Eric Olsen és a LafargeHolcim a vád szerint az Európai Unió embargója ellenére lepaktált a különböző terrorista szervezetekkel, köztük az Iszlám Állammal Szíriában.
Különösen két döntést ró fel a volt cégvezetőnek a francia ügyészség: olajat vásárolt az Iszlám Államtól, és védelmi pénzt fizetett azért, hogy a LafargeHolcim üzeme tovább működhessen Dzsalabijaban. A cementgyár üzemeltetését az iszlamista terroristák biztosították 2013-ban és 2014-ben.
A cég nagyon meg volt elégedve ezzel, mert Eric Olsent, aki akkor még csak vezérigazgató-helyettes volt, vezérigazgatóvá léptették elő. Erről a tisztségéről csak nemrég mondott le, miután a vizsgálat megindult ellene. Két másik korábbi a cégből, Bruno Lafont és Christian Herrault ellen is nyomoznak az ügyben.
Olsent többek között terrorizmus finanszírozásával vádolják. A francia ügyészség most azt vizsgálja: ki és mennyit tudott a szíriai alkuról a cégben.
Pluszteher nélkül érkezhetnek a japán autók az Európai Unióba, a szigetország pedig eltörli a 28-akból érkező vámokat a sajtokról és borokról. Egyebek közt ebben állapodtak meg Brüsszelben pénteken.
A világ legnagyobb szabadkereskedelmi térsége jöhet létre Japán és az EU közti tárgyalások befejeztével. „Ez a legnagyobb kereskedelmi megállapodás, amelyről valaha tárgyaltak az Európai Unió számára” – mondta Cecilia Malmström, az Európai Bizottság kereskedelmi biztosa a sajtótájékoztatón a Reuters tudósítása szerint.
A 28 tagú EU és a világ harmadik legnagyobb gazdasága közti megállapodás megszünteti
a japán autókra vonatkozó 10 százalékos uniós vámot,
és az autóalkatrészekre jellemző 3 százalékos díjat.
Az EU számára viszont megszűnik a 30 százalékos japán vám az uniós országokból érkező sajtokon és a borok 15 százalékos terhe. Emellett lehetővé teszi számukra, hogy növeljék a marhahús és a sertéshús exportját, és hozzáférjenek a nagy nyilvános pályázatokhoz Japánban.
Folytatódnak a viták a befektetők védelméről szóló vitás kérdésekről. Japán nem szívesen fogadja el az EU által ajánlott befektetési bírósági rendszert.
Akinek pedig ez nem tetszik, az lépjen ki az Európai Unióból – így fogalmazta meg a véleményét a német szociáldemokraták konferenciáján Martin Schulz, aki korábban az Európai Parlament elnöke volt, most pedig újra az SPD elnökévé választották.
A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) vezetője hangsúlyozta: Lengyelország aláássa az európai alapelveket, Magyarország pedig mind jobban elszigetelődik az Európai Unióban. Schulz olyan európai alapszerződést sürgetett, amely a központ kezébe adna szinte valamennyi fontos döntést éppúgy, mint az Egyesült Államokban. Martin Schulz annak kapcsán beszélt az egységes Európáról, hogy pártja koalícióra készül Angela Merkel kancellárral.
Schulz európai terveiről megkérdezték Angela Merkelt is. Ő óvatosan csak annyit mondott, hogy 2025-ben „a jelenleginél sokkal szorosabb és hatékonyabb együttműködés kell főként Európa védelmében”. A készülő kormánykoalíció harmadik pártja, a bajor CSU egyáltalán nem fogadja el Schulz európai vízióját. Alexander Dobrindt, a bajor keresztény szociális unió egyik vezetője kijelentette: „Ha valaki meg akarja szüntetni a nemzetállamokat hét éven belül, az számomra európai radikális.”
Martin Schulzot a szociáldemokraták háromnapos kongresszusán felhatalmazták arra is, hogy tárgyalásokat folytasson a nagykoalícióról. Ugyan elnökké választása során ennek végét ígérte, de a jelenlegi politikai helyzetben változtatni kényszerül a nézetein, mert Németországnak még mindig nincsen kormánya, pedig a választásokat szeptemberben tartották. Ha Martin Schulz csakugyan Európai Egyesült Államokat akar 2025-re, akkor ehhez mindenképp szükség van egy erős Németországra, amely képes vezető szerepet játszani az integrációban.
Az Európai Unió tagállamainak vezetői a jövő héten vitatják meg a migránskérdést, mely mélységesen megosztja a tagállamokat. Éppen ezért Donald Tusk, az Európa Tanács elnöke levelet írt a tagállamok vezetőinek, melyben kompromisszumos megoldást javasol.
A levél vázlatát megszerezte a Politico, és eszerint a javaslat lényege az, hogy az Európai Unió vegyen búcsút a kötelező betelepítési kvótáktól, ez ugyanis nem működik a gyakorlatban, és csakis a tagállamok dönthessenek a bevándorlók befogadásáról.
„A kvótarendszer megosztja a tagállamokat, és nem is hatékony”
– állapítja meg Donald Tusk.
A kvóta alapján 160 ezer bevándorlót kellett volna arányosan áthelyezni az EU tagállamaiba a migrációban leginkább érintett déli országokból, de kevesebb mint 30 ezer embert fogadtak be más országok. Magyarország és Lengyelország pedig visszautasította a kvótát.
Tusk éppen ezért azt javasolja, hogy a tagállamok szavazzanak meg az eddiginél egy lényegesen nagyobb összeget a bevándorlási válság kezelésére, hogy ebből finanszírozzák a migrációval kapcsolatos kiadásokat az Európai Unióban.
A tagállamok vezetői a jövő héten tartják meg év végi csúcstalálkozójukat Brüsszelben, és ezen megvitathatják Donald Tusk kompromisszumos javaslatát. Ha elfogadják, akkor a magyar kormánypárt elveszíti egyik legfőbb választási érvét, mely szerint az Európai Unió tömegesen akar migránsokat betelepíteni Magyarországra.
Többen is befolyásolhatták: az alelnök, Mike Pence, egyik fő támogatója, a milliárdos Sheldon Adelson mellett az Amerikai Cionista Szövetség vezetője, Morton Klein is.
Morton Klein pragmatikus politikus: azt mondja, hogy Gorka és Bannon szélsőjobboldali ugyan, de mindig kiállnak Izrael mellett. Ezért is hívta meg őket a cionista szervezet rendezvényeire. Arra is utal, hogy Gorka Sebestyént Izraelben is szívesen látják: amikor szeptemberben nagy biztonságpolitikai tanácskozást tartottak, akkor Gorka volt a fő szónok. Pedig akkor már kirúgták a Fehér Házból, ahol
nem ment át a nemzetbiztonsági átvilágításon.
Ez viszont nem zavarta az egyébként szintén szélsőjobboldali Avigdor Liebermant, Izrael hadügyminiszterét.
Morton Klein Gorkához hasonlóan a szélsőjobboldali összeesküvés-elméleteket terjesztő portál, a Breitbart szerzője – a portál a faji felsőbbrendűséget hirdető nézeteket is terjeszti, de úgy tűnik, Kleint ez nem zavarja.
Jó barátai közé tartozik az USA nemrég kinevezett izraeli nagykövete, David Friedman is. Ő is elszánt híve annak, hogy Jeruzsálemben legyen az amerikai nagykövetség. Az érveket pedig ehhez Morton Kleintől kölcsönzi.
A pápa természetesen nem alapjaiban változtatná meg az egész szöveget, csak az “és ne vígy minket kísértésbe” sorra vonatkozik javaslata. A görög helyett a francia szöveget választaná.
Ferenc szerint a jelenlegi szövegben a görög eredetiben szereplő eisenenkes ige félreérthetően jelenik meg, azt sugallja, hogy Isten képes a kísértésbe vezetni az embereket – írja a brit The Telegraph.
A pápa a görögöt inkább a francia változat szóhasználatával helyettesítené, amely úgy szól, hogy
“és ne hagyd, hogy kísértésbe essünk”.
Ez a fordítás már nem ad lehetőséget félreértésekre, egyértelműen azt jelenti, hogy a kísértésbe esés emberi hiba.
“Én vagyok az, aki elesik. Nem ő taszít a kísértésbe, hogy aztán megnézze, hogyan esem bele. Egy atya nem tesz ilyet, egy atya rögtön segít neked, hogy felkelj. A Sátán visz minket a kísértésbe, ez az ő reszortja” – vélekedik Ferenc pápa.
Az egyházi szövegeket egyébként viszonylag gyakran szokták korszerűsíteni vagy javítani. A leghírhedtebb hiba Robert Baker 1611-ben kiadott King James-bibliájában volt: az egyik parancsolatból egyszerűen kihagyták a tagadást, így gyakorlatilag az állt benne, hogy “Paráználkodj!”.
Pénteken Brüsszelbe érkezett Theresa May brit miniszterelnök, hogy tárgyaljon az Egyesült Királyság kiválásáról az Európai Unióból. A találkozó után Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy sikerült egyezségre jutni a főbb kérdésekről, és ez utat nyit az eredményes további tárgyalások felé.
Theresa May úgy fogalmazott a megbeszélés után tartott sajtótájékoztatón, hogy mindkét oldalnak engednie kellett, hogy eljussanak erre a pontra. Korábban Juncker is arról beszélt, hogy sorozatos kompromisszumok vezettek el idáig, és az EU-nak és az Egyesült Királyságnak is nehéz volt a folyamat. Juncker hangsúlyozta, hogy ez még nem a végleges kiválási egyezmény, de az Európai Bizottság szerint megvan a közös alap ahhoz, hogy megkezdődhessen a tárgyalások második szakasza.
A brit miniszterelnök elmondta, hogy
a Nagy-Britanniában tartózkodó hárommillió uniós állampolgár továbbra is úgy élhet majd az országban, mint a Brexit előtt.
Juncker pedig arról beszélt, hogy ugyanez igaz az EU-ban tartózkodó brit állampolgárokra, akiknek a jogai szintén érintetlenek maradnak.
A tárgyalások egyik kulcskérdése az volt, hogy mi lesz az Észak-Írország és az Ír Köztársaság között húzódó határral. Az ezzel kapcsolatos megállapodásról részleteket még nem közöltek, Theresa May annyit mondott, hogy az Egyesült Királyság „alkotmányos és gazdasági integritásának” fenntartása mellett teszi lehetővé a nyitott határok megőrzését.
Mateusz Morawiecki eddigi kormányfő-helyettes, fejlesztési és pénzügyminiszter váltja Beata Szydlót.
A döntést a jobboldali-populista kormánypárt, Jog és Igazságosság (PiS) szóvivője jelentette be a párt vezetőségi ülése után. Azt mondta, Szydlo benyújtotta lemondását, és ezt el is fogadták, többek között
„a változó nemzetközi helyzettel összefüggő új kihívások”
miatt.
A PiS úgy döntött, hogy Szydlo a jövőben is „fontos, kiemelt posztot tölti be a lengyel kormányban”.
A miniszterelnök leváltásáról már hetek óta beszéltek, főleg azután, hogy Szydlo néhány napja gyakorlatilag búcsúüzenetet tett közzé a Twitteren. Lengyelország valódi vezetője azonban így is Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke marad.
Morawiecki 49 éves, minisztersége előtt nemzetközi bankárként dolgozott. Felügyelete alatt megnőtt az állami befolyás a lengyel bankvilágban, például az egyik legnagyobb bank, a Pekao SA visszavásárlásával.
Egy argentin szövetségi bíró adta ki a parancsot Cristina Fernández de Kirchner ellen. Azzal vádolják, hogy akadályozta az 1994-ben a Buenos Aires-i zsidó központ elleni, 85 halálos áldozatot követelő merénylet ügyében folytatott vizsgálatot.
Cristina Fernández de Kirchner Fotó: MTI/EPA/David Fernandez
Cristina Fernández de Kirchner 2007 és 2015 között volt Argentína elnöke. Hazaárulás miatt folyik ellene eljárás, amiért megállapodott Iránnal, hogy a zsidó központ elleni merénylet megrendelésével vádolt magas rangú iráni tisztviselőket az argentin bírák Teheránban hallgassák ki, miután ezt Buenos Airesben nem tudták megtenni.
A vád Alberto Nisman ügyész által 2015 januárjában írt jelentésén alapszik, akit
négy nappal később holtan találtak meg, golyóval a fejében
– a hivatalos verzió szerint öngyilkos lett.
Argentína történelmének legsúlyosabb merényletében 1994. július 18-án felrobbantották az argentínai zsidó szervezetek Buenos Aires-i székházát. A támadásban 85 ember meghalt, több százan megsebesültek. A merénylet elkövetését máig sem vállalta senki, nem is tisztázták, de Izrael és a vizsgálattal megbízott argentin bírák Iránt vádolják.
Iránnal 2012-ben kötötték meg a paktumot, amelyet az ellenzéki tiltakozás ellenére a parlament is jóváhagyott. Az iráni parlament azonban nem fogadta el, és így nem is lépett életbe.
A nyomozás akadályoztatása miatt indított eljárást 2014-ben lezárták, majd 2017 elején újraindították. Az üggyel megbízott ügyész ezt azzal indokolta, hogy „bűnös tervet dolgoztak ki és valósítottak meg az iráni gyanúsítottak büntetlenségének biztosítására”.
Cristina Fernández de Kirchner, akit a bíró októberben hallgatott ki, „nagy bírósági botrányt” emlegetett. Azt mondta:
„Az üldöztetés célja, hogy megfélemlítsék az ellenzék tagjait.”
Kirchnert októberben megválasztották szenátornak, december 10-én kellene hivatalba lépnie. A letartóztatási parancs érvényesítéséhez előbb
a törvényhozásnak fel kell függeszteni a mentelmi jogát.
Ehhez a szenátus kétharmados többségére van szükség, amelynek rendkívüli ülését Mauricio Macri elnöknek kell összehívnia.
A bíró most elrendelte Hector Timmermann volt külügyminiszter és több más magas rangú vezető őrizetbe vételét is. A volt elnök ellen egyébként hűtlen kezelés és pénzmosás címén több más eljárás is folyamatban van.
A radikális iszlámista szervezet vezetője, Iszmáil Haníje hadüzenetnek nevezte Donald Trump döntését, hogy elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának, ezért intifádát, vagyis palesztin felkelést hirdetett. Az összecsapásokban már többen megsérültek. Rengeteg ország elítélte Trump döntését, igaz, volt olyan is, aki mellé állt.
Donald Trump az aláírás után Fotó: MTI/EPA/Jim Lo Scalzo
Donald Trump tegnap jelentette be, hogy elismeri Jeruzsálemet Izrael fővárosának, és oda költözik az amerikai nagykövetség. Utána egyébként aláírta a moratóriumot, amellyel elhalasztja a nagykövetség költözését, az ugyanis még éveket vesz igénybe.
Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök történelmi jelentőségűnek nevezte Trump döntését, szerinte ezt a majdani izraeli-palesztin békének is tartalmaznia kell. Szerinte több ország követni fogja ezt a lépést – a Times of Israel Magyarországot is megemlíti, miután
Magyarország nem támogatott egy olyan uniós közös nyilatkozatot, amely elítélte Trump lépését.
A palesztin vezetők ugyanakkor természetesen elítélték a döntést. Mahmúd Abbász elnök azt mondta: Amerika szembemegy a nemzetközi joggal, bátorítja a megszállást, az izraeli telepesépítkezéseket, és ezzel tovább távolodott a béketárgyalások közvetítői szerepétől, aláásva a kétállami megoldást. Szerinte az intézkedés arról szól, hogy az Egyesült Államok feladja az elmúlt évtizedekben a békefolyamat támogatásában betöltött szerepét.
Több palesztin politikai csoport tiltakozó menetekre hívta az embereket a nagyobb ciszjordániai városokban, ahol az üzletek is bezártak, mert a szerdán még csak iskolákra meghirdetett sztrájk csütörtökre általánossá szélesedett.
A Gázát irányító iszlámista Hamász szóvivője azt mondta:
„Trump megnyitotta a pokol kapuit.”
A szervezet vezetője Iszmáil Haníje pedig arról beszélt: „December nyolcadikától, péntektől egy
új intifáda indítására szólítom fel a palesztin népet
a megszállással szemben, hogy kifejezze haragját a Jeruzsálemet érintő döntés miatt.”
Az első intifáda 1987 és 1993 között zajlott a palesztin területeken, ezalatt jött létre a Hamász. Tüntetéshullámok, összecsapások, kisebb támadások jellemezték, az oslói békefolyamat zárta le. A második 2000-ben kezdődött, miután a Palesztin Hatóságot vezető Jasszer Arafat az utolsó pillanatban elutasította a hosszú évek alatt kidolgozott béketervet, az akkori ellenzéki vezér Ariel Saron pedig provokatív módon felment a Templom-hegyre. A második intifáda brutális terrortámadásokat hozott, 2005-ig tartott, de iszlámista szervezetek utána is rendszeresen támadták Izraelt, főleg Gázából kilőtt rakétákkal. Harmadik intifádát többször is hirdettek már, néhányan a 2015-ben kezdődött késeléses terrortámadás-sorozatot is annak nevezték.
Az izraeli hadsereg szóvivője azt jelentette be, hogy Ciszjordániába vezényelnek több további zászlóaljat, más egységeket pedig készenlétbe helyez.
Donald Trumpot ábrázoló gúnyfigurát égetnek palesztinok a ciszjordániai Nábluszban Fotó: MTI/EPA/Alaa Badarneh
Több helyen már összecsapások is kitörtek palesztin tüntetők és izraeli katonák között. A Háárec szerint már legalább 19 sérültről tudni.
Nemzetközi reakciók
A reagáló országok többsége elítélte Trump döntését. Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint Jeruzsálemnek mind Izrael, mind a jövőbeli palesztin állam fővárosának kell lennie. Azt mondta:
„Trump döntése rosszabb időkbe vihet vissza bennünket, mint amelyekben most élünk.”
Angela Merkel szóvivője a kancellárt idézve azt írta: a német szövetségi kormány nem támogatja Donald Trump álláspontját, „mert Jeruzsálem státuszát egy kétállami megoldás keretében kell rendezni”. Theresa May brit miniszterelnök azt mondta: a döntés nem használ a térségbeli békekilátásoknak. Szerinte „Jeruzsálemnek végső soron az izraeli és a palesztin állam közös fővárosává kell válnia”. Emmanuel Macron francia elnök azt mondta: helyteleníti Trump bejelentését, és ezt az álláspontot Franciaország az ENSZ Biztonsági Tanácsában is el fogja mondani.
Gennagyij Gatyilov orosz külügyminiszter-helyettes azt mondta:
az amerikai döntés a helyzet általános romlásához vezet majd a palesztin-izraeli viszonyban és az egész Közel-Keleten,
és ellentétes az ENSZ Biztonsági Tanácsának vonatkozó határozataival.
Csehország viszont az Izrael és Palesztina közti béke megkötéséig Jeruzsálemet ismeri el a gyakorlatban Izrael fővárosának az 1967-es demarkációs vonallal kijelölt határok között – közölte a cseh külügyminisztérium. A nagykövetség áthelyezéséről egyelőre nincs szó.
Jeruzsálem Fotó: MTI/EPA/Atef Szafadi
Recep Tayyip Erdogan török elnök szerint érthetetlen, amit az amerikai elnök csinál, és „Trump bejelentése nem a kibékítésre, hanem a felforgatásra irányul”. A muszlim többségű Indonézia és Malajzia, valamint az Egyesült Arab Emírségek, Egyiptom és Irak vezetői is elítélték a döntést.
Az arab világból sokkal durvább reakciók is érkeztek. A libanoni Hezbollah egyik lapja „Halál Amerikára” feliratú címlappal jelent meg. Az Izraelt korábban többször megtámadó terrorszervezet vezetője, Haszan Naszrallah pedig azt mondta:
„Ma Palesztinában létezik egy erős, felhatalmazott ellenállás, amely több ezer rakétával rendelkezik, ezek csapást mérhetnek Tel-Avivra.”
A zsidó szervezetek közül sem mindegyik örül: az Egyesült Államok felnőtt zsidó lakosságának harmadát képviselő Reformzsidó Unió vezetőke szerint rosszul időzített a lépés, mert nincs átfogó terv az izraeli-palesztin békéről.
A Siratófal és a Templom-hegy Fotó: Németh Róbert
António Guterres ENSZ-főtitkár szerint csakis az Izrael és palesztinok közötti közvetlen tárgyalásokon lehet határozni Jeruzsálem státuszáról. Nyolc ország (Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Svédország, Egyiptom, Szenegál, Bolívia és Uruguay) az ENSZ Biztonsági Tanácsának rendkívüli összehívását kérte az ügyben.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
