Kezdőlap Világ Oldal 532

Világ

Menekült-bónusz a hazatérésre Németországban

0

„Otthon is vannak lehetőségek, ragadják ezeket meg!” – ezt tanácsolja azoknak a bevándorlóknak a német belügyminiszter, akiknek a menedékjogi kérelmét a hatóságok elutasították. A bevándorlók nagyrésze azonban azután sem hajlandó távozni, ha megkapta az elutasító végzést. Fellebbeznek. A várakozási idő újabb gondot jelent a német államnak, mely ezért most elhatározta: bónuszt kap az a család vagy egyén, aki lemond a fellebbezésről és hazatér.

Thomas de Maiziere német belügyminiszter a Bild am Sonntag című lapnak nyilatkozva  emlékeztetett arra, hogy Szíriában végetértek a harcok, mert az Iszlám állam vereséget szenvedett. A lassan megkezdődhet az újjáépítés.

Németországba 2015-ben több mint egymillió bevándorló érkezett, a legtöbben Szíriából, a polgárháború elől menekültek. Németország szeretné hazaküldeni egy részüket, ezért a bónusz-program:

a családok 3000, az egyének pedig 1000 eurót kapnak, hogyha hazatérnek.

Eddig is járt személyenként 1200 euro minden felnőttnek, a gyerekek után gyerekenként ennek a fele. Most a bónusz nyilván megfontolásra készteti a bevándorlók egy részét. Csakhogy a német sajtó rámutat arra, hogy a felmérések szerint egy átlagos menekült 7000 eurót költött arra, hogy Németországba eljusson. Vagyis az új program sem igazán előnyös számukra . Ráadásul a helyzet a Közel-Keleten továbbra is bizonytalan. Minden percben kitörhet az újabb, még nagyobb háború – ezúttal Szaúd-Arábia és Irán között.

Németországban komoly belpolitikai válságot okoz a bevándorlás.

A szeptemberi választások óta Angela Merkel kancellár még mindig nem tudta megalakítani az új kormányt. Az előző koalíciós tárgyalások jelentős mértékben a bevándorlási ügyek miatt futottak zátonyra. Míg a markánsan jobboldali CSU ragaszkodott ahhoz, hogy legyen éves befogadási plafon, addig a bajor kereszténydemokraták szerint 200 ezer lehet a felső határ. A zöldek viszont ezt nem fogadták el. Merkel számára tehát sürgető a menekültproblémának legalább az átmeneti rendezése: ezért a bónusz a menekülteknek, ha hazatérnek Németországból a szülőföldjükre.

Véres karácsonnyal fenyegeti Európát és Amerikát az Iszlám Állam

0

A terrorszervezet vereséget szenvedett Szíriában és Irakban, de propagandaosztálya változatlan buzgalommal fenyegeti a világot. Ezúttal olyan posztereket tettek közzé, ahol a Mikulás térden állva könyörög az életéért egy állig felfegyverzett dzsihádista előtt.

A háttér pedig a szépen kivilágított Oxford Street Londonban, a Champs Élysée Párizsban vagy New Yorkban a Times Square. Más posztereken

dzsihádisták masíroznak Európa és Amerika nagyvárosainak utcáin a karácsonyi vásár kellős közepén.

Mindez persze csak propaganda, de az Iszlám Állam többször bebizonyította: képes annak ellenére vérfürdőt rendezni Európa egyes nagyvárosaiban, hogy fő erői visszaszorulóban vannak Irakban és Szíriában.

A terrorelhárítók attól tartanak Európában és Amerikában, hogy a szíriai és iraki harcokban megedződött dzsihádisták hazatérhetnek, hogy szülőföldjükön kövessenek el merényleteket. A francia védelmi miniszter legutóbb erről azt mondta, hogy a kémelhárítás szerint csak nagyon kevés francia állampolgársággal rendelkező harcos tért vissza Európába.

Ennek ellenére a terrorelhárító szolgálatok mindenütt nagyon készülnek a karácsonyra,

mert tudják: a terroristák mádják a látványos akciókat az olyan helyszíneken és időpontokban, melyeket a Közel-Keleten is jól ismernek. Ezért a terrorelhárító szolgálatok sehol sem veszik félvállról a fenyegetéseket.

Arról, hogy az Iszlám Állam milyen stratégiaváltásra kényszerülhet a vereségek után, itt írtunk bővebben.

Az EU adóparadicsom-listájára várva

0

December ötödikén reggel kell közzétenni a feketelistát azokról az államokról, melyeket Brüsszel adóparadicsomoknak tekint. Ha a pénzügyminiszterek jóváhagyják, akkor a rajta szereplő államok a jövőben egyetlen centet sem kaphatnak az EU-tól.  Így döntött a Bizottság, de mit szólnak ehhez a tagállamok, melyek végső soron döntenek a feketelista és a szigorú pénzügyi embargó sorsáról?

 

A szakértők folyamatosan tárgyalnak – számol be a párizsi Le Monde, amely szerint egyre rövidebb a feketelista: eredetileg 92 helyszín szerepelt rajta, most már csak 29. Még ezen is vita van, mert néhány tagállam szeretné lehúzni a feketelistáról a Kajmán szigeteket és Katart. Hiába szerepel ez a kettő majdnem minden nagy leleplező kampányban az újságok címlapján. A tagállamok elitjeinek valahol el kell rejteniük a pénzüket az adóhatóság elől.

Egyáltalán mi az, hogy adóparadicsom? Luxemburg vagy Ciprus ide tartozik-e? Szó sincs róla! Egyetlen európai állam sincs a feketelistán

Egyáltalán milyen kritériumok alapján számít egy állam adóparadicsomnak az Európai Unió szerint?

Egyrészt, ha nem tartja be az OECD előírásait az automatikus átutalások szabályozásáról; másrészt ha nem követi az OECD előírásait az adócsalás elleni nemzetközi ellenőrzéssel kapcsolatban; harmadrészt ha nem ellenőrzi az offshore cégeket, valamint nem akadályozza meg új offshore vállakozások létrejöttét

Pierre Moscovici, az Európai Unió pénzügyi biztosa, Franciaország egykori pénzügyminisztere igen elszánt: ő teljes transzparenciát követel.

Általánosságban persze mindenki egyetért vele, de az ördög a részletekben bújik meg. A tagállamok pedig a saját érdekeiket követik. Pontosabban az elitek érdekeit, s ezek egyáltalán nem esnek egybe az állampolgárok elvárásaival.

Az átlagpolgárnak általában kevés lehetősége van arra, hogy kihasználja az adóparadicsomokat, hiszen ehhez sok pénz kell. Ezzel szemben érdekükbe áll, hogy a gazdagok befizessék az adót,

hiszen jelentős részben az államkassza finanszírozza az egészségügyet, az oktatást, a szociális rendszert, stb.

A pénzügyminiszterek december ötödikén szavaznak a feketelistáról, de az alkudozás az utolsó percig folyik. Nemcsak azért, mert mindegyik nemzeti elit a maga kedvenc adóparadicsomát védelmezi, hanem azért is, mert a feketelista visszaüthet. Ugyanis az érintett államok retorziókat alkalmazhatnak. Vagyis az EU pénzügyminisztereinek nagyon meg kell gondolniuk: melyik államokat vegyék fel az adóparadicsomok fekete listájára.

Nagyon aggódnunk persze nem kell, hiszen sok államban a nemzeti elit otthon találja meg a legkiválóbb adóparadicsomot, amelyet saját maga ellenőriz,

nehogy avatatlan tekintetek bármit is lássanak, és nehogy bárki is megkérdezze: mégis honnan e milliók vagy épp milliárdok…

Katalónia: kisebbségben a függetlenség-pártiak?

0

Romlottak a december 21-én esedékes regionális választásokon a Katalónai függetlensége mellett kiálló pártok esélyei – legalábbis ezt mutatják a hétfőn nyilvánosságra hozott közvéleménykutatási eredmények.

 

A Sociological Research Centre (CIS) legfrissebb felmérése azt mutatja, hogy a Junts per Catalunya (Együtt Katalóniáért) 25-26, az ERC (Katalán Köztársasági Baloldal) 32 és a szélsőbalos CUP (Népi Egység) 9 helyre számíthat a törvényhozásban. Ez 67 képviselői helyet jelentene a 135 tagú parlamentben, azaz nem lenne többségük a pro-függetlenség pártoknak – jelentette a Reuters.

A helyzet összetett és ellentmondásos, ahogy már az elmúlt hetekben-hónapokban kiderült.

Koreai-félsziget: A helyzet fokozódik

0

Ismét egyre feszültebb a helyzet a Koreai-Félszegeten: a múlt heti északi interkontinentális ballisztikus rakétakísérlet utáni hangos adok-kapokat követően ma hajnalba nagyszabású közös hadgyakorlatba fogott a térségben az Egyesült Államok és Dél-Korea. Mind többen tartnak egy atomháború veszélyétől.

 

Atomháborúba sodorhatja a térséget a közös amerikai-dél-koreai hadgyakorlat. A phenjani külügyi szóvivő fenyegető szavait hasonlóan vészjósló hangnemben tolmácsolta az észak-koreai állami tévé terepszínbe öltöztetett műsorvezetője – jelentette a Euronews. Az Egyesült Államokban is mind többen vélekednek úgy, hogy az észak-koreai nukleáris kapacitás erősödése mind inkább fenyeget egy megelőző csapás megindításával. Kína külügyminisztere pedig – a sajátos kínai politikai szlengben sokatmondó – „sajnálatos”-ként minősítette, hogy két hónap viszonylagos nyugalom után ismét éleződött a helyzet a Koreai-Félszigeten – tudósított a Reuters.

Az Egyesült Államok légierője és a dél-koreai katonák közös gyakorlata mintegy válasz az északi kardcsörtetésre. A Euronews Fehér Házbeli forrásokra hivatkozva arra mutat rá, hogy a koreai háború kockázata napról-napra egyre valószínűbb.

Az Egyesült Államokra és az egész világra nézve most a legnagyobb fenyegetés Észak-Korea hitvány vezetése

– mondta Herbert Raymond McMaster, Trump tanácsadója. Hozzátette: Következésképpen együtt kell működnünk és együtt kell fellépnünk Kim Dzsong Un ellen. Tudatosítanunk kell, hogy minden erőfitogtatása zsákutcába taszítja őt és rendszerét.

A kemény fellépés röviddel azok után következett be, hogy Észak-Korea – fittyet hányva az ENSZ szankcióira – újabb nagy teljesítményű ballisztikus rakétát lőtt ki, amely akár az Egyesült Államok szárazföldi területeit is képes elérni. Erre válaszként eddigi legnagyobb – ötnapos – közös légi hadgyakorlatába kezdett Dél-Korea és az Egyesült Államok. 230 harci repülő – köztük több mint húsz, radarokkal érzékelhetetlen lopakodó gép – és 12 ezer amerikai katona vesz részt. Egyebek közt észak-koreai nukleáris és rakétatámadást szimulálnak, és annak elhárítását gyakorolják – jelentették a hírügynökségek.

Az MTI szerint a gyakorlatot már korábban eltervezték.

 

A pénzügyi reformok atyja bírálja a lengyel kormányt

0

A Bloomberg részletesen ismerteti Leszek Balcerowicz egykori lengyel pénzügyminiszter és miniszterelnök-helyettes tanulmányát arról, hogy a jelenlegi gazdaságpolitika mellett Lengyelország növekedése fenntarthatlan. Pedig a Bloomberg saját előrejelzése szerint 4,1%-os növekedés várható, amely magasabb mint az elmúlt években.

Az OECD és a Világbank is optimista Lengyelország gazdasági növekedését tekintve. Akkor mégis hol vannak a problémák, melyeket a liberális lengyel reformok atyja számonkér a jobboldali kormányon?

