Kezdőlap Világ Oldal 527

Világ

Tömegek tüntettek a kormányzati korrupció ellen

0

Ismét tízezrek vonultak szombat este az utcára Tel-Aviv belvárosában a kormányzati korrupció felszámolását és Benjámin Netanjahu miniszterelnök távozását követelve.

A pártoktól független demonstráció szervezői a miniszterelnök távozásáig minden szombat estére hasonló, kizárólag a közösségi médiában szerveződő tüntetést ígérnek.

A tiltakozók a Rothschild sugárút tenger felőli végétől – ahol az Izrael kikiáltásának emléket állító múzeum áll – vonultak a sugárút másik végéhez, a Habima nemzeti színházhoz. A színház előtti téren felállítottak egy színpadot, de a szónoklatok elmaradtak, mert a rendőrség kikapcsolta a hangosító berendezéseket tápláló generátort, mondván, nem biztonságos.

A tömeg egy része ezután Netanjahut bíráló jelszavakat skandálva,

a forgalmat megbénítva végigvonult a város több utcáján, majd eljutott a Rabin térig, ahol 1995-ben egy béketüntetésen egy szélsőséges jobboldali fiatal lelőtte az akkori kormányfőt, Jichák Rabint.

A tiltakozó akció a Tel-Aviv melletti Petah-Tikvában, Avicháj Mandelblit államügyész lakásánál több mint egy éve kezdődött tüntetéssorozat folytatása volt. Szombatról szombatra egyre többen tüntetnek a kormányzati korrupció ellen, a korrupt politikusok elleni nyomozást és vádemelést követelve.

A legnagyobb, a tel-avivi tüntetéssel egy időben több százan vonultak az utcára más városokban, Naharíjában, Afulában, Haderában, Netanjában, Risón-Lecijónban, Modiinben, Beér-Sevában, Haifában és Jeruzsálemben is.

Múlt szombaton a „szégyen menetének” nevezték a szervezők a szintén több tízezres tüntetést, melynek egyik célja a rendőrségi hatásköröket megnyirbáló törvényjavaslat elfogadásának megakadályozása volt.

Lakóháznak ütközött egy kisrepülőgép

0

Lakóháznak ütközött egy kisrepülőgép San Diegóban, a balesetben két ember meghalt, és ketten megsérültek.

A CBS News hírtelevízió híradása szerint a baleset szombaton történt egy Beechcraft Bonanza típusú kisrepülőgéppel, amelynek a fedélzetén négyen voltak. Brian Fennessy, a San Diegó-i tűzoltóság parancsnoka elmondta, hogy a gép pilótája súlyos hajtóműhibáról értesítette az irányítótornyot röviddel azután, hogy felszállt a Mongtomery-Gibbs repülőtérről, és közölte, hogy visszafordul. Megpróbált leszállni egy iskola sportpályáján, de túl nagy sebességgel landolt, és egy lakóháznak ütközött.

Az épületben ekkor nem volt senki, de a házat őrző kutya elpusztult a balesetben.

Szemtanúk látták, amint a gép zuhanórepülés után próbál landolni, s hallották is, hogy akadozik a motorja.

A tűzoltók a baleset után két perccel a helyszínen voltak, és fél óra alatt eloltották a tüzet.

Nem tetszik a Jobbiknak Trump Jeruzsálemet érintő döntése

0

„Meggyőződésünk, hogy a vitatott nemzetközi státuszú, mind az izraeli, mind a palesztin fél által saját fővárosának tartott, valamint három világvallás számára is kiemelt jelentőséggel bíró Jeruzsálem ügyében az egyoldalú lépések beláthatatlan károkhoz és veszélyekhez vezetnek –írja közleményében Gyöngyösi Márton, a Jobbik frakcióvezető-helyettese.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom elítéli Donald Trump amerikai elnök döntését, miszerint Jeruzsálemet ismeri el Izrael Állam fővárosának és a jelenleg Tel-Avivban székelő amerikai nagykövetséget is oda helyezteti át.

Gyöngyösi szerint Trump döntésével nem csak az arab világgal és az iszlám kultúrkör országaival, de az egész civilizált világgal és nyugati szövetségeseivel is szembemegy, hiszen néhány elvakult, végletekig elfogult csoporton kívül senki sem támogatja döntésében.

A Jobbik álláspontja szerint a döntés még Izrael és a világban élő zsidó közösségek helyzetére nézve is káros és biztonságukat kockáztatja.

Az elismerés nyomán már az elmúlt napokban fellángolt a konfliktus, melynek ismét ártatlan emberek esnek áldozatul mindkét oldalon. A Jobbik a megoldás az ENSZ által megállapított határok szerinti, kétállami rendezés, mely Izrael és Palesztina államiságát is garantálja, és Jeruzsálem helyzetét is tisztázza.

A Jobbik sajnálatosnak tartja, és szerintük az elmúlt 27 év szolgalelkű diplomáciájának továbbélését sejteti, hogy több napja nem érkezett hivatalos állásfoglalás a Bem rakpartról, és a magyar diplomácia volt a Trump adminisztráció döntését elítélő közös uniós nyilatkozat gátja.

Újabb amerikai szankció Oroszország ellen

0

Washingtonban a nemzetbiztonsági tanács úgy ítélte meg, hogy Moszkva megszegte az 1987-es amerikai-orosz nukleáris egyezményt amikor cirkáló rakétákat adott el külföldre. Ennek következtében azokat az orosz cégeket és állami intézményeket, melyek részt vettek a cirkáló rakéták eladásában feketelistára teszik az Egyesült Államokban.

Trump elnök jóváhagyta az újabb szankciót, mely az oroszok szerint a 30 évvel ezelőtt megkötött Reagan-Gorbacsov egyezmény megsértése. Már Obama idején is érte bírálat Washingtonban az oroszokat amiatt, hogy amerikai megítélés szerint megsértik az egyezményt. Semleges szakértők attól tartanak, hogy ha így megy tovább, akkor az egyezmény betartása mindkét fél részéről kétségessé válhat.

Közben Mueller egykori FBI igazgató egyre jobban érdeklődik Trump adósságai iránt,

melyeket az amerikai sajtó szerint két orosz bank vásárolt fel. Az amerikai lapok azt írták: Mueller kötelezte a Deutsche Bankot, hogy adja át neki a Trump családdal kapcsolatos teljes dossziét! Ennek azért van jelentősége, mert Trump a kilencvenes években a csőd közelébe került. Amerikában nem kapott hitelt, de a Deutsche Bank segített. Állítólag többszáz millió dollárral volt szó. Ezt az adósságot két orosz bank, a VEB és a Gazprombank állítólag megvásárolta.

A Trumppal ellenséges amerikai sajtó szerint Putyin ezzel tartja kézben Donald Trumpot. Aki az elnökválasztási kampányban megígérte: javítja a kapcsolatokat Oroszországgal és eltörli a szankciókat vele szemben. Ehhez képest Donald Trump most újabb szankciót jelentett be Oroszországgal szemben.

Schulz 2025-re létrehozná az Európai Egyesült Államokat

0

Martin Schulz szerint az Egyesült Európa a legjobb védelem a háborúval, a fasizmussal és a demokrácia ellenfeleivel szemben.

A német szociáldemokraták vezetője a közszolgálati  Deutsche Welle médiának nyilatkozott azt követően, hogy tervét az Európai Egyesült Államokkal kapcsolatban többnyire gúnyos kacaj fogadta Németországban. Egyáltalán milyen egyesült Európát képzel el Martin Schulz, aki nemrég még az Európai parlament elnöke volt, és valószínűleg Németország új külügyminisztere lesz?

„Az Európai Egyesült Államok semmiképp sem lesz olyan mint az USA. Fokozatosan kell közelíteni a tagállamok gazdaságát, kultúráját, társadalmát és végül politikáját.”- mondta a német szociáldemokraták vezetője. A sorrend nyilvánvalóan fontos, hiszen a politika színterén a legnagyobb az ellenállás az Európai Egyesült Államokkal szemben.

Martin Schulz 2025-re szeretné létrehozni az Európai Egyesült Államokat.

„Akinek ez nem tetszik, az lépjen ki az Európai Unióból!”- hangsúlyozta Schulz, akinek európai terveit nagy többséggel fogadta el a szociáldemokraták konferenciája. Sokkal nagyobb többséggel, mint azt, hogy újra nagykoalíció alakuljon Németországban.

S hogy ki lenne Schulz szövetségese az egységes Európa programban? Emmanuel Macron francia elnök! „Ő az egyetlen európai vezető, aki komoly reformokat javasol! Rendszeresen egyeztet Martin Schulz-cal. Ő kérte meg, hogy tárgyaljon Angela Merkellel a nagykoalícióról. Macron ugyanis tisztában van vele, hogy

csakis Németország és Franciaország együttműködése révén valósulhat meg az Európai Egyesült Államok

– nyilatkozta a Deutsche Wellenek a szociáldemokraták európai ügyekben illetékes főnöke, Jens Geier, aki európai parlamenti képviselő Brüsszelben.

A nagykoalícióról szólva Martin Schulz elmondta a Deutsche Wellenek: nekik nem olyan nagyon sürgős a nagykoalíció! Ragaszkodnak az elveikhez, vagyis Angela Merkelnek nehéz és hosszas tárgyalásokra kell számítania. Németországnak egyelőre nincs új kormánya, pedig a választásokat szeptemberben tartották meg. Amíg nincs kormány addig áll az európai reform folyamat is, hiszen Németország vezetőszerepe nélkül elképzelhetetlen az Európai Egyesült Államok, mely megvédelmezné Európát a háborútól, a fasizmustól és a demokrácia ellenfeleitől.

Elárvereztek egy német falut

0

Az egyetlen licitálónak 140 ezer eurót (mintegy 43 millió forintot) ért meg az Alwine nevű település.

A Berlintől délre, mintegy kétórányi autóútra lévő falucskának mindössze tucatnyi, főként nyugdíjas lakója van. Az erdőkkel körülvett faluban a házak egy része már összedőlt, a többi felújításra szorul. A polgármester szerint a megmenthető házak felújítása mintegy 2 millió euróba kerülne.

A telep a keletnémet időkben egy közeli brikettgyárhoz tartozott. Amikor az ország újraegyesítése után a gyár bezárt, a lakosok jó része elköltözött, főként a fiatalok.

A falut 2000-ben egy testvérpár jelképes összegért, egy német márkáért,

akkori árfolyamon mintegy 40 forintért vásárolta meg, a hanyatlást azonban ők sem tudták megállítani. Egyikük halála miatt kellett most elárverezni Alwinét, a falu kikiáltási ára 125 ezer euró volt.

Az egyetlen licitáló telefonon tett ajánlatot és kevesebb mint öt perc alatt végül 140 ezer euróért szerezte meg a kilenc szürke lakóházból, kátyúkkal borított utcából és egy erdős részből álló települést.

Az eladást bonyolító Karhausen aukciósház illetékese elmondta, hogy a Brandenburg tartománybeli vevő – aki a nevét nem akarta nyilvánosságra hozni és semmi köze a faluhoz – szombat reggel faxon tett ajánlatot. Egyébként a világ minden tájáról, még Indiából is voltak érdeklődők a falura, a több mint 40 potenciális vevő azonban végül távol maradt az árveréstől.

Izrael légicsapásokkal válaszolt a rakétatámadásokra

0

Izraeli harci gépek légicsapásokat mértek szombatra virradóra a Gázai övezetben a Hamász radikális palesztin szervezet létesítményeire, miután előző este az onnan kilőtt rakéták csapódtak be a zsidó állam területén.

Izraeli tájékoztatás szerint péntek este több rakétát lőttek ki a Gázai övezetből az ország déli részére, egyet közülük megsemmisített a Vaskupola nevű légvédelmi rendszer, de egy rakéta Szderót városában csapódott be.

Senkinek sem esett baja, de károk keletkeztek néhány gépkocsiban.

Szombatra virradóra az izraeli védelmi minisztérium arról tájékoztatott, hogy válaszul a rakétatámadásokra harci gépei négy célpontot – két fegyvergyártó üzemet, egy fegyverraktárt és egy katonai bázist – semmisítettek meg a Gázai övezetben, mindegyikre több csapást mérve. A védelmi tárca közleményében arra figyelmeztetett, hogy a lakott területek elleni rakétatámadások durva agressziónak minősülnek, és a Hamászt terheli a felelősség a polgári lakosság életét veszélyeztető rakéta-, illetve mindenfajta más támadásért, amely a Gázai övezetből indul.

Az izraeli légierő pénteken is légicsapásokat mért a Hamász egyik kiképző táborára és lőszerraktárára, válaszul az onnan indított rakétatámadásokra. Palesztin források szerint 25 ember, köztük hat gyerek megsebesült.

A gázai rakétatámadások azóta sokasodtak meg, hogy Donald Trump amerikai elnök szerdán bejelentette: az Egyesült Államok Jeruzsálemet elismeri Izrael fővárosának, és oda helyezi át Tel-Avivból nagykövetségét.

Szükségállapot Kaliforniában

0

Szükségállapotot rendelt el Kaliforniában pénteken Donald Trump amerikai elnök azután, hogy az állam déli részén a bozót- és erdőtüzek számos, Los Angeles környéki hegyet is elértek.

A rendelet lehetővé teszi, hogy szövetségi forrásokból nyújtsanak segítséget Kalifornia államnak és a helyi erőknek – számolt be a washingtoni Fehér Ház. A szövetségi rendkívüli segélyalapokból jut Los Angelesnek, Riverside, San Diego és Ventura megyének, ahol már nagyon súlyos helyzet alakult ki.

A kiszámíthatatlan széljárás miatt keletkezett erdőtüzek több ezer hektárnyi területen pusztítottak, 439 épület megsemmisült néhány nap alatt – közölték a tűzoltók.

A legnagyobb bozóttüzek Los Angelestől északra vannak, de nyugatra is terjednek, Santa Barbara megye irányába.

Csupán San Diego megyében több ezer tűzoltót, hét repülőgépet, 15 helikoptert, katonákat vetettek be a természeti katasztrófa továbbterjedésének megakadályozására és felszámolására. San Diego városától 80 kilométerre északra mintegy 1160 hektárnyi területen ég az erdő, a lángok 85 építményt megsemmisítettek. Hat ember, köztük két tűzoltó égési sérüléseket szenvedett.

Az év első felében a bozóttüzek Kalifornia északi részén tomboltak, több milliárd dollárnyi kár keletkezett.

Éhségsztrájkot kezdett a fogdában a volt grúz elnök

0

Éhségsztrájkot kezdett szombatra virradóra a fogdában Miheil Szaakasvili, aki az elmúlt években Ukrajnában politizált, és az ellenzék vezéralakjává vált,

Az UNIAN ukrán hírügínökség a politikus ügyvédjére, Ruszlan Csernoluckijra hivatkozva jelentette, hogy Szaakasvili éhségsztrájkja meghatározatlan időre szól, és ellen fog állni, ha evésre próbálják kényszeríteni. Csernoluckij szerint ha a bíróság hatvannapos előzetes letartóztatásba helyezi, akkor még elszántabban fog éhezni.

Szaakasvilit péntek este vették őrizetbe Kijevben.

A bíróságnak 72 órája van eldönteni, hogy házi őrizetbe vagy előzetes letartóztatásba helyezi. A főügyészség közölte, kérni fogja a bíróságtól, hogy helyezze házi őrizetbe, kötelezve nyomkövető viselésére.

Az ukrán hatóságok kedden vették először őrizetbe Szaakasvilit kijevi lakásában. A politikust azonban nem tudták elszállítani, mert hívei blokád alá vonták azt a rendőrségi mikrobuszt, amibe beültették, majd felfeszítették a jármű ajtaját és kiszabadították. Ezután a volt kormányzó gyalogosan, hívei gyűrűjében az ukrán parlamenthez vonult, ahol támogatói már hetek óta tüntetnek. A főügyészség már kedden körözést adott ki ellene. Szaakasvili péntek délelőttig a parlament épülete előtti sátortáborban tartózkodott, majd nyoma veszett, de rendőrség megtalálta, és őrizetbe vette. Az Ukrajinszka Pravda azt írja, hogy Szaakasvili a Luhanszk megyei belügyi szervek volt vezetője, Jurij Pokinyboroda lakásán tartózkodott.

Miheil Szaakasvili 2004 és 2013 között Grúzia elnöke volt, de hazájában hatalommal való visszaéléssel vádolták, eljárást indítottak és nemzetközi körözést adtak ki ellene.

Petro Porosenko ukrán elnök 2015 májusában Odessza megye kormányzójává nevezte ki, de később megromlott közöttük a viszony, főként azért, mert a politikus több ízben korrupcióval vádolta meg a kijevi központi vezetést. Porosenko megfosztotta ukrán állampolgárságától, így Szaakasvili hontalan lett, mivel kormányzói kinevezésekor lemondott korábbi georgiai állampolgárságáról.

A főügyész szavai szerint azzal gyanúsítják, hogy erőszakos hatalomátvételre készült Ukrajnában a 2013-2014-es kijevi Majdan-tüntetésekkel megbuktatott Moszkva-barát ukrán vezetés – az Oroszországba menekült Viktor Janukovics posztjáról leváltott volt ukrán elnök – környezetével együttműködve.

Schulz ante portas!

A német szociáldemokraták elnöke, akinek csütörtökön sikerült maga mögé állítani a párt kongresszusát, Európai Egyesült Államokat vízionál 2025-re. „Aki ez ellen van, egyszerűen távozni fog az unióból” – sommázott Martin Schulz, akinek németországi kormánycsináló szerepe egyszeriben felértékelődött. A magyar kormány őszinte sajnálatára.

Az Orbán-kormány a németországi választások eredményhirdetése után fellélegezhetett: ugyan nem az alig titkoltan favorizált szélsőjobb (AfD) vitte a prímet, habár jócskán megerősödött, hanem Angela Merkelék (CDU/CSU). És ami talán még fontosabb volt: a Martin Schulz vezette SPD fennállásának leggyengébb eredményét érte el, valószínűleg pártnak a nagykoalícióban történt megkopása következtében és éppen emiatt az egykori EU parlamenti elnök sietett szavazóit megnyugtatni, hogy márpedig nagykoalíció többé nem lesz.

A magyar kormány berkeiben nem alaptalanul nyugtázhatták, hogy az örökké jogállamisággal, demokráciával, sajtószabadsággal akadékoskodó Schulz a német ellenzék félhomályába veszik el.

Igen ám, de Merkeléknek nem jött össze az úgynevezett Jamaica-koalíció vagyis az uniópártok, a szabaddemokraták és a zöldek kormányalakítása, mert a Bundestagba most visszakerült liberálisok felálltak a tárgyalóasztalhoz. Hasonlóan több mostani magyar ellenzéki párthoz, ők is kivárnak és a következő, négy év múlva sorra kerülő választásokra koncentrálnak, jelenleg pedig megelégednek a nem túl jelentős ellenzéki szereppel és a képviselői juttatásokkal.

Ezek után három opció maradt Angela Merkel számára: új, előrehozott választások, ami a spórolós németeknél nem túl jó poén, a kisebbségi kormányzás, külső támogatással vagy ismét – nagykoalíció a szocdemekkel.

Kapkodás kizárva, hiszen a németeknél nincs határidő a kormányalakításra, az átmeneti Merkel-kabinet játszva viszi az üzletet. A kisebbségi kormányzáshoz is és a nagykoalícióhoz is Schulz és a pártja kell. A német államfő, Frank-Walter Steinmeier, aki szintén szocdem politikusként összesen nyolc évet volt külügyminiszter,

összehozta ismét Merkelt és Schulzot.

Mindent a stabilitás és a biztonság érdekében, értsd: hogy a szélsőjobb ne törjön még előbbre.

Csakhogy a hónapokkal ezelőtt karakánul nemet mondó Schulznak most egy piruettel éppen az igent kellett elfogadtatni a kongresszusi küldöttekkel. Nem volt egyszerű és még nehezebb lesz a tagsággal lenyeletni a békát (nemrégi felmérés szerint a szocdemek egy negyede támogatná csak a nagykoalíciót). De a pártelnök sikeresen vette ezt az akadályt is és megszerezte a kongresszusi jelöltek nyolcvan százalékának a bizalmát.

És meghirdette az Európai Egyesült Államokat!

Meg megüzente azoknak, akik ezt nem akarják (nem kell találgatni: Orbán és Kaczinsky), hogy fel is út, le is út.

Nem szabad figyelmen kívül hagyni: Schulz olyan pozícióban van, hogy gyakorlatilag rajta múlik Angela Merkel következő mandátuma. Tehát ezért cserébe sokat kérhet, a külpolitika irányítását mindenféleképpen. Márpedig ebben a pillanatban, amikor Orbánékat szinte naponta hívják tetemre az unióban, Schulz megjelenése a színen egy valóságos rémálom.

A szocdem pártelnök konkrétan azt is mondta a kongresszuson, hogy Lengyelország szisztematikusan aláássa az európai értékeket, és az EU nem tud semmit tenni ez ellen, de Magyarország is egyre jobban eltávolodik az uniótól, részben azáltal, hogy nagy üzleteket köt Kínával.

A magyar államilag irányított sajtó erre gyorsan reagáltatta az éppen európai pávatáncot járó külügyminisztert és az olvasóik megnyugtatására megírták:

Szijjártó kellőképpen helyretette Martin Schulzot.

Mivel is? Ezzel a mondattal: Magyarország azzal, hogy a határvédelemre költött 800 millió eurót, a Németországgal legszolidárisabb európai állammá vált.

A tökéletlen mellébeszélés példája.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK