Kezdőlap Világ Oldal 54

Világ

USA hadügyminiszter: Izrael a gázai háborúval stratégiai vereséget kockáztat

0

Benjamin Netanjahu előre menekülne, de az Egyesült Államok, Európa, és a muzulmán világ szorításában nemigen tudja merre van előre.

“A városi háborúban csakis úgy lehet győzelmet elérni, ha kíméljük a polgári lakosságot!” – hangsúlyozta Lloyd Austin hadügyminiszter Kaliforniában. Az amerikai hadügyminiszter arra a nyilvánvaló következményre mutatott rá,

“ha a polgári lakosságot az ellenség oldalára állítjuk, akkor azt kockáztatjuk, hogy a taktikai győzelem helyett stratégiai vereséget szenvedünk el.”

Mi váltotta ki az amerikai hadügyminiszter szenvedélyes bírálatát? Az, hogy kezdetben az izraeli hadvezetés azt állította, hogy a gázai övezet északi részét akarja megtisztítani, mert ott állomásozik a Hamász fő ereje. Felszólította a polgári lakosságot, hogy meneküljön a gázai övezet déli részére.

Most pedig amikor újrakezdődött a háború a rövid tűzszünet után az izraeli hadsereg megkezdte a támadást a gázai övezet déli része ellen, ahol több mint egymillió menekült zsúfolódott össze.

“A déli hadművelet éppoly kemény lesz mint amilyen az északi volt. Az eredmények sem lesznek kisebbek” – jelentette ki az izraeli vezérkari főnök. Herzi Halevi altábornagy rendszeresen egyeztet az amerikaiakkal, akik mind hangosabban róják föl a nagyszámú polgári áldozatot. A gázai egészségügyi minisztérium szerint 15 ezer 900 a polgári áldozatok száma, és gyorsan növekszik. Izrael szerint ennek a számnak  nem lehet hitelt adni hiszen a Hamásztól származik. Mark Regev, Netanjahu miniszterelnök katonai tanácsadója azt mondta a BBC tudósítójának, hogy

“az izraeli hadsereg igyekszik sebészi pontossággal csakis katonai célpontokat támadni és megsemmisíteni a gázai övezetben.”

Hozzátette: a Hamász adatait a polgári áldozatok számáról “csipetnyi sóval lehet csak elfogyasztani.”

Mit akar Benjamin Netanjahu?

A kormányfőnek állítólag kettős célja van: egyrészt le akarja vadászni a Hamász vezérét. Jahja Szinvar adta ki a parancsot az október hetediki brutális terrorakcióra Izrael ellen. Ha Netanjahunak sikerülne felmutatnia a Hamász vezér véres fejét, akkor ezzel lecsillapíthatná szélsőjobboldali támogatóit, akik puhasággal vádolták meg, mert elfogadta a rövid tűzszünetet.

A másik célja az izraeli miniszterelnöknek az, hogy a gázai övezet menekültjeit “ideiglenesen” Egyiptomba exportálja.

Minthogy Sziri elnök magától erre egyáltalán nem hajlandó, az USA-t próbálja meg rávenni a “közvetítésre”. Egyiptom államfője semmiképp sem akarja átvenni a gázai menekülteket, mert tudja, hogy azok nem ideiglenesen hanem véglegesen érkeznének meg az országba, ahol felidéznék azokat az időket amikor a Hamász anyaszervezete, a Muzulmán Testvériség hatalmon volt Kairóban.

Blinken semmit sem ért el Jeruzsálemben

Az amerikai diplomácia vezetője azt javasolta Benjamin Netanjahunak, hogy tárgyaljon a Palesztin Hatósággal, amely átvehetné a gázai övezet irányítását a háború után. Benjamin Netanjahu nem kíván semmiféle palesztin államot vagy hatóságot, hanem Nagy Izraelt szeretne elérni az 1967-es határok között. Ebben az izraeli közvélemény jelentős része támogatja, de a világon minimális a megértés e terv iránt. Ezért szólította föl Macron francia elnök Izraelt: mondja ki nyíltan, hogy mit is akar elérni a gázai hadművelettel?Macron elnök a palesztin állam elismerését fontolgatja utánozva Pedro Sanchez spanyol miniszterelnököt, aki izraeli látogatása után közölte: Spanyolország a háború után elismeri a palesztin államot. Spanyolország jelenleg az Európai Unió soros elnöke. Maga az Európai Unió teljes mértékben megosztott a palesztin állam ügyében. Azt viszont minden európai államban lehet érzékelni, hogy ahol jelentős muzulmán kisebbség él, ott a palesztin probléma belpolitikai válságot is felidézhet. Jó példa erre Hollandia, ahol a szélsőjobboldali Gert Wilders jelentős mértékben annak köszönhette választási sikerét, hogy erőteljesen elítélt mindenfajta iszlamista terrorizmust, és radikálisan korlátozni kívánja a bevándorlást a muzulmán országokból Európába.

Mit keres Putyin Szaúd Arábiában?

Az orosz elnök nem szívesen mozdul ki otthonról azóta, hogy háborús bűnösként körözik az ukrajnai háború miatt. Csak olyan országokban tesz látogatást, ahol biztos lehet benne: nem tartóztatják le.

A magyar miniszterelnök például Kínában találkozott az orosz elnökkel, ezt nehezményezte is az Egyesült Államok budapesti nagykövete. Vlagyimir Putyin a héten Szaúd Arábiába és az Egyesült Arab Emírségekbe látogat. Három témát vitat meg arab partnereivel: a közel-keleti kényes egyensúlyt, melyet veszélyeztet a gázai háború, az ukrajnai helyzetet és természetesen az olaj világpiaci jövőjét hiszen ettől függ az érintettek világgazdasági súlya is.

Az épp most Dubajban folyó környezetvédelmi világkonferencia jelentős részben az olaj és a  földgáz  jövőjéről  szól. A Közel Keletet  az olaj és  a földgáz tette fel a  világ térképére a
XX-ik században, de a XXI-ik század már egyértelműen arról szól, hogy a világ energia forrásai között mind kisebb szerepet kapjon a földgáz és a kőolaj.

Izrael ezért vált a nyugati világ  fontos szövetségeséből kétes kapcsolattá, melyet mind az Egyesült Államok mind pedig az Európai Unió mindinkább éreztet is Benjamin Netanjahu miniszterelnökkel, aki a múltban megrekedt, és 74 éves korában aligha képes a változásra.

Putyin hadserege jelen van Szíriában, melyet rendszeresen támad az izraeli légierő. Az orosz elnök meghívta a Hamász küldöttséget Moszkvába azt követően, hogy a terrorszervezet támadást indított Izrael ellen október hetedikén. A tárgyalásokon részt vett Irán külügyminisztere is. Irán, Szaúd Arábia és az Egyesült Arab Emírségek orosz támogatással jelentkeztek a BRICS USA ellenes szövetségbe.

Izrael, Szaúd Arábia és az Egyesült Arab Emírségek egyaránt felajánlották a közvetítő szerepet az ukrajnai háborúban. Valójában Putyin számára ez azért fontos, mert Szaúd Arábiával együtt döntő mértékben tudják befolyásolni az olaj világpiacot. Ez a nevezetes OPEC+.

A futball által megpecsételt olaj szövetség

Oroszország és Katar olajpénzekből vásárolták meg a futball világbajnokságot az USA orra elől. A bosszú nem késett: az amerikaiak lebuktatták a FIFA egész korrupt vezérkarát. Ettől függetlenül megtartották a futball világbajnokságot Oroszországban és Katarban. 2018-ban az orosz csapat épp Szaúd Arábia ellen játszotta a nyitó mérkőzést a világbajnokságon. Az oroszok fölényesen győztek, de ez egyáltalán nem zavarta a díszpáholyban vendégeskedő Mohamed bin Szalman herceget, hogy megkösse az olaj paktumot Putyinnal. Szalman, Szaúd Arábia királya korábban maga is ellátogatott Oroszországba, hogy jelezze: vége az évtizedekig tartó vallás háborúnak Moszkva és Mekka között. A bolsevik rendszer vörös posztó volt a Mekkát és Medinát felügyelő szaúdi uralkodók előtt.

Mind Oroszország mind Szaúd Arábia magas olajárat akart, és mint a világ két legnagyobb exportőre, ezt befolyásolni is tudta.

Az OPEC+ ezért visszafogja az olaj kitermelést, hogy magasan tartsa az olaj árat.

Hiába alkalmaz ársapkát az orosz olajra a nyugati világ az ukrajnai háború miatt, Putyin mégiscsak drágábban adhatja el olaját a világpiacon Kínán, Indián, Törökországon és más államokon keresztül. Az OPEC+ nemrég tartotta meg ülését, melyen nemcsak, hogy fenntartották a kitermelés visszafogását, de néhány tagállam “önkéntes” felajánlást tett további csökkentésre. Szaúd Arábia járt elől a jó példával: a korábbi napi kétmillió hordóra rátett még egymillió hordós visszafogást. Oroszország meghosszabbította korábbi napi 500 ezer hordós vállalását, Irak 223 ezer hordóval, az Egyesült Arab Emírségek 163 ezer hordóval csökkentik a napi olaj kitermelést, hogy a kínálatot mérsékelve  magasan tartsák az árat. A döntés után fel is ment az olaj ára 80 dollár fölé.

Mit keres Putyin Szaúd Arábiában?

Az orosz elnök nem szívesen mozdul ki otthonról azóta, hogy háborús bűnösként körözik az ukrajnai háború miatt. Csak olyan országokban tesz látogatást, ahol biztos lehet benne: nem tartóztatják le. A magyar miniszterelnök például Kínában találkozott az orosz elnökkel, ezt nehezményezte is az Egyesült Államok budapesti nagykövete. Vlagyimir Putyin a héten Szaúd Arábiába és az Egyesült Arab Emírségekbe látogat. Három témát vitat meg arab partnereivel: a közel-keleti kényes egyensúlyt, melyet veszélyeztet a gázai háború, az ukrajnai helyzetet és természetesen az olaj világpiaci jövőjét hiszen ettől függ az érintettek világgazdasági súlya is.

Mi lesz jövőre?

Vlagyimir Putyin minden bizonnyal azért látogat Szaúd Arábiába, hogy ezt megbeszélje Mohamed bin Szalman trónörökössel, aki hasonló módszerekkel uralkodik a sivatagi királyságban mint az orosz elnök a saját hazájában. Putyin elnök lelövette Politkovszkaja újságírónőt, aki bírálta a csecsenföldi vérengzést. Gyilkosa most nemzeti hőssé vált hiszen a börtönből kijövet az ukrajnai fronton “bizonyított”.

Mohamed bin Szalman herceg öccse, Szaúd Arábia akkori washingtoni nagykövete a szent Koránra esküdött meg Kashoggi ellenzéki újságírónak, hogy nem esik bántódása, ha felkeresi hazája isztambuli főkonzulátusát, hogy meghosszabbítsa útlevelét. A szerencsétlen újságíró, aki a Washington Postnak dolgozott az Egyesült Államokban, el is ment a főkonzulátusra Isztambulba, de élve nem jött ki onnan. Szaúdi kommandósok megfojtották, majd feldarabolták. Joe Biden fogadkozott, hogy nem áll szóba a véreskezű szaúdi trónörökössel ezekután. Amikor a magas amerikai infláció miatt szüksége volt arra, hogy több szaúdi olaj legyen a világpiacon, mégiscsak elzarándokolt Szaúd Arábiába, ahol mosolyogva mindent megígértek, majd csak nevetségesen kis mértékben emelték az olaj kitermelést, hogy megmutassák az USA elnökének: a sivatagi királyság a saját szabályai szerint játszik a nemzetközi sakktáblán. Aztán pedig Szaúd Arábia belépett a BRICS-be, mert Mohamed bin Szalman trónörökös meg akarja mutatni a nyugati világnak: van alternatíva!

Amíg az olaj fontos a világnak addig egy orosz-szaúdi csúcs mindenkit érdekel hiszen végső soron ettől függ, hogy mennyiért tankol a benzinkútnál.

IDF Gáza déli részén: Merre tart az Izrael-Hamász háború?

Gáza északi részétől délig, Libanonig, alagutakig és rakétákig. Mik Izrael következő lépései – ezt a kérdést teszi fel a Jerusalem Post.

  • Izrael megközelítőleg 50 napig vívott háborút a Hamász és a Hezbollah ellen, körülbelül egy hét szünetet tartott. Most visszatért a konfliktus közepes szintjére.
  • Mit hozhat a déli bevonulás a háború pályájára, ívére és a térség jövőjére?
  • A Gázai övezet északi részén az IDF november közepére átvette az irányítást a legtöbb területen.

Mi történik Gáza északi és déli részén?

Volt néhány hetes időszak, amely alatt az IDF ott folytatta, bár lassabb ütemben, Jabaliában és Zeitounban, elkerülve Shejaiát, hogy teret hagyjon a túsztárgyalásoknak.

Valójában az ideiglenes tűzszünet idején túszokat vittek vissza Izraelbe Shejaiából. Úgy tűnik, hogy újabb szünet hiányában az IDF szándéka az, hogy lassan szétszedje a Hamász terrorista erők apró maradványait azokon az északi negyedekben, amelyek még mindig megmaradtak.
Szinte semmi stratégiai jelentőségű nem történt a harcok újraindulása napjaiban péntek óta. Az IDF légicsapásokat és tüzérségi lövedékeket hajtott végre Khan Yunis környéki területeken – ahová esetleg behatolhat –, de nagyszámú erőt nem küldött át déli területekre.

Úgy tűnik, hogy az IDF csak akkor fogja ténylegesen áthelyezni erőit Délre, ha a kormány elvesztette a reményt egy rövid távú további szünetre, amely újabb túszokszabadon engedését eredményezheti.
Amint bejut a délre, a kormány és a katonaság ismét fej-fej mellett fog menni, és választaniuk kell a Hamasz további legyőzése – a terrorcsoport legfelsőbb vezetése után – és újabb túszok megmentése között.

Izraelnek eddig sikerült lelassítania az inváziót, és lehetővé tette, hogy a Hamász legfelsőbb vezetése életben maradjon ahhoz, hogy egyidejűleg megőrizze ezt a két célt anélkül, hogy ténylegesen választania kellett volna közöttük.

Eddig 114 túszt küldtek vissza. De az, hogy a Hamász legfelsőbb vezetése és erői nagy része dél felé vonuljon vissza, csak egy kicsit tovább rúgta ezt a nagyon nehéz döntést.

Háború az alagutakban

Bár az IDF vasárnap 800 alagút aknát támadott meg, ezek csak egy alagút darabjai, nem közelítik meg az egészet, így az alagútháború hosszú ideig eltart. Megsemmisítésük érdekében a speciális Yahalomnak és más mérnöki egységeknek gondosan fel kell térképezniük az alagút minden részét, ami időbe telik.

Ha az IDF már hetekkel ezelőtt átvette volna az irányítást Gáza északi részének legalább 80%-a felett, akkor lehet, hogy eddig csak az északi alagutak 20%-át, vagy még kevesebbet semmisítette meg anélkül, hogy sokat tett volna a déli gázai alagutak ellen.

Libanonban az IDF és a kormány elhalasztotta a nehéz döntést arról, milyen lépéseket tesz annak érdekében, hogy helyreállítsa az észak-izraeli lakosok biztonságát ahhoz, hogy a Hezbollah inváziójától való félelem nélkül visszatérhessenek otthonaikba. Sok szakértő legalábbis arra szólította fel az IDF-et, hogy biztosítsa a Hezbollah Radwan különleges erőinek kiszorítását az izraeli határtól, és biztonsági övezetet hozzanak létre a határ mentén.

Hogyan fogja ezt elérni az IDF?

Kisebb volumenű invázió Dél-Libanonba? Vagy reméli, hogy harmadik feleken keresztül megállapodást köthet a Hezbollah-hal, hogy önkéntesen távol tartsa csapatait? És ha a Hezbollah aláír egy ilyen megállapodást, és az aláírásától számított hat hónapon belül megszegi, mit fog tenni az IDF?

Bármit is tesz az IDF a Hezbollah visszaszorítása érdekében, magában hordozza a 150 000 rakétát és aknavetőt, valamint jelentős számú precíziós rakétát birtokló terrorista csoport elleni általános háború kockázatát.

A semmittevés elhatározása azt a forgatókönyvet kockáztatja, amelyben az északi lakosok megtagadják a visszatérést, megzavarva életüket, miközben spirituálisan és filozófiailag veszélyeztetik az alapvető cionista alapfeltevést,  vagyis a biztonságot Izrael határain belül. A Hamász veresége vagy a Hezbollah-val kapcsolatos stratégiai döntések előtt az izraeli állampolgárok először tudni akarják, mikor tud a katonaság legalább véget vetni az otthonaik elleni rakétatámadásoknak.
Ha Izrael a lehető leggyorsabban meg akarta volna szüntetni a rakétatűzet, akkor már régen, de legalábbis közvetlenül a pénteki tűzszünet lejárta után megszállta volna a Délt,
és ezt egyszerre több pontról tette volna meg. Csak Gáza fennmaradó részei feletti irányítás átvételére irányuló gyors és átfogó lépések vetik fel a déli rakétafenyegetést, és csak olyan lépések vetnek véget a rakétatámadásoknak északon, amelyek jobban elriasztják a Hezbollahot, mint amit Izrael eddig tett.

Macron: tíz évig is eltarthat a Hamász megsemmisítése

A francia elnök, aki Dubajban részt vett a környezetvédelmi világkonferencián, felszólította Izraelt, hogy tisztázza végre: mit akar valójában elérni a gázai övezetben?  Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök azt mondta a Hamász október hetediki terrortámadása után, hogy az arab terrorista szervezet teljes megsemmisítése a cél a gázai övezetben.

Emmanuel Macron némi iróniával arra utalt, hogy A Hamász megsemmisítéséhez legkevesebb tíz év kellene, Izraelnek reálisabb nemzetbiztonsági tervet kellene bemutatnia a világ előtt. A New York Times tudósítója úgy értesült, hogy szélsőjobboldali szövetségei nyomás alatt tartják a miniszterelnököt Izraelben: a tűzszünet idején azzal fenyegettek, hogy megpuccsolják Benjamin Netanjahut, ha nem kezdi újra a háborút a Hamász ellen. A tűzszünetnek vége is lett, és újra heves harcokat jelentettek a gázai övezetből, ahol mind több a polgári halott. Mi Benjamin Netanjahu mesterterve?

Gyilkolják meg a Hamász vezért, aki elrendelte a terrortámadást!

Jahja Szinvar egyszemélyben döntött a brutális terrorakcióról – ezt állítják a Hamász mérsékeltebb vezetői, akik állítólag csak katonai támadást akartak, és nem terveztek tömeges túsz ejtést, és a polgári lakosság szisztematikus legyilkolását. A New York Times értesülései szerint Benjamin Netanjahu miniszterelnök kiadta az utasítást a hadsereg elit kommandójának, hogy vadásszák le Jahja Szinvart. A miniszterelnök fiatal korában maga is ebben az elit kommandóban szolgált, bátyja Joszi Netanjahu pedig ennek élén vezette a túszszabadító akciót Ugandában, ahol a sikeres kommandós művelet végén meghalt a repülőtéren Entebbe-ben. Most Benjamin Netanjahu abban bízik, hogy a Hamász vezér levadászása megnyugtatja szélsőjobboldali szövetségeseit, akik beletörődnek abba, hogy ismét tűzszünet jöjjön létre Izrael és a Hamász között.

Ezt szorgalmazta Tony Blinken amerikai külügyminiszter is Izraelben. Az amerikai diplomácia vezetője felszólította a török elnököt, hogy szakítsa meg kapcsolatait a Hamász-szal, de Erdogan elnök elutasította az amerikai kérést.

Törökország az egyetlen NATO tagállam, amelynek kapcsolatai vannak a Hamász-szal, melyet az észak-atlanti szövetség többi tagállama terrorista szervezetnek tart.

Benjamin Netanjahu miniszterelnök népszerűsége a mélyponton Izraelben, ahol a közvélemény nem bocsátja meg neki, hogy az országot felkészületlenül érte a Hamász terrortámadása október hetedikén. A háború viszont népszerű Izraelben, ahol a többség példát akar statuálni a Hamász-szal szemben. Macron francia elnök viszont arra figyelmeztette Izraelt, hogy a példastatuálás nem biztos, hogy erősíti Izrael helyzetét, mert a nemzetbiztonság valamiféle megegyezés alapján jöhet létre a palesztinokkal. Minél tovább tart a háború, a megegyezés lehetősége annál inkább csökken, ezért egy újabb tűzszünet lenne kívánatos Izrael és a Hamász között – hangsúlyozta a francia elnök.

Susan Sarandon bocsánatot kért

Susan Sarandon bocsánatot kér a tiltakozás során az amerikai zsidók elleni verbális támadásért. Megjegyzései nyomán a színésznőt a United Talent Agency (UTA) menesztette, amint arról először a Page Six számolt be.

Az Oscar-díjas színésznő, Susan Sarandon szombaton bocsánatot kért az amerikai zsidóktól a múlt havi palesztinpárti tüntetésen tartott zsidóellenes beszédéért, amelyben azt mondta, hogy a zsidók végre „megízlelték, milyen muszlimnak lenni”.

Sarandont, aki olyan filmekben szerepelt, mint a Thelma & Louise és a Dead Man Walking, kritizálták a New York-i tiltakozáson tett kijelentései miatt.

„Sok ember fél, fél attól, hogy zsidó lesz jelenleg, és belekóstolnak abba, milyen érzés muszlimnak lenni ebben az országban” – idézte a nőt.

Megjegyzései nyomán a színésznőt a United Talent Agency (UTA) menesztette, amint arról először a Page Six számolt be.

Volkswagen főnök: “Nem vagyunk versenyképesek”

Thomas Schäfer elnök-vezérigazgató  szót ejtett a magas költségekről és az alacsony termelékenységről egy belső tanácskozáson Wolfsburgban, egyszerűen baj van a versenyképességgel –  a Reuters tudósítója megszerezte a jegyzőkönyvet.

3,6%-ról 6,5%-ra szeretné növelni a profitot a Volkswagen 2026-ra. A furcsa az az egészben, hogy a Volkswagen csoportban maga a Volkswagen teljesít szinte a leggyengébben míg az Audi, a Porsche vagy a Skoda sokkal jobban áll. Emiatt is nagy a nyomás a Volkswagen gyáron, mert a nagy autóipari egyesülésen belül eredményt várnak tőle. Emiatt leépítést terveznek:

”bátraknak és becsületeseknek kell lennünk, és meg kell szüntetnünk a párhuzamosságokat. Ami pedig felesleges ballaszt, azt ki kell dobnunk az eredményes működés érdekében”

– mondta Gunnar Kilian személyzeti vezető. Az igazgatóság már megkezdte a tárgyalásokat a leépítésről a szakszervezettel. Komoly leépítésről van szó, mert a Volkswagennek 10 milliárd euróval kell csökkentenie a költségeket.

Hogy oldják meg a kínos feladatot?

“A demográfia segít” – mondják Wolfsburgban vagyis a gyakorlatban előrehozott nyugdíjazás lehet a mindenki számára elfogadható megoldás. A leépítés még nem elég a 10 millió eurós költség csökkentéshez, még másra is szükség lesz, de ezt egyelőre nem részletezték Wolfsburgban. Szakértők szerint a hagyományos autók fejlesztését és gyártását fejlesztik vissza hiszen 2030-ra ilyet már nem kívánnak piacra dobni Németországban.

Jön az elektromos Golf

Thomas Schäfer elnök-vezérigazgató hangsúlyozta, hogy az áttérés az elektromos autókra sokba kerül, ezért kell spórolni a hagyományos ágazatokban. Jön a kilencedik Volkswagen generáció benne a teljesen elektromos Golffal.

Valaha a Volkswagen Golf piacvezető márka volt az európai autópiacon, de ezek az idők elmúltak, és Wolfsburgban nem váltottak elég gyorsan sebességet. Az ukrajnai háború is betett a Volkswagennek hiszen az energiaválság miatt jóval drágábban működnek a gyárak mint korábban.

Schäfer elnök vezérigazgató már nyáron arról beszélt, hogy megszólalt a vészcsengő: befagyasztották a kiadásokat mondván

“éveken keresztül hagytuk elszállni a költségeket.”

A nagy gondja az az ilyen hagyományos cégeknek, hogy kénytelenek két kutató-fejlesztő részleget fenntartani: az egyik hagyományos belső égésű motorokkal foglalkozik, a másik az elektromosokkal. A Tesla nagy előnye az, hogy csak egyetlenegy kutató-fejlesztő részlege van. A Tesla már a német piacon is fenyegeti a Volkswagen pozícióit, és most már megjelennek a kínai elektromos autók is. Az ötvenes évek végén a Volkswagen volt az első nyugati autógyár, mely a kommunista Kínában üzemet indított, most viszont a kínai elektromos cégek olcsó autóikkal el akarják foglalni az európai piacokat is.

Ukrajnai tűzszünet: az orosz és az ukrán Valerij tábornokok tárgyalásai

0

Az orosz vezérkar és az ukrán vezérkar főnöke egyeztet egymással egy lehetséges tűzszünetről – írja Seymour Hers Pulitzer díjas amerikai újságíró, aki kiváló hírszerzési kapcsolatokkal dicsekszik.

Seymour Hers  szerint Valerij Geraszimov tábornok és Valerij Zaluzsnij tábornok olyan tűzszünetet készít elő, amely a jelenlegi frontvonal közelében állítaná meg a hadműveleteket, amelyek mindkét fél értékelése szerint “elveszítették az értelmüket.” Ezt követően megkezdődhetnének a béketárgyalások, melyek tisztáznák annak a négy ukrajnai tartománynak a jogállását, melyeket Oroszország magának követel. Ugyanígy később állapodnának meg arról, hogy Ukrajna milyen feltételekkel lehetne a NATO tagja. Az oroszok ragaszkodnak ahhoz, hogy a NATO ne helyezhessen el támadó fegyvereket Ukrajnában, mert ezek nagyon közel lennének Moszkvához vagyis nem állna rendelkezésre megfelelő reakció idő a védekezésre.

Ukrajnában vita folyik a felső vezetésben a háborúról: Zelenszkij elnök ragaszkodik ahhoz, hogy télen is támadjanak, de Zaluzsnij vezérkari főnök a nagy offenzíva kudarca után erre nem lát lehetőséget.

Érdemes megemlíteni, hogy Zelenszkij elnök pártjának frakcióvezetője, aki a béketárgyalásokat vezette tavaly, most látta elérkezettnek az időt, hogy a nyilvánosság előtt is elismerje: meg lehetett volna egyezni az oroszokkal egy hónappal a háború kirobbanása után. Akkor viszont Kijevbe érkezett Boris Johnson akkori brit miniszterelnök az USA üzenetével: ha lepaktáltok Moszkvával, akkor búcsút mondhattok a nyugati támogatásnak. Ugyanezt adta elő nemrég Gerhard Schröder egykori német kancellár, aki összehozta a béketárgyalásokat, melyeket Törökországban rendeztek meg.

Nyugati támogatás a levegőben

Biden elnök a republikánus ellenzék miatt nem tudta elfogadtatni az ukrajnai segély csomagot Washingtonban. Az Európai Unió december közepén dönthet egy 50 milliárd eurós segély csomagról, de távolról sincsen konszenzus. Nyíltan csak a magyar diplomácia ellenzi Ukrajna támogatását, de valójában csak nagyon kevés uniós tagállam kíván eurómilliárdokat befektetni egy olyan háborúba, melynek nem látni a végét. Közben Ukrajna pénzügyminisztere elismerte, hogy nyugati támogatás nélkül bebukik az ukrán gazdaság.

A Washington Post viszont nemrég cikket közölt egy emigráns orosz szerzőtől, aki szerint Putyin otthon már megnyerte a háborút, mert az orosz gazdaság kivédte a szankciókat, nem omlott össze, ellenkezőleg képes növekedésre. Miből? Abból, hogy a szankciók ellenére képes eladni az olajat a világpiacon méghozzá nem a nyugati szankciók által megszabott 60 dolláros ársapkával, hanem inkább a 80 dollár közelében.

A döntés nyilvánvalóan Washington kezében van, ezt Zelenszkij elnök is elismerte mondván

“Biden elnök öt perc alatt megállapodhatna az oroszokkal. Igaz, hogy ezt mi nem fogadnánk el.”

Csakhogy Ukrajna elnökének a véleménye valójában csak nagyon kevés embert érdekel. Az USA és Oroszország titkosszolgálata is állandó kapcsolatban áll egymással. William Burns a CIA igazgatója és Szergej Nariskin, az orosz hírszerzés főnöke is egyeztet Törökországban.

Mikor lesz ebből tűzszünet?

Ukrajna és a gázai háború után egy tajvani konfliktus végképp betenne a Biden adminisztrációnak, amely egy népszerűtlen elnökkel szeretné megnyerni a jövő évi elnökválasztást. Épp ezért nagyon fontos Washington és az egész világ számára, hogy Hszi Csin-ping elnök San Franciscóban megígérte Joe Bidennek:

“amíg én vezetem Kínát, addig nem támadjuk meg Tajvant!”

Peking korábban felajánlotta közvetítő szerepét az ukrajnai háborúban, de ezt csak Putyin és az ukránok fogadták érdeklődéssel, a nyugati világ nem. Lehet, hogy Hszi Csin-ping tajvani ígérete után komolyabban veszi mindenki a kínai közvetítési ajánlatot.

A fronton jelenleg patthelyzet áll fenn, de az oroszok készülnek támadni hiszen erőforrásaik jóval nagyobbak mint az ukránoké. A nagy offenzíva kudarca meggyőzhette az USA-ban kiképzett ukrán katonai vezetést, hogy a tűzszünetről tárgyaljon. Putyin egy ilyen tűzszünetet győzelemként adhatna el, Zelenszkij nehéz helyzetbe kerülhetne, de miután választási mandátuma lejáróban van, ezért lecserélése nem okozna túlságosan nagy gondot az Egyesült Államoknak: a Mór megtette kötelességét, a Mór mehet…

Fegyverszünet után: súlyos harcok Gázában

Az izraeli hadsereg kiterjedt hadműveleteket hajtott végre a Hamász és más terrorcsoportok ellen Gázában az éjszaka folyamán, és a palesztin enklávé déli részében súlyos harcokról számoltak be a héber nyelvű sajtó szerint.

A Channel 12 szerint kiterjedt szárazföldi csatákról számoltak be Khan Younis térségében, miközben a hírszerzés szerint a Hamász vezetőinek egy része jelen van a városban. Korábban Izrael csapásokat mért Khan Younisban és Rafahban, szintén Gáza déli részén.

A hadsereg rádiója szerint katonai erők is működnek Gáza városában és Beit Lahiában, Gáza északi részén.

A gázaiak arról számoltak be, hogy az izraeli hadsereg szórólapokat dobott le Khan Younisban, és felszólította a lakosokat, hogy vonuljanak délre, Rafahba, figyelmeztetve a terület veszélyességét.

Az IDF korábban közzétett egy térképet, amely a Gázai övezetet több száz kis zónára osztja fel, és ezzel értesíti a palesztin civileket az aktív harci övezetekről. Arra kérte a palesztinokat, hogy figyeljenek területük számára, és kövessék az IDF jövőbeli frissítéseit.

A hadsereg ezt a térképet felhasználhatja arra, hogy evakuálásra szólítsa fel a palesztinokat bizonyos területekről, amikor az IDF szárazföldi offenzívája az övezet déli felére terjeszkedik, ahelyett, hogy tömeges evakuálást követelnének, ahogyan azt Gáza északi részén tette.

„Az IDF határozottan fellép a terrorszervezetek ellen, miközben nagy erőfeszítéseket tesz a civilek és a terroristák megkülönböztetésére”

– fogalmazott a hadsereg a gázaiaknak küldött üzenetében.

„Gáza lakossága nem az ellenségünk. Emiatt ma reggeltől az IDF irányítja a gázai lakosok ellenőrzött és speciális evakuálását, hogy a lehető legtöbbet eltávolítsa a harci területekről.”

“A globális antiszemitizmus egyik legfőbb oka a fanatikus cionizmus “

Slavoj Zizek a Project Syndicate oldalon megjelent cikkében a globálisan erősödő antiszemitizmus fő okaként a fanatikus cionizmust jelölte meg. A jeles szlovén filozófus idézi Reinhard Heydrichet: a holokauszt legfőbb irányítója, elismeréssel írt a cionista zsidókról 1935-ben, két évvel azután, hogy Hitler átvette a hatalmat Berlinben.

”Ketté kell osztanunk a zsidókat: cionistákra és az asszimiláció híveire. A cionisták tisztán faji alapon állnak, és egy zsidó államot akarnak létrehozni Palesztinában ezen az alapon. Ehhez csak minden jót kívánhatunk nekik, és hivatalosan is jóindulattal kezelhetjük őket.”

Heydrich tehát úgy gondolta, hogy Izrael állam megalakulása a cionisták győzelme a beolvadás hívei fölött. Csakhogy a náci propaganda úgy állította be a zsidókat mint akik “gyökértelenek, és épp ezért világméretekben hajtanak végre “bűncselekményeket”.

Hogy látta ezt Martin Heidegger, aki egy időben a náci párt tagja is volt, és filozófiai alapon bírálta a zsidókat?

“A zsidók faji alapon élnek és cselekszenek különösen kalkuláló természetük miatt. Épp ezért ők maguk ellenállnak a kalkulációnak. A zsidóknál a faji nevelés nem az életből fakad hanem abból, hogy manipulálják azt. Ily módon akarják gyökereiktől teljesen megfosztani az összes többi népet. Így aztán a népek elveszítik a gyökereiket, elidegenednek a saját történelmüktől vagyis már nem ők döntenek a saját létükről.”

Alain Finkelraut francia filozófus szerint

“a zsidók gyökeret eresztettek Izraelben, és ezzel döntöttek a sorsuk felől.”

Ezek után nem csoda, ha oly sok régi antiszemita lelkesen támogatja Izraelt sőt annak kiterjesztését is – hangsúlyozza Zizek, aki rámutat arra, hogy a cionista telepesek a Jordán nyugati partján a Netanjahu kormány támogatásával szerzik meg a földeket a palesztinoktól.

A szélsőséges muzulmánok – éppúgy ahogy Reinhard Heydrich szimpatizálnak a cionista zsidókkal. Mahmud Ahmadinezsád egykori iráni elnök  – aki maga is részben zsidó származású – konferenciát hívott össze Izrael eltörléséről. Ezen a konferencián jelen voltak zsidó ortodox rabbik is, akik szintén elutasítják az izraeli államot. Eszerint a felfogás szerint nincsen semmilyen probléma magával a zsidó néppel és vallással, amely évezredek óta létezik, a gondot pusztán Izrael állam jelenti. Ez Heydrich felfogásának az ellentéte, de a szélsőségek furcsa mód találkoznak.

A holokauszt cinikus kihasználása

A nácik több mint 6 millió zsidót gyilkoltak meg Európában megdöbbentően rövid idő alatt. A nürnbergi perben leleplezett tömeggyilkosságok jelentős szerepet kaptak abban, hogy Izrael állam 1948-ban megalakulhatott. Csakhogy kezdetben a baloldali, világi Munkapárt irányította Izraelt, és csak az utóbbi időben vette át a vezetést a vallásos szélsőjobboldallal szövetkező jobboldal, amely cinikusan kihasználja a holokauszt emlékezetét arra, hogy ily módon igazolja a palesztinok elüldözését földjükről Ciszjordániában. Benjamin Netanjahu miniszterelnök szándékosan nézhette el a Hamász terrorakcióját, hogy azt bizonyítsa ország és világ előtt: a palesztinokkal nem lehet tárgyalni! Irány Nagy Izrael vagyis az arab földek meghódítása az 1967-es határokon belül.

Miért szimpatizálnak Nyugaton oly sokan a palesztin üggyel a Hamász szörnyű terrorakciója ellenére?

Nemcsak a betelepedett muzulmán kisebbségről van szó hanem sok baloldali fiatalról is – hangsúlyozza a szlovén filozófus.

“Sokan a nyugati balodali mozgalmakban úgy gondolkodnak, hogy a nagytőke irányítja az USA-t és általában a Nyugatot beleértve Izraelt is. Ezért szimpatizálnak az elnyomott palesztinokkal. Csakhogy miképp lehet úgy szimpatizálni a palesztinokkal, hogy bele ne csússzanak az antiszemitizmusba?

– erre a kérdésre csak zavart csend a válasz a baloldalon Nyugaton” – írja a Project Syndicate oldalon Szlavoj Zizek szlovén filozófus.

Putyin otthon már megnyerte a háborút

Putyin rendszere az ukrajnai invázió előtt az összeomlás szélén állt, de a helyzet most húsz hónappal később drámai mértékben megváltozott – írja a Washington Postban egy emigráns orosz író. Mihail Zygar arról számol be, hogy Moszkvában tele vannak az éttermek, javult az ellátás, és vidéken is hasonló a helyzet. Miért?

Az oroszok nemigen utazhatnak külföldre, és ezért otthon költik el a pénzüket. Körülbelül 50 milliárd dollárt hoztak haza az oligarchák a nyugati országokból, ahol sok pénzüket elkobozták. Dmitrij Peszkov, Putyin elnök szóvivője nemrég beismerte, hogy az orosz gazdaság közel került az összeomláshoz nem sokkal az ukrajnai háború kitörése után – elsősorban a nyugati szankciók miatt, de azután megtalálták a megoldást: nyugati vállalkozások helyett oroszok vették át a gazdaság irányítását. Emelkednek az ingatlan árak, egyre több az építkezés. Nemcsak Moszkvában hanem vidéken is: Szibériától Karéliáig.

A hadiipar húzza az orosz gazdaságot

Több mint 30%-kal nő idén ez az ágazat, mely nem képes ellátni teljes mértékben a frontot. Sojgu hadügyminiszter nemrég Észak Koreában járt, hogy lőszert szerezzen az orosz hadseregnek. Cserében Putyin elnök a távol-keleti űrközpontban látta vendégül Kim Dzsong-unt. A duci diktátor el volt ragadtatva attól amit látott, és be is jelentette vásárlási igényeit. Miből finanszírozza Oroszország a gazdasági fellendülést? Abból amiből mindig is: a kőolaj és a földgáz exportjából. Kína és India továbbra is nagy vásárló, az európai államok pedig Kína, India vagy Törökország közvetítésével veszik meg az orosz nyersanyagot. Az USA hidegháborús elszigetelési terve nem jött be: a kínai kapcsolat sokat segít.

Az IMF kezdetben 2,3%-os visszaesést jósolt az orosz gazdaságnak 2023-ra, a legutóbbi előrejelzés viszont 2,2%-os növekedést jelez előre miközben az Európai Unió tagállamai stagnálnak.

Mihail Fridman, a legnagyobb orosz magánbank alapítója óvatosan bírálta Putyin háborúját Ukrajnában, emiatt megharagudtak rá Moszkvában, de így sem úszta meg a nyugati szankciókat. Erre Tel Avivba menekült, majd pedig mostanában visszatért Moszkvába. Putyin ugyanis nem mindenkit büntet szigorúan amiért bírálja a háborút, mert tudja, hogy az orosz oligarchák kényszerhelyzetben cselekszenek. Aki komolyan ellenzi a háborút, és netán együttműködik a Nyugattal, az könnyen kieshet az ablakon Oroszországban. Erről nem ír az emigráns orosz szerző a Washington Postban.

Az USA-nak elege van az ukrajnai háborúból?

A Washington Post igen közel áll a Fehér Házhoz. Ilyen Putyin barát cikk közlése azt mutatja, hogy a Fehér Házban is töprengenek azon: miképp lehetne mielőbb befejezni az ukrajnai háborút úgy, hogy a kecske is jól lakjon és a káposzta is megmaradjon: William Burns rendszeres kapcsolatban áll Szergej Nariskinnel, a külföldi hírszerzés vezetőjével, aki annak idején ellene szavazott az ukrajnai háborúnak, és Putyin mégsem váltotta le. William Burns, aki korábban az USA nagykövete volt Moszkvában, 2021 őszén tárgyalt Putyinnal telefonon az orosz fővárosban. Putyin elnök általában nem tárgyal a CIA igazgatójával, de akkor kivételt tett. William Burns furcsa módon igyekezett lebeszélni az orosz elnököt az Ukrajna elleni agresszióról: arra utalt, hogy a Nyugat egy háromnapos villámháborút elnézne, de többet nem. Putyin ebből vonhatta le a következtetést, és tervezhette meg a háromnapos villámháborút Kijev ellen. Rögtön kiderült, hogy ez csapda:

az USA által kiképzett ukrán titkosszolgálat visszaverte a támadást, és legyilkolta az orosz kommandósokat, akiknek Zelenszkij elrablása vagy megölése volt a feladatuk.

William Burns már 2021 októberében megkezdte az Oroszország elleni szankciók megszervezését Ursula von der Leyen kabinetfőnökével noha Putyin csak 2022 február
24-én indította meg a “villámháborút”, amely ma is tart.

Oroszország nem csuklott össze a szankciók hatására, Ukrajna viszont az összeomlás szélén áll – erről a pénzügyminiszter nyilatkozott a brüsszeli Politiconak. Ha nem kapja meg Ukrajna a várt támogatást az Európai Uniótól illetve az Egyesült Államoktól, akkor nem tudjuk összerakni a jövő évi költségvetést – mondta az ukrán pénzügyminiszter, aki közölte, hogy 49 milliárd eurós lyuk tátong a kijevi költségvetésben. Ehhez képest Biden elnöknek nem sikerült elfogadtatnia az ukrajnai segély csomagot Washingtonban, és az Európai Unió sem tudott dönteni az 50 milliárd eurós támogatásról. Látszólag csak Orbán Viktor miniszterelnök ellenzi ezt, de sok tagállam szépen csendben dörzsöli a kezét, mert ők is tudnák másra költeni ezt az összeget. Németország jelezte, hogy 4-ről 8 milliárd euróra emeli a támogatást Ukrajnának, de ez édeskevés hiszen csak négy év alatt kapja meg a háborúban álló ország, amely lassan nemcsak a pénzből fogy ki, de a katonákból is.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK