Kedden délelőtt robbanás volt Ausztria legnagyobb földgázelosztójában. A hatóságok szerint baleset történt.
Ma reggel háromnegyed kilenckor robbanás történt az osztrák Weiden an der Marchenben település mellett található földgázelosztóban. A baumgerteni terminál az osztrák-szlovák határ mentén, Pozsonytól mindössze harminc kilométerre helyezkedik el. A beszámolók szerint a hatóságok urai helyzetnek, a tüzet rövid idő alatt sikerült eloltani.
A robbanásban egy ember életét vesztette, további 18-an megsebesültek, egy súlyosan és 17-en könnyen. Több mint két tucatnyi dolgozónak sikerült sérülés nélkül megúsznia a robbantást. Az osztrák rendőrség a Twitteren közölte, hogy
nincs szó terrortámadásról,
valószínűleg „műszaki okok” állnak a robbanás hátterében, de ezzel kapcsolatosan további információkat nem árultak el, mivel jelenleg is tart a nyomozás.
A földeterminált leállították, és korlátozásokat vezettek be az Ausztrián keresztül déli-délkeleti irányba történő szállításokban. A robbanást követően jelentősen csökkent az Oroszországból a baumgarteni terminálra érkező földgáz mennyisége: a naponta megszokott 116 millió köbméter helyett 16 millió köbméterre zuhant.
A baumgarteni terminál a legnagyobb földgázelosztó Ausztriában. Oroszországból, Norvégiából és más országokból érkezik ide a földgáz, amelyet a terminálról szállítanak tovább Ausztrián belül, valamint Magyarországra, Horvátországba, Szlovéniába, Franciaországba, Olaszországba és Németországba. Innen indul ki több gázvezeték is: a transz-ausztriai TAG, a nyugat-ausztriai WAG és a magyar-osztrák HAG. A Nyugat-Európába irányuló orosz földgáz-szállítmányok mintegy harmadának célba juttatását a baumgarteni terminálon keresztül bonyolítják.
Az amerikai rendőrség kiderítette a New York-i merénylő személyazonosságát. Emiatt szinte azonnal kemény bírálatok kereszttüzébe került az amerikai vízumpolitika, amivel kapcsolatban még Donald Trump is felszólalt.
Akayed Ullah bangladesi származású, 27 éves férfi követte el a New York-i merényletet. A merénylő egy a testére erősített csőbombát robbantott a város egyik legforgalmasabb részén. A legsúlyosabb sérülést maga Ullah szenvedte el: megégett mindkét keze és törzse. További hárman sebesültek meg a robbanásban, de az ő állapotuk stabil.
A férfit már őrizetbe vették a hatóságok, és jelenleg is folyik a nyomozás azzal kapcsolatban, hogy Ullah valóban terrorcselekmény elkövetése miatt szerelt össze a csőbombát. Ugyanakkor egyelőre csak annyit sikerült kideríteni, hogy nem állt közvetlen kapcsolatban az Iszlám Állam (ISIS) nevű terrorszervezettel, viszont gyakran nézegette a szélsőséges iszlamisták internetre felrakott propaganda-anyagait. Elmondása szerint azért akart robbantani, hogy így bosszulja meg az amerikai légierő Szíriában és Irakban végrehajtott légitámadásait.
Mivel a merénylő hét évvel korábban a szüleivel és az unokatestvéreivel együtt érkezett az Egyesült Államokba, ezért máris komoly bírálatok kereszttüzébe került az az amerikai gyakorlat, amely során a családtagok számára is automatikusan biztosítják a letelepedési vízumot.
Donald Trump amerikai elnök a reakciójában kiemelte, hogy ismét sürgeti a keményebb bevándorlási szabályokat.
„Elnökjelöltségem kezdetén is azt mondtam, hogy Amerikának szigorítani kell laza bevándorlási rendszerén, amelynek nyomán túl sok veszélyes ember léphet be az országba”.
Trump szerint veszélyt jelent az Egyesült Államok biztonságára nézve az, hogy az úgynevezett kiterjesztett családi bevándorlási szabályoknak köszönhetően léphetett be az bangladesi merénylő az országba.
Vlagymir Putyin december 11-én nemcsak Szíriában járt: az orosz elnök a közel-keleti útja során meglátogatta Egyiptomot, amely az elmúlt években ismét nagyon jó viszonyt alakított ki Oroszországgal. A két ország együttműködése már-már az ötvenes és hatvanas éveket idézi, és rendkívül széleskörű.
A kép forrása: MTI/EPA/AP pool/Alekszandr Zemlianicsenko
Ahogyan romlanak az amerikai-egyiptomi kapcsolatok, úgy közeledik egymáshoz Egyiptom és Oroszország. Ezt a közeledést elsősorban az idézte elő, hogy augusztusban Donald Trump törölte az Egyiptomnak szánt 95 millió dollárnyi gazdasági (főleg élelmiszer-) segélyt, és visszatartott 195 millió dollár értékű katonai támogatást. Az elmúlt hetekben Abdel Fattah asz-Szíszi egyiptomi elnök
több olyan lépést is tett, amellyel ismét szorosabbá fűzte az egyiptomi-orosz viszonyt:
például egy olyan szerződést kötöttek a felek, amely értelmében Oroszország használhatja az arab ország légibázisait a saját légi hadműveleteihez.
A december 11-i Putyin-Szíszi találkozó, amely már az ötödik az egyiptomi elnök 2014-es hatalomra kerülése óta, ismét új dimenziókat nyitott meg az egyiptomi-orosz kapcsolatokban. Először is Oroszország megállapodást írt alá Egyiptommal arról, hogy hozzálát az észak-afrikai ország első atomerőművének építéséhez ed-Dabaa régióban. Erről már 2015 novemberében kormányközi megállapodást kötöttek, amelyben meghatározták az atomermőmű-építés gazdasági és technikai feltételeit.
Ezek pedig a magyarországi Paks beruházáshoz voltak hasonlóak: Az orosz Roszatom atomenergetikai vállalat építené meg az erőművet, amelyhez Oroszország 21 milliárd dollárnyi kölcsönt biztosít. Az orosz hitel a beszerzésekkel és az építkezésekkel kapcsolatos szerződések 85 százalékát teszi ki, a fennmaradó költségek 15 százalékát az egyiptomi félnek kell állnia. Az orosz kölcsönt az egyiptomi kormány 2016 és 2028 között használhatja fel, éves kamata 3 százalék.
A törlesztés 2029. október 15-től veszi kezdetét, és 22 évig tart.
Az előzetes számítások szerint 2024-ben áll üzembe az első reaktor,
és amennyiben mind a négy elkészül, akkor a létesítmény 4800 MW elektromos áramot lesz képes előállítani. Ez akár 50 évre elegendő árammal is képes lenne ellátni az országot, amely már egy ideje szenved a nem elegendő energiahordozóktól, az áramkimaradásoktól és szabotázsakcióktól, amelyek a csővezetékek vagy villanyvezetékek ellen hajtanak végre.
A nukleáris energetikai kérdéseken kívül más fontos dolgokról is tárgyaltak. Az egyiptomi Al-Ahram szerint szóba kerültek a Szuezi-csatorna térségében lévő különleges gazdasági övezetekbe való orosz befektetések és egy szabadkereskedelmi-övezet létrehozása Oroszországgal.
„Az elmúlt kilenc hónapban a két ország kereskedelmi forgalmának nagysága több mint négy milliárd dollárt tett ki”
Mindkét elnök kiemelte a terrorizmus elleni harcban való aktívabb együttműködés fontosságát, különösen a november 24-ei, a Sínai-félszigeten végrehajtott, több mint háromszáz halálos áldozatot követelő szúfi mecset elleni támadást követően.
Ezzel kapcsolatban Putyin még mindig nem engedélyezte a korábban megszakadt egyiptomi-orosz légijáratok újraindítását, amely nem kevés csalódottságot váltott ki a házigazdából és az egyiptomi sajtóból. Ezeket azért törölték, mert 2015. október 31-én felrobbant egy utasszállító, amelynek fedélzeten 212 orosz állampolgár utazott. A gép elleni merényletet az Iszlám Állam Sínai-félszigeten tevékenykedő csoportja vállalta magára. A merénylet után Oroszország szinte azonnal hozzálátott a mintegy nyolcvanezer orosz turista hazamenekítéséhez. A Vörös-tenger térségében lévő üdülők szinte teljesen kiürültek, mivel az ott nyaralók több mint 70 százalékát oroszok tették ki.
Az algériai külügyminiszter beszélt arról, hogy a terrorszervezet Líbiába, a Száhel övezetbe és a Szahara térségébe csoportosítja át egységeit.
Azt mondta: az Iszlám Állam felszólította követőit, hogy a közel-keleti vereségek után induljanak ebbe a térségbe. Olyan információik is vannak, hogy
a külföldi dzsihadistákat is áttelepítik.
Szerinte a terroristák egységei átszerveződnek, forrásokat gyűjtenek, és újabb ideológiai és katonai felkészítést kapott harcosok toborzására készülnek.
A terrorszervezet már korábban is komoly erőkkel volt jelen Líbiában. Más szakértők szerint a Fülöp-szigetek lehet az új célpont, ahol egy várost is lerohantak már, onnan több hónapig tartó harc után sikerült kiűzni őket.
Szakértők szerint a vereségek után az Iszlám Állam visszatérhet a korábban már alkalmazott gerillataktikához, és újabb merényleteket követhet el.
Két év alatt már tucatnyian vádolták meg Donald Trumpot szexuális zaklatással. Az esetek főleg azelőtt történtek, hogy politikai pályára lépett.
Az áldozatai közül három most a Reuters szerint azt mondta: a Weinstein-ügy kapcsán kirobbanó szexuális zaklatási botrányok miatti közhangulatban újra meg kellene vizsgálni Trump hasonló ügyeit. Az áldozatok szerint
Trump engedély nélkül megcsókolta, fogdosta őket, vagy a szoknyájuk alá nyúlt.
Azt mondták: nem gondolják, hogy az elnök le fog mondani a zaklatási ügyei miatt, de mindenképp kongresszusi vizsgálatot sürgetnek.
Trump tagadja a vádakat, de egy ügyben eljárás vár rá. A kampány alatt egyébként egy olyan felvétel is előkerült róla, amelyen vulgáris kifejezésekkel ecseteli, hogyan szokott nőket zaklatni. Emiatt elnézést kért, de azt is mondta: ez csak amolyan öltözői beszéd volt.
Jövő májustól belépőt kell fizetniük a turistáknak az egyik legjelentősebb és leglátogatottabb római antik műemlékben.
A kulturális minisztérium bejelentése szerint 2018 májusától 2 euró (mostani áron 630 forint) belépődíjat szednek a turistáktól.
A hívek továbbra is ingyenesen mehetnek misére
a katolikus templomként működő, több mint 2000 éves épületbe, ezek alatt turisták nem mehetnek be. A bevételt főleg a működtetésre és a megőrzésre fordítják, de cél a turistaforgalom szabályozása, a biztonság növelése is.
A Pantheont, amely az egyik legjobb állapotban fennmaradt ókori épület, tavaly 7,4 millióan látogatták.
Ugyanaz történt velünk, mint szeptember 11. előtt, egészen egyszerűen nem működött a fantáziánk: nem számítottunk rá – ezt mondta a CIA egykori igazgatóhelyettese.
Michael Morell volt az, aki George W. Bush elnököt tájékoztatta percről percre szeptember 11-én és az azt követő időszakban. 33 évet húzott le a CIA-nél. A választások előtt kilépett, és a kampány idején nyíltan Trump ellenfelét, Hillary Clintont támogatta.
az amerikai kémelhárítás egészen egyszerűen nem gondolt arra, hogy az orosz hírszerzés beavatkozik az elnökválasztási kampányba.
Márpedig ez történt. Morell két dolgot tart különösen súlyosnak: az egyik Hillary Clinton magánlevelezésének fejtörése, a másik pedig az orosz hackerek beavatkozása egyes amerikai államok választási rendszerébe.
Morell szerint a grúziai háború változtatta meg Putyint, aki úgy érzi, az USA meg akarja buktatni. Ezért előre menekül. Trump egyébként ugyanígy érez – állítja a veterán CIA főnök. Az, hogy titkosszolgálati vezetők nyíltan bírálják az Egyesült Államok elnökét, üldözési mániát vált ki Donald Trump-ból.
Morell azt is mondta:
az a legfontosabb, hogy az elnököt kik tájékoztatják a világ ügyeiről.
Szerinte ezek az emberek, a hadügyminiszter és a nemzetbiztonsági tanácsadó is profik, akik visszatarthatják Trumpot a kalandoktól.
Az orosz kémkedés ügyében Robert Mueller különleges ügyész, az FBI volt vezetője vizsgálatot folytat, ami akár Trumpot is elérheti.
Huszonöt tagállam – köztük Magyarország – aláírta a PESCO-t, a közös védelmi programot.
Ezt még a lisszaboni szerződés határozta el, de hosszú évekig nem történt semmi. A közös határvédelem és az orosz fenyegetés most mégis rádöbbentett a tagállamokat:
itt az idő a katonai együttműködésre.
Azért vált ez most lehetővé, mert Nagy Britannia, amely elszántan ellenezte a közös védelmi terveket, kilépőben van az Európai Unióból. Az angolokon kívül az írek és a máltaiak maradtak még kívül a közös védelmi rendszeren. Ők szintén azt gondolják: ha védelem, akkor NATO.
A menekültválság és az orosz fenyegetés viszont rádöbbentette a 25 tagállamot, hogy csakis közösen lesznek képesek megvédeni az európai határokat. Ráadásul Donald Trump kétértelmű kijelentései arról, hogy az európai szövetségesek mennyire számíthatnak Amerikára nehéz helyzetben, megerősítették a brüsszeli döntés támogatását a tagállamokban.
Jean Claude Juncker szerint Csipkerózsika felébredt.
Jövőre 17 közös védelmi program indul el. Federica Mogherini, az EU „külügyminisztere” történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy 25 tagállam zöld jelzést adott a közös védelmi politikának az Európai Unióban.
Előre be nem jelentett látogatást tett Szíriában az orosz elnök, aki találkozott Bassár el-Aszad szír elnökkel is egy orosz támaszponton. Putyin bejelentette: mivel az Iszlám Államot legyőzték, nincs már szükség orosz katonákra Szíriában.
„Utasítottam a hadügyminisztert és a vezérkari főnököt, hogy kezdjék meg az orosz alakulatok kivonását”
– mondta Putyin.
Az izraeli Háárec ezzel kapcsolatban megjegyzi, hogy
nem minden orosz katona hagyja el Szíriát,
hiszen Oroszország megőrzi hadi kikötőjét és légibázisát az országban. A szír diktátor egyébként jórészt az orosz (és az iráni) támogatásnak köszönheti, hogy hatalmon tudott maradni, sőt, jelenleg győzelemre áll.
Putyin csak egészen rövid időt töltött Szíriában, és tovább utazott Kairóba. Ott nemcsak az egyiptomi elnökkel találkozik, hanem a jordániai királlyal és Mahmúd Abbasz palesztin elnökkel is.
Azzal, hogy Donald Trump Jeruzsálemet ismerte el Izrael fővárosának, nehéz helyzetbe hozta térségbeli szövetségeseit. Az orosz diplomácia nyilvánvalóan ezt az űrt igyekszik betölteni.
Valerij Geraszimov a közös amerikai-japán-dél-koreai hadgyakorlatról mondta ezt.
Valerij Geraszimov tábornok az első magasrangú orosz tiszt, aki hét év után Japánba látogat. Mielőtt találkozott volna Icsunori Onodera japán hadügyminiszterrel, a sajtónak azt mondta: az a kétnapos amerikai-japán-dél-koreai hadgyakorlat, amely jelenleg folyik,
csakis arra alkalmas, hogy növelje a feszültséget a Koreai-félszigeten.
Különösen azért, mert nemrég ért véget egy minden korábbinál nagyobb amerikai-dél-koreai hadgyakorlat. Geraszimov szerint ezzel csak a feszültség nő, de a megoldás nem körvonalazódik.
Oroszország álláspontja a válságban, hogy a világot atomháborúval fenyegető Észak Koreának le kell állítania nukleáris és rakétakísérleteit, de ezzel egyidőben szüneteltetni kell a nagy amerikai-dél-koreai hadgyakorlatokat is, amelyeket Phenjanban fenyegetésként értékelhetnek. Hírügynökségek szerint
Oroszország fokozta olajszállítását Észak-Koreának,
pedig az USA embargóra buzdít mindenkit.
Kína álláspontja hasonló: mindkét félnek engedményeket kell tennie. A kínai külügyi szóvivő szerint ördögi kör alakulhat ki, ha egyik fél sem enged. Nikki Haley, az USA ENSZ-nagykövete viszont kijelentette : ha Kína nem rendszabályozza meg Észak Koreát, akkor az USA a
„saját kezébe veszi az ügyet”.
Ez lehet az a katonai megelőző csapás, amellyel Trump már régóta fenyegetőzik. Csakhogy a sűrűn lakott félszigeten minden katonai akció kiszámíthatatlan kockázattal jár, mert a 12 milliós Szöul mindössze negyven kilométerre van a két Koreát elválasztó fegyverszüneti vonaltól.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
