Kezdőlap Világ Oldal 53

Világ

Putyin pofára esett: a kutyának sem kellenek a legújabb orosz fegyverek

ki
-
0
Putyin pofára esett: a kutyának sem kellenek a legújabb orosz fegyverek

Egyetlenegy megrendelést sem kaptak az orosz cégek a dubaji nemzetközi vásáron, ahol a világ harci légijárműveit állították ki – írja a Newsweek. Pedig az oroszok elvitték a légi kiállításra a legkorszerűbb eszközeiket is: az IL76MD90 szállító repülőgépet, az MI-171AM helikoptert illetve a Ka 52-es harci helikoptert.

A baj az, hogy az ukrajnai hadszíntéren ezek az orosz harci eszközök rosszul teljesítenek, a Nyugatról küldött elhárító rendszer segítségével az ukránok egyre-másra lövik le őket.

Véget ért egy korszak amikor az orosz fegyverek kapósak voltak a világban? 2017-ben az oroszok ugyanezen a dubaji légi vásáron még 10 milliárd dollár értékben kötöttek szerződéseket, 2017-ben már csak 1,3 milliárd dollárért tudtak eladni orosz fegyvereket, idén pedig nagy nulla az eredmény! Miért? A Newsweek ezután is érdeklődött Moszkvában, ahol egy neve elhallgatását kérő orosz hadiipari vezető azzal magyarázta a kudarcot, hogy Dubajban háttérbe szorították az orosz kiállítókat, és a jó helyeket az amerikaiak kapták, akik arattak is: a Lockheed Martin például 295 megrendelést kapott, az európai Airbus 85-öt.

Az orosz hadiipari vezető nyilatkozatából kitűnt, hogy óriási chip hiánnyal küszködnek márpedig ezek nélkül korszerű fegyver gyártás nem képzelhető el.

A Nyugat chip szankciója, mely a legelsők között volt azt követően, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát 2022 február 24-én, ebben a tekintetben teljes mértékben sikeres. Washingtonban olyannyira komolyan veszik ezt a chip szankciót Oroszországgal szemben, hogy Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója megígérttette Vang Jivel, Kína külügyminiszterével, hogy Peking sem szállít olyan chipeket Oroszországnak, melyek a nyugati szankciós listán szerepelnek.

Nemcsak a hadsereg, de az orosz fegyverzet  is leszerepel Ukrajnában

Putyin számára ez drámai stratégiai kérdés is hiszen egyértelműen kiderül: az orosz hadiipar nem bírja a versenyt a Nyugattal. Már Gorbacsovnak is rá kellett erre döbbennie, és épp emiatt kezdett el tárgyalni az Egyesült Államokkal az enyhülésről, amely azután elvezetett a Szovjetunió bukásához, és a független Ukrajna kikiáltásához.

Az orosz fegyverek kudarca pénzügyi gondot is jelent Vlagyimir Putyinnak hiszen a nyersanyagok mellett ez volt az orosz export legfőbb forrása.

Ha senki sem vásárol méregdrága orosz fegyvereket, akkor ez komolyan visszavetheti az orosz exportot.

A tanulság mindebből az, amit Obama elnök már nyíltan a szemébe is vágott Putyinnak: Oroszország immár nem világhatalom! Sem katonailag sem gazdaságilag nem képes komolyan fenyegetni az USA érdekeit a világban. Az oroszok kudarca az ukrajnai háborúban ezt ország – világ előtt igazolja is. Csakhogy ez kérdésessé teszi Biden elnök egész diplomáciai stratégiáját is, mely szerint Kína és Oroszország stratégiai ellenfél. Oroszország hadserege még Ukrajna legyőzésére sem képes nemhogy arra, hogy komolyan fenyegesse Európát. Kína elnöke, Hszi Csin-ping pedig letette az ünnepélyes nagy esküt San Franciscoban mondván

“amíg én vagyok Kína vezetője addig nem támadjuk meg Tajvant!”

Ha nincs kínai és orosz fenyegetés, akkor a Biden kormányzat politikája viszont nem más mint az America First program teljesítése. Biden tönkreteszi európai szövetségeseit azzal, hogy leválasztja őket az olcsó orosz energiáról, és igyekszik megszüntetni az együttműködést Kínával. Az USA vezető szerepe a nyugati világban megerősödik miközben a vetélytársak Kína kivételével fűbe harapnak. Kína helyett pedig Washington felfedezte Indiát, amely immár a világ legnépesebb országa hatalmas munkaerő tartalékkal és óriási potenciális piaccal. Narendra Modi miniszterelnököt hosszú évekig nem fogadták Washingtonban mint egy félfasiszta, vallási gyűlölködésre építő párt véreskezű vezérét. Majd fordult a kocka, Kína elnökéről Biden megállapította, hogy diktátor mintha Mao elnök, akivel az USA lepaktált 1972-ben lánglelkű demokrata lett volna. Biden egyidejűleg rádöbbent arra, hogy India a világ legnagyobb demokráciája, és így lepaktált Narendra Modival. Az indiai miniszterelnök pedig azt mondta Putyinnak: manapság csak a tökfejek háborúznak…

Diáklány lövöldözött az iskolában Oroszországban

Polonius
-
0
Diáklány lövöldözött az iskolában Oroszországban

Egy nyolcadikos lány tüzet nyitott egy embert megölt, többet megsebesített, majd magával is végzett Brjanszk városában – jelentette a TASZSZ hírügynökség Moszkvából.

Eddig a hír, amely mint cseppben a tenger, jól jellemzi azt a feszültséget, mely a háborúzó Oroszország mindennapjaiban jelen van. Putyin 2022 február 24-én indította meg csapatait Ukrajna ellen, hogy “rendet csináljon ott.” Az akció látványos kudarcot vallott, de az orosz propaganda azóta is azt harsogja, hogy “igaz célok érdekében jogos a fegyverhasználat.” Vagyis meg lehet, sőt meg is kell ölni azokat, akik másképp gondolkodnak, viselkednek mint mi. Ha erre és a fegyver használatra tanítják a diákokat is Oroszországban, akkor nemigen lehet csodálkozni, hogy egy diáklány is fegyverrel akarja megoldani a problémáit. Éppúgy mint az Egyesült Államokban.

Szép nap ez a halálra

Ezt mondta két diák a Columbine középiskolában az USA-ban, ahol valóságos mészárlást végeztek az iskolában mielőtt velük is végeztek volna. 1999 április 20-a volt a szép nap a halálra amikor a két végzős diák végrehajtotta gyilkos és öngyilkos akcióját Colorado államban az USA-ban. A két ifjú gyilkos egy évig készült a véres akcióra, melyet szinte be is jelentettek hiszen az iskolai dolgozataikban dicsőítették az erőszakot. Egyikük ezzel a címmel adott be dolgozatot: Fegyverek az iskolában. A másik gyilkos diák verset írt arról, hogy egy kilőtt puskagolyó miképpen látja a világot.

A páros szorgosan gyakorolt egy közeli domboldalon, a céllövészettel azt akarták elérni, hogy minél több legyen az áldozat, minél “nagyobbat szóljon az ügy.”

Eredetileg azt tervezték, hogy az iskola éttermében bombát robbantanak, és a túlélőket lelövik, de utolsó percben lebuktak. Csak a kis teljesítményű bombák robbantak fel, melyek aztán felhívták a figyelmet a nagyobb robbanó szerkezetekre. Ezekután a két fiú fegyvert fogott, és megöltek 13 diákot és tanárt, további 20-at pedig megsebesítettek. Ez volt az első ilyen iskolai gyilkosság sorozat, amely miatt Columbine mészárlásnak hívják azóta is az Egyesült Államokban az iskolai lövöldözést amikor a diákok fegyverrel akarják megoldani a problémákat. Végül a két Columbine diák gyilkos öngyilkos lett éppúgy mint az orosz diáklány Brjanszkban. Pszichológusok szerint ezek öngyilkos akciók, amelyre kamaszkorban sokan érezhetnek kísértést mindenütt a világon. Csakhogy fegyverhez jutni egyáltalán nem könnyű a legtöbb országban, de az Egyesült Államok ebből a szempontból kivételt jelent. Most már úgy látszik, hogy az értelmetlen és megnyerhetetlen háborúban álló Oroszország is.

Orbán: “Ukrajna közismerten Európa egyik legkorruptabb országa”

Polonius
-
0
Orbán: “Ukrajna közismerten Európa egyik legkorruptabb országa”

A magyar kormány a többi között amiatt sem támogathatja Ukrajna Európai Uniós tagságát, mert Orbán szerint ott a legnagyobb a korrupció – nyilatkozta a párizsi Le Point című hetilapnak a magyar miniszterelnök, aki Macron elnöke vendége volt a francia fővárosban.

Bagoly mondja verébről, hogy korrupt

– egy ukrán szociológus nemrég összehasonlította Ukrajna és Magyarország nemzeti együttműködési rendszerét, és meglepő hasonlóságot talált. Mindenekelőtt azt, hogy a korrupció nem esetleges hanem rendszerszintű mind a két országban. Abban tökéletesen igaza van a magyar miniszterelnöknek, hogy Ukrajna Európa egyik legkorruptabb állam, de a Transparency International szerint Magyarországot csak Bulgária múlja felül vagy alul korrupcióban, még Románia is kicsit jobban áll amióta Laura Codruta Kövesi tisztogató kampányt folytatott. Ő most az európai főügyészség vezetője, Orbán Viktor a szuverenitásra hivatkozva nem lép be oda. Az ő helyzetében ez nagyonis érthető. A magyar választópolgárok pedig joggal kérdezheti: mibe kerül ez nekünk?

Orbán Viktor stratégiai partneri együttműködést javasol Brüsszel és Ukrajna között. A magyar miniszterelnök hisz abban, hogy a háború után újrakezdődhet az együttműködés az Európai Unió és Oroszország között.

Ez aligha valószínű hiszen az Egyesült Államok stratégiai ellenféllé nyilvánította Kínát és Oroszországot, és ugyanezt várja el az Európai Uniótól is. Aligha valószínű, hogy Orbán Viktor kedvéért változtatnának ezen.

Önálló európai védelem kell

Ezt hangsúlyozta Orbán Viktor amikor a párizsi Le Pointnek nyilatkozott. Emmanuel Macron francia elnök ugyancsak európai hadsereget akar, és nem kíván az “USA vazallusa“ lenni. Csakhogy Orbán Viktor kedves lengyel barátai elvetik az európai megoldást, és csakis a NATO-ban bíznak. A NATO és az USA számára a mi térségünkben csakis Lengyelország és Románia számít. Mindkét állam maximálisan az együttműködés híve az Egyesült Államokkal. Orbán magánvéleménye a NATO-ban nem oszt és nem szoroz. Az Európai Unióban viszont igen. A magyar miniszterelnök nem hagyott kétséget afelől, hogy a jövő heti uniós csúcstalálkozón nem támogatja majd Ukrajna uniós csatlakozási tárgyalásainak megkezdését.

A Fehér Ház elítéli az amerikai muszlim vezető „sokkoló, antiszemita” kijelentéseit

FüHü
-
0
A Fehér Ház elítéli az amerikai muszlim vezető „sokkoló, antiszemita” kijelentéseit

A Fehér Ház „a leghatározottabban” elítéli a „sokkoló, antiszemita” kijelentéseket, amelyek a tegnapi napon az Amerikai-Iszlám Kapcsolatok Tanácsának (CAIR) alapítójának és ügyvezető igazgatójának a Hamász október 7-i Izrael elleni sokkoló támadásait követően napvilágra kerültek.

Nihad Awad a múlt hónapban Chicagóban az Amerikai Muzulmánok Palesztináért (AMP) kongresszusán mondott beszédében, hogy

„örül, hogy az emberek megtörik az ostromot és ledobják saját földjük bilincseit, és szabadon sétálnak be a földjükre, amelyet nem járhattak be”

– utalva a két hónappal ezelőtti példátlan támadásra, amikor a Hamász vezette terroristák ezrei törtek át az enklávé izraeli határán, és 1200 embert mészároltak le, és mintegy 240-et túszul ejtettek.

„És igen, Gáza lakosságának joga van az önvédelemhez, joga van megvédeni magát, és igen, Izraelnek, mint megszálló hatalomnak nincs joga az önvédelemhez.

Andrew Bates, a Fehér Ház szóvivője szerint „A Hamász által október 7-én elkövetett szörnyű, brutális terrortámadások – ahogy Biden elnök mondta – „gyűlöletesek” voltak, és „hamisítatlan gonoszságot” képviselnek. Október 7-e volt a leghalálosabb nap a zsidó nép számára a holokauszt óta.”

„Az aznapi atrocitások megdöbbentik a lelkiismeretet, ezért soha nem felejthetjük el azt a fájdalmat, amelyet a Hamász oly sok ártatlan embernek okozott. Ártatlan családok szenvednek, és gyászolják szeretteiket, és vannak olyan családok is, akik azóta is gyötrelmes szenvedésben mindent megtesznek, hogy túszul ejtett szeretteiket visszakapják” – áll Bates közleményében.

„Minden vezető felelőssége, hogy az antiszemitizmust felhívja, bárhol is felkapja gyűlöletes fejét” – mondja.

Új G7 szankciók Oroszország ellen, melyeket már nehéz lesz kikerülni

Kenderessy Milán
-
0
Új G7 szankciók Oroszország ellen, melyeket már nehéz lesz kikerülni

Nem importálnak gyémántot Oroszországból a G7 nagyhatalmak (USA, Japán, Németország, Franciaország, Nagy Britannia, Olaszország és Kanada), melyek ellenőrző rendszert hoznak létre arra az esetre, ha valaki megszegné a január elsejétől érvényes behozatali tilalmat.

Március elsejétől már olyan gyémántot sem szabad bevinni a G7 államokba, melyeket Oroszországban bányásztak, de más országban csiszoltak – írja a brüsszeli Politico arra utalva, hogy az oroszok előszeretettel játszák ki a szankciókat úgy, hogy harmadik államon keresztül értékesítik a nyersanyagokat. Szeptember elsejéig kell létrehozni az ellenőrző rendszert, melynek alapján vissza lehet keresni, hogy a feldolgozott gyémánt honnan is származott.

Az USA már 2022 áprilisától tiltja az orosz nyers gyémánt behozatalát. Az Európai Unióban véget nem érő viták folynak erről, mert Belgium, melynek nagyon fontos a gyémánt üzlet ódzkodik a szankcióktól. Antwerpenben működik a világ egyik legfontosabb gyémánt csiszoló központja , amely jelentős részben orosz gyémántokat dolgoz fel.

Belgium miniszterelnöke a G7 döntés után kijelentette, hogy ezek után már ő is támogatni tudja az orosz gyémántok elleni szankciót.

“Belgium üdvözli az ellenőrző rendszert, melyet a G7 felállít az orosz gyémánt export vizsgálatára. Ez fontos lépés, amely lényegesen csökkentheti Oroszország bevételeit a gyémánt kiviteléből”

– jelentette ki Alexander De Croo belga miniszterelnök.

Jelenleg az a helyzet, hogy amennyiben az orosz gyémántot Indiában dolgozzák fel, akkor a gyémánt automatikusan indiaivá válik. India nem tagja a G7-nek, de az ellenőrzési rendszer rá is kiterjed éppúgy mint más államokra, melyek orosz gyémántot dolgozhatnak fel.

A G7 az orosz olaj szankciót is jobban ellenőrzi majd

60 dolláros ársapkát húzott a G7 az orosz olajra, de ezt a valóságban nemigen alkalmazzák. Így az orosz olaj jóval drágábban kel el a világpiacon, átlagosan 70 dollárért hordónként – írta meg a Politico. A G7 most úgy szigorította meg a szankciót, hogy a vevőknek igazolniuk kell: az orosz olajat 60 dollárért vagy olcsóbban vásárolták meg! Kérdés persze, hogy ez az igazolás mennyire lesz hiteles hiszen a csalásban sokan érdekeltek.

Az Európai Uniónak ezekután csatlakoznia kellene a G7 szankciókhoz hiszen a 60 dolláros ársapkát Brüsszel is támogatta. Alexander de Croo miniszterelnök kijelentette:

”remélem, hogy még a jövő heti uniós csúcstalálkozó előtt elfogadjuk a 12-ik Oroszország elleni szankciós csomagot.”

Az olajársapka 34 milliárd dollárt vett ki az oroszok zsebéből  tehát nem volt sikertelen, de az oroszok kijátszották harmadik országokon keresztül. A mostani szigorúbb ellenőrzésről szóló döntés azt jelentheti, hogy jóval kevesebb pénz érkezik Putyin háborús kasszájába, melyet elsősorban az olaj bevételekből tölt fel. Az orosz diktátor ezért is tárgyalt Szaúd Arábia trónörökösével, hogy megakadályozza az olaj árának csökkenését. Ukrajna 30 dolláros ársapkát javasolt az orosz olajra, de ezt sem a G7 sem pedig az Európai Unió nem fogadta el.

Kínában helyezték üzembe a világ első negyedik generációs atomerőművét

Polonius
-
0
Kínában helyezték üzembe a világ első negyedik generációs atomerőművét

Konfuciusz szűkebb pátriájában kezdte meg működését az atomerőmű, amely a maga műfajában az első a világon – büszkélkedik a pekingi China Daily. A zöld energiát előállító Santung tartományban működő atomerőmű 93%-ban hazai termékekből épült fel.

“Az atomerőmű biztonságos működése volt a fő célunk” – hangsúlyozta Zsang Zuoji főkonstruktőr, aki elmondta a Hszinhua hírügynökségnek, hogy a negyedik generációs reaktor a HTGR technológia továbbfejlesztett változatát jelenti.

A negyedik generációs atomreaktorok célja a fenntartható fejlődés az energia termelésére, a tengervíz sótalanítására illetve hidrogén termelésére. Ezért telepítették a kínaiak a tengerpartra a negyedik generációs atomerőművet, amely a HTGR technológiával működik: high tempreture gas cooled reactor – magas hőmérsékletű gáz hűtéssel. A kínai Huaneng cég atomerőműve Santung tartományban 200 megawattos. Kína esküszik erre a technológiára: 2021-ben már két 100 megawattos ilyen erőművet üzembe helyeztek az országban. A kínaiak negyedik generációsnak nevezik a most üzembe helyezett atomerőművet, de nem biztos, hogy ezt külföldön is elismerik.

Mire lehet használni a negyedik generációs atomerőmű zöld energiáját?

“Az áram szolgáltatáson kívül hidrogén előállítása  is lehetségessé válik, de akár lakások fűtésére is alkalmas a zöld energia, melyet a negyedik generációs atomerőmű termel Santung tartományban”

– mondta Zsang Janszü, az atomerőmű igazgatója, aki hozzátette, hogy mindez része Kína duális karbon programjának, mely szerint 2030 után csökkennie kell a hatalmas ország karbon kibocsátásának, és el kell érnie a karbon semlegességet 2060-ra. Jelenleg Kína és az Egyesült Államok a világ két legnagyobb környezetszennyezője.

Kína nukleáris tervei nagyszabásúak, de a valóság kiábrándító

Az 1,4 milliárd lakosú ország azt tervezi, hogy a nukleáris energia mindinkább átveszi a hagyományos energia hordozók szerepét, Pekingben tisztában vannak azzal, hogy ez hosszútávú program: 2035-re az atomenergia adja majd az összes energiafelhasználás  10%-át, 2060-ra pedig a 18%-át.  Ehhez képest a kínai nukleáris program jelentős elmaradásban van: még idén szeptemberben sem teljesítette a 2020-as tervet, amely 58 gigawattos kapacitást irányzott elő – írja a Reuters. A hírügynökség hozzáteszi, hogy a most folyó COP 28 konferencián sok ország javasolta a nukleáris energia központi szerepét a klímaváltozás elleni harcban – köztük az USA, Franciaország és Japán -, de Kína nincsen köztük. Az aláíró 20 ország azt vállalta, hogy megháromszorozza nukleáris kapacitását 2050-re.

Miről tárgyalt az ukrán hadügyminiszter Washingtonban?

Kenderessy Milán
-
0
Miről tárgyalt az ukrán hadügyminiszter Washingtonban?

Biden elnök republikánus zsarolásnak nevezte, hogy az ellenzék nem támogatja az Ukrajnának nyújtandó 50 milliárd dolláros támogatást. Részben emiatt érkezett Washingtonba Rusztem Umerov ukrán hadügyminiszter és Andrij Jermak, Zelenszkij elnök kabinetfőnöke.

Biden elnök republikánus mögött pontosan tudja Ukrajna beismert veresége megágyaz a jövő évi választás biztos vereségének, amire valljuk be enélkül is megvan a reális esélye. esélye. Korábban Zelenszkij elnök lemondott arról, hogy személyesen próbálja meggyőzni a republikánusokat arról, hogy Ukrajna az amerikai támogatás nélkül nem tud kitartani Oroszországgal szemben. Amikor Zelenszkij elnök nemrég Washingtonban tárgyalt, akkor a katonai hírszerzés vezetője, Budanov még azt mondta amerikai partnereinek, hogy télen is folytatják az offenzívát Oroszországgal szemben, de erről ma már szó sincsen. Zaluzsnij tábornok, a vezérkar főnöke közölte, hogy ehhez nincsen meg az ereje az ukrán hadseregnek. Támadás helyett Valerij Zaluzsnij tábornok titkos tárgyalásokba bocsátkozott a másik Valerijjel, Geraszimov orosz vezérkari főnökkel. Az alku, amelyet előkészítenek egy fegyverszünet a jelenlegi frontvonalon, melyet később követhetnének a béketárgyalások.

Oroszország beleegyezne abba, hogy Ukrajna a NATO tagja legyen, de csak akkor, ha az észak-atlanti szervezet nem állomásoztat olyan rakéta erőket ukrán földön, melyek közvetlenül fenyegethetnék Moszkvát.

Az orosz-ukrán határ ugyanis olyan közel van az orosz fővároshoz, hogy a védőknek nem lenne idejük felkészülni egy nukleáris rakéta csapásra.

Zelenszkij kontra Zaluzsnij

Az ukrán államfő attól tart, hogy a vezérkari főnök a helyére pályázik – állapítja meg a Carnegie alapítvány elemzése. Az ukrán offenzíva kudarca ugyanis veszélyes játékot indított el Kijevben: ki a felelős azért, hogy az ukrán hadsereg nem érte el a várt eredményt, és defenzívába szorult? Zaluzsnij tábornok a londoni Economistban nyíltan kimondta: zéró esélye van egy ukrán katonai győzelemnek! Zelenszkij elnök erre sietett közölni, hogy a vezérkari főnök túlságosan is pesszimista, és azt hangsúlyozta, hogy ő a hadsereg főparancsnoka, ő dönthet az offenzíváról. Jermak, Zelenszkij kabinetfőnöke, aki most Washingtonban tárgyalt, igyekezett úgy beállítani az egészet, hogy mindez orosz manipuláció eredménye: Moszkva akarja szembe állítani egymással a katonai és a polgári vezetést Kijevben.

Közben azonban az új hadügyminiszter, Rusztem Umerov, aki most szintén Washingtonban tárgyalt, elkezdte szépen csendben félreállítani azokat a tábornokokat, akik Zaluzsnij vezérkari főnököt támogatták.

Az ukrán parlament védelmi bizottságában Zelenszkij pártjának képviselője egyenesen azt indítványozta, hogy mentsék fel tisztségéből a vezérkari főnököt! A parlament elnöke elsimította az ügyet, de jól mutatja az elnök és a vezérkari főnök ellentétét, hogy már nyíltan is szembeszállnak egymással bizalmi embereiken keresztül. Az ellenzék igyekszik kihasználni a vitát a katonai és polgári vezetés között, nemzeti egységkormányt javasolnak – éppúgy mint Izraelben. Zelenszkijnek ezt esze ágában sincsen elfogadnia hiszen nem vált olyan népszerűtlenné mint Benjamin Netanjahu, akit a közvélemény azzal vádol, hogy Izraelt felkészületlenül érte a Hamász terrortámadása.

Porosenko ex elnök mindenesetre aktivizálja magát, ezért akart tárgyalni Orbán Viktorral, de ezt a katonai titkosszolgálat megakadályozta.

Porosenko továbbra is népszerűtlen, ezért az ellenzék Zaluzsnij tábornokot akarja szembeállítani Zelenszkij elnökkel.

Az államfő álláspontja az, hogy ameddig a háború tart, addig nem lehet elnökválasztást rendezni. Csakhogy közben Oroszországban elnökválasztást tartanak, melyet Putyin mindenképp megnyer-erről a titkosszolgálat gondoskodik. Zelenszkij szerint egy ilyen csaló választáson megerősített elnök elveszíti minden legitimitását. Az oroszok többsége ezt valószínűleg nem így látja, ezért Kijevben sem reménykedhetnek Putyin bukásában. De akkor miben bízhatnak? Ukrajna pénzügyminisztere nyíltan megmondta: nagy lyuk tátong a költségvetésben, melyet csak a nyugati segítség tömhet be. Egyelőre sem Washingtonban sem Brüsszelben nem alakult ki konszenzus az ukrán támogatásról, a költségvetésnek viszont január elsejétől működnie kellene Kijevben. Közben pedig Tél tábornok inkább az oroszokat segíti a fronton Ukrajnában.

Kitiltják a dízel és benzines autókat Stockholm belvárosából 2025-től

ki
-
0
Kitiltják a dízel és benzines autókat Stockholm belvárosából 2025-től

Csakis elektromos járművek és egyes hibrid teherautók hajthatnak be Stockholm centrumába 2025 január elseje után – közölte a közszolgálati televízió. Hozzáfűzték, hogy 2025 első félévében döntenek a további szigorításról.

Ilyen szigorú döntést ilyen rövid határidővel még egyetlen európai főváros sem hozott- hangsúlyozza a Bloomberg. Athén, Párizs és Madrid a dízel autók kitiltását tervezi. Londonban azzal büntetik a dízel és benzin autósokat, hogy fizetniük  kell azért, ha be akarnak hajtani bizonyos védett zónákba.

“Mi jobb élet és munka körülményeket akarunk teremteni azoknak, akik a belvárosban élnek“

– nyilatkozta Stockholm közlekedési tanácsosa a közszolgálati televíziónak.

Ismertette a Karolinska Intézet felmérését, mely szerint: azoknak a gyerekeknek a tüdő kapacitása gyengébb, akik a svéd főváros forgalmas utcáin nőnek fel. Már hat hónapos korban érzékelhető a különbség a stockholmi gyerekek hátrányára.

“Ez elfogadhatatlan! Ezért tiltjuk ki a dízel és benzin autókat a belvárosból”

– hangsúlyozta Stockholm közlekedési tanácsosa.

A zöld párti politikus sietett hozzátenni:

“Megvan ehhez a politikai többségünk.”

Korábban Stockholm óvárosára is ki akarták terjeszteni a tilalmat, de a politikai viták miatt ezt elvetették. Stockholm városi tanácsában ugyanis sokan felvetették: vajon minden helyben lakó polgárnak lesz-e elég pénze arra, hogy lecserélje dízel vagy benzines autóját elektromosra?

Átállnak-e ennek hatására az elektromos autózásra a svédek? – kérdi a Bloomberg. Ez nagy kérdés még ebben a gazdag országban is, ahol sokan megélhetési gondokkal küszködnek az infláció miatt. Az elektromos autók pedig drágák.

Az év elején a Mobility Sweden szervezet még azt jósolta, hogy az új autók 40%-a elektromos lesz az idén, de menetközben ezt 35%-ra módosította. Mindenütt másutt is azzal küszködnek Európában, hogy a nehéz gazdasági helyzet miatt a klímaváltozás elleni küzdelem ambiciózus céljai veszélybe kerültek.

Rishi Sunak brit miniszterelnök, akinek kormányzó konzervatív pártja jelenleg népszerűtlenebb mint az ellenzéki Munkáspárt, nemrég bejelentette, hogy a zöld átmenet programját enyhítik, és csak 2035- re tervezik a dízel és benzines autók kitiltását. Ez ötéves csúszást jelez a korábbi ambiciózus tervhez képest.

Norvégia az élen

Ez a skandináv állam az egyetlen, amely profitál az energia válságból Európában, és emiatt nem is küzd olyan gazdasági problémákkal mint az európai államok többsége. A norvég állam minden eszközzel támogatja az áttérést az elektromos autózásra. Oslóban a főváros környezetvédelmi ügynöksége kitiltja a dízel és benzines teherautókat a belvárosból 2025-re, és 2027-től már ilyen autók sem hajthatnak be a belvárosba. Az elektromos autózás egyik előnye az, hogy jóval csendesebb mint a dízel vagy benzin járművek, ezért a boltok és szupermarketek éjszaka is feltölthetők lesznek.

Oslóban egyébként már most is működik az a rendelet, amely átmenetileg kitilthatja a dízel járműveket a városból, ha a levegő szennyezettsége túllépi a veszélyes mértéket.

Kudarcba fulladt  a Nyugat olajszankciója Oroszország ellen

Kenderessy Milán
-
0
Kudarcba fulladt  a Nyugat olajszankciója Oroszország ellen

A G7 és az Európai Unió ársapkát húzott az orosz olajimportra tavaly decemberben. A brüsszeli Politico hozzájutott egy olyan friss jelentéshez, mely szerint az oroszoknak jelentős mértékben sikerült kijátszani ezt az olaj szankciót, emiatt tehát nem csökkent lényegesen Oroszország bevétele.

Hordónként 60 dollárban állapította meg az ársapkát a G7 és az Európai Unió, de az orosz olaj ennél lényegesen drágábban is vevőt talál a világpiacon. Oroszország persze így is megérezte az olaj szankciót hatását, mert körülbelül 34 milliárd dollárral kevesebbet kapott legfőbb export cikkéért ebben az évben. Ez derül ki a Centre for Research on Energy and Clean Air jelentéséből.

34 milliárd dollár körülbelül kéthónapos export bevételt jelent tehát a veszteség jelentős volt az orosz oldalon, de távolról sem akkora, amennyiben a nyugati világ és főként Ukrajna reménykedett.

Mennyiért árusítják most az orosz olajat a világpiacon? Átlagosan 70 dollárért. Hogy lehetséges ez amikor az olajszállító hajók 48%-ban a G7 vagy EU államok tulajdonában állnak vagy olyan biztosítókkal vannak kapcsolatban, akik ezekben az országokban vannak bejegyezve? Az ársapkát jelentős mértékben figyelmen kívül hagyják ezeknek az olajszállító hajóknak a tulajdonosai és a biztosítói, akiket nem is nagyon nyugtalanítanak különböző ellenőrzésekkel – állapítja meg a jelentés.

A legnagyobb kiskapu azonban az olajfinomítás:

India például óriási mennyiségben importál orosz olajat, majd ezeket finomítás után eladják a világpiacon anélkül, hogy ebből bármilyen probléma keletkezne. Az európai fogyasztók így nyugodtan használhatnak orosz olajat anélkül, hogy tudnának róla.

A számok magukért beszélnek: India 134%-kal növelte olaj importját Oroszországból az elmúlt évben. Ez hatalmas mennyiséget jelent: az orosz tengeri olaj export csaknem felét. India  üzemanyag exportja rakéta sebességgel ívelt felfelé az Európai Unió irányába. Ukrajna ezért kérte Brüsszeltől, hogy tiltsa be az ilyen háromoldalú olaj üzleteket.

Ez annál is nehezebben menne, mert az oroszok szellem flottát is használnak az olaj exportra, és ezért rendkívül nehéz kideríteni a nyersanyag származási helyét.

Ukrajna tiltakozik

“Az ársapka nagyon jó ötlet volt, de a gyenge pontja a rendszernek az ellenőrzés” – nyilatkozta a Politiconak Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója. Oleg Usztenko szerint “ amikor az olaj szankciót bevezették egy évvel ezelőtt, akkor pánik tört ki az orosz piacon. Jelentős mértékben csökkenni kezdtek az orosz olaj jövedelmek. Erre megkezdődött a kiskapuk keresése, és ezeket azután meg is találták Oroszországban.”

Mit akar most Ukrajna elérni? Azt, hogy bárkit, aki megsérti az orosz olajszankciót bűnügyi eljárás keretében vonjanak felelősségre.

Mit szól ehhez Brüsszel?

“Kiábrándító, de nem igazán meglepő az, hogy az oroszok kijátsszák az olajszankciót”

– jegyezte meg filozofikusan egy magasrangú uniós diplomata, aki neve elhallgatását kérte a Politicotól.

Mit csinálnak most Brüsszelben?

“Gondolkodunk azon, hogy miképp lehetne bezárni a kiskapukat, de tudomásul kell vennünk, hogy a szankciók sohasem lehetnek 100%-ig hatékonyak.”

Mit jelenthet ez a gyakorlatban? A tizenkettedik szankciós csomagban az szerepel, hogy az olajkereskedőket és szállítókat kötelezni kell arra, hogy reális statisztikát készítsenek a szállított olajról. Elég ez?

“Ezzel lehet, hogy valamilyen mértékben csökken az oroszok bevétele az olaj exportból, de az igazán hatékony az lenne, ha szankciókkal fenyegetnék meg az olajkereskedőket és szállítókat” – állítja Janis Kluge, a német nemzetközi biztonságpolitikai intézet vezető munkatársa, aki szerint “a gyenge rubel és az erős olaj export megtölti az oroszok kasszáját még a 60 dolláros ársapkával is.”

Ezért Kijev azt javasolja, hogy 30 dolláros legyen az ársapka az orosz olajra. Az elmúlt évben ez az ársapka 49%-kal kisebb bevételt hozott volna Oroszországnak.

Az OPEC+ 80 dolláros olajárat akar

Nemrég megtartott ülésén az OPEC+, amelynek vezető ereje Szaúd Arábia és Oroszország meghosszabbította a visszafogást a kitermelésben, és  további csökkentést vállaltak a tagállamok “önkéntesen”, hogy magasan tartsa az olaj árát. Putyin orosz elnök Szaúd Arábiába és az Egyesült Arab Emírségbe látogat, hogy a helyszínen egyeztesse a legnagyobb olaj exportőrök érdekeit. Mind Szaúd Arábia mind pedig az Egyesült Arab Emirségek kérte felvételét a BRICS-be, amely az USA-val szembenálló szövetség. Kína és India, a BRICS vezető hatalmai az élen járnak abban, hogy segítsék Oroszországot az olaj szankció kijátszásában miközben maguk is szép haszonra tesznek szert eközben – derül ki a Centre for Research on Energy and Clean Air kutatóközpont jelentéséből.

Újabb Covid járvány? – A veszélyeztetett csoportok védőoltását javasolják Németországban

Polonius
-
0
Újabb Covid járvány? – A veszélyeztetett csoportok védőoltását javasolják Németországban

A német egészségügyi miniszter elsősorban a veszélyeztetett csoportoknak ajánlja a védőoltást, mert az ünnepek idején megnövekszik a fertőzés veszélye.

“Három héttel karácsony előtt most van az optimális ideje annak, hogy a veszélyeztetett csoportok megkapják a Covid 19 elleni védőoltást” – figyelmeztette honfitársait Karl Lauterbach egészségügyi miniszter, akiről a Deutsche Welle siet tudatni, hogy maga is járvány szakértő vagyis nem a levegőbe beszél. Az időzítés azért fontos, mert idő kell amíg a védőoltás kifejti hatását márpedig a karácsonyi – újévi időszak a nagy összejövetelek ideje tehát a járvány veszély fokozott. Németországban a védőoltásokkal foglalkozó szakmai központ évi egy injekciót javasol a Covid 19 vírus ellen azoknak, akik valamilyen veszélyeztetett csoporthoz tartoznak. Az egészségügyi miniszter figyelmeztette a német közvéleményt , hogy ez a vírus nem olyan mint a hagyományos influenzáé, annál veszélyesebb különösen azoknak, akik valamilyen krónikus betegségben szenvednek.

A baj az, hogy Európában a járványt követő felszabadult időszakban immár alábecsülik a Covid hatását.

“A hosszú lejáratú Covid hatást még nem ismerjük eléggé, és még nem találtuk meg vele szemben a hatékony gyógymódot” – hangsúlyozta az egészségügyi miniszter egy tudományos konferencián.

Újra nő a Covid fertőzöttek száma Németországban, de nem fenyeget pandémia

“1700 új Covid megbetegedés jut 100 ezer emberre minden héten“ – ismertette a járvány adatait Karl Lauterbach. Különösen az okoz gondot, hogy a megbetegedések zömét olyan omicron variáns okozza, amely ellenálló lehet egyes védőoltásokkal szemben. Omicron XBB.1.5 ennek a veszélyes variánsnak a neve, melyet Németországban Krakennek neveztek el. Ez a variáns könnyen épít ki erős kapcsolatot a megcélzott testrésszel, épp ezért nehéz ellene védekezni.

Nem fenyeget pandémia – mondják a szakértők: ”a jelenlegi járvány adatok azt mutatják, hogy a számok nem érik el azt a magasságot mint a pandémia idején. Ez főként annak a következménye, hogy a lakosság döntő többsége be van oltva, és különösen igaz ez a veszélyeztetett csoportokra” – nyilatkozta a Deutsche Wellenek Lars Schaade, a Robert Koch országos egészségügyi intézet vezetője.

Továbbiak

FRISS HÍREK

Továbbiak

A hír igaz!

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK

Független Hírügynökség Kft.
Kapcsolat: info@fuhu.hu

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA

© Független Hírügynökség