A jármű egyelőre ismeretlen okokból kapott lángra kapott az északnyugat-kahasztáni Aktyubinszki terület egyik főútvonalán.
A rendkívüli helyzetek minisztériumából származó információ szerint csak öt embernek sikerült kimásznia a lángoló járműből. Ők orvosi ellátásra és pszichológusok segítségére szorulnak.
A busznak 55 utasa és két sofőrje volt. A halálos áldozatok mind üzbég állampolgárok. Csak a sofőrök voltak kazahok, és ők is a túlélők között vannak.
A tragédia az oroszországi Szamarát Simkenttel összekötő főúton, Kalibajtól tíz kilométerre történt a reggeli órákban. A jármű menet közben lángra kapott. A SputnikNews portál jelentése szerint egy Ikarus típusú, kazahsztáni illetőségű buszról van szó, amely – a helyszínen készített felvételekből ítélve – teljesen kiégett.
Más részletek egyelőre nem ismertek, így azt sem tudni, miért gyulladt ki a jármű. A rendkívüli helyzetek aktyubinszki hivatala által tartott sajtótájékoztatón közölték, az előzetes vizsgálatokból arra lehet következtetni, hogy a jármű meghibásodása, feltehetően rövidzárlat miatt keletkezett a tűz. A hivatal szerint a busz a kelleténél több utast szállított – jelentette az Interfax hírügynökség.
Tavaly októberben is történt egy súlyos baleset egy kazah busszal, amely ugyancsak ötvennél több utast szállított. A jármű lerobbant egy oroszországi vasúti átjárón, és egy vonat belerohant. A balesetben 17 ember halt meg.
A The Hollywood Reporter című filmes szaklap úgy értesült, hogy az Endeavor Content produkciós cég szerezte meg a kötet filmes és televíziós jogait. A sorozat producere Michael Wolff újságíró, a Tűz és düh – Trump a Fehér Házban című elsöprő sikert arató könyv szerzője lesz.
A könyv Donald Trump elnökségének első évét dolgozza fel az elnöki stáb rangos munkatársaival készített több mint 200 interjú alapján.
Az elnök megpróbálta megakadályozni a könyv kiadását, ám ez nem sikerült neki.
Számos amerikai nagyvárosban már a megjelenés napján elkapkodták, magyarul március végén lesz olvasható az Athenaeum kiadásában.
Trump több alkalommal is kikelt a könyv ellen, „hamisnak” nevezte a leírtakat.
A detonációban senki sem sérült meg, a rendőrség két embert őrizetbe vett.
A robbanás a svéd nagyváros – jelentős részben bevándorlók lakta – Rosengard negyedében történt szerda késő este. A detonáció következtében károk keletkeztek a rendőrőrs épületének homlokzatában és több parkoló gépkocsiban. A környéket a hatóságok lezárták.
A rendőrség szerint a támadás ellenük irányult.
Egyelőre nem tudni, hogy pontosan mi robbant fel, de azt gyanítják, hogy kézigránát.
Röviddel a robbanás után őrizetbe vettek két huszonéves férfit, akiket rovott múltjuk miatt már ismertek hatóságok.
Vitorlázás közben megsérült Rupert Murdoch médiamogul, aki otthonában lábadozik.
A baleset még napokkal ezelőtt történt, a 86 éves Murdoch kórházba is került Los Angelesben, ám az erről szóló információk csupán szerdán este kerültek nyilvánosságra.
A baleset körülményei és részletei egyelőre nem ismeretesek.
Annyit tudni, hogy Murdoch az egyik fia, Lachlan jachtján pihent a Karib-tengeren, és súlyos hátsérüléssel került kórházba.
Az AP amerikai hírügynökség birtokába került az az e-mail, amelyben a sérüléséről maga Murdoch értesítette munkatársait, közölve, hogy jó ideig otthonról dolgozik. Az ausztrál születésű, de amerikai állampolgár Murdoch balesete nagy médiaérdeklődést kelt az Egyesült Államokban. Murdoch tulajdonában van ugyanis két nagy médiavállalat: a Fox és a News Corp. A Foxhoz tartozik a republikánusokhoz közelálló Fox televízió (amelynek több csatornája van), számos rádió, és a 21st Century Fox filmgyártó cég is.
A News Corp. birtokolja a tekintélyes The Wall Street Journal című lapot és több más, nyomtatott újságot, a HarperCollins könyvkiadót, valamint több ausztráliai újságot.
Donald Trump amerikai elnök Hamis Hírek Díjat adott sok médiumnak, közte a CNN hírtelevíziónak, a The New York Times, vagy a The Washington Post című lapok munkatársainak.
Az elnök Twitter-üzenetben közölte: „és a Hamis Hírek győztesei…” és e mondathoz egy, a Republikánus Országos Bizottság (a republikánus párt vezetése) internetes honlapjához vezető linket csatolt. A honlap – amelyre bárki beléphet, jelszó nélkül – ezzel a mondattal kezdődik: „2017 a könyörtelen elfogultság, a tisztességtelen tudósítások és az arcátlan hamis hírek éve volt”.
Majd a Donald Trump által hamisnak tartott médiatörténetek olvashatók. Az összeállítás tíz történetet idéz fel, amelyek mindegyike az úgynevezett fősodratú média orgánumaiban jelent meg. A felsorolt sztorik a CNN hírtelevízióban, az ABC televízióban, a The New York Timesban, a The Washington Postban, vagy a Time magazinban kaptak teret. Donald Trump valamennyit elfogult, részrehajló, hamis információként vagy riportként értékelte, s mindegyiknél felsorolta, hogy mi a baja velük.
Az elnök olyan történeteket választott ki, amelyekről maguk a médiumok is beismerték a tévedést, és nyilvánosan korrigáltak is.
December végén az Európai Bizottság megindította azt a 7-es cikkely szerinti eljárást Lengyelország ellen, amellyel Magyarországot fenyegették egész ősszel és többek között az Európai Tanácson belüli szavazati jog elvételével is járhat. A lépés számos kérdést vet fel, amelyek közül a legfontosabb kétségkívül az, hogy vajon meg fogja-e vétózni Orbán a lengyelek szankcionálását. A válasz keresésében kiváló kiindulási pontot kínálnak az Azonnali és a Politico elemzései, amelyek kisebb hibáik ellenére is rendkívül lényeglátóak.
Miért dobták le Lengyelországra az “uniós atombombát”, amikor ránk nem?
Ez volt talán az a kérdés, amely a leggyakrabban hangzott el a politikával foglalkozó médiában a 7-es cikkely kapcsán december végén. Az eljárás hivatalosan az Európai Unió alapvető értékeinek megsértése miatt indult, viszont ez korántsem nyújt kielégítő választ a kérdésre, hiszen a magyar kormány is bőven hozott már olyan döntéseket, amelyekre az unió vezető politikusai komoly értékalapú felháborodással reagáltak.
A nukleáris indítógomb megnyomása után hamar érkezett a megoldás az Azonnalitól: az Európai Bizottság azért csapott le rögtön Lengyelországra az időhúzás helyett, mert amíg Orbánék egyszerre csak néhány terület kisebb megváltoztatására fókuszálnak, Kaczyńskiék a teljes igazságszolgáltatást kivégzik és újramodellezik.
Az elemzés viszont nem áll meg az ok megtalálásánál, hanem feltárja az ok mögötti indítékot is:
az igazságszolgáltatás totális újratervezése nem az uniós alapértékek megsértése miatt böki az uniós vezetés csőrét, hanem azért, mert független bírák hiányában a Lengyelországban működő nyugati cégek érdekérvényesítő ereje jelentősen gyengül.
Ezzel szemben Orbán Viktor Magyarországán hiába bevett gyakorlat már, hogy a jogszabályokat kifejezetten egy-egy vállalatra szabják, a tőkeerős nyugati cégeknek jó alkupozíciójuk van, azaz nem áll a kormány érdekében, hogy kiszúrjanak velük. A szerző értékelése szerint Orbán is megérdemelné a 7-es cikkes eljárást, csak ez az egész nem az uniós értékekről, hanem a pénzről szól.
Sajnálatos ugyanakkor, hogy a dolgok mélyére ható elemzés ezen végkövetkeztetés ellenére készpénznek veszi, hogy a szankcionálásból úgysem lesz semmi, mert Orbán Viktor meg fogja vétózni azt. Azért ennek ellenére, mert a vétó elleni érvek gyakorlatilag pontosan ugyanolyan gazdasági érdekekre alapoznak, mint amelyekkel a lengyelek elleni eljárást indokolták a cikkben.
Térjünk is át a legfőbb kérdésre: vétózna-e Orbán? Ahhoz, hogy egyáltalán el tudjunk indulni valamerre, meg kell érteni a miniszterelnök vétójának jelentőségét.
A 7-es cikk szerinti eljárás egy fölöttébb hosszadalmas folyamat, amely becslések szerint leghamarabb is csak másfél év múlva zárulhat le.
Ahhoz, hogy a lengyeleket valóban szankcionálja az unió, először az Európai Tanács négyötödös többsége szükséges, majd az Európai Parlament rábólintása. Ez jó eséllyel meg is fog történni, viszont ez még csak egyfajta figyelmeztetés, ezután ki is kell mondani az uniós alapértékek megsértését, amelyhez viszont már egyhangúság szükséges.
Itt jön a képbe Orbán, ugyanis az egyhangúság miatt elég, ha egyedül ő mond nemet és el is buknak a lengyelek elleni szankciók. A miniszterelnök által fennen hangoztatott lengyel-magyar barátság, a keresztény kultúra megvédése és az illiberális testvériség első ránézésre arra enged következni, hogy Lengyelország és Magyarország másik elleni szankciókat kölcsönös megvétózásával simán kijátszaná az uniót.
Csakhogy ez az elképzelés is azt feltételezi, hogy a nemzetközi politika magasztos értékekről szól. A valóság ezzel szemben az, hogy
ahogyan a 7-es cikk sem a demokráciáról és a jogállamiságról szólt, úgy Orbán vétója sem a közös kultúrán, ideológián és a barátságon fog múlni, hanem a gazdasági érdekeken.
Ezt bizonygatja a Politico elemzése, amely a két ország közötti alapvető különbségek, illetve Orbán és Kaczyński erősségeinek és gyengéinek leírásával és értelmezésével keresi a megoldást arra, hogy “hogyan oszlassuk fel Európa illiberális tengelyét”, azaz hogyan tudja az Európai Unió elérni, hogy Orbán ne vétózzon a 7-es cikk szerinti eljárás végén.
A két jobboldali populista illiberális demokráciája közötti legfőbb különbségként a szerző a rendszer legitimációját jelöli meg.
Magyarországon már lezajlott az illiberalizmus legitimációja, annak köszönhetően, hogy Orbánnak sokkal nagyobb a társadalmi támogatottsága, mint a Jog és Igazságosságot vezető Jarosław Kaczyńskinak.
Annak ellenére, hogy a cikk tévesen állítja, hogy a Fidesz legmagasabb népszerűségi mutatója 70 százalékos volt, az érv abszolút megáll a lábán és bizonyul a legjobb magyarázatnak arra, hogy mi miért is nem kaptunk a nyakunkba egy 7-es cikk szerinti eljárást.
Az orbáni rendszer tehát már be van betonozva, rég ki lett alakítva a megfelelő jogi környezet ahhoz, hogy a miniszterelnöknek ne kelljen alaptörvényt sértenie egy-egy vitatott lépésével.
A rendszer szilárdságának ellenére viszont gazdaságilag sokkal jobban függünk az Európai Uniótól, mint a lengyelek.
Lengyelország lakossága négyszer nagyobb Magyarországénál, ennek következtében nagyobb a belföldi felvevőpiacuk, mi viszont kénytelenek vagyunk az exportra fektetni a hangsúlyt. Nem véletlenül kezdte az évet Orbán Viktor Bajorországban a CSU-nál: Németország a legnagyobb gazdasági partnerünk, exportunk majd’ 30 százaléka oda irányul, belföldön pedig minden három új állásból egy német cégnek köszönhetően jön létre.
A kulcs tehát itt is a gazdasági érdek. A szerző szerint
ha az EU bekeményít és a magyar obstrukcionizmus fenyegeti az uniós támogatások áramlását Magyarországra, akkor Lengyelország nem számíthat az orbáni vétóra.
Jelenleg a vétó elmaradása reális opció annak ellenére, hogy Orbán körbeturnézta a hazai és a külföldi médiát is azzal, hogy vétózni fog és “megvédi Lengyelországot”. 2011 óta magától a miniszterelnöktől tudjuk, hogy nem arra kell figyelnünk, amit mond, hanem kizárólag arra, amit tesz. Azóta a kommunikáció és a valós cselekvés éles elválasztásáról szóló, elhíresült mondás számtalanszor igazolást nyert, legutóbb éppen csak pár napja, amikor kiderült, hogy a tavalyi év során 1300 bevándorlót fogadtunk be titokban – miközben nagyban zajlott a bevándorlásellenes kampány.
