Az Amnesty International szerint a Rodrigo Duterte elnök által indított kampányban 60 gyerek is meghalt a Fülöp-szigeteken.
Az eddig 3900 áldozattal járó kampány akkor indult, amikor Duterte megnyerte az elnökválasztást. A 71 éves politikus korábban Davao polgármestere volt, és ott próbálta ki nem épp ortodox módszereit. A rendőrségnek szabad kezet adott a kábítószer elleni harcban, az eredmény törvénytelen gyilkosságok sorozata lett.
Az elnök maga is büszkélkedett azzal, hogy korábban ölt embert.
Miután megválasztották, bejelentette, hogy felszámolja a kábítószer-kereskedést és -fogyasztást. A rendőrség viszont válogatás nélkül gyilkolt, olykor fiatalokat is. Egy Santos nevű 17 éves diákot
két rendőr a földön vonszolt, majd egyszerűen lelőtt.
A rendőri jelentésben viszont az állt: önvédelem. Miután felvétel készült a gyilkosságról, a rendőrség elismerte, hogy hibázott, de senkit nem vontak felelősségre, írja az Amnesty International jelentése.
A szervezet nemzetközi vizsgálatot sürget, hiszen a Fülöp szigeteken senki sem meri megkérdőjelezni Duterte hatalmát. A külföldi bírálatok hatására az államfő ugyan visszavonta az engedélyt, amelynek alapján a rendőrök szabadon gyilkolhattak, de egy különleges drogellenes szervezet küzd a kábítószer ellen. Korábban egyébként az ő fiát is pont drogkereskedelemmel vádolták.
Sekhmet 27 új szobráról van szó, valamennyit fekete gránitból faragták.
Néhány szobor magassága eléri a két métert is. Állapotuk általában jó, de vannak köztük sérültek is. Mindezt az egyiptomi régészeti tanács főtitkára közölte újságírókkal.
Azt nem árulta el, hogy mikor bukkantak a kutatók a jelentős régészeti leletre, de annyit közölt, hogy az
a közös európai-egyiptomi csapat találta meg az istennő szobrait Luxorban, amely már 1998 óta végez ott ásatásokat.
Az Európai Unió és Egyiptom közösen restaurálja III. Amenhotep fáraó templomát.
Ukrajnában őrizetbe vették Mihail Szaakasvili volt grúz elnököt, aki később odesszai kormányzó volt. Hívei azonban kiszabadították a rendőrségi mikrobuszból és a parlamenthez indultak.
Az ukrán hatóságok bűnszervezetekkel folytatott együttműködés gyanújával vették őrizetbe Szaakasvilit, aki előtte felmászott felmászott nyolcszintes háza tetejére, és
azzal fenyegetőzött, hogy leugrik.
Előtte házkutatást is tartottak nála, azzal is gyanúsítják, hogy tüntetéseit, amelyeket az elmúlt hetekben az ukrán fővárosban rendezett, a leváltott oroszbarát vezetés köréből finanszírozták.
Jurij Lucenko ukrán főügyész sajtótájékoztatón azt mondta: bizonyítékaik vannak arról, hogy Szerhij Kurcsenko, a Majdan-tüntetések nyomán 2014-ben Oroszországba menekült Viktor Janukovics volt ukrán elnök környezetéhez tartozó oligarcha pénzelte Szaakasvili tiltakozó megmozdulásait.
Szerintük Szaakasvili erőszakos hatalomátvételre készült Ukrajnában.
Szaakasvili 2003 és 2013 között volt Grúzia elnöke. Később Ukrajnába költözött, Odessza kormányzója lett, és régi ismerősétől, Porosenko elnöktől ukrán állampolgárságot is kapott – ehhez viszont le kellett mondania a grúz állampolgárságáról. Később összevesztek, mert korrupcióval vádolta meg az elnököt. Utána viszont őt magát vádolták ugyanezzel, megfosztották az ukrán állampolgárságától, így hontalanná vált. Ezután nem sokkal Magyarországon is járt, majd visszatért Ukrajnába.
Szaakasvili hívei összecsaptak a rendőrökkel Fotó: MTI/EPA/Sztyepan Franko
A mostani letartóztatásakor az ukrán hírügynökség szerint hívei összecsaptak a rendőrséggel, többen megsebesültek. A volt elnök egyik híve tiltakozásul benzinnel leöntötte és fel akarta gyújtani magát.
Később Szaakasvili támogatói feltörték annak a mikrobusznak az ajtaját, amelybe a hatóságok ültették, majd ki is szabadították. A NewsOne TV szerint Szaakasvili hívei gyűrűjében elindult az ukrán parlament felé.
Persze nem az egykori szultánról van szó, hanem Szulejman Kerimov orosz oligarcháról, akit Franciaországban tartóztattak le.
13 olyan neves orosz értelmiségi írt levelet Emmanuel Macron francia elnöknek, akik korábban megkapták a francia becsületrendet. Kiállnak Putyin kedvenc oligarchája mellett, aki előzetesben van Nizzában. Ott
kissé gúnyosan Nagy Szulejmánnak titulálják Szulejman Kerimovot, Oroszország tizenegyedik leggazdagabb emberét,
aki a Dunaferr titokzatos tulajdonosa is, és korábban övé volt az Anzsi Mahacskala futballklub, Dzsudzsák Balázs egykori csapata.
Az orosz oligarchát két napig hallgatta ki a francia rendőrség, majd letartóztatták több tízmillió eurós adócsalás miatt. Emiatt Moszkvában bekérették Franciaország ügyvivőjét a külügyminisztériumba. Ugyanis Kerimov nemcsak oligarcha, hanem Dagesztán szenátora is, és az oroszok szerint a franciák megsértették a bécsi konvenciót, amely a diplomáciai mentességgel rendelkező külföldiek jogállását szabályozza.
Csakhogy Kerimov ezúttal nem a diplomataútlevelét használta,
magánemberként járt Franciaországban, és gyanús ingatlanüzleteket kötött a milliárdosok kedvenc helyén, Antibes-ban.
Kerimov jókor volt jó helyen: a Szovjetunió bukásakor ő privatizálta a műtrágyabizniszt. Vagyonát ma 7 milliárd dollárra becsüli a Forbes. Tizenöt éve foglalkozik ingatlanügyekkel a francia Riviérán. A lapokba korábban már azzal került is bekerült, hogy 2006-ban darabokra törte Ferrariját Nizza híres sétányán, a Promenade des Anglais-n.
A francia rendőrség már három éve felfigyelt arra, hogy sok gyanús külsejű ember sürgölődik az Hier (Tegnap) nevű, 150 milliót érő luxusingatlan körül, amelyet egy svájci üzletember nevére jegyeztek be, de sokan azt gondolták, hogy ő csak stróman.
A francia rendőrség elfogott két svájci üzletembert és egy francia adószakértőt, akik Kerimovnak dolgoztak.
A gyanú szerint meghamisították az ingatlanügyleteket: alacsonyabb árat írtak be a szerződésekbe, hogy kevesebb adót kelljen fizetni.
Ily módon az orosz oligarcha több tízmilliós adócsalást követett el. Ügyével most vizsgálóbíró foglalkozik. Ha az ötmillió eurós óvadék fejében szabadlábra helyezik is, akkor sem hagyhatja el Nizza környékét.
Putyin szóvivője személyesen állt ki Kerimov mellett, mondván, hogy minden jogi eszközt felhasználnak a kiszabadítására. Macron és Putyin viszonya nem a legjobb amióta az orosz elnök nyíltan Marine Le Pent támogatta az elnökválasztási kampány során, és orosz hekkerek is beavatkoztak az elnökválasztási folyamatba.
222 olyan eset fordult elő, amikor nem sikerült a kiutasított bevándorlót hazavinni az év első kilenc hónapjában, Németországban.
A Deutsche Welle ír arról, hogy egyre több pilóta érzi úgy: morálisan nem vállalhatja, hogy visszavigyen embereket egy olyan országba, amelyet a német hatóságok biztonságosnak nyilvánítottak, de ahol
életveszélyben lehetnek a hazatoloncolt családok.
Ráadásul az ilyen utakon sok a botrány, a pilóták pedig nem akarnak rendet tenni.
Németországban 390 ezer menedékkérelmet bíráltak el az első félévben. Sok az elutasítás, de sok menedékkérő ezután pert indít, amelyet gyakran meg is nyernek. Ez újabb gondot jelent a német államnak, amely ezért most elhatározta: bónuszt kap az, aki lemond a fellebbezésről és hazatér.
Ugyanakkor
a bónusz sokkal kevesebb, mint amit a menedékkérők arra költöttek, hogy Németországba jussanak:
ez legalább 7000 euróba került, a bónusz pedig fejenként 1000, családonként 3000 euró. Ráadásul a helyzet a Közel-Keleten rendkívül bizonytalan.
Ali Abdullah Száleh volt jemeni elnök a síita húszi lázadókkal lépett szövetségre, majd pár napja bejelentette: szakít velük. A lázadók ezután megölték. Száleh évtizedekig irányította Jement, az arab tavasz forradalma után kellett lemondania. Jemen az utóbbi években káoszba süllyedt.
Ali Abdullah Száleh Fotó: MTI/EPA
Szálehet 2011-ben mondatták le, de nem sokkal később ő és hívei összefogtak az Irán által támogatott síita lázadókkal, hogy megdöntsék utódját, Abed Rabbo Manszúr Hádit. Neki 2014-ben menekülnie is kellett, de Szaúd-Arábia segítségével visszatért.
A háború azóta is tart.
Szombaton viszont Száleh bejelentette, hogy megszakítja kapcsolatait a húszikkal, mert, ahogy fogalmazott, „népellenes cselekedeteket hajtanak végre”, és Irán utasításait követik. A húszik ezután árulónak nevezték a volt elnököt.
A lázadók előbb Száleh rezidenciáját támadták meg és robbantották fel, de a volt elnök nem volt otthon. Ezután megállították autókonvoját és kivégezték.
Az al-Arabíjának a jemeni miniszterelnök azt mondta: az elnök általános amnesztiát hirdet mindenkinek, aki megszakítja kapcsolatait a húszikkal. Az AFP szerint az elnök egy átfogó támadást is elrendelt a főváros, Szanaa egy részét is uraló lázadók ellen.
A Szaúd-Arábia vezette, a kormányt támogató nemzetközi koalíció már napok óta bombázza a húszik szanaai állásait. Az országban közben éhínség és kolerajárvány is tombol.
A Fehér Ház megerősítette, hogy Donald Trump a hétfői határidőig nem írta alá a tel-avivi amerikai nagykövetség Jeruzsálembe költözését előíró törvény halasztását. Az erre vonatkozó elnöki bejelentés a napokban várható. Az amerikai külügyminisztérium utasította közel-keleti nagykövetségeit, hogy készüljenek fel a súlyos döntés miatti zavargásokra.
Sötét fellegek Jeruzsálem fölött Fotó: Németh Róbert
1995-ben fogadta el a washingtoni képviselőház azt a törvényt, amely elrendeli, hogy Tel-Aviv-ból Jeruzsálembe költözzön az amerikai nagykövetség. A törvény egyik függeléke szerint a mindenkori amerikai elnök minden fél évben (június 1-jén és december 1-jén) fél évre elhalaszthatja a döntés életbe lépését. Ezzel a jogával minden évben élt is három amerikai elnök (Clinton, Bush, Obama), sőt Trump is egyszer. Váratlanul a múlt hét végén a Fehér Ház olyan híreket szivárogtatott ki, hogy
Donald Trump be fogja váltani egyik legfontosabb választási ígéretét: az izraeli nagykövetségének költöztetését.
Ennek nyomatékot adott Jared Kushnernek, Trump főtanácsadó vejének, közel-keleti megbízottjának a nyilatkozata, amelyben elmondta: az elnök döntött (bárhogyan is), és erről a döntéséről maga fog beszámolni.
Ez a zsidó állam nagy diplomáciai sikere lenne, hiszen a legnagyobb szövetségese tenne hitet amellett az izraeli álláspont mellett, hogy Jeruzsálem egységes város, Izrael fővárosa. A palesztinok Kelet-Jeruzsálemet tekintik a jövőbeni palesztin állam fővárosának. A washingtoni lépés a „két állam” koncepció megvalósulását kérdőjelezné meg.
A Háárec szerint Amerika több szövetségese, így Szaúd-Arábia és Franciaország is figyelmeztette Trumpot:
az egyoldalú lépés a békefolyamatot fenyegetné.
A palesztinok is tiltakoznak, szerintük, ha Trump elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának, azzal destabilizálná az egész régiót. Törökország pedig azt jelentette be: ebben az esetben megszakítja a diplomáciai kapcsolatot Izraellel.
Mint majdnem minden világpolitikai jelentőségű lépésnek a hátterében, ebben is a vezérlő motívum a belpolitikában keresendő. Egészen közel jutottak Trumphoz ugyanis az amerikai különleges felhatalmazású ügyész, Robert Mueller vizsgálódásai az elnökválasztási kampányba való orosz beavatkozás ügyében. Michael Flynn, tiszavirág életű nemzetbiztonsági főtanácsadó döntése, hogy együttműködik a Mueller-csapattal és kitálal, már akár az impeachment (ebben az esetben az elnök visszahívása, leváltása) veszélyét is kilátásba helyezi. Nem mellesleg,
Flynn vallomásából kiderült, hogy a Trump-kampánystáb „magasrangú tagja”, aki Flynnt utasította a washingtoni orosz nagykövet megkeresésére, éppen Jared Kushner volt.
Amerikai és izraeli hírforrások azt sem tartják kizártnak, hogy Trump vejét akár a letartóztatás is fenyegeti.
A Siratófal és a Templom-hegy Fotó: Németh Róbert
Ilyen belpolitikai galiba miatt szoktak, főleg nagyhatalmak, látványos nemzetközi lépéseket tenni.
Az észak-koreai válság erre nem nagyon alkalmas,
mert atomfegyverek bevetésének veszélyével járhat és túlságosan is elhúzódhat. Egy szóval strapás és nem hozza meg az egyszeri, világraszóló sikert.
Jeruzsálem kérdése viszont erre a célra már jobban megfelel. A vele járó mellékhatásokkal (zavargások, újabb palesztin felkelés, terrorizmus) együtt.
Netanjahu izraeli miniszterelnök, aki ellen korrupciós ügyekben vizsgálat folyik és aki ellen folyamatos tüntetések vannak Izraelben, ölbe tett kezekkel figyelheti a fejleményeket, hiszen neki is kapóra jönne egy diplomáciai áttörés.
A bizottság közleménye konkrét intézkedési javaslatokról is ír.
Azt is meghatározták, mely területeken van szükség azonnali intézkedésekre az EU és a tagállamok részéről, hogy ellehetetlenítsék az emberkereskedők üzletszerű tevékenységét, és jobban érvényre juttassák az áldozatokat megillető jogokat.
Dimitrisz Avramopulosz migrációs ügyekért, uniós belügyekért és uniós polgárságért felelős biztos azt mondta:
„A 21. században teljességgel elfogadhatatlan – Európában éppúgy, mint másutt –, hogy embereket kizsákmányoljanak, és úgy adjanak-vegyenek, mint valami árucikket.”
Arról is beszélt, hogy az EU jogi és operatív eszközöket fejlesztett ki az emberkereskedelem ellen, de több erőfeszítésre van szükség, mivel „a migrációs válság és a nemzetközi szintű biztonsági fenyegetések miatt az emberek kiszolgáltatottabbá váltak: könnyebben esnek áldozatul a bűnözői hálózatoknak, és könnyebb őket kizsákmányolni”.
Arra szólította fel a tagállamokat, hogy erőteljesebb nyomozói és ügyészi munkával lépjenek fel,
védjék jobban az áldozatokat,
és működjenek szorosabban együtt a nemzetközi partnerekkel.
A Bizottság 2018 végéig jelentésben számol majd be az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az elért eredményekről.
Továbbra is Ion Ţiriac a leggazdagabb üzletember Romániában a Capital szerint. A nagyváradi Teszári Zoltán már „dobogós” helyre került, a harmadik a gazdasági lap 300-as toplistáján. Tavaly még a negyedik volt.
Negyedik esztendeje uralja Ion Ţiriac a leggazdagabb romániaiak 300-as toplistáját, amelyet a Capital évente összeállít. A teniszezőből lett üzletember vagyonát 1,7-1,8 milliárd euróra (550 milliárd forint) becsüli a gazdasági lap. Ez az összeg 7,6 százalékkal nagyobb a tavaly ismertetett számoknál.
A második helyen az 1992-ben elindított Dedeman barkácsáruházlánc tulajdonosai állnak. A moldovai testvérpár, Dragoş és Adrian Pavăl vagyona 1,1-1,2 milliárd euró, a tavalyi becsült adat 920-950 millió euró volt.
Teszári Zoltán a harmadik a Capital toplistáján.
Az RCS&RDS többségi tulajdonosának vagyonát 550-570 millió euróra
(170-180 milliárd forintra)
becsülik, tavaly ez az összeg 500-520 millió euró volt. A nagyváradi üzletember a brassói Ioan Niculaét szorította le a dobogóról, akinek a vagyona a tavalyi 600-700 millió euróról 500-600 millió euróra csökkent.
A leggazdagabb romániai személyek toplistájára idén 20-22 millió eurós vagyonnal lehet felkerülni. Ebben az évben 22 személy vagy család lépte át ezt a küszöböt, a Top 300 klub egykori tagjai közül pedig ötnek sikerült újjáélesztenie vállalkozását oly módon, hogy visszakaerült a ‘”reflektorfénybe” – írja az Agerpres.
A Capital a leggazdagabb romániaiak robotképét is elkészítette. Eszerint az ország milliomosa jellemzően 56 éves, férfi, átlagosan 77 millió eurós vagyonnal rendelkezik és Bukarestben vannak a vállalkozásai.
Nem törvényszerű a nagykoalíció folytatása Németországban, a szociáldemokraták csakis „nyílt végű”, nem feltétlenül a kormányzati szerepvállalásra irányuló tárgyalásokat hajlandóak folytatni az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unióval (CDU) és testvérpártjával, a Keresztényszociális Unióval (CSU) – mondta Berlinben Martin Schulz, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnöke.
Az elnökség ülése után tartott tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy az új kormány megalakítása nem sürgős feladat, mert Németországnak „cselekvőképes” ügyvezető kormánya van.
Elmondta, hogy a testület ellenszavazat nélkül elfogadta a csütörtökön kezdődő kongresszusra készített indítványt, miszerint az SPD készen áll megbeszélést folytatni a kormányzati együttműködés lehetőségeiről a CDU/CSU szövetséggel.
A szociáldemokraták a többi között egy – nemzeti szintű – „modern” bevándorlási törvény kidolgozásához, és a menekültek családegyesítési joga körüli viták „humánus” rendezéséhez is ragaszkodnak – mondta az SPD elnöke.
Közben, a szintén szociáldemokrata német külügyminiszter Párizsban az EU megreformálásáért szállt síkra. Sigmar Gabriel francia hivatali kollégájával, Jean-Yves Le Driannal találkozott. Az elhúzódó német kormányalakításra utalva Gabriel óva intett a német Európa-politika megtorpanásától. Mint mondta: Németországnak az európai reformmozgalom motorjának szerepét a kormányalakítás fázisában is be kell töltenie.
Gabriel – aki Emmanuel Macron francia államfővel is egyeztetett – kiemelte: bárki is alakít kormányt Berlinben, Franciaország oldalára kell állnia. Egyben nagyszerű felvetésekként méltatta a francia elnök európai uniós reformelképzeléseit. A francia vezető a többi között azt javasolta, hogy az eurózóna országai nevezzenek ki egy közös pénzügyminisztert és alakítsanak ki egy közös költségvetést.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