Leszek Balcerowicz szerint három megoldás között választhatott a Jaroslaw Kaczynski vezette Jog és Igazságosság pártja 2015-ben:

  1. Dinamikus gazdasági reformokat alkalmaz annak érdekében, hogy fennmaradjon a gyors növekedés. Ehhez külföldi beruházásokra van szükség, hiszen a huszonegyedik század technológiáját csakis így lehet meghonosítani Lengyelországban.
  2. Nem csinálni semmit- kockáztatva ezzel azt, hogy a gazdaság megindul lefelé, hiszen a növekedés korábbi feltételei megszűntek.
  3. Nem csinálni semmit a reformok terén, de ellenreformokat vezet be a lakosság lekenyerezése érdekében.

Balcerowicz szerint ezt a harmadik lehetőség valósult meg: növelték az állam szerepét a gazdaságban, kérdésessé tették a jogrendet, mely fékezheti a külföldi cégek beruházási kedvét. Közben pedig óriási szociális támogatást nyújtanak a családoknak, és ezzel komolyan próbára teszik az államkassza teherbíró képességét. Lengyelország külföldi adósságállománya 50%-ról 53%-ra nőtt – elsősorban a magas szociális kiadások miatt. Az állam megbénította a termőföld piacot és fokozza a befolyását a bank szektorban. Előtérbe kerültek az állami beruházások az iparban és a mezőgazdaságban, holott ezek általában gyenge hatékonysággal működnek, és nem versenyképesek a globális piacon.

Jelenleg szerinte azért pörög a gazdaság, mert a költségvetés nagy pénzeket ad a lakosságnak, de ha ez elfogy, akkor leáll a dinamikus növekedés – jósolja Balcerowicz, aki szerint Jaroslaw Kaczynski példaképe nem más, mint  Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Ehhez képest mind a Párizsban működő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), mind pedig a Világbank osztja a lengyel kormány optimizmusát. Nem aggódnak a növekedés megszakadása miatt bár problémákat természetesen látnak, de nem ott, ahol Balcerowicz. Mindenekelőtt arra mutatnak rá, hogy kimerültek Lengyelország munkaerő tartalékai, melyek a dinamikus növekedés alapját képezték. Ugyanakkor rámutatnak arra, hogy több mint egymillió ukrán vendégmunkás dolgozik már ma is az országban, és nem kizárt, hogy a brexit miatt néhányan hazatérnek Nagy-Britanniából is.

A Bloomberg megjegyzi, hogy az utóbbi időben kevesen hisznek már a liberalizmusban, mert a nagy pénzügyi válság 2008-2009-ben megrengette a belé vetett bizalmat. Olyan populista pártok kerültek előtérbe, melyek a hazai fogyasztás fellendítésében látják a megoldást. Ezért szavaztak bizalmat a választópolgárok Kaczynski-nak, és ezért van ellenzékben a liberális reformok atyja, Leszek Balcerowicz.

Mit keres még Orbán az Európai Néppártban?

0

A populista magyar miniszterelnök az Európai Unió csúcstalálkozói előtt az Európai Néppárt vezetőivel egyeztet, de miért áll fenn még mindig ez a helyzet? – tette fel a szónoki kérdést Mark Rutte holland miniszterelnök.

A politikus az Európai Parlament liberális pártcsoportosulása, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért (ALDE) tanácskozásán szólalt fel, ahol a téma Európa jövője volt. Mark Rutte, aki nehéz választási harcban győzte le szélsőjobboldali populista ellenfelét – akit egyébként Magyarországon a kormánypárti sajtó nagy rokonszenvvel kísért – elítélte Orbán Viktort, amiért szembenáll Brüsszelel, és ezt teszi meg politikai kampányának alapjává.

A holland miniszterelnök arról beszélt, hogy

félti a populizmustól Európa jövőjét,

hiszen az nemcsak Hollandiában vagy Magyarországon, de sok más tagállamban is megmutatkozik.

A tanácskozáson felszólalt Christian Lindner is, a német szabaddemokrata párt, az FDP vezetője is, és cáfolta, hogy pártja euroszkeptikus álláspontra helyezkedni. (Az FDP volt az a párt, amely megfúrta a Jamaica-koaliciót Németországban). Lindner, aki a német Macronnak is neveznek, hangsúlyozta, hogy nem euroszkeptikus, de ragaszkodik ahhoz, hogy minden tagállam tegye rendbe a pénzügyeit, és csak utána szóljon bele az Európai Unió ügyeibe.

Ez kevéssé leplezett bírálat volt Emmanuel Macron francia elnök reformterveivel szemben is, aki szorosabb integrációt akar az eurozónában, közös költségvetéssel és közös pénzügyminiszterrel. Németországban csak félszívvel támogatják a reformot, mert nem akarják felvállalni Franciaország és néhány más tagállam hatalmas államadósságát, és az ebből adódó problémákat.

Mark Rutte holland miniszterelnök is bírálta Macron elképzeléseit, szerinte a szorosabb integráció nem megoldás a problémákra. „Ne prédikáljunk, mert azzal csak rontunk a dolgon. Brüsszel arra való, hogy azokat a problémákat, melyeket a tagállamok maguk nem tudnak megoldani, azt közösen tegyék meg. Az EU nem helyettesítheti a nemzetállamokat”- mondta Mark Rutte holland kormányfő, aki a Liberálisok és Demokraták Európáért tanácskozáson szólalt fel Amszterdamban.

25 éve küldték el az első SMS-t

0

Negyedszázados lett a mobilos kommunikáció egyik fontos vívmánya, a meghatározott karakterszámú, rövid szöveges üzenet, azaz az SMS. Ugyan kicsit már kezd kimenni a divatból, de még mindig nagyon népszerű üzenetküldési forma, amelynek története egy karácsonyi jókívánsággal kezdődött.

Igaz, hogy már az 1980-as években, tehát a mobiltelefonos kommunikáció hajnalán elkezdődött a kísérletezés, hogy hogyan lehetne szöveges üzenetetek küldeni a GSM-hálózaton, de használni csak a 90-es években kezdték az SMS-t.

A Short Message Service kifejlesztése nemzetközi kooperáció eredménye volt: több GSM-szolgáltató dolgozta ki a protokollt, amellyel a hálózatot rövid, szöveges üzenetek küldésére is alkalmassá tették. Az 1985-ös GSM szabvány egy SMS-üzenet méretét 160 karakterben határozta meg. Az SMS kifejlesztésében egy finn mérnök, Matti Makkonen munkájának jelentőségét is ki szokták emelni.

Az első SMS-t viszont csak 1992. december 3-án, a Vodafone hálózatán keresztül küldték el az Egyesült Királyságból. A küldő egy brit mérnök, Neil Papworth volt, aki egy személyi számítógép segítségével küldte el az SMS-t a vodafone-os Richard Jarvis Orbitel 901-es típusú készülékére.

Az üzenet ennyi volt: „Boldog karácsonyt”.

1993-ban már a GSM szolgáltatók is elkezdtek így kommunikálni az ügyfeleikkel, de az akkori telefonokkal a felhasználók még nemigen tudtak SMS-eket küldeni (a Nokia volt az, amely először képessé tette a telefonjait az üzenetek küldésére és fogadására is). Nagyon lassan terjedt el ez az üzenetváltási forma a mobilozók körében, bár ehhez az is hozzájárult, hogy kezdetben nehézkes volt még az smsezés.

Az ezredforduló végén kezdett tömegessé válni az SMS, 2010-ben pedig már 6,1 billió (6,1 x 1012) ilyen üzenetet küldtek el az emberek. Még egy érdekes adat, hogy 2007-ben történt meg először, hogy az amerikaiak több SMS-t küldtek és kaptak egy hónapban, mint ahány telefonhívást lebonyolítottak.

Neil Papworth a jelentős évforduló kapcsán a Sky News-nak nyilatkozott (SMS-ben), és arra a kérdésre, hogy hogy érzi magát a 25. születésnap alkalmából, ezt válaszolta:

„Öregnek érzem magam, egy egész generáció felnőtt, mióta elküldtem azt az üzenetet!”.

Visszaemlékezett az első SMS küldésének körülményeire is. 22 éves volt, és a Vodafone egyik főnökének küldte el az üzenetet, aki épp egy karácsonyi partin vett részt. Választ nem kapott, de nem is remélt, mert azzal a készülékkel, amire az üzenetet küldte, még nem is lehetett volna szöveges üzenetet küldeni. Hozzátette, hogy az SMS nem az ő ötlete vagy találmánya volt, egyszerűen csak szerencsés volt, hogy ő küldhette el az elsőt.

Manapság még mindig népszerű az SMS, sőt, egyre növekszik a piaca, de az okostelefonokon elérhető, az internetet használó rövid üzenetváltási protokollok, például a Facebook Messenger, a Viber vagy WhatsApp kezdik megkérdőjelezni a jelentőségét. Ez főként Európára igaz, hiszen az Egyesült Államoknál a legtöbb szolgáltatónál ingyen lehet smsezni, így ott továbbra is őrzi népszerűségét ez az üzenetküldései forma.

Ha a számokat nézzük, a becslések szerint

2017-ben összesen 32 billió SMS-t fog küldeni az emberiség,

míg a különböző mobilapplikációkkal küldött üzenetek száma a 8 billiót sem éri majd el.

Magyarországon a GSM Távirat névvel is illeték a 90-es években az SMS-eket, legalábbis ezt nevet használta a Westel, amikor 1995-ben itthon is bevezette a szolgáltatást.

Riasztó oltásellenességre figyelmeztetnek az orvosok

0

Egyre több szülő utasítja vissza, hogy HPV elleni oltást adasson be a lányának, amiért a közösségi médiát hibáztatják az orvosok. Pedig a kutatók szerint jelentősen vissza lehetne szorítani a méhnyakrákos esetek számát, ha minden fiatal lány megkapná az oltást.

A Guardian számolt be arról, hogy, Írországban, Dániában és Japánban is egyre többen döntenek úgy, hogy visszautasítják a vakcinát, amely az HPV (humán papillomavírus)  fertőzést, és ezzel együtt a méhnyakrák kialakulását hivatott megelőzni.

Nemrég Dublinban, az oltásellenesség egyik fellegvárában tartottak konferenciát az aggasztó tendenciáról, ahol többen megfogalmazták, hogy a közösségi média új fegyvert adott a védőoltások ellen kampányolók kezébe. Természetesen mindenfajta oltással kapcsolatban megjelennek ellenvélemények, de ebben az esetben kifejezetten nagy ellenállást figyeltek meg a szakemberek.

Az orvosok ragaszkodnak hozzá, hogy a vakcina biztonságos, de az ellene kampányolók szerint mellékhatásai neurológiai problémákhoz és különböző rohamokhoz vezet. Sok szülő képeket és videókat is cserél az interneten, amelyek szerintük bizonyítják, hogy az oltás veszélyes.

Margaret Stanley, a cambridge-i egyetem professzora szerint az ellenérzésekhez az is hozzájárul, hogy tinédzserkorú lányok kapják a védőoltást. Sok szülő attól tart, hogy akaratlanul is szabados szexuális életre bátorítja vele serdülő korú gyerekét, mivel szexuális úton terjedő betegséget előz meg az oltás. Ausztriában ezt azzal küszöbölik ki, hogy már kilencéves korban beadják a gyerekeknek az oltást, így nem kapcsolódik össze még gondolatban sem a szülőknél a promiszkuitás és a HPV elleni védettség.

A becslések szerint évente több mint fél millió új méhnyakrákos esetet diagnosztizálnak, és 266 ezer ember halála köthető HPV-fertőzéshez.

A kutatók szerint ezek nagy része megelőzhető lenne az oltással, és egyes országokban, például Nagy-Britanniában már most is megfigyelhető, hogy csökkent a fertőzések, és az ennek következtében kialakuló, a rákot megelőző elváltozások megjelenésének a száma. Mivel sokszor fiatal nők halnak bele a méhnyakrákba, a halálesetek csökkenése akár már egy-két évtizeden belül jelentősen csökkenhet az oltás hatására a szakemberek szerint.

Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO idén májusban adott ki állásfoglalást, amelyben minden országot arra buzdít, hogy vegye be oltási programjába a HPV elleni védőoltást.

Magyarországon 2014-ben indult el az ingyenes védőoltásprogram hetedikes lányoknak,

ami azt jelenti, hogy a szülők kérésére ingyen adják be a HPV elleni vakcinát. Egyelőre azonban itthon is bizalmatlanság jellemző a programmal szemben. Magyarországon háromféle vakcina létezik, amelyek természetesen pénzért is beszerezhetők, és az oltást felnőtt korban is be lehet adni, hatásfokra akkora azonban akkorra már jelentősen csökken. Optimális esetben a szexuális élet megkezdése előtt érdemes beadatni a védőoltást, az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) ajánlása szerint a 9-15 éves korú lányok tartoznak a HPV elleni védőoltás fő célcsoportjába.

A HPV-nek több mint 130 ismert típusa van, a védőoltás a legveszélyesebb típusok ellen nyújt védelmet. Ez azért fontos, mert a 45 év alatti nők körében a méhnyakrák a második leggyakoribb rákfajta a világon, és majdnem az összes megbetegedést a HPV vírus okozza.

Magyarországon is hasonlóak a statisztikák: az ÁNTSZ beszámolója szerint 2008 és 2014 között évente átlagosan 1520 új méhnyakrákos megbetegedést diagnosztizáltak, és átlagosan 408 nő halt meg méhnyakrákban ezekben az években. A 15 – 44 éves nők körében a második leggyakoribb daganattípus volt a méhnyakrák 2008 és 2014 között.

Trump kihátrált az ENSZ menekültügyi világegyezményének előkészítéséből

0

Donald Trump amerikai elnök úgy döntött, hogy az Egyesült Államok kilép annak az átfogó ENSZ-megállapodásnak az előkészítő munkálataiból, amely a menekültek és migránsok helyzetén hivatott segíteni.

Ezt szombaton jelentette be New Yorkban az amerikai ENSZ-képviselet. Az indoklás az, hogy az elnök összeegyeztethetetlennek tartja a megállapodást saját bevándorlási politikájával.

„Az amerikai ENSZ-misszió ma tájékoztatta a világszervezet főtitkárát, hogy az Egyesült Államok befejezi a részvételét a migrációs világegyezmény előkészületeiben” – áll a közleményben.

A megállapodás elkészítéséről tavaly szeptemberben döntött az ENSZ Közgyűlése, a részletes javaslatot a világszervezet menekültügyi főbiztosságának kell elkészítenie és 2018-as éves jelentésének részeként beterjesztenie. A megállapodás rögzíti a bevándorlókkal szembeni eljárások alapelveit, beleértve az ideiglenes elhelyezésükre, illetve hazatérésük támogatására vonatkozó szabályokat is. Az egyezménynek része lesz egy részletes cselekvési program is.

Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet szerint az Egyesült Államok világelső a menekültek támogatásában, és ezt a szerepét továbbra is meg kívánja őrizni. De hozzátette, hogy

az amerikaiak maguk szeretnének dönteni arról, hogyan védjék meg a határaikat, és kit engedjenek be az országba.

Úgy fogalmazott, hogy a tervezett megállapodás globális szemlélete nem egyeztethető össze az Egyesült Államok szuverenitásával.

Megválasztása óta Donald Trump több nemzetközi egyezményből is kiléptette már az Egyesült Államokat, köztük olyanokból is, amelyeket elődje, Barack Obama idején kötöttek. Ilyen például a párizsi klímaegyezmény, de októberben azt is bejelentették, hogy kilépnének az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéből (UNESCO).

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK