Különös árnyékot vet a pénteki és a szombati csehországi elnökválasztásokra, hogy még mindig nem sikerült felállítani az új cseh kormányt, ami akár jelentősen befolyásolhatja a végeredményt. Ráadásul Miloš Zeman államfő egy másik dolog miatt is aggódhat: a közvélemény-kutatások szerint korántsem biztos a második fordulós győzelme.
December 6-án Miloš Zeman köztársasági elnök fogadta az októberi csehországi választások győztesét, Andrej Babišt. Azzal bízta meg őt, hogy egy hét alatt állítsa fel az új cseh kormányt, amelyet a „csehországi Trumpnak” nevezett, de korrupciós és az egykori csehszlovák titkosrendőrséggel kapcsolatos (StB) botrányokba belekeveredett oligarchának sikerült teljesíteni. A független szakértőkből és az ANO párt győzteseiből álló kormánnyal, akik között vannak egészen érdekes miniszterek, Zeman teljes mértékben meg volt elégedve nemcsak szakmai szempontból, hanem azért is, mert így a zsebében érezhette az ANO-ra szavazó cseh állampolgárok voksát.
Elakadt tisztára mosás
Az egyetlen kérdésnek az tűnt, hogy vajon a cseh képviselőház (Csehország kétkamarás – szenátus és parlament) mennyire lesz hajlandó bizalmat szavazni az új kabinetnek. Habár a frissen felállított Babiš-kormány megkapta az olyan politikai pártok hallgatólagos támogatását, mint a szélsőjobboldali Szabadság és Közvetlen Demokrácia (SPD) és a Csehország és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM), a cseh parlamentbe került többi hat mozgalom vehemensen elutasította az ANO programjait. Az elemzők és a szakértők figyelmeztettek, hogy Babiš és Zeman egyaránt tisztában voltak ezzel a ténnyel, ezért is hagyták január 10-ra a végleges döntést.
Ám a szerda este tartott parlamenti ülést hirtelen meg kellett szakítani, amelynek egyetlen napirendi pontja az új kormánnyal kapcsolatos bizalmi szavazás volt. Azért lett vége, mert a képviselők képtelenek voltak megállapodni abban, hogy vajon meghallgassák-e Jirí Komárek volt rendőrnyomozót, aki állítólag kulcsinformációkkal rendelkezett a Gólyafészek („Čapí hnízdo”) nevű korrupciós ügyben. Ráadásul olyan dolgokat közölt volna, amikkel tisztázni lehetett volna az ANO párt vezetőjének és alelnökének Jaroslav Faltýnek szerepét. Sőt, ezután egyfajta
politikai összeesküvésnek és ANO-ellenes lejáratásnak minősítették volna az egész ügyet, amelyet a belpolitikai ellenfeleik kreáltak
Az SPD és a KSČM szintén követelte a rendőrnyomozó kihallgatását, de a Civil Demokrata Párt (ODS) javaslatára megszakították az ülést és jövő hét keddre halasztották a szavazást. Ez önmagában nem volt váratlan esemény, hiszen számítani lehetett arra, hogy az ellenzéki pártok nem fogják támogatni és valamilyen módon meghiúsítják vagy elhúzzák a kérdést. Viszont, ami igazán megdöbbentette az ANO pártot és a cseh politikát, az Zeman felszólalása volt.
Egy „barátság” határai
Habár a köztársasági elnök „jó kiindulási alapnak” nevezte a Babiš-kabinet programját, amelyet messzemenőkig támogat, mégsem szólította fel az ellenzéket és a képviselőket, hogy fogadják azt el. Sőt, egyenesen egy ultimátumot adott az ideológiai és politikai szövetségesének:
Amennyiben Babiš nem szerzi meg legalább 101 képviselő szavazatát, ami a kormányzáshoz kell, akkor nem fogja támogatni a miniszterelnöki kinevezését.
Több sem kellett az ANO vezetőjének, aki azzal válaszolt, hogyha jövő hét kedden ismét kudarcot vall a kormányprogram elfogadása, akkor január 17-én benyújtja a lemondását. Ebben az esetben viszont idén várható egy (újabb) parlamenti választás Csehországban. A Babišhoz tartozó médiumok (Lidové noviny, Mladá fronta Dnes) máris elkezdték felelősségre vonni Zemant annak „árulásáért”. Babiš csütörtökön bejelentette, hogy a kialakult vitájuk ellenére rá adja a voksát. Azért azt még odaszúrta, hogy „ez az ő személyes véleménye és döntése, nem pedig az ANO-é”. Valamint burkoltan emlékeztette Zemant a korábbi szóbeli megállapodásukra: azért érdemes a miniszterelnök bizalmára, mert
„nem lop és betartja a szavát”.
Zeman szerdai kijelentéseit először az államfő sorozatosan botrányokat okozó természetének számlájára lehetne írni, ami már egészen megszokott a cseh politikában. Csakhogy nem a legjobb az időzítés volt a részéről: 2018. január 12-én és 13-án tartják a csehországi elnökválasztások első fordulóját. Zeman már tavaly márciustól elkezdte gyűjteni a támogatókat és 103 000 szavazó aláírását sikerült megszereznie. Mivel nem a képviselők és a szenátorok támogatását kapta meg, ezért szeretett arra hivatkozni, hogy az „erős népakarat” következtében, a lakosság támogatása miatt és a feleségének köszönhetően szállt ismét ringbe az elnöki székért.
Vele együtt további nyolc személynek sikerült elegendő támogatót szereznie ahhoz, hogy indulhasson „Csehország következő köztársasági elnöke” címért. Eléggé színes lett a paletta: Michal Horáček vállalkozó és dalszövegíró; Jiří Drahoš, a Cseh Tudományos Akadémia volt elnöke; Vratislav Kulhánek, a Škoda-művek egykori igazgatója; Jiří Hynek, cseh hadiipari vállalat elnöke; valamint Petr Hannig zenész, az „Észszerűek” (Rozumní) nevű párt vezetője; Mirek Topolánek volt polgári demokrata miniszterelnök (2006-2009); Marek Hilšer orvos.
Miloš Zeman győzelme biztos volt, de a felmerések szerint egyszer sem érte el az 50 százalékot (átlagosan 32-35 százalék), amivel megúszható lenne a második forduló. Ez pedig a január elején tartott közvélemény-kutatások szerint még komoly meglepetéseket okozhat. A Cseh Televízió által január első hetében, 1503 cseh bevonásával végzett felméréséből kiderült, hogy két államfőjelölt erősödött meg igazán. Az egyik Horáček, aki képes lehet megszorongatni Zemant a második fordulóban. Miközben a vállalkozó az első körben 12,5 százalékot kapna, addig a második forduló esetében már a voksok 46 százalékára számíthat, ami mindössze csak két százalékkal lenne kevesebb, mint amennyit a jelenlegi cseh elnök kapna.
Ám ennél még érdekesebb, hogy Drahoš, a Cseh Tudományos Akadémia volt elnöke és egyetemi professzor míg az első körben 27,5 százaléknyi szavazatot gyűjtene be, addig a másodikban már 48,5-t, ezzel legyőzve Zemant. Természetesen erre azt lehetne mondani, hogy a Zemannal és Babiš-sal rossz viszonyban lévő Cseh Televízió szándékos mért ilyen adatokat, de ez nem magyarázat arra, hogy a többi közvélemény-kutató cég – már hónapokkal ezelőtt – szintén hasonló eredményeket közölt. Sőt, a STEM nevű közvélemény-kutató csoport
hat százalékos előnyt mért Drahoš javára
,miközben a megkérdezettek 10 százaléka nem akart vagy nem tudott válaszolni a kérdésre.
Katedrából a politikába
Az első érdekesség Drahoš indulásával kapcsolatban, hogy akárcsak legfőbb riválisát, őt sem támogatták cseh politikusok, képviselők és szenátorok, csak a cseh választók. Az elsők között jelentette be jelöltségét, de augusztusra már sikerült 141 000 aláírást összegyűjtenie. Ami azt jelenti, hogy nagyobb a lakossági támogatottsága, mint a „népakaratra” hivatkozó Zemannak.
A tudományos hátterű politikus önmagát centralistának állítja be, aki Nyugat-barát, elutasítja a kínai befektetések növelését és Oroszország-ellen bevezetett uniós szankciók folytatását akarja. Többször is megerősítette EU-pártiságát, szerinte a bennmaradásról, a NATO-ról vagy bármilyen más cseh geopolitikai kérdésről nem szabadna népszavazást tartani.
Ugyanakkor nem lenne (esélyes) csehországi államfőjelölt, ha nem bírálta volna Brüsszelt vagy nem mutatna némi euroszkepticizmust. Az euró bevezetését nem tartja járható útnak és nem híve a mélyebb integrációnak sem. Ám az igazán marginális vitapontot a migráció jelenti, amelyben (nagyjából) megegyezik a véleménye a többi V4-el:
„A schengeni határrendszer külső védelmének megerősítése; a migárciót kiváltó okok kezelése a helyszínen és a kötelező uniós kvóták elutasítása”
Bőkezű anyagi támogatást kapott cseh üzletemberektől és a tudományos élet neves alakjai (csillagászoktól, a vegyészeken át egészen az egyiptológusokig) álltak ki mellette. Az oktatással, tudományos fejlesztésekkel és egészségüggyel kapcsolatos nézeteivel nagyon sok támogatót szerzett magának az értelmiségi és az egyetemi végzettségűek körében. Gyakran kritizálta a többi jelöltet, mint például Topoláneket, de a legtöbb beszólást Zemannak tartogatta. A jelenlegi államfő természetesen érzi, hogy Drahoš személyében egy komoly kihívója akadt, ezért azt az epés megjegyzést tette a riválisára:
„úgy viselkedik mint Hillary Clinton és úgy is fogja végezni, mint az amerikai elnökjelölt”.
A ma kezdődő csehországi elnökválasztások sokáig egy lejátszott meccsnek tűnhettek. Ugyanakkor Zeman nemrég tett megnyilvánulásai ismét gondoskodtak arról, hogy a korábban biztosra vett ANO-támogatás ingadozzon, hiszen ők könnyen „pálfordulásként” értelmezhetik az államfő Babišhoz intézett szavait. Ráadásul Drahoš egy olyan dilemmát jelent Zemannak, akire ő egyáltalán nem számított: ugyanúgy élvezi a szavazók bizalmát; maga köré gyűjtötte azokat, akiknek már elegük van a jelenlegi elnök folyamatos botrányaiból és pejoratív megnyilvánulásaiból; valamint egyszerre képes megszólítani az euroszkeptikus/migrációellenes cseh választókat és a Nyugat-barát, liberális „értelmiségi krémet”.
