Kezdőlap Világ Oldal 526

Világ

Merénylet New Yorkban

0

Testre erősített csőbombával robbantottak a New York-i metrónál, a rendkívül forgalmas Port Authority buszállomásnál, reggel fél nyolckor. Négyen sérültek meg.

Egy rendvédelmi tiszt az AP-nek elmondta, hogy egy férfira erősített csőbomba robbant a peronon. A nem életveszélyes sérüléseket szerző merénylőt őrizetbe vették, terrortámadásként kezelik az ügyet.

A rendőrség egy 27 éves, Akayed Ullah nevű férfit nevezett meg a robbantóként.

Nem tudni, miért robbantott, őrizetbe vették.

A CNN úgy tudja, munkahelyén készítette a bombát.

Sarah Sanders, a Fehér Ház sajtótitkára a Twitteren azt írta, hogy Donald Trump amerikai elnököt tájékoztatták a robbanásról.

 

Netanjahu Európában győzködi a vezetőket

0

Az Európai Unió elítél minden zsidók elleni támadást, bárhol is történjen az – hangoztatta Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel találkozva. A régóta tervbe vett EU-izraeli tanácskozás fő témája Donald Trump amerikai elnök Jeruzsálemmel kapcsolatos döntése és az annak nyomán kialakult válság volt.

Az Európai Unió elítélte Trump döntését, mint amely ellentétes a békefolyamattal. Trump és Netanjahu szerint azonban a békefolyamat amúgy sincs sehol, vagyis az amerikai elnök jeruzsálemi döntésével nem tett mást mint konstatálta ezt.

Mogherini hangsúlyozta: az EU stratégiai partnernek tekinti Izraelt, de a jövőben

valamiféle globális rendezésre lenne szükség a zsidók és a palesztinok között, mert különben végképp elúszik a béke esélye.

Ugyanerre figyelmeztette Netanjahu izraeli miniszterelnököt korábban Párizsban Macron francia elnök, amikor félórás „őszinte beszélgetést” folytattak, mégpedig angolul. Ezért mondhatta Macron, hogy

„Give peace a chance!”

Mire gondolt a francia elnök? Trump Jeruzsálemet, mint az izraeli fővárost elismerő lépésével lángra lobbantotta a palesztin ellenállást. A mérleg eddig négy palesztin halott és több mint ezer sebesült. A muzulmán világban szinte mindenütt tüntetnek Amerika és Izrael ellen.

Macron szerint Trump hibát követett el. Most Izraelen a sor, hogy gesztust tegyen a palesztinoknak: ne engedélyezze újabb zsidó telepek létesítését Ciszjordániában. Ezzel talán újra megindulhatnának a tárgyalások a két fél között. Ám Netanjahu válaszul közölte:

Jeruzsálem 3000 éve Izrael fővárosa, éppen úgy, mint Párizs Franciaországnak.

Izrael üdvözölte  Trump döntését, és mint mondta: a palesztinoknak éppúgy, mint az egész  muzulmán világnak „el kell fogadniuk a realitásokat”.

Macron válaszában arról beszélt, hogy a békét a zsidók és a palesztinok között nem Amerika vagy Európa teremtheti meg, hanem a zsidók és a palesztinok vezetői. Ha nem adnak esélyt a békének, akkor a szembenállás könnyen elfajulhat.

Az Európai Unió éppúgy elítéli Trump jeruzsálemi döntését, mint Macron. Netanjahu viszont abban a hármas szövetségben bízik, amely az Egyesült Államokból, Izraelből és Szaúd-Arábiából áll. A béke tehát egyelőre nincs napirenden a Közel Keleten.

Majaki baleset: itt a közvetett bizonyíték?

0

Sugárszennyezett terület rehabilitációjára írtak ki közbeszerzést Majakban, abban a nukleáris hulladék-feldolgozóban, amely a legvalószínűbben felelőssé tehető az Európát szeptember végén elborító ruténium-szennyezésért – írja Facebook bejegyzésében Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője. A Roszatom és Oroszország hevesen tagadja, hogy bármi történt volna.

 

A Roszatom titokban, két hónappal a történtek után, november 29-én váratlanul kiírt egy közbeszerzést „radioaktívan szennyezett terület rehabilitációjára” annak a Majak 235-ös üzemnek a területén, ahol – bár tagadják – a legvalószínűbb magyarázat szerint olyan üzemzavar történt a nukleáris hulladék feldolgozása során, amely felelőssé tehető a ruténium-kibocsátásért.

Mint a FüHü is beszámolt róla, Ruténium felhőt észleltek szinte minden európai állam felett az elmúlt hetekben. A szakértők azt gyanították, hogy valamilyen orosz nukleáris létesítményben történhetett baleset. Moszkva szokás szerint hallgatott. Egészen mostanáig amikor a Roszgidromet végül elismerte a Majak nevű nukleáris létesítmény közelében 986-szoros ruténium koncentrációt mértek!

 

Rettegnek a rohingya nők

0

„Szisztematikus és mindenre kiterjedő”  –  röviden így foglalták össze a hírügynökségek azt, hogy a helyi hadsereg katonái rendszeres nemi erőszakot hajtottak végre a Mianmarból menekülő rohingya nőkkel szemben. 

Hiába állítja a mianmari kormány, hogy a nemzetközi szervezetek lejáratókampányának részét képezi az a több tucatnyi jelentés, amely a rohingyák ellen elkövetett atrocitásokról szól, napról napra gyűlik a bizonyíték, hogy államilag szervezett etnikai tisztogatás zajlik a muszlim kisebbség ellen. Legutóbb az keltett nagy visszhangot a nemzetközi médiában, hogy kiderült: a mianmari hadsereg katonái nemcsak elüldözik vagy felkoncolják a rohingyákat, hanem rendszeresen megerőszakolják a 13 és 35 év közötti nőket.

„Mindig napnyugta után érkeztek” – számolt be az egyik arcát eltakaró áldozat, aki Bangladesbe menekült az atrocitások elől. Már júniusban hét katona rontott be a házába, lefogta a nő férjét, akit aztán kikötöztek és kénytelen volt végignézni, ahogyan megerőszakolják a feleségét. Eközben a nőt bottal verték, majd a férjét lelőtték. A nő az erőszak következtében teherbe esett.

Nem egyedülálló esetről van szó: The Associated Press bangladesi menekülttáborokban készített interjúiból kiderült, hogy a megkérdezett nők közül

29-en estek áldozatul a mianmari katonák által elkövetett fizikai bántalmazásnak és szexuális erőszaknak

A lap úgy vélte, hogy az áldozatok száma akár tízszer több lehet, csak nem mernek nyilatkozni erről, mivel ez könnyen megbélyegezheti őket a muszlim közösségen belül is. Ráadásul ezek az esetek még 2016 őszén történtek, tehát az idén nyáron kibontakozó újabb rohingyák elleni pogromok, majd etnikai tisztogatások előtt.

Augusztus óta 600 ezer rohingya menekült el Mianmarból, 58 százalékuk gyerek. Az ENSZ és a jogvédő szervezetek etnikai tisztogatással vádolják a mianmari biztonsági erőket, de nagyon sok bírálat érte Aung Szan Szú Kji-t is, mivel a vádak szerint nem tesz semmit a védelmük érdekében.

Tranzakciós adóból finanszíroznák a klímaváltozás elleni küzdelmet

0

One Planet Summit- csúcstalálkozó a klímaváltozás ellen Párizsban. Ezt Emmanuel Macron francia elnök javasolta azt követően, hogy Donald Trump közölte: az USA kilép a nemzetközi klíma egyezményből.

A kedden megnyíló csúcsnak arról kell döntenie, hogy miből finanszírozzák az éghajlatváltozás elleni harcot, ha az USA nem fizet?

A fejlett államok 100 milliárd dollárt helyeztek kilátásba a szegény országok támogatására.

Amerika kilépésével nagy lyuk tátong, bár Emmanuel Macron megerősítette: Franciaország évi 5 milliárd eurót fizet 2020-tól kezdve. Hogy jön össze a többi pénz?

Négy francia miniszter azt javasolja: vezessenek be európai pénzügyi tranzakciós adót, és ebből finanszírozzák a klímaváltozás elleni harcot.

Az Európai Unióban már évek óta vitatják a tranzakciós adó ügyét- eddig minden eredmény nélkül.

A tagállamok érdekei nagyon eltérőek. A francia javaslatnak meglehetősen csekély az esélye a sikerre, de legalább felveti a problémát: azt, hogy miből finanszírozzák a klíma változás elleni harcot az USA kilépése után. Hiszen csak egy Földünk van, ahogy azt a One Planet Summit hangsúlyozza …

Újabb merénylet Jeruzsálemben

0

Egyre fokozódik a feszültség Donld Trump amerikai elnök Jeruzsálemet, mint izraeli fővárost elismerő bejelentése óta. A legfrissebb fejlemény, hogy magyar idő szerint éjjel egy palesztin férfi megkéselt egy izraeli biztonsági őrt Jeruzsálem fő-buszpályaudvarán, illetve fellángoltak az összecsapások a libanoni fővárosban lévő amerikai nagykövetség közelében.

 

Valamelyest ugyan lecsengeni látszanak a négy napja tartó utcai zavargások a palesztin területeken, de  a hosszú ideje érvényes amerikai Jeruzsálem-politika megváltoztatása újabb potenciális akadályokat emel a közel-keleti békefolyamat útjában – összegez a Reuters hírügynökség.

De nem csak a térségben, az egész világon komoly megmozdulásokra késztette az embereket a trumpi bejelentés.

Egyre több országban szerveznek szimpátia-tüntetéseket a palesztinok mellett – tudósít a Euronews, amely arra is emlékeztet, hogy szerda óta nem telt el úgy óra a Gáza övezetben, hogy a palesztinok ne tüntettek volna, vagy ne álltak volna szemben az izraeli katonákkal és ne néztek volna farkasszemet velük.

A megmozdulások és tüntetések a világban többnyire békések, egyelőre, de hangosak és határozottak. Komolyabb károkról, sérültekről nincsenek hírek. Többen azonban attól tartanak, hogy a békés demonstrációk nem biztos, hogy sokáig lesznek békések. A világ vezető politikai és vallási vezetői részéről elhangzó békítő szándékú nyilatkozatokkal szemben az Egyesült Államok és Izrael nem enged álláspontjából – emlékeztet a Euronews.

Magyar emlékhelyekkel van tele Lengyelország

0

A magyar turisták jellemzően Krakkót, esetleg Varsót keresik fel, de egész Lengyelországban sok a magyar emlékhely: nem csak a közös királyokról szólnak ezek, katonasíroktól 56-os emléktáblákon át egészen friss emlékművekig mindenféle található.

„Lengyel, magyar, két jó barát” – tartja a mindkét nyelven létező mondás. Ezt nem csak a történeti múlthoz, közös uralkodókhoz, hősökhöz, szentekhez kapcsolódó emlékek támasztják alá, hanem kulturálisak és művészetiek is. És

nem csak az egykori közös határ mentén,

hanem akár még az északi tengerpart közelében is.

Nem véletlen, hogy 2007 óta egy közös ünnepnapja is van a két országnak: március 23. hivatalosan is a lengyel-magyar barátság napja.

Lengyelországban most tartottak Magyar Kulturális Évadot, ennek kapcsán is avattak új emlékhelyeket – ezeket is összeszedi a Magyar emlékek Lengyelországban című könyv, Kovács István és Mitrovits Miklós által szerkesztett könyv, amelyet szintén a kulturális évad keretében adtak ki.

Több mint 200, magyar emlékhelyet gyűjtöttek össze,

kezdve a varsói Királyi Palotában található portréktól, emléktáblákon és szobrokon át katonasírokig. De olyan különlegességeket is lehet találni, mint például Szczecinben a Pesti srác szobra, amely, ahogy a neve is mutatja, az 1956-os forradalomnak állít emléket, és amelyet az 50. évfordulón egyszerre avattak fel a hasonló csepeli szoborral.

Több emléktáblája van id. Antall Józsefnek, az egykori miniszterelnök apjának is, akit több ezer, a második világháború alatt Magyarországra menekült lengyelt és lengyel zsidó mentett meg.

Krakkóban pedig kis túlzással az Óváros szinte minden utcájának van valamilyen magyar vonatkozású emléke.

Szent Jadwiga, vagyis Hedvig (Nagy Lajos lánya) szarkofágja a székesegyházban ugyan üres, de itt vannak földi maradványai is, egy magyar címerrel díszített ládikóban.

Szerbiában ugyanaz történik, mint Ukrajnában, de a magyar kormány nem reagál?

0

Amikor nemzetpolitikáról van szó és külhoni magyarokról, a legnagyobb sikerek között említik a Szerbiában megvalósult kulturális autonómiát. Magyarra lefordítva: az ott élő kisebbségeknek önálló nemzeti tanácsaik vannak, amelyek eddig saját hatáskörben felügyelhettek oktatási, kulturális és tájékoztatási intézményeket. Mindeddig, mert a most közvitára bocsátott módosítás mindezt elvenné tőlük, sőt jegyzőkönyveiket ezentúl államnyelven is vezetniük kellene.

Az ellenzéki vajdasági Magyar Mozgalom szerint „megalázó és elfogadhatatlan a nemzeti tanácsok tervezett módosítása”. A mozgalom úgy látja, hogy mindez „látványos kudarca annak a megalkuvó kisebbségi politizálásnak, amelyet Pásztor István vezetésével folytat a Vajdasági Magyar Szövetség“. Másrészt: „ebben a kérdésben nem kerülhető meg a magyar kormány felelőssége sem, amely határozottan fellép, ha például Ukrajnában durván megsértik az anyanyelv használatára való jogot, ugyanakkor „az állítólagos történelmi magyar-szerb barátságra hivatkozva (mindeddig) s

szó nélkül hagyja és némán eltűri, ha ugyanez történik Szerbiában“.

Egyébként november közepe óta van közvitán Szerbiában a nemzeti tanácsokról szóló törvény módosítási javaslata.

Korábban az ország alkotmánybírósága, a kisebbségiek minden tiltakozása ellenére, már kurtította a kulturális autonómia letéteményeseinek, a nemzeti tanácsoknak a hatáskörét.

A mostani javaslatok viszont már annyit jelentenének, hogy a gyakorlatban megvalósul a nemzeti közösségi autonómia teljes állami gyámság alá helyezése.

Két lényeges eleme van a változtatásoknak.

Az egyik szerint a nemzeti tanácsok működésének kétnyelvűvé kellene válnia,

ami azt jelenti, hogy a nemzeti tanácsok üléseinek jegyzőkönyvét,

valamint minden nemzeti tanácsi határozatot magyar és szerb nyelven kellene elkészíteni, és az elfogadásukat követő 15 napon belül el kellene juttatni az államigazgatási és önkormányzati minisztériumhoz, valamint közzé kellene azokat tenni a nemzeti tanács kétnyelvű honlapján is. Tehát ahelyett, hogy a szerb állam a kisebbségi nyelvek egyenrangú használatának előmozdítását tűzné ki célul, a törvénymódosítással a szerb nyelv egyenrangú használatát vezeti be a nemzeti tanácsok életébe“.

Sőt, ha a szerb fordítás nem jelenne meg az összes követelt felületen, akkor a tanácselnököt pénzbírsággal sújtják. A Jugoszláviában/Szerbiában élő kisebbségek közösségi emlékezetébe belevésődött a két világháború közötti plakátok szövege: Govori državnim jezikom! Vagyis: Beszélj államnyelven!

A másik lényeges tétel első látásra csak terminológiai probléma, hiszen a nemzeti tanácsoknak ezentúl nem hatásköre lenne, hanem felhatalmazása. De: a Magyar Nemzeti Tanács által a magyar közösség szempontjából kiemelt jelentőségűnek nyilvánított intézmények egész sora veszítené el ezáltal kiemelt jellegét. A kiemelt jelentőségű státuszt ezentúl az adott intézmény nem a nemzeti tanácsi döntéssel, hanem az alapító okiratának a módosításával nyerné el. Az alapító okiratokat meg a helyi önkormányzatok hagyják jóvá és

a nem magyar többségű városokban (ilyen Szabadka vagy Újvidék) a többség ezt simán megszavazza.

És máris lőttek a kiemelt jelentőségű státusz nyújtotta védelemnek. Ami a kisebbségvédelem lényege.

Remélhetőleg az ukrán oktatási törvényre annyira érzékeny Orbán-kormány Szerbiát is óva inti. Vagy feláldozza a vajdasági magyar kisebbségi érdekeket a virágzó szerb-magyar együttműködés oltárán?

Csehország segítene a migránsválság megoldásában – de csak Csehországon kívül

0

Csehország új miniszterelnöke szerint a migránsok befogadása a kötelező kvóta szerint csakis a populista pártok népszerűségét növelné.

Csehországban októberben rendeztek választásokat, ahol előretörtek a populista pártok és leszerepelt az addig vezető kormánypárt, a szociáldemokraták csak a negyedik helyet szerezték meg. Andrej Babis pártja, az ANO (Igen) is sokak szemében populistának számít.

Az új cseh miniszterelnök, aki egyébként 4 milliárd dolláros vagyonával Közép Kelet Európa egyik leggazdagabb embere,

és első vállalkozását Marokkóban alapította, a Pravo című újságban fejtette ki a véleményét. Arra kérte az Európai Unió brüsszeli bizottságát, hogy vonja vissza beadványát, melyet az európai bírósághoz intézett.

Ebben a beadványban három tagállam: Magyarország, Csehország és Lengyelország ellen emelt panaszt a brüsszeli bizottság, mondván, hogy ez a három ország nem hajlandó beengedni egyetlen menekültet sem!

Babis megerősítette: továbbra is ragaszkodik álláspontjához, hogy Csehország területére ne érkezzen egyetlen menekült sem.

Ugyanakkor kompromisszumot javasolt az Európai Uniónak: ha a brüsszeli bizottság visszavonja beadványát az európai bíróságon, akkor Csehország más formában hozzájárulna a migráns probléma megoldásához: anyagilag támogatná a közös határvédelmet, illetve a migránsok elhelyezését a menekült táborokban – Csehországon kívül!

Megtámadtak egy svédországi zsinagógát

0

Álarcosok gyújtópalackkal dobáltak meg egy zsinagógát a svédországi Göteborgban szombaton késő este. Senki sem sérült meg.

 A zsinagóga egyik helyiségében rendezvényt tartottak, az ott tartózkodó fiatalok az épület alagsorába menekültek a támadás miatt.

Allan Stutzinsky, a göteborgi zsidó közösség elnöke elmondta, hogy a gyújtópalackok lángja nem terjedt át az épületre.

Az Expressen című helyi újság a rendőrséget idézve azt írta, hogy az épületre Molotov-koktélokat hajítottak. Több rendőri egység vonult a helyszínre, hogy megvizsgálja a történteket, továbbá azt, hogy a támadás jelent-e fenyegetést a helyi zsidó közösségre.

Az incidens ugyanaznap történt, amikor a fővárosban, Stockholmban tüntetők tiltakoztak Donald Trump amerikai elnök döntése ellen,

amely szerint az Egyesült Államok nagykövetségét Tel-Avivból Jeruzsálembe költöztetik. A megmozdulás többnyire békésen zajlott, ugyanakkor a résztvevők elégettek egy izraeli zászlót.

A Sveriges Radió arról számolt be, hogy pénteken Malmö városában mintegy 200 tüntető antiszemita szólamokat skandált. Azt kiabálták egyebek között, hogy „visszaköveteljük szabadságunkat és lelőjük a zsidókat”.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK