Bomba erejével hatott egy ma reggeli hír Csehországban: Andrej Babiš cseh miniszterelnök és társa bejelentette, hogy le fognak mondani a mentelmi jogukról.
A tavaly októberben tartott csehországi parlamenti választásokon győzelmet arató ANO párt vezetője kedden délelőtt arra kérte a cseh Képviselőházat, hogy vonják meg tőle a mentelmi jogát és adják ki őt a rendőrségnek. A cseh hatóságok ugyanis büntetőjogi eljárást indítottak ellene, mert a gyanú szerint uniós támogatásokkal élt vissza a „Gólyafészek („Čapí hnízdo”) nevű szabadidőközpont megépítése során. Ebben az ügyben Jaroslav Faltýnek, az ANO alelnöke szintén érintett volt.
Mindketten a képviselőház mandátumvizsgáló bizottságának ülése előtt ismertették a döntésüket. Ugyanakkor a Novinky.cz cseh weboldal szerint Babiš az egész ügyet továbbra is
„politikai lejáratásnak és az eltávolítására tett piszkos módszernek” nevezte
Leszögezte, hogy a döntésében semmi köze nincs ahhoz, hogy tavaly október óta képtelen volt egy működőképes cseh kormányt felállítani, illetve a múlt héten sem sikerült elfogadtatnia a parlamentben az ANO kormányprogramját. Babiš a múlt héten ugyanis azt ígérte, hogyha a napokban sem sikerül keresztülvinne az elképzeléseit, akkor január 17-én lemond a miniszterelnöki posztjáról és előrehozott parlamenti választások jöhetnek Csehországban.
Benyújtja lemondását Mihai Tudose román miniszterelnök, miután a Szociáldemokrata Párt (PSD) végrehajtó bizottsága megvonta tőle politikai támogatását.
Mihai Tudose (MTI/EPA/Robert Ghement)
Ahogy már a hétvégén megírtuk, Tudose távozása várható volt. A végrehajtó bizottságban 59-en szavaztak a leváltásra, amit csak négyen elleneztek és négyen tartózkodtak. Távozáskor Tudose azt mondta: fegyelmezett tagja a PSD-nek:
a párt bízta meg, az is váltja le, nem akar pártszakadást.
Azt is bejelentette: nem marad ügyvivő kormányfő, a következő kormány kinevezéséig Paul Stanescu miniszterelnök-helyettest javasolják ügyvivőnek, de ezt nem biztos, hogy a jobboldali államfő, Klaus Iohannis elfogadja.
Tudose novemberben túlélt egy bizalmi szavazást, de sorsa eldőlt, amikor elődjéhez, a tavaly júniusban leváltott Sorin Grindeanuhoz hasonlóan a párt elnökével, Liviu Dragneával került konfliktusba. A pártvezető priusza miatt nem lehetett miniszterelnök, ezért engedelmes helyetteseket keresett a kormányfői szerepre, akiket azonban eltávolított a hatalomból, amikor nyíltan szembeszálltak akaratával.
Az első nyílt konfrontáció múlt héten volt, amikor – egy pedofil rendőr miatti botrány során – Tudose lemondásra szólította fel a pártelnök egyik legközelebbi bizalmasát, Carmen Dan belügyminisztert. A Dragnea és Tudose közti feszültség azonban régebbi keletű:
a kormányfő egyik legfőbb bűne Dragnea szerint az volt, hogy nem vállalta fel az igazságügyi reformot.
A csomagot ugyanis sürgősségi kormányrendelettel szerette volna elfogadtatni a szociáldemokrata párt, de a kormányfő nem akarta magára vállalni a felelősséget, és ragaszkodott a parlamenti eljáráshoz.
Tudosének a székely zászló miatti botrány sem jött jól, ami miatt az elmúlt napokban folyamatos magyarázkodásra kényszerült.
Klaus Iohannist egyébként az alkotmány nem kötelezi arra, hogy harmadszor is a legtöbb parlamenti mandátummal rendelkező PSD jelöltjét bízza meg kormányalakítással.
Korrupciógyanús ügyről beszélt Jair Netanjahu, Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök fia, miután részegen sztriptízbárokat látogatott meg két barátjával. Ez két és fél éve történt, de most nyilvánosságra került róla egy felvétel. Benjamin Netanjahu ellen több nyomozás is folyamatban van, korrupció gyanújával, de eddig mindent megúszott.
„Apám 20 milliárd dolláros üzletet intézett el a te apádnak, te meg itt 400 sékelen vitatkozol velem?”
– ezt mondta Jair Netanjahu egy barátjának egy kocsiban, miután eljöttek egy sztriptízbárból. A beszélgetésből az is kiderült: valójában azt akarta, hogy a barátja fizessen neki egy prostituáltat.
Jair Netanjahu Forrás: Facebook
2015 nyarán készült a néhány napja nyilvánosságra került felvétel, Jair Netanjahu mellett Ori Maimon és Roman Abramov volt a kocsiban, valamint egy testőr és egy sofőr – állítólag ő vette fel a beszélgetést.
Amelyben a három barát részegen megalázó kifejezésekkel beszélt nőkről, azzal büszkélkedtek, melyikük mennyi pénzt költött sztriptíztáncosokra, Jair Netanjahu pedig még akkori barátnőjét is „felajánlotta”, hogy egyik barátja szexelhet vele, ha fizet neki. A testőrrel közben pedig úgy viccelődtek, hogy
megölik, ha bárkinek elmondja, amiket hallott.
A beszélgetésből még kisebb diplomáciai bonyodalom is támadt, mert Jair Netanjahu azt is mondta: „gyerünk, hívd már meg azokat a japán lányokat” – a japán követségen pedig a Jediót Ahronót szerint telefonálgatni kezdtek a felvétel nyilvánosságra kerülése után, hogy kikre gondolhatott.
A nők megalázásából valószínűleg nem lett volna nagy politikai botrány, még úgy sem, hogy a sztriptízbár tulajdonosa elárulta: a miniszterelnök fia rendszeres vendég náluk, és mindig a hátsó ajtón ment be, a biztonsági személyzetével együtt. Az aranyifjak életét élő Jair Netanjahunak ugyanis korábban is volt botránya bőven: például bemutatott egy nőnek, aki számonkérte, hogy nem takarít fel a kutyája után, vagy épp egy antiszemita összeesküvés-elméleteket idéző posztot osztott meg a Facebookon, ami szerint
Soros György a gyíkembereken keresztül irányítja a világot.
Az is csak kisebb vihart kavart volna, hogy kiderült: a titkosszolgálat embere fuvarozta két sztriptízbár között a fiúkat, pedig miniszterelnökök gyerekei korábban soha nem kaptak védelmet a Sin Béttől, Netanjahu fiai az elsők.
A 20 milliárdos üzlet emlegetésére viszont mindenki felkapta a fejét.
Ezt ugyanis Jair Netanjahu Ori Maimonnak mondta, az iparmágnás Kobi Maimonnak, márpedig neki kimondottan kedvező volt egy gázkitermelésről szóló egyezmény, amelyért
Benjamin Netanjahu is sokat lobbizott.
Az egyezményre a támogatói szerint azért volt szükség, mert csak így lehet biztosítani a folyamatos kitermelést, bírálói szerint viszont megdrágítja a gázt, és csak az érintett cégek (és tulajdonosaik) járnak jól vele.
Azt, hogy komoly ügyről van szó, Netanjahuék viselkedése is jelezte. Szokatlan módon Jair Netanjahu kiadott egy bocsánatkérő közleményt, pedig ilyet korábbi botrányai után soha nem tett. Igaz, azt is írta benne, hogy csak viccelt, és fogalma sem volt róla, hogy zajlott az üzlet.
Fotó: MTI/EPA/AP pool/Sebastian Scheiner
A Háárec szerint először még a miniszterelnök is elítélte fia viselkedését, szerinte ízléstelen volt, és csak a részegsége miatt viselkedett így, ők nem ilyennek nevelték (ennek némileg ellentmond, hogy korábbi alkalmazottak szerint felesége is többször megalázta őket). Ugyanakkor azt is mondta: így beszélnek a fiatal fiúk. Ez egyébként sokak számára Donald Trump védekezését idézte fel: amikor egy nyilvánosságra került felvételen arról beszélt, hogyan zaklatott nőket, ő azt mondta, ez csak amolyan öltözői beszéd volt.
A szokatlan reakciót, hogy Benjamin Netanjahu védekezik, hamarosan azonban a szokott módon a visszatámadás követte.
Nekiesett a médiának, hogy miért hozták nyilvánosságra a felvételt,
és meg is kérte Ajelet Saked igazságügyi minisztert, hogy indítson vizsgálatot, nem sértett-e jogokat a felvétel kiszivárogtatása, és hogy nem kellene-e törvény hozni az ilyesmi ellen. Ezután több minisztere is kikelt a felvétek nyilvánosságra hozása ellen – a korrupciógyanút viszont egyikük sem említette.
Az izraeli törvények szerint egyébként egy beszélgetésről való felvétel készítéséhez elég az egyik fél beleegyezése, de ha egyik résztvevő sem tud róla, akkor illegális, börtönnel is büntethető.
A felvétel miatt el is indult egy rendőrségi vizsgálat.
A botrány azonban komolyan érintheti a Netanjahu-családot. A fiú megjegyzése ugyanis bizonyítékot jelent azoknak, akik szerint a miniszterelnök sokszor a saját érdekei miatt lobbizik bizonyos dolgok mellett. Több ügyben nyomozás is zajlik ellene (és felesége ellen is), különféle iparmágnásokkal való korrupciógyanús kapcsolatai miatt.
Szavaz a Netanjahu-család Fotó: MTI/EPA/Pool/Uriel Sinai
Itt válik fontossá a harmadik barát a kocsiban, Roman Abramov. Ő ugyanis közeli munkatársa egy ausztrál mágnásnak, James Packernek, a Times of Israel szerint pedig a nyomozások során azt is vizsgálják, hogy ő milyen kapcsolatban áll a miniszterelnökkel, a gyanú szerint ugyanis drága ajándékokat adott neki.
A korrupciós ügyek miatt folyamatosak a tüntetések az országban,
szombaton is több ezren demonstráltak, Netanjahu-ellenes jelszavakat skandálva.
A miniszterelnök mandátuma azonban 2019 novemberéig tart, a nyomozás pedig nagyon lassan halad. Könnyen lehet, addig nem jut el a vádemelési szakaszba (ha eljut odáig egyáltalán), akkor pedig Netanjahu könnyen kitöltheti hivatali idejét. Ami azt is jelentené, hogy ő lesz Izrael legtöbb időt hivatalban töltött miniszterelnöke, megelőzve az alapítók egyikét, David Ben-Guriont.
Kétnapos tanácskozást tartanak erről Brüsszelben. Az új költségvetés számtalan problémát felvet, csökkenteni kell a kiadásokat és növelni a befizetéseket Günther Oettinger pénzügyi biztos szerint.
Oettingernek kell betömnie azt az évi 9 milliárd eurós lyukat, ami a brit kilépés után az uniós költségvetésben tátong. Nem könnyíti meg a helyzetét, hogy
sok régió plusz pénzt követel azon a címen, hogy a brit kilépés számára külön veszteséggel jár.
A Politico európai kiadása megszerzett egy dokumentumot, amelyet az Európai Bizottságnak küldtek egyes – főként dél-európai – régiók és városok. Ebben mind arra hivatkoznak, hogy számukra a brexit külön áldozattal jár, amit szerintük az Európai Uniónak kompenzálnia kellene, például úgy, hogy különleges alapot hoz létre.
Mások a migráció miatt várnak segítséget az Európai Uniótól, mondván, hogy
az sokkal jobban sújtja Olaszország vagy Görögország egyes régióit, mint a többieket.
Az EU költségvetésének egy másik fontos vitapontja a mezőgazdaság. Legutóbb már Emmanuel Macron francia elnök is elismerte, hogy ez az ágazat érdemtelenül sokat kap az uniós költségvetésből. Vagyis mindenképp csökkenés várható.
Az uniós költségvetés legnagyobb befizetője jelenleg Németország, nagyon sok függ attól, hogy ők mennyit vállalnak magukra a közös kassza terheiből. A pénzügyi biztos, Oettinger is német, szerinte májusig meg kell egyezni az új uniós költségvetésben. Addig minden uniós tagállam fővárosába ellátogat, hogy megvitassa a helyi vezetőkkel, mit akarnak elérni.
Korábbi nyilatkozataiban Oettinger utalt rá:
a jövőben nagyobb pénzügyi fegyelmet várnak el azoktól az államoktól, melyek pénzt kapnak az EU-tól.
Ha nem hajtják végre a szükséges változtatásokat a tagállamok, akkor az források megvonását kockáztatják.
Abe Sinzo Litvániában beszélt erről, ahol Szugihara Csiune több ezer embert mentett meg.
Több mint hatezer japán vízumot adott ki Litvániában élő zsidóknak 1941 nyarán a japán alkonzul, Szugihara Csiune Kaunasban, mely akkoriban Litvánia fővárosa volt (Vilnius a két háború között Lengyelországhoz tartozott). A Litvániában élő zsidók csapdába estek, mert az országot a Molotov-Ribbentrop paktum alapján először a Szovjetunióhoz csatolták, majd a náci Németország támadta meg őket. A 200 ezer Litvániában élő zsidó nagy részét a helyszínen megölték, a többieket haláltáborba vitték.
Ebben e helyzetben bizonyult döntő fontosságúnak Szugihara tette:
több mint hatezer vízumot adott ki zsidóknak, akiket emiatt túlélték a háborút.
Szugihara Csiunét ezért sokan a japán Schindlernek nevezték.
Japán ebben az időben a náci Németország szoros szövetségese volt. Feljebbvalói ezért nem nézték jó szemmel az alkonzul tettét, de a háborús időkben nem törődtek vele, csak később váltották le. Ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy a japánok nem bántották azokat a Kínába menekült európai zsidókat, akik japán katonai kormányzás alá kerültek Sanghajban és más kínai városokban.
Évtizedekkel később derült ki, hogy Szugihara hány embert mentett meg. Abe Sinzo japán miniszterelnök első litvániai látogatásán most külön elment Kaunasba. Beleült abba a székbe, melyben annak idején a japán konzul az életmentő dokumentumokat kiállította.
„Mint japán büszke vagyok arra, amit Szugihara Csiune tett”
A világ egyik legnagyobb tejfeldolgozó cége, a több mint 17 milliárd eurós éves forgalmat bonyolító francia Lactalis több mint 12 millió doboz, elképzelhetően szalmonellával fertőzött tejport adott el 83 országban. Elsősorban csecsemőknek szánt tejporról van szó. A szalmonellafertőzés kisgyerekek esetében akár halálos komplikációkkal is járhat.
Franciaországban eddig 35 esetet vizsgálnak, de érkeztek szalmonellafertőzésről szóló hírek Spanyolországból és Görögországból is.
Egy észak franciaországi tejüzem a felelős a súlyos fertőzésért. Ezt már azóta bezárták. A hatóságok most azt vizsgálják: mióta tudott a cég vezérkara arról, hogy szalmonellával fertőzött lehet a bébitejpor?
Sokan kételkednek abban, hogy igazat mondott a cég első embere, aki a Journal du Dimanche vasárnapi lapnak azt mondta: azonnal léptek, miután érzékelték a fertőzésveszélyt.
A Lactalis kártérítést ígért az áldozatoknak, akik egyébként Franciaországban már szervezetbe tömörültek.
A francia hatóságok a kereskedő cégeket is vizsgálják hiszen több nagy áruházlánc azt követően is kitette a polcokra a dobozokat, hogy már tudhatták: a tej esetleg fertőzött. Mindez nagy csapás a világhírű francia élelmiszeriparra, amely igen büszke arra, hogy higiéniai normái messze meghaladják az átlagot.
A Lactalis botrány azonban most megingathatja a bizalmat a francia élelmiszeripar iránt és ez az exportra is hathat, pedig az igen fontos a francia gazdaság számára.
Ezért a Macron-kormányzat példás vizsgálatot ígér mind a szalmonellával fertőzött tejet előállító Lactalis, mind pedig az azt árusító áruházláncok ellen.
tejport 83 országba adta el a cég, mely ezen a piacon világmárkának számított. Eddig…
Mi értelme van az olyan tanácskozásoknak, amelyeken a leginkább érintettek egy része nincs jelen? – tette fel a kérdést a kínai külügyi szóvivő Pekingben, ahol arról faggatták: Kína miért nem képviselteti magát a kanadai Vancouverben, a részben a washingtoni külügy által szervezett találkozón, amelyen az észak-koreai nukleáris ambíciók lehűtésének lehetőségeiről tárgyalnak.
Lényegében azok az államok vesznek részt a fórumon, amelyek az USA oldalán álltak a koreai háború idején (1950-1953). Minthogy Kína és Oroszország Észak-Koreát támogatta, most sem látták célszerűnek a részvételt. Pedig most másról van szó: Észak-Korea időközben nukleáris hatalommá vált, és atomháborúval fenyegeti a világot.
Hogy lehet megfékezni Észak Koreát és annak ifjú diktátorát?
Erre a kérdésre kellene valamilyen frappáns választ találnia a több mint húsz állam külügyminiszterének Vancouverben.
Csakhogy mindenki tudja:
ez Kína és Oroszország nélkül nem megy.
A szankciók ellenére is Kína Észak-Korea legfőbb kereskedelmi partnere. Phenjan olajszállításait egyre inkább Oroszországból fedezi, ahol Putyin utasítására még növelték is az Észak-Koreába exportált olaj mennyiségét.
A washingtoni külügy ázsiai osztályának főnöke mégis derűlátóan nyilatkozott a Reuters hírügynökségnek. Szerinte Észak-Korea „érzi már a szankciók hatását”. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa az elmúlt év során számtalan szankciót szavazott meg Észak-Korea megfékezésére, de az eredmény egyelőre nemigen látszik.
A világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer továbbra is folytatja fegyverkezési programját, miközben a lakosság jelentős része nyomorog.
Sőt, Kim Dzsongun ügyes diplomatának is bizonyult: miközben kampányt folytat az Egyesült Államokkal és személyesen Donald Trump amerikai elnökkel szemben, tárgyalásokat kezdeményezett Dél Koreával, s
újrakezdődött az észak-déli párbeszéd a Koreai-Félszigeten anélkül, hogy Kim Dzsongun megígérte volna: leállítja fegyverkezési programját.
Februárban Dél-Koreában rendezik meg a téli olimpiát, amelyen Észak-Korea is részt vesz. Emiatt az USA és Dél-Korea elhalasztott egy hadgyakorlatot, amelyet Észak-Korea ifjú diktátora provokációnak tekint.
Ezt a játszmát Kim Dzsongun megnyerte
– summázta Putyin orosz elnök.
Vancouverben most azok a külügyminiszterek találkoznak, akik nem így látják a dolgot. Kérdés, hogy kijön-e valami egy olyan koreai tanácskozásból, melyen sem Észak-Korea, sem Kína, sem pedig Oroszország nem vesz részt.
Az idén a nem kis részt az antiglobalista szólamoknak köszönhetően elnöki posztra jutó Donald Trump is ott lesz a Davosi Világgazdasági Fórumon. Tavaly még a távollétével tüntetett. Találkozik majd a többi között Joseph Stiglitz Nobel díjas közgazdásszal, aki korábban szintén antiglobalista volt.
Stiglitz komoly gazdasági kockázatot látna abban, ha a republikánusok és a demokraták nem jutnának egyezségre a költségvetésről január 19-ig . Ha az USA-nak nem lesz új költségvetése, akkor ez lenne a legnagyobb politikai kihívás a globális gazdaság számára. Erről is beszélget majd Donald Trumppal a január 23-án kezdődő hagyományos Davosi Világgazdasági Fórumon.
Amelyen – sokak számára kissé talán meglepő módon – az Egyesült Államok elnöke is részt vesz. Tavaly még a távollétével tüntetett. Igaz, akkor még Trump főtanácsadója az a Steve Bannon volt, aki antiglobalista nézeteivel szavazók millióit állította a republikánus elnökjelölt mögé. Steve Bannont időközben kitették a Fehér Házból. Válaszul egy könyvben kitálalt Trump belső ügyeiről. Ezzel véglegessé vált a szakítás.
Kiderült az, amit sokan sejtettek korábban is, hogy Donald Trump egyáltalán nem antiglobalista, csak a választások idején öltötte fel ezt a pózt, mert ez hozta a legtöbb szavazatot.
Pénzügyminiszterét már szokás szerint a New Yorki Goldman-Sachs tőzsdei óriástól választotta. Márpedig ez a cég a globalizáció egyik legfőbb haszonélvezője.
Joseph Stiglitz korábban maga is a globalizáció ellenfelei közé tartozott, de álláspontja lassacskán változik.
Ma már Davosban a világgazdasági fórum egyik meghívott szónoka. Tavaly Hszi Csinping kínai elnök képviselte a liberális gazdasági vonalat a svájci városban, míg az Egyesült Államok antiglobalista húrokat pengetett. Ma már minden egy kicsit másképp fest hiszen kiderült: az antiglobalista húrokat pengető Donald Trump idején mind az amerikai mind pedig a globális gazdaság fellendült.
Csak épp az amerikai költségvetés válsága nem oldódott meg. Az államadósság a csúcson, és ha nem lesz új költségvetés Washingtonban, akkor abba az egész globális gazdaság beleremeghet. Ez ugyanis negatív üzenet lenne mindenki számára –figyelmeztetett a Nobel díjas Joseph Stiglitz professzor, aki a Bloomberg hírügynökségnek nyilatkozott.
Legalább 35 ember meghalt kilencven pedig megsebesült Bagdadban, egy kettős öngyilkos bombamerényletben. Három nap alatt másodszor robbantottak terroristák az iraki fővárosban. A helyi hatóságok szerint a városközpontban elkövetett merénylet áldozatainak a száma emelkedhet.
Mint a BBC rámutatott: Bagdad a terroristák kiemelt célpontja azóta, hogy 2014-ben az ISIS lerohanta az országot. Ugyanakkor a terrorcselekmények száma csökkent decembertől – akkor deklarálta a kormány a terület visszafoglalását.
A mai merényletet két, robbanómellényes férfi követte el akkor, amikor építőipari munkások gyülekeztek az általában is zsúfolt téren – közölte a Belügyminisztérium. A helyszínen nem először követtek el hasonló merényletet.
Leszakadt az indonéz főváros tőzsdéjének a belső mennyezete, többen megsérültek. Az épület ad otthont a Világbank irodájának is. A Facebookon számos fénykép mutatja, ahogy porba és füstbe borult az épület aulája, amely tele van mennyezet-darabokkal, és törött bútorokkal.
A nagy hírügynökségek egyelőre ismertelennek nevezik az omlás okát. Egyelőre azt sem tudni, hányan és hogyan sérültek meg. A város rendőrfőnöke a helyi televíziónak azt mondta, hogy megkezdődött a vizsgálat, de egyelőre a sebesültek ellátása az elsődleges feladat.
A BBC jelentése szerint a Világbank egy Jakartában dolgozó munkatára szerint az aula fölött egy átjáró volt, az omlott be. A nemzetközi szervezet irodája ugyanabban az épületben van, mint a tőzsde.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
