Kezdőlap Világ Oldal 534

Világ

Már nem keresik az eltűnt argentin tengeralattjárót

0

Az argentin haditengerészet befejezi a két hete eltűnt tengeralattjáró legénységének kimentésére tett kísérleteket – jelentették be Buenos Airesben.

A San Juan nevű járműről utoljára november 15-én érkezett hír. Szakértők azt mondták, hogy egy hétre, legfeljebb tíz napra van készletük levegőből. A 44 fős személyzet túléléséhez fűzött reményeket nagyrészt szertefoszlatták azok a jelentések, melyek szerint víz alatti robbanást észleltek abban a térségben, ahonnan utoljára jelentkeztek be.

Több mint kétszer annyi nap telt el, mint amennyi alatt reményt lehetett fűzni a tengerészek megmentéséhez – mondta egy szóvivő. Közölte ugyanakkor, hogy folytatják a tengeralattjáró felkutatását célzó műveletet, amelyhez külföldi segítséget is igénybe vesznek.

A San Juan eltűnése előtt

a kapitány az egyik akkumulátorkamrában keletkezett elektromos problémáról számolt be,

és ezt követően kapott parancsot arra, hogy térjen vissza a fővárostól 400 kilométerre délre lévő Mar del Plata-i támaszpontjára. Korábbi közlések szerint a hadihajó november 13-án indult vissza az ország legdélebbi csücskéből, Ushuaia kikötőjéből.

A haderőnem szóvivője, Enrique Balbi hétfőn újságíróknak elárulta: a kapitány akkor arról számolt be, hogy víz ömlött be a hajó légszívóján keresztül, miközben éppen zajlott az akkumulátorok töltése. A víz a szellőztetőrendszeren keresztül folyt be a hajóorrba, az ott lévő egyik akkumulátorrekeszbe, ahol a csatlakozókon rövidzárlatot és tüzet okozott, de azt eloltották. Hogy később mi történt, azt még nem tudni.

A szóvivő közölte, hogy közel másfélmillió négyzetmérföld óceánfeneket kutattak át radarral, de nem találták nyomát a tengeralattjárónak. A sikertelen mentésben 28 hajó, kilenc repülőgép és 4 ezer ember vett részt 18 országból.

Megalakult az új izlandi kormány

0

A Baloldali-Zöld Mozgalom, a konzervatív Függetlenségi Párt és a centrumot képviselő Haladó Párt bejelentette hármas kormánykoalíciójának megalakulását. Az új kormányfő az egyik legnépszerűbb politikus, Katrín Jakobsdóttir, a Baloldali-Zöld Mozgalom vezetője.

A három párt háromhetes tárgyalásokat követően állapodott meg az Izlandon példa nélkülinek számító kormánykoalíció megalakításáról.

„Eltartott egy ideig, míg megalakítottuk ezt a kormányt. Mindig is szem előtt tartottuk az együttműködés fontosságát,

szeretnénk áthidalni a különböző pártok közti szakadékot

és sokféleképpen együttműködni az ellenzékkel” – mondta Jakobsdóttir, aki amúgy az ország egyik legnépszerűbb politikusa, korábban oktatási miniszter volt. A pártvezetők a közös sajtótájékoztatón a legfőbb célkitűzések között a gazdasági és politikai stabilitás biztosítását és az egészségügyi rendszer javítását említették.

Az új koalíció szűk többséggel, 33 hellyel rendelkezik a 63 fős törvényhozásban. A korábbi beszámolók 35 mandátumról szóltak, ám utólag kiderült, hogy a Baloldali-Zöld Mozgalom két tagja nem támogatta az új koalíciót.

Izlandon október 28-án,

egy éven belül másodszor tartottak előrehozott választásokat

azután, hogy Bjarni Benediktsson korábbi miniszterelnöknek szeptemberben le kellett mondania, mert a Fényes Jövő nevű párt kilépett a koalícióból. Kiderült ugyanis, hogy a kormányfő apja levélben arra kérte a hatóságokat, töröljék a bűnügyi nyilvántartásból egy barátját, akit 2004-ben elítéltek, mert 12 éven át rendszeresen megerőszakolta mostohalányát.

Az izlandi jog lehetőséget ad arra, hogy az elítéltek tiszta lappal indulhassanak, ha hárman kérvényezik azt. A Fényes Jövő azt kifogásolta, hogy a miniszterelnök pártjához tartozó igazságügyi tárca megpróbálta eltitkolni az ügyet.

Együttműködik migrációs kérdésekben az EU és az Afrikai Unió

0

Erről a két kontinens vezetői az Elefántcsontparton tartott csúcstalálkozón döntöttek.

A kétnapos tanácskozás végén elfogadott zárónyilatkozatban több mint 80 ország vezetői értettek egyet abban, hogy szorosabbra fűzik az együttműködést kulcsfontosságú kérdésekben, így

a migráció, a biztonság, a beruházások, az oktatás és a fenntartható fejlődés

területén.

„Soha nem voltunk ennyire egymásra utaltak. Soha nem voltunk rákényszerülve arra, hogy ilyen sürgősen lépjünk fel” – mondta a találkozó házigazdája, Alassane Ouattara elefántcsontparti elnök.

„A két kontinens történelme és földrajzi helyzete következtében egymástól függ, és kölcsönös akaratunk, hogy mindkét fél számára előnyös partnerség keretében fejlesszük a gazdasági kapcsolatokat” – mondta Alpha Condé guineai elnök, az AU elnöke.

Az uniós és afrikai vezetők

megállapodtak egy kimenekítési tervben,

amelynek segítségével a menedékkérőket visszavihetik országukba Líbiából, az Afrikából Európába vezető útvonal fő tranzitállomásáról.

Fajez Szerradzs, a nemzetközileg elismert líbiai kormány vezetője beleegyezett, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és a Nemzetközi Migrációs Szervezet munkatársai belépjenek a líbiai befogadó központokba, hogy segítsék a menekültek hazajutását.

A megállapodás azután jött létre, hogy sürgősséggel tanácskozást tartottak a líbiai rabszolgapiacokról.

Az emberkereskedők kezébe kerülő menedékkérők sorsa volt az fő témája a tanácskozásnak,

amelyen eredetileg az afrikai fiatalság fejlődését kívánták megvitatni.

Az abidjani csúcstalálkozón Európa 28 és Afrika 55 országának vezetői vettek részt, köztük Angela Merkel német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök. Magyarországot Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter képviselte.

Orosz kapcsolatairól kérdezte Trump vejét a bizottság

0

Amerikai sajtóértesülések szerint meghallgatta Jared Kushnert, Donald Trump amerikai elnök vejét és tanácsadóját az a vizsgálóbizottság, amely a tavalyi amerikai elnökválasztási kampány orosz szálait vizsgálja.

A CNN, a The New York Times és az AP is úgy értesült szerda este, hogy Kushner találkozott a Robert Mueller különleges ügyész vezette testülettel, és a meghallgatáson elsősorban arról esett szó, hogy milyen szerepet játszott az orosz kapcsolatokban Michael Flynn volt nemzetbiztonsági tanácsadó. A bizottság főként azt vizsgálja, hogy

az orosz kapcsolatok befolyásolták-e a tavalyi kampányt a később megválasztott Trump javára.

A meghallgatásról kevés részlet szivárgott ki. A források abban értenek egyet, hogy Muellerék azt próbálták tisztázni, milyen információkkal rendelkezik Kushner Flynn orosz kapcsolatairól. Trump vejének ügyvédje annyit közölt, hogy ügyfele mindenben együttműködik a témára vonatkozó vizsgálatok lefolytatóival.

A 73 éves Rober Muellert, aki hosszú ideig volt az FBI igazgatója is, májusban bízták meg az Oroszországot érintő átfogó vizsgálat irányításával. A vezetése alatt álló bizottság mások mellett éppen Kushner és Flynn orosz kapcsolatait vizsgálja.

Jared Kushnerről tudni lehet, hogy ifjabb Donald Trumppal együtt tavaly tavasszal találkozott Natalja Veszelnyickaja orosz ügyvédnővel. Flynn-nek, aki Trump első nemzetbiztonsági tanácsadója volt, februárban azért kellett lemondania, mert az amerikai kormányzatot is félrevezette Oroszország Washingtonban akkreditált nagykövetével folytatott találkozójáról.

A vizsgálat miatt Trump is egyre nagyobb bajban lehet.

Védelmet kérnek a máltai EP-képviselőknek

0

Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke védelmet kért a hét máltai képviselő számára, miután egyiküket korábban életveszélyesen megfenyegették.

Tajani nemrég hasonló levelet kellett, hogy küldjön Lengyelországba, ahol szimbolikusan felakasztottak egy szélsőjobboldali tüntetésen néhány olyan lengyel EP-képviselőt, aki a jobboldali-populista varsói kormányt bírálta Brüsszelben.

Néhány hete Máltán felrobbantották egy oknyomozó újságíró, Daphne Caruana Galizia autóját. Előtte

ő is életveszélyes fenyegetéseket kapott, az Európai Parlament gyanúja szerint ezek részben kormányzati körökből érkeztek.

Az újságíró ugyanis gyakran foglalkozott a kormányt is érintő kínos ügyekkel: az azeri korrupciós botránnyal vagy a Panama Papírokkal.

Az Európai Parlament korábban már követelte Joseph Muscat máltai miniszterelnöktől, hogy tegyen meg mindent azért, hogy a hatóságok fényt derítsenek az újságírónő meggyilkolásának körülményeire.

Németország nem szakítja meg a diplomáciai kapcsolatokat Észak-Koreával

0

Hiába követeli ezt az amerikai kormány.

Az USA arra szólított fel minden államot, amelynek vannak diplomáciai kapcsolatai Észak-Koreával, hogy szakítsák meg azokat, és utasítsák ki az észak-koreai munkásokat. A külügyi szóvivő külön kiemelte Németországon, és különösen fontosnak nevezte, hogy az EU legfontosabb állama lépjen a kérdésben.

Az uniós tagállamok közül Németország mellett Nagy Britanniának és Svédországnak is van nagykövetsége Észak-Koreában.

A Deutsche Wellének most Jürgen Hardt, aki a német kormánypártban a transzatlanti kapcsolatokat koordinálja, azt mondta: ez hiba lenne. Szerinte

„csakis diplomáciai megoldás lehetséges.

Ha lemondanánk erről, akkor nem maradna más, mint az orosz és a kínai nagykövetség Phenjanban.”

Németországhoz hasonlóan Oroszország is közölte: esze ágában sincs megszakítani a diplomáciai kapcsolatokat Észak-Koreával.

A hágai ítélet után fellángol a horvát nacionalizmus

Kolinda Grabar-Kitarović sajtótájékoztatón azt állította, hogy a boszniai háborúért kizárólag Szerbia a felelős és szerinte Horvátország senkit sem támadott meg. Az elnökasszonynak pechje van: a történelmi tények ellene szólnak és a hágai törvényszék szerdai legsúlyosabb megállapítása éppen az volt, hogy Horvátország agressziót követett el Bosznia-Hercegovinával szemben. De hát ő nem is a történészekhez és a hágaiakhoz szólt, hanem a választókhoz.

Kolinda Grabar-Kitarovic
Fotó: MTI/EPA/Valdrin Xhemaj

„A hágai Nemzetközi Törvényszék nem Horvátország és a horvát nép felett ítélkezett; Horvátország nem volt agresszor és éppen ez az ország tette a legtöbbet az egységes Bosznia-Hercegovina megmaradásáért” – mondta Kolinda Grabar-Kitarović horvát államfő zágrábi sajtóértekezletén.

A köztársasági elnök sajtótájékoztatón kommentálta a Horvátország szempontjából kedvezőtlen ítéletet, illetve az egyik elítélt, Slobodan Praljak tábornok tárgyalóteremben elkövetett öngyilkosságát.

A hágai ítélethirdetéskor a horvát elnök Izlandon járt, de megszakította útját és hazautazott. Sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy

a horvátok védekeztek elsőként a nagyszerb agresszió ellen.

„Horvátországot Slobodan Milošević volt jugoszláv és szerb elnök »Nagy Szerbiája« és a jugoszláv néphadsereg támadta meg, Horvátország senkit se támadott meg” – hangsúlyozta Grabar-Kitarović. Az államfő úgy látja: „Horvátország (élén Franjo Tudjman akkori elnökkel) az Egyesült Államokkal karöltve tett a legtöbbet Bosznia-Hercegovina területi egységéért és államként való fennmaradásáért, minden tekintetben elismerte az ottani függetlenségi referendumot.”

Elég furcsán értelmezi a horvát államfő egy állam területi egységének támogatását, ha közismert, hogy

Zágráb anyagilag, fegyverekkel és néha saját csapataival segítette a szakadár boszniai horvát bábállamot

(Herceg Bosna), amelynek vezetőit most ítéltek el, másodfokon is, 111 éves börtönbüntetésre. Ezt pontosan olyan badarság, mintha Putyin orosz elnök azt állítaná, hogy Moszkva tett a legtöbbet Ukrajna területi egységéért.

Slobodan Praljak mérget ivott a bíróságon
Fotó: MTI/AP/Nemzetközi Törvényszék

A mai sajtóértekezleten a horvát államfő részvétét fejezte ki Slobodan Praljak családjának, hangsúlyozva, hogy a tábornok inkább feláldozta az életét, mint hogy elítéltként élje az életét olyan cselekmények miatt, amelyekről hitte, hogy nem követte el azokat. „Tette mély nyomot hagy a horvát nép szívében, a Hágai Nemzetközi Törvényszéknek pedig örök dilemmát hagyott, hogy teljesítette-e feladatait”.

Mladić, Karadžić és a többi szerb martalóc a szerbek szívében hagy mély nyomokat, Praljak, Gotovina és a többi pedig a horvátok szívében.

Praljak munkásságáról egy bizonyosat el lehet mondani: rendezői teljesítménye előbb a mostari régi Neretva-híd felrobbantásában, majd látványos hágai öngyilkosságában csúcsosodott ki.

Legyünk igazságosak: Kolinda Grabar-Kitarović józanabb hangnemet is megütött: „Nekünk, horvátoknak képeseknek kell lennünk elismerni, hogy egyes boszniai nemzettársaink bűncselekményeket követtek el és hogy azért felelniük kell… mindettől függetlenül Bosznia-Hercegovina minden polgárának, különösen a föderációban élő horvátoknak és bosnyákoknak felül kell emelkedni mindezen.”

Ez még jól is hangzik, ha nem lenne közismert, hogy a boszniai (nacionalista) horvát vezetés éppen ismét egy harmadik, ezúttal horvát entitás megalapítását készítené elő. És náluk Zágráb jóváhagyása nélkül aligha történik valami.

Trump Kína segítségével fékezné meg Észak-Koreát

0

A legújabb észak-koreai rakéta kísérlet után az USA elnöke újra felhívta Hszi Csinping kínai elnököt. Arra akarta rávenni, hogy gazdasági embargóval kényszerítse Kim Dzsong Unt: hagyjon fel nukleáris és rakéta kísérleteivel.

A kínaiak egyáltalán nem lelkesednek azért, hogy gazdasági embargót alkalmazzanak Észak Koreával szemben. Trump ezért a kereskedelmi kártyát is elővette Peking figyelmeztetésére.

Washingtonban a kereskedelmi minisztérium dömpingváddal illette a kínai alumínium ötvözeteket, melyek tavaly 604 millió dollárral szerepeltek az Egyesült Államok behozatalában. Az összeg jelentéktelen, de a figyelmeztetés nem az – hívja fel a figyelmet Reuters hírügynökség.

Különösen azért nem, mert ezúttal nem egy cég, hanem a kormány lépett. Az amerikai cégek persze nem véletlenül óvatosak: félnek a visszacsapástól. Kína ugyanis a világ elsőszámú kereskedelmi hatalma, óriási belső piaccal.

Amikor ezt az amerikaiak valamilyen okból „elfelejtik”, akkor Pekingben a külügy siet erre felhívni a figyelmüket.

Trump elnök emiatt nem is nagyon sietett valóra váltani választási ígéretét, vagyis azt, hogy 45 százalékos külön vámmal sújtanák a kínai áruk importját. Ehhez tudni kell, hogy

2016-ban az USA kereskedelmi deficitje meghaladta a 350 milliárd dollárt Kínával szemben,

szeptemberben pedig minden havi rekordot megdöntött a különbség a behozatal és a kivitel között.

Trump nemrég Pekingben még minden szépet és jót elmondott a két óriás viszonyáról. Magával vitt egy videót, melyen unokája kínai nyelven köszöntötte Hszi bácsit és nejét. (Hszi Csinping Kína első embere, aki a legutóbbi pártkongresszuson megerősítette pozícióját. Kína elnöke az utóbbi időben a szabadkereskedelem bajnokaként viselkedik, szemben Trump elzárkózó politikájával).

A Kína elleni kampány mögött a kereskedelmi főképviselő, Robert Lighthizer áll, aki már a nyáron nekiment a kínaiaknak a szerzői jogok ügyében. A,úgy egyáltalán nem alaptalanul: Kína ebben a tekintetben ugyanis maximálisan negligálja a nyugati normákat. Vagyis, igyekszik mindent lekoppintani anélkül, hogy ezért akár egy centet is fizetne. A buzgó kereskedelmi főképviselőt aztán mégis leállították. Trump ugyanis Pekingbe készült, ahol díszebédet adtak a tiszteietére a Tiltott városban, a császárok és a kommunista csúcs vezetők lakhelyén – ez ritka diplomáciai kegynek számít. Sok mindent meg is ígértek Trumpnak, aki valójában egy valamire nagyon számított: Észak Korea megrendszabályozására!

Egy darabig úgy látszott, hogy megy is a dolog: Kim Dzsong Un rezsimje szeptember 15 óta nem hajtott végre új rakéta vagy nukleáris kísérletet. Aztán Észak Korea fellőtte új interkontinentális rakétáját, amely állítólag az USA-t is elérheti. Vagyis a megrendszabályozás nem mondható sikeresnek.

Washington azt várja Pekingtől, hogy alkalmazzon olajembargót Észak Korea ellen, vagyis kényszerítse térdre Phenjant.

Kína erre szemlátomást nem hajlandó. Ha ugyanis összedőlne a kommunista diktatúra Észak Koreában, annak beláthatatlan következményei lennének az egész térségben. Kína határainál pedig megjelennének az amerikai járőrök. Ehhez végképp nem ragaszkodnak Pekingben. Trump most újra kereskedelmi háborúval fenyeget, igaz, nagyon óvatosan. Az alumínium ötvözet ügy a maga 604 millió dollárjával egy próba-léggömb. Sok függ Peking válaszától hiszen a kínaiak jók tudják: csakis úgy előzhetik meg Amerikát, ha nyitva tartják a globális piacot, és ott nyomják le az Egyesült Államokat.

Börtönbe megy Auschwitz könyvelője

0

A most 96 éves Oskar Gröninget a bíróság két évvel ezelőtt négyéves börtönbüntetésre ítélte, mert az SS tagjaként részt vett a zsidók tömeges meggyilkolásában Auschwitzban.

Az idős náci ügyvédje arra hivatkozott, hogy Auschwitz könyvelője öregember, aki nem tudná elviselni a börtönt. Hosszas orvosi vizsgálatok után a bíróság úgy döntött, hogy a 96 éves férfi képes elviselni a börtönt.

Németországban az ügy komoly vitákat váltott ki hiszen Auschwitz könyvelője megbánta bűneit és utólag elnézést kért áldozataitól.

Oskar Gröning a Waffen SS, Hitler elit alakulatának a tagja volt, mely brutalitásával kitűnt a második világháború idején. Auschwitzban a könyvelésen dolgozott, de néha más területre is beosztották. Megtörtént például, hogy Mengele, a halál angyala nem ért rá, és ezért Gröning és társai válogatták ki a zsidó foglyok közül azokat, akik még munkaképesek voltak. Akit nem ítéltek munkaképesnek, az azonnal a gázkamrákba került Auschwitzban, ahol több mint 1,1 millió zsidót gyilkoltak meg a második világháború idején. Gröning esetében az ítélet úgy szólt, hogy „bűnrészes 300 ezer ember meggyilkolásában”.

Gröning elismerte, hogy bűnös szervezet tagja volt, de állítása szerint ő csak könyvelő volt. Elmondta azt is, hogy a saját családja számára összeállított egy emlékiratot, mely részletesen beszámolt a szörnyűségekről, melyek Auschwitzban történtek. A bíróság mindennek a figyelembevételével ítélte négy év börtönre.

Felgyújtotta magát egy tibeti szerzetes Kínában

0

A 63 éves buddhista szerzetes az ellen tiltakozott, hogy hazája nagy részét Kína megszállva tartja.

A londoni székhelyű Free Tibet (Szabad Tibet) szervezet közleményében a szerzetes egyik barátjára hivatkoztak, aki szerint a 63 éves Tenga vasárnap a Szecsuan tartománybeli Kardze megyében lobbantotta lángra ruháját,

miközben azt kiabálta, hogy

„Szabadságot akarunk Tibetben”.

A biztonsági erők eloltották a tüzet, a férfit pedig elvitték. Egyelőre nem tudni, hogy túlélte-e az önégetést.

Mintegy 150 tibeti áldozta fel magát 2009 óta. Április óta ez volt az első önégetés a régió tibeti buddhista közösségében.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK