Elkészítette szokásos összeállítását a Google arról, hogy milyen témákra kerestek rá a legtöbbször az internetezők az elmúlt évekhez képest idén. Többek között a bitcoin, az Irma hurrikán és Harry herceg menyasszonya érdekelte 2017-ben a világot.
A 2017-es legfelkapottabb keresőszavak listáját az Irma hurrikán vezeti, amely majdnem a 2005-ös Katrina hurrikánhoz hasonló pusztítást végzett Amerikában, szeptember elején. A második és a harmadik helyen a két idén megjelent iPhone-t találjuk. Az iPhone 7 szeptemberben, a tizedik évfordulóról megemlékező X pedig novemberben jött ki. Természetesen a szexuális zaklatási botrányok is sok Google-keresést generáltak, így került az amerikai tévés műsorvezető, Matt Lauer a 4. helyre a listán. November végén derült ki, hogy Lauert felfüggesztette az NBC, mivel egyik kolléganője arról számolt be, hogy a műsorvezető szexuálisan zaklatta a 2014-es téli olimpia idején, Szocsiban, majd utána New Yorkban is. A következő napokban több másik vád is érkezett Lauer ellen. Az ötödik helyre a színésznő Meghan Markle került, aki a brit királyi sarj, Harry herceg menyasszonya: az eljegyzést november 27-én jelentették be.
Emberek
Ha csak a személyek toplistáját nézzük, akkor egyértelmű, hogy a szexuális zaklatási botrányok miatt alakultak így a keresések. Lauer mellett Harvey Weinstein és Kevin Spacey is bekerült a top 5-be. A nagyhatalmú producer, Weinstein ügyei voltak azok, amelyek az egész botrányt kirobbantották októberben, majd a Spacey elleni vádak kavartak hatalmas botrányt. A második helyen természetesen Meghan Markle áll.
A kép forrása: Flickr
Hírek
A globális hírek kategóriájában a listát szintén Irma vezeti, utána következik a legfontosabb digitális fizetőeszköz, a bitcoin, amely hatalmas árfolyamváltozásokat élt meg az idén. A decemberi meredek emelkedés után pár napja mélyrepülésbe kezdett a bitcoin, amelyet sok bizonytalanság övez. Egyesek hatalmas üzletet és a jövő fizetőeszközét látják benne, míg mások szerint jelentősen túlértékelt a digitális valuták jelentősége. A harmadik helyre az egész világot megrázó október 1-jei Las Vegas-i lövöldözés került, amelyben 58 ember halt meg, és több mint ötszázan megsérültek. A top 5-be még a nukleáris programjával a világot rettegésben tartó Észak-Korea, és az idén Amerikából látható teljes napfogyatkozás került be.
Filmek, sorozatok
A filmes toplistát a Google keresések tekintetében egyértelműen a szuperhősmozik dominálják: a Wonder Woman, a Logan és Az Igazság Ligája is benne van a top 5-ben, igaz, az első helyre a Stephen King regényéből készült bohócos horror, az Az került. A tévéműsoroknál a Stranger Things című, a 80-as években játszódó sci-fi/horror/drámasozat került, de a Trónok harca is benne van természetesen az első ötben.
Slágerek
Itt nincs meglepetés: a listát a Despacito vezeti, ami minden szempontból az év legnagyobb slágere lett – jelenleg több mint 4,5 milliárd megtekintésnél jár a YouTube-on, ezzel a valaha volt legnézettebb anyag a videómegosztón. A második és harmadik helyen Ed Sheeran két dalát, a Shape of You-t és a Perfectet találjuk. A top 5-be még Camila Cabello Havana és Taylor Swift Look what You Made Me Do című slágere került be.
Hogyan kell…
Ebben a listában találjuk a legtöbb érdekességet, és talán a legmeglepőbbeket. Itt gyűjti a Google a „how to” kifejezéssel indított kereséseket: tehát amikor az emberek megpróbálják kideríteni valamiről, hogy hogyan készül. Az első helyen a listán a slime áll, amit magyarra nehéz lefordítani. Gyakorlatilag egyfajta gyurmaszerű, csak annál lágyabb állagú, általában színes dologról van szó, amelynek előállítására számtalan recept található a YouTube-on. Igazából nem való semmire, de a gyerekek és a felnőttek is előszeretettel játszanak vele, illetve készítenek belőle különböző dolgokat. A második helyre a napfogyatkozáshoz használatos szemüvegek előállítása került, de a bitcoin-láz is megjelenik ebben a listában is. A harmadik legtöbbször arra keresett rá a Föld lakossága, hogy hogyan lehet bitcoint vásárolni. Utána a hogyan lehet nézni a Mayweather vs McGregor meccset (az év bokszmeccsének tartott mérkőzést), és a hogyan csináljunk fidget spinner-t (az év másik nagy játékőrülete a slime mellett) került.
Donald Trump bátor és történelmi döntést hozott amikor elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának – hangsúlyozta az izraeli közlekedési miniszter. Yisrael Katz egyúttal bejelentette, hogy az a villamos megálló, mely a Siratófal közelében épül, Donald Trump nevét viseli majd.
Minderről a Yedioth Ahronot hírportál számol be, ismertetve a 2,5 milliárd sékel értékű közlekedésfejlesztési programot. Ez az új villamosvonal részben metró lesz, hiszen két megállót is a föld alá helyeznek el, 52 méteres mélységben. Minderre azért van szükség, mert Jeruzsálemben maximálisan védeni kívánják a történelmi és vallási emlékhelyeket.
Az új villamosvonal kapcsolódik a tervezett Tel Aviv-Jeruzsálem gyorsvasúthoz. Ez 28 perc alatt tenné meg a távot a Ben Gurion repülőtér és Jeruzsálem között. Izraelben abban bíznak, hogy Trump jeruzsálemi döntése megnöveli majd az Izraelbe látogató zsidók, illetve a turisták számát.
Benjamin Netanjahu miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy Trump döntése után sok más állam is áthelyezi majd a diplomáciai képviseletét Jeruzsálembe. Eddig, második fecskeként csak Guatemala jelentkezett, melynek elnöke Facebookon jelentette be a döntést. Romániában a kormányzó szociáldemokraták vezére jelezte, hogy érdemes lenne fontolóra venni a diplomáciai képviselet áthelyezését Jeruzsálembe, hiszen Izrael minden fontos állami intézményének ott van a központja.
A világunkban rengeteg minden történik egyszerre, ezért külpolitikai témában különösen nehéz feladat évértékelőt írni. Most a Független Hírügynökség mégis kísérletet tesz rá, hogy egy kétrészes elemzésben bemutassa, hogy 2017-ben mely történéseket lehet az „év külpolitikai eseményeinek” nevezni. Az első körben az év negatív történéseiből szemléztünk.
AZ ÉV FEGYVERES KONFLIKTUSAI:
III. helyezett: a mianmari etnikai tisztogatás
Nem először fordult elő a délkelet-ázsiai ország történelmében, hogy a Rakhine tartományban tömörülő és az ország mindössze 5-6 százalékát kitevő muszlim kisebbség (rohingyák) ellen támadásokat hajtottak volna végre. Ám a korábbi évek pogromjai eltörpülnek a 2017-ben elkövetett, többnyire a hadsereg által szervezett akciók mellett.
Nyáron egy rendőrőrs elleni támadásra válaszul, amelyért a hadvezetés a rohingya szélsőségesek számlájára írt, valóságos etnikai tisztogatás bontakozott ki Mianmarban. Augusztus óta 600 ezer rohingya menekült el az országból, 58 százalékuk gyerek és közel 7000-en vesztették életüket menekülés közben vagy a hadsereg, illetve a buddhista szélsőségesek által végrehajtott támadások során. Az ENSZ és a jogvédő szervezetek etnikai tisztogatással vádolják a mianmari biztonsági erőket. A rohingyák ellen elkövetett atrocitások komolyan megtépázták a Nobel-békedíjas Aun Szan Szu Kji mianmari miniszterelnök-asszonyról kialakított képet, akit Nyugaton egyfajta ikonnak és követendő mintának állítottak be.
A fegyveres konfliktus pedig 2017 végén sem mutatta az enyhülés jeleit. Még az elmúlt hetekben is napvilágot láttak olyan ENSZ-jelentések, amelyek a rohingyák ellen elkövetett atrocitásokról vagy szisztematikusan végrehajtott nemi erőszakról szóltak. Továbbra sem állt le a menekülthullám, gomba módra szaporodnak menekülttáborok a szomszédos államokban (főleg Bangladesben). Legutóbb Ferenc pápa járt Mianmarban és igyekezett közvetíteni, de a rohingyák helyzetét illetően aligha várható érdemi változás.
II. helyezett: a szíriai háború
Az elmúlt években a nem túl hízelgő „év konfliktusa díjat” a 2011-ben kitört szíriai válság, majd idővel helyettesek (proxyk) háborújává fajuló szíriai háború nyerte el. A legnagyobb becslések szerint az összecsapások közel fél millió (többnyire civil) halálos áldozatot követeltek, és több mint 12 millióan kényszerültek elhagyni az otthonukat. Továbbra is napi rendszerességgel követnek el pokolgépes merényleteket (márciusban több mint százan vesztették életüket Damaszkuszban) ágyúzásokat és kivégzéseket az egyik oldalon, miközben a másikon pedig egy újabb vegyi támadásra került sor áprilisban.
A szíriai háború esetében a legrosszabb, hogy nem maradt meg az ország határain belül és a regionális, illetve nagyhatalmak állandóan beavatkoznak az eseményekbe. Az izraeli, a nyugati és az orosz légierő gyakran bombázott az országban, amelyek viszont sok áldozattal jártak a civil lakosság körében. Ezzel párhuzamosan pedig más államok által támogatott – például Egyesült Államok és Törökország – fegyveres csoportok szintén újabb területeket vontak ellenőrzésük alá vagy szorultak ki egyes régiókból.
Ám miért került a szíriai háború most mégis a második helyre? Az eddigi évektől eltérően ugyanis Szíriában már „látni a fényt az alagút végén”. Vagyis a harcok intenzitása és kiterjedtsége csökkent (harmadannyian vesztették életüket, mint 2016-ban); olyan városok ostroma ért véget, mint Deir ez-Zór vagy Rakka; az Iszlám Állam (ISIS) gyakorlatilag eltűnt az országból; elindult az újjáépítés; a szíriai menekültek száma csökkent és az év első felében 700 000 tértek vissza az arab államba. A konfliktus rövidülését szintén jelezte, hogy Putyin december elején hivatalosan is legyőzöttnek nyilvánította az ISIS-t Szíriában, ebből kifolyólag elkezdték kivonni az orosz katonákat az országból (de a haditengerészeti egységek azért maradnak).
I.helyezett: a jemeni háború
Az igaz, hogy az áldozatok számát tekintve a 2014-ben kitört fegyveres konfliktus lemarad a szíriaihoz képest, ám ez korántsem jelenti azt, hogy nem egy intenzív, pusztító és komoly következményekkel járó háborúról lenne szó. 2015. március 26-án Rijád tíz másik afrikai és ázsiai országgal együtt beavatkozott a „Szaúd-Arábia hátsó udvarának” tartott Jemenben, hogy visszaültessék elnöki székbe a Rijád-barát Abd-Rabbuh Manszúr Hádi miniszterelnököt. A koalíciós erők csak bombázásokkal, majd a nyár folyamán szárazföldi haderővel próbálta meg térdre kényszeríteni a jemeni lázadókat, vagyis a húszikat. Az amerikai támogatást élvező és fejlett hadieszközökkel rendelkező szunnita haderő arra még elég volt, hogy visszaszorítsák a húszikat Áden kikötővárosának környékéről, de arra már nem, hogy elfoglalják vele a jemeni fővárost, Szanaat.
Ráadásul decemberben még kilátástalanabbá vált a helyzetet, mivel Ali Abdullah Száleh volt jemeni elnök bejelentette, hogy szakít az eddigi húszi szövetségeseivel és inkább Rijád mellé áll. A válasz nem sokáig késlekedett: két nappal később Száleh autókonvoját megállították és a volt elnököt kivégezték. Azóta pedig egy újabb polgárháború zajlik a korábbi szövetségesek között. Lényegében már azt sem tudni, hogy ki kivel ki ellen harcol, miközben a szakértők jövőre nézve semmiféle pozitív kimenetellel nem számolnak. Tehát mindezek miatt a jemeni háború „érdemes” az első helyre.
AZ ÉV TERRORTÁMADÁSAI:
Sajnálatos módon a 2017-es esztendő sem múlt el terrorcselekmények nélkül. A legnagyobbak és legvéresebb merényletek ismét Afganisztánban, Irakban, Líbiában, Nigériában és Szíriában történtek. Ugyanakkor az Egyesült Államok és Nyugat-Európában szintén több tucatnyi terrortámadás zajlott. Ebben a felsorolásban nem az áldozatok száma, hanem sokkal inkább a „különlegességük” és/vagy politikai következményeik szerint csoportosítottuk őket.
III. helyezett: Las Vegas-i lövöldözés
Ez volt Amerika történelmének legtöbb halálos áldozatát követelő egyszemélyes ámokfutása. 2017. október 1-jén Stephen Paddock 64 éves nyugdíjas könyvelő egy szálloda 32. emeletről nyitott tüzet egy countryzenei fesztiválon résztvevőkre. 58 embert megölt, közel 500-at megsebesített, majd önmagával végzett. Évek óta halmozta a fegyvereket, aprólékosan kitervelt mindent, de az amerikai hatóságok szerint nem voltak terrorista kapcsolatai, nem volt mentálisan beteg, és komolyabb bűnözői múlttal sem rendelkezett. Így tettének valódi indítéka továbbra is rejtély marad.
Stephen Paddock Forrás: Twitter
II. helyezett: 2017-es spanyolországi támadások
2017. augusztus 16 és 18 között egy valóságos terrorhadjáratra került sor Spanyolországban: Alcanarban felrobbant egy ház; Barcelonában a Las Ramblason (turisták által kedvelt sétálóutcában) illetve egy nappal később Cambrils egyik tengerparti sétányán gázolásos merényleteket követtek el. Összesen 15-en haltak meg a támadássorozatban, és több mint 100-an megsérültek.
Fotó: MTI/EPA/David Armengou
A merényletek két okból kifolyólag keltett nagy visszhangot. Először is az áldozatok többsége külföldi volt: a 34 ország több mint 100 állampolgára szenvedett sérülést, ebből 9-en életüket vesztették a támadásban. A másik pedig, hogy 2004. március 11-e óta ez volt a legnagyobb terrortámadás Spanyolországban. A nyugat-európai országban ugyanis tizenhárom éven át egyetlen dzsihadista terrortámadás sem történt, miközben több merényletet meghiúsítottak: 2013 és 2016 között 200 embert tartóztattak le, akik terrorcselekményt készültek végrehajtani az ország területén. A 2017-es támadások viszont pont a legrosszabbkor történtek: nem elég, hogy az őszi időszakba komoly kieséseket okoztak a spanyol turizmusban, még a készülő katalóniai népszavazásra is befolyással voltak.
I. helyezett: Bir al-Abedben elkövetett mészárlás
Egyiptom modern történelmének legnagyobb és legvéresebb terrortámadása, amely sokkolta az egész világot. November 24-én a Sínai-félsziget északi részén Bir al-Abed városában lévő szúfi közösséget egy körülbelül 40 fős csoport támadta meg, akik az Iszlám Állam (ISIS) terrorszervezet zászlaját lengetve, több járművel közelítették meg az helyszínt. (A merénylet részletesebb leírása: itt olvasható) A mecset környékén pokolgépeket robbantottak fel és a mecsetből menekülőkre kézifegyverekkel nyitottak tüzet. Az egész támadásban 311-en vesztették életüket és több mint 150-en sérültek meg. Ám a politikai-katonai következmények még súlyosabbak lehetnek: egyrészt a közeljövőben jelentős átalakuláson mehet keresztül az eddigi egyiptomi kül-és biztonságpolitika, másrészt pedig rámutat arra a szomorú tényre, hogy az ISIS Irak és Szíria után sem fog teljesen eltűnni a történelem süllyesztőjében.
Ezt Jaroslaw Kurski, a Gazeta Wyborcza főszerkesztője mondta és írta, összehasonlítva Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski rendszerét. A liberális lap főszerkesztőjét a Le Monde elemzése abból az alkalomból idézi, hogy az Európai Bizottság megindította a jogi eljárást a hetes cikkely alapján Lengyelország ellen. Varsó jogi reformja kicsapta a biztosítékot Brüsszelben, ahol úgy látják: sérül az igazságszolgáltatás függetlensége, amely alapvető értéknek számít az Európai Unióban.
Brüsszelben attól tartanak, hogy Jaroslaw Kaczynski úgy akarja mozgatni a bírákat, mint Vlagyimir Putyin Moszkvában. Duda lengyel elnök maga is kétségeit hangoztatta pedig ugyanahhoz a párthoz tartozik, mint Jaroslaw Kaczynski. A jogi eljárás tehát megindult, Brüsszel bevetette a jogi atomfegyvert Varsó ellen. Felfüggeszthetik Lengyelország szavazati jogát és az uniós pénzek átutalását. Pedig
egy főre számítva Lengyelország és Magyarország kapta az Európai Uniótól a legtöbb pénzt.
Bár Lengyelország ellen indult meg az eljárás, de Magyarországon nagyobb veszélyben van a jogállam – írja a Le Monde elemzése. Frederic Lemaitre szerint ugyanis Orbán Viktor a mester és Jaroslaw Kaczynski a tanítvány. Az illiberális demokrácia ugyanis a magyar miniszterelnök elképzelése a világról. Ő fogalmazta ezt meg először Tusnádfürdőn, mások – így Jaroslaw Kaczynski – csak követik őt.
Orbán Viktor 2010 óta van hatalmon és azóta valósítja meg az illiberális demokrácia rendszerét. Ekkor a PiS, Jaroslaw Kaczynski pártja még távol volt a hatalomtól. Arról nem is beszélve, hogy a Fidesz több mint harminc éve alakult és Orbán Viktor fiatal kora óta részt vesz az európai politikában. A Fidesz tagja az Európai Parlament legerősebb frakciójának, a Néppártnak. Jaroslaw Kaczynski pártja viszont nem. Ez például azzal járt, hogy amikor a varsói kormány meg akarta fúrni Donald Tusk újraválasztását az elnöki posztra Brüsszelben, akkor a Néppárt azt mégiscsak keresztülvitte, és Orbán Viktor sem akadályozta meg azt mondván, hogy Brüsszelben is van frakciófegyelem.
A magyar és a lengyel vezető közötti különbséget mutatja az is, hogy míg Orbán teljhatalmú úr Magyarországon, addig Kaczynski csak a kormánypárt vezére, de nem ő tölti be sem az államfői, sem pedig a kormányfői tisztséget. Így előfordulhatnak olyan gondok, hogy a kormánypárti Duda elnök nem fogad el egy olyan fontos reformot, mint az igazságszolgáltatás átalakítását.
Magyarországon az államfő sohasem száll szembe Orbán Viktorral fontos ügyekben.
A Le Monde megállapítja, hogy már egyáltalán nem arról van szó, hogy a két renitens állam, Magyarország és Lengyelország mikor zárkózik fel az Európai Unió magjához, hanem arról, hogy Budapest és Varsó milyen messzire távolodik el az EU alapelveitől. Bár az EU Lengyelország ellen indította be a jogi atomfegyvert, de a Brüsszellel való szembenállásban Magyarország és személyesen Orbán Viktor játssza a vezető szerepet – írta a Le Monde.
A támadás Jemen délnyugati részén történt. A légicsapásban többen életüket vesztették és sokan megsebesültek.
A halálos áldozatok számáról ellentmondóak a hírek: legalább 15-ről szólnak, de van olyan forrás, amely több mint 40-et említ. Úgy tudni, hogy az at-Taizíja körzetre mért légicsapásban 59-en sebesültek meg.
Az áldozatok civilek és húszi lázadók voltak.
A húszi felkelők korábban azt állították, hogy a bombázásban kizárólag civilek, köztük gyerekek és nők vesztették életüket. A húszik szócsövének számító Maszirah tévécsatorna több mint 50 polgári halálos áldozatról számolt be.
A jemeni fővárostól, Szanaától 275 kilométerre délre található Taizban évek óta véres összecsapások zajlanak az Irán pártfogását élvező síita húszi lázadók és a Szaúd-Arábia támogatta kormányerők között.
Az elmúlt napokban az arab koalíció légiereje több jemeni tartományt hevesen bombázott. Az al-Dzsazíra pánarab hírcsatorna úgy tudja, hogy országszerte legalább 71-en vesztették életüket az elmúlt 48 órában ezekben a légicsapásokban. Vasárnap 51 támadásban 48-an haltak meg, köztük 11 gyerek vesztette életét.
A több mint két és fél éve tartó jemeni polgárháború eddig legalább tízezer halálos áldozatot követelt. Az összecsapások miatt hárommillióan kényszerültek arra, hogy elmeneküljenek otthonukból.
Az orosz elnököt egy ismert személyiségekből álló választói kezdeményező csoport jelölte a márciusi elnökválasztásra.
A döntés egyhangúlag született a Népgazdaság Vívmányainak Kiállítása (VDNH) az Oroszország – az én történelmem elnevezésű pavilonjában. A tanácskozáson maga az elnök nem vett részt.
Putyin a nagyobb támogatottság elérésének reményében független jelöltként indul, ilyen esetben a jelölést egy legalább 300 fős kezdeményező csoportnak kell megtennie.
A hivatalos bejegyzéshez a párton kívül induló aspiránsnak 300 ezer támogatói aláírást kell összegyűjtenie.
Ez várhatóan könnyedén összejön majd, mert az elnök újraválasztási kampányát támogatásáról biztosította a kormányzó Egységes Oroszország, és a parlamentben ugyancsak képviselt Igazságos Oroszország párt is.
A szavazás előtt a reprezentatív testület keddi ülésén Szergej Novohatszkij, Oroszország hőse, egy nukleáris meghajtású cirkáló kapitánya, Szofja Vojtko, a kirovi klinikai és diagnosztikai központ főorvosa, Szofja Velikaja olimpiai bajnok vívó, Jurij Szolomin, a moszkvai Kisszínház művészeti igazgatója és Gyenyisz Macujev zongoraművész szólalt fel.
A Sztanyiszlav Govoruhin filmrendező kezdeményezésére létrehozott csoport 30 fős szervezőbizottságába a felszólalókon kívül bekerült többek között Alekszej Anyiszimov, a Kreml-közeli Összoroszországi Népfront végrehajtó bizottságának elnöke, a parlament alsóházának alelnöke, Dmitrij Gubernyev sportkommentátor, Alekszandr Sohin, az Oroszországi Gyáriparosok és Vállalkozók Szövetségének elnöke, Alekszandr Karelin háromszoros olimpiai bajnok birkózó és Joszif Kobzon énekes.
A független képviselőjelölteknek január 7-ig kell benyújtaniuk az előírt dokumentációt a Központi Választási Bizottsághoz. Az elnökválasztást március 18-ra, a Krím félsziget Oroszországhoz csatolásának negyedik évfordulójára tűzték ki.
Legalábbis azon londoni pénzügyi elemzők szerint, akik azt állítják, hogy 2030-ra Kínáé lesz a világ legnagyobb nemzetgazdasága a dollárban számolt nominális hazai össztermék (GDP) alapján. 2032-ben a világ négy legnagyobb gazdasága közül három ázsiai lesz.
Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági-üzleti elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) minden év végén összeállítja a következő másfél évtizedre szóló prognózisát a világ vezető gazdasági erőcentrumainak sorrendjéről (CEBR World Economic League Table, WELT).
Kedden ismertetett idei elemzésükben a ház szakértői közölték: várakozásuk szerint az
Egyesült Államok és Kína 2030-ban cserél helyet a legnagyobb gazdaságok globális ranglistájának első két helyén.
A CEBR a tavalyi WELT-tanulmányban ugyanezt még 2029-re jósolta, ám az idei előrejelzés szerzői hangsúlyozták: Donald Trump amerikai elnök gazdaságpolitikájának kereskedelmi hatásai korábbi várakozásuknál enyhébbnek bizonyultak, így módosított becslésük szerint az Egyesült Államok a tavalyi WELT-prognózisban valószínűsített időpontnál egy évvel tovább megőrizheti első helyét a világ legnagyobb gazdaságainak listáján.
A CEBR kedden bemutatott új WELT-előrejelzése 192 országot rangsorol; a ház kimutatása szerint a vizsgált gazdaságok a világgazdasági szintű hazai össztermék 99,8 százalékát állítják elő.
Az előrejelzés szerint az ázsiai gazdaságok a következő másfél évtizedben kimagasló teljesítményt nyújtanak. A CEBR londoni elemzői azzal számolnak, hogy 2032-ben a világ négy legnagyobb gazdasága közül három ázsiai lesz: Kína, India és Japán.
A felső tízes mezőnybe a prognózis szerint 2032-re bekerül Dél-Korea és Indonézia, az első 25 közé pedig Tajvan, Thaiföld, a Fülöp-szigetek és Pakisztán.
A CEBR hosszú távú prognózisa szerint a magyar gazdaság 2032-ben a vizsgált 192 ország közül a 65. helyen áll majd a dollárban mért hazai össztermék alapján.
Az alacsony energiahordozó-árak, amelyek növekedési felhajtóerőt adnak a felhasználóknak, visszafogják a legnagyobb termelőket: az idei WELT-ranglista prognózisa szerint Oroszország a jelenlegi 11. helyről 2032-ig a 17. helyre esik vissza.
A CEBR londoni elemzői szerint a brit EU-tagság megszűnésének negatív hatásai a korábban vártnál enyhébbek lesznek, és bár a brit gazdaság a jelenlegi 6. helyről jövőre a 7. helyre, Franciaország mögé csúszik vissza a legnagyobb gazdaságok listáján, később azonban újabb helycserével visszakerül a 6. helyre.
Brazília viszont tíz év múlva mindkettőjüket megelőzi, átvéve a hatodik helyezést – jósolják a kilencedik alkalommal összeállított WELT-világranglista szerzői.
Ezt Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője jelentette be Moszkvában.
„Oroszország készségéről van szó mindkét fél kívánsága esetén. Két fél között közvetítővé válni saját elhatározás alapján nem lehet. Mivel a konfrontatív üzenetváltás Phenjan és Washington között zajlik, értelemszerűen Oroszország készsége arra irányul, hogy megnyissa az utat a feszültség csökkentése előtt” – mondta.
A Koreai-félszigeten a feszültség Észak-Korea nukleáris és rakétakísérleteinek felújítása miatt nőtt meg. Phenjan, 75 napi szünet után, november 29-én újabb rakétát bocsátott fel. December 4-én az Egyesül Államok és Dél-Korea légiereje minden korábbinál nagyobb léptékű hadgyakorlatba kezdett, amit Phenjan élesen elítélt.
Az elítéltek kilenc katonát gyilkoltak meg 2013-ban a Sínai-félszigeten.
Egyiptomban Mohamed Murszi volt elnök 2013-as elmozdítása óta megszaporodtak a szélsőségesek által a biztonsági erők, illetve a keresztény kisebbség tagjai ellen elkövetett támadások, főleg a Sínai-félsziget északi részén. Az utóbbi években több száz rendőr és katona, valamint számos civil vesztette életét a támadásokban.
1945 tavaszán kerti ünnepséget rendeztek a Batthyány kastélyban, Burgenlandban, mely akkor Németországhoz tartozott. Az ünnepség résztvevői a desszert idején felkerekedtek, hogy kivégezzenek 180 zsidó munkaszolgálatost, majd visszatértek és tovább folytatták a táncmulatságot
A zsidók kivégzését a társaság szórakoztatására egy náci tiszt, Hans Joachim Oldenberg szervezte meg. Ő volt ebben az időben a kastély úrnőjének, Margitnak a szeretője. De jelen volt Batthyány Iván gróf is, a kastély ura, és Margit férje. A társaság lelke Margit volt, aki a dúsgazdag Thyssen báró lányaként az egész családot irányította. Thyssen báró és lánya Hitlert támogatta egészen a végsőkig…
Sacha Batthyány, aki Svájcban volt újságíró, jól ismerte nagynénjét, a tekintélyes matriarchát, aki neki is sokat segített. De arról semmit sem tudott, ami Rechnitzben a kerti ünnepség során hajnalban történt! Kutatni kezdett és könyvet adott ki, mely Magyarországon is megjelent.
A Crime in The Family szerzőjét most Izraelbe hívták meg a könyvvásárba, ahol a Haaretz című baloldali lap készített vele interjút.
Ebből kiderül, hogy a Batthyány család egyáltalán nem örült annak, hogy a fiatal újságíró épp ezt a rémes gyilkosságsorozatot kutatja, mely a családi kastélyban történt 1945 tavaszán.
A rokonok nemcsak, hogy nem örültek, de megfenyegették a fiatal újságírót: baja lehet belőle, ha ezt a családi titkot boncolgatja. Kiderült az is, hogy a család idősebb tagjai mind tudtak a szörnyű gyilkosságról és benne Margit néni szerepéről.
Mindenki hallgatott. Sőt Elfriede Jellineket hibáztatta az egész ügy napfényre kerüléséért. A Nobel-díjas osztrák írónő írt először erről a halál táncról, mely Rechnitzben zajlott az akkori magyar-német határon. Sacha Batthyány beszámolt arról is Izraelben, hogy közvélemény nem nagyon kíváncsi a múltra ott sem, ahol a holokauszt megtörtént. Pedig a fiatal újságíró úgy véli: a múlt akkor is kísért, ha meg akarunk feledkezni róla.
Sacha Batthyány jelenleg Washingtonban él, ahonnan a Süddeutsche Zeitungot tudósítja. Jár Magyarországra is, ahol a nevének még mindig nagy varázsa van, de ahol a rechnitzi vérengzés éppoly ismeretlen a közvélemény előtt, mint amilyen Sacha Batthyány számára volt, amikor 10 éve rábukkant a cikkre a Frankfurter Allgemeine Zeitungban a pokoli partyról, mely a magyar-német határszélen zajlott 1945 tavaszán.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
