenkit megnyugtatni: minden a legnagyobb rendben van!
Egészen addig, amíg szeptember végén csaknem ezerszeres lett a ruténium koncentrációja a levegőben az Ural déli részén! Amiről sokáig hallgattak, majd novemberben egyszer csak beismerték – ahogy Csernobilban is történt annak idején …
A csiga-akciók célja az, hogy csak a teherforgalmat akadályozzuk, a személyautók mehetnek- mondta a fő szervező a párizsi Le Monde-nak.
A francia kamionosok az ellen tiltakoznak, hogy az EU határozata a kihelyezett munkahelyekről nem vonatkozik erre a szektorra. Macron francia elnök kénytelen volt tudomásul venni ezt a korlátozást, mert csak így tudta elfogadtatni a határozatot, mely előirányozza a kihelyezett munkahelyek számának a csökkenését az Európai Unióban.
A kihelyezett munkahely azt jelenti, hogy
a munkavállaló a másik uniós államban saját országának szabályai szerint dolgozik.
Vagyis a magyar kamionos magyar munkabért kap, és ezzel leveri az árakat. Ezt Európa gazdagabb felén szociális dömpingnek hívják. Macron francia elnök ennek megszüntetését fontos célnak tekinti.
Az alacsonyabb munkabérű kelet-európai tagállamok viszont a szabad munkavállalás elvét látják sérülni. Különösen Lengyelország és Magyarország tiltakozik az intézkedés ellen. A lengyel kamionosok learatják a nyugat-európai piac jelentős részét. Közben Franciaországban drámai mértékben nőtt a kihelyezett munkahelyek száma:
egyetlen évben 23,8 százalékkal több ilyen munkahely lett
holott a francia kormány célja ezek csökkentése.
A gazdasági lap, a Les Echos szerint 354151 munkavállaló dolgozik kihelyezett munkahelyen Franciaországban- a javarészük az EU kelet-európai polgárai közül kerül ki.
Vlagyimir Putyin orosz elnök hétfőn a dél-oroszországi Szocsiban találkozott Bassár el-Aszad szíriai elnökkel, akivel megvitatta a háború utáni politikai rendezés aktuális kérdéseit – közölte a Kreml.
Putyin a találkozóról szóló beszámoló szerint a szíriai kormányerők terrorizmus elleni harcban elért sikereit méltatta (Oroszország a több mint hat éve tartó háborúban Aszad elnököt támogatja Szíriában). Az orosz elnök szerint a katonai szakaszról most már át kell térni a politikai rendezésre, és korábban ugyanerről adott ki közleményt Putyin és Trump az ázsiai és csendes-óceáni vezetők csúcsértekezletén Vietnamban. Putyin jelezte, hogy miután beszélt Aszad elnökkel Szocsiban, felhívja Trumpot, hogy ismét egyeztessen vele a Közel-Keletről.
Putyin azt is megemlítette, hogy szerdán Szocsiban találkozik Recep Tayyip Erdogan török és Haszan Róháni iráni köztársasági elnökkel. Jelezte továbbá, hogy tárgyalni akar Tamím bin Hamad ász-Száni sejkkel, katari emírrel, Donald Trump amerikai elnökkel és regionális vezetőkkel.
Aszad, aki a beszámoló szerint munkalátogatást tett Oroszországban,
megköszönte Putyinnak a Szíriának nyújtott katonai és politikai támogatást.
Hozzátette, hogy továbbra is számítanak Oroszországra abban, hogy szavatolja a külső erők be nem avatkozását a politikai folyamatokba – hangoztatta a szíriai elnök.
Szíria jövője az egész Közel-Kelet számára meghatározó, de különböző érdekek ütköznek a rendezésben: Izrael például többször is megerősítette, hogy nem fogadja el, hogy Irán katonailag berendezkedjen az országban, Oroszország viszont ezt nemcsak, hogy elfogadja, de támogatja is.
A rohingják szisztematikus elnyomása már az apartheid szintjét éri el Mianmarban – ez áll az Amnesty International legfrissebb jelentésében, amely kétéves vizsgálat után készült el.
Rohingja menekültek a bangladesi határnál Fotó: MTI/EPA/Abir Abdullah
A Nyitott ketrecbe zárva címet viselő jelentés igyekszik a legutóbbi erőszakhullámot kontextusba helyezni. Augusztus vége óta a mianmari biztonsági erők gyilkosságai és gyújtogatásai elől több mint 600 000 rohingja menekült a szomszédos Bangladesbe.
A vizsgálat az Amnesty közleménye szerint feltárta, hogy hatóságok hogyan korlátozzák az Arakán államban élő rohingják életének lényegében minden területét, és hogyan kényszerítették őket gettókba, ahol nem férnek hozzá az egészségügyi ellátáshoz vagy az oktatáshoz. Olyan is előfordult, hogy az állam bizonyos területein a falvaikat is el kellett hagyniuk. Az Amnesty szerint
„a jelenlegi helyzet minden tekintetben kimeríti az emberiesség elleni bűncselekmények, azon belül is az apartheid tényállását”.
Anna Neistat, a szervezet kutatási igazgatója azt mondta: “A mianmari hatóságok jogellenesen elkülönítik a rohingja nőket, gyerekeket és férfiakat, és egy embertelen apartheid rendszert építettek ki. Naponta érik őket különböző jogsértések, az elnyomás pedig fokozódott az elmúlt években.”
A UNICEF korábbi jelentése alapján a rohingja gyerekek élete valóságos földi pokol. Erről ír az Amnesty jelentése is. Anna Neistat szerint „a rendszert arra találták ki, hogy annyira reménytelenné és embertelenné tegye a rohingyák életét amennyire ez csak lehetséges. A biztonsági erők elmúlt három hónapban végrehajtott etnikai tisztogatása csak egy újabb példa erre az elképesztően aljas bánásmódra.”
Rohingja kislány egy menekülttáborban Fotó: MTI/EPA/Abir Abdullah
A jelentés szerint a rohingják elnyomása évtizedekre megy vissza, de 2012 óta még inkább felerősödött. Akkor söpört végig Arakán államon az ország buddhista és muszlim közösségei közötti erőszak.
Az Arakán államban élő rohingják lényegében
a külvilágtól elzárva élnek, a szabad mozgáshoz való jogukat pedig durván megsértik azzal, hogy a nekik kijelölt falvakba és járásokba száműzik őket.
A korlátozások alapját törvények, “helyi rendeletek” és egyéb szabályok szövevényes hálója adja, amelyeket az állami hatóságok a jelentés szerint nyíltan rasszista módon végre is hajtanak.
Különleges utazási engedélyre van szükségük, ha másik járásba, vagy akár másik faluba akarnak menni. A kutatás közben az Amnesty munkatársai is a saját szemükkel látták, hogy egy határőr az egyik ilyen ellenőrzőpontnál egy rohingja férfit rugdos, és legalább egy statáriális kivégzést is dokumentáltak.
A határőrök egy 23 éves férfit lőttek agyon, amiért megsértette a kijárási tilalmat.
A rohingjáktól az orvosi ellátást is gyakorlatilag megtagadják, csak néhány kórházat vehetnek igénybe. Korlátozzák az oktatást is. A gazdáknak gyakran megtiltják, hogy a földjeiken dolgozzanak. Az alultápláltság és szegénység egyeduralkodó lett a rohingya közösségekben, amit tovább súlyosbít, hogy a hatóságok a humanitárius segélyeket sem engedik be ezekre a területekre.
Élelmiszersegélyre váró rohingja menekültek Fotó: MTI/EPA/Abir Abdullah
“Nagyon nehéz a helyzetünk, mert nincs mit ennünk.
Jobb lenne fogdában vagy börtönben, mert ott legalább van rendszeres ellátás.
De amúgy olyan, mintha egy börtönben élnénk.” – mondta egy 25 éves férfi.
A négynél több embert érintő gyülekezés tilos, különösen a muszlim többségű területeken, ami a gyakorlatban azt is jelenti, hogy a rohingják nem tudnak közösen imádkozni sem. A mecsetekbe szintén nem mehetnek.
A jelentés szerint a diszkrimináció alapja a jogfosztottság: 1982-es állampolgársági törvény származásuk miatt megfosztotta a rohingjákat az állampolgárságuktól. 2016 óta a kormány megnehezíti, hogy a rohingja újszülötteket be lehessen jelenteni családjuk címére, pedig gyakran ez az egyetlen hivatalos bizonyíték, hogy Mianmarban élnek. Az állam északi részén lakók, akik nincsenek otthon az éves “népszámláláskor” azt kockáztatják, hogy törlik őket az összes hivatalos regiszterből. Így viszont a menekültek esetleges hazatérése szinte lehetetlen.
A párt szóvivője azt jelentette be, hogy holnap beadják az indítványt, amely Robert Mugabe alkotmányos elmozdítását célozza.
A kormánypárt egyben hivatalosan is értesítette a múlt heti katonai puccs nyomán házi őrizetbe helyezett Mugabét, hogy megfosztották pártelnöki tisztségétől.
Ezen – mint Mugabe főtitkára bejelentette – minden miniszter részvételére számítanak.
A párt már korábban jelezte: hétfő délig ad haladékot Mugabének arra, hogy önként lemondjon, különben alkotmányos eljárás keretében kezdeményezi leváltását. A párt egyik tisztségviselője szerint ez szerdáig meg is történhet.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
