Korea sportolókat, magas rangú tisztviselőket és szurkolókat küld a jövő hónapban a dél-koreai Phjongcshangban rendezendő téli olimpiára, közölte kedden egy magas rangú dél-koreai tisztviselő.
Csun He Szung, a dél-koreai országegyesítési miniszter helyettese arról a tárgyalásról nyilatkozott, amelyet a két Korea küldöttségei kedden folytattak a téli olimpián való észak-koreai részvételről és a két ország közötti óriási feszültség csökkentéséről.
A megbeszéléseken Szöul kezdeményezte, hogy a téli olimpián
a két ország versenyzői a megnyitón együtt haladjanak,
és tevékenységük legyen közös a játékok alatt.
A keddi megbeszélés több mint két éve az első hivatalos találkozó a két ország között.
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke azt mondta: a brexit miatt a többi tagállamnak több pénzt kell befizetnie az Európai Unió közös költségvetésébe.
Juncker egy, az Unió költségvetéséről szóló brüsszeli konferencián beszélt erről. Mivel az Egyesült Királyság az egyik legnagyobb nettó befizetőnek számít, ezért a kilépése a számítások szerint
mintegy tízmilliárd eurós lyukat üt a közös költségvetésen.
Juncker az MTI szerint azt mondta: többre van szükség az európai GDP egy százalékánál, ha az Unió folytatni akarja a programjait. Szerinte megoldást kell találni a több milliárd eurós lyuk eltüntetésére, mert az Unióbak a jövőben a jelenlegiek mellett új feladatokat is finanszíroznia kell.
Az Agyaghadsereg megtekintésével kezdte meg látogatását Kínában Emmanuel Macron francia köztársasági elnök.
Ez diplomáciai gesztus, hiszen a Nagy Selyemút épp innen, Hszianból indult Európa felé. Ide érkezett annak idején Marco Polo is. Hszi Csin-ping kínai elnök pedig erre az ősi emlékre hivatkozva hirdette meg az Új Nagy Selyemút programot. Ennek a lényege az, hogy
Kína döntő szerepet kíván játszani a globális gazdaságban.
Emmanuel Macron azt szeretné, ha Európa és ezen belül Franciaország kiemelt partner lenne. Ha Amerika kivonul, akkor Kínának Európára nagyobb szüksége van – ez Macron javaslatának lényege.
Csakhogy Amerika csak szavakban vonul vissza, a valóságban mágnesként vonzza a hatalmas kínai piac. Donald Trump nemrég járt Kínában, ahol megkülönböztetett figyelemmel fogadták: ebédelhetett a Tiltott városban, Pekingben, ahova csak nagyon kevés külföldi vendéget engednek be.
Trump ugyanazt akarta, mint most Macron:
növelni az eladásokat és csökkenteni a kereskedelmi deficitet.
Franciaország esetében ez több mint 36 milliárd euró. A kínaiak persze okosan versenyeztetik a külföldi partnereket. Tudják, hogy Macron a többi között az Airbus gépekből akar még többet eladni Kínának. Pekingben erre épp most jelentették be, hogy Kína maga is közepes távolságra használható repülőgépet fejlesztett ki, amelyet az USA-val együttműködve kíván elterjeszteni a világban.
Vagyis Macronnak nem lesz könnyű dolga kínai partnereivel, akik tisztában vannak azzal, hogy potenciálisan a világ legnagyobb piacát irányítják.
Az állami olajvállalat 22 egykori vezetőjét, köztük egy egykori vezető politikust állítottak bíróság elé Vietnamban.
A PetroVietnam egyik korábbi menedzsere Németországba menekült a letartóztatás elől 2016-ban. Vietnam kérte a kiadatását, mondván, 150 millió dolláros kárt okozott a cégnek, a németek azonban ezt elutasították. Ezután
a vietnami titkosszolgálat egyszerűen elrabolta egy berlini parkban.
A Deutsche Welle azt írja, a vietnamiak tagadják, hogy elrabolták a férfit, szerintük önként ment haza. De az esetből diplomáciai botrány lett, két vietnami diplomatát Németország kiutasított.
A per zárt ajtók mögött zajlik, a fővádlott, Dinh La Thang ugyanis nemrég a 10 milliós Ho Si Minh Város (a korábbi Saigon) főpolgármestere és a Vietnami Kommunista Párt Politikai Bizottságának a tagja volt. Később az állami olajcég elnöke lett.
Leváltását és bíróság elé állítását sokan politikai pernek tartják Vietnamban.
Az új pártvezetés azzal próbál népszerűséget szerezni, hogy fellép a korrupció ellen – amellyel egyébként a kínai példát követik. A 22 vádlottból nyolcat akár halálra is ítélhetnek.
Jared Kushner májusban Izraelben és Szaúd-Arábiában járt apósa, Donald Trump társaságában. Épp ekkor fektetett be a családi ingatlancégébe 30 millió dollárt egy izraeli vállalat.
Kushner a Fehér Ház egyik legbefolyásosabb emberének számít, közel-keleti ügyekben állítólag ő hozza meg a legfontosabb döntéseket. Ő javasolta például, hogy az USA és Izrael aktívan támogassa Szaúd-Arábia Irán-ellenes erőfeszítéseit.
A New York Times most arról ír, hogy amikor Kushner Trumppal épp a Közel-Keleten járt,
a családi cége 30 millió dolláros befektetést kapott egy izraeli biztosítótól.
Kushner törvényt valószínűleg nem sértett, a saját részvényeit ugyanis eladta, miután apósa elnök lett, ő pedig állást kapott a Fehér Házban, arra pedig nincs bizonyíték, hogy személyesen járt közben a befektetés ügyében. Az üzlet ugyanakkor
tovább gyengítheti az amerikai kormány törekvését, hogy elfogulatlan közvetítőnek tekintsék a régióban
– amit már eleve nehéz elfogadtatni, miután Trump elismerte Jeruzsálemet Izrael fővárosának.
Kushnernek egyébként nem csak a pénzügyeit firtatják egyre többen, hanem az orosz kapcsolatait is – többek között az elnökválasztási kampányba való orosz beavatkozás után nyomozó bizottság. Ráadásul sokat ír róla a legújabb, Trump elnökségéről szóló amerikai botránykönyv is.
Hivatalosan államtitok, hogy melyik évben született Észak-Korea diktátora, a születésnapja azonban nem az.
Más forrásokból egyébként lehet tudni: Kim Dzsongun
34 éves lett ma.
Ugyancsak hivatalosan egyébként nem is ő az ország elnöke: az továbbra is a nagyapja, a kommunista diktatúra megalapítója, Kim Ir Szen – bár ő már közel 24 éve halott.
A dinasztia 1945 óta van hatalmon, és idén ünneplik majd a népköztársaság kikiáltásának 70. évfordulóját. Ezért ez az év különösen fontos lesz a rezsim számára.
Holnap egyébként tárgyalások kezdődnek az északi és déli vezetők között, Donald Trump pedig bejelentette: bizonyos előfeltételek teljesítése esetén ő is hajlandó szóba állni az észak-koreai vezetőkkel. Igaz, azt, hogy mik ezek a feltételek, egyelőre nem részletezte.
A Guardian véleményrovatának szerzője írja ezt. Szerinte, ha a két ország illiberális demokráciát akar építeni, akkor az Európai Unión kívül és EU-s források nélkül kell megtenniük.
Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormánypárt elnöke Orbánnal (MTI/EPA/Pawel Supernak)
Will Hutton közgazdász-politológus, az Oxfordi Egyetemhez tartozó Hertford College igazgatója több mint 15 éve ír hetente véleménycikket az egyik legtekintélyesebb brit lapnak, a Guardiannek. Most Magyarország és Lengyelország illiberális szövetségéről ír.
Hutton szerint nem látni, hogy a konzervatív nacionalizmus térnyerése hogyan érhetne jó véget. Ahogy írja: ezek a rendszerek olyan „nemzeti közösségeket” akarnak létrehozni, amelyeket egy-egy ellentmondást nem tűrő vezér irányít, és amelyek küzdenek a külföldi befolyás ellen. Csakhogy
ez belpolitikai elnyomáshoz, haveri kapitalizmushoz, korrupcióhoz, a rasszizmus terjedéséhez és nemzetközi konfliktusokhoz vezet.
Hutton szerint Oroszország és Kína fektették le az ilyen rendszerek alapjait, de ilyenek működnek Törökországban és Indiában, a lengyel és magyar vezetők pedig valósággal csodálják ezeket a gondolatokat – ahogy szerinte Donald Trump és sokan a brexit-párti brit konzervatívok közül is. Szerinte arra a dolgozó rétegre támaszkodnak, amely félti a munkáját és fenyegetve érzi életszínvonalát. Ezekre a félelmekre építenek más európai konzervatív nacionalista pártok a német AfD-től a dán Néppártig. Ahogy Hutton fogalmaz:
„Európának újra a legsötétebb démonaival kell szembenéznie.”
Azt írja: az Európai Unión belül a Fidesz viszi ebben a vezető szerepet. Az alkotmány átírásával létrejött az a rendszer, amelyet Orbán Viktor „illiberális demokráciának” hív, írja Hutton, aki szerint az a célja, hogy olyan egypártrendszer jöjjön létre, ahol kisöprik a kereszténységgel nem összeegyeztethető értékeket, nincsenek fékek és ellensúlyok, kontrollálják a médiát, a baráti oligarchák pedig állami szerződésekből szerzik a vagyonukat.
Hutton szerint „bűzlik az egész”, Orbán mégis meg tudja tartani a hatalmát a muszlim bevándorlókkal való fenyegetés és a törékeny gazdaság miatt.
Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő egyik első útja Magyarországra vezetett MTI Fotó: Illyés Tibor
Arról is ír, hogy 2015 óta Lengyelország is egyre inkább erre az útra lépett, de decemberben az Uniónak elege lett: a hetes cikkely életbe léptetését a „legagresszívebb lépésnek” nevezi, amelyet az EU valaha egy tagállama ellen tett. Ugyanakkor azt is megemlíti, hogy Magyarország valószínűleg megvétózna bármilyen szankciót Lengyelország ellen.
Hutton megemlíti Orbán 2014-es tusnádfürdői beszédét. Azt írja,
a magyar miniszterelnök számára a 2008-as pénzügyi válság a nyugat és a liberális értékek végét jelentette, amelyek ellen küzdeni kell.
Hutton szerint 1989-ben az Európai Unió arra jutott, hogy ha erős demokratikus intézmények jönnek létre Kelet-Európában, akkor elterjednek a demokratikus értékek is. Ezért is vették fel tagnak, több más állammal együtt, 2004-ben Magyarországot és Lengyelországot is.
Azt írja: az Unió jogosan keménykedik Lengyelországgal, és meg kell nyernie ez a csatát:
„Ha Magyarország és Lengyelország illiberális demokráciát akar építeni, akkor ezt az EU-n kívül és az EU pénze nélkül kell megtenniük.”
Szerinte Orbán téved, amikor a kínai és az orosz gazdaságot ünnepli, beszédeivel pedig csak Magyarországnak okoz károkat. Az Uniónak ugyanakkor mindent meg kellene tennie, hogy csökkenjenek az emberek félelmei, amelyet a mozgás szabadságával kapcsolatban éreznek – minden tagállamnak meg kellene adni például a jogot, hogy ne engedjen be bevándorlókat.
Ahogy fogalmaz: nyitottnak kell lenni, de nem a végtelenségig, ez ugyanis csak a populista, nacionalista jobboldalnak ad muníciót, és olyan erőket hoz létre, amelyet az Uniót magát is fenyegetik.
A nők Dzsidda kikötőváros stadionjában, a szaúdi első liga egyik meccsén vehetnek részt nézőként. A találkozón az al-Ahli és az al-Batin focicsapata mérkőzik egymással.
A konzervatív iszlám királyságban szigorú társadalmi szabályok vonatkoznak a nőkre, ezek részeként eddig tilos volt számukra a futballstadionok látogatása is. Mohammed bin Szalmán koronaherceg vezetése alatt azonban az elmúlt hónapokban széles körű reformok kezdődtek. Egyebek között Szalmán bin Abdel-Azíz király ősszel feloldotta a nőkre vonatkozó autóvezetési tilalmat, így idén júniustól hivatalosan is a gépjárművek volánja mögé ülhetnek.
Szeptember végén a szaúdi nemzeti ünnepen engedélyezték, hogy nők is részt vegyenek egy ünnepségen a rijádi nemzeti stadionban.
A kormány hétfői közlése szerint januárban Rijádban és az ország keleti részén lévő Dammám városában a szaúdi első liga további két meccsét nézhetik meg nők is. Nem mehetnek azonban egyedül, kizárólag családjuk kíséretében. Fogadásukra egyelőre csak három futballstadion áll készen, amelyekben különleges családi szektorok is vannak.
Összefoghat a bal- és a jobboldal Olaszországban. Legalábbis, ez derül ki abból az interjúból, melyet a baloldali kormány pénzügyminisztere adott Olaszország legnépszerűbb lapjának, a Corriere della Seranak.
Pier Carlo Padoan pénzügyminiszter elsősorban azt hangsúlyozta, hogy a pénzpiacok máris idegesek, mert nem szeretik a politikai bonyodalmakat. És különösképp nem szeretik a populista pártokat, melyeket nem lehet kiszámítani.
Márpedig az ország jelenlegi legnépszerűbb pártja az Öt Csillag, melyet az európai populizmus tipikus példájának lehet mondani.
Ők számíthatnak a legtöbb szavazatra a választásokon márciusban. A második helyen áll a jelenlegi baloldali kormánypárt. Harmadik Silvio Berlusconi pártja, a Forza Italia.
A baloldali kormány pénzügyminisztere úgy nyilatkozott, hogy nem zár ki semmiféle koalíciót, de Silvio Berlusconi pártját és személyét már ismeri a világ, míg az Öt Csillag eddig csak ellenzékben szerepelt. Más kérdés, hogy
Berlusconi sem tartózkodott mindig a populizmustól.
Különösen akkor nem, amikor felvetette, hogy Olaszországnak ki kellene lépnie az eurozónából és vissza kellene térnie a lírához. Ezzel az elképzeléssel teljesen lejáratta magát az Európai Unió vezetői előtt. Visszatérése a kormányba tehát nem lenne épp problémamentes.
Olaszország különben is az EU beteg embere. Államadóssága meghaladja az 1300 milliárd eurót és csak nehezen kezelhető. Ha megindul a kamatok emelkedése, akkor egyenesen kezelhetetlenné válik. Pier Carlo Padoan is utalt erre, amikor hangsúlyozta: az országnak újabb reformokra van szüksége. Más kérdés, hogy az olasz választók mit gondolnak ezekről a pénzügyi reformokról, melyek rontják a munkavállalók esélyeit és javítják a tőke pozícióit Olaszországban.
Az általános iskolákban többé nem lehet angolt tanítani Iránban, mert az ország Legfelső Vezetője szerint a korai angoltanulás könnyen megfertőzi nyugati eszmékkel a diákokat.
Ali Khámenei ajatolláh szerint az angoltanítás utat nyit a Nyugat kulturális inváziójának. Erre hivatkozva vasárnap az állami televízióban az oktatási tanács vezetője közölte, hogy az állami és a nem állami általános iskolákban is tilos mostantól angolul tanítani a diákokat – írja a Reuters.
Közben a Forradalmi Gárda vasárnap bejelentette, hogy véget vetettek a több mint egy hete tartó rendszerellenes tüntetéseknek, amelyeken már az ajatolláh távozását is követelték az utcára vonuló emberek. Összesen 1000 és 1800 közé tehető a letartóztatott tüntetők száma (hivatalos adatok még vasárnap sem voltak), köztük mintegy 100 diák is van, de a hivatalos beszámolók szerint a többségüket már elengedték. A demonstrációkban vasárnap estig 22 ember halt meg.
A Forradalmi Gárda az Iránon végigsöprő tüntetéshullámért továbbra is az Egyesült Államokat, Izraelt és Szaúd-Arábiát teszi felelőssé. A demonstrációkkal kapcsolatos részletes elemzésünket ide kattintva olvashatja.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