A politika helyét átvevő kommunikáció hivatott arra, hogy a miniszterelnök opportunizmusát leplezze – keresztény értékek így, keresztény értékek úgy, lengyel-magyar barátság ide vagy oda, Orbán Viktor valós cselekvését mindig az aktuális érdekek határozzák meg:
“Amíg Kaczyński fanatikus, addig Orbán pusztán cinikus. Kaczyńskinak a pragmatizmus az árulás vagy a gyengeség jele, Orbánnak pedig a politika lényege. A pragmatikus vezetők általában nem mennek szembe a saját érdekeikkel, és sosem követnek el politikai öngyilkosságot.”
– írja a Politico szerzője.
Emlékezzünk vissza, a miniszterelnök szűk egy éve már el is árulta illiberális barátját, amikor Kaczyński nyomatékos felszólítása ellenére támogatta annak ősellenségét, Donald Tuskot az Európai Tanács elnöki pozíciójára való újraválasztásában. Emellett az új lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki sem kapott látogatása során egyértelmű biztosítékot arra, hogy ha arra kerülne sor, akkor Orbán élne a vétó jogával.
Hiába tűnik valószínűbbnek a vétó elmaradása jelenleg, illetve az EU-s támogatások csökkentésének esetében, pontosan Orbán opportunizmusa miatt nem fogadnék nagyobb összegben a vétóról. Hogy lesz-e a vétó vagy nem, azt majd a dolgok aktuális állása fogja meghatározni és mivel az egyhangúságot igénylő döntés leghamarabb másfél év múlva lesz esedékes, addig még sok víz lefolyhat a Dunán.
Egy dolog viszont már most is biztos:
ha Orbán Viktor nem él a vétó jogával, azzal gyakorlatilag egy az egyben beismeri, hogy álláspontja, amely szerint nettó befizetői vagyunk az Európai Uniónak és egyáltalán nem vagyunk ráutalva anyagilag, nem több egyszerű hazugságnál.
Az elmúlt napokban elképesztő módon felgyorsultak az események Csehországban. Egyelőre még nem tudni mi lesz ezeknek a kimenetele, de egy biztos: az elnökválasztás második fordulójának tétje igencsak magas és az eredmény alaposan befolyásolhatja az ország jövőjét.
Igaz, Zemannak még így is sikerült begyűjtenie a szavazatok mintegy 38,56 százalékát, ami körülbelül 1,99 millió voksot jelent. Ugyanúgy a legnagyobb ellenfelének tartott Jiří Drahoš, a Cseh Tudományos Akadémia volt vezetője, az előzetes felmérésekkel szemben kicsit gyengébben szerepelt, hiszen 26,6 százalékot kapott, vagyis legalább félmillióval kevesebbet, mint amennyit jósoltak neki. Továbbá Prága kivételével az összes csehországi kerületben Zeman aratott győzelmet.
Egy Femen-aktivista nő támadta le félmeztelenül Zemant, amikor ő elment leadni a szavazatát.
Csakhogy három dolog árnyalja a képet. Habár Zeman az összes kerületben (Prágát leszámítva) megnyerte magának, egyik helyen sem sikerült 50 százaléknál többet begyűjtenie, a legjobb mutatókat csak az Ústecký-kerületben érte el (47%).(Ezen az oldalon egy részletesebb térkép található, járásokra és településekre lebontva.) Ebből az következik, hogy Zeman
egyik kerületben sem „dőlhet hátra” és veheti biztosra, hogy a második fordulóban is győzelmet arat
Másodszor a választások során a cseh lakosság 61,92 százaléka járult az urnákhoz, ami „átlagos” részvételi mutatót jelent a kelet-közép-európai országban. Ugyanakkor már sok cseh politológus és elemző figyelmeztetett, hogy ebbe már beleszámítódik a Zeman-tábor híveinek döntő része (ha nem az egésze). Tehát most igencsak kérdésessé vált, hogy vajon a jelenlegi elnök kiket lenne képes még aktivizálni és megszólítani.
Az elnökválasztások első fordulójának eredménye. Forrás: Volby. cz
És Zemanék számára ebből fakad mindjárt a harmadik probléma: lehet, hogy Drahoš az előzetes elvárásokkal ellentétben rosszabbul szerepelt (1 369 000 leadott szavazat), de az utána szereplő államfő-jelöltek meglepően jól teljesítettek. Különösen Pavel Fischer egykori nagykövet (526 694), Michal Horáček (472 643) vállalkozó és dalszövegíró, és Marek Hilšer orvos (454 949). Ez elsőre úgy tűnhet, hogy Csehországban túlságosan megoszlanak a szavazatok, de még mindig hátra van a második forduló. Ettől ugyanis a korábban említett három jelölt (plusz Topolánek volt ODS-es miniszterelnök a több mint 200 000-es bázisával) visszalépett és közös támogatásukról biztosították az egyetemi professzort.
Amennyiben a jelenlegi választási eredményekről indulunk ki, akkor Drahoš a január 26-án és 27-én tartott elnökválasztás második fordulójában
több mint három millió cseh állampolgár szavazatára számíthat.
Ez egyben azt is jelenti, hogy Zemannak közel egymilliós hátrányt kellene legyűrnie, ami különösen nehéz. Az elképzelhető, hogy megszerzi a maradék három államfő-jelölt szavazóbázisát, vagy sikerülhet még valahonnan potenciális szavazókat előkeríteni, hiszen egyes vélekedések szerint azért sem ment el minden Zeman-párti szavazni, mert biztosra vették a jelöltjük győzelmét. Azonban még ez is legfeljebb 250 000-350 000 újabb szavazatot jelentene a mostani elnöknek, még mindig fél millióval elmaradva Drahoš mögött. A másik „oldalnak” tehát semmit sem kellene csinálnia, csupán ügyelnie arra, nehogy a választások előtt nyilvánosan összevesszenek egymással vagy egy olyan lépést tegyenek meg, amellyel egymás szavazóit taszítanák el.
A csehországi államfő-jelöltek és eredményeik. Forrás: Link.
Pont ezért látható, hogy Zeman-hívei semmit nem bíznak a véletlenre és már másnap egy páratlan intenzitású lejáratókampány vette kezdetét. Hiszen attól még, hogy lényegesen több szavazatot aligha szerezhetne, még elbizonytalaníthatja a másik tábor szavazóit. Habár a negatív kampány (Zemanról például elterjesztették, hogy rákos beteg) már január 12-e előtt is aktívan zajlott, még ez is eltörpül amellett, ami január 14-től kezdett el kibontakozni. Egyik oldalon ugyanis megy a „Putyin-bérencezés, illiberális diáktározás, meg Kína-imádat”, addig a másikon pedig a „Sorozás, Brüsszelezés, sőt, még Adolf Hitlerrel való összehasonlítás” is előkerült.
Ebben a tekintetben különösen a migráció témája tölt be – és fog betölteni – központi szerepet: Zeman esetében a bevándorlóellenességet róják fel, Drahošnál viszont egy 2015-ben aláírt petíciót hoztak elő, amelyben felszólították az akkori kormányt a menekültek helyzetének javítására. (Ugyanakkor fontos megjegyzezni: Drahoš az utóbbi időben már az EU-t is kritizálta a kötelező migrációs kvóták vagy a külső határok alacsony védettsége miatt)
Zeman számára az egyetlen lényeges mentőövet – a lejáratókampányon kívül – a politikai szövetségese, az október cseh választásokat megnyerő ANO párt vezetője, Andrej Babiš jelentheti. A „cseh Trump” ugyanis rengeteg cseh médiumot (online, lap, Tv-csatornát) tart a kezében, többek közt olyan jelentős lapokat, mint a Lidové noviny vagy a Mladá fronta dnes, tehát január végéig van alkalma és lehetősége a cseh választók véleményék befolyásolására. Zeman minden botránya ellenére, egy igencsak dörzsölt politikus, aki nagyon jól nyilatkozik és képes érzelmesen vitatkozni a televízióban, különösen az olyan témákat illetően, mint az Európai Unió és bevándorlás kérdése. Ezért sem meglepő, hogy Zeman a korábbi ígéretei ellenére, mégis kötélnek áll a televíziós vitát illetően, természetesen a Babišhoz közel álló adókon.
Babiš cseh miniszterelnök baloldalt és Zeman államfõ jobboldalt kezet fog. A kép forrása: MTI/EPA/Martin Divisek
Zavar az Erőben
Viszont azóta olyan események bontakoztak ki a cseh közéletben, amely még a biztosnak tartott a Babiš és Zeman közötti „baráti szálakat” is alaposan összekuszálták. Ugyanis a csehországi elnök bár “jó kiindulási alapnak” nevezte a Babiš-kabinet programját, amelyet messzemenőkig támogat, mégsem szólította fel az ellenzéket és a képviselőket, hogy fogadják azt el. Sőt, egyenesen egy ultimátumot adott az ideológiai és politikai szövetségesének. Nincs kizárva, hogy a hétvégén egyes elfogult ANO szavazók ezt egyfajta árulásként értelmezték (ezt sugallta is a Babiš-média), ezért nem mentek el szavazni rá.
Azóta persze Babiš látványosan „megbocsátott” a szövetségesének és arra kérte az ANO-párt szavazóit, hogy a második fordulóban is Zemanra szavazzanak. Ugyanakkor január 16-án és 17-én újabb érdekes eseményekre került sor. Az első, hogy január 16-án délelőtt Babiš arra kérte a cseh Képviselőházat, hogy vonják meg tőle a mentelmi jogát és adják ki őt a rendőrségnek, mivel korábban nyomozást indítottak ő és Jaroslav Faltýnek, az ANO alelnök a “Gólyafészek („Čapí hnízdo”) ügyben. Természetesen “politikai lejáratásnak és az eltávolítására tett piszkos módszernek” nevezte az ügyet és leszögezte, hogy semmi köze nincs ennek ahhoz, hogy képtelen kormányt alakítani.
Ugyanezen a napon tartott bizalmi szavazáson ismét nem kapta meg a felhatalmazást a cseh képviselőktől, csupán a saját pártjának tagjaiból. Ezért január 17-én a korábbi ígéretéhez híven a Babiš vezette cseh kisebbségi kormány lemondott, hivatalosan is átadta Zemannak a kabinet lemondólevelét. Elsőre úgy tűnhet, hogy a megbukott miniszterelnöknek nincs oka az aggodalomra, hiszen a köztársasági elnök korábban már többször biztosította: a második kormányalakítási kísérlettel szintén őt fogja megbízni. A törvény szerint Csehországban három kormányalakítási kísérletre van lehetőség, az első kettőre az államfő, a harmadikra pedig a képviselőház elnöke ad megbízatást.
A cseh miniszterelnök a kisebbségi kormányáról tartott bizalmi szavazáson. A kép forrása: MTI/EPA/Martin Divisek
Különös partner?
A cseh lapok máris elkezdték pedzegetni, hogy mivel senki nem támogatta őket (még a bevándorlóellenes SPD és a kommunista párt sem), ezért az ANO a következő kormányalakításnál megváltoztatja a korábbi stratégiáját. Ez pedig többek közt azt jelenti, hogy az egyik legnagyobb ellenfelével, de korábbi koalíciós partnerével kezdett el tárgyalni: a Cseh Szociáldemokrata Párttal (ČSSD).
Ez pont abból a szempontból érdekes, hogy tavaly a szociáldemokraták még azt hangoztatták, hogy addig nem hajlandóak koalícióba lépni az ANO-val, ameddig Babiš nem távozik a párt éléről. Bohuslav Sobotka előző kormányfő volt ennek az esetleges együttműködésnek az egyik fő kritikusa, de más téren is bírálta az ellenfelét: a szociáldemokraták támogatják az euró minél előbbi bevezetését, és a szorosabb együttműködést Brüsszellel, miközben Babiš – Orbán Viktorhoz hasonlóan – gyakran kritizálja az Európai Uniót, nem támogatja az integráció mélyítését, illetve elutasítja az euró bevezetését is.
Amikor még egy kormányban voltak: Sobotka kormányfő és Babiš pénzügyminiszter. Csakhogy az akkori miniszterelnök veszte majdnem a pénzügyminiszter lett. A kép forrása: Flickr.
Csakhogy az októberi választások után sok szociáldemokrata politikus a Sobotka-féle frakciót okolja a gyenge szereplésért (7,3%) és ezért úgy vélik, mindenképp szükség van egy vezetőváltásra és egy újfajta irányvonalra, ami az ANO-val való kormányalakítást is jelentheti. Most februárban tartanak egy kongresszust, amelynek pont ez lesz az egyik fő témája. Ha ez sikerül megállapodni, akkor ANO és a ČSSD koalíciónak összesen 93 képviselője lehet. Ez ugyan még nem elég a kormányalakításhoz, de a Cseh- és Morvaország Kommunista Pártja (KSČM) korábban már többször jelezte: egy ilyen összetételű kormányt – mégha kívülről is – hajlandóak támogatni, ami már elegendőnek számít.
Időhúzásból jeles
Ám még, ha nem sikerül egy kormánykolaíciót létrehozni, még az sem jelentene túl nagy csapást Babišra nézve. A mentelmi jogáról való lemondás ugyanis egy időhúzó taktika része: az ANO vezetője szeretné megtudni, hogy a hónap végén ki ül majd az elnöki székben. Igaz, számára Drahoš jelentene vonzó alternatívát. Ő erős kritikusa Babišnak és többször hangsúlyozta, hogy a cseh kormányban semmi keresnivalója annak,
” aki ellen rendőrségi eljárás folyik, különösen ha az illető egy ország miniszterelnöke”
Csehországban a köztársasági elnöknek jogában állna felosztani a parlamentet. Egyes elképzelések szerint ezért Drahoš az esetleges megválasztása után azonnal így fog tenni és új választásokat ír ki az országban.
Akármilyen furcsának is tűnhet elsőre, de az előrehozott választás is lényegében Babišnak kedvezne. Egyrészt az októberben éppen bekerülő pártok, köztük a ČSSD, esetében nem garantált, hogy megkapják a korábbi szavazatokat és nem valamelyik új szereplőre adják le, amivel csökkenhet a képviselőházba bejutó pártok száma. Másrészt anyagilag egyedül csak az ANO van olyan helyzetben, hogy egy még intenzívebb kampányt folytasson Csehországban, más pártok már most komoly pénzügyi gondokkal küszködnek. Harmadszor pedig a Zemantól való „megszabadulás” sem lenne Babiš ellenére: a mostani elnök szavazótábora ugyanúgy megmaradna, de mivel már Babišnak nem kellene igazodnia a botrányos kijelentéseiről híres Zemanhoz, ezért számíthat az ellentétes tábornak voksaira is, ha a médiáján keresztül képes lesz kellőképpen meggyőzi őket.
Tehát kétségtelen: a csehországi helyzet most eléggé kaotikusnak tűnik és a második fordulóig sok minden megtörténhet. Könnyen lehet, hogy ennek az egésznek az lesz a vége, hogy Csehország szakít az „illiberális demokráciával” és kelet-közép-európai országok helyett inkább Nyugat-Európát választja. Ugyanakkor ezek a mostani állapotok egy nem túl pozitív jövőképet is magukban hordoznak: egy elhúzódó belpolitikai válságot és azzal járó gazdasági recessziót.
Az olasz választásokat izgalommal figyelik Brüsszelben is hiszen a 60 milliós Itália az EU egyik alapító nagyhatalma. A politikai patthelyzet akadályozhatja az olasz gazdaság megreformálását éppúgy, mint az eurozóna átalakítását, melyet Macron francia elnök szorgalmaz elsősorban.
Attilio Fontana szeretne Lombardia elnöke lenni, és erre meg is van minden esélye. Az Északi Liga politikusát sokan támadják, de talán még többen támogatják amikor a migránsok ellen beszél: „Meg kell védenünk a fehér fajt! Ha hagyjuk, hogy a migráns invázió folytatódjon, akkor az elpusztíthatja az egész civilizációnkat!”- mondta választási kampánya során Attilio Fontana, aki hozzátette:” ez nem rasszizmus, nem idegengyűlölet hanem egyszerű racionális következtetés!” A kritika hallatán a politikus visszakozott egy kissé, de mondanivalója lényegén nem változtatott.
Silvio Berlusconi, aki sokáig Itália kormányfője volt és ma is Lombardia erős emberének számít, megvédte politikus társát és szövetségesét. A veterán vezér „szerencsétlen kifejezésnek” nevezte a fehér faj védelmét, de utána azt mondta: „ne a szavakon lovagoljunk hiszen az európai identitás a tét!”
A migráns kérdés az egyik legfőbb témája az olasz választásoknak hiszen Itália az EU egyik frontállama. A baloldali kormány egyezményt kötött a líbiai milíciákkal, hogy állítsák meg a migráns inváziót még Líbiában. Ezt az egyezményt sok emberi jogi szervezet bírálja, de az olasz jobboldal helyesli pontosabban kevesli.
Március negyedikén tartják a választásokat Olaszországban. Ekkor döntenek Lombardia politikai jövőjéről is. Az országos választás teljesen bizonytalan: a populista Öt csillag legalább annyi szavazatra számíthat, mint a most kormányon levő baloldal. A mérleg nyelvét Silvio Berlusconi ex miniszterelnök alkothatja. Az olasz választásokat izgalommal figyelik Brüsszelben is hiszen a 60 milliós Itália az EU egyik alapító nagyhatalma. A politikai patthelyzet akadályozhatja az olasz gazdaság megreformálását éppúgy, mint az eurozóna átalakítását, melyet Macron francia elnök szorgalmaz elsősorban.
Négy évre ítélte a bíróság az egykori SS tisztet, aki Auschwitzban a könyvelő szerepet töltötte be. Oskar Gröning, aki jelenleg 96 éves, kegyelmi kérvényt nyújtott be, de ezt a hatóságok most elutasították. Korábban az orvos megállapította: korához képest Gröning jó állapotban van és képes börtönbüntetésének a letöltésére.
Miért ítélte el a bíróság a legnagyobb haláltábor egykori könyvelőjét? Mert a per során kiderült: Oskar Gröning mint az SS tisztje részt vett a haláltábor őrzésében és a fogoly transzportok egy részének a gázkamrába irányításában. Emiatt bűnrészesnek mondták ki 300 ezer fogoly meggyilkolásában. Auschwitzban, a nácik legnagyobb haláltáborában több mint 1,1 millió embert végeztek ki, elsősorban zsidókat. A Magyarországról elhurcolt több mint 600 ezer zsidó jórésze is itt végezte az életét. A haláltábor parancsnokát bírói ítélet alapján Auschwitzban végezték ki. Az Endlösung megszervezőjét, Adolf Eichmant Argentínából elrabolta a Moszad és Izraelben végezték ki 1961-ben. Oskar Gröning kegyelmi kérvényének elutasítása után még beadhat hasonló kérvényt Alsó Szászország igazságügyi miniszterének. Az SS tiszt ügyvédei jelezték: minden bizonnyal így is cselekszenek, miután Auschwitz könyvelőjének kegyelmi kérvényét egy német bíróság elutasította.
„Nem arról van szó, hogy mindenáron szankciókkal akarjuk büntetni Lengyelországot. A hetes cikkely nem erről szól. Bizonyos alapelveket hangsúlyoz” – jelentette ki Jean Claude Juncker Strasbourgban. Az Európai Bizottság elnöke a jelek szerint fontosnak tartotta, hogy tudassa a fentieket a lengyel közvéleménnyel.
Az Európai Bizottság bevetette a jogi atomfegyvert, a hetes cikkelyt Lengyelországgal szemben, mert Varsó jogi reformjait elfogadhatatlannak tartja. A lengyelek kaptak három hónapot arra, hogy átgondolják a helyzetet.
„Párbeszéd folyik köztünk. Fogadtam Lengyelország új miniszterelnökét”
– közölte Jean Claude Juncker.
A három hónap leteltével a brüsszeli bizottság javaslatot tehet arra, hogy alkalmazzák a hetes cikkelyt, amely átmenetileg felfüggesztheti egyik vagy másik tagállam szavazati jogát, illetve korlátozhatja az uniós pénzek felvételének lehetőségét. Magyarország mellett Lengyelország kapja a legtöbb pénzt az Európai Uniótól. Mindez nem akadályozza meg sem a budapesti, sem pedig a varsói kormányt abban, hogy hevesen támadja Brüsszelt.
Orbán Viktor magyar miniszterelnök már többször jelezte: semmiképp sem szavazza meg a hetes cikkely alkalmazását Lengyelországgal szemben.
Mi verte ki annyira a biztosítékot Brüsszelben, hogy a jogi atomfegyver bevetését is fontolóra vették? Lengyelország jogi reformjai, amelyek az igazságszolgáltatást a politikai szolgálólányává tennék. Az EU alapelvei szerint ez elfogadhatatlan, mert az igazságszolgáltatás függetlensége az uniós tagság fontos feltétele. Ha a lengyel igazságszolgáltatás reformja mégiscsak végbemegy, akkor a jogi állapotok Oroszországra emlékeztetnek majd, ahol Putyin elnök az ügyészeket és bírákat éppúgy irányítja, mint a katonákat vagy a rendőröket.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
